Gf.40006/2021/8 – Pécsi Ítélőtábla

(2)bekezdésében foglaltak alapján nem vehet részt az a személy, akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít, vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít, akivel a határozat szerint szerződést kell kötni, aki ellen a határozat alapján pert kell indítani, akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója, aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll, vagy aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. Az Alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utalja többek között a vezető tisztségviselő megválasztását, visszahívását és díjazásának megállapítását a Ptk. 3:

1. §-ára figyelemmel. Az Alapszabály szerint az alperes operatív szerveként a három tagból álló elnökséget (elnök és két alelnök) a taggyűlés öt évre választja meg. Az elnökség tagjai a tisztségükről bármikor, indokolás nélkül, írásban, a taggyűléshez címzett nyilatkozattal lemondhatnak, az új tisztségviselő megválasztásáig a lemondott tisztségviselő köteles ellátni a tisztségéből eredő feladatait. A vezető tisztségviselő megbízatása a határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával történt megszűnése esetén felül megszűnik visszahívással, és lemondással is. A II. rendű felperes képviselőtestülete
2. november 29-én a 355/2019.(XI.29.) KT számú határozatával a cég2 ügyvezetőjének
3. december 1-től
4. december 31-ig név választotta, tanú2t az ügyvezetői tisztségből
5. december
6. napjával felmentette. A II. rendű felperes képviselőtestülete
7. január 31-én a 16/2020.(I.31.) KT határozattal a II. rendű felperesnek az alperesben való képviseletével név1 civil tanácsnokot bízta meg. A II. rendű felperes képviselőtestülete
8. január 31-én a 23/2020.(I.31.) KT számú határozatával IV. rendű felperes ügyvezetői feladataival
9. február 1-től
10. december 31-ig név2 bízta meg, megállapítva, hogy név3 lemondása az ügyvezetői tisztségről
11. február
12. napjától válik hatályossá. Az alperes elnökségének tagja, tanú1
13. január
14. napján az alperes elnöke, név3 részére személyesen átadott írásbeli nyilatkozattal a vezető tisztségéről lemondott, bejelentve, hogy a továbbiakban nem kívánja ellátni a cég3 képviseletét az alperesi egyesületben. Az alperes elnöke, név3 a
15. január
16. napján kelt és a tagok részére elektronikus úton megküldött meghívóval
17. február
18. napjára összehívta az alperes közgyűlését, a cím17zám alatti cím18,
19. Új alelnökök választása,
20. Az egyesület által kiírt helyi felhívásokra benyújtott támogatási kérelmekről, valamint a támogatói döntéssel rendelkező projektek megvalósításáról történő tájékoztatás,
21. Az új helyszínre költözött ügyfélszolgálati iroda működéséről nyújtott tájékoztatás napirenddel. A közgyűlésre szóló meghívót az alperes elnöke az alperes 13 tagjának, köztük az I-IV. rendű felpereseknek küldte meg a tagok ismert e-mail címére. A közgyűlés összehívásának módját, körülményeit, a meghívó elküldésének időpontját, a közgyűlés időpontját, helyszínét és napirendjét a tagok egyike sem kifogásolta, a tagok nem kezdeményezték további kérdés napirendi tűzését. A cég4-ben
22. december
23. napján megszűnt ügyvezetői tisztségére, és arra tekintettel, hogy
24. január
25. napjától minden cím19 betöltött tisztségével fel kívánt hagyni, tanú2 alelnök szóban jelezte név3 elnöknek, hogy „amint adódik alkalom, lemondana” az alperes Pécsi Ítélőtábla V .Gf.40.006/2021/8 [13] [14] [15] [16] [17] 3 alelnöki tisztségéről. A
26. február 3.-ai közgyűlés napirendjéről tudomást szerezve tanú2
27. február
28. napján átadta a lemondását név3 elnöknek. Az alperes
29. február
30. napi közgyűlésén a 13 egyesületi tagból 10 tag képviseletében jelentek meg, az I. rendű felperes képviseletében név4y elnök, a II. rendű felperes képviseletében név1 civil tanácsnok, a III. rendű felperes képviseletében név5, a IV. rendű felperes részéről név6, az cég5 képviseletében név7 elnök, a név8 részéről név9, a cég6 tag ügyvezetőjeként név10, a cég4 képviseletében név11 ügyvezető, a cég3 nevében név3 voltak jelen, a közgyűlésen személyesen megjelent név12 egyéni vállalkozó tag is. A
31. február
32. napi közgyűlés levezető elnökeként név3 elnök a mandátumvizsgálatra általa felkért név13 munkaszervezeti tag jelzése alapján név1tól és név2ól meghatalmazás (felhatalmazás) felmutatását kérte, ennek hiányában megállapította, hogy a II. és IV. rendű felperes képviseletében megjelent személyek az alperes közgyűlésén nem jogosultak a tagok nevében szavazni, ezért a közgyűlés határozatképességének megállapításánál 8 jelenlévő taggal számolt. A napirend elfogadását követően az
33. napirend vonatkozásában az alelnöki tisztségre név10 és név7 személyére tett javaslatot. Az alperes az 1/2020.(II.03.) számú határozattal név10t, a 2/2020.(II.03.) számú határozattal név7ot az alperes alelnökévé választotta. Mindkét határozatot 4 „igen” és 1 „nem” szavazattal, 2 „tartózkodás” mellett fogadták el, a közgyűlésről készült jegyzőkönyvben rögzítve, hogy 1 fő, a cég7 tag szavazatot nem adott le. A határozati javaslatokra leadott 4 „igen” szavazat között volt a név10 által képviselt cég6, illetve a név7 elnök által képviselt cég5 tagok „igen” szavazata is. Az alperesi egyesület tagjaiként az I-IV. rendű felperesek a Polgári Törvénykönyvről szóló
34. évi V. törvény (Ptk.) 3:
35. §

