A határozat elvi tartalma: A társasházi közgyűlési meghívó mellékletei kifüggesztésének hiánya önmagában nem teszi érvénytelenné az így összehívott közgyűlés határozatait. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Pfv.I.21.481/2021/
- A tanács tagjai: Dr. Harter Mária a tanács elnöke Dr. Varga Edit előadó bíró Dr. Mocsár Attila Zsolt bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) A felperes képviselője: Dr. Kása Borbála Ügyvédi Iroda (ügyvédi iroda címe; ügyintéző: dr. Kása Borbála ügyvéd) Az alperes: alperes neve (alperes címe) Az alperes képviselője: Dr. Kerényi Géza Ügyvédi Iroda (ügyvédi iroda címe; ügyintéző: dr. Kerényi Géza ügyvéd) Kúria I.Pfv.21.481/2021/7 A per tárgya: 2 közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperes A másodfokú bíróság és a jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 53.Pf.632.478/2021/
- Az elsőfokú bíróság és határozatának száma: Pesti Központi Kerületi Bíróság 24.P.50.884/2020/
- Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi és a másodfokú bíróságot új eljárásra, új határozat hozatalára utasítja. Az alperes felülvizsgálati eljárásban felmerült költségét 100.000 (százezer) forintban, míg a felperes felülvizsgálati költségét 30.000 (harmincezer) forintban állapítja meg, azzal, hogy annak viseléséről az új határozatot hozó bíróság dönt. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A különálló épületekből álló és épületenként részközgyűlések formájában működő alperes társasház a
- évre szóló költségvetését a részközgyűlési határozatok összesítésével 5/2/2019.
(5)szám alatt fogadta el. Kúria I.Pfv.21.481/2021/7 3 A felperes keresete és az alperes védekezése [2] A felperes tulajdonostárs keresetével az 5/2/
- (5.) számú közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítását kérte a társasházakról szóló
- évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban Tht.) rendelkezéseinek, valamint kisebbségi érdekeinek sérelme miatt. Az alaki szabályok megsértésére is hivatkozott, egyebek mellett azért, mert – állítása szerint – sem a meghívót, sem a mellékletét képező előterjesztéseket nem függesztették ki a társasházban. [3] Az alperes a kereset elutasítását kérte, és előadta, hogy a meghívókat valamennyi lépcsőházban kifüggesztették. Az első- és másodfokú ítélet [4] Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasító ítéletében az alaki érvénytelenségi okok tekintetében úgy foglalt állást, hogy a meghívó megküldése megfelelt a Tht. 33.§
(1)bekezdésében előírtaknak és megalapozatlannak találta a felperes további alaki, illetve tartalmi hivatkozásait is. [5] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatva helyt adott a keresetnek. Ítélete indokolásában rámutatott, hogy a per adatai szerint kizárólag a meghívó kifüggesztésére került sor, a mellékletekére nem, ez az eljárás pedig nem felel meg a Tht. 33.§
(1)bekezdésének, az ilyen előzmények után megtartott közgyűlés határozata ezért alaki okból érvénytelen. Megjegyezte a másodfokú bíróság, hogy K.T. tulajdonostárs tanúvallomásából az is kiderült, hogy az egyik épületben a meghívó kifüggesztése sem történt meg. Mivel az érvénytelenséget egyetlen ok is megalapozza, a másodfokú bíróság a további érvénytelenségi okok fennállását nem vizsgálta. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [6] A jogerős ítélet ellen felülvizsgálattal élő alperes annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte, másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság a Tht. 33.§
(1)bekezdésének téves értelmezésével következtetett arra, hogy a társasházi épületben kifüggesztett meghívóval együtt valamennyi, a tulajdonosok részére megküldött mellékletét is ki kell függeszteni, a hivatkozott jogszabályi rendelkezés kizárólag a meghívó kifüggesztését írja elő és csak a következő rendelkezés, a Tht. 34.§
(2)bekezdése rögzíti, hogy az előterjesztéseket is mellékelni kell. Ellene szól a kifüggesztésnek az is, hogy az előterjesztések védett adatokat is tartalmaznak, mindezek alapján a másodfokú bíróság a Tht. 33.§
(1)bekezdésének téves alkalmazásával mondta ki a közgyűlési határozat érvénytelenségét, jogszabálysértő ítélete hatályon kívül helyezésének és az elsőfokú bíróság ítélete helybenhagyásának van helye. Kúria I.Pfv.21.481/2021/7 4 [7] A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult. Érvelése szerint a Tht. 33.§
(1)bekezdését a 34.§
(2)bekezdésével együtt kell értelmezni, az együttes értelmezés eredménye pedig az, hogy a Tht. 34.§
(2)bekezdésében szabályozott kötelezettség a kifüggesztett meghívóra is irányadó. Ezt az értelmezést támasztja alá a Tht. kommentárja, a Kúria joggyakorlat-elemző csoportjának összefoglaló véleménye és precedensértékű határozatai is. Az adatvédelmi szempontokat felülírja a tulajdonostársak tájékoztatásának szükségessége, csak így garantálható tulajdonosi jogaik korlátozásmentes gyakorlása és a döntéshozatal jogszerűsége. Utóbbi körben ugyancsak a Kúria precedensképes határozatára hivatkozott, hozzátéve, hogy a védendő adatok felismerhetetlenné tételére is lehetőség van. A Kúria döntése és jogi indokai [8] A felülvizsgálati kérelem a következők szerint alapos. [9] A Kúria elöljáróban rögzíti, hogy mivel a másodfokú bíróság kizárólag a kifüggesztett meghívó mellékleteinek hiánya miatt, alaki okból mondta ki a közgyűlési határozat érvénytelenségét, a felülvizsgálat tárgyát is kizárólag ez az érvénytelenségi ok képezhette, erre vonatkozott az alperes felülvizsgálati érvelése is. [10] A tulajdonostársak közgyűlésre történő meghívását a Tht. 33. és 34.§-ai szabályozzák, felsorolva a meghívó közlésére vonatkozó eljárást [Tht. 33.§
(1)bekezdés], a meghívó tartalmi elemeit [Tht. 34.§
(1)bekezdés] és a szükséges mellékleteket [Tht. 34.§
(2)bekezdés]. A közgyűlési meghívás hatálya – azaz a közgyűlés megtartásának a Tht. 33.§
(1)bekezdésében meghatározott alaki előfeltétele – a tulajdonostárs írásban történő meghívásához kötődik [Tht. 33.§
(1)bekezdés], a törvény emellett előírja a meghívó egyidejű kifüggesztését a társasházban. Rámutat a Kúria, hogy a Tht. szabályai ugyan kógensek, ezen belül is túlnyomórészt imperatívak, a kötelező erő sem ruházhatja fel azonban a normát olyan tárgyi hatállyal, mellyel az eredendően nem rendelkezik. A Tht. 33.§
(1)bekezdésének második mondata világosan fogalmaz: a tulajdonostársat személyére szóló meghívóval, írásban kell meghívni a közgyűlésre. A meghívó egyidejű kifüggesztése nem személyre szól, hanem a társasházközösség egészéhez, tájékoztató szerepet tölt be, melynek célja az, hogy az érintettek már a meghívó kézhezvételétől függetlenül is értesüljenek a közgyűlés kitűzéséről, időpontjáról, napirendjéről, és a személyre szóló meghívás bármely okból történő elmaradása esetén a szükséges intézkedéseket megtehessék. A tájékoztató jellegnek köszönhetően a kifüggesztés hiánya önmagában nem, csupán a személyre szóló meghívás fogyatékossága esetén vezethet a közgyűlési határozat alaki érvénytelenségére: a Tht. 34.§
(2)bekezdésének előírása csupán a személyre szóló meghívást érinti, tájékoztatási kötelezettség a mellékletekhez nem kapcsolódik. Hangsúlyozza a Kúria, hogy a Tht. 33.§
(1)bekezdésének második mondata kifejezetten a meghívó „egy példányának” kifüggesztését írja elő, és a tulajdonostársak „meghívása”, azaz személyre szóló, írásbeli értesítése az, amely a meghívó mellett a mellékletek közlését is magában foglalja. [11] A rendelkezésre álló adatok szerint az alperes a részközgyűlés meghívóját kifüggesztette az érintett lépcsőházban, ezzel a Tht. 33.§
(1)bekezdésében foglalt törvényi Kúria I.Pfv.21.481/2021/7 5 kötelezettségének eleget tett, a mellékletek kifüggesztésének hiánya miatt a közgyűlés határozata nem érvénytelen. A kifüggesztés jogintézménye ebben az összefüggésben valójában a kézbesítési segédlet szerepét tölti ki, önmagában sem szabályszerűvé, sem szabályszerűtlenné nem teszi a tulajdonos meghívását, része annak, elmaradásából azonban nem következik, hogy a tulajdonost nem, vagy nem szabályszerűen hívták meg a közgyűlésre. Figyelemmel arra, hogy valamennyi tulajdonos csak az őt saját személyében ért sérelmet érvényesítheti, a felperes tulajdonostárs meghívásán túlmutató érvénytelenségi következmény a kifüggesztés esetleges hiányának sem tulajdonítható, arra pedig a felperes nem hivatkozott, hogy a meghívót és az előterjesztéseket a részére nem kézbesítették. A kifüggesztés tehát a meghívás aktusán belül értelmezendő kötelezettség, s mint ilyen, az érintett tulajdonostárs vonatkozásában értékelhető annak elmaradása is: valamennyi, egyébként szabályszerűen meghívott tulajdonosra kiható és a közgyűlési határozat érvénytelenségét előidéző joghatása nincs. A Kúria konkrét ügyben már korábban kifejtette, hogy minden tulajdonos csak a saját sérelmét érvényesítheti, ami a közgyűlési meghívás témakörén belül úgy értelmezendő, hogy más tulajdonos meghívásának szabályszerűtlenségére csak akkor hivatkozhat eredményesen, ha ez a körülmény idézte elő a közgyűlés határozatképtelenségét (Pfv.I.21.696/2012/8), utóbbi ugyanis már a saját sérelme. Az adott esetben határozatképtelenségi helyzet nem merült fel, így – a felperes írásban, a Tht. 33. §
(1)bekezdésének megfelelő meghívására figyelemmel – a kifüggesztés hiányának ez okból sincs jelentősége. [12] A kifejtettek alapján a másodfokú bíróság a Tht. 33.§
(1)bekezdésének téves értelmezésével mondta ki a per tárgyát képező közgyűlési határozat érvénytelenségét, s mivel eltérő jogi álláspontja miatt a felperes további érvénytelenségi hivatkozásait nem vizsgálta, e célból új másodfokú eljárás lefolytatása szükséges, ezért a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 424. §
(3)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárásra, új határozat hozatalára utasította. [13] Az új másodfokú eljárásban az alaki érvénytelenség előzőekben kifejtett hiányára tekintettel a további fellebbezési hivatkozásokat is meg kell vizsgálni és annak alapján dönteni a felperes fellebbezéséről. Záró rész [14] A hatályon kívül helyező rendelkezésre figyelemmel a Kúria a felülvizsgálati eljárásban felmerült költségeket: a peres felek jogi képviseletével kapcsolatos, a 32/2003. (VIII.22) IM rendelet 3. §
(2),
(5)és
(6)bekezdéseiben foglaltak szerint, a 4/A.§ értelmében az általános forgalmi adóra is figyelemmel, a tényleges tevékenységgel arányosan meghatározott ügyvédi munkadíjat és az alperes által lerótt felülvizsgálati eljárási illetéket a Pp. 424. §
(4)bekezdés második mondata alapján csupán megállapította, azzal, hogy e költségek viseléséről az új határozatot hozó bíróságnak kell döntenie. Budapest,
- július
- Kúria I.Pfv.21.481/2021/7 6 Dr. Harter Mária s.k. a tanács elnöke, dr. Varga Edit s.k. előadó bíró, dr. Mocsár Attila Zsolt s.k. bíró