Gf.40109/2021/6 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdés, 424. §

(1)bekezdés, 429. §

(1)és

(3)bekezdés, 434. §

(2)és

(3)bekezdés

1. évi LXXVIII. tv.
2. §

(3)bekezdés

1. évi III. tv.
2. §

(2)bekezdés, 231. §

1. d)pont Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.109/2021/6. A Fővárosi Ítélőtábla a Hegymegi-Barakonyi és Társa, Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda (cím1; ügyintéző: dr. Hegymegi-Barakonyi Zoltán) által képviselt felperes (cím2) felperesnek a HÁRI Ügyvédi Iroda (cím3; ügyintéző: dr. Hári Tibor ügyvéd) által képviselt alperes1 (10cím4) I. rendű és alperes2 (cím5) II. rendű alperes ellen bérleti díj és más megfizetése iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2021. január 13. napján kelt 74.G.40.555/2020/34-V. számú ítélete ellen a felperes és I. rendű alperes által benyújtott fellebbezés folytán – tárgyaláson kívül – meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben, a perköltségre is kiterjedően megváltoztatja, és a felperes által az I. rendű alperesnek fizetendő összeget 34.317.912 (harmincnégymillió-háromszáztizenhétezer-kilencszáztizenkét) forintra leszállítja, az ezen összeg után fizetendő késedelmi kamatot 17.165.973 (tizenhétmillió-százhatvanötezerkilencszázhetvenhárom) forint után 2010. augusztus 6. napjától, míg 17.151.939 (tizenhétmillió-százötvenegyezer-kilencszázharminckilenc) forint után 2010. augusztus 25. napjától a kifizetés napjáig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7%-kal növelt összegével egyező mértékében állapítja meg. A felperes által az I. rendű alperes részére fizetendő perköltség összegét 2.293.133 (kétmilliókétszázkilencvenháromezer-százharminchárom) forintra leszállítja. Az I. rendű alperes által a felperesnek fizetendő 1.569.167 (egymillió-ötszázhatvankilencezerszázhatvanhét) forint tőkeösszeg erejéig az előzetes végrehajthatóság megállapítását mellőzi. Ezt meghaladóan az ítéletet helybenhagyja. Kötelezi az I. rendű alperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 2.500.000 (kétmillió-ötszázezer) forint fellebbezési illetéket; ezt meghaladóan a peres felek a másodfokú eljárásban felmerült költségeiket maguk kötelesek viselni. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.109/2021/6 2 [1] Az elsőfokú bíróság által megállapított, a fellebbezések elbírálása szempontjából irányadó tényállás szerint a 2006. és 2008. év között a felperes mint bérbeadó és az I. rendű alperes mint bérlő négy (helyesen: öt) különböző település felperes üzletközpontjaiban található helyiségekre, összesen hét bérleményre hét darab bérleti, illetve albérleti szerződést kötött, a II. rendű alperes készfizető kezességvállalása mellett, 5 év határozott időtartamra. A bérleti, illetve albérleti szerződések (a továbbiakban: bérleti szerződések) 5.2. pontja meghatározta a kezdőnapot és a lejárat napját, a 6.1.1. pont a havi bérleti díj, a 6.3.1. pont a közös költség összegét. A bérleti szerződések 2.1.1. pontja értelmében a bérlő a 21.1. pontban meghatározott kiürítés napjáig jogosult és köteles a bérlemény birtoklására és használatára, azt ezen időpontig nem jogosult egyoldalúan elhagyni és/vagy kiüríteni. A szerződések 6.4.1. pontja szerint a bérleti díj és a közös költség áfával terhelt összegét a bérlő a havonta, a tárgyhónapot megelőzően, a bérbeadó által kibocsátott számla szerint, az azon megjelölt bankszámlaszámra történő banki átutalással, a számla kiállításától számított 15 naptári napon belül köteles megfizetni. A szerződések 6.4.4. pontja szerint, amennyiben bármelyik fél a jelen bérlet alapján fizetendő bármely összeg kifizetésével késedelembe esik, köteles az adott összeg vonatkozásában a mindenkor érvényes jegybanki alapkamat kétszeres szorzatával megegyező mértékű késedelmi kamatot fizetni a másik fél részére, a késedelem minden napjára. A késedelmi kamat kifizetése az erről kiállított számla kiállításának napját követő 15 naptári napon belül esedékes. A bérleti szerződések 7.2. pontja szerint a bérlő által igénybe vett közüzemi szolgáltatások fogyasztási díját a bérbeadó a tárgyhót követő hónapban számlázza ki, azt a bérlő a számla kiállításától számított 10 naptári napon belül köteles megfizetni. A K.i üzletközpontban található S-6 jelű és a Kö-i üzletközpontban található S-6 jelű bérleményre kötött bérleti szerződések 8.1. pontjában a bérlő jelen bérletben foglalt kötelezettségei megsértésével a bérbeadónak esetlegesen okozott károk megtérítésének biztosítására 3 havi bérleti díj és 3 havi közös költség áfával növelt összegének megfelelő óvadékot kötöttek ki, amelyet bérlő a bérbeadó által szabályszerűen kiállított pénzügyi értesítő levél ellenében köteles átutalni. A bérbeadó jogosult az ilyen szerződésszegésből eredő költségeit és kárát közvetlenül a biztosítékból kielégíteni. A többi bérleti szerződést bankgaranciával biztosították. E szerződések 8.1. pontja értelmében a bérlő vállalja, hogy a jelen bérletből eredő kötelezettségei és az azok megszegésével okozható károk megtérítésének biztosítására, legkésőbb a bérbeadó értesítésében megjelölt átadás-átvétel napjáig a bérbeadó rendelkezésére bocsát a jelen bérlet 5. sz. mellékletét képező formában és tartalommal, a bérbeadó javára kiállított, visszavonhatatlan és feltétel nélküli bankgaranciát 3 havi bérleti díj és 3 havi közös költség áfával terhelt összegének megfelelő forint összegben, amely bankgarancia annak kiállításától számított legalább 1 évig érvényes. E szerződések 8.3. pontja szerint a bérbeadó jogosult a szerződésszegésből eredő költségeit és kárát közvetlenül a biztosítékból kielégíteni. A 8.4. pontok szerint amennyiben az átadás-átvétel napjáig a bérbeadó nem veszi kézhez a biztosítékot a 8.1. pont szerint, a bérlemény átadás-átvételére nem kerülhet sor. Valamennyi szerződés 9.2. pontja a működési és egyéb engedélyek vonatkozásában úgy rendelkezett, hogy bérlő saját költségén köteles beszerezni a bérleményben folytatott tevékenységhez szükséges valamennyi hatósági és egyéb engedélyt, jóváhagyást, továbbá szakhatósági hozzájárulást, és azok egy-egy másolatát a bérbeadónak legkésőbb a Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.109/2021/6 3 kezdőnapon átadni. Amennyiben ez nem történik meg, az a bérlő részéről súlyos szerződésszegésnek minősül. A szerződések 10.3. pontja szerint bérlő köteles az üzletet a kezdőnapon megnyitni, és a házirendben meghatározott minimális nyitvatartási időben nyitva tartani, és a tevékenységi körben foglaltakat az üzletben gyakorolni. A 14.1.1. pont szerint bérbeadó köteles az ingatlanra vagyonbiztosítást kötni a saját belátása szerint kiválasztott biztosító társaságnál, az általa meghatározott biztosítási összegre. A biztosítási szerződés időbeli hatályát a bérbeadó határozza meg, azonban köteles azt legalább a bérleti idő alatt érvényében és hatályában fenntartani. A bérleti szerződések 14.1.2. pontja szerint a biztosítási esemény bekövetkezte esetén a kifizetések kizárólag a bérbeadót illetik meg. A 14.2. pont értelmében a bérlő köteles a bérlemény területére bevitt berendezési, felszerelési és személyes vagyontárgyakra vagyonbiztosítást kötni és annak egy példányát bérbeadó rendelkezésére bocsátani legkésőbb az átadás-átvétel időpontjáig, és az átadás-átvételtől a jelen bérlet megszűnéséig fenntartani a bérbeadó által előzetesen írásban jóváhagyott biztosító társaságnál és biztosítási összegre. Amennyiben az átadás-átvétel napjáig bérlő a biztosítási kötvényt nem mutatja be, és annak másolatát nem adja át bérbeadónak, a bérlemény átadásátvételére nem kerülhet sor. A bérleti szerződések 16.1.1. pontja alapján a bérlő súlyos szerződésszegésének minősül, ha a bérlet alapján fennálló bármely fizetési kötelezettségének (így különösen a bérleti díj, a közös költség, közüzemi díjak vagy a biztosíték nyújtásának) esedékességkor nem tesz eleget, és bérbeadó által a bérlőhöz intézett írásbeli felszólítás kézhezvételét követő 8 naptári napon belül sem fizeti meg az adott tartozást. A szerződések 16.1.2. pontja szerint szintén a bérlő súlyos szerződésszegésének minősül, ha a bérlő a jelen bérlet alapján őt terhelő bármely lényeges kötelezettségének bérbeadó írásbeli felszólítása ellenére, az írásbeli felszólítás kézhezvételét követő 15 naptári napon belül sem tesz eleget, így különösen, ha a jelen szerződés 10.3. számú pontjában meghatározott minimális nyitvatartási időben a bérbeadó előzetes hozzájárulása nélkül nem folytatja a tevékenységi kört [
2. f)pont]; ha az üzletet a jelen bérletben, vagy bérbeadó által előzetesen nem engedélyezett okból, 2 napot meghaladó időtartamra bezárja, vagy a tevékenységi körben foglaltakat nem gyakorolja az üzletben [
3. h)pont]; ha elmulasztja megkötni és fenntartani a fenti 14.2. és 14.3. pont szerinti biztosításokat, az ott megjelölt határidőn belül [
4. l)pont]; ha a bérlő az átadás-átvétel napjáig, de legkésőbb a kezdőnapig nem bocsátja bérbeadó rendelkezésére a jelen bérlet 7. számú mellékletét képező minta szerinti azonnali beszedési megbízás elfogadására vonatkozó felhatalmazás eredeti példányát, vagy bármely, a bérbeadónak a jelen bérlet hatálya alatt adott azonnali beszedési megbízás elfogadására vonatkozó felhatalmazást visszavonja, és/vagy azt bármely módon érvényteleníti vagy hatálytalanítja [
5. p)pont]; ha a bérlő megszegi a 18.3. és/vagy 18.4. pontban foglalt kötelezettségét [
6. q)pont]; ha a bérlő a kiürítés napját megelőzően egyoldalúan, a felek erre vonatkozó közös megállapodása nélkül elhagyja és/vagy kiüríti a bérleményt [
7. r)pont]. A felek abban is megállapodtak, hogy amennyiben a bérlőnek a jelen pont szerinti szerződésszegése esetén a szerződésszegés orvoslására felhívó írásbeli felszólítás bérlőnek történő kézbesítése annak második megkísérlése alkalmával is sikertelen – függetlenül a sikertelenség okától –, úgy a felszólítás kézbesítettnek minősül, és bérbeadó jogosulttá válik a felszólítás kézbesítéséhez kapcsolódó, a jelen bérletben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazására. A szerződések 17.1. pontja szerint jelen bérlet alapján a bérbeadó súlyos szerződésszegésének minősül, ha a bérbeadó a jelen bérlet alapján őt terhelő valamely lényeges kötelezettségének a Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.109/2021/6 4 bérlőnek a szerződésszegés orvoslására vonatkozó írásbeli felszólításának kézhezvételét követő 15 naptári napon belül nem tesz eleget. A szerződések 18.1. pontja értelmében a bérlő 16. pont szerinti súlyos szerződésszegése esetén, a jelen bérlet szerinti egyéb jogosultságai mellett bérbeadó jogosult választása szerint a jelen bérletet a 19.2. pont szerint felmondani és/vagy napi 50.000 forint összegű kötbért követelni a bérlő szerződésszegésének bekövetkezése napjától mindaddig, amíg bérlő az adott szerződésszegést nem orvosolja. A bérbeadó jogosult a bérletet a 19.2. pont szerint felmondani akkor is, ha a bérlő eleget tesz a jelen pontban foglalt kötbérfizetési kötelezettségének, de az adott szerződésszegést egyébként nem orvosolja. A 18.2. pont szerint, amennyiben a szerződés a bérlőnek felróható okból, vagy a bérlő szerződésszegése következtében szűnik meg a lejárat napja előtt, a bérlő köteles a bérleti idő hátralévő idejére járó bérleti díj összegét kötbérként a bérbeadónak megfizetni, a bérlet megszűnését követő 8 naptári napon belül. A felek a bérlő fizetési kötelezettségeit valamennyi bérleti szerződés esetében azonnali beszedési megbízással és készfizető kezességvállalással biztosították. A bérleti szerződések 18.3. pontja szerint amennyiben bérlő a jelen bérlet alapján fizetendő bármely összeg kifizetésével késedelembe esik, bérbeadó a jelen bérlet szerinti egyéb jogosultságai gyakorlása mellett jogosult a jelen bérlet alapján fennálló bármely hátralék összegét a jelen bérlethez 7. számú mellékletként csatolt azonnali beszedési megbízással történő fizetésről szóló bejelentés (felhatalmazó levél) útján is érvényesíteni. A jelen pontban foglaltak alkalmazása érdekében bérlő kötelezettséget vállal arra, hogy a jelen bérlet hatálya alatt létesített valamennyi új bankszámlájáról bérbeadót a számlanyitást követően haladéktalanul írásban tájékoztatja és egyidejűleg a bérbeadó rendelkezésére bocsátja az új bankszámlára vonatkozó és az érintett bank által már záradékolt és cégszerűen aláírt inkasszó elfogadására vonatkozó és a jelen bérlet 7. számú mellékletének megfelelő felhatalmazás egy eredeti példányát. Amennyiben bérlő nem tesz eleget a jelen pont alapján fennálló kötelezettségének, az a bérlő részéről súlyos szerződésszegésnek minősül. A bérleti szerződések 18.4. pontja szerint, amennyiben bérlő a jelen bérlet alapján fizetendő bármely összeg kifizetésével késedelembe esik, bérbeadó a jelen bérlet szerinti egyéb jogosultságai gyakorlása mellett jogosult a jelen bérlet alapján fennálló bármely hátralék összegét a jelen bérlethez 9. számú mellékletként csatolt készfizető kezességről rendelkező okirat alapján is érvényesíteni. A bérleti szerződések a K.i üzletközpontban található S-6 jelű bérleményre kötött bérleti szerződés kivételével mind tartalmazták azt a 18.5. pontot, amely szerint, amennyiben bérlő a jelen szerződés alapján őt terhelő valamely kötelezettségének (különösen bérleti díj, közös költség, közüzemi díj fizetési kötelezettség) nem vagy késedelmesen tesz eleget, a bérbeadó jogosult a 12. számú mellékletként csatolt Megállapodás alapján az összes, vagy bármely, bérbeadó és bérlő között fennálló bérleti jogviszonyt rendkívüli felmondással, azonnali hatállyal, kártérítési és kártalanítási kötelezettség nélkül megszüntetni. A bérleti szerződések 19.1. pontja szerint a jelen bérletet a felek rendes felmondással egyoldalúan nem szüntethetik meg. A 19.2.1. pont értelmében a bérbeadó a bérlő 16.1.1. pontban meghatározott szerződésszegései esetén jogosult a bérletet felmondani a bérlőt a teljesítésre és a következményekre figyelmeztetéssel történő írásbeli felhívásban meghatározott 8 naptári napos határidő eredménytelen lejártát követő további 8 naptári napon belül írásban megküldött felmondással. A felmondás az elmulasztott határnapot követő hónap utolsó napjára szólhat. Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.109/2021/6 5 A 19.2.2. pont szerint a bérbeadó a bérlő 16.1.2. pontban meghatározott szerződésszegése esetén jogosult a bérletet felmondani a bérlőt a teljesítésre és/vagy a következményekre figyelmeztetéssel történő írásbeli felhívásban megjelölt határidő eredménytelen lejártát követő további 15 naptári napon belül megküldött írásbeli felmondással. A felmondás az elmulasztott határnapot követő hónap utolsó napjára szólhat. A bérleti szerződések 19.3.1. (
8. g)(
