Kfv.35291/2024/2 – Kúria

(1)bekezdésben meghatározott törvényi indoka nem áll fenn. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.I. 35.291/2024/

1. A tanács tagjai: Dr. Hajnal Péter a tanács elnöke; Dr. Heinemann Csilla előadó bíró; Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit bíró; Dr. Figula Ildikó bíró; Dr. Tóth Kincső bíró A felperes: Felperes1 (Cím2) A felperes képviselője: Ádám Ügyvédi Iroda (ügyintéző: név ügyvéd) (Cím3) Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága Cím5 Az alperes képviselője: név1 kamarai jogtanácsos Kúria I.Kfv.35.291/2024/2 2 Cím5 A per tárgya: végrehajtási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes
2. sorszám alatt Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Fővárosi Törvényszék 22.K.701.323/2024/
3. számú végzésével kijavított
4. K.701.323/2024/
5. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az elsőfokú hatóság határozatával kötelezte a felperest, mint a cím6 szám alatti ingatlan tulajdonosát, hogy az azon található épület megfelelő lezárásól, a törött üvegtáblák eltávolításáról haladéktalanul gondoskodjon. A határozat kiterjedt a cím7 számú társasházra is, ahol a felperesnek az ingatlanon található épületen a laza homlokzati elemek és a málló vakolat beton felületek eltávolításáról, valamint a veszélytelenítési munkák elvégzéséig az épület lekerítéséről, és veszélyt jelző táblák kihelyezéséről kellett gondoskodnia. A Budapest Főváros Kormányhivatala (továbbiakban: behajtást kérő) az elsőfokú határozat rendelkező részét akként változtatta meg, hogy a balesetelhárítási és jókarbantartási munkák elvégzésének kötelezettje egyedül a felperes, egyebekben az elsőfokú döntést helyben hagyta. A felperes önkéntes teljesítése hiányában a behajtást kérő meghatározott cselekmény végrehajtása érdekében megkereste az elsőfokú adóhatóságot. [2] Az elsőfokú adóhatóság az ingatlanon több alkalommal is helyszíni eljárást tartott, mely eljárások alkalmával megállapította, hogy önkéntes teljesítés a kötelezett részéről nem Kúria I.Kfv.35.291/2024/2 3 történt, majd a tapasztaltak alapján a meghatározott cselekmény végrehajtását halasztást nem tűrővé minősítette. Szakvéleményt szereztek be, majd a behajtást kérővel történő egyeztetés után közbeszerzési eljárás keretében
6. július
7. napján megkötötték a vállalkozási szerződést, melynek alapján a munkaterület átadására
8. március 20-án került sor. A meghatározott cselekmény elvégzéséről
9. június 16-án vettek fel jegyzőkönyvet, az eljárásban kijelölt közreműködő szervezet a munkálatokat
10. június 15-én jelentette készre. [3] Ezt követően az elsőfokú adóhatóság 1730747652 számú végzésével a felperest összesen 162.780.980, Ft végrehajtási költség megfizetésére kötelezte. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 1721190609 számú végzésével az elsőfokú döntést helyben hagyta. Megállapította, hogy a fellebbezési eljárás nem a teljes végrehajtási eljárás, hanem kizárólag a végrehajtási költség megfizetésére való kötelezést tartalmazó döntés felülvizsgálatát foglalja magába, ebből következően az egyéb végrehajtási cselekmények jogszerűsége nem vizsgálhatók felül, azok a végrehajtási eljárás során lettek volna kifogásolhatók. Rámutatott arra, hogy a meghatározott cselekmény végrehajtására irányuló eljárás lefolytatása az elsőfokú adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló
11. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Avt.)
12. §-ban foglaltaknak megfelelően, az Avt.
13. §

