A határozat elvi tartalma: Az ideiglenes intézkedés elrendelése iránti kérelem alaptalan, ha a kérelmező nem valószínűsíti az annak elrendelésére okot adó feltételek fennállását megalapozó tényeket. Győri Ítélőtábla Gpkf.II.25.222/2021/
- szám A Győri Ítélőtábla a dr. Kovács Zoltán kamarai jogtanácsos által képviselt felperes1 (cím2) felperesnek a alperes1 (cím1) alperes ellen szerződés teljesítésére kötelezés iránt indított perében a Tatabányai Törvényszék
- április 1-jén meghozott, 20.G.40.020/2021/
- számú – a
- április 7-én kelt 20.G.40.020/2021/
- számú végzéssel kijavított - végzése ellen a felperes részéről
- sorszámon benyújtott fellebbezés folytán – tárgyaláson kívül – meghozta a következő v é g z é s t: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság kijavított végzését helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg az alperesnek 15.240,(tizenötezer-kettőszáznegyven) Ft másodfokú perköltséget. Ez ellen a végzés ellen nincs helye fellebbezésnek. I n d o k o l á s [1] A felek között
- december 29-én létrejött adásvételi szerződéssel vegyes vállalkozási szerződésben az alperes, mint eladó vállalta a cég által 1977-ben gyártott SHK – 10 típusú használt hidegen kovácsoló gép (a továbbiakban: gép) felújítását a szerződés mellékletét képező műszaki tartalomnak megfelelően, majd a gépnek a felperes, mint vevő magyarországi telephelyére szállítását, annak közreműködője útján történő beüzemelését. A gép vételárát a felek 394.000.000,- Ft + ÁFA összegben határozták meg. A szerződés 1.
- pontjában a felperes kijelentette és elismerte, hogy a gépet és annak alkotórészeit, tartozékait, dokumentációját, leírását, a felújítás műszaki tartalmát ismeri. A felek mindezekre tekintettel megállapodtak abban, hogy a gép a vevő által megtekintett ingóságnak minősül. [2] A felperes kereseti kérelmében arra kérte a bíróságot, hogy kötelezze az alperest a szerződésben foglaltak teljesítésére. Ennek keretében kérte az alperes kötelezését, hogy a gépet annak minden alkatrészével, tartozékával és dokumentációjával együtt, felújítva cím6 alatti telephelyén adja birtokába, és közreműködője útján azt üzemelje be, a birtokátruházást követő öt munkanapon belül munkavállalóit a gép használatára tanítsa be, s a teljes, 500.380.000,- Ft bruttó vételárból még fennmaradó bruttó 7.505.700,- Ft vételárrész megfizetése ellenében, a fennmaradó vételár megfizetésével egyidejűleg a gép tulajdonjogát ruházza át reá. Győri Ítélőtábla II.Gpkf.25.222/2021/2 2 [3] Egyidejűleg a felperes ideiglenes intézkedéssel kérte az alperes kötelezését, hogy egyrészt okirattal igazolt módon tájékoztassa őt a gép és valamennyi alkatrésze, tartozéka és dokumentációja tárolásának pontos helyéről, másrészt, hogy tegye lehetővé képviselői számára a gép és annak valamennyi alkatrészének, tartozékának és dokumentációjának személyes megtekintését. Előadta, hogy a Ptk. 6:
- §
(1)bekezdése alapján az alperest együttműködési és tájékoztatási kötelezettség terheli, melynek keretében biztosítania kell, hogy a gépet (annak minden alkatrészével, tartozékával és dokumentációjával) megtekinthesse, s állapotáról meggyőződhessen, különösen arra figyelemmel, hogy a vételár 98,5 százalékát már megfizette. Kérelmét a Pp. 103. §
(1)bekezdésének
- a)és
- b)pontjaira alapította, s hangsúlyozta: meg kíván győződni arról, hogy a gép – elsősorban tárolásából adódóan – nincs-e kitéve károsító körülményeknek, melyek a fennálló állapot megváltozását eredményezhetik akként, hogy az eredeti állapot nem állítható helyre. Azért is meg kíván győződni a gép állapotáról, hogy a teljesítéskor annak szerződésszerű, vagy hibás mivoltát meg tudja állapítani. Hangsúlyozta: az alperes a teljesítéssel már hosszú ideje késedelembe esett, s az időmúlás a gép állapotára is kihatással lehet. [4] Az alperes az ideiglenes intézkedés elrendelése iránti kérelem elutasítását kérte. Kiemelte, hogy a felperessel 2020-tól kezdődően egyeztetéseket folytatott, amit a levelezés anyaga igazol. 