9. ii)pontja akként rendelkezett, hogy a bérlet megszűnik és a felek mentesülnek az őket terhelő kötelezettségek alól, ha bármely bérlői szerződésszegési eset bekövetkezte miatt a bérbeadó a bérlemény birtokát a 21.4. pontban foglaltak szerint jogos önhatalommal visszaveszi. A bérleti szerződések 19.4. pontja szerint, amennyiben a bérlet bármilyen okból megszűnik, a bérlő köteles a bérlemény bérlő általi kiürítésének és bérbeadó részére történő átadásának időpontjáig az időarányos bérleti díjat, közös költséget, közüzemi díjakat, és egyéb, a bérlő által fizetendő költségeket a bérbeadónak megfizetni. A szerződések 20.1. pontja értelmében a bérbeadót a Ptk. 429. §-a alapján törvényes zálogjog illeti meg a bérlő bérlemény területén lévő vagyontárgyai felett a bérlő jelen bérlet alapján fennálló és esedékessé vált bérleti díj, közös költség és egyéb fizetési kötelezettségei, valamint az azok összege után járó késedelmi kamat erejéig. A szerződések 20.2. pontja szerint amennyiben a bérletet a bérbeadó felmondja, vagy a bérlet bármely más ok miatt szűnik meg, a bérlő a bérleményben lévő vagyontárgyait csak a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával szállíthatja el, illetve a bérbeadó a vagyontárgyak elszállítását megakadályozhatja, továbbá az engedélye nélkül elszállított vagyontárgyakat a bérlő költségére visszaszállít(tat)hatja. A bérleti szerződések 21.1. pontja értelmében, ha a szerződés, vagy a bérbeadó másként nem rendelkezik, a bérlet megszűnésének napján délután 5 óráig (a kiürítés napja) a bérlő köteles a bérleményt kiüríteni és a bérbeadó birtokába visszaadni a 21.2. pontban foglaltak szerint. A szerződések 21.4. pontja kimondta, hogy amennyiben a bérlő nem tesz eleget a bérlemény kiürítésére és visszaadására vonatkozó kötelezettségének a 21.1-21.2. pontokban foglaltak szerint, illetve bármely bérlői szerződésszegési eset bekövetkezése esetén a bérbeadó különkülön, de választásától függően együttesen is jogosult – egyebek mellett – a rPtk. 115. §-ának rendelkezései alapján akár jogos önhatalommal a bérleménybe behatolni és a bérlőt a bérleményből kilakoltatni, a bérleményben lévő ingóságokat eltávolítani, a zárakat kicserélni, és a bérlő vagy a nevében eljáró bármely más személyeknek az Ingatlan területére való belépését megakadályozni [
10. b)pont], megakadályozni a bérlemény bérlő általi további hasznosítását [
11. c)pont]. A 22.2. pontok rögzítették, hogy a bérlő köteles megtéríteni a bérbeadó minden olyan kárát (elmaradt hasznát és tényleges kárát is beleértve) és költségét, amelyet a bérbeadó a bérlőnek felróható okból, vagy a bérlő jelen bérlet vagy jogszabályok alapján fennálló kötelezettségeinek megszegésével szenvedett el. A bérleti szerződések 22.3. pontja szerint a bérbeadó köteles megtéríteni a bérlőnek okozott minden olyan kárt, amelyet a bérbeadó a bérletben meghatározott kötelezettségeinek megszegésével felróhatóan okozott a bérleményben, a bérlő által a bérleményben elhelyezett berendezésekben és felszerelésekben vagy bérlő áruiban. A szerződések 24.6. pontja értelmében a jelen szerződés alapján küldendő valamennyi értesítést írásba kell foglalni, és a másik félnek az alábbiakban megjelölt értesítési címére, a jelen pontban meghatározott módon a másik féllel közölni kell. A jelen bérlet eltérő rendelkezése hiányában joghatás csak a jelen pontban meghatározott módon megtörtént közléshez fűződhet. Az értesítések – egyebek mellett – akkor tekintendők közöltnek, ha tértivevényes ajánlott küldeményként történő kézbesítés esetén a feladóhoz visszaérkezett a Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.109/2021/6 6 tértivevény, a kézbesítési időpontjaként megjelölt napon, illetőleg amennyiben a visszaérkezett tértivevény alapján a kézbesítés időpontja egyértelműen nem állapítható meg, a tértivevény feladóhoz történő visszaérkezésének napján. Amennyiben a tértivevényes ajánlott küldeményként megküldött értesítés „nem kereste”, illetőleg „a címzett ismeretlen helyre költözött” megjegyzéssel érkezik vissza a feladóhoz, és a küldeményen a címzettnek az alábbiakban megjelölt címe szerepel, az értesítés a feladást követő 5. munkanapon kézbesítettnek tekintendő [
12. c)pont], vagy faxüzenetként megküldött értesítés esetén a sikeres továbbítást igazoló, ún. visszaigazoláson jelzett napon [
13. d)pont]. Az értesítés közlése kizárólag a megjelölt kapcsolattartó személyeknek címezve, a meghatározott értesítési címre történő megküldéssel történhet. A felek a bérleti szerződések 24.6. pontjában rögzítették a bérlő részéről megjelölt kizárólagos kapcsolattartó személyt és értesítési címet, amely a K.i üzletközpontban található S-6 jelű és a Kö-i üzletközpontban található S-6 jelű bérleményre kötött bérleti szerződések esetében „alperes2, cím6., Telefonszám: telefonszám2, Telefax: telefaxszám2, telefaxszám3”, a D-i üzletközpontban található S-4 és S-11 jelű, a B-i üzletközpontban található S-8 és S-9 jelű, valamint a Ka-i üzletközpontban található S-1 jelű bérleményre kötött bérleti szerződések esetében „alperes2, vezető tisztségviselő, alperes1 Telefonszám: telefonszám2, Telefax: telefaxszám2” volt. A bérleti szerződésekhez csatolt 9. számú mellékletek szerint a szerződéskötések napján a felperes mint jogosult, az I. rendű alperes mint kötelezett és a II. rendű alperes mint kezes megállapodásokat kötöttek készfizető kezességvállalásról. A Ka-i S-1 jelű bérleményre kötött bérleti szerződéshez csatolt 12. számú melléklet szerinti szerződésmódosítás 2. pontja értelmében amennyiben a bérlő a bérleti szerződésekben foglalt bárminemű (különösen bérleti díj, közös költség, közüzemi díj) fizetési kötelezettségének a szerződésmódosítás aláírását követő időszakra vonatkozóan nem, vagy késedelmesen tesz eleget, akkor az valamennyi bérleti szerződés értelmében lényeges kötelezettség megsértésének minősül, és a bérbeadó jogosult az összes, vagy bármely bérleti szerződést rendkívüli felmondással felmondani a Lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben meghatározott módon. A felek a 12. számú melléklet szerinti szerződésmódosítást először a Kö-i üzletközpontban található S-6 jelű bérleményre kötött bérleti szerződés megkötésekor, majd ezt követően az új bérleti szerződések megkötésének napján minden alkalommal kiterjesztették az újonnan megkötött, valamennyi perbeli szerződésre. [2] A 2007. október 25. napján kelt vállalkozói hitelszerződés alapján az I. rendű alperes mint adós és az dologi adós mint dologi adós a takarékszövetkezet1től felvett 40.000.000 forint összegű kölcsönt készpénzben, egyetemleges kötelezettséggel. A hitel célja beruházás, árukészlet feltöltés, forgóeszköz pótlás volt, a rendelkezésre bocsátás módja pedig folyósítás szakaszosan, számlák alapján. A teljes kölcsöntartozást és járulékait legkésőbb 2017. október 1. napjáig kellett hiánytalanul visszafizetni. [3] A felperes az I. rendű alperes fizetési kötelezettségéről az alábbi bérlemények vonatkozásában, az alábbi keltezéssel, az alábbi számlákat állította ki: K. S-6: Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.109/2021/6 Számlaszám számlaszám7 számlaszám8 számlaszám9 Szolgáltatás Bérleti díj + közös költség 2009.02.01-28 Villany 2008.12.01-31. Villany 2009.01.01-31. 7 Számla kelte Fizetési határidő Összege 2009.01.08. 2009.01.23. 524.499 Ft 2009.01.09. 2009.01.19. 33.027 Ft 2009.02.09. 2009.02.19. 25.425 Ft számlaszám10 Vízóra csere 2009.08.05. 2009.08.20. 21.250 Ft számlaszám11 Festés, üvegezés 2009.09.17. 2009.10.02. 112.278 Ft Szolgáltatás Számla kelte Fizetési határidő Összege 2008.07.10. 2008.07.25. 311.113 Ft 2008.09.04. 2008.09.19. 320.053 Ft 2008.11.06. 2008.11.21. 344.793 Ft 2008.12.04. 2008.12.19. 350.692 Ft 2009.01.08. 2009.01.23. 355.159 Ft 2009.01.09. 2009.01.19. 28.285 Ft 2009.02.09. 2009.02.19. 11.460 Ft Számla kelte Fizetési határidő Összege 2008.11.05. 2008.11.20. 196.914 Ft 2008.12.04. 2008.12.19. 200.283 Ft 2009.01.07. 2009.01.22. 202.834 Ft Kö S-6: Számlaszám számlaszám3 számlaszám4 számlaszám5 számlaszám6 számlaszám12 számlaszám13 számlaszám14 Bérleti díj + közös költség 2008.08.01-31. Bérleti díj + közös költség 2008.10.01-31. Bérleti díj + közös költség 2008.12.01-31. Bérleti díj + közös költség 2009.01.01-31. Bérleti díj + közös költség 2009.02.01-28. Villany 2008.12.01-31. Villany 2009.01.01-31. B. S-8: Számlaszám számlaszám15 számlaszám16 számlaszám17 Szolgáltatás Bérleti díj + közös költség 2008.12.01-31. Bérleti díj + közös költség 2009.01.01-31. Bérleti díj + közös költség Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.109/2021/6 8 2009.02.01-28. számlaszám18 Villany + víz 2008.12.01-31. 2009.01.09. 2009.01.19. 30.396 Ft Szolgáltatás Számla kelte Fizetési határidő Összege 2008.06.05. 2008.06.20. 403.500 Ft 2008.08.12. 2008.08.27. 392.147 Ft 2008.09.08. 2008.09.23. 2008.11.05. 2008.11.20. 428.674 Ft 2008.12.04. 2008.12.19. 436.011 Ft 2009.01.07. 2009.01.22. 441.561 Ft 2009.01.09. 2009.01.19. 19.974 Ft 2009.12.09. 2009.12.24. 36.375 Ft 2009.12.09. 2009.12.24. 90.250 Ft Számla kelte Fizetési határidő Összege 2008.12.04. 2008.12.19. 276.531 Ft 2009.01.07. 2009.01.22. 280.051 Ft 2009.01.09. 2009.01.19. 2.264 Ft 2009.02.09. 2009.02.19. 1.656 Ft B. S-9: Számlaszám számlaszám19 számlaszám20 számlaszám21 számlaszám22 számlaszám23 számlaszám24 számlaszám25 számlaszám26 számlaszám27 Bérleti díj + közös költség 2008.07.01-31. Bérleti díj + közös költség 2008.09.01-30. Bérleti díj + közös költség 2008.10.01-31. Bérleti díj + közös költség 2008.12.01-31. Bérleti díj + közös költség 2009.01.01-31. Bérleti díj + közös költség 2009.02.01-28. Villany 2008.12.01-31. Biztonsági rács javítása Gipszkarton bontás, szerelés 397.915 Ft D. S-4: Számlaszám számlaszám28 számlaszám29 számlaszám30 számlaszám31 Szolgáltatás Bérleti díj + közös költség 2009.01.01-31. Bérleti díj + közös költség 2009.02.01-28. Villany 2008.12.01-31. Villany 2009.01.01-31 Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.109/2021/6 számlaszám32 9 Riasztórendszer áthelyezése 2009.11.17. 2009.12.02. 78.656 Ft Szolgáltatás Számla kelte Fizetési határidő Összege 2008.07.07. 2008.07.22. 343.486 Ft 2008.12.04. 2008.12.19. 387.151 Ft 2009.01.07. 2009.01.22. 392.080 Ft 2009.01.09. 2009.01.19. 18.929 Ft 2009.02.09. 2009.02.19. 14.369 Ft Számla kelte Fizetési határidő Összege 2008.12.05. 2008.12.20. 202.617 Ft 2009.01.08. 2009.01.23. 205.196 Ft D. S-11: Számlaszám számlaszám33 számlaszám34 számlaszám35 számlaszám36 számlaszám37 Bérleti díj + közös költség 2008.08.01-301. Bérleti díj + közös költség 2009.01.01-31. Bérleti díj + közös költség 2009.02.01-28. Villany 2008.12.01-31. Villany 2009.01.01-31 Ka. S-1: Számlaszám számlaszám38 számlaszám39 Szolgáltatás Bérleti díj + közös költség 2009.01.01-31. Bérleti díj + közös költség 2009.02.01-28. [4] A felperes 2009. január 18. napján a K.i S-6 jelű, a D-i S-4 és S-11 jelű, valamint a Ka-i S-1 jelű bérleményt lezárta a bérlemény bejárati rácsán plomba elhelyezésével és a bejárati rács lezárásával. A lezárásról készült jegyzőkönyvek szerint az I. rendű alperes a fizetési kötelezettségének nem tett eleget, ezért a felperes a bérleti, albérleti szerződések 20. pontja és a rPtk. 429. §-a alapján fennálló törvényes zálogjogát gyakorolja. A felperes a zálogjog gyakorlásáról 2009. január 21. napján kelt levélben értesítette az I. rendű alperest. A bérlemények lezárásnak időpontjában a D-i üzlet arany áru 79.102.250 forint, az ezüst áru 31.043.441 forint, az egyéb áru 18.069.445 forint, a Ka-i üzlet ezüst áru 1.303.565 forint, az egyéb áru 16.682.499 forint értéket képviselt. [5] A felperes 2009. január 19. napján kelt hét darab I. rendű alpereshez intézett fizetési felszólításban bérleményenként 8 napos határidő tűzésével a szerződések 19.2. pontjára hivatkozással felmondás jogkövetkezményével az alábbi tartozások megfizetésére hívta fel az I. rendű alperest: a K.i S-6 jelű bérlemény vonatkozásában a számlaszám8 számú számla teljes összege, a Kö-i S-6 jelű bérlemény tekintetében a számlaszám3, a számlaszám4, a számlaszám5, a számlaszám6 és a számlaszám13 számú számla teljes összege, a B-i S-8 jelű bérlemény tekintetében a számlaszám15, a számlaszám16 és a számlaszám18 számú számla teljes összege, a B-i S-9 jelű bérlemény tekintetében a számlaszám19, a számlaszám20, a számlaszám21, a számlaszám22, a számlaszám23 és a számlaszám25 számú Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.109/2021/6 10 számla teljes összege, a D-i S-4 jelű bérlemény tekintetében a számlaszám28 és a számlaszám30 számú számla teljes összege, a D-i S-11 jelű bérlemény tekintetében a számlaszám33 számú számla összegéből 82.867 forint, a számlaszám34 és a számlaszám36 számú számla teljes összege, a Ka-i S-1 jelű bérlemény tekintetében a számlaszám38 számú számla összegéből 2.000 forint. A felperes a fizetési felszólításokat az ugyanezen a napon kelt kísérőlevél és adási nyugta szerint 2009. január 19. napján sikeresen elküldte a telefaxszám5 és a telefaxszám7 faxszámra. A felperes a Kö-i S-6 jelű bérleményre vonatkozó fizetési felszólítást az ahhoz kapcsolt belföldi tértivevény tanúsága szerint 2009. január 20. napján a alperes1 alperes2 cím6. címre postán feladta, ahonnan a küldemény „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza. [6] Az I. rendű alperes a 2009. január 21. napján kelt felpereshez intézett levelében kifogásolta a felperes zálogjogának fennállását és annak terjedelmét, valamint jelezte, hogy az üzletekben az üzletek vásárlóinak, illetőleg beszállítóinak tulajdonát képező ingóságok találhatóak. [7] Az I. rendű alperes a 2009. január 23. napján kelt, a felpereshez intézett nyilatkozatával valamennyi bérleti, illetve albérleti szerződést rendkívüli felmondással, 2009. január 23. napjával felmondta. A felmondás okaként azt jelölte meg, hogy a felperes a K.i S6, a Ka-i S-1, valamint a D-i S-4 és S-11 bérleményt jogellenesen és önhatalommal lezárta, az üzleteket áramtalanította. Az üzletek vásárlóinak, illetőleg beszállítóinak tulajdonát képező ingók találhatóak, melyek kiadásának a felperes többszöri felszólítás ellenére sem tett eleget. További indok a 2008. nyarán történt betöréses lopás miatt elszenvedett kára a B-i ékszerüzletükben, amellyel kapcsolatban a felperes szerződésszegő magatartást tanúsított, mivel a felmondás dátumáig nem reagált a 2008. június 10-én kelt és postára adott ajánlott levélpostai küldeményére. Az I. rendű alperes a felmondó levelet a felperes Ingatlangazdálkodás cím2 címre ajánlott, tértivevényes küldeményként 2009. január 24. napján feladta. A felperes a felmondó nyilatkozatot legkésőbb 2009. január 29. napján átvette. [8] A felperes 2009. január 28. napján kelt hét darab különálló, I. rendű alpereshez intézett levélben a bérleti szerződéseket külön-külön, a szerződések 19.2.1. pontja alapján, a 2009. január 19. napján kelt és ugyanezen a napon átvett felszólító levelekre hivatkozással 2009. február 28. napjával felmondta, amely felmondások okaként az I. rendű alperes bérleti díj, közös költség és közműdíj hátralékát jelölte meg. A postai úton, ajánlott küldeményként feladott felmondó levelek a alperes1 Bp. Kft. cím7 címről és a alperes1 Bp. Kft. cím6. címről is „nem kereste” jelzéssel érkeztek vissza, a felvétel kelte mindkét esetben 2009. január 29. napja volt. A felperes az adási hibanaplók szerint 2009. január 29. napján sikertelenül kísérelte meg elküldeni a felmondó leveleket a K.i S-6 jelű, a Kö-i S-6 jelű, B-i S-8 jelű és Ka-i S-1 jelű bérlemény tekintetében a telefaxszám3 