← Magyarország

Pfv.21095/2023/6 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A szülői felügyelet gyakorlásának megváltoztatása a bíróságtól akkor kérhető, ha azok a körülmények, amelyeken a bíróság döntése alapult, utóbb lényegesen módosultak és ennek következtében a megváltoztatás a gyermek érdekében áll. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság Ítélete Az ügy száma: Pfv.I.21.095/2023/

  1. A tanács tagjai: Nyírőné dr. Kiss Ildikó a tanács elnöke Dr. Mocsár Attila Zsolt előadó bíró Dr. Cseh Attila bíró Dr. Parlagi Mátyás bíró Dr. Szabó Klára bíró A felperes: felperes (cím) A felperes képviselője: Dr. Szűcs Sándor Ügyvédi Iroda (cím1, ügyintéző: dr. Szűcs Sándor ügyvéd Az alperes: alperes (cím2) Az alperes képviselője: Dr. Markót Imre ügyvéd (cím3 fszt. 5.) A per tárgya: szülői felügyelet gyakorlásának megváltoztatása Kúria I.Pfv.21.095/2023/6 2 A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A másodfokú bíróság és a jogerős határozat száma: Szolnoki Törvényszék 4.Pf.20.299/2023/
  2. Az elsőfokú bíróság és határozatának száma: Szolnoki Járásbíróság 8 P.21.383/2021/
  3. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 200.000 (kétszázezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget és az esedékesség napjáig az államnak – az állami adó- és vámhatóság illetékbevételi számlájára – 70.000 (hetvenezer) forint meg nem fizetett felülvizsgálati eljárási illetéket. Az illetékfizetési kötelezettség e határozat jogerőre emelkedését követő
  4. napon válik esedékessé. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felek korábban élettársak voltak, kapcsolatukból
  5. szeptember 17-én F V nevű gyermekük született. A Szolnoki Járásbíróság 8.P.21.610/2019/
  6. számú ítélete, – Kúria I.Pfv.21.095/2023/6 3 melyet a Szolnoki Törvényszék 4.Pf.20.078/2021/
  7. számú ítéletével helybenhagyott – az alperest jogosította fel a szülői felügyelet gyakorlására. [2] A felperes alkalmazottként büfés munkakörben dolgozik, havi nettó jövedelmének összege 200-250.000 forint, élettársi kapcsolatban él. Élettársa is dolgozik, havi nettó jövedelmének összege 400.000 forint. A felperes és élettársa a felperes édesapjának tulajdonában álló régi típusú családi házban él, két szoba, egy nappali, konyha, étkező, fürdőszoba és előszoba van a házban. Az egyik szoba a felek gyermeke részére kialakított játszószoba. [3] Az alperes kőműves, alkalmazottként dolgozik, munkarendje szerint reggel 7:00 órától délután 16-17:00 óráig. Havi nettó jövedelmének összege 200.000 forint. 2021 decemberétől 2022 februárjáig élt párkapcsolatban, de miután kiderült számára, hogy barátnője prostituált, megszakította vele a viszonyt. Az alperes a szülei tulajdonában álló családi házban lakik, itt biztosítja a gyermek lakhatását is. A ház két és fél szobás, továbbá konyha, étkező és fürdőszoba helyiségek találhatók benne. Az alperes szülein kívül az ingatlanban lakik két testvére is, a bátyja dolgozik, az öccse középiskolai tanuló. Az alperes édesapja alkalmanként kőművesmunkát végez, édesanyja háztartásbeli. Az alperesnek a gyermek nevelésében, gondozásában a szülei nyújtanak segítséget, édesanyja viszi óvodába és hozza onnan haza, ő gondoskodik róla, amíg az alperes dolgozik. [4] A gyermek 2020 szeptembere óta óvodás, beilleszkedett óvodai környezetébe. A felekhez szeretettel kötődik, bizalomérzéssel, ragaszkodással, erős, szoros kötődéssel viszonyul hozzájuk. Megszokta azt az otthoni környezetet, amelyben él, ami a biztonságot, a kiszámíthatóságot jelenti számára, nevelkedése normál, átlagos ütemben zajlik. A gyermek családi szerepmegosztása torzult, az alperes mint apa szerepét, családfenntartó helyzetét kiegészíti az alperes édesanyjának anyai státusza, aki a szükség szerinti mértéket meghaladó módon közreműködik a gondozásában. A felek érzelmi morális érettsége, nevelési készsége, intellektuális és érzelmi képessége összességében hasonló, a gyermeknevelésre való alkalmasság szempontjából közöttük lényeges különbség nincs. A felperes személyi állapotát tekintve jelenleg érzelmileg kiegyensúlyozottabb. A felperes keresete, az alperes védekezése [5] A felperes – továbbiak mellett – a Polgári Törvénykönyvről szóló
  8. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 4:
  9. §

(1)bekezdésére alapított keresetében a szülői felügyelet gyakorlásának megváltoztatását kérte: azt, hogy erre őt jogosítsa fel a bíróság. Keresetét azzal indokolta, hogy gyermekét az alperes édesanyja testileg és lelkileg bántalmazza, az alperes tudatmódosító szereket fogyaszt, gyermekét elhanyagolja, akire az alperes édesanyja vigyáz, a gyermek erkölcsi fejlődését veszélyezteti, hogy az alperes barátnője prostituált. A TikTok nevű videómegosztó oldalon olyan felvétel jelent meg gyermekéről, melyen „a fenekét rázza (…), ezeket a prostitúcióra utaló mozdulatokat” az alperes barátnőjétől tanulta. Kúria I.Pfv.21.095/2023/6 4 [6] Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Védekezése szerint édesanyja addig vigyáz a gyermekre, amíg dolgozik, nem fogyaszt drogot, gyermekéről folyamatosan gondoskodik. Barátnőjével rövid ideig volt kapcsolata, miután kiderült, hogy prostituált, a kapcsolatot vele megszakította. A TikTok videón a gyermek csupán táncol, ezt örökítette meg a felvétel. Az első- és másodfokú ítélet [7] Az elsőfokú bíróság ítéletével a Szolnoki Járásbíróság 8.P.21.610/2019/
  1. és a Szolnoki Törvényszék 4.Pf.20.078/2021/
  2. számú ítéletét „módosította”: a felperest jogosította fel a felek gyermeke feletti szülői felügyelet gyakorlására. Szabályozta az alperes kapcsolattartását, és kötelezte gyermektartásdíj megfizetésére. [8] Ítélete indokolásában – továbbiak mellett – kifejtette: nem lehetett megállapítani, hogy bántalmazás érte volna a gyermeket. Az alperes elismerte, hogy kipróbált már kábítószert, de nem kábítószerfüggő, erre utaló jeleket a szakértői vizsgálat sem tárt fel. Az alperesnek már nincs kapcsolata barátnőjével, „feltehetően pozitív érzelmekkel maradt meg” a gyermek számára a vele történt találkozása, a személyiségét érintő kedvezőtlen hatás nem volt megállapítható. Ugyancsak nem lehetett egyértelműen feltárni, hogy a gyermek prostitúcióra utaló táncmozdulatokat, kifejezéseket tanult volna. A gyermek számára jelentős előnyt jelenthet a nagyszülői stabilitás, viszont a felpereshez is ragaszkodik. Rendszeres kapcsolattartás esetén tudna alkalmazkodni ahhoz, ha a felperes nevelné a saját háztartásában. [9] A szülői felügyeletről rendelkező bírósági döntések meghozatala óta bekövetkeztek olyan körülményváltozások, amelyek indokolták a korábbi döntés megváltoztatását. A gyermek személyisége kedvező irányba fejlődött, megszokta az óvodai környezetet, neveltetése az alperes háztartásában a nagyszülői segítséggel megfelelő ütemben zajlik. Nem lehetett figyelmen kívül hagyni azonban, hogy az alperes édesanyja a szükséges mértéket meghaladóan közreműködik a gyermek nevelésében, így a gyermek családi szerepmegosztása torzult, édesanyja hiányát a nagyszülő anyai státusza tölti be. [10] A felek egyformán alkalmasak gyermekük nevelésére, az alperes gyermeknevelésre való alkalmasságában sem következett be hátrányos változás, állandó munkaviszonnyal rendelkezik, rendszeresen dolgozik, lakókörnyezete az állandóságot jelenti gyermeke számára, aki jól érzi magát ebben a környezetben. Az alperes azonban tartós párkapcsolatot nem létesített, ezzel szemben a felperes az élettársával huzamosabb ideje él együtt, élettársában is megerősödött a felelősségvállalás iránti szándék a gyermek nevelését illetően. A lánygyermek életében a felperes által nyújtott anyai minta és anyai nevelés elsődleges, kiemelt jelentőségű. A gyermek ragaszkodik a felpereshez, az alperes lakókörnyezete, az ott élő személyek állandósága biztonságot jelent számára, azonban az alperessel és az alperes családtagjaival való rendszeres kapcsolattartás biztosítása mellett a gyermek „képes lenne” alkalmazkodni a felperes háztartásában történő nevelkedéshez. A gyermek testi, szellemi és erkölcsi fejlődése elsődlegesen a felperesnél való nevelkedése útján „lenne” a jövőben biztosítható, figyelemmel a felperes életében bekövetkezett kedvező irányú változásokra Kúria I.Pfv.21.095/2023/6 5 (személyisége fejlődésére, élettársi kapcsolatának tartósságára), a klasszikus családminta átadására és a gyermeknek a változáshoz való alkalmazkodóképességére. [11] Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintve, fellebbezett részét részben megváltoztatta, a keresetet elutasította. [12] Ítélete indokolásában kifejtette, hogy lényeges körülményváltozás hiányában a szülői felügyelet gyakorlásának megváltoztatására nincs lehetőség, de a lényeges körülményváltozás bizonyítása esetében is elutasítja a keresetet a bíróság, ha a szülői felügyelet gyakorlásának megváltoztatása nem áll a gyermek érdekében. A felperes a szülői felügyelet gyakorlásáról rendelkező korábbi jogerős bírósági ítélet meghozatalát követő alig 10 hónap elteltével terjesztette elő keresetét. Az általa hivatkozott körülményváltozásokat nem bizonyította, annak a gyermekre gyakorolt hátrányos hatásai sem bizonyosodtak be. A gyermek arról nyilatkozott: azt szeretné, ha egyszerre mindkét szülő jelen lenne az életében. Nem következett be olyan változás, ami alapján a gyermek bármelyik félhez is erősebben, vagy a korábbihoz képest jelentősen eltérő módon kötődne. A szülői felügyelet gyakorlása megváltoztatásának két feltétele konjunktív, vagyis egymás mellett érvényesülő feltétel: ha a különélő szülő helyzetében kedvező változások következtek be, ez önmagában még nem indokolja a szülői felügyelet megváltoztatását. [13] Az alperes a gyermeket kétéves korától következetesen neveli, biztosította a gyermek fejlődéséhez szükséges objektív és szubjektív állandóságot, ennek biztosítására továbbra is képes és alkalmas, a gyermek érzelmileg kötődik hozzá. A gyermek lakhatása, mindennapi ellátása, gondozása körében a körülmények lényegesen nem változtak meg, az alperes és családja megfelelően ellátja a gyermeket, folyamatosan tartja a kapcsolatot a gyermek óvodájával, a gyermek személyiségfejlődéséhez szükséges fizikai és szellemi feltételeket biztosítja, a gyermek megfelelően fejlődik. A felperes körülményei az életviszonyok változásához igazodtak, lakhatásának, jövedelmének változása, élettársi kapcsolatának megerősödése nem tekinthető a szülői felügyelet megváltoztatásának alapjául szolgáló lényeges körülményváltozásnak. A körülmények lényeges módosulása egyébként is csak akkor eredményezheti a szülői felügyelet gyakorlásának megváltoztatását, ha az a gyermek érdekében áll. [14] A gyermek alapvető érdeke az őt szeretettel körülvevő személyek között kiegyensúlyozott és stabil környezetben megvalósuló, harmonikus személyiségfejlődésének hosszútávú biztosítása. Azok az okok, melyekre hivatkozva kérte a felperes a szülői felügyelet gyakorlásának megváltoztatását (bántalmazás, kábítószerhasználat, erkölcstelen életvitel) nem nyertek bizonyítást. Nem tekinthető ügydöntő ténynek az, hogy az alperes édesanyja a szükségesnél nagyobb szerepet kap a gyermek nevelésében. Az anyai szerepet a nagyszülő még a nevelésben való nagyobb részvétele mellett sem töltheti be a gyermek életében. A felperesen, a kapcsolattartás minőségén, a felek együttműködésén múlik az, hogy anyaként továbbra is a felperes nyújtsa a gyermeknek a szükséges támogatást és mintát. A gyermek az alperes környezetét megszokta, ez jelenti számára a biztonságos állandóságot. Ebből a perben igazolást nyert körülményváltozások miatt még akkor sem indokolt kiszakítani, ha a szakértői vélemény szerint a gyermek egyébként képes lenne a változáshoz alkalmazkodni. Kúria I.Pfv.21.095/2023/6 6 A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [15] A jogerős ítélet ellen – hatályon kívül helyezése, elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyása, másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasítása iránt – a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. A Ptk. 4:
  3. §
(2)bekezdés, 4:170. §
(1)bekezdés, a polgári perrendtartásról szóló
  1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  2. §
(5)bekezdés megsértését állította. [16] Érvelése szerint a másodfokú bíróság nem mérlegelte azt a tényt, hogy a korábbi döntés meghozatalát követő 20 hónap elteltével a szakértő a gyermeknél az érdeklődés és élményvilág beszűkülését állapította meg, melyet az ingerszegény, az egységes, tudatos, következetes szülői nevelési hatásokban hiányos környezettel magyarázott. A másodfokú bíróság nem értékelte azt sem, hogy ugyancsak a szakértői vélemény alapján megállapíthatóan gyermeke egészséges fejlődése szempontjából a családi szerepmegosztás torzult, a családon belüli határok elmosódtak. Ezek a szakértői megállapítások gyermeke szellemi fejlődése kapcsán iránymutatóak, nem lehetett volna figyelmen kívül hagyni. [17] A másodfokú bíróságnak a gyermek személyiségében bekövetkezett változásokat mint a mérlegelésnél irányadó körülményt, az ítéletében rögzítenie kellett volna. A szülői felügyelettel kapcsolatos perekben a gyermek testi, szellemi, erkölcsi fejlődésének biztosítása a cél, lényeges kérdés a gyermek kötődése és a szülők gyermeknevelési képessége. Emellett fontos szempont a gyermek számára a biztonság, az állandóság. Az állandóság éppen a gyermek zavartalan és megfelelő szellemi és erkölcsi fejlődését szolgáló szempont. A gyermeknevelési képesség megléte azonban önmagában nem jelenti azt, hogy a szülő képességeihez mérten is gondoskodik a gyermek neveléséről. [18] A korábbi perben megvalósult szakértői vizsgálat óta bekövetkezett változások figyelembevétele érdekében rendelte el a bíróság a szakértői vizsgálatot, ami tulajdonképpen az alperes gyermekneveléssel és a gyermeket ért hatásokkal kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok feltárására irányult. A szakértő rögzítette a családi szerepmegosztás torzulását, azonban a másodfokú bíróság ennek nem tulajdonított jelentőséget, nem értékelte kellő súllyal az alperes nevelésével összefüggésben a szakértő által feltárt a gyermek testi, szellemi és erkölcsi fejlődésére hátrányosan ható gyakorlati tapasztalatot. A gyermeket érintő körülmények okainak, továbbá kiküszöbölésük lehetőségeinek feltárása szakértői feladat, azonban a másodfokú bíróság a szakértőt nem hallgatta meg, a szakértői véleményt nem egészíttette ki. [19] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására és felülvizsgálati eljárási költségének megtérítésére irányult. Hangsúlyozta, hogy a felperes a szakértői vélemény egyes kiragadott megállapításaira hivatkozik, ami álláspontja szerint indokolja a szülői felügyelet gyakorlásának megváltoztatását. Ezekből a kiragadott részletekből azonban nem lehet megalapozottan megállapítani, hogy lényeges körülményváltozás következett volna be, ami indokolná a szülői felügyelet megváltoztatását, Kúria I.Pfv.21.095/2023/6 7 és mindez gyermeke érdekében állna. A felperes életében olyan változás nem következett be, ami az előzményi perben már ne lett volna ismert. [20] Szükségtelen eljárási cselekmény lett volna kiegészítő szakértői vélemény beszerzése, vagy pedig a szakértő bíróság előtti meghallgatása, egyébként a másodfokú eljárás során nem volt a feleknek ilyen bizonyítási indítványa. A bíróság által a bizonyítási eljárás eredményeként a Pp. 279. §-a szerinti mérlegeléssel megállapított tényállás rögzítését az adott ügy eldöntéséhez szükséges mértékben, azaz a releváns tényekre szorítkozva kell elvégezni. A bizonyítékok mérlegelése a bíróság jogszabályi kötelezettsége. A bíróságnak számba kell vennie és értékelnie kell a bizonyítékokat, világosan kifejtve a Pp. 279. §-a szerinti mérlegelése során figyelembe vett szempontokat. Így a bizonyítékok szabad mérlegelése elvének épp a bíróság indokolási kötelezettsége a legfőbb korlátja. A mérlegelés annak a részletes kifejtését jelenti, hogy az egyes bizonyítékoknak milyen indokok miatt, milyen bizonyító erőt tulajdonított a bíróság, egyes bizonyítékokat miért nem fogadott el, és a tényállásban rögzített tényeket milyen bizonyítékok alapján állapította meg. A másodfokú bíróság minden tekintetben eleget tett jogszabályi kötelezettségének. A Kúria döntése és jogi indokai [21] A Pp. 406. §
(1)bekezdésében és a 424. §
(1)bekezdésében foglaltak együttes értelmezéséből következően az eredményes felülvizsgálatot anyagi jogi vagy eljárásjogi jogszabálysértés egyaránt megalapozhatja; utóbbi azonban csak akkor, ha annak az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása volt. [22] A szülői felügyelet gyakorlásának bírósági rendezése során a Ptk. 4:167. §
(2)bekezdése értelmében a bíróság azt mérlegeli, hogy a gyermek testi, szellemi és erkölcsi fejlődése miként biztosítható a legkedvezőbben. A felek között korábban folyamatban volt perben mind az elsőfokú, mind pedig a másodfokú bíróság mindkét peres fél nevelésre való alkalmasságának megállapítása mellett úgy ítélte meg, hogy gyermekük testi, szellemi és erkölcsi fejlődése elsődlegesen az alperesnél való nevelkedése útján biztosítható, figyelemmel az állandóságra, a biztonságra, az életvezetési és erkölcsi példamutatásra, valamint a támogató, a gyermekhez szeretettel forduló tágabb családi körre. [23] A Ptk. 4:170. §
(1)bekezdésében foglaltak értelmében a szülői felügyelet gyakorlásának megváltoztatása a bíróságtól akkor kérhető, ha azok a körülmények, amelyeken a szülők megállapodása vagy a bíróság döntése alapult, utóbb lényegesen módosultak, és ennek következtében a megváltoztatás a gyermek érdekében áll. A szülők körülményeiben, a gyermekkel való kapcsolatukban, a gyermek kötődésében bekövetkezhetnek olyan lényeges változások, amelyek indokolttá tehetik a gyermek érdekében a szülői felügyelet gyakorlásának megváltoztatását, azonban a perbeli esetben – ahogyan azt a másodfokú bíróság helyesen megállapította – ilyen lényeges körülményváltozások nem következtek be. A körülmények lényeges változását a gyermek érdeke szempontjából kell vizsgálni, és önmagában a körülmények változása még nem szolgál alapul ahhoz, hogy a jövőben a szülői felügyeleti jogokat a másik szülő gyakorolja. Az adott esetben az alapul szolgáló körülményekben lényeges változás nem következett be, Kúria I.Pfv.21.095/2023/6 8 ebből adódóan nem állt fenn olyan helyzet, ami indokolta volna a gyermek érdekében a szülői felügyeletre vonatkozó korábbi döntés megváltoztatását. Vitathatatlan tény az, hogy a felperes helyzete, életviszonyai kedvezően alakultak, azonban mindez önmagában nem elegendő ahhoz, hogy a bíróság őt jogosítsa fel a szülői felügyeleti jogok gyakorlására. [24] A felülvizsgálati érveléssel ellentétben a másodfokú bíróság értékelte azt a körülményt, hogy az alperes édesanyja milyen szerepet tölt be a felek gyermekének nevelésében, azonban – helyesen – nem tekintette ügydöntőnek, nem tekintette olyan körülménynek, ami megalapozná a szülői felügyelet gyakorlásának megváltoztatását. Maga a felperes nyilatkozott úgy a szakértői meghallgatása során, hogy „a nagyszülőkkel semmi probléma nincs, őket tényleg nagyon szereti F”. Ugyancsak a szakértői véleményből megállapíthatóan a felek gyermeke „bevonódott” a felek kapcsolatába, és az alperes mellett köteleződött el. A családi munkamegosztás következménye az, hogy a felek gyermekét az alperes korai munkába indulása miatt reggel az alperes édesanyja látja el teljeskörűen, mivel ő tartózkodik otthon. A szakértő a szakértői vélemény 38. oldalán azt a megállapítást tette, hogy a felek gyermeke a nagyszülővel azonosulva „kvázi anyaként, feleségként nyilatkozott arról, hogy nem engedi meg apának, hogy a lakóhelyüktől távol munkát vállaljon és emiatