A határozat elvi tartalma: Törvénysértő büntetés miatt a terhelt javára előterjesztett felülvizsgálati indítvány alapján a támadott határozat megváltoztatása a kiutasítás mellett törvénysértően kiszabott pénzbüntetés mellőzése. Kúria ítélete Az ügy száma: A határozat szintje: A tanács tagjai: Bfv.II.453/2024/
- felülvizsgálat Dr. Somogyi Gábor, a tanács elnöke Dr. Demeter Zsuzsanna, előadó bíró Dr. Harangozó Attila, bíró Dr. Metzing Márton, bíró Dr. Boros Tibor, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- október
- Az ügy tárgya: embercsempészés bűntette Terhelt (ek): IV. rendű Első fok: Szegedi Törvényszék, 12.B.7/2023/266., ítélet, tárgyalás,
- augusztus
- (jogerő:
- augusztus 23.) Másodfok: Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség Az indítvány iránya: a IV. rendű terhelt javára Rendelkező rész A Kúria az embercsempészés bűntette és más bűncselekmények miatt I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Szegedi Törvényszék 12.B.7/2023/
- számú ítéletét IV. rendű terhelt tekintetében annyiban változtatja meg, hogy a pénzbüntetés kiszabását mellőzi. Egyebekben a megtámadott határozatot a IV. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. Elrendeli a IV. rendű terhelt által eddig esetlegesen megfizetett pénzbüntetésnek a befizetés napjától a visszatérítés időpontjáig számított mindenkori törvényes kamatával együtt történő visszatérítését a terhelt részére. A felülvizsgálati eljárás során felmerült 99.042 (kilencvenkilencezer-negyvenkettő) forint bűnügyi költséget az állam viseli. Kúria 2.Bfv.453/2024/14-I 2 A Kúria ítélete ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye és ebben az ügyben az indítvány előterjesztője újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I. A Szegedi Törvényszék a
- augusztus
- napján kihirdetett 12.B.7/2023/
- számú ítéletével IV. rendű terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként, folytatólagosan elkövetett embercsempészés bűntettében [Btk.
- §
(1)bekezdés
(3)bekezdés d) pont] és ezért – mint bűnszervezetben elkövetőt – 6 év fegyház végrehajtási fokozatú szabadságvesztésre, 10 év Magyarország területéről történő kiutasításra és 350 napi tétel, 2.000 forint napi tétel összegű, összesen 700.000 forint pénzbüntetésre ítélte. Kizárta a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből és 1.586.589 forint erejéig vele szemben vagyonelkobzást rendelt el. [2] Az ítélet – fellebbezés hiányában – a IV. rendű terhelt tekintetében a kihirdetése napján jogerőre emelkedett. [3] II. 1. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség 6.B.205/2024/2. szám alatt, a Be. 649. §
(1)bekezdés
- b)pont második fordulat
- ba)alpontjában meghatározott okból, a Be. 651. §
(2)bekezdés a) pontja alapján IV. rendű terhelt javára terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, melyben a jogerős ítélet pénzbüntetés kiszabására vonatkozó rendelkezésének mellőzését indítványozta. [4] Az indítvány indokolása szerint az ügyben eljárt bíróság megsértette a Btk. 33. §
(6)bekezdés b) pontjában, valamint a Btk. 60. §
(2a)bekezdésben foglalt azon rendelkezést, miszerint kiutasítás mellett pénzbüntetés nem szabható ki. Ezáltal pedig az elsőfokú ítélet pénzbüntetés kiszabására vonatkozó része, mivel büntető anyagi jogszabályba ütközik, törvénysértő. [5]
- A Legfőbb Ügyészség a BF.350/2024/
- számú átiratában a vármegyei főügyészség indítványát – annak helytálló indokai alapján – fenntartotta, és a pénzbüntetés mellőzésével a jogerős ítélet megváltoztatását, egyebekben pedig a hatályában fenntartását indítványozta. [6] Utalt rá, hogy bár a kiutasítás szabályozása az elkövetés és az elbírálás között módosult, és a kiutasítás elkövetéskori alkalmazásának lehetősége az elbírálás idejére kötelező rendelkezéssé változott, azonban kiutasítás kiszabása esetén pénzbüntetés kiszabása mind az elkövetéskor, mind az elbíráláskor hatályos anyagi jogszabály szerint tilalmazott, így a jogerős ítélet pénzbüntetést kiszabó rendelkezése büntető anyagi jogszabályt sért. Az elkövetéskori és az elbíráláskori normaváltozások körében kitért továbbá a menedékjoggal rendelkezők kiutasítási tilalmát érintő rendelkezések módosítására is azzal a megjegyzéssel, hogy a IV. rendű terhelt kiutasításának az ezzel összefüggő módosítás sem volt akadálya. [7]
- A Kúria a
- május
- napján meghozott Bfv.II.453/2024/
- számú végzésével a IV. rendű terhelttel szemben kiszabott pénzbüntetés végrehajtását félbeszakította. [8] III. A felülvizsgálati indítvány az alábbiak szerint megalapozott. Kúria 2.Bfv.453/2024/14-I 3 [9]
- A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, ami a Be.