2020. júniusában átadta a gép birtokában lévő releváns dokumentációját, illetőleg megküldött egy videót, amelyen látszik, hogy a gép működőképes. Tájékoztatta a felperest, hogy a gép jelenleg Spanyolországban, tudomása szerint a cím7 címen van, s arra az ő megrendelésére új vezérlést is telepítettek. A tárolást a vezérlést telepítő cég végzi. Utalt arra, hogy a felperes helység1-i telephelyére már beszállította a FANUC AM 120 típusú, munkadarab-adagoló robotot, a munkadarab-adagoló rendszert a hozzá tartozó kiegészítő elektronikákkal, így a gép egyes tartozékai a felperes birtokában vannak. Az, hogy a felperes a gépet megtekinthesse, kizárólag szándékán és a gépet birtokló céggel történő egyeztetésen múlik. Az alperes beadványához fényképfelvételeket, valamint a gép műszaki tartalmát leíró, cégszerű aláírással el nem látott okiratot csatolt. [5] Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott – s utóbb kijavított – végzésével a felperes ideiglenes intézkedés iránti kérelmét elutasította. Felhívta a Pp. 103. §
(1),
(2)és
(4)bekezdéseit, és arra a következtetésre jutott, hogy a felperes az ideiglenes intézkedés elrendelésének feltételei fennállását nem igazolta. Nem valószínűsítette, hogy szükséges lenne a gép jelenlegi állapota megváltozásának megakadályozása. Míg az alperes igazolta, hogy a gép tárolási helyéről tájékoztatta a felperest, addig a felperes nem valószínűsítette, hogy a gépet tároló jogi személy a gép megtekintését akadályozta. Álláspontja szerint az sem állapítható meg, hogy az ideiglenes intézkedés elrendelése a felperes későbbi joggyakorlása meghiúsulásának megakadályozása érdekében szükséges. [6] A végzés ellen a felperes fellebbezett, elsődlegesen annak megváltoztatását, és a kérelmének megfelelő határozat hozatalát, míg másodlagosan a végzés hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. A jogorvoslati kérelmében kifejtettek szerint a törvényszék a kérelem elbíráláshoz szükséges körben a tényállást tévesen állapította meg. Figyelemmel gazdasági igazgatójának, Név1nak, továbbá fegyvergyártási divízióigazgatójának, Név2nak
- április 9-én kelt (s a fellebbezéshez mellékelten csatolt) nyilatkozataira, az állapítható meg, hogy az alperes a gép dokumentációját továbbra sem adta át, így még annak gyári számát sem ismeri, a csatolt fényképfelvételek alapján pedig a gép nem beazonosítható, illetve a képeken szereplő rozsdás Győri Ítélőtábla II.Gpkf.25.222/2021/2 3 gép nem azonos a többi képen lévő géppel; az alperes nem tájékoztatta őt arról, a gép pontosan hol található, azt hogyan és miként tekintheti meg; a gépre sem az alperestől, sem harmadik személytől nem rendelt meg új vezérlést, melyhez kapcsolódóan a cég2 nevű – a Partner Control nevű cégelemző portál szerint megszűnt, felszámolás alatt álló – cégről az alperes beadványából értesült először. Kifejtette, hogy az említett spanyol cég státusza joggyakorlásának megvalósulását önmagában is veszélyeztetné, meghiúsítaná, s a fennálló állapotok helyreállíthatatlan megváltozásához is vezethetne. Mindemellett a gép műszaki tartalmát leíró okiratot sem keltezéssel, sem cégszerű aláírással nem látták el, s az a felek közötti megállapodásnak nem része, továbbá ellentmondásos annyiban, hogy a nem létező új vezérlés megrendelése kapcsán a cég
- nevű céget (a továbbiakban: cég1), s nem a cég2-t nevezte meg. Arra is utalt, hogy az alperes a gép műszaki adattábláját nem mutatta be. A felperes hangsúlyozta: a helység1-i telephelyére szállított ingóságokról nem lehet megállapítani, hogy azok a gép tartozékai, vagy azokat ahhoz tervezték. E berendezések beüzemelését, tesztelését, akovácsolandó termékek adagolását, vagy adagolási szimulációját az alperes egyszer sem hajtotta végre, e berendezésekről műszaki dokumentációt részére nem adott át, s a
- augusztus 16-án kiállított szállítólevél sem utal a perbeli szerződésre. Nem felel meg a valóságnak, hogy a gép egyes berendezéseinek birtokában van. A felperes szerint alappal feltételezhető, hogy az alperes vagy nem rendelkezik a szerződés tárgyát képező géppel, vagy az olyan rossz állapotban van, hogy nem kívánja annak a másik szerződő fél általi megtekintését. Hangsúlyozta, későbbi joggyakorlása és a gép állapota utóbb helyreállíthatatlan megváltozásának megakadályozása érdekében az ideiglenes intézkedés elrendelése elengedhetetlenül szükséges, melynek a Pp.
- §
(1)bekezdésének
- a)és
- b)pontjaiban, illetve
(2)bekezdésében foglalt feltételei maradéktalanul fennállnak. Az ideiglenes intézkedés elrendelése az alperesnek hátrányt nem okozhat, illetve jelentősen hozzájárulna az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás követelményeinek érvényesítéséhez. [7] Az alperes a fellebbezésre tett észrevételében a törvényszék végzésének helybenhagyását kérte. Előadta, hogy a felperes műszaki igazgatójának, Név3nak
- január 22-én kelt angol nyelvű, „Purchase order” tárgyú, a cég1-hez intézett leveléből egyértelműen kitűnik, hogy a gépet az új vezérlés telepítése után, a FCA INCOTERMS 2010 klauzula alapján ennek a cégnek kell Magyarországra szállítania. A gép jelenleg a cég1 birtokában Spanyolországban van, mint azt az említett cég
- április 16-án kelt levelében megerősítette. A cég1 a helyszín könnyebb beazonosíthatósága érdekében tüntette fel a cég3 megnevezést, mely a tekintélyes méretű üzem egykori neve, maga a cég3 nevű cég már régen megszűnt. A gép tárolásának helyéről a felperes bizonyosan tudott – erről őt egyrészt többször is tájékoztatta, másrészt pedig a felperes jogviszonyban áll (állt) a cég1-pel. Tudomása szerint a gép új vezérlésének telepítése a felperes megrendelése alapján megtörtént. Az általa az elsőfokú eljárásban csatolt fényképfelvételekből az alapgép felújításának menete nyomon követhető, a műszaki dokumentáció átadására pedig sor került. Megjegyezte, hogy a felperes helység1-i telephelyére engedély nélkül belépni sem lehet, oda jogalap nélkül eszközök nem szállíthatók. Kifejtette, hogy sem tőle, sem tudomása szerint a cég1-től a felperes soha nem kérte a gép megtekintésének biztosítását, amitől – ugyancsak tudomása szerint – a cég1 nem zárkózik el. Rámutatott arra is, hogy a Név1 gazdasági igazgató és a Név2 fegyvergyártási divízióigazgató nyilatkozatában szereplő állításokat a felperes okirati bizonyítékokkal nem támasztotta alá. Mindemellett a felperes maga sem hivatkozott olyan lényeges eljárási szabálysértésre, mely az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezését megalapozná. Az alperes észrevételéhez mellékelte Név3
- január 22-én kelt levelét, a cég1-től származó,
- április 16-án kelt e-mail üzenetét, amely Győri Ítélőtábla II.Gpkf.25.222/2021/2 4 szerint a gép Spanyolországban, az egykori cég3 épületében, a cím8 címen található, s a gépről fényképfelvételeket is csatolt. [8] A fellebbezés alaptalan. [9] Az ítélőtábla álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a felperes ideiglenes intézkedés elrendelése iránti kérelmét helytállóan utasította el, végzésének indokait ugyanakkor az alábbiak szerint kiegészítette. [10] A másodfokú bíróság előre bocsátja, hogy a felperes nem jelölt meg olyan lényeges, s a fellebbezési eljárásban nem orvosolható eljárási szabálysértést, amely a Pp.
- §-a szerint a törvényszék végzésének hatályon kívül helyezését, s az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását tenné szükségessé. [11] A Pp.
- §
(1)bekezdése alapján az ideiglenes intézkedés célja a felek helyzetének átmeneti rendezése olyan ideiglenes, függő joghatások kiváltásával, amelyekre a kérelmező méltányolható és azonnali jogvédelmi igénye adhat alapot (Fővárosi Ítélőtábla 1.Pkf.25.508/2020/
- számú végzése). Az ideiglenes intézkedés iránti kérelem teljesítéséhez a Pp. nem ír elő bizonyítást; elegendő a tények valószínűsítése is. A valószínűsítési kötelezettség egyrészt az intézkedés alapját képező tények, másrészt pedig az azonnali jogvédelmet megalapozó helyzet valószínűsítését jelenti. A Pp.
- §
(2)bekezdése alapján az ideiglenes intézkedés csak olyan magatartásra kötelezést tartalmazhat, amely magatartás követelésére a perben érvényesített jog alapján a kérelmező jogosult lenne. Az ideiglenes intézkedésnek tehát a keresettel érvényesített igény által szabott korlátok között kell maradnia. [12] A konkrét esetben abból kellett kiindulni, hogy a felperes kérelmében az alperes kötelezését egyrészt a gép, és annak minden alkatrésze, tartozéka és dokumentációjának tárolási helye kapcsán tájékoztatás adására, másrészt a gép és annak minden alkatrésze, tartozéka és dokumentációjának a tárolási helyen megtekintésének biztosítására kérte. [13] teljesíthető. Az ezzel a tartalommal kért ideiglenes jogvédelem az adott esetben nem [14] A rendelkezésre álló adatok alapján egyrészt az alperes a felperest a gép spanyolországi tárolási helyéről a perindítást megelőzően, majd a perben is megfelelően azonosíthatóan tájékoztatta. Közölte azt is, hogy a felperes helység1-i telephelyére leszállított FANUC AM 120 munkaadagoló robotot, munkaadagoló rendszert a hozzá tartozó elektronikákkal a géphez tervezték; ennek ellenkezőjét a felperes nem valószínűsítette. [15] A gép és tartozékai megtekintésére irányuló ideiglenes intézkedés iránti kérelem esetében az ítélőtábla hangsúlyozza, hogy a fél általában nem kötelezhető azon ingóság megtekintésének biztosítására, melyet nem ő, hanem harmadik személy tart birtokban. Ez alól kivételt képez, ha a harmadik személy birtoklását ettől a féltől származtatja. Jelen esetben a felperes által csatolt, a cég1-től származó – igaz, címzettként az cég4-t megjelölő -
- november 30-i árajánlat, s a
- január 22-én kelt, új vezérlő rendszerre vonatkozó Győri Ítélőtábla II.Gpkf.25.222/2021/2 5 megrendelés alapján az valószínűsíthető, hogy a cég1 a gépet a felperessel létrejött jogviszonya folytán tartja birtokban, így a gép megtekintésének biztosítására az alperes ennek folytán sem kötelezhető. [16] Nem lehet figyelmen kívül hagyni továbbá, hogy a szerződés szerint a felperes a gép dokumentációját, leírását ismeri; ezzel szemben nem valószínűsítette, hogy a szerződés hivatkozott rendelkezése valótlan. Az alperes mindemellett csatolt a gép műszaki tartalmára vonatkozó – aláírással és keltezéssel kétségtelenül el nem látott – leírást fényképfelvételekkel, s nem vitás az sem, hogy a felperes rendelkezésére bocsátott egy videólinket is. Ehhez képest a felperes nem valószínűsítette, hogy a műszaki leírás (továbbá a fénykép- és videófelvételek) nem a gépet érinti, miként azt sem, hogy a telephelyére leszállított eszközök nem annak részei. Nincs adat arra vonatkozóan, hogy a géphez további – a felperes rendelkezésére nem bocsátott – dokumentumok tartoznak, végül pedig előadásuk szerint sem az alperes, sem a cég1 nem akadályozza a felperest a gép megtekintésében. [17] Mivel a fentiek szerint az ideiglenes intézkedés elrendelésének a felperes által megjelölt Pp.
- §
(1)bekezdésének
- a)és
- b)pontjaiban, illetve
(2)bekezdésében, illetve
(4)bekezdésének b) pontjában foglalt feltételei nem állnak fenn, az ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését – hivatkozással a Pp. 383. §
(2)bekezdésére és
- §-ára, az indokolás fentiek szerinti kiegészítésével – helybenhagyta. [18] Az ítélőtábla a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján kötelezte az eredménytelenül fellebbező felperest, hogy a Pp. 344. §
(1)bekezdése szerinti tizenöt nap teljesítési határidőben fizessen meg az alperesnek 15.240,- Ft másodfokú perköltséget; ez az összeg a fellebbezésre még jogi képviselő által tett észrevételre figyelemmel a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdései, valamint 4/A. §
(1)bekezdése értelmében meghatározott 12.000,- Ft + ÁFA ügyvédi munkadíjat foglalja magában. Győr,
- május
- Dr.Ferenczy Tamás s.k. Dr.Szabó Péter s.k. Dr.Mészáros Zsolt s.k. a tanács elnöke bíró előadó bíró