faxszámra, valamint a B-i S-9 jelű bérlemény tekintetében a telefaxszám2 faxszámra. [9] A felperes a takarékszövetkezet1 által biztosított 2008. május 26-i bankgaranciákból 2009. január 29. napján a B-i S-8 jelű bérlemény tekintetében 580.356 Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.109/2021/6 11 forintot, a B-i S-9 jelű bérlemény tekintetében 1.263.501 forintot, a Ka-i S-1 jelű bérlemény tekintetében 207.196 forintot, majd 2009. március 5. napján 380.437 forintot, így a Ka-i S-1 jelű bérlemény vonatkozásában összesen 587.633 forintot hívott le. A felperes a lehívott bankgaranciákat a B-i S-8 jelű bérlemény tekintetében a számlaszám15 és számlaszám16 számú számlákban lévő bérleti díj és közös költség tartozás teljes összegének, valamint a számlaszám17 számú számlában lévő bérleti díj és közös költség tartozásból 183.159 forint összegnek, a B-i S-9 jelű bérlemény tekintetében a számlaszám19, számlaszám20 és számlaszám21 számú számlákban lévő bérleti díj és közös költség tartozás teljes összegének, valamint a számlaszám22 számú számlában lévő bérleti díj és közös költség tartozásból 69.939 forint összegnek, a Ka-i S-1 jelű bérlemény tekintetében a számlaszám38 számú számlában lévő bérleti díj és közös költség tartozásból 200.617 forint összegnek és a számlaszám48 számú pénzügyi értesítő levélben szereplő kötbérből 587.633 forint összegnek a kiegyenlítésére számolta el. A 2006. október 26. napján kelt számlaszám1 számú számla szerint az I. rendű alperes a felperesnél a K.i S-6 jelű bérleményre vonatkozó bérleti szerződés biztosítására 1.580.295 forint összegű óvadékot helyezett el, amelyet a felperes 2009. április 8. napján a pénzügyi értesítő levél száma számú pénzügyi értesítő levélben foglalt 2.000.000 forint összegű kötbér kiegyenlítésére használt fel. A 2007. március 26. napján kelt számlaszám2 számú számla szerint az I. rendű alperes a felperesnél a Kö-i S-6 jelű bérleményre vonatkozó bérleti szerződés biztosítására 1.011.193 forint összegű óvadékot helyezett el, amelyet a felperes a számlaszám3, számlaszám4 és számlaszám5 számú számlákban lévő bérleti díj és közös költség tartozás teljes összegének, valamint a számlaszám6 számú számlában lévő bérleti díj és közös költség tartozásból 35.234 forint összegnek a kiegyenlítésére használt fel. [10] A 2009. május 14. napján kelt kölcsönszerződés alapján az I. és II. rendű alperes mint adósok a takarékszövetkezet1től 5.000.000 forint összegű kölcsönt vettek fel. A kölcsönösszeg felhasználásának célja forgóeszköz finanszírozás volt. A kölcsönösszeget és járulékait legkésőbb 2011. május 13. napjáig kellett hiánytalanul visszafizetni. [11] A K.i Városi Bíróság a 2009. június 18. napján hozott határozatszám4 számú fellebbezésre tekintet nélkül, előzetesen végrehajtható végzésében ideiglenes intézkedéssel kötelezte a jelen per felperesét, hogy a K.i S-6 jelű üzlet lezárását szüntesse meg, és onnan a jelen per I. rendű alperese részére biztosítsa az ingóságok elszállítását. [12] K.en a cím8 szám alatti felperes üzletház folyósóján felvett jegyzőkönyv tanúsága szerint „aznap” (2009. június 19.) az üzlet megnyitását az I. rendű alperes képviselője részére a helyi operátor megtagadta. A 2009. június 19. napján kelt, közjegyző1 K.i közjegyző által a K., cím8 szám alatt, a felperes üzletház épületében található ékszerboltban 14:30 órakor felvett jegyzőkönyv száma1 számú közjegyzői okiratba foglalt jegyzőkönyv szerint az I. rendű alperes képviseletében megjelent I.r. alperes volt ügyvezetője az ékszerboltot saját felelősségére felnyittatta, és az ott található árukészletet kollégáival együtt dobozokba rakta, majd biztonságos helyre szállította. A közjegyző 14 óra 55 perc és 16 óra 35 perc között nem volt a helyszínen. Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.109/2021/6 12 [13] A felperes a ügyvéd1 ügyvédnek megküldött 2009. június 25. napján kelt levélben a B-i S-8 és S-9 jelű bérlemény vonatkozásában a 2009. június 29. napján kelt két levélben a Ka-i S-1 jelű, valamint a D-i S-4 és S-11 jelű bérlemény vonatkozásában arra szólította fel az I. rendű alperest, hogy a felszólítás kézhezvételét követő 3 naptári napon belül a felszerelt és állagsérelem nélkül leszerelhető berendezéseket, felszerelési tárgyakat szerelje le és szállítsa el, valamint a bérleményt a szerződések 21.2. és 21.3. pontja alapján állítsa helyre. A felszólítások az ügyvéd címéről „nem kereste” jelzéssel érkeztek vissza a felpereshez. [14] A K.i Városi Bíróság a 2009. július 1. napján kelt határozatszám6 számú, a Zala Megyei Bíróság mint másodfokú bíróság 2009. október 22. napján kelt határozatszám7 számú határozatával jogerős ítéletében azonnali hatállyal kötelezte a felperest, hogy a K., cím8 szám alatti felperes áruházban az S-6 jelű üzlet lezárását szüntesse meg, és onnan biztosítsa az I. rendű alperes számára az ingóságok elszállítását. [15] A felperes a 2010. május 4. napján kelt, a ügyvéd1 Irodának küldött levelében közölte az I. rendű alperessel, hogy hozzájárul a Ka-i bérlemény bizsu/divatékszer árukészletének I. rendű alperes általi elszállításához. A felperes a levelet az adási nyugta szerint 2010. május 5. napján a telefaxszám6 faxszámra sikeresen elküldte, majd 2010. június 11. napján – ugyancsak a fenti faxszámra küldve – a közlést megismételte. A felperes 2010. július 20. napján kelt, ugyanezen a napon a fenti faxszámra megküldött levelében felszólította az I. rendű alperest, hogy a D-i és a Ka-i bérleményekben található árukészletét szállítsa el, mivel a zálogjogát a továbbiakban nem kívánja érvényesíteni. A felperes felszólító levelét postai szolgáltató útján is megkísérelte kézbesíteni a alperes1. cím9 címre, amely levél – utánküldéssel – a alperes1 Bp. Kft. cím7 címről „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza; a felvétel napja 2010. július 29. napja volt. [16] A 2010. augusztus 5. napján kelt közjegyző2 D-i közjegyző által a 7200 D., Köztársaság u. 7. szám alatt lévő felperes üzletház épületében felvett jegyzőkönyv száma3 számú közjegyzői okiratba foglalt jegyzőkönyv szerint az S-11 számú üzlet ajtaján kívülről sem plomba, sem pecsét nincs. Az üzlet üres; hiányzik a teljes árukészlet és az I. rendű alperes papírjai, valamint a pénztárgép is. Az S-4 jelű üzlet bejárati rácsos ajtajáról a plomba hiányzik. Az üzletben – a trezoron kívül – aranytárgy nem található. Az I. rendű alperes ügyvezetője a trezorból kivett arany árut vonalkód leolvasásával leltározta. Leltározta továbbá a karórákat is. Rögzítették azon berendezési tárgyakat, amiket az I. rendű alperes elvitt. A felperes a D-i felperes áruház S-11 és S-4 jelű bérleménye árukészletének és egyéb, állagsérelem nélkül eltávolítható ingóságainak kipakolásáról és elszállításáról 2010. augusztus 5. napján jegyzőkönyvet vett fel, amelyet az I. rendű alperes nem írt alá. [17] A felperes a 2010. augusztus 11. napján kelt, a ügyvéd1 Irodának és ugyanezen a napon a telefaxszám6 faxszámra is megküldött levelében közölte az I. rendű alperessel, hogy a D-i ékszerüzletben maradó árukészletért a továbbiakban felelősséget nem vállal, őrzését a továbbiakban nem biztosítja, tekintettel arra, hogy az I. rendű alperes 2010. Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.109/2021/6 13 augusztus 5. napján az árukészletnek csak egy részét szállította el. Felszólította, hogy a Ka-i üzletben található árukészletet is szállítsa el. A felperes a levelét postai szolgáltató útján is megkísérelte kézbesíteni a ügyvéd1 Iroda cím11 címre, ahonnan az „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza. A felvétel napja 2010. augusztus 12. napja volt. [18] A 2010. augusztus 24. napján kelt közjegyző3 Ka-i közjegyző által a Ka., cím12 szám alatt lévő felperes üzletház épületében felvett jegyzőkönyv száma4 számú közjegyzői okiratba foglalt jegyzőkönyv szerint az üzlethelyiségben fellelhetőek voltak az I. rendű alperes tulajdonát képező különböző berendezési és felszerelési tárgyak, azonban a páncélkazetta, a pénztárgép és bizonylatok nem voltak ott. A felperes a Ka-i felperes áruház S-1 jelű bérleménye árukészletének és egyéb ingóságainak vonatkozásában az átadás-átvételi eljárás megkísérléséről 2010. augusztus 24. napján 12 óra 31 perckor jegyzőkönyvet vett fel, amelyet az I. rendű alperes nem írt alá. A felperes a 2010. augusztus 30. napján kelt, ugyanezen a napon a telefaxszám6 faxszámra megküldött, a ügyvéd1 Irodának címzett levelében rögzítette, hogy 2010. augusztus 24. napján a Ka-i áruházban megjelent I. rendű alperes csak a pénztárgépet, bizonylatokat, egyéb árukészleten felüli ingóságait vette át, ezt meghaladóan sem az árukészletről felvett leltáríveket, sem az árukészletet nem kívánta átvenni, illetve elszállítani. Ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy a felperes a D-i és a Ka-i bérleményben hagyott árukészletért a továbbiakban nem vállal felelősséget. A felperes a levelét postai szolgáltató útján is megkísérelte kézbesíteni a ügyvéd1 Irodának, ahonnan az „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza. A felvétel napja 2010. augusztus 31. napja volt. [19] A D-i üzletben fellelhető ezüsttárgyak felületén szürke ezüstszulfid réteg és egyéb piszokszennyeződések keletkeztek, az ezüst ékszerek ebben az állapotukban nem forgalomképesek. Az ezüst ékszerek tisztításának és újra ezüstözésének költsége 1.152.957 forint, az átdolgozás költsége 8.647.179 forint. A divatékszereket, dísztárgyakat és órákat mindkét üzletben szakszerűtlenül, papírdobozokba és nejlon reklámszatyrokba ömlesztve tárolták. A divatmúlásból és a szakszerűtlen tárolásból értékcsökkenés keletkezett, amelynek mértéke a D-i üzletben található egyéb tárgyak esetében 17.165.973 forint, a Ka-i üzletben található egyéb tárgyak esetében 15.848.374 forint, az értékcsökkenés összmértéke 41.661.526 forint. [20] A felperes 2009. január 29-én a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz benyújtott keresetlevelében elsődlegesen a bérleti és albérleti szerződések 20. pontja és a Ptk. 429. §-a alapján fennálló törvényes zálogjoga érvényesítésének a biztosítását és az I. rendű alperes annak tűrésére kötelezését kérte, hogy az 5.000.000 forint + áfa összegű követelését a zálogba vett ingóságokból kielégítse. Másodlagos kereseti kérelmében az I. rendű alperes 5.000.000 forint bérleti díj és közös költség és ennek 2008. június 20-tól a kifizetés napjáig járó késedelmi kamata megfizetésére kötelezését kérte. 2009. május 28-án e keresete összegét 7.694.831 forintra emelte fel. A 2010. július 23-i keresetváltoztatásában bejelentette, hogy a zálogjogát nem kívánja érvényesíteni és hozzájárul ahhoz, hogy az I. rendű alperes a bérleményekből az árukészletet elszállítsa. Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.109/2021/6 14 [21] A felperes a többször módosított és felemelt keresetében az I. és II. rendű alperes 29.033.640 forint bérleti díj, közös költség, kötbér és ennek 2008. június 20. napjától számított, a kifizetés napjáig járó, középarányosan számított, a jegybanki alapkamat kétszeresével megegyező mértékű késedelmi kamata és a perköltsége egyetemleges megfizetésére kötelezését kérte. Kérte továbbá az I. rendű alperest 52.092.227 forint elmaradt haszon és felmerült költség megfizetésére kötelezni a D-i S-11 jelű bérleménnyel kapcsolatban. A 29.033.640 forint összegű követelése 4.076.974 forint bérleti díjat és közös költséget, 185.785 forint közműdíjat, 338.809 forint „továbbszámlázási díjat”, 3.432.072 forint kötbért és 21.000.000 forint szerződésszegés miatti kártérítést tartalmazott az alábbi bontásban. A K.i S-6 jelű bérlemény tekintetében: a számlaszám7 számú számlában foglalt bérleti díj és közös költség, a számlaszám8 és számlaszám9 számú számlákba foglalt közműdíj (villany), valamint a számlaszám10 számú számlában foglalt vízóra csere (továbbszámlázás) és a számlaszám11 számú számlában foglalt festés (továbbszámlázás) teljes összege, a pénzügyi értesítő levél száma számú pénzügyi értesítő levélben foglalt biztosítási kötvény benyújtásának elmulasztása miatti kötbérből 419.705 forint és a számlaszám40 számú értesítő levél szerinti kártérítés teljes összege. A Kö-i S-6 jelű bérlemény tekintetében: a számlaszám6 számú számlában foglalt bérleti díj és közös költség követelésből 315.458 forint, a számlaszám12 számú számlában foglalt bérleti díj és közös költség, a számlaszám13 és számlaszám14 számlákban foglalt közműdíj (villany) teljes összege és a számlaszám41 számú értesítő levél szerinti kártérítés teljes összege. A B-i S-8 jelű bérlemény tekintetében: a számlaszám18 számú számlában foglalt közműdíj (villany) teljes összege, a számlaszám17 számú számlában foglalt bérleti díj és közös költség követelésből 19.675 forint, a számlaszám42 számú pénzügyi értesítő levélben foglalt bérleti szerződés bérlőnek felróható okból megszűnése miatti kötbér és a számlaszám43 számú értesítő levél szerinti kártérítés teljes összege. A B-i S-9 jelű bérlemény tekintetében: a számlaszám22 számú számlában foglalt bérleti díj és közös költség követelésből 358.735 forint, a számlaszám23 és számlaszám24 számú számlákban foglalt bérleti díj és közös költség, a számlaszám25 számú számlában foglalt közműdíj (villany), valamint a számlaszám26 számú számlában foglalt biztonsági rács javítás (továbbszámlázás), a számlaszám27 számú számlában foglalt gipszkarton bontás, szerelés (továbbszámlázás) költsége és a számlaszám44 számú értesítő levél szerinti kártérítés teljes összege. A D-i S-4 jelű bérlemény tekintetében: a számlaszám28 és számlaszám29 számú számlákban foglalt bérleti díj és közös költség, a számlaszám30 és számlaszám31 számú számlákban foglalt közműdíj (villany), a számlaszám32 számú számlákban foglalt riasztórendszer áthelyezés (továbbszámlázás) költsége és a számlaszám45 számú értesítő levél szerinti kártérítés teljes összege. A D-i S-11 jelű bérlemény tekintetében: a számlaszám33 számú számlában foglalt bérleti díj és közös költség követelésből 82.867 forint, a számlaszám34 és számlaszám35 számú számlákban foglalt bérleti díj és közös költség, a számlaszám36 és számlaszám37 számú számlákban foglalt közműdíj (villany), valamint a számlaszám46 számú pénzügyi értesítő levélben foglalt inkasszó benyújtásának elmulasztása miatti kötbér és a számlaszám47 számú értesítő levél szerinti kártérítés teljes összege. Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.109/2021/6 15 A Ka-i S-1 jelű bérlemény tekintetében a számlaszám38 számú számlában foglalt bérleti díj és közös költség követelésből 2.000 forint, a számlaszám48 számú pénzügyi értesítő levélben foglalt inkasszó benyújtásának elmulasztása miatti kötbérből 12.367 forint, a számlaszám39 számú számlában foglalt bérleti díj és közös költség, valamint a számlaszám49 számú pénzügyi értesítő levélben foglalt bérleti szerződés bérlőnek felróható okból megszűnése miatti kötbér és a számlaszám50 számú pénzügyi értesítő levélben foglalt, bérleti szerződés bérlőnek felróható okból megszűnése miatti kártérítés teljes összege. E követelése alátámasztására előadta, hogy a zálogjog érvényesítését a rPtk. 429. §

