A határozat elvi tartalma: Versenytilalmi megállapodás esetén vizsgálni kell a korábbi munkáltató és az új munkáltató tevékenységi köreit, illetve a munkavállaló által betöltött munkakört mindkét jogviszonyban. Győri Ítélőtábla Mf.V.30.001/2021/
- A Győri Ítélőtábla mint másodfokú bíróság az Izsó és Tóth Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Izsó István ügyvéd cím5) által képviselt felperes1 (cím2) felperesnek a képviselő1 (ügyintéző: dr. Szőke Mihály ügyvéd, cím4) által képviselt Alperes1 (cím10) alperes ellen kötbér megfizetése iránt indított perében a Győri Törvényszék
- december
- napján kelt
- M.70.057/2020/
- szám alatti ítéletével szemben az alperes által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Az ítélőtábla kötelezi felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg alperesnek 120.000 (százhúszezer) forint másodfokú eljárásban felmerült perköltséget. Az ítélőtábla megállapítja, hogy a felperes által lerótt 384.215 (háromszáznyolcvannégyezerkettőszáztizenöt) forint fellebbezési illetéket maga viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] A másodfokú bíróság irányadó tényállásként az alábbiakat fogadta el: [2] Az alperes a felperesnél
- február
- napjától állt munkaviszonyban. A felek között létrejött munkaszerződés
- pontja versenytilalmi megállapodást tartalmazott akként, hogy a munkavállaló a jogviszony megszűnését követően nem jogosult munkaviszonyt létesíteni a munkáltató versenytársával, illetve a munkáltatóéval megegyező gazdasági tevékenységet folytató vállalkozásban részt venni, közreműködni Magyarország területén. A felek a versenytilalom ellenértékeként az alapbér egyharmadában határozták meg, a megszegésének jogkövetkezményeként 2.000.000 forint összegű kötbérben - és a juttatással fedezett 24 hónapot meghaladóan további havi 2%-ában - állapodtak meg. [3] A felperes fő tevékenysége a 8690’08 FEOR számú egyéb humán egészségügyi ellátás volt, a cégjegyzékben további 74 tevékenység szerepelt, köztük a 8623’08 FEOR számú fogorvosi járóbeteg-ellátás. A felperes bevételének 99%-a képalkotó diagnosztikai szolgáltatás nyújtásából eredt. Az alperes fogászati asszisztens szakképesítéssel rendelkezett, Győri Ítélőtábla V.Mf.30.001/2021/
- 2 majd - a felperes által támogatott - bővített sugárvédelmi képzésen vett részt. Az alperes a felperesnél röntgen asszisztens munkakört töltött be. Feladatát képezte a RTG és CT gépek beüzemelése, felvételek készítése, azok Admin rendszerben történő rögzítése, fenti gépek tisztán tartása, az esetleges problémák jelzése. A felperes gyakorlottabb röntgen asszisztens munkakört betöltő munkavállalói az alperest 6-12 hónapon keresztül betanították a felperesi gépek használatára, így arra is, hogy a felvételek minősége megfelelő legyen. Az alperes
- február
- napján kelt felmondásával jogviszonyát
- március
- napjával megszüntette. [4] Az alperes
- március
- napján munkaviszonyt létesített az IKft.1-vel (a továbbiakban: Kft.). A Kft. fő tevékenysége a 8623’08 FEOR számú fogorvosi járóbeteg ellátás, amely mellett a cégjegyzékbe további 8 tevékenység került bejegyzésre. Az alperes az új munkáltatónál fogászati asszisztens munkakört tölt be, amelynek keretében feladata többek között - a fogászati kezelés körében előírt röntgen felvételek készítése és adminisztrálása. [5] A felperes kereseti kérelmében a versenytilalmi megállapodás megszegése jogkövetkezményeként 1.322.682 forint (24 hónapra kifizetett) ellenérték és 3.480.000 forint kötbér megfizetésére kérte kötelezni az alperest
- június
- napjától kamatokkal terhelten perköltsége megállapítása mellett. Álláspontja szerint az alperes a tilalmi időszakban a felperes versenytársánál létesített munkaviszonyt, amely a tulajdonosi összefonódás és a közös munkavégzési hely alapján összetéveszthető az Kft.2.-vel, amely szintén a felperes versenytársa. A Kft. versenytárs minőségét megalapozza, hogy a cégjegyzékbe bejegyzett és ténylegesen is gyakorolt több tevékenységi körük megegyezik. Az Kft.