(1)bekezdés

1. pontja szerinti határozat, mint végrehajtható okirat alapján történt meg. A határozatok tartalmával kapcsolatos kifogások felülbírálatára nem volt hatásköre, azok vitatására az azzal szemben előterjesztendő jogorvoslati eljárásban lett volna a felperesnek lehetősége. Kitért a végrehajtási költség eltúlzott mértéke kapcsán előterjesztett érvelésre is és rámutatott arra, hogy a felperesnek hosszú ideig lehetősége lett volna önkéntes teljesítésre az általa preferált vállalkozóval, a neki megfelelő áron eleget tenni. A kereset és a védirat [4] A felperes keresetében az alperes döntésének megsemmisítését kérte, a teljes végrehajtási eljárás lefolytatását sérelmezte, így a meghatározott cselekmény végrehajtásának halasztást nem tűrővé minősítését, az önkéntes teljesítésre való felhívás hiányát, bírság kiszabás elmaradását, a behajtást kérő végrehajtási kérelmén való túlterjeszkedést állította. Kifogásolta, hogy iratbetekintés kérelme ellenére nem biztosítottak számára, illetve a tanú igénybevételének szükségességét is vitatta, továbbá állította, hogy olyan végrehajtási cselekményeket is végeztek amit a behajtást kérő nem igényelt. [5] Az alperes védiratában a felperes keresetének elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság döntése [6] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Kúria I.Kfv.35.291/2024/2 4 [7] Hangsúlyozta, hogy a perbeli ügyben arról kellett döntenie, hogy az alperes helytállóan fogadta el a végrehajtási költség összegét jogszerűnek. Ennek körében központi jelentőséggel az bírt, hogy a felperes az alperesi döntés jogszerűsége kapcsán vitathatta-e a kötelező határozat jogszerűségét, és a végrehajtási eljárásban történt korábbi intézkedéseket és cselekményeket. Kiemelte, hogy a közigazgatási perben a vitathatóság alapvető kereteit a Kp.
2. §-a határozza meg. Ha a felperes keresetében kifejezetten a Kp.
3. §

(3)bekezdés a) pontja szerinti egyedi döntést támad, a peres eljárásban a vitathatóság terjedelme e döntéshez igazodik. Rámutatott arra, hogy a végrehajtási eljárás keretében az adóhatóság által foganatosított egyes végrehajtási intézkedéseinél, cselekményeinél önállóan van lehetőség a jogorvoslatra. Ez az Avt. 24. §

(1)bekezdése értelmében a végrehajtási kifogás intézményében manifesztálódik. Ebből következően a felperesnek lehetősége lett volna a végrehajtási eljárás során az egyes végrehajtási intézkedések, cselekmények végrehajtási kifogások útján való önálló megtámadásra. Erre tekintettel a jelen peres eljárás tárgyát képező, az Avt. 124. §

(3)bekezdése alapján a végrehajtási eljárás befejezéséhez, rendelkezéséhez kapcsolódó végrehajtási költségekről való rendelkező döntéssel szembeni fellebbezés, majd közigazgatási per már igen korlátozott vitathatósági lehetőséget biztosított a felperes számára. [8] Ez lényegében a végrehajtási költség összege megállapíthatóságának, azaz megfelelő eljárási rend folytán való meghatározásának, számvitelileg igazolt voltának jogszerűségére terjedt ki. Ekként nem kerülhetett sor a végrehajtási eljárás során a felperes keresetében érintett végrehajtási cselekmények felülvizsgálatára. A végrehajtási költség összegszerűsége kapcsán helytállónak találta az alperes döntését, hangsúlyozta, hogy az összegek közbeszerzési eljárás eredményeként lettek meghatározva, amely a Kbt. értelmében szigorú eljárási jogi keretek között került lefolytatásra. Az adóhatóság a pontos összeget az alapul szolgáló számlákkal összhangban állapította meg, melyet a felperes maga sem vitatott. Mindezekre tekintettel a felperes keresetét elutasította. A felülvizsgálati kérelem [9] A felperes elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára történő utasítását kérte, míg másodlagosan az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatásával az alperes végzésének elsőfokú végzésre is kiterjedő megsemmisítését és az elsőfokú hatóság új eljárás lefolytatására történő kötelezését indítványozta. [10] Felülvizsgálati kérelmének befogadását a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjára hivatkozva kérte, miután álláspontja szerint az elsőfokú bíróság jogerős ítéletében a keresetlevélben foglalt felperesi kérelmekről, nyilatkozatokról nem döntött teljeskörűen, az ítélet jogi indokolása ezekkel a kérelmekkel, nyilatkozatokkal kapcsolatban semmilyen rendelkezést nem tartalmaz. Így kifejezetten azt sérelmezte, hogy az adóhatóság az elsőfokú végzésében nem jelölte meg, hogy az elvégeztetett tevékenységek tételesen milyen összegekbe kerültek, továbbá arról sem adott tájékoztatást és nem igazolta, hogy a legkisebb Kúria I.Kfv.35.291/2024/2 5 költségekkel járó közreműködőt választotta ki. Keresetlevele tartalmazta azt is, hogy az adóhatóság által megállapított végrehajtási költség olyan munkáknak a költségét is magában foglalja, amely munkákat a végrehajtást kérő határozata nem tartalmazott, és amelyeket a behajtást kérő kifejezetten nem kért. Előadta, hogy az adóhatóság a végrehajtás foganatosítása során megsértette az Avt. 123. §