(3)bekezdésében meghatározott perindítási határidőn belül előterjesztett keresettel kérte. A kereset leszállításával majd felemelésével a perindításhoz kapcsolódó eljárásjogi és anyagi jogi joghatások nem szűntek meg. A rPp. 146. §

(1)bekezdése nem zárja ki, hogy az elsőfokú eljárás során a zálogjog érvényesítése és a bérleti díj megfizetése iránti kérelmét további, ugyanabból a jogviszonyból eredő követelések alapján is előterjessze. Kifejtette, hogy a bérleti szerződések az I. rendű alperesnek felróható okból szűntek meg. Az I. rendű alperes a bérleti díj fizetési kötelezettségével jelentős késedelembe esett, továbbá

1. január első hetében a Kö-i és a B-i üzletekből az értesítése és engedélye nélkül kiköltözött, a számláinak rendezése és az üzlet helyreállítása nélkül. Ezért a bérleményeket – a rPtk.
2. §-a és a bérleti szerződések
3. pontja által biztosított zálogjogával élve –
4. január
5. napján lezárta, és
6. január
7. napján a szerződéseket február 28-i hatállyal felmondta. A bérlemények lezáráskor az I. rendű alperesnek fennálló lejárt tartozása volt; a K.i S-6 jelű bérlemény tekintetében 33.027 forint, a Kö-i S-6 jelű bérlemény tekintetében 1.354.936 forint, a B-i S-8 jelű bérlemény tekintetében 427.593 forint, a B-i S-9 jelű bérlemény tekintetében 2.078.221 forint, a D-i S-4 jelű bérlemény tekintetében 278.795 forint, a D-i S-11 jelű bérlemény tekintetében 488.947 forint, a Ka-i S-1 jelű bérlemény tekintetében pedig 2.000 forint. Az I. rendű alperes
8. július
9. napján teljesített 835.577 forint utalást, amelyből 180.978 forintot a 2068440 számú számlára, 393.980 forintot a 2068441 számú számlára, a fennmaradó 260.619 forintot a számlaszám33 számú számlára számolt el, így ez utóbbi számla tekintetében 82.867 forint fennmaradó összeg megfizetetlen maradt a számla teljes 343.486 forint összegéből. A lezárásokat megelőzően a bérleti szerződéseknek megfelelően felszólította az I. rendű alperest a fennálló és lejárt fizetési kötelezettségeinek teljesítésére, a K.i S-6 jelű bérlemény tekintetében
10. szeptember
11. napján, a Kö-i S-6 jelű bérlemény tekintetében
12. szeptember
13. napján és
14. november
15. napján, a B-i S-8 jelű bérlemény tekintetében
16. november
17. napján, a B-i S-9 jelű bérlemény tekintetében
18. szeptember
19. napján és
20. december
21. napján, a D-i S-4 jelű bérlemény tekintetében
22. november
23. napján, a D-i S-11 jelű bérlemény tekintetében
24. szeptember
25. napján és
26. november
27. napján és a Ka-i S-1 jelű bérlemény tekintetében
28. szeptember
29. napján. A felszólításokat az I. rendű alperesnek a szerződésekben kézbesítési, értesítési címként megjelölt címére és az I. rendű alperes székhelyére is megküldte. A „nem kereste” postai jelzéssel visszaérkezett küldemények a bérleti szerződések 24.
30. c) pontja értelmében a postára adást követő ötödik napon átvettnek tekintendők. Az I. rendű alperes azzal, hogy írásbeli felszólítás ellenére nem fizette ki a tartozásait, a szerződések 16.
31. pontja szerinti súlyos szerződésszegést követett el, ezért a szerződéseknek az Ltv.
32. §

(1)bekezdésével maradéktalanul összhangban álló 19.2.1. pontja alapján a szerződéseket az elmulasztott határnapot követő hónap utolsó napjával felmondta, így az I. rendű alperes bérleti díj és közös költség fizetési kötelezettsége is ezen napig, 2009. február 28. napjáig állt fenn. A bérleti szerződések 7.2. pontja alapján eddig az időpontig volt jogosult a bérlő tényleges fogyasztása alapján továbbszámlázni a közműszolgáltató által kibocsátott Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.109/2021/6 16 számlából rá eső részt a tárgyhónapot követő hónapban utólag, amelyet az I. rendű alperes a számla kiállításától számított 10 naptári napon belül volt köteles megfizetni. A felmondása maradéktalanul eleget tett a bérleti szerződések 19.2.1. pontjában foglalt feltételeknek. Az I. rendű alperest a szerződések 21.1. és 21.2. pontja szerint a bérlemények kiürítési és helyreállítási kötelezettsége terhelte, amelynek a B-i S-8 és S-9, valamint a D-i S-4 jelű bérlemények vonatkozásában a felhívása ellenére határidőben nem tett eleget, ezért az I. rendű alperes a bérlemények helyreállításának a díját is köteles megfizetni. Az I. rendű alperes a szerződések 14.2. és 14.3. pontja alapján köteles lett volna benyújtani a bérleményekre megkötött vagyon- és felelősségbiztosítás kötvényeit, valamint a szerződések 18.3. pontja alapján a cégszerűen kitöltött és záradékolt inkasszókat. Ennek felszólítás ellenére történt elmulasztásával az I. rendű alperes súlyos szerződésszegést követett el, amely alapján a szerződésszegés időtartamára a szerződések 18.1. pontja érelmében napi 50.000 forint hibás teljesítés esetén járó kötbér megfizetését követelheti. A bérleti szerződések az ingatlan vagyonbiztosításhoz, a személyi vagyonbiztosításhoz és a felelősségbiztosításhoz kötődően is tartalmaznak rendelkezéseket. Az ingatlan vagyonbiztosításhoz kötődően nincs a szerződésekben olyan rendelkezés, hogy annak hiányában nem is kerülhet sor a bérlemény átadás-átvételére. Kötbér jár a D-i S-11 jelű bérlemény vonatkozásában 2009. január 20. napjától, és a Ka-i S-1 jelű bérlemény vonatkozásában 2009. február 16. napjától 2009. február 28. napjáig az inkasszó benyújtásának elmulasztása miatt, valamint a K.i S-6 jelű bérlemény vonatkozásában 2009. január 20. napjától 2009. február 28. napjáig a biztosítási kötvény benyújtásának elmulasztása miatt. A Kö-i és B-i bérleményeknek az értesítése és engedélye, valamint a számlák rendezése és az üzletek helyreállítása nélküli kiürítése a szerződések 16.1.2. f), h), l), p),

1. q)és
2. r)pontja szerint súlyos szerződésszegésnek minősül. Emiatt is megnyílt a számára a rendkívüli felmondás lehetősége a bérleti szerződések 19.2.1. pontja alapján. Az I. rendű alperes önmagában azzal is szerződést szegett, hogy a Kö-i bérleményt felújítás miatt ürítette ki, ugyanis a bérleti szerződés 12.1. pontja alapján ehhez a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulására lett volna szükség. Ennek elmaradása a bérleti szerződés 16.1.2.
3. h)pontja szerinti súlyos szerződésszegést valósít meg. Az I. rendű alperes sem működési engedélyének, sem hatósági és szakhatósági hozzájárulásának meglétét nem tudta igazolni, amely a bérleti szerződések 16.1.2.
4. d)és
5. l)pontjai szerinti súlyos szerződésszegés. Az I. rendű alperes szerződésszegéseinek mindegyike a bérleti szerződések 18.1. pontja alapján önmagában is alapul szolgálhatott volna a bérbeadó rendkívüli felmondásához. Álláspontja szerint a bérleti szerződések 18.5. pontja alapján jogosult volt a bérleti szerződéseket egységesen kezelni, és az I. rendű alperes súlyos szerződésszegése miatt együttesen felmondani azokat. A bérleti szerződésekhez csatolt 12. számú melléklet szerinti szerződésmódosítás 2. pontja „cross default klauzula”, amelynek értelmében egyetlen bérleti szerződés megszegése miatti bérbeadói felmondás alkalmas az összes bérleti szerződés egyidejű megszüntetésére. Az I. rendű alperes szerződésszegése megfelelő jogalapot szolgáltatott a bérleti szerződések „cross default klauzula” alkalmazásával történő felmondásához. A szerződések 18.2. pontja alapján a szerződések I. rendű alperesnek felróható okra visszavezethető megszűnése esetében meghiúsulási kötbérre jogosult a bérleti szerződés hátralévő időszakára, amelyből a teljes felszámítható kötbér összegek helyett bérleményenként 3.000.000 forint összeget kíván érvényesíteni. A kötbérkövetelést a Kö-i és B-i üzletekből való kiköltözés is megalapozza. Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.109/2021/6 17 Az I. rendű alperes által korábban befizetett óvadékból kiegyenlítette a Kö-i S-6 jelű bérleményre eső bérleti díj és közös költség követelése, valamint a K.i S-6 jelű bérleménnyel kapcsolatos kötbér követelése egy részét. Az I. rendű alperes felmondása nem volt jogszerű, az a szerződések megszüntetésére nem volt alkalmas. A törvényes zálogjogát, ennek biztosítása érdekében az üzletek lezárását jogszerűen gyakorolta, így az I. rendű alperes felmondása megfelelő jogalap hiányában érvénytelen, ahhoz joghatás nem fűződhet. A szerződések 20.1. pontja alapján a zálogjog érvényesítése az I. rendű alperes bérleti díj, közös költség, közüzemi díj és kötbér tartozásaira is kiterjedhetett. A zálogjog gyakorlás terjedelme nem eltúlzott mértékű, a szerződések 20.1. pontja alapján a teljes árukészlet lefoglalására jogosult volt. Az I. rendű alperes felmondásának átvételét nem vitatta, de azt igen, hogy az átvétel időpontja 2009. január 23. lett volna. [22] A II. rendű alperes marasztalása iránti kérelmét a bérleti szerződések 9. számú mellékletének 27. pontjára, a készfizető kezesség vállalására, a rPtk. 272. §-ára, 273. §

(2)bekezdésére és 274. §

(2)bekezdésére alapozta. [23] A D-i S-11 jelű bérleménnyel összefüggésben előterjesztett 52.092.227 forint elmaradt haszon és felmerült költség megfizetése iránti kereseti kérelmét a rPtk. 339. §

(1)bekezdésére alapozta. Előadta, hogy a bérleti szerződések – nem vitatottan – megszűntek. A

1. július
2. napján kelt, majd a
3. augusztus
4. napján megküldött felszólító levélben is felhívta az I. rendű alperest, hogy az ingóságait szállítsa el az D-i S-11 jelű bérleményből.
5. augusztus
6. napján megkísérelték az átadás-átvételt, amelyről jegyzőkönyv is készült. Ekkor felhívta az I. rendű alperes figyelmét arra, hogy amennyiben nem szállítja el ékszereit, azokért a továbbiakban nem tud felelősséget vállalni, és azok felelős őrzése a továbbiakban nem kötelezettsége. Az I. rendű alperes a bérleményben található ékszereknek csak töredékét szállította el, a leltárlista felvételét megtagadta. Az I. rendű alperes a szerződés 21.
7. pontját megszegve a mai napig nem gondoskodott az árukészlet elszállításáról, semmilyen módon nem működött együtt vele az üzlethelyiség kiürítése érdekében, ezért a mai napig őrzi a helyiségben az I. rendű alperes ingóságait. A fenti körülmények megalapozzák az I. rendű alperes jogellenes magatartását. Az I. rendű alperes magatartásával okozati összefüggésben nem tudja rendeltetésszerűen használni és hasznosítani a bérleményt, mert kénytelen az üzlethelyiségben tárolni az I. rendű alperes ingóságait. A bérlemény kiemelt elhelyezkedésű, kifejezetten kiadásra szánt helyiség, amely a
8. és
9. év közötti időszakban teljesen kihasználatlan maradt az I. rendű alperes felróható, jogellenes és szándékos magatartásának következtében. A bérleti szerződés 22.
10. pontja értelmében az I. rendű alperes köteles megtéríteni minden olyan kárát – beleértve az elmaradt hasznát is – amelyet felróható okból, vagy a bérleti szerződés, vagy jogszabályok alapján fennálló kötelezettségeinek megszegésével szenvedett el. A szerződést felmondó
11. január
12. napi levelében tájékoztatja az I. rendű alperest arról, hogy amennyiben hátralékos fizetési kötelezettségeit a felmondás kézhezvételétől számított 30 napon belül nem teljesíti, a vagyontárgyaival kapcsolatosan keletkezett őrzési és tárolási költségeit az I. rendű alperesre hárítja. Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.109/2021/6 18 A kára az elmaradt bérleti díj összegéből és az általa folyamatosan teljesített közös költség összegéből áll. A reálisan várható árbevétel a bérleti szerződésben kikötött bérleti díj és közös költség mértéke indexálva, 10 éves időszakra vetítve. Ebből az összegből azért nem kerülnek levonásra elmaradó költségek, mert a bérbeadástól függetlenül a bérbeadónak fizetnie kellett a közmű díjakat és a közös költséget is. Reálisan számíthatott legalább akkora bérleti díjból és közös költségből származó bevételre, mint amennyi a bérleti szerződésben kikötésre került; a bérleti díjak azóta emelkedtek. Ha a kár összege pontosan nem számítható ki, és a további bizonyítástól sem várható eredmény, az összeget a Ptk.
13. §

(1)bekezdése alapján általános kártérítésként kérte megítélni. [24] Az I. rendű alperes a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását kérte. A perköltség körében 16.900.000 forint + áfa összegű ügyvédi munkadíj megállapítását kérte, a jogi képviselőjével kötött megállapodásra hivatkozva. [25] A kereset idézés kibocsátása nélküli elutasítását kérte, tekintettel arra, hogy a zálogjog biztosítása iránti kereset nem határozott. Hivatkozott arra is, hogy a zálogjog érvényesítése iránti kereset 1.600.000 forintos összegről felemelése a rPtk. 429. §

(3)bekezdésében meghatározott 8 napos igényérvényesítési határidő elteltével elkésettnek minősül. [26] A 29.033.640 forint és járulékai iránti követelése alátámasztására előadta, hogy a bérleti szerződések a