- (a Kft-vel közös) honlapján megtalálható a fogorvosi kiértékelés nélküli röntgenfelvétel-készítés szolgáltatás nyújtása, továbbá a honlapon az alperes alkalmazottként megjelent. Az alperesi munkakörben ellátott tényleges tevékenység is megegyezik, mert az alperes képalkotást végez, ebben a körben irreleváns, hogy a felperesnél ezt a tevékenységet az alperes teljes munkaidőben, az új munkáltatónál pedig kiegészítő tevékenységként végezte. Emellett az alperes a felperesnél megszerzett magas szintű tudást, tapasztalatot kamatoztatja az új munkáltatónál. Az alperes mindezekkel sértette, de legalább veszélyeztett a felperes jogos gazdasági érdekeit. A korlátozás és az ellenérték arányosnak minősül, a versenyitalmi megállapodás területi és tárgyi hatályát a munkaszerződés tartalmazza, így a tiltott tevékenységi kör egyértelműen került meghatározásra. [6] Az alperes a kereset elutasítását kérte perköltsége megfizetése mellett. Álláspontja szerint az új munkáltató nem minősül a felperes versenytársának, mert a cégkivonat alapján a két munkáltató 1 tevékenységi köre azonos, amelyet azonban a felperes saját nyilatkozata alapján ténylegesen nem gyakorolt. Az új munkáltató cégjegyzékében nem szerepel a képalkotó diagnosztika, ezt a tevékenységet kizárólag fogászati kezelés részeként, nem önálló bevételszerző tevékenységéként végzi. Az alperes által a Kft.-nél ellátott munkakör eltérő a felperesnél ellátott munkakörtől. A versenytilalmi megállapodásban foglalt korlátozás méltánytalan és eltúlzott volt, mert Magyarország területére terjedt ki, a felperes hetvenöt féle tevékenységére figyelemmel nem konkretizálta a tiltott tevékenységi kört. [7] Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította, kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperes részére 150.000 forint perköltséget, és megállapította, hogy a kereseti illetéket az alperes viseli. Győri Ítélőtábla V.Mf.30.001/2021/
- 3 [8] Az elsőfokú bíróság ítéletét a munka törvénykönyvéről szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)
- § (l) és
(6)bekezdései és a munkaviszonyhoz kapcsolódó egyes megállapodások: a versenytilalmi megállapodásra és a tanulmányi szerződésre vonatkozó munkajogi szabályok értelmezéséről szóló 1/
- (V.20.) KMK vélemény (a továbbiakban: KMK vélemény) alkalmazásával hozta meg. [9] Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása szerint vizsgálta a két munkáltató tevékenységi köreit, üzletfeleit, termékeit és az alperes által a két munkaviszonyban betöltött munkakört. Megállapította, hogy a felperes és az alperes munkáltatójának a cégjegyzék szerint egy tevékenységi köre azonos, melyet a felperes ténylegesen nem gyakorol. A felperes képalkotó diagnosztikai szolgáltatás nyújtása keretében készít RGT és CT felvételeket, melynek célcsoportja a képfelvételeket felhasználó orvosi kör, és azok a természetes személyek, akik beutaló nélkül veszik igénybe a szolgáltatást. Az alperes munkáltatója szintén készít fogászati RGT és CT felvételeket, azonban nem önálló szolgáltatás nyújtásaként végzi ezt, hanem a fogorvosi kezelés részeként, annak protokollja alapján. Tevékenységének célcsoportja a fogorvosi kezelést igénybe vevő páciensi kör. Az alperes a felperesnél röntgen asszisztensi munkakörben dolgozott, míg a felperesnél megszüntetett munkaviszonyát követően fogászati asszisztens munkakörben dolgozik. Az alperes nem az alperes munkáltatójával azonos telephelyen és részben azonos vezető tisztségviselőkkel működő Kft.2.-vel áll munkaviszonyban, melynek tevékenységi körei között szerepel a fogorvosi kiértékelés nélküli röntgenfelvétel készítés szolgáltatás. Az elsőfokú ítélet szerint a munkaszerződésben rögzített versenytilalmi megállapodás nem tartalmazta, hogy a felperes tiltotta volna a fogászati kezelést végző munkáltatnál való elhelyezkedést, és ezt tanú1 és tanú2 tanúk vallomásai sem támasztották alá. [10] A felperes törvényes határidőn belül előterjesztett fellebbezésében a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(3)bekezdés
- a)-
- d)pontjai alapján kérte a felülbírálati jogkör gyakorlását a másodfokú bíróságtól elsődlegesen a Pp. 383. §
(2)bekezdése szerint az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását akként, hogy adjon helyt a felperes kereseti kérelmének, és kötelezze ügyvédi munkadíjból álló perköltsége megfizetésére. Másodlagosan a Pp.