(1)bekezdése szerinti 30 napos határidő megtartásával nyújtottak be keresetet a Ptk. 3:

1. §-a alapján, az alperes
2. február
3. napján tartott közgyűlésén meghozott 1/2020.(II.3.) és 2/2020.(II.3.) számú határozatok hatályon kívül helyezése iránt, arra hivatkozva, hogy a határozatok - a Ptk. 3:
4. §

(3)bekezdésébe és az Alapszabály IV.

1. pontjába ütköznek, mivel a közgyűlésre szóló meghívót a tagok részére a taggyűlés időpontja előtt legalább nyolc nappal korábban nem adták postára, a napirendet a meghívóban olyan részletességgel nem tüntették fel, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt napirendi pontokban álláspontjukat kialakíthassák, az alperesi meghívóban nem szerepelt a döntés a korábbi alelnökök visszahívása tárgyában, az új alelnökök személyére a meghívó semmilyen információt nem tartalmazott, - a Ptk. 3:
2. §

(4)bekezdésébe és az Alapszabály IV.

1. pontjába ütköznek, mivel a közgyűlést nem az alperes székhelyére hívták össze és tartották meg, a Ptk. 3:
2. §

(3)és

(4)bekezdésébe ütközően nem hoztak a megjelent tagok olyan egyhangú döntést, hogy hozzájárulnak az ülés az alperesi egyesület székhelyétől eltérő helyszínen történő megtartásához, illetve egyhangú hozzájárulásukat nem adták ahhoz, hogy a meghívóban nem szerepeltetett napirendi pont, az alelnökök visszahívása vonatkozásában is határozzanak, -a Ptk. 3:19. §

(3)bekezdésébe ütköznek, mivel a határozatokat a szavazásra jogosultak többsége nem támogatta, a közgyűlés a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével nem hozott határozatokat, - a Ptk. 3:71. §

(2)bekezdésébe és az Alapszabály III.

1. pontjába ütköznek, mivel az alperes a szavazati joggal rendelkező tagok részvételét a közgyűlésen jogellenesen megakadályozta, a tagok törvényes képviselőinek eljárását meghatalmazáshoz kötötte, így a II. és IV. rendű felperesek közgyűlésen való részvételét, a szavazati joguk gyakorlását az alperes jogellenesen megakadályozta, Pécsi Ítélőtábla V .Gf.40.006/2021/8 [18] [19] [20] [21] [22] 4 - a Ptk. 3:
2. §

(2)-

(3)bekezdéseibe ütköznek, mert a közgyűlés nem választott levezető elnököt, és a határozatképesség megállapítása előtt nem választott jegyzőkönyv hitelesítőt, - az Alapszabály IV.2. és V.2. pontjaiba, valamint a Ptk. 3:25. §