1. január 23-i rendkívüli felmondásával szűntek meg. A felperes a bérleti szerződéseket ezt megelőzően joghatályosan, a szerződés szerint szabályszerűen kézbesített jognyilatkozattal nem mondta fel. Vele sem a valamennyi bérleti szerződést megszüntető felmondást, sem azokat külön-külön megszüntető felmondásokat nem közölt. Az egyik üzletnél kimutatott bérlői tartozás nem szolgálhat egy másik bérleményre kötött szerződés felmondásának alapjául. Álláspontja szerint joggal való visszaélésnek minősül a valamelyik bérlemény esetén fennálló csekély összegű hátralékra hivatkozással valamennyi üzlet lezárása, 100 milliós árukészlet birtokbavétele, különösen a más biztosíték rendelkezésre állása mellett. A szerződések általa
2. január 23-án történt felmondása következtében az ezt követő időszakra szóló bérleti és közüzemi díjak iránti követelés megalapozatlan. A felperes jogellenes és szerződésellenes magatartása miatt az üzlethelyiségeket rendeltetésszerűen használni ez időszakban nem is tudta. Az ezen időszakig esedékes bérleti díjak és közös költségek tekintetében előadta, hogy a Kö-i S-6 jelű bérlemény tekintetében a számlaszám3, számlaszám4 és számlaszám5 számú számlában foglalt bérleti díjak és közös költségek
3. január
4. napján valóban tartozások voltak, azonban ezek az óvadékból kiegyenlítésre kerültek. A számlaszám12 számú számlában foglalt bérleti díj és közös költség követelés
5. februári időszakra vonatkozott. A számlaszám6 számú számlában foglalt
6. január havi bérleti díjat és közös költséget tartalmazó követelésből 35.234 forint az óvadékból kiegyenlítésre került, a
7. január 23-át követő időszakra tévesen kiszámlázott összeg 90.501 forint, így a fennmaradó követelés 220.234 forint. A K.i S-6 jelű bérlemény tekintetében nem volt lejárt tartozása. Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.109/2021/6 19 A B-i S-8 jelű bérlemény tekintetében a számlaszám15 számú számlában foglalt
8. december havi bérleti díj és közös költség bankgaranciából fedezve lett, nem fennmaradó követelés. A számlaszám16 számú számlában foglalt
9. január havi bérleti díj és közös költség is bankgaranciából lett fedezve, így annak összegéből 50.203 forint visszajár. A számlaszám17 számú számlában foglalt
10. február havi bérleti díj és közös költséget tartalmaz, részben bankgaranciából lett fedezve, a bankgaranciából fedezett 183.159 forint visszajár. A B-i S-9 jelű bérlemény tekintetében a számlaszám19, számlaszám20 és számlaszám21 számú számlákban foglalt bérleti díjak és közös költségek bankgaranciából lettek fedezve. A számlaszám22 számú számlában foglalt
11. december havi bérleti díj és közös költségből 69.939 forint bankgaranciából lett fedezve, így a fennmaradó követelés 358.735 forint. A számlaszám23 számú számlában foglalt
12. január havi bérleti díjat és közös költséget a
13. január
14. napjáig esedékes részében elismerte, így a fennmaradó követelés 323.492 forint. A számlaszám24 számú számlában foglalt
15. február havi bérleti díj a szerződés megszűnése miatt nem jár. A D-i S-4 jelű bérlemény tekintetében a számlaszám28 számú számlában foglalt
16. január havi bérleti díjat és közös költséget a
17. január
18. napjáig esedékes részében elismerte, azzal, hogy a fennmaradó követelés 205.168 forint. A számlaszám29 számú számla
19. február havi bérleti díjat és közös költséget tartalmaz, ezért e követelés alaptalan. A D-i S-11 jelű bérlemény tekintetében a számlaszám33 számú
20. augusztus havi bérleti díj és közös költség számlára alapított 82.867 forint követelés alaptalan. A tényleges összeg ez időszakra 343.866 forint volt, ezt
21. július
22. napján átutalással megfizette. A számlaszám34 számú számlában foglalt
23. január havi bérleti díjat és közös költséget részben,
24. január
25. napjáig elismerte 287.241 forint összegben. A számlaszám35 számú számlában foglalt
26. február havi bérleti díj és közös költség követelés alaptalan. A Ka-i S-1 jelű bérlemény tekintetében a számlaszám38 számú számlában foglalt
27. január havi bérleti díj és közös költség követelés részben alapos; a számla összegéből
28. decemberében felperesnek 200.617 forintot utalt át, a fennmaradó 2.000 forint követelés 23/31 részben alapos. A számlaszám39 számú számla szerinti követelés
29. február havi bérleti díjat és közös költséget tartalmaz, így megalapozatlan. A bérleti jogviszony megszűnését követően számlázott közüzemi díjak, azaz a K.i S-6 jelű bérlemény tekintetében a számlaszám8 és számlaszám9 számú, a Kö-i S-6 jelű bérlemény tekintetében a számlaszám13 számú, a B-i S-8 jelű bérlemény tekintetében a számlaszám17 és számlaszám18 számú, a B-i S-9 jelű bérlemény tekintetében a számlaszám25 számú, a D-i S-4 jelű bérlemény tekintetében a számlaszám30 és számlaszám31 számú, a D-i S-11 jelű bérlemény tekintetében a számlaszám36 és számlaszám37 számú számlában foglalt követelések valóban korábbi fogyasztásra vonatkoznak, de az üzletek lezárásakor,
30. január
31. napján nem voltak késedelmesek. A Kö-i S-6 jelű bérlemény esetében vitatta a számlaszám14 számú számlában foglalt 11.460 forint közműdíjat, mivel
32. január
33. napját követően nem tudott bemenni az üzletbe. A Ka-i és a K.i üzlethelyiségekre kötött bérleti szerződésből eredően nem állt fenn tartozása, míg a többi üzletre vonatkozóan fennállt kisebb összegű tartozásból eredő követelés az óvadékból, bankgaranciából térült. A felperes jogszerűtlenül zárta le a bérleményeket, mivel olyan követelésekre alapította a lezárást, amelyek abban az időpontban nem voltak esedékesek.
34. január 18-án az összes lejárt tartozása 4.530.644 forint volt, míg a felperes által lehívott bankgarancia összege 5.023.644 forint. A felperes követelésének megalapozottságát vitássá tette az okból is, mivel a felperes a követelése fennálltát számlákkal nem támasztotta alá. A pro forma fizetési értesítő levelek Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.109/2021/6 20 nem felelnek meg a számlával szemben támasztott jogszabályi követelményeknek, áfa levonására és elszámolására nem alkalmasak. [27] A helyreállítási kötelezettség megszegésére hivatkozással érvényesíteni kívánt követelés is alaptalan. A felperes szerződésszegése, a bérlemények lezárása miatt nem tudta az üzlethelyiségeket helyreállítani. Nem terhelheti olyan költség, amelyet a felperes a saját érdekkörébe eső okból végeztetett el – így a riasztórendszer átkódolása. A felperes minden számlája, illetve fizetési értesítője a felmondás utáni, amelyből következik, hogy ezek alaptalan követelések. [28] A hibás teljesítésre alapított kötbérkövetelés megalapozatlan. A szerződések
35. számú melléklete szerinti felhatalmazó levelek, inkasszók aláírásra és a felperes részére átadásra kerültek. A biztosítások megkötésére a felperesnek felróható okból nem került sor, mivel a magyarországi biztosító társaságok a felperes áruházaiban található bérleményre vagyonbiztosítást – a műszaki feltételek elégtelenségére hivatkozással – nem kötnek, az erre irányuló kérelmét írásban elutasították. Hivatkozott arra, hogy a felperes nem kérte a nyitás napján a biztosítási kötvények bemutatását, az üzletek átadását a szerződések 14.
36. és 14.
37. pontjai alapján nem tagadta meg, így nyilván tudomásul vette a helyzetet. A D-i és B-i bérlemények esetében a felperes volt a bérlő míg ő csak albérlő volt, így a vagyon- és felelősségbiztosítási szerződés megkötése a felperest terhelte. A szerződések 9.
38. pontja szerinti engedély és hozzájárulás beszerzési és átadási kötelezettségének eleget tett, a működési engedélyek rendelkezésre álltak, enélkül az üzletek ki sem nyithattak volna. Ugyanakkor a felperes felmondását nem a működési engedélyek hiányára alapozta. A felperes meghiúsulási kötbérre nem tarthat igényt, mivel az üzlethelyiségeket jogalap nélkül lezárta; a jogviszonyok megszűnése erre vezethető vissza. Hivatkozott arra is, hogy a felperes több esetben a szerződés megszűnését követő időszakra nézve kíván kötbér követelést érvényesíteni. [29] A D-i S-11 jelű bérleménnyel összefüggésben előterjesztett 52.092.227 forint kártérítés iránti kereseti kérelemre tett ellenkérelmében elsődlegesen a rPp. 146/A. §

(1)bekezdés alapján, meg nem engedett keresetváltoztatásra hivatkozással, érdemi vizsgálat nélküli elutasítást kért. Érdemben vitatta, hogy a felperest az általa állított összegű kár érte volna, és vitatta, hogy ez az ő felróható magatartásával összefüggésben állhat. Állította, hogy a felperes az üzletek lezárásával magának okozott kárt, majd megtagadta, hogy mindkét fél részvételével együttesen, üzletenként megfelelő leltárt vegyenek fel.

1. január
2. és
3. augusztus
4. napja között a bérlemények kiürítését megakadályozta. Vitatta, hogy a felperes valamennyi ingóság elszállítására felhívta; kizárólag az ékszerek elszállítására hívta fel, amely meg is történt. Vitatta továbbá a felperes
5. január 28-i felmondásának közlését, megfelelőségét, valamint azt is, hogy a felmondásban foglaltak kifejezett tájékoztatásnak minősülnek az ingatlan kiürítése hiányának következményei tekintetében. Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.109/2021/6 21 [30] Az I. rendű alperes a
6. október 19-én érkezett beadványában – korábbi előadását pontosítva – hivatkozott arra, hogy a Ka-i üzlet esetében 640.121 forint, a K.i üzlet esetében 1.655.496 forint túlfizetése keletkezett, amellyel szemben kimutatható tartozások összegét (a Kö-i üzletnél 253.242 forint, a D-i üzletnél 529.625 forint és a B-i üzletnél 201.632 forint) levonva 811.118 forint túlfizetése áll fenn, amelyet a felperes követelésével szemben beszámítási kifogásként kívánt érvényesíteni. [31] A II. rendű alperes a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását kérte. Az I. rendű alperes által előadottakat osztotta. Előadta, hogy a készfizető kezesi megállapodások
7. pontjában található azon rendelkezés, hogy „A Kezes nem vitathatja a szerződésszegés tényét, illetve a felperes követelésének jogalapját és összegszerűségét”, semmis a rPtk.
8. §

(2)bekezdése alapján, egyrészt jogszabályba, másrészt a jóerkölcsbe ütközés miatt. [32] Az I. rendű alperes a

1. március 1-jén érkezett, majd többször módosított viszontkeresetében a felperes 191.589.204 forint és ennek
2. január
3. napjától a rPtk 301/A. §

(2)bekezdésében meghatározott mértékű késedelmi kamata megfizetésére kötelezését kérte elsődlegesen a rPtk.

1. §-a alapján szerződésszegéssel okozott kár jogcímen, hivatkozva a teljesítés lehetetlenülésére is, másodlagosan a felelős őrző kártérítési felelőssége alapján. A követelése a D-i és Ka-i üzlethelyiségek lezárásával, áramtalanításával, a biztonsági zár feltörésével és az áruk elszállításának megakadályozásával okozott 63.744.000 forint kárból, a K.i üzlet lezárásával, áramtalanításával, a biztonsági zár feltörésével és az áruk elszállításának megakadályozásával okozott 46.260.228 forint kárból, a B-i készlethiány 14.320.900 forintos összegéből, a 2007 októberében az üzlethelyiségek kialakítása és árukészlettel feltöltése céljából felvett 40.000.000 forint hitelre visszafizetett 60.845.285 forint összegből és a 2009 májusában a csődhelyzet elhárítása érdekében felvett további 5.000.000 forint, forgóeszközhitelre visszafizetett 6.409.791 forint összegből tevődik össze. Álláspontja szerint a szerződéseket a
2. január
3. napi rendkívüli felmondása szüntette meg, a teljesítés felperes általi megtagadása folytán a felmondása a rPtk.
4. §

(1)és

(2)bekezdése, valamint a

1. §-a szerint elállásként értelmezhető. A felperes kártérítési kötelezettsége a rPtk.
2. §-a,
3. §

(2)bekezdése és a

1. §-a alapján fennáll. Ettől függetlenül a felperes a rPtk.
2. §

(1)-

(3)bekezdései értelmében is köteles a kárát megtéríteni a rosszhiszemű birtokos és a felelős őrző kártérítési felelőssége alapján. E körben is hivatkozott arra, hogy a felperes felmondása joghatás kiváltására nem volt alkalmas, lejárt és a bankgarancia vagy óvadék által nem fedezett díjhátraléka nem állt fenn, így az üzlethelyiségek lezárása törvénytelen volt. A rPtk.

1. §-a értelmében a zálogjog csak hátralékos bér és járulékai megfizetése biztosítása érdekében volt gyakorolható, közműdíjtartozás és kötbér biztosítása érdekében nem. A bérleti szerződés a felperest zálogjoga gyakorlására nem korlátlanul jogosítja fel, a rPtk.
2. §-a szerinti zálogjog nem a rPtk.
3. §-a szerinti kézizálogjog; ilyen szerződés a felek között nem jött létre, az ingóságok átadása nem történt meg. Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.109/2021/6 22 Hivatkozott arra, hogy a Zala Megyei Bíróság határozatszám7 számú ítéletével helybenhagyott K.i Városi Bíróság határozatszám6 számú ítéletével megállapítottan a felperes a K.i üzlethelyiség lezárásával a sérelmére birtokháborítást követett el. Előadta, hogy a felperes
4. január 18-án a Ka-i, K.i és D-i bérleményeket jogellenesen lezárta, az üzletekben található áru feletti rendelkezési jogától megfosztotta, emellett minden bankgaranciát lehívott és minden óvadékot beváltott. A felperes által hivatkozott tartozások nem voltak esedékesek, vagy azok kifizetésre kerültek, avagy úgy tartalmaznak kötbér követelést, hogy azok jogossága és összegszerűsége nem alátámasztott. Összességében ebben az időpontban 1.011.945 forint túlfizetése állt fenn a felperessel szemben. A kárigénye alapját képező tételek, az üzletben lévő áru mennyisége, összetétele igazolásaként az ún. Trillion rendszer nyilvántartására hivatkozott. Állította, hogy az áru elszállítására nem volt lehetősége. A bizonytalan eredetű, ömlesztve tárolt áru esetében a tételes leltár szerinti átvétel lett volna szükséges, amelytől a felperes elzárkózott. 2010-ben a felperes lehetővé tette az ingóságok birtokba vételét, azonban nem teljeskörűen, az árukészlet egy része, valamint bútorok a helyszínről korábban elszállításra kerültek. A részben beazonosíthatatlan, nem megfelelően tárolt áru átvételét alappal tagadta meg; közösen felvett leltár hiányában, és a termékek állapotának rögzítése, számbavétele nélkül ez nem volt lehetséges. [33] A D-i és Ka-i üzlethelyiségek lezárásával, áramtalanításával, biztonsági zár feltörésével és az áruk megakadályozásával okozott 63.744.000 forint kárigény összege a perben beszerzett szakértői vélemény figyelembevételével került kiszámításra, az 31.043.441 (a D-i bérleményben lévő ezüst áru értéke), 18.069.445 (a D-i bérleményben lévő egyéb áru értéke), 16.682.499 (a Ka-i bérleményben lévő egyéb áru értéke) és 1.303.565 forint (a Ka-i bérleményből hiányzó ezüst áru értéke) tételek összeadásával, majd azok 95%-át számítva, az értékvesztésre tekintettel. [34] A K.i üzletben keletkezett 46.260.228 forint kára egyrészt az értékcsökkenésből, másrészt az áruhiányból származik. Az összegszerűséget szakértő1 szakvéleménye alapozza meg; az a perbeli szakvéleményben alkalmazott módszernek megfelelően került kimutatásra az avulási jegyzőkönyv szerinti 21.531.680 forint leltárhiány, a maradvány ékszerek 5.983.915 forint felújítási költsége, a nemesfém termékek 10.861.398 forint avulási költsége és a nem nemesfém divatékszerek 7.883.235 forint amortizációjára figyelemmel. közjegyző1 közjegyző jegyzőkönyve bizonyítja, hogy a felperes a K.i üzlethelyiséget azelőtt nyitotta fel, hogy ő onnan ingóságokat szállított volna el. Az üzlethelyiség korábbi, felperes általi felnyitását rendőrségi jegyzőkönyv is bizonyítja. [35] A B-i készlethiányra alapított viszontkeresete alátámasztására előadta, hogy
5. június
6. napján az üzletbe betörtek, és 15.000.000 forint értékben ékszereket tulajdonítottak el. A felperes korábban jogellenesen lezárta az üzlethelyiséget, áramtalanította, és a biztonsági zárat feloldotta; e magatartás következtében keletkezhetett a kár. Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.109/2021/6 23 [36] Az I. rendű alperes a
7. január 20-án érkezett beadványában a viszontkeresetét akként változtatta meg, hogy másodlagosan a Ptk.
8. §

(1)bekezdése alapján jogalap nélküli gazdagodás jogcímén kérte a felperes B-i készlethiány 14.320.900 forint összegében marasztalását. Előadta, hogy a felperesnek „nagy valószínűséggel” volt biztosítása, és a biztosító megtérítette neki a lopással okozott kárt. Az ékszerüzletekre külön biztosítás nem volt köthető, így a felperes felelősségbiztosítása ezen üzletre is kiterjedt. Kérte a felperes kötelezését a biztosítási szerződések, valamint a kárbejelentő becsatolására, továbbá a biztosító társaság megkeresését a kár kifizetésével kapcsolatban. [37] A hitelfelvétellel összefüggésben keletkezett kára körében arra hivatkozott, hogy a felperes jogellenes magatartása, az üzletek lezárása következtében a hitelből feltöltött árukészletet nem tudta értékesíteni, és a lezárt üzletben lévő készletek tönkrementek, elértéktelenedtek. A hitelekből az üzletek kialakításához polcot és installációt szerzett be, valamint ékszereket vásárolt, amelyek mind a perrel érintett ingatlanokba kerültek. A tízéves visszafizetési idővel számolva azzal kalkulált, hogy az ékszerek értékesítéséből befolyt nyereség lehetővé teszi a hitel törlesztését, azonban a hitelszerződés megkötését követő alig több mint egy évvel később az üzletek lezárása miatt elesett a nyereség kitermelésének lehetőségétől. A boltokban található árukészlet annyiban feleltethető meg a takarékszövetkezet1 hiteléből vásárolt árukészletnek, hogy az árukészletből történt eladások az üzletek lezárásáig folyamatosan pótlásra kerültek. E címen követelt kárának összege az általa a hitelek törlesztéseként visszafizetett összeg. [38] A felperes az I. rendű alperes beszámítási kifogására akként nyilatkozott, hogy az ötéves elévülési idő eltelte folytán a beszámítási kifogás bírói úton nem érvényesíthető. A beszámítási kifogás megalapozottságát érdemben is vitatta, nem fogadta el az I. rendű alperes által állított túlfizetés tényét, vitatta annak összegét is. [39] A felperes az I. rendű alperes viszontkeresetének érdemi tárgyalás nélkül elutasítását kérte a rPp. 147. §