(5)bekezdésének rendelkezését, mivel nem a legkisebb költséggel járó közreműködőt választotta ki, hiszen olyan, a társasházi közös tulajdont érintő munkák is elvégeztetésre kerültek, amelyeket a behajtást kérő kifejezetten nem kért. Az adóhatóságnak a végrehajtás iránti megkeresésnél észlelnie kellett volna, hogy a végrehajtandó határozatban megjelölt 38215/4/A/

1. hrsz.-ú épület nem létezik, így az arra vonatkozó határozatot nem is lehetett volna végrehajtani. A Kúria döntése és jogi indokai [11] A felülvizsgálati kérelem befogadására – az alábbiakra tekintettel – nincs törvényes lehetőség. [12] A Kp.
2. §

(1)bekezdése alapján a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata,
2. aa)a joggyakorlat egységének, vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [13] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságával kapcsolatban előadottakat, ám azok alapján a rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatását nem látta indokoltnak. Kúria I.Kfv.35.291/2024/2 6 [14] Az ítélet jogerőssé válása azzal a joghatással jár, hogy rendes jogorvoslattal, vagyis önmagában azért, mert a fél azt jogsértőnek vagy megalapozatlannak tartja, többé nem támadható, ezért a felülvizsgálatra a törvény a félnek nem biztosít feltétel nélküli alanyi jogot {Kfv.VII.37.323/2024/2., [28]}. A rendkívüli jogorvoslat a jogerős ítélet kivételes, a törvényben meghatározott okokból történő felülvizsgálatát jelenti. A befogadási eljárásban a Kúria ezeknek a törvényben meghatározott okoknak a fennállását vizsgálja, mégpedig a felülvizsgálati kérelem alapján. A Kp. 117. §

(4)bekezdés utolsó fordulata értelmében a Kúria a fél által megjelölt befogadási okhoz nincs kötve, ugyanakkor a fél által előadottaknak valamely okból a befogadást alá kell támasztaniuk. A jogerős ítélet fél által állított jogellenességét a Kúria a befogadás során nem vizsgálhatja, mert ezzel megfordítaná a döntései sorrendjét, és a befogadást követő érdemi vizsgálatot előlegezné meg már a befogadási szakaszban. [15] A felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja alapján kérte. Az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés esetén a Kp. 117. §

(4)bekezdése alapján a kérelmezőnek azt kell bemutatnia, hogy az eljárási szabályszegés a konkrét ügy érdemére kihatással volt, továbbá annak ténybeli alapja kétséget ébreszt a jogerős határozat helytállósága tekintetében oly mértékben, hogy az további érdemi vizsgálat nélkül nem megítélhető (Kfv.II.38.030/2021/2, Kfv.II.38.102/2021/2, Kfv.VII.45.269/2022/2, Kfv.II.37.690/2023/2, Kfv.V.35.179/2024/2.). A felperes eljárási szabálysértésként arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság nem merítette ki kereseti kérelmét, bár pontos jogszabályi hivatkozást ezzel összefüggésben elmulasztotta megjelölni. [16] A Kúria álláspontja szerint eljárási jogszabálysértés az elsőfokú bíróság részéről nem állapítható meg, ugyanis az ítélet indokolásában ismertette az ügy általa relevánsnak tartott előzményeit, azokat a tényeket és körülményeket, amelyek a keresettel támadott végzés meghozatalához vezettek. Kitért arra, hogy miért nem foglalkozott a felperesnek a végrehajtási eljárás lefolytatásnak jogszerűségét vitató érvelésével, kereseti támadásával, pontosan meghatározta, hogy mi képezte jelen közigazgatási per tárgyát és ezzel összefüggésben miért nem kerülhetett sor a végrehajtási cselekmények során hozott korábbi döntések felülvizsgálatára. Márpedig a felperes által a felülvizsgálati kérelemben kifogásolt végrehajtás körének meghatározását érintő érvelései ismételten az eljárás korábbi szakaszában hozott döntések felülvizsgálatára irányulnak. A jogerős ítélet választ adott minden, a felperes keresetében felvetett kérdésre, a végrehajtási költség összegszerűségét ítéletének [21-22] pontjaiban indokolta. [17] Mindezekre tekintettel a felülvizsgálati kérelem befogadására a Kp. 118. §