(1)bekezdésébe és a 3:78. §

(1)bekezdésébe ütköznek, mivel a közgyűlés nem határozott az alelnökök visszahívásáról, a közgyűlés az Alapszabályt nem módosította, így két főnél több alelnöke nem lehetett az egyesületnek, új alelnökök megválasztására a korábbi alelnökök szabályszerű visszahívása hiányában nem kerülhetett sor, - név7 alelnökként való megválasztása a Ptk. 3:79. §

(3)bekezdésébe is ütközik, mivel az egyesület tagjai közül kell a vezető tisztségviselőket megválasztani, név7 pedig nem tagja az egyesületnek, illetőleg nem képviselője egyesületi tagnak. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy az alperes elnöke a közgyűlést az Alapszabály IV.1. pontjának, és a Ptk. 3:17. §

(3)bekezdésének megfelelően hívta össze, a közgyűlés meghívójában napirendként szerepelt az új alelnökök választása, ami a meglévők visszahívása mellett valósulhatott meg. A napirendet a meghívó olyan részletességgel tüntette fel, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörben az álláspontjukat kialakíthatták. Az alperes nem sértett jogszabályt és alapszabályi rendelkezést azzal, hogy a közgyűlésen résztvevők képviseletében eljárt személyektől képviseleti meghatalmazásuk igazolását kérte. Formálisan valóban nem került sor a levezető elnök és a jegyzőkönyv hitelesítők személyének megválasztására, de ilyen követelmény az Alapszabályban sincs, a közgyűlés levezető elnöke név3 alperesi elnök volt, ugyanúgy, mint a megelőző közgyűléseken mindig. A közgyűlés megtartására valóban nem az alperes székhelyén került sor, de ez ellen a tagok egyike sem emelt kifogást. A közgyűlésen a szavazásra jogosultak többsége az új alelnökök megválasztását támogatta. A Ptk. 3:17. §

(4)bekezdésétől ugyan az alperes az Alapszabályában nem tért el, de a döntéshozó szerv ülését meg lehetett tartani, mivel a megjelentek egyhangúlag hozzájárultak az ülés megtartásához. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével az alperes

1. február
2. napján megtartott taggyűlése 1/2020.(II.03.) számú és 2/2020.(II.03.) számú határozatait hatályon kívül helyezte és kötelezte az alperest, hogy fizessen meg az I. rendű felperesnek 79.100 forint, a II-IV. rendű felpereseknek személyenként 43.100 forint perköltséget. Ítélete indokolásában az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az I-IV. rendű felperesek a Ptk. 3:
3. §

(1)bekezdése szerinti határidőben terjesztettek elő a határozatok hatályon kívül helyezése iránt keresetet, és a perindításra a Ptk. 3:36. §

(2)bekezdésére figyelemmel is jogosultak voltak. A meghívó elküldésének szabályszerűsége tekintetében az alperesi védekezést alaposnak találta, megállapította, hogy az Alapszabály alapján a meghívás írásbelisége a postai úton megküldött papír alapú meghívón felül elektronikus úton továbbítható írásbeli meghívóval is teljesülhet, a meghívót a közgyűlés időpontját megelőzően legalább nyolc nappal megküldve. Rögzítette, hogy a napirend részletességéről az Alapszabály rendelkezést nem tartalmaz, így a napirendet a meghívóban – az általános szabályok szerint – olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák (Ptk. 3:17. §

(3)bekezdése). Az „új alelnökök megválasztása” megjelölésű napirendi pont kellő részletességűnek tekinthető arra figyelemmel, hogy az alelnökök személyét illetően a vezető tisztségviselők lehetséges körét meghatározza a Ptk. 3:79. §

(3)bekezdése. Az Alapszabály felhatalmazást nem tartalmaz arra, hogy a vezető tisztségviselők legfeljebb egyharmada az egyesület tagjain kívüli személyekből lenne választható, ezért a vezető tisztségviselő csak az egyesület tagja, illetőleg az egyesület jogi személy tagjának természetes személy vezetője lehetett, akik a meghívott tagok előtt ismertek lehettek. Pécsi Ítélőtábla V .Gf.40.006/2021/8 [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] 5 Megállapította, hogy az Alapszabály szerint az egyesület a közgyűlését a székhelyén tartja, ettől nem térhetett volna el a közgyűlést összehívó alperesi elnök, ennek ellenére a közgyűlést az alperes székhelytől különböző helyre hívta össze és azt ott tartották meg. Utalt arra, hogy az ülés összehívásának szabályszerűtlensége Ptk. 3:17. §