- §-a értelmében kizárólag a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen, a Be.
- §-ában megjelölt anyagi és eljárási okokból vehető igénybe. A felülvizsgálati okok törvényben meghatározott köre nem bővíthető, az ott meghatározottakon kívül más okból felülvizsgálatnak nincs helye. [10] A Be.
- §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpontja alapján felülvizsgálatnak van helye akkor, ha a bíróság jogerős ítéletében a cselekmény törvénysértő minősítése, illetve a Btk. más szabályainak a megsértése miatt törvénysértő büntetést szabott ki. A Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség a felülvizsgálati indítványában az e törvényhely második fordulata szerinti felülvizsgálati okra hivatkozott, ezért az alapján a felülvizsgálatnak helye van. [11] 2. A kiszabott büntetés akkor törvénysértő, ha annak neme vagy mértéke a Btk. valamely, a büntetés kiszabására vonatkozó, mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközik. Felülvizsgálati okot valósít meg törvénysértő büntetés okából az olyan anyagi jogi szabály megsértése, amelynek alkalmazását a büntetés (intézkedés) meghatározása esetében a törvény a bíróság számára korlátok közé szorítva biztosítja, és elvétése miatt az egyszerűsített felülvizsgálat (Be. XCIV. Fejezet) nem ad jogorvoslati lehetőséget. Ilyen esetben a büntetés nem felel meg a törvénynek, mert joghátrányt ebben a formában a törvény nem tesz lehetővé [Bfv.III.1559/2018/10. (BH 2020.9.)]. [12] A Btk. szankciórendszerében a pénzbüntetés a Btk. 33. §
(1)bekezdés
- d)pontja, a kiutasítás pedig az említett törvényhely
- i)pontja szerint egyaránt büntetési nem. A Btk. 33. §
(3)bekezdése szerint a büntetések – az
(5)és
(6)bekezdésében foglalt kivételekkel – egymás mellett is kiszabhatóak, azonban ez utóbbi jogszabályi hivatkozás
(6)bekezdés b) pontja szerint a kiutasítás mellett pénzbüntetés kiszabására nem kerülhet sor. [13] Törvényt sértett tehát az eljárt bíróság, amikor a IV. rendű terhelttel szemben pénzbüntetést és kiutasítást is kiszabott; ezzel a Be. 649. §
(1)bekezdés
- b)pont második fordulat
- ba)alpontja szerinti felülvizsgálati ok megvalósult. [14] Az alkalmazandó anyagi jogi jogszabály időbeli hatályát meghatározó rendelkezés, a Btk. 2. §
(1)és
(2)bekezdései alapján a bűncselekményt az elkövetése idején hatályban lévő büntetőtörvény szerint kell elbírálni, azonban, ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntetőtörvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új büntetőtörvényt kell alkalmazni. [15] Az ítélkezési gyakorlat következetes abban, hogy a Btk. 2. §-a esetében a cselekmény elbírálásának ideje, de a Be. 659. §
(2)bekezdése esetében a támadott határozat meghozatalának ideje alatt egyaránt az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésének időpontja értendő (BH 2009.231.II., BH 2014.35.). [16] A Legfőbb Ügyészség átiratában helytállóan utalt arra, hogy az első fokon jogerőre emelkedett ítélet indokolásában az alkalmazott jogszabályokból [Btk. 60. §
(2a)bekezdés] kiolvashatóan az alapügyben eljárt bíróság az elbíráláskor hatályos anyagi jogi jogszabályt alkalmazta. A már hivatkozott, a kiutasítás mellett pénzbüntetés kiszabását tiltó rendelkezés mind az elkövetés, mind az elbírálás idején hatályos rendelkezés volt, ezzel szemben a kiutasítás részletszabályaiban történt – a Btk. 2. §-a alkalmazása szempontjából releváns – változás. [17] A Btk. a IV. rendű terhelt terhére rótt bűncselekmény befejezésének időpontjában (vagyis az elkövetés időpontjában, 2019. december 31-én) hatályos 59. §
(1)bekezdése szerint azt a nem magyar állampolgár elkövetőt, akinek az országban tartózkodása nem kívánatos, Magyarország területéről ki kell utasítani. A kiutasított köteles az ország területét elhagyni, és a kiutasítás tartama alatt nem térhet vissza. A Btk. 60. §
(1)bekezdése szerint a kiutasítás határozott ideig tart vagy végleges hatályú, míg a
(2)bekezdése szerint a határozott ideig tartó kiutasítás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama tíz év. A kiutasításra Kúria 2.Bfv.453/2024/14-I 4 vonatkozó szabályok az embercsempészés bűntette tekintetében nem tartalmaztak eltérő, speciális rendelkezést. [18] Az elbírálás időpontjában azonban részben eltérő szabályok vonatkoztak a kiutasításra. A Btk. 60. §
(1)és
(2)bekezdése tekintetében a szabályok nem változtak, de a Btk. 60. §
(2a)bekezdésének a
- évi XLIII. törvény
- §
(2)bekezdésével módosított, és
- január
- napjától, azaz a bűncselekmény elbírálásakor már hatályos rendelkezése szerint – tágítva a korábban e rendelkezésben három nevesített határzáras bűncselekményi kört – előírta azt, hogy az embercsempészés (Btk.
- §) esetén kiszabott szabadságvesztés mellett a kiutasítás – a Btk.
- §
(2)és
(4)bekezdése szerinti esetek kivételével – nem mellőzhető, határozott tartamú kiutasítás esetén pedig annak tartama a kiszabott szabadságvesztés tartamának kétszerese, de legalább két év. [19] Az elkövetéskor hatályos Btk. 59-
- §-ai alapján tehát az embercsempészés bűntette esetén a kiutasítás kiszabása nem volt kötelező, ezért a
- január
- napjával hatályba lépett, a Btk.
