← Magyarország

Kfv.37822/2025/2 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelem befogadása megtagadásának van helye, ha az abban foglaltak nem támasztják alá a Kp. 118. §

(1)bekezdésében foglalt befogadási ok valamelyikének fennállását, ezáltal a felülvizsgálati eljárás lefolytatásának szükségességét. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.I.37.822/2025/
  1. A tanács tagjai: dr. Tóth Kincső a tanács elnöke dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit előadó bíró dr. Figula Ildikó bíró dr. Heinemann Csilla bíró dr. Kalas Tibor bíró A felperes: felperes (cím1) A felperes jogi képviselője: ügyvéd1 ügyvéd (cím2) Az alperes: Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal Kalocsai Járási Hivatala (6300 Kalocsa, Városháza utca 1.) Az alperes képviselője: dr. Simon Zoltán osztályvezető A per tárgya: kötelező védőoltás alóli mentesítési eljárás tárgyában hozott határozat jogszerűségének vizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes
  2. sorszám alatt A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Szegedi Törvényszék 11.K.700.684/2025/
  3. számú ítélete Kúria I.Kfv.37.822/2025/2 2 Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzéssel szemben további perorvoslatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes, jogi képviselője útján, a
  4. április 19-ei keltezésű beadványában harmadik alkalommal terjesztett elő kötelező védőoltások alóli mentesítés iránti kérelmet, egyúttal indítványozta a mentesítési eljárás felfüggesztését arra hivatkozva, hogy az iskolaorvos ellen polgári pert kezdeményezett szakvélemény pótlása iránt. [2] Az alperes a
  5. június
  6. napján meghozott BK-04/NEO/00785-3/
  7. iktatószámú határozatával a felperes harmadik alkalommal előterjesztett, kötelező védőoltások alóli mentesítésre irányuló kérelmét elutasította, mivel az eljárás során a felperes hiánypótlási felhívásra sem csatolta az egészségügyről szóló
  8. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.)
  9. §
(3a)bekezdése szerinti, a kezelőorvos által adott szakvéleményt. Az eljárás felfüggesztése iránti kérelemmel kapcsolatban rögzítette, hogy az iskolaorvos nem minősül a felperes kezelőorvosának, így az ellene indított polgári per nem minősül a mentesítési eljárás előkérdésének, ezért a felfüggesztés iránti kérelemnek nem adott helyt. Rámutatott, hogy az Eütv. 58. §
(3a)bekezdésének helyes értelmezése szerint a mentesítési eljárás megindításakor már be kell nyújtani a kérelem alátámasztását szolgáló szakvéleményt, tehát azzal a kérelem benyújtásakor a kérelmezőnek már rendelkeznie kell, a szakvélemény utólagos beszerzése érdekében az eljárás szüneteltetése, felfüggesztése nem indokolt. [3] A felperes keresetében vitatta az alperes határozatának jogszerűségét, pontosított keresetében kérte annak megsemmisítését és az alperes új eljárásra kötelezését. Perköltséget igényelt. [4] Az alperes védiratában kérte a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását. A jogerős ítélet [5] A Szegedi Törvényszék (a továbbiakban: elsőfokú bíróság) a 2025. szeptember 16. napján meghozott 11.K.700.684/2025/11. számú ítéletével (a továbbiakban: jogerős ítélet) a Kúria I.Kfv.37.822/2025/2 3 felperes keresetét, mint alaptalant elutasította, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 88. §
(1)bekezdés a) pontja alapján. Megállapította, hogy az alperes határozata a keresetben megjelölt okból nem jogszabálysértő. A jogerős ítélet indokolásában rögzítette, hogy az Eütv. 58. §
(3a)bekezdésének helyes értelmezése alapján a mentesítési eljárás megindításakor a szakvéleménynek már rendelkezésre kell állnia, hiszen azt a kérelmezőnek a kérelemhez csatolnia kell, azt nem a mentesítési eljárás során kell beszereznie. Alaptalannak ítélte a felperes azon hivatkozását, hogy a szakvélemény csatolása nem a kérelem benyújtásához kötött jogszabályi feltétel, így annak pótlására irányuló polgári peres eljárás a hatósági eljárásban előkérdésként értékelhető. [6] Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 62. §-ának rendelkezése alapján vizsgálta, hogy az alperes megsértette-e a tényállástisztázási kötelezettségét. Az Ákr. 62. §
(2)és
(5)bekezdésére figyelemmel rámutatott, hogy az Eütv. 58. §