(1)bekezdése alapján, figyelemmel arra, hogy a viszontkereset előterjesztése perelhúzó hatású. Ugyancsak érdemi vizsgálat nélkül elutasításnak van helye a rPp. 147/A. §

(4)bekezdése alapján is, amely a viszontkereset benyújtása napján már alkalmazandó volt, valamint amiatt is, hogy az I. rendű alperes nem kísérelte meg a rPp. 121/A. §-a szerinti egyeztetést. Állította, hogy a viszontkereset a rPp. 130. §

(1)bekezdés g) pontja alapján is elutasítandó, figyelemmel arra, hogy az I. rendű alperes nem igazolta, hogy az árukészlet tulajdonosa lenne. A viszontkereset megalapozottságát érdemben is vitássá tette. Előadta, hogy a szerződéseket a

1. január
2. napján kelt rendkívüli felmondása szüntette meg, az I. rendű alperes
3. január 23-i nyilatkozata a szerződésekben és jogszabályban foglalt követelményeknek nem felel meg, joghatás kiváltására nem volt alkalmas. A bérleti szerződés elállási nyilatkozattal nem bontható fel, és nincs lehetőség előzetes felszólítás Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.109/2021/6 24 nélkül, múltbeli időpontra vonatkozóan elállási jog gyakorlására. Az alperes nyilatkozata nem elállást, hanem felmondást tartalmazott, ez utólag nem változtatható meg. Fenntartotta, hogy a bérlemények lezárásával szerződésszegést nem követett el, hanem a bérlői tartozás fennállta esetére a szerződésekben rögzített jogosultságait gyakorolta. A tartozás meg nem fizetése a szerződések 16.1.
4. pontja szerinti szerződésszegésnek minősül, és megalapozza a szerződések 21.
5. pontja szerinti jogkövetkezmények alkalmazását, a szerződések
6. fejezetében foglalt zálogjog gyakorlását a Ka-i S-1, a D-i S-4 és S-11, valamint a K.i S-6 jelű üzlethelyiségek esetében, a bérleti szerződések 20.
7. pontja és a rPtk.
8. §-a alapján. A zálogjog a felek megállapodása értelmében a közös költségre és egyéb tartozása is kiterjedt. A zálogjog gyakorlása nem jogszabályellenes, önmagában nem jelent jogellenességet, ha a zálogjoggal érintett áru értéke meghaladja az érvényesíteni kívánt követelés összegét. Ezen felül a két B-i és a Kö-i bérlemény lezárásra nem került, ezeket az I. rendű alperes ürítette ki és hagyta el. [40] A Ka-i és D-i üzletekben az árukészlet a mai napig ott van, azt az I. rendű alperes elszállítani nem hajlandó. Az I. rendű alperes nincs akadályozva abban, hogy jegyzőkönyvet és leltárt vegyen fel. Az e körben előterjesztett kártérítési követelés időelőtti, figyelemmel arra, hogy az I. rendű alperes oldalán kár csakis akkor keletkezik, ha az árukészletet ténylegesen eladja, és bizonyítja, hogy a kapott összeg kevesebb annál, mint amihez a zálogjog gyakorlásának elmaradása esetén jutott volna. A Ka-i árukészlet tekintetében
9. május
10. napjától, a teljes árukészlet tekintetében
11. július
12. napjától biztosította a vagyontárgyak elvitelét, a
13. július
14. napi keresetváltoztatásában eltekintett a követelésének zálogjogból való kielégítésétől. Az alperes mulasztásából eredő károkért felelősséggel nem tartozik. [41] A K.i bérlemény esetében a lezárás nem a zálogjog gyakorlása érdekében történt, hanem a bérleti szerződés 21.
15. pontja alapján, mivel az I. rendű alperes a biztosítási kötvény, valamint a működési engedély benyújtási kötelezettségének nem tett eleget. E bérleményből az I. rendű alperes az árukészletet akkorra már elszállította. A közös leltár felvételének elmaradása az I. rendű alperes terhére esik. A K.i S-6 jelű üzlethelyiségben keletkezett kár tekintetében előadta továbbá, hogy a közjegyző1 közjegyző jegyzőkönyv száma2 ügyszámú közjegyzői okiratához mellékelt leltárív nincs hozzáfűzve az okirathoz, a közjegyzőkről szóló
16. évi XLI. törvény
17. §

(2)bekezdésében és

1. §-ában foglaltaknak nem felel meg, így nem képezi a közjegyzői okirat részét. A közjegyző nem volt jelen az ékszerek bedobozolásakor és állítólagos leltározásakor sem. Ezen okirat számviteli szempontból leltárnak nem tekinthető, abból sem a készletnyilvántartás időpontja nem állapítható meg, sem a készlet fizikai meglétének ellenőrzése nem lehetséges. Mindennek következtében az időmúlásából eredő kár és a magatartása közti okozati összefüggés nem áll fenn. [42] A B-i árukészlet hiányra alapozott viszontkeresetre előadta, hogy a betöréses lopás
2. júniusában történt, ezért az erre alapozott igény a rPtk.
3. §

(1)bekezdése, 325. §

(1)bekezdése, 326. §

(1)bekezdése, 360. §

(1)bekezdése és a

1. §-a alapján elévült, erre tekintettel a jogalap nélküli gazdagodás jogcímén késedelmesen előterjesztett viszontkereset is elutasítandó. A bérleti szerződések 14.
2. és 14.
3. pontjai értelmében az I. rendű alperes Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.109/2021/6 25 kötelezettsége volt a bérlemény területére vitt vagyontárgyakra vagyonbiztosítási és felelősségbiztosítási szerződést kötni és ezeket részére bemutatni. Az általa kötött ingatlanbiztosítási szerződés alapján nem lehetséges az üzletből ellopott vagyontárgyak értékének megtérítésére. A B-i bérleményt az I. rendű alperes – szerződésszegő módon – 2008-ban kiürítette és elhagyta, az lezárásra, illetve általa birtokbavételre nem került. [43] Álláspontja szerint a felvett hitelre az I. rendű alperes által visszafizetett összegek az I. rendű alperest ért kárként nem értelmezhetők. A hitelszerződésekhez kapcsolódó készfizető kezességre tekintettel vitatta azt is, hogy a kölcsönösszegek visszafizetésre kerültek, és azokat az I. rendű alperes fizette vissza. Az I. rendű alperes áttekinthetetlen könyvelése és számvitele folytán a hitel felvétele és visszafizetése is kétséges. Amennyiben az I. rendű alperes a beruházás érdekében olyan hitelszerződést kötött, amely számára gazdaságilag hátrányos, úgy ez a saját felelősségi körébe tartozik, annak megtérítésére kár címén nem lehet köteles. Vitássá tette a viszontkereset tőkeösszege után a késedelmi kamatkövetelés
4. január 18ában megjelölt kezdő időpontját is, előadva, hogy az állagromlás és az alperes egyéb kára nem következhetett be a lezárás napján pár óra leforgása alatt. [44] Az elsőfokon eljárt Fővárosi Törvényszék a
5. február 17-én kelt 74.G.40.555/2020/
6. számú végzéssel javított
7. január 13-án kelt 74.G.40.555/2020/34V. számú ítéletével egyetemlegesen kötelezte az I. és a II. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessenek meg a felperesnek 2.604.792 forint tőkét, valamint 358.735 forintnak
8. november
9. napjától, 1.243.878 forintnak
10. december
11. napjától, 132.874 forintnak
12. január
13. napjától, 461.236 forintnak
14. január
15. napjától, 355.159 forintnak
16. január
17. napjától, és 52.910 forintnak
18. február
19. napjától a kifizetésig terjedő időre eső, a mindenkor érvényes jegybanki alapkamat kétszeres szorzatával megegyező mértékű késedelmi kamatát, továbbá 659.008 forint perköltséget. Kötelezte az I. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 4.442.765 forint perköltséget. Egyebekben elutasította a felperes keresetét. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű alperesnek 35.182.630 forint tőkét, valamint 18.030.691 forintnak
20. augusztus
21. napjától és 17.151.939 forintnak
22. augusztus
23. napjától a kifizetésig terjedő időre eső, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat hét százalékkal növelt összegével azonos, de legfeljebb a mindenkor érvényes jegybanki alapkamat kétszeres szorzatával megegyező mértékű késedelmi kamatát, továbbá 2.357.187 forint perköltséget. Egyebekben elutasította az I. rendű alperes viszontkeresetét. Kötelezte továbbá a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. és II. rendű alpereseknek mint egyetemleges jogosultaknak 1.238.173 forint perköltséget. Megállapította, hogy az ítélet az I. rendű alperes vonatkozásában a felperesnek fizetendő 1.569.167 forint tőke erejéig előzetesen végrehajtható. [45] Az ítélet indokolásában kifejtette, hogy a perindítás hatályainak beállta után a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának nincs helye. Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.109/2021/6 26 A felperes a keresetét módosította; ehhez nem volt szükség az alperes hozzájárulására, mivel a jelen eljárás
24. január
25. napján indult, így a keresetváltoztatás körében az eljárásra az akkor hatályos rPp.
26. §

(1)bekezdése az irányadó. Mivel a felperes a zálogjoga érvényesítése iránti eredeti kereseti kérelmét nem tartotta fenn, hanem marasztalásra irányuló kereseti kérelmet terjesztett elő, így az I. rendű alperes által hivatkozott, a zálogjogi igény érvényesítéséhez előírt 8 napos határidő irreleváns. [46] A felperes bérleti díjra, közös költségre, közműdíjra, továbbszámlázási díjra és kötbérre alapított összesen 29.033.640 forint és kamata iránti kereseti követelését részben alaposnak, az 52.092.227 forint összegű kártérítés iránti kereseti követelését megalapozatlannak találta. [47] A 29.033.640 forint iránti kereseti követelést vizsgálva rögzítette, hogy a bérleti szerződések – a 2008. február 15-i módosítás után a K.i üzletközpontban található S-6 jelű bérleményre kötött bérleti szerződésre esetében is – tartalmazták a 18.5. pontot és a 12. számú mellékletet, amelyre a felperes „cross default” klauzulaként hivatkozott. A felek a hét bérleti jogviszonyt csupán annyiban kapcsolták össze, hogy amennyiben az I. rendű alperes valamely szerződéses kötelezettségének, bárminemű fizetési kötelezettségének nem vagy késedelmesen tesz eleget, az minősült valamennyi szerződés tekintetében lényeges kötelezettség megsértésének, és biztosította a felperes számára a rendkívüli felmondás lehetőségét az összes, vagy bármely szerződés vonatkozásában. A felperes felmondása azonban a felmondás okaként ilyen összekapcsolást nem tartalmazott, ezért a perbeli jogvita elbírálása szempontjából a 18.5. pontban és a 12. számú mellékletben foglalt „cross default” klauzulának nem volt jelentősége. A bérleményekre hét különálló jogviszony jött létre, azokat egymástól függetlennek kell vizsgálni, nem osztják egymás jogi sorsát. [48] A felperes a felmondást tartalmazó leveleiben a felmondás okaként a szerződések 19.2.1. pontjára utalással a 2009. január 19-én kelt és kézbesített felszólító levelekben megjelölt fizetési kötelezettségek elmulasztását jelölte meg. A rendkívüli felmondás jogát a felperesnek a szerződések 19.2.1. pontja a 16.1.1. pontban meghatározott bérlői szerződésszegés esetén biztosította. A bérleti szerződések 16.1.1. pontjára alapított lezárás három konjunktív feltétele, hogy a felperes a lezárást megelőzően a lezáráskor fennálló bérlői tartozások tekintetében írásban felszólítsa a bérlőt a lejárt fizetési kötelezettségek teljesítésére, a lezáráskor a fizetésre adott 8 napos határidő lejárjon és a fizetési felszólításban foglalt fizetési kötelezettségek a lezáráskor is fennálljanak. Az egységes bírói gyakorlat szerint a felmondását közlő fél a felmondást tartalmazó jognyilatkozatban megjelölt felmondási okról más okra később nem térhet át, ezért a felperesnek a szerződések 16.2.1. pontjában meghatározott szerződésszegésre hivatkozása – így a biztosítási kötvények, inkasszók, működési engedélyek benyújtásának elmulasztása, felperes értesítése és engedélye nélküli kiköltözés az üzletekből, a bérlemények ki nem ürítése és helyre nem állítása és a szerződések 18.5. pontjában foglaltakra hivatkozása – a felperes felmondása alaposságának megítélése szempontjából nem releváns. Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.109/2021/6 27 [49] A K.i S-6 jelű bérlemény tekintetében a K.i Városi Bíróság előtt ügyszám1 ügyszámon indult birtokvédelmi perben hozott ítélet az I. rendű alperesnek a lezárással szemben birtokvédelmet biztosított, és a Zalai Megyei Bíróság által hozott határozatszám7 számú jogerős ítélet indokolásában rögzítette, hogy az üzlet lezárásakor az I. rendű alperes a felperessel szemben fizetési késedelemben nem volt; következésképpen a felperes eljárása jogszerűtlen volt. Ez a megállapítás a lezárás jogszerűtlensége tekintetében ítélt dolognak minősül, ezért a felperes jogszerűtlenül gyakorolt önhatalma a bérleti szerződés 19.3.1. (