- §
(2a)bekezdésében foglalt rendelkezés annyiban kedvezőtlenebb, hogy a kiutasítást már kötelezően előírja. [20] Az embercsempészés bűntette nem magyar állampolgár elkövetőjével szemben az egységes jogalkalmazói gyakorlat a módosítás hatályba lépését megelőzően is indokoltnak tartotta a kiutasítás alkalmazását. Jelen esetben is az elkövetéskor hatályos büntetőtörvény alkalmazásával a bíróság a külföldi származású IV. rendű terhelttel szemben mellőzhette volna a kiutasítás kiszabását, illetve tartamát meghatározhatta volna a szabadságvesztés kétszeresénél (jelen esetben a generális maximumnál) enyhébben (vagy akár súlyosabban) is, ezzel szemben a Szegedi Járásbíróság a Btk. 59. §
(1)bekezdés, 60. §
(1)és
(2a)bekezdés felhívásával alkalmazta azt és az általa kiszabott kiutasítás tartamát a törvény által kiszabható tétel legfelső határával egyező tartamban állapította meg. [21] A Btk. 50. §
(1)és
(2)bekezdése rendelkezik a pénzbüntetésről; az
(1)bekezdés alapján a pénzbüntetés kiszabása lehetőség, a
(2)bekezdés szerint viszont azt, akit haszonszerzés céljából elkövetett bűncselekmény miatt határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítélnek, ha megfelelő jövedelme, vagyona van, pénzbüntetésre is kell ítélni. [22] A jogerős ítéletben megállapított tényállás szerint a IV. rendű terhelt részéről a haszonszerzési érdek felmerült, ezért vele szemben – a Btk. 50. §
(2)bekezdésében írt feltételek fennállása folytán – a pénzbüntetés alkalmazása kötelező. [23] A Btk. 60. §
(2a)bekezdés zárómondata szerint azonban e bekezdés alkalmazása esetén az 50. §
(2)bekezdése alkalmazásának nincs helye. A Btk. 60. §
(2a)bekezdése tehát kategorikusan tiltja a kiutasítással egyidejűleg a törvényi feltételek mellett kötelező pénzbüntetés kiszabását. [24] A Kúria teljesség kedvéért megjegyzi, hogy olyan esetben, amikor a kiutasítás kiszabása nem kötelező, az alkalmazása kapcsán azt kell mérlegelni, hogy a terheltnek az országban tartózkodása kívánatos-e, a pénzbüntetés kiszabása körében pedig arra kell figyelemmel lenni, hogy a terhelt a bűncselekményt haszonszerzés céljából követte-e el, és rendelkezik-e megfelelő jövedelemmel vagy vagyonnal. [25] A kiutasítás azonban akkor, ha kiszabásának a feltételei fennállnak, a pénzbüntetéshez képest a törvény szerint is elsőbbséget élvez, mivel a Btk. 33. §
(6)bekezdés b) pontja szerint a kiutasítás mellett nem szabható ki pénzbüntetés, nem pedig fordítva [Kúria Bfv.II.978/2019/
- (BH 2020.132.)]. [26] Miután a törvénysértés a felülvizsgálati eljárásban a két, párhuzamosan alkalmazott büntetések közül a kiszabásában tilalmazott pénzbüntetés mellőzésével kiküszöbölhető, ezért Kúria 2.Bfv.453/2024/14-I 5 a Kúria a pénzbüntetés kiszabását – a kötelezően alkalmazandó kiutasításra tekintettel – mellőzte. [27] Mindezek alapján a Kúria – mivel nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be.
- §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a felülvizsgálati indítványnak helyt adott helyt, és a megtámadott határozatot – a Be. 660. §
(1)bekezdése alapján főszabály szerint tanácsülésen, a Be. 655. §
(2)bekezdése szerinti összetételben eljárva – a Be. 662. §
(2)bekezdés b) pont második fordulata alapján IV. rendű terhelt tekintetében a fent írtak szerint megváltoztatta, egyebekben a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján a megtámadott határozatot a IV. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. [28] A Be. 856. §
(1)bekezdés d) pontja szerint a pénzbüntetést a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori törvényes kamatával együtt a terheltnek vissza kell téríteni, ha a rendkívüli jogorvoslat folytán hozott határozat pénzbüntetés megfizetésére kötelezést nem tartalmaz. A Be. 857. §
(1)bekezdés c) pontja pedig előírja, hogy a visszatérítést felülvizsgálat esetén a Kúria rendeli el. A Kúria ezért elrendelte a IV. rendű terhelt részére az általa eddig esetlegesen megfizetett pénzbüntetés mindenkori törvényes kamatával történő visszatérítését. [29] IV. Az ítélet ellen a Be. 6. §
(4)bekezdése alapján nincs helye fellebbezésnek; felülvizsgálatát a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pont második fordulata zárja ki. [30] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 656. §
(4)bekezdés első fordulata pedig akként rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
- október
- Dr. Somogyi Gábor s.k. a tanács elnöke, Dr. Demeter Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Harangozó Attila s.k. bíró, Dr. Metzing Márton s.k. bíró, Dr. Boros Tibor s.k. bíró