(3a)bekezdése kötelező bizonyítási eszközt előíró törvényi rendelkezést tartalmaz, a mentesítési kérelem alapján indult eljárásban a kezelőorvos által adott szakvéleménnyel kell igazolni a kérelem indokoltságát, s a bizonyítási teher a kérelmezőre esik. A hatóság és a bíróság ezen szakvélemény alaposságát ellenőrzi eljárása során. Figyelemmel arra, hogy a felperes az eredetileg benyújtott kérelméhez és az alperes felhívására a mentesítést alátámasztó, kezelőorvostól származó szakvéleményt nem csatolt, ezért a mentesítési kérelemnek nem lehetett helyt adni. [7] Az elsőfokú bíróság nem tartotta megalapozottnak az Alaptörvény I., II., VI., XVI. és L. cikkének a megsértésére alapított felperesi hivatkozásokat, mivel az alperes a határozatával nem rendelkezett oltás elrendeléséről, így a felperest közvetlen hátrány nem érte. Rögzítette, hogy az alperes az eljárási szabályokat betartotta, ezért az Alaptörvény XXIV. cikkének sérelme sem állapítható meg. Az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezésére vonatkozó indítványt elutasította, e körben utalt az Alkotmánybíróság több döntésére [3331/2023. (VI. 21.) AB végzés, 39/2007. (VI. 20.) AB határozat, 3080/2019. (IV. 17.) AB határozat], idézve azok releváns megállapításait. A felülvizsgálati kérelem [8] A felperes felülvizsgálati kérelmében vitatta a jogerős ítélet jogszerűségét, kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az ügyben eljárt bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását, vagy a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését. Kérte továbbá az alperes kötelezését a perköltsége megfizetésére. A felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának aa),
  2. ab)és
  3. ad)alpontja, valamint
  4. b)pontja alapján tartotta indokoltnak. [9] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. aa)alpontja alapján a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében kérte a felülvizsgálati kérelem befogadását, mert álláspontja szerint a jogerős ítélet ellentétes a Fővárosi Ítélőtábla 4.Kpkf.751.554/2024/2. számú végzésével azáltal, hogy a keresetlevélben megfogalmazott, a per tárgyához tartozó, releváns alapjogsérelmeit nem bírálta el, továbbá ellentétes a Kúria Kfv.II.37.024/2021/7. számú precedensképes határozatával is, mivel a keresetben állított alapjogi sérelmekről nem foglalt állást. [10] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. ab)alpontja vonatkozásában kifejtette, hogy az élethez és a testi épséghez való jog védelme szempontjából a kötelező oltások alóli mentesítési eljárások és az eljárási jogszabályok alkalmazása jelentős társadalmi kérdéseket Kúria I.Kfv.37.822/2025/2 4 vetnek fel, álláspontja szerint az ún. nyájimmunitás elmélete nem létezik, a társadalmi szintű védettség oltásokkal nem biztosítható. [11] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. ad)alpontja szerinti alapvető eljárási jogsérelemként - a Kp. 86. §
(1)bekezdésének rendelkezésére utalva, miszerint a bíróság köteles valamennyi kereseti kérelemről döntés hozni, - hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság a keresetben kifejtett alapjogi sérelmek érdemi vizsgálatát indokolatlanul mellőzte, az alapjogi jogsérelmekre vonatkozó kereseti kérelmeket nem bírálta el, ami sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az alapvető, a hatékony jogvédelem biztosítására vonatkozó feladatát sem teljesítette, mert hivatalból nem vizsgálta a kötelező oltási rendszer Alaptörvénybe ütközését, továbbá nem vizsgálta érdemben a felperes eljárásjogi jogsérelmét [Ákr. 62. §
(1)bekezdés]. [12] A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja körében hivatkozott a Kúria Kfv.37.199/2020/
  1. számú határozatának [28] bekezdésében foglaltaktól való eltérésre, sérelmezte, hogy a jogerős ítélet figyelmen kívül hagyta, hogy az iskolaorvos kezelőorvos. Hivatkozott továbbá a Kúria Kfv.II.37.024/2021/
  2. számú határozata [43] bekezdésétől való eltérésre, amely alapján előadta, hogy a jogerős ítélet érdemben nem ad számot a keresetben állított alapjogi sérelmekről, mindössze egy rövid bekezdésben tér ki a keresetben előadottakra, és rögzítette, hogy az alapjogi sérelmeket azok tárgyi ügyben való jelentéktelensége miatt nem vizsgálta. [13] A felülvizsgálati kérelem mellékleteként Alkotmánybíróság előtti egyedi bírói normakontrollra vonatkozó indítvány is előterjesztett. A Kúria döntése és jogi indokai [14] A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei - a következők szerint - nem állnak fenn. [15] A Kp.