(5)bekezdése alapján kizárólag abban az esetben orvosolható, ha a döntéshozó szerv ülésén valamennyi tag jelen van, és az ülés megtartásához egyhangúlag hozzájárul. Az ülés megtartásával szembeni ellenkezés hiánya nem jelenti az ülés megtartásához való egyhangú hozzájárulást. Az alperes 13 tagjából 10 tag kívánt a taggyűlésen részt venni, így a Ptk. 3:17. §

(5)bekezdése szerinti határozathozatalra nem kerülhetett sor. A Ptk. 3:18. §

(1)és

(2)bekezdése alapján, a Ptk. 3:19. §

(2)bekezdés f.) pontjára utalással – attól eltérő alapszabályi rendelkezés hiányában - kifejtette, hogy az alelnökök megválasztása napirendi pont vonatkozásában az cég5 és a cég6 tagok vezető tisztségviselőiként a tag nevében szavazó, az alperes vezető tisztségviselőjévé jelölt természetes személyek, név7 és név10, a saját vezető tisztségviselői jogviszonyuk keletkezése körében személyesen érdekeltek, így a határozatok meghozatalából kizártak voltak. Megállapította erre tekintettel, hogy 7 tag figyelembevételével az 1/2020.(II.03.) és a 2/2020.(II.03.) számú közgyűlési határozatok meghozatalakor a határozatképesség nem volt meg, továbbá 7 szavazásra jogosult esetén, 3 „igen” szavazat mellett a Ptk. 3:19. §

(3)bekezdésében foglalt az a követelmény sem valósulhatott meg, hogy a tagok a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg a határozatot. A Ptk. 3:72. §

(2)bekezdése és a Ptk. 3:19. §

(1)bekezdése alapján kifejtette, hogy a közgyűlésen megjelent, a határozatképesség megállapításánál számba vett tagok szavazatát a határozathozatal során nem lehet figyelmen kívül hagyni; ha a tag „igen”, vagy „nem” szavazatot nem ad le, őt a szavazástól tartózkodónak kell tekinteni, és a határozati javaslatot támogatók szavazatszámát a határozatképesség megállapításánál tekintetbe vett tagok számához kell viszonyítani a szótöbbség meglétének megállapítása során. Alaposnak tekintette ezért azt a felperesi hivatkozást, hogy ha a közgyűlésen nyolc fő részvételével állapították meg a határozatképességet, akkor az új alelnökök személyére leadott négy „igen” szavazattal szótöbbséges határozatot nem hozhattak. Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a keresettel támadott határozatok a Ptk. 3:17. §

(4)bekezdésébe, a Ptk. 3:19. §

(2)bekezdés f.) pontjába, a Ptk. 3:18. §

(1)és

(2)bekezdésébe, a Ptk. 3:19. §

(1)és

(3)bekezdésébe és az Alapszabály IV.

1. pontjába ütköznek, ezért azok hatályon kívül helyezéséről döntött a Ptk. 3:
2. §

(1)bekezdése alapján. Az ítélet ellen, annak megváltoztatása és a kereset elutasítása iránt az alperes terjesztett elő fellebbezést, kérve a felperesek perköltségben való marasztalását is. Az alperes fellebbezése indokolásában sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság a székhelyen kívülre összehívott és ott megtartott közgyűlés tekintetében a keresettel támadott határozatokat a Ptk.3:17. §

(4)bekezdésébe és az alperes alapszabályának IV.