(1)bekezdés ad) pontja alapján nem volt lehetőség. A Kúria a Kp. 117. §

(4)bekezdése alapján hivatalból is vizsgálta a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont aa),
2. ab)és
3. ac)alpontjai szerinti befogadási okokat. [18] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja alapján a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem befogadására – általánosságban – akkor kerülhet sor, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel Kúria I.Kfv.35.291/2024/2 7 kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő, bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn (7/2023. jogegységi határozat). A joggyakorlat továbbfejlesztése céljából a felülvizsgálati eljárás érdemi lefolytatását az indokolhatja, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, annak követése azonban a körülmények megváltozására tekintettel nem támogatható. A kifejtettekre is figyelemmel, a Kúriának nem bármely, a felek által feltett jogkérdés megválaszolása a feladata, hanem a felülvizsgálni kért jogerős határozattal érintett körben a jogegység biztosítása. [19] A felvetett jogkérdés különleges súlya akkor állapítható meg, ha a vizsgált jogkérdés túlmutat a konkrét ügyön, nagy számú új típusú ügy esetén a jogegység, vagy a jogbiztonság érdekében szükséges a Kúria iránymutatása. Az ügyek társadalmi jelentősége jellemzően akkor mutatható ki, ha olyan jogkérdés merült fel, amely a társadalom széles körét közvetlenül, vagy közvetve érinti. [Kfv.IV.37.960/2020/2.] Mindez azt jelenti, hogy az adott ügy – illetve a bíróság által abban elfoglalt jogi álláspont – ne csak az adott ügyben érintettekre legyen kihatással közvetve, hanem az adott ügyben nem szereplő jogalanyok helyzetét illetően is irányt mutasson. [Kfv.III.37.778/2020/2.] Ilyet a felperes felülvizsgálati kérelemében nem állított. [20] A Kúria a fentiek alapján a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)és
3. ab)alpontja szerinti befogadási okot nem találta megalapozottnak. [21] A Kp. 118. §
4. a)pont
5. ac)alapján a felülvizsgálati kérelem befogadására nem kerülhetett sor, hiszen az ügyben nem merült fel az Unió jogának alkalmazása. Bár a felperes a felülvizsgálati kérelmében utalt egy kúriai határozattól történő eltérésre, azonban a Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadási okra nem hivatkozott, így a Kp. 117. §

(4)bekezdésében foglalt indokolási kötelezettség miatt hivatalból a Kúria ezt a pontot nem vizsgálhatta. [22] A felülvizsgálati kérelem befogadásnak feltételei tehát nem álltak fenn, ezért a Kúria a befogadást a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma [23] A felülvizsgálati kérelem befogadását a Kúria megtagadta, mivel a befogadás a Kp. 118. §

(1)bekezdésben meghatározott törvényi indoka nem áll fenn. Záró rész Kúria I.Kfv.35.291/2024/2 8 [24] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §

(2)bekezdése szerint tanácsban, tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott. [25] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §

(1)bekezdés

1. a)pontja alapján illetékmentes, ezért a Kúriának az illeték megfizetéséről rendelkeznie nem kellett. [26] A végzés ellen a Kp. 116. §
2. d)pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. Budapest, 2025. január 16. Dr. Hajnal Péter s.k. a tanács elnöke Dr. Heinemann Csilla s.k. Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. előadó bíró bíró Dr. Figula Ildikó s.k. Dr. Tóth Kincső s.k. bíró bíró