  3. §
(1)bekezdésének a felülvizsgálati kérelem előterjesztésekor hatályos rendelkezése alapján a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
  1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
  2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
  3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
  4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
  5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
  6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [16] A Kp. 117. §
(4)bekezdésének a felülvizsgálati kérelem előterjesztésekor hatályos rendelkezése alapján a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt - a 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja szerinti ok kivételével - részletesen indokolni nem kell. A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A Kp. 117. §
(4)bekezdése valamennyi, a felülvizsgálati kérelemben megjelölt befogadhatósági okhoz indokolási kötelezettséget ír elő, részletesen indokolni azonban csak a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. ad)alpontjához kapcsolódó befogadási kérelmet kell. A Kúria I.Kfv.37.822/2025/2 5 befogadhatósági ok jogalkotó által megkívánt indokolási kötelezettsége a befogadhatóság kérdésében való döntést segíti elő, a jogalkotó ezáltal lehetőséget ad a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél számára, hogy kifejtse, hogy mely indokok mentén tartja szükségesnek a felvetett jogkérdés Kúria általi eldöntését, mert csak így kerülhet abba a helyzetbe a Kúria, hogy a kérelem előterjesztőjének szempontjából vizsgálja a befogadhatóságot. [17] A Kúria rámutat arra, hogy a Kp. 117. §
(4)bekezdése nem teremt alanyi jogot a felülvizsgálati kérelem befogadására, ugyanis a felülvizsgálati kérelemben nevesített befogadási okok alapján annak vizsgálatára kerül sor, hogy a konkrét ügyben felmerült-e olyan kérdés, amely a Kp. 118. §
(1)bekezdésének rendelkezései körébe tartozik, ezáltal a felülvizsgálati kérelem befogadását és érdemi elbírálását megalapozza. Kiemeli a Kúria, hogy a befogadásról szóló döntés során nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát vizsgálja. Önmagában a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő voltára hivatkozás nem alapozza meg a felülvizsgálati kérelem befogadását. A Kúria a befogadhatóság vizsgálata során a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott konkrét jogszabálysértésekről nem foglalhat állást, mert arra a felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló határozatban van csak lehetőség. [18] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. aa)alpontja szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében általánosságban akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn (7/2023. Jogegységi határozat). [19] A felperes által nevesített, a Fővárosi Ítélőtábla 4.Kpkf.751.554/2024/2. számú végzése nem támasztja alá a bírói gyakorlat széttartó voltát, a joggyakorlat egységének a jogerős ítélet folytán bekövetkező sérülését, vagy ennek veszélyét. A felperes által nevesített végzés keresetlevél visszautasításának jogszerűségét vizsgálva rögzítette, hogy az indokolt alaptörvény-ellenességre hivatkozás is jogsérelmet jelent. Az állított jogsérelmet nem fosztja meg lényegi jellemzőjétől, hogy azt a bíróság a vitatott cselekmény jogszerűsége szempontjából nem tartja relevánsnak vagy alaposnak, ezért a keresetlevél visszautasításának nem volt helye. [20] Hangsúlyozandó, hogy a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontjának első fordulatában szabályozott befogadási ok az alsóbb fokú bíróságok által hozott határozatok közötti eltérés esetén alapozhatja meg a felülvizsgálati kérelem befogadását. Amennyiben a jogerős ítélet a Kúria közzétett határozatától valamely jogkérdésben eltér, úgy az a Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontjának esetkörét alapozhatja meg, így a felperesnek a Kúria Kfv.II.37.024/2021/
  1. számú határozatára alapított hivatkozását a Kúria a Kp.
  2. §
(1)bekezdés b) pontja körében értékelte. [21] A joggyakorlat továbbfejlesztésének a szükségessége akkor indokolja a felülvizsgálati kérelem befogadását, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, azonban annak követése a körülmények változására tekintettel nem támogatható (Kfv.I.35.542/2021/2., Kfv.37.025/2021/2.), vagy az meghaladottá vált. Ezzel összefüggésben a Kúria rámutat, hogy a felperes nem hivatkozott olyan körülményre, amely az elsőfokú bíróság jogértelmezésének meghaladott voltát igazolná. A fentiek alapján a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. aa)alpontja szerinti befogadhatósági ok nem áll fenn. [22] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. ab)alpontja szerinti befogadási ok alapján a felülvizsgálati kérelem befogadásának akkor van helye, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi Kúria I.Kfv.37.822/2025/2 6 jelentősége miatt indokolt. E befogadási ok tehát azt feltételezi, hogy nagy számban előforduló, új típusú ügyben merült fel a jogkérdés, illetve a döntés a társadalom szélesebb körére jogi hatást gyakorol. A befogadás ezekben az esetekben is csak akkor indokolt, ha a Kúria az adott jogkérdésben korábban még nem foglalt állást közzétett ítélkezési gyakorlatában. [23] A Kúria megállapította, hogy a védőoltások alóli mentesítés kérdése ugyan a jogalanyok széles körét érinti, illetve kétséget kizáró módon társadalmi jelentőséggel bír, ugyanakkor a mentesítéshez kapcsolódó elvi jelentőségű jogkérdésekben kialakult és egységes bírósági joggyakorlat áll rendelkezésre. A Kúria töretlen gyakorlata szerint a védőoltások alkalmas és szükséges eszköznek minősülnek egyfelől a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődésének biztosításához, másfelől az egész társadalom fertőző betegségekkel, járványokkal szembeni védelméhez. A védőoltásokkal kapcsolatos jogi szabályozás betartása kötelező. A védőoltás elrendelése nem jár alapjogi sérelemmel, mentesülni kizárólag az Eütv. 58. §
(3)és
(3a)bekezdésében foglaltak szerint lehet (Kfv.VI.37.199/2016/13., Kfv.VI.37.049/2022/6.). Kimondta a Kúria, hogy a kötelező védőoltás alóli mentesítési eljárásban - mint kérelemre induló eljárásban - a bizonyítási teher a felperesre esik, a felperes kötelezettsége a megfelelő orvosi szakvélemény előterjesztése, vagyis annak bizonyítása, hogy a mentesítés Eütv. 58. §
(3)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontjában meghatározott feltételei fennállnak (Kfv.VI.37.049/2022/6., Kfv.VI.37.116/2017/3., Kfv.VI.37.119/2016/13., Kfv.II.37.080/2016/9.). A Kúria gyakorlata (Kfv.IV.37.409/2021/6.) követi továbbá az Alkotmánybíróság kötelező védőoltás alóli mentesítés tárgykörben hozott határozatai érvelését is [39/2007. (VI. 20.) AB határozat, 3080/2019. (IV. 17.) AB határozat, 3242/2025. (VII. 11.) AB határozat]. [24] A Kúria úgy értékelte, hogy a felperes nem adott elő olyan tényt, körülményt, amely a fenti szempontok szerint valószínűsítené, hogy jelen konkrét ügy - amelynek tényállása szerint az Eütv. 58. §
(3a)bekezdésében előírt szakvélemény hiányában a mentesítésre irányuló, immár
  1. alkalommal benyújtott kérelem elutasítására került sor - olyan elvi jelentőségű kérdést vet fel, amelynél fogva önmagán túlmutató kiemelt súllyal vagy társadalmi jelentőséggel bírna. A Kúriának nincs tudomása arról, hogy új típusú, sorozatosan előforduló ügy esete állna fenn. A nyájimmunitás elméletével kapcsolatos okfejtés nem tárgya jelen eljárásnak, így jelen perbeli ügyben való döntés a felperesen kívül tömegesen más jogalanyok jogi helyzetét nem befolyásolja. A Kúria a fent kifejtettek alapján megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem befogadásának a Kp.