1. pontjába ütközőnek tartotta. Arra hivatkozott, hogy eddig is több alkalommal hívták össze az alperes közgyűlését székhelyen kívüli helyszínre praktikus okokból. A székhelyen kívüli összehívás ellen egyetlen tag sem tiltakozott, mint ahogy a közgyűlés székhelyen kívül történő megtartása ellen sem. A közgyűlés székhelyen kívül történt megtartása semmilyen módon nem befolyásolta a szavazás kimenetelét, senkinek hátrányt nem okozott, senkinek a jogait nem csorbította, a civil szervezetekre vonatkozó alapelvek nem sérültek, ezért önmagában a közgyűlésnek a nem székhelyre történő összehívása miatt a határozatok érvénytelenségének Pécsi Ítélőtábla V .Gf.40.006/2021/8 [30] [31] [32] [33] [34] [35] [36] [37] [38] 6 kimondása álláspontja szerint jóval nagyobb hátrányt okoz a civil szervezetnek, mint sem bármilyen előnyt biztosítana az, hogy nem lehet eltérni az alapszabályi előírásoktól. Az alperes álláspontja szerint helyesen döntött akkor, amikor a képviseleti jog igazolásának hiányában két tag jelenlétét nem fogadta el szabályszerűnek. Arra utalt, hogy nem elegendő az, hogy az alperesi törvényes képviselő tudhatott arról, hogy az adott tagnak ki a törvényes képviselője, a képviseleti jogosultságot írásos dokumentum átadásával lett volna szükséges igazolni, ennek hiányában az alperes számítási módja volt helyes a jelenlévő szavazásra jogosultak vonatkozásában, így a döntéshozó szerv ülése határozatképes volt. Hivatkozott arra is, hogy a felperesek név14 vonatkozásában kereseti kérelmet nem terjesztettek elő, az elsőfokú bíróság erre irányuló kereseti kérelem nélkül döntött. A Ptk.3:
2. §

(2)bekezdés f) pontjába ütközéssel kapcsolatban előadta, hogy közvetlen érdekeltség nem volt megállapítható, illetve hivatkozott arra, hogy az cég5 és a cég6 tagokat kellett volna az érdekeltség vonatkozásában megkérdezni képviselőik által. Utalt emellett arra is, hogy felperesek kereseti kérelmükben nem jelölték meg a keresettel támadott határozat meghozatala során megsértett jogszabályhelyként a Ptk.3:18. §

(2)bekezdését és 3: 19. §

(2)bekezdés f) pontját sem. Pusztán arra hivatkoztak, hogy név7 alelnökké választása a Ptk.3:79. §

(3)bekezdésébe ütközött. A fentiek alapján ezért álláspontja szerint az elsőfokú bíróság döntése a Pp.342. §

(1)bekezdésébe ütközött, mert túlterjedt a kereseti kérelmen, illetve a Ptk.342. §

(3)bekezdését sértette, mert az érdemi döntés olyan jogra terjedt ki, amelyet a felperesek a perben nem állítottak. Tévesnek tartotta az alperes az elsőfokú bíróságnak azt a jogi álláspontját is, hogy ha valamelyik tag igen, vagy nem szavazatot nem ad le, akkor őt a szavazástól tartózkodónak kell tekinteni. Arra hivatkozott, hogy a lefolytatott bizonyítás eredményeként azt lehetett megállapítani, hogy a szavazás során a levezető elnök megkérdezte, hogy ki szavaz igennel, kiszavaz nemmel, és ki tartózkodik, ezeket külön-külön kézfeltartással kellett jelezni. név11 azonban egyik kérdést követően sem emelte fel a kezét, ezért úgy kellett tekinteni, hogy a szavazásban nem vett részt, tehát a tartózkodásnál sem kell figyelembe venni, egyszerűen kizárta magát a szavazás köréből. A felperesek fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására és az alperes perköltségben való marasztalására irányult. A nem székhelyre történt összehívással kapcsolatban arra utaltak, hogy a jogszabálysértés tényén nem változtat az, hogy arra már sor került, vagy azt előzetesen a tagok nem sérelmezték, és nincs jelentősége annak sem, hogy a távolmaradó tagok a közgyűlés helyszínéről tudtak-e, azt támogatták-e tekintve, hogy a távolmaradást hallgatólagos támogatásként nem lehet értelmezni, a törvény rendelkezése kifejezetten csak valamennyi tag jelenlétében és támogató szavazatával teszi lehetővé az összehívás hiányosságainak jogkövetkezményei alóli mentesülést. Alaptalannak tartotta azt az alperesi hivatkozást, hogy a felperes kereseti kérelme nem terjedt ki a név14 megválasztása tárgyában hozott határozat hatályon kívül helyezésére, előadva, hogy a felperesek kereseti kérelme egyértelműen mindkét alelnök megválasztása tárgyában hozott határozat hatályon kívül helyezésére irányult. Hivatkozott arra is, hogy az alperes tagsága jelentős részben jogi személyekből áll, így a Ptk.3:19. §