- § alapján az ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárásra kötelezését kérte. [11] A felperes álláspontja szerint az alperes munkáltatója a versenytársa. A felperes az alperesnél fennállt munkaviszonya alatt megszerzett tudását, tapasztalatát, és a munkaköréhez kapcsolódó know-how-t hasznosítja jelenlegi munkáltatójánál, és ezzel sérti a felperes gazdasági érdekét. Felperes szerint fennáll továbbá annak veszélye, hogy az alperes a munkáltatójával olyan üzleti titkot és versenytilalmi megállapodással védett értéket közöl, melyet a munkáltató ügyvezetője a felperes versenytársának minősülő Kft.2.-nél hasznosít. [12] A felperes szerint gazdasági érdekének sérelme abban az esetben is megvalósul, ha az alperes munkáltatója a képalkotó-diagnosztikai szolgáltatást nem önállóan, hanem kiegészítő jelleggel más főszolgáltatáshoz kapcsolódóan végzi, csak annak a körülménynek van jelentősége, hogy a tevékenység ténylegesen megvalósul. A felperes szerint az elsőfokú bíróság tévesen értékelte tanú1 tanúvallomását, mely szerint a röntgen asszisztensi munkakört betöltő munkavállaló munkaviszonya megszűnését követően fogászati asszisztensként elhelyezkedhet. A tanú vallomása azt támasztotta alá, hogy a versenytilalmi megállapodás Győri Ítélőtábla V.Mf.30.001/2021/
- 4 alapján semminemű képalkotó-diagnosztikai szolgáltatással kapcsolatos munkakör nem tölthető be a felperes versenytársánál. A felperes az alperes kérelmére egyedi mérlegelés alapján adhatott volna mentesítést a versenytilalmi megállapodásból eredő tartózkodási kötelezettség alól. [13] A felperes hivatkozott a 1/
- KMK véleményre, mely szerint a versenytársi helyzet tisztázása során a cégjegyzékben szereplő adatokat kell kiindulási alapnak tekinteni, azonban ellenbizonyításnak lehet helye. A felperes rámutatott, hogy az alperes maga nyilatkozott úgy, hogy a Kft.-nél a fogászati járóbeteg-ellátáshoz az orvosi protokoll szerint szükséges röntgen felvételeket készít. [14] Az alperes a fellebbezési ellenkérelmében a fellebbezés elutasítását és az ítélet helybehagyását, és a felperes ügyvédi munkadíjból álló perköltségben való marasztalását kérte. Az alperes álláspontja szerint a felperes és az alperes munkáltatója sem közvetlen, sem közvetett módon nem versenytársai egymásnak. [15] A felperes fellebbezése megalapozatlan. [16] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között, a Pp.
- §
(3)bekezdés
- a)-
- d)pontjában írt felülbírálati jogkörben eljárva bírálta felül. [17] A másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a szükséges körben lefolytatta – az ítélet hatályon kívül helyezésére alapot adó, lényeges eljárási szabályt nem sértett – és a bizonyítékokat a Pp. 279. §-ának megfelelően értékelte, az általa helyesen felhívott jogszabály alapján a megalapozott tényállásból helytálló jogi következtetést levonva utasította el a felperes keresetét. [18] A másodfokú bíróság a felperes fellebbezésében foglaltakra az alábbiakat emeli ki. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a felperes és az alperes új munkáltatójának, a Kft.-nek a tevékenységi köre mindössze egy a 8623’08 FEOR számú fogorvosi járóbeteg-ellátás tekintetében egyezik meg, melyet a felperes nem gyakorol. A másodfokú bíróság megalapozottnak ítélte, hogy a felperes és a Kft. cégnyilvántartás adatai és a ténylegesen végzett tevékenységük alapján nem versenytársak, ezért fogalmilag kizárt, hogy az alperes megszegte a felperessel kötött versenytilalmi megállapodásban foglalt tartózkodási kötelezettségét. A másodfokú bíróság szerint a felek között létrejött versenytilalmi megállapodás szempontjából nem releváns, hogy az alperes munkáltatójának ügyvezetője vezető tisztségviselő a felperes versenytársának minősülő Kft.2.-nél is, mellyel az alperes nem áll munkaviszonyban. [19] A másodfokú bíróság szerint az elsőfokú bíróság helyesen értelmezte és értékelte tanú1 tanú vallomását, amely nem támasztotta alá, hogy az alperes megszegte volna a versenytilalmi megállapodásban foglalt feltételeket. [20] Mindezekre tekintettel a felperes fellebbezésében előadottak az ítélet megváltoztatására nem adnak okot, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helyes Győri Ítélőtábla V.Mf.30.001/2021/8. 5 indokai alapján helybenhagyta és a Pp. 383. §
(1)és
(2)bekezdés alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. [21] Az ítélet indokolása a Pp. 386. §
(4)bekezdés második fordulatában foglaltakon alapul. [22] A másodfokú bíróság az eredménytelenül fellebbező felperest a Pp. 83. §
(1)bekezdésére utalva kötelezte az alperes ügyvédi munkadíjából álló perköltség viselésére. A munkadíj összegét a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(5)bekezdés alapján állapította meg a másodfokú bíróság az alperes által becsatolt költségjegyzék szerint azzal, hogy a megállapított munkadíj áfát tartalmaz. [23] A felperes a Pp. 102. §
(1)bekezdés alapján köteles a fellebbezési illeték viselésére, melynek összegét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 46. §
(1)bekezdés a) pontja figyelembevételével állapította meg a másodfokú bíróság a 4.802.682 forint pertárgyérték alapján. A felperes a fellebbezési illetéket lerótta. [24] A Pp. 365. §
(1)bekezdése szerint az ítélettel szemben nincs helye fellebbezésnek. Győr,
- május
- Dr.Bartus Erika s.k. Dr.Sarmon Hedvig s.k. a tanács elnöke bíró Dr.Mózsa Gábor s.k. előadó bíró