1. g)(
2. ii)pontja alapján a K.i S-6 jelű bérlemény bérleti jogviszonyát nem szüntette meg. A felperes által rendelkezésre bocsátott táblázatok alapján a D-i S-4 jelű bérlemény vonatkozásában a számlaszám28 számú számlában foglalt 2009. január havi és a Ka-i S-1 jelű bérlemény vonatkozásában a számlaszám38 számú számlában foglalt 2009. január havi bérleti díj és közös költség összegéből 2.000 forint volt esedékes, a bérleti szerződések 6.4.1. pontja és 7.2. pontja értelmében. A felperes által hivatkozott 2008. november 28. napi keltezésű fizetési felszólítások közül a D-i S-4 jelű bérleményre vonatkozó felszólítás tárgya a számlaszám52 számú számlában foglalt összeg, a Ka-i S-1 jelű bérleményre vonatkozó felszólítás tárgya a számlaszám53 számú számlában foglalt összeg volt, amely tartozások lezárás napján való fennálltára a felperes állítása hiányában peradat nem merült fel. Így a felperes nem bizonyította, hogy a lezárás napján fennálló tartozások megfizetésére az I. rendű alperest felszólította volna. A D-i S-11 jelű bérlemény vonatkozásában az albérleti szerződés 6.4.1. pontja és 7.2. pontja alapján a számlaszám33 és a számlaszám34 számú számlában foglalt összegek voltak esedékesek. A felperes által nyilvántartott tartozások és a 2008. szeptember 19-én, valamint 2008. november 28. napján kelt fizetési felszólítások összevetéséből megállapította, hogy a lezárásig a felperes a lezárás napján általa nyilvántartott tartozások közül kizárólag a számlaszám33 számú számlából fennmaradó összeg megfizetésére szólította fel az I. rendű alperest. E számla tekintetében az I. rendű alperes 2008. július havi bankszámlakivonata alapján bizonyítottnak találta, hogy az abban foglalt összeget a felperesnek 2008. július 29. napján, átutalással megfizette. A felperes azon állítását nem tudta alátámasztani, hogy az átutalt összeget más számlák kiegyenlítésére számolta el. A bérleti szerződések 16.1.1. pontjában meghatározott feltételek sem a D-i S-4 és S-11 jelű, sem a Ka-i S-1 jelű bérlemény esetében nem álltak fenn. Az I. rendű alperes a lezárás napján bérlői szerződésszegést a felperes által közölt okból nem követett el, ezért a felperes által alkalmazott önhatalom, a lezárás jogszerűtlen volt, az a bérleti jogviszonyokat nem szüntette meg. A felperes által kiállított számlák alapján megállapítható volt, hogy a K.i S-6 jelű bérlemény tekintetében a számlaszám8 számú, a Kö-i S-6 jelű bérlemény tekintetében a számlaszám13 számú, a B-i S-8 jelű bérlemény tekintetében a számlaszám18 számú, a B-i S-9 jelű bérlemény tekintetében a számlaszám25 számú, a D-i S-4 jelű bérlemény tekintetében a számlaszám30 számú, a D-i S-11 jelű bérlemény tekintetében a számlaszám36 számú számlában foglalt 2008. december havi villany közüzemi díjak fizetési határideje a szerződések 7.2 pontja alapján 2009. január 19. napja volt, ezért ezek a fizetési kötelezettségek az ugyanaznap kelt felszólító levelek megküldéskor még nem jártak le. Az I. rendű alperes a D-i S-4 jelű bérlemény tekintetében a számlaszám33 számú számlában foglalt 2008. augusztus havi bérleti díj és közös költség követelést 2008. július 29. napján átutalással teljes egészében megfizette, ezért ez a fizetési kötelezettség sem a felszólító levelek keltének, sem a felperes felmondása keltének napján nem állt fenn. Így megállapította, hogy a felmondás oka, a fizetési kötelezettség elmulasztása a fizetési felszólítások keltének napján a Kö-i S-6 jelű, a B-i S-8 és S-9 jelű, a D-i S-4 és S-11 jelű bérlemény tekintetében részben, a K.i S-6 jelű bérlemény tekintetében teljes egészében valótlan volt. Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.109/2021/6 28 [50] A felperes által hivatkozott 2009. január 19-én kelt felszólító levelek közlésével kapcsolatban megállapította, hogy a fax útján kézbesített küldemények valamennyi oldala az adási nyugtákhoz nem került csatolásra, így a kézbesítés szabályszerűsége nem állapítható meg. A faxüzenetek, a szerződések 24.6.
3. d)pontja alapján joghatályosan nem kerültek közlésre, mivel azokat nem a szerződések 24.6. pontja szerint, az ott kikötött faxszámokra küldte meg. A K.i S-6 jelű és a Kö-i S-6 jelű bérleményre vonatkozó 2009. január 19. napi keltezésű felszólító levél a bérleti szerződés 24.6. pontjában kikötött címről „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza. A felperes később ugyanezen borítékot már csak a Kö-i S-6 jelű bérleményre vonatkozó felszólító levélhez csatolta. E bizonytalanságra tekintettel a felperes kizárólag a Kö-i S-6 jelű bérleményre vonatkozó felszólító levél postai feladását tudta bizonyítani, amely a bérleti szerződés 24.6.
4. c)pontja szerint a feladást követő ötödik munkanapon, azaz 2009. január 25. napján volt kézbesítettnek tekintendő. A B-i S-8 és S-9 jelű, a D-i S-4 és S-11 jelű, a Ka-i S-1 jelű bérlemény tekintetében a szerződések 24.6. pontja az I. rendű alperes postai értesítési címét nem tartalmazta, ezért amennyiben a felperes valamennyi felszólító levél postai feladását tértivevénnyel bizonyítani tudta volna, még abban az esetben sem lehetett volna a felszólító leveleket a szerződések 24.6.
5. c)pontja alapján közöltnek tekinteni. A felperes felmondó nyilatkozatainak kelte 2009. január 28. napja volt. A Kö-i S-6 jelű bérlemény tekintetében a felszólító levél közlésétől, 2009. január 25. naptól számított nyolc nap nem telt el. A felperes a felmondó nyilatkozatokban a felszólító levelek 2009. január 19. napi átvételére hivatkozott, azonban az ezen időponttól számított nyolcadik nap, 2009. január 27. vasárnapra, azaz munkaszüneti napra esett, ezért a felszólító levelekben adott fizetési határidő a rPtk. 282. §

(1)bekezdése és az

1. évi
2. törvényerejű rendelet (rPtké.)
3. §

(3)bekezdése alapján

1. január
2. napján járt volna le. A fentiekből következően a felperes felmondásai idő előttiek voltak, azok biztosan nem a felszólító levelek közlésétől számított nyolc nap elteltét követő további nyolc napon belül történtek. A mellékelt adási hibanaplók alapján megállapította, hogy a felperes a felmondó leveleket a K.i S-6 jelű, a Kö-i S-6 jelű és a B-i S-9 jelű bérlemény tekintetében a szerződések 24.
3. pontjában meghatározott faxszámra próbálta meg elküldeni, viszont a B-i S-8 jelű és Ka-i S-1 jelű bérlemény tekintetében nem a szerződésben kikötött számra. Valamennyi adási hibanapló szerint a faxüzenet elküldése sikertelen volt, ezért azokhoz a szerződések 24.
4. d) pontja alapján közlés joghatása nem fűződhetett. A hivatkozott borítékok és a hozzá tartozó belföldi tértivevények tanúsága szerint a K.i S-6 és a Kö-i S-6 jelű bérleményekre vonatkozó felmondást nem a szerződések 24.
5. pontjában megjelölt kapcsolattartó személynek és értesítési címre címezték, ezért e küldeményekhez a szerződések 24.
6. c) pontja alapján a közlés joghatása nem fűződhet. A felperes felmondásai jogszerűtlenek voltak, ezért azok a rPtk.
7. §

(1)bekezdése alapján a bérleti jogviszonyokat nem szüntették meg. [51] Az I. rendű alperes felmondását vizsgálva a Ltv. szerződéskötések időpontjában hatályos 8. §

(2)és

(3)bekezdésére és az 1. §

(3)bekezdése szerint alkalmazandó rPtk. 306. §

(1)bekezdés b) pontja alapján megállapította, hogy a bérleti, albérleti szerződés természeténél fogva irreverzibilis szolgáltatásra irányul, ezért a bérlő az elállás helyett analógia útján az azonnali hatályú (rendkívüli) felmondás jogát gyakorolhatja. Az alperesnek a teljesítés jogos Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.109/2021/6 29 ok nélküli megtagadására, a rPtk.

1. §-ára alapított hivatkozását nem találta megalapozottnak, mivel a rPtk. általános szabályaihoz képest az Ltv. speciális rendelkezést tartalmazott. A felperes az I. rendű alperes felmondásának átvételét nem vitatta, ezért – az okiratnak a felperes által a perben csatolása alapján – bizonyítottnak látta, hogy azt legkésőbb
2. január
3. napján a felperessel közölték. Az I. rendű alperes felmondásának alaposságát vizsgálva rögzítette, hogy a felperes a K.i S-6 jelű, a D-i S-4 és S-11 jelű, valamint a Ka-i S-1 jelű bérleményt jogellenes önhatalommal zárta le, ezért e négy bérlemény esetében a felmondási ok konkrét, világos és valós volt. A szerződések 2.1.
4. pontja és az Ltv.
5. §

(2)bekezdése értelmében a felperes törvényben meghatározott és szerződésben vállalt kötelezettsége volt a bérlemények birtokának és használatának biztosítása az I. rendű alperes részére, amelynek a bérlemények lezárásával 2009. január 18. napjától nyilvánvalóan nem tett eleget. A bérlemények lezárásától kezdve az Ltv. 8. §

(2)és

(3)bekezdése alapján az I. rendű alperesnek joga volt a szavatossági jogait érvényesíteni a felperessel szemben. Nem volt észszerűen elvárható az I. rendű alperestől, hogy a szerződések 17.

1. pontja szerint a felperest írásban felszólítsa a lezárás megszüntetésére, tekintettel arra, hogy a felperes a lezárás jogosságát állította a felek közötti írásbeli levelezés során. A lezárás mint felmondási ok súlyosságánál fogva elegendő alapot szolgáltatott az I. rendű alperesnek a rPtk.
2. §

(1)bekezdés b) pontja alapján a négy szerződés felmondásához. Ezért a további felmondási okok vizsgálatát ezen bérleményekkel kapcsolatban nem tartotta szükségesnek. A B-i ékszerüzletet érintő felmondásából nem azonosítható, hogy az a két B-i bérlemény közül melyiket érintette. Az I. rendű alperes továbbá nem jelölte meg mi alapján tekinti a válaszadás hiányát a felmondását megalapozónak. Az I. rendű alperes

1. január 23-i azonnali hatályú felmondása egyik B-i üzlethelyiség tekintetében sem szüntette meg a peres felek közötti bérleti jogviszonyt. Az I. rendű alperes
2. január 23-i azonnali hatályú felmondásában a Kö-i S-6 jelű bérlemény tekintetében felmondási okot nem közölt, így e vonatkozásban a felmondás nem lehet alapos. Ezek alapján megállapította, hogy az I. rendű alperes felmondása a K.i S-6 jelű és a Ka-i S-1 jelű bérleményre vonatkozó bérleti szerződést, valamint a D-i S-4 és S-11 jelű bérleményre vonatkozó albérleti szerződést a rPtk.
3. §

(1)bekezdése alapján

1. január
2. napi hatállyal megszüntette. [52] A K.i S-6 jelű bérlemény tekintetében
3. januárra nem volt bérleti díj és közös költség iránti kereseti követelése a felperesnek. A februárra eső bérleti díj és közös költség nem illette meg a felperest az I. rendű alperes
4. január 23-i
5. január 29-én hatályosult felmondása folytán. Az alperesek a D-i S-4 és S-11 jelű, valamint a Ka-i S-1 jelű bérleményekre vonatkozó
6. január havi bérleti díj és közös költség számlákban foglalt összegeket
7. január
8. napjáig elismerték. E bérlemények lezárásának jogellenességéből következik, hogy az Ltv.
9. §

(2)és

(3)bekezdése alapján az I. rendű alperes a lezárástól kezdve élhetett a szavatossági jogaival, a rPtk. 306/A. §-a alapján a választott szavatossági jogáról másikra térhetett át. Az I. rendű alperes 2009. január 23. napjától lényegében a rPtk. 306. §

(1)bekezdés

1. b)pontjában írt árleszállítás szavatossági jognak megfelelő bérleti díj elengedésére irányuló szavatossági igényt érvényesített – hivatkozott a BDT2005. 1172 számon közzétett jogesetre. A felperest tehát 2009. január 23. napjáig illette meg a szerződéses mértékű bérleti díj és közös költség, Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.109/2021/6 30 ezt követően 2009. január 29-ig az árleszállítás folytán, 2009. január 29. napjától pedig az I. rendű alperes felmondása folytán nem illette meg. Az I. rendű alperes fizetési kötelezettsége fennáll a D-i S-4 jelű bérlemény tekintetében a számlaszám28 számú számlában foglalt 2009. január havi bérleti díj és közös költség összegéből 205.168 forint vonatkozásában, továbbá a D-i S-11 jelű bérlemény tekintetében a számlaszám34 számú számlában foglalt 2009. január havi bérleti díj és közös költség összegéből 287.241 forint tekintetében, amely tartozásokat az I. rendű alperes elismert. A felperes az I. rendű alperes által elismert összegeket nem vitatta. Az I. rendű alperes nem tartozott a K.i S-6 jelű bérlemény tekintetében a számlaszám7 számú, a D-i S-4 jelű bérlemény tekintetében a számlaszám29 számú, a D-i S-11 jelű bérlemény tekintetében a számlaszám35 számú és a Ka-i S-1 jelű bérlemény tekintetében a számlaszám39 számú számlában foglalt 2009. február havi bérleti díj és közös költség összegének megfizetésével. Az I. rendű alperes a felperesnek nem vitatottan átutalással megfizetett 2008 decemberében a Ka-i S-1 jelű bérlemény tekintetében a számlaszám38 számú számlában foglalt 2009. január havi bérleti díj és közös költség 202.617 forint összegéből 200.617 forintot. A felperesnek az I. rendű alperes elismerése folytán 23/31-ed arányban 150.329 forint jár, amelyet az I. rendű alperes túlfizetett. Ebből következően a felperesnek a fennmaradó 2.000 forintra vonatkozó igénye megalapozatlan. Alaptalan a felperes D-i S-4 jelű bérlemény tekintetében a számlaszám33 számú számlában foglalt 2008. augusztus havi bérleti díj és közös költség összegéből fennmaradó 82.867 forint megfizetésére irányuló követelése, tekintettel arra, hogy az I. rendű alperes az ebben a számlában foglalt összeget 2008. július 29. napján átutalással teljes egészében megfizette. A Kö-i S-6 jelű, a B-i S-8 és S-9 jelű bérleményre vonatkozó bérleti jogviszonyokat sem a lezárás, sem a felperes, sem az I. rendű alperes felmondása nem szüntette meg, ezért e három bérleménnyel kapcsolatban valamennyi bérleti díjra és közös költségre alapított igény megalapozott volt. [53] Minderre tekintettel az I. rendű alperes fennálló tartozása a Kö-i S-6 jelű bérlemény tekintetében a számlaszám6 számú számlában foglalt 2009. január havi bérleti díj és közös költség összegéből fennmaradó 315.458 forint, a számlaszám12 számú számlában foglalt 2009. február havi bérleti díj és közös költség 355.159 forint összege, a B-i S-8 jelű bérlemény tekintetében a számlaszám17 számú számlában foglalt 2009. február havi bérleti díj és közös költség összegéből fennmaradó 19.675 forint, a B-i S-9 jelű bérlemény tekintetében a számlaszám22 számú számlában foglalt 2008. december havi bérleti díj és közös költség összegéből fennmaradó 358.735 forint, a számlaszám23 számú számlában foglalt 2009. január havi bérleti díj és közös költség 436.011 forint összege és a számlaszám24 számú számlában foglalt 2009. február havi bérleti díj és közös költség 441.561 forint összege, amely tételekből az I. rendű alperes a B-i S-9 jelű üzlethelyiség tekintetében kiállított számlaszám22 számú számlában foglalt 2008. december havi bérleti díj és közös költség összegéből fennmaradó 358.735 forintot, a B-i S-9 jelű üzlethelyiség tekintetében kiállított számlaszám23 számú számlában foglalt 2009. január havi bérleti díj és közös költség 436.011 forint összegéből 323.492 forintot, valamint a Kö-i S-6 jelű üzlethelyiség tekintetében kiállított számlaszám6 számú számlában foglalt 2009. január havi bérleti díj és közös költség összegéből fennmaradó 315.458 forintból 220.234 forint követelést elismert. Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.109/2021/6 31 Az I. rendű alperes elismerte a K.i S-6 jelű bérlemény tekintetében a számlaszám8 számú számlában foglalt 2008. december havi 33.027 forint és a számlaszám9 számú számlában foglalt 2009. január havi 25.425 forint, a Kö-i S-6 jelű bérlemény tekintetében a számlaszám13 számú számlában foglalt 2008. december havi 28.285 forint, a B-i S-9 jelű bérlemény tekintetében a számlaszám25 számú számlában foglalt 2008. december havi 19.974 forint, a D-i S-4 jelű bérlemény tekintetében a számlaszám30 számú számlában foglalt 2008. december havi 2.264 forint és a számlaszám31 számú számlában foglalt 2009. január havi 1.656 forint, a D-i S-11 jelű bérlemény tekintetében a számlaszám36 számú számlában foglalt 2008. december havi 18.928 forint és a számlaszám37 számú számlában foglalt 2009. január havi 14.369 forint közműdíjat is. Az I. rendű alperes a B-i S-8 jelű bérlemény tekintetében a számlaszám18 számú számlában foglalt 2008. december havi közműdíjból nem a teljes összeget, csupán 30.369 forintot ismert el. A Kö-i S-6 jelű bérlemény tekintetében a felperes általi, 2009. január 2-án történt lezárást nem találta bizonyítottnak, ezért a számlaszám14 számú számlában foglalt 2009. január havi 11.460 forint közműdíjra vonatkozó igény alaposnak ítélte. [54] Mindezek alapján az I. rendű alperest a felperes részére a K.i S-6 jelű bérlemény tekintetében 58.452 forint közműdíj, a Kö-i S-6 jelű bérlemény tekintetében 710.362 forint, a B-i S-8 jelű bérlemény tekintetében 50.071 forint, a B-i S-9 jelű bérlemény tekintetében 1.256.281 forint, a D-i S-4 jelű bérlemény tekintetében 209.088 forint és a D-i S-11 jelű bérlemény tekintetében 320.538 forint bérleti díj, közös költség és közműdíj tartozás, összesen 2.604.792 forint megfizetésére kötelezte, míg a K.i S-6 és a Ka-i S-1 jelű bérleményekkel kapcsolatosan előterjesztett keresetet elutasította. [55] A megítélt összegből az I. rendű alperes elismert 1.569.167 forint összegű tartozást, amely erejéig a rPp. 231. §
2. d)pontja alapján az ítéletet előzetesen végrehajthatóvá nyilvánította. [56] A késedelmi kamatfizetés kezdő időpontjait a szerződések 6.4.1. és 7.2. pontja alapján, a számlákon szereplő fizetési határidőt követő napban, mértékét pedig a szerződések 6.4.4. pontja alapján határozta meg. [57] Az I. rendű alperest a szerződések 21.1. és 21.2. pontjai értelmében terhelő kiürítési és helyreállítási kötelezettség körében megállapította, hogy a K.i S-6 jelű és a D-i S4 jelű bérlemény tekintetében a bérleti, albérleti jogviszonyt az I. rendű alperes felmondása szüntette meg 2009. január 29. napján, a felperesnek felróható okból. Az I. rendű alperes az ezt megelőző jogellenes lezárás miatt már nem volt abban a helyzetben, hogy az őt terhelő kötelezettségének eleget tegyen – utalt a rPtk. 4. §-ában írt jóhiszeműség és tisztesség, valamint kölcsönös együttműködés követelményére és a rPtk. 4. §

(4)bekezdésében foglaltakra. A B-i S-9 jelű bérlemény tekintetében a bérleti jogviszonyt nem szüntette meg sem a felperes, sem az I. rendű alperes felmondása. Lezárásra vonatkozó adat a per során nem merült fel, a bérleti szerződésben kikötött határozott idő sem járt le a továbbszámlázási díjat tartalmazó számla kiállításáig. A fentiekből következően az I. rendű alperest a bérleti szerződés 21.

1. Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.109/2021/6 32 pontja alapján ezen bérlemény vonatkozásában kiürítési és helyreállítási kötelezettség nem terhelte. A felperes mindezen bérlemények esetén nem adta elő, hogy mi volt az eredeti állapot, és ehhez képest az I. rendű alperes tevékenysége min változtatott. Ennek hiányában a munkálatok elvégzése indokoltságának megalapozottsága érdemben nem is vizsgálható. Ezért nem találta megalapozottnak a K.i S-6 jelű bérlemény tekintetében a számlaszám10 számú számlában foglalt 21.250 forint vízóracsere és a számlaszám11 számú számlában foglalt 112.278 forint festés, üvegezés, a B-i S-9 jelű bérlemény tekintetében a számlaszám26 számú számlában foglalt 36.375 forint biztonsági rács javítása és a számlaszám27 számú számlában foglalt 90.250 forint gipszkarton szerelés, bontás, valamint a D-i S-4 jelű bérlemény tekintetében a számlaszám32 számú számlában foglalt 78.656 forint riasztórendszer áthelyezése továbbszámlázási díjra alapított igényt sem; e részben a keresetet elutasította. [58] A felperesnek a K.i S-6 jelű bérlemény tekintetében kiállított pénzügyi értesítő levél száma számú pénzügyi értesítő levélben foglalt kötbérkövetelésre alapított kereseti igényét is megalapozatlannak találta. A felperes nem a bérleti szerződés 24.
2. pontjában meghatározott kapcsolattartó személy kizárólagos értesítési címére küldte az erre vonatkozó, valamennyi felszólító levelet. A
3. november
4. napján kelt felszólító levél kézbesítésének második megkísérlését a felperes nem igazolta, míg a
5. január
6. napján kelt felszólító levél kézbesítése egyáltalán nem igazolt. A fentiekre tekintettel megállapította, hogy a felperes az I. rendű alperessel a biztosítási kötvények bemutatására vonatkozó írásbeli felszólítást – a bérleti szerződés rendelkezéseinek megfelelően – nem közölt. Rögzítette azt is, hogy a
7. szeptember
8. napján kelt felszólító levelet az I. rendű alperes a belföldi tétivevény tanúsága szerint
9. szeptember
10. napján átvette. [59] A felek ellentmondó nyilatkozataira figyelemmel nem látta bizonyítottnak a K.i S-6 jelű bérlemény tekintetében azt a tényt, hogy az I. rendű alperes nem kötött vagyon- és felelősségbiztosítási szerződést erre az ingatlanra, és azt sem, hogy elmulasztotta a biztosítási kötvények felperesnek történő bemutatását. A K.i S-6 jelű bérleményre vonatkozó bérletet
11. január
12. napján az I. rendű alperes felmondása megszüntette, így ezen időponttól a biztosítások hiánya nem szerződésszegés, ezért a felperes ettől az időponttól kezdve alappal nem támaszthat kötbér igényt az I. rendű alperessel szemben. A bérleti szerződés 14.
13. és 14.
14. pontja értelmében a biztosítási kötvények bemutatása és másolatának átadása nélkül a bérlemény átadás-átvételére sor sem kerülhetett volna, a bérlő a bérlemény területére be sem léphetett volna. A felperes a bérlemény átadás-átvételekor a kötbérigénye tekintetében jogfenntartó nyilatkozatot nem tett, erről a tényről a per során adat nem merült fel, ezért a felperes kötbérigénye a rPtk.
15. §

(1)bekezdése alapján is megalapozatlan. Ezért a K.i S-6 jelű bérlemény tekintetében a pénzügyi értesítő levél száma számú pénzügyi értesítő levélben foglalt összegből fennmaradó 419.705 forint megfizetése iránti keresetet elutasította. A D-i S-11 jelű bérleményre vonatkozó albérleti szerződés és a Ka-i S-1 jelű bérleményre vonatkozó bérleti szerződés 16.1.2.

1. p)pontja szerint szükséges inkasszók felperes Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.109/2021/6 33 rendelkezésre bocsátását az I. rendű alperes nem bizonyította. Mivel azonban a felperes az inkasszók rendelkezésre bocsátására felhívás közlését – a szerződések 24.6. pontja szerint, az ott meghatározott kapcsolattartó személy részére – szintén nem igazolta, az ezzel kapcsolatos kötbérigény is megalapozatlan. Ezen túl a D-i S-11 jelű helyiségre vonatkozó bérletet az I. rendű alperes felmondása 2009. január 29. napján megszüntette, így e naptól kezdődően az I. rendű alperes az inkasszók hiányából fakadóan szerződésszegő magatartást nem tanúsíthatott. Ugyanezen a napon a Ka-i S-1 jelű helyiségre vonatkozó bérletet az I. rendű alperes felmondása szintén megszüntette, ezért a felperes kötbérigénye e tekintetben is megalapozatlan. Mind a D-i S-11, mind a Ka-i S-1 jelű bérlemény esetében a szerződések 16.1.2.
2. p)pontja értelmében a bérlő, albérlő az üzletek átadás-átvétele napjáig, de legkésőbb a kezdőnapig volt köteles átadni az inkasszók eredeti példányát a felperesnek. Ennek ellenére a felperes a bérlemény átadás-átvételekor a kötbérigénye tekintetében jogfenntartó nyilatkozatot nem tett, erről a tényről a per során adat nem merült fel, ezért a felperes kötbérigénye a rPtk. 316. §

(1)bekezdése alapján is megalapozatlan. Ezek alapján a D-i S-11 jelű bérlemény tekintetében a számlaszám46 számú pénzügyi értesítő levélben foglalt 2.000.000 forint és a Ka-i S-1 jelű bérlemény tekintetében a számlaszám48 számú pénzügyi értesítő levélben foglalt összegből fennmaradó 12.367 forint megfizetése iránti keresetet elutasította. Tekintettel arra, hogy a K.i S-6 és a Ka-i S-1 jelű bérleményre vonatkozó bérletet, valamint a D-i S-4 és S-11 jelű bérleményre vonatkozó albérletet az I. rendű alperes felmondása szüntette meg a felperesnek felróható okból, e bérleményekhez kötődően a felperes a szerződés 18.

1. pontján alapuló kötbérigényt nem érvényesíthet. A Kö-i S-6, a B-i S-8 és a Bi S-9 jelű üzlethelyiségek tekintetében ugyan az I. rendű alperes felmondása nem szüntette meg a bérleti jogviszonyokat, de a felperes felmondása sem alapos, így e bérlemények tekintetében sem állapítható meg, hogy azok az I. rendű alperesnek felróható okból szűntek volna meg. A szerződések 18.
2. pontjában foglalt feltétel hiányában egyik üzlethelyiség vonatkozásában sem alapos a felperes kötbér igénye. Ezért a K.i S-6 jelű bérlemény tekintetében a számlaszám40 számú, a Kö-i S-6 jelű bérlemény tekintetében a számlaszám41 számú, a B-i S-8 jelű bérlemény tekintetében a számlaszám42 és a számlaszám43 számú, a B-i S-9 jelű bérlemény tekintetében a számlaszám44 számú, a D-i S-4 jelű bérlemény tekintetében a számlaszám45 számú, a D-i S11 jelű bérlemény tekintetében a számlaszám47 számú, a Ka-i S-1 jelű bérlemény tekintetében a számlaszám49 és számlaszám50 számú pénzügyi értesítő levelekben foglalt összegek megfizetése iránti keresetet elutasította. [60] A II. rendű alperes hivatkozásával szemben megállapította, hogy a kezességet kikötő szerződések nem érvénytelenek, a szerződések 18.
3. pontja és a szerződések
4. számú mellékletét képező készfizető kezesi megállapodások alapján a II. rendű alperes az I. rendű alperesnek a bérleti szerződések alapján fennálló tartozásáért készfizető kezesként felel. Ezért a rPtk.
5. §

(1)bekezdése alapján az I. rendű és a II. rendű alperest egyetemlegesen kötelezte a felperes javára 2.604.792 forint tőke és késedelmi kamatai megfizetésére. Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.109/2021/6 34 [61] A felperes 52.092.227 forint összegű követelését vizsgálva a rPtk. 318. §

(1)bekezdése, a 339. §

(1)bekezdése, a 340. §

(1)bekezdése, a 355. §

(1)bekezdése és a 360. §

(1)bekezdésének idézését követően megállapította, hogy közjegyző2 D-i közjegyző a 7200 D., Köztársaság u.

1. szám alatt lévő felperes üzletház épületében (
2. augusztus 5-én) felvett jegyzőkönyv száma3 számú köziratba foglalt jegyzőkönyvének tanúsága szerint a D-i S-11 jelű üzlet (ez időpontban) üres volt. A közjegyzői okirat tartalmát a felperes nem tette vitássá. Ezért a bérleményhez kötődő elmaradt bérleti díj iránti igény, arra hivatkozva, hogy az I. rendű alperes által nem került kiürítése, nem lehet alapos, továbbá az ahhoz kötődő, az I. rendű alperes általi kiürítés hiánya miatti költségek sem merülhetnek fel. A felperes
3. július 20-i kiürítésre felhívása és a
4. augusztus 5-i kiürítés között eltelt 16 nap „egy realisztikus időtartam”, így ezen 16 napra az igény érvényesítése nem lehet alapos.
5. július 20-ig a felperes zálogjoga érvényesítése miatt maga zárta le az ingatlant; e lezárás nem volt alapos, így ezen időszak tekintetében a kártérítési követelése nem alapos. Rámutatott, hogy a felperes ezen igénye a kiürítés megtörténtétől függetlenül sem alapos, mert a felperesnek mint országos hálózattal rendelkező üzletháznak nyilvánvalóan módjában állt volna az ingatlanban található ingóságok elhelyezése másik ingatlanban, mint azt a perbeli esetben más bérlemény tekintetében meg is valósította. A rPtk.
6. §

(1)bekezdése alapján kötelessége volt megtenni mindazon intézkedéseket, amelyek a bérlemény hasznosíthatósága érdekében szükségesek. Ezért a felperes 52.092.227 forintösszegű kártérítés iránti kereseti kérelmét elutasította. A fentiekre tekintettel a felperes szakértő kirendelése és a tanú meghallgatása iránti indítványának nem adott helyt, mivel a jogalap hiányában az összegszerűség vizsgálata szükségtelen volt. [62] Megállapította, hogy az I. rendű alperes a beszámítási kifogását érvényesítheti, mivel a beszámított követelések a felperes követelésének keletkezésekor nem évültek el. A beszámítás azonban érdemben nem volt vizsgálható, mert az I. rendű alperes ezen igényét felhívásra nem pontosította, a nyilatkozatai alapján nem volt azonosítható, hogy a beszámítási kifogása pontosan mely és milyen összegű tételekből áll; nem volt kizárható a kétszeri elszámolás sem. [63] Az I. rendű alperes D-i és Ka-i üzlethelyiségek lezárásával, áramtalanításával, biztonsági zár feltörésével és az áruk elszállításának megakadályozásával okozott 63.744.000 forint kárigény tekintetében előterjesztett viszontkereseti kérelmét részben alaposnak, az egyéb viszontkereseti kérelmét megalapozatlannak találta. [64] Elsődlegesen megállapította, hogy a viszontkereset érdemi vizsgálat nélküli elutasításának, vagy e körben a per megszüntetésének nincs helye, és az I. rendű alperes perbeli legitimációja is fennáll. [65] A D-i és Ka-i üzlethelyiségek lezárásával, áramtalanításával, a biztonsági zár feltörésével és az áruk elszállításának megakadályozásával okozott 63.744.000 forint kár vonatkozásában a viszontkereseti kérelmét érdemben vizsgálva visszautalt a kereseti kérelem elbírálása során tett azon megállapítására, miszerint a bérlemények felperes részéről történő lezárása jogtalan volt. Az I. rendű alperes az Ltv. 8. §

(2)és

(3)bekezdése alkalmazásával Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.109/2021/6 35 ezen bérlemények tekintetében a hibás teljesítés miatti szavatossági igényét érvényesítette. A hibás teljesítés mint a szerződésszegés egyik esete a rPtk. 318. §

(1)bekezdése alapján lehetővé teszi a kártérítési igény érvényesítését az I. rendű alperes számára, amelynek feltételei a Ptk. 339. §

(1)bekezdése alapján vizsgálandók. A bérlemények lezárásával a felperes jogellenes magatartást tanúsított, így a viszontkereseti követelés fenti tétele tekintetében a kártérítés jogalapja fennáll. A felperes nem vitatottan a Kö-i és D-i üzletek lezárásával egyidejűleg az ott található árukészleteket is lefoglalta zálogjoga gyakorlása érdekében, ezzel megfosztotta az I. rendű alperest az árukészletek feletti uralomtól. A lefoglalástól kezdve az árukészletek épségéért és hiánytalanságáért a rPtk. 265. §

(3)bekezdése alapján a felperes felelt. A felperes jelen perben

1. július 23-án jelentette be, hogy a zálogjogát nem kívánja érvényesíteni, és az I. rendű alperest
2. július
3. napján szólította fel az árukészletek elszállítására. A felperesnek az árukészletek épségéért és hiánytalanságáért való felelőssége a rPtk.
4. §

(3)bekezdése értelmében a zálogjog megszűnéséig állt fenn. Az I. rendű alperes a fenti keresetváltoztatás időpontjához és a felszólítás keltéhez képest észszerű időn belül kísérelte meg áru átvételét, ezért a kár bekövetkezésének időpontjaként a D-i üzlet árukészlete esetén

1. augusztus
2. napját, a Ka-i üzlet árukészlete esetén
3. augusztus
4. napját tekintette irányadónak. Alaptalan a felperes azon hivatkozása, hogy a bérleti szerződések 14.1.
5. pontja rendelkezik arról, hogy a bérlő saját belátása szerint köteles vagyonbiztosítást kötni, mivel a bérleti szerződések e rendelkezése szerint a bérbeadó köteles az ingatlanra vagyonbiztosítást kötni a saját belátása szerint kiválasztott biztosító társaságnál, az általa meghatározott biztosítási összegre. A bérleti szerződések 14.1.
6. pontja, amely szerint a biztosítási esemény bekövetkezte esetén a kárkifizetés a bérbeadót illeti, nem a bérlő, hanem a 14.1.
7. pont alapján a bérbeadó ingatlanra kötött vagyonbiztosításához kapcsolódó előírás. Ha az I. rendű alperes – a szerződések 14.
8. pontja szerint –vagyonbiztosítási szerződést köt az adott bérlemény területére bevitt berendezési, felszerelési és személyes vagyontárgyaira, akkor az ezen ingóságokat érintő kár esetén sem illette volna meg a felperest a biztosító által ezen biztosítási esemény alapján fizetendő összeg. A fentiek szerint nem találta megállapíthatónak, hogy az I. rendű alperes ne kötött volna vagyonbiztosítási szerződést a perbeli ingatlanokba bevitt ingóságaira. Ha pedig az I. rendű alperes nem mutatta be a vagyonbiztosítási kötvényt, és így lépett a bérlemény birtokába, a felperes nem tett jogfenntartó nyilatkozatot, így a rPtk.
9. §

(1)bekezdésébe ütközik, hogy a kármegelőzés hiányára hivatkozzon e körben. A D-i üzletek védelmét ellátó biztonsági szolgálathoz érkezett riasztások, a kivonuló őrjárat jelentései, a

1. augusztus
2. napján közjegyző2 D-i közjegyző által (jegyzőkönyv száma3 számon) felvett jegyzőkönyv és a
3. augusztus
4. napján közjegyző3 Ka-i közjegyző által felvett jegyzőkönyv száma4 számú jegyzőkönyv tartalma alapján bizonyítottnak találta, hogy a felperes az I. rendű alperes árukészletéhez hozzáférve azt szakszerűtlenül, papírdobozokba és nejlon reklámszatyrokba ömlesz