(2)bekezdés f) pontját ennek figyelembevételével szükséges vizsgálni. Az az alperesi álláspont, amely szerint a tag képviselője útján szavazhat a képviselőjét érintő ügyben, a rendelkezés kiüresítését eredményezné, hiszen ez azzal járna, hogy csak az elkülönült jogi személyiség nélküli egyéni vállalkozók esetében lenne alkalmazható a rendelkezés. Pécsi Ítélőtábla V .Gf.40.006/2021/8 [39] [40] [41] [42] [43] [44] [45] [46] [47] [48] [49] 7 Megalapozatlannak tartotta az alperesnek azt a hivatkozását is, hogy a felperesek a keresetükben a Ptk.3:18. §

(2), illetve 3:19. §

(2)bekezdés f) pontjának megsértésére nem hivatkoztak. Előadta, hogy a felperesek kereseti kérelmükben kifejezetten megjelölték, hogy a határozatok a Ptk.3:19. §

(3)bekezdésébe ütköznek, azaz nem rendelkeztek a szavazatok többségével. Az elsőfokú bíróság álláspontjuk szerint ennek vizsgálata során a Ptk-nak illetve az Alapszabálynak a szavazatok érvényességére és a szavazásban való részvételre vonatkozó rendelkezéseit figyelembe vehette, ezért az elsőfokú bíróság döntése a kereseti kérelmen nem terjeszkedett túl. Vitatta azt alperesi álláspontot, hogy a törvény ismerné az „nem szavazatott” jogintézményt. Arra hivatkozott, hogy a Ptk.3: 75. §

(2)bekezdés e) pontja szerint a jegyzőkönyv tartalmazza a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát. Ha a tag nem szavazott, akkor mindenfajta nyelvtani és logikai értelmezés szerint a szavazástól tartózkodott. A fellebbezés nem megalapozott. Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a tényállást helyesen állapította meg, azt a másodfokú bíróság is elfogadta ítélkezése alapjául. A Ptk.3: 17. §

(4)bekezdése szerint a döntéshozó szerv az ülését a jogi személy székhelyén tartja. Az alperes alapszabályának IV.

1. pontja egyebek mellett úgy rendelkezik, hogy a társadalmi szervezet legfőbb szerve a taggyűlés, amely a tagok összessége. A taggyűlés az ülését az egyesület székhelyén tartja. Azt a felperesi kereseti tényállítást, amely szerint az alperes
2. február 3-ai taggyűlését az elnök nem az alperes székhelyére hívta össze és a taggyűlést nem is a székhelyen tartották meg, az alperes sem vitatta. Helytállóan állapította meg ezért az elsőfokú bíróság, hogy az alperes taggyűlésének összehívása jogszabálysértően és alapszabályba ütköző módon történt. A jogszabálysértés tényének megállapítására és ennek folytán a határozat hatályon kívül helyezésére vagy a hatályon kívül helyezés mellőzésével a határozat jogsértő voltának megállapítására a Ptk.3:
3. §-a és 3:
4. §

(1)és

(3)bekezdése ad lehetőséget. Azok a körülmények, amelyeket az alperes fellebbezésében e körben felhozott legfeljebb akkor lettek volna értékelhetőek, ha csak ez az egy jogszabálysértés illetve létesítő okiratba ütközés lett volna megállapítható a keresettel támadott határozatok vonatkozásában. Ebben az esetben lehetőség lett volna a Ptk.3:37. §

(3)bekezdésének alkalmazásával a jogsértés tényének megállapítása mellett mellőzni a határozatok hatályon kívül helyezését, figyelemmel arra, hogy a jogsértés nem volt jelentős és nem veszélyeztette a jogi személy jogszerű működését. Egyetértett azonban a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában kifejtettekkel abban a körben, hogy a felperesek keresetében megjelölt további jogszabályba ütközések is megállapíthatóak a támadott taggyűlési határozatokkal kapcsolatban, amelyek már a határozatok hatályon kívül helyezését is megalapozzák a Ptk.3.37. §

(1)bekezdése alapján. Azt alaptalanul sérelmezte az alperes a fellebbezésében, hogy kereseti kérelmen hiányában, a kereseten túlterjeszkedve döntött volna az elsőfokú bíróság a név14re vonatkozó taggyűlési határozat hatályon kívül helyezéséről, mert mind az I. rendű felperes keresete, mind pedig az egyesített perben a további felperesek keresete mindkét alelnök megválasztására vonatkozó határozatot támadta, így az elsőfokú bíróság ítélete nem sértette a Pp.342.§