  2. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ab)alpontja szerint nem volt helye. [25] A felülvizsgálati kérelemben megjelölt Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. ad)alpontja szerinti befogadási ok tekintetében a Kúria már több határozatában (pl. Kfv.VII.37.807/2025/2.) rámutatott arra, hogy a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelmére, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegésre alapított felülvizsgálat a bíróság tisztességes eljárásának és a közigazgatás tisztességes ügyintézésének a kontrollját jelenti, miként arra is, hogy a befogadásról szóló döntés során a jogerős ítélet érdemi felülvizsgálata nem végezhető el. A befogadás keretei között a Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a jogerős ítélet indokolásában vizsgálta a felperes Ákr. 62. §-ára alapított hivatkozását, értékelte az alapjogi hivatkozásokat, döntött az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezésére vonatkozó indítványról, továbbá részletesen idézte és elemezte az alapjog-korlátozás körében kialakult alkotmánybírósági gyakorlatot, így a felülvizsgálati kérelem befogadása a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. ad)alpontjára tekintettel sem indokolt. [26] A Kp. 118. §
(1)bekezdésének b) pontja alapján a felülvizsgálati kérelem befogadásának akkor lehet helye, ha a jogerős ítélet a Bírósági Határozatok Gyűjteményében Kúria I.Kfv.37.822/2025/2 7 közzétett kúriai határozatban foglalttól eltérő jogértelmezésen alapul. Az eltérés megállapításának feltétele az összevethetőség. [27] A Kúria rámutat arra, hogy a felperes által hivatkozott Kfv.37.199/2020/
  1. számú kúriai határozatnak vannak eltérő tényállási elemei, mivel abban az ügyben több orvosi szakvélemény is rendelkezésre állt, míg jelen perbeli esetben a felperes egyetlen szakvéleményt sem nyújtott be, s a hivatkozott kúriai határozat [28] bekezdését a felperes csak részben idézte, így annak ismertetését mellőzte, miszerint a hivatkozott bekezdés azt is rögzíti, hogy „… a kezelőorvos Eütv. szerinti fogalma tágan értelmezendő, és azt minden ügyben egyedileg szükséges vizsgálni és megállapítani.”. Jelen perbeli ügyben nem áll rendelkezésre szakvélemény, így nem is vizsgálható, hogy az a kezelőorvostól származik-e. A felperes által megnevezett, a Kfv.II.37.024/2021/
  2. számú határozat [43] bekezdése a kereseti kérelem kimerítésével függ össze, az ott megfogalmazott, a bíróság indokolási kötelezettségére vonatkozó általános mércével ellentétes jogértelmezést a jogerős ítélet nem tartalmaz. Erre tekintettel a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp.
  3. §
(1)bekezdésének b) pontja szerinti befogadási ok nem alapozza meg. [28] A fentiek alapján a Kúria megállapította, hogy a rendkívüli jogorvoslati eljárásnak minősülő felülvizsgálati eljárás lefolytatása nem indokolt, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(1)és
(2)bekezdése alapján megtagadta. [29] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadására figyelemmel mellőzte a felperes Alkotmánybíróság előtti egyedi bírói normakontrollra vonatkozó indítványról való döntést. A döntés elvi tartalma [30] A felülvizsgálati kérelem befogadása megtagadásának van helye, ha az abban foglaltak nem támasztják alá a Kp. 118. §
(1)bekezdésében foglalt befogadási ok valamelyikének fennállását, ezáltal a felülvizsgálati eljárás lefolytatásának szükségességét. Záró rész [31] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül, tanácsban határozott. [32] A Kúriának eljárási illetékről rendelkezni nem kellett, mivel az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés
  1. a)pontja alapján illetékmentes volt. [33] A végzéssel szembeni további perorvoslat lehetőségét a Kp. 116. §
  2. d)pontjában és a Kp. 112. §
(2)bekezdésében foglalt rendelkezés zárja ki. Budapest, 2026. január 8.

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.