A határozat elvi tartalma: Az elkésetten előterjesztett felülvizsgálati kérelem visszautasítása. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.III.37.138/2024/
- A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke; Dr. Sugár Tamás előadó bíró; Dr. Farkas Katalin bíró; Dr. Gyurán Ildikó bíró; Dr. Bérces Nóra bíró A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: Kárpáti Ügyvédi Iroda (cím2; eljáró ügyvéd Véghné dr. Kárpáti Brigitta) Az alperes: Zala Vármegyei Kormányhivatal (cím3) Az alperes képviselője: Márkus Tamás főosztályvezető A per tárgya: építésrendészeti ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes,
- sorszám alatt Az elsőfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: a Veszprémi Törvényszék
- november
- napján kelt 8.K.701.092/2022/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmét visszautasítja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes a Település, cím4 helyrajzi számú ingatlan tulajdonosa. [2] A felperes mint megrendelő
- szeptember 19-én vállalkozási szerződést kötött a Bt.-vel mint vállalkozóval az ingatlanon lévő gazdasági épület kerítésépítési, támfalépítési és befejező munkáinak elvégzésére. [3] A Teleülés Önkormányzatának főépítésze
- július 15-ei elektronikus levélben kérte az ingatlanon folytatott építési tevékenység – garázsépítés, épületbővítés, engedély Kúria III.Kfv.37.138/2024/2 2 nélküli és a szabályozási vonal figyelmen kívül hagyásával történő támfal- és kerítésépítés – kivizsgálását. [4] Az építésrendészeti eljárás eredményeként az alperes a
- szeptember 29-én meghozta a ZA/RTDR/2916-3/
- ügyiratszámú határozatát, amelyben arra kötelezte a felperest, mint építtetőt, és egyúttal mint az ingatlan tulajdonosát, hogy az ingatlanon bontsa el a szabálytalan építési tevékenységgel felépített alábbi építményeket: - a déli telekhatárra épült 3,95 x 3,00 méter nettó alapterületű, 2,27 méter belmagasságú, sík vasbeton lemezfödémes, terepbe bevágott, födém felett mellvédfalas, járható, zöldtetős új épületet (a továbbiakban: új zöldtetős épület), - az új zöldtetős épület keleti (utcai) homlokzata előtt épített, a földhivatali térképen feltüntetett ingatlan főépületének (tulajdoni lap szerint gazdasági épület megnevezésű) földszinti teraszára felvezető új betontereplépcsőt, a hozzá kapcsolódó új (keletről „L” alaprajzú 0,5-1,6 méter változó magasságú, nyugatról 0,5-2,75 méter változó magasságú) betonzsalukő támfalakkal együtt, - az ingatlan déli telekhatárán beton zsalukőből épített új 0,3-1,9 méter változó magasságú tömör betonfalkerítést (mely részben támfal szerepet is betölt), - az ingatlan déli telekhatára mellett, az új zöldtetős épülettől nyugatra, annak járható tetősíkjáig mélyített új terepbevágás (terepterasz) nyugati oldalán, a déli oldalhatártól indulva épített 2,35 méter magas, 30 cm vastagságú, 5,10 méter hosszú új betonzsalukő támfalat, és a vele párhuzamosan vezetett és délről mellé épített, részben aláfalazott betonlépcsőt, - az ingatlan főépületétől nyugatra, a lejtős terepen kialakított új terepbevágás biztosítására épített U alakú-alaprajzú 6,1-12,4-2,6 méter hosszban, 0,75-1,85 méter változó magassággal, 40 cm falvastagsággal épített, új falazott bazaltkő támfalat. Kötelezte egyúttal a felperest, hogy az ingatlan természetes terepfelületét az új építmények és új terepbevágások, továbbá a bazaltkő támfal nyugati oldalán készített 5 méter széles vízszintes, rézsűs terepterasz helyén állítsa vissza. Az elsőfokú ítélet [12] A felperes keresettel támadta az alperes határozatát. [13] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. A felülvizsgálati kérelem [14] A jogerős ítélettel szemben a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet elsődlegesen annak megváltoztatása, a ZA/RTDR/2916-3/
- számú határozat megsemmisítése és az alperes új eljárásra kötelezése iránt. Másodlagosan kérte az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. A Kúria döntése és jogi indokai Kúria III.Kfv.37.138/2024/2 3 [15] A közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelmet az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál a jogerős határozat közlésétől számított harminc napon belül kell jogi képviselő útján benyújtani. A határidő elmulasztása miatt a határidő lejártát követő tizenöt napon belül van helye igazolásnak. [16] A jogerős ítéletet a felperes elsőfokú bíróság előtt eljárt jogi képviselője – szemben a felülvizsgálati kérelemben állított dátummal – 2023. december 23-án töltötte le az elektronikus letöltési igazolás tanúsága szerint. A Kp. 117. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére nyitva álló határidő – figyelemmel az ítélkezési szünetre és arra is, hogy a Központi Azonosítási Ügynök (KAÜ) szolgáltatással összefüggő alkalmazások
- január 15-én nem voltak elérhetőek, így a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény
- §-a alapján ez a nap a napokban és munkanapokban megállapított határidőkbe nem számít bele – lejárta
- február 1-jére esett. A felperes határidőn túl,
- február 2-án nyújtotta be a felülvizsgálati kérelmét és igazolási kérelmet nem terjesztett elő. [17] A Kp.
- §
(2)bekezdése és 99. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 48. §
(1)bekezdés i) pontja szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet visszautasítja, ha a fél a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére nyitva álló határidőt elmulasztja, és igazolási kérelmet nem terjeszt elő, vagy azt a Kúria elutasítja. [18] Figyelemmel arra, hogy a felperes határidőn túl terjesztette elő felülvizsgálati kérelmét, annak érdemi elbírálására nem kerülhet sor, ezért azt a Kúria a fenti jogszabályhelyeket alkalmazva visszautasította. Alkalmazott jogszabályok [19] Kp. 115.§
(2)bekezdés; 99.§
(3)bekezdés; 48.§
(1)bekezdés i) pont. A döntés rövid tartalma [20] Az elkésetten előterjesztett felülvizsgálati kérelem visszautasítása. Záró rész [21] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes, ezért a Kúriának az illeték megfizetéséről rendelkeznie nem kellett. [22] A Kúria a Kp. 118. §
(2)bekezdését alkalmazva tárgyaláson kívül hozta meg döntését. Kúria III.Kfv.37.138/2024/2 [23] 4 A végzés ellen a Kp.
- § d) pontja szerint felülvizsgálatnak nincs helye. Budapest,
- március
- dr. Sperka Kálmán s. k. a tanács elnöke dr. Farkas Katalin s. k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő dr. Sugár Tamás s. k. előadó bíró dr. Gyurán Ildikó s. k. bíró dr. Bérces Nóra s. k. bíró