(1)bekezdését. Pécsi Ítélőtábla V .Gf.40.006/2021/8 [50] [51] [52] [53] [54] [55] [56] [57] [58] [59] 8 Megalapozottan hivatkozott ugyanakkor arra, hogy az elsőfokú bíróság annyiban túlterjeszkedett a kereseti kérelmen, hogy a keresettel támadott taggyűlési határozatok jogszabálysértő voltát Ptk.3:18. §

(1)és

(2)bekezdése, valamint 19. §

(2)bekezdés f) pontja alapján is megállapította. A Pp.342. §

(3)bekezdése értelmében törvény eltérő rendelkezése hiányában az érdemi döntés nem terjedhet ki olyan jogra, amelyet a fél a perben nem állított. A keresetükben a felperesek nem hivatkoztak Ptk.3:18. §

(1)és

(2)bekezdéseinek, valamint 19. §

(2)bekezdés f) pontjának megsértésére a támadott határozatokkal kapcsolatban. A Pp.342. §

(3)bekezdésének szabálya pedig azt jelenti, hogy a bíróság érdemi döntése nem terjedhet ki olyan jogra, amelyet a fél a perben nem állított, azaz döntését nem alapíthatja olyan jogra, amelyre a felek nem hivatkoztak, a perben nem érvényesítettek. A felperesek keresetükben a Ptk.3:19. §

(1)és

(3)bekezdésének megsértésére hivatkoztak. A Ptk.3:19. §

(1)bekezdése szerint a tagok vagy az alapítók a döntéshozó szerv ülésén szavazással hozzák meg határozataikat. A

(3)bekezdés szerint a tagok vagy az alapítók határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. Az alperesnek a perben előadott védekezésével és fellebbezésben kifejtett jogi álláspontjával szemben a másodfokú bíróság is egyetértett az elsőfokú bíróságnak azzal az érvelésével, hogy a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett létszámhoz kell viszonyítani a leadott igen, a leadott nem szavazatokat, és a tartózkodást, és ennek alapján kellett megállapítani, hogy a döntéshozó szerv a Ptk.3:19. §

(3)bekezdés alapján a szavazatok többségével hozta-e meg a határozatát. Abban az esetben, ha a határozatképesség megállapítása során szavazatra jogosultként figyelembe vett tag nem szavaz, azt sem igen, sem nem szavazatként, hanem a szavazástól való tartózkodásként kell értékelni akkor is, ha a tartózkodásra vonatkozóan feltett kérdésre ezt az érintett tag képviselője kézfelemeléssel nem jelezte. A kifejtettekre tekintettel a nyolc szavazásra jogosulthoz képest négy igen szavazat nem tekinthető szótöbbségnek, ezért a taggyűlés levezető elnöke tévesen állapította meg, hogy a taggyűlés a jogszabályoknak megfelelően, a szavazatok többségével hozta meg az új alelnökök megválasztására vonatkozó taggyűlési határozatokat. A fentiek figyelembevételével az elsőfokú bíróság a határozatok jogszabálysértő voltát helyesen állapította meg, ezért a keresetben megjelölt további jogszabálysértések vizsgálata szükségtelen volt. A kifejtettekre tekintettel, a jogi indokolás fentiek szerinti módosításával a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.383. §

(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A sikertelenül fellebbező alperes perköltséget nem igényelhet, a Pp.83. §

(5)bekezdése alapján viseli a fellebbezésére lerótt fellebbezési eljárási illetéket, valamint a Pp.83. §

(1)bekezdése alapján köteles megtéríteni a felperesek másodfokú eljárásban felmerült perköltségét. A felperesek által felszámított perköltség összegét a másodfokú bíróság a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3.§

(3),

(5)és

(6)bekezdései alapján az egy felperes részére igényelt perköltség összegére mérsékelte, figyelemmel arra, hogy a felperesek ügyvédje valamennyi felperes képviseletében ugyanazt a két oldal terjedelmű fellebbezési ellenkérelmet terjesztette elő, a felperesi pertársaság a jogi képviselő számára többletmunkát nem eredményezett. Pécs, 2021. március 25. Pécsi Ítélőtábla V .Gf.40.006/2021/8 Dr. Zóka Ferenc s.k. a tanács elnöke 9 Dr. Hrubi Adrienn s.k. előadó bíró Dr. Berki Csilla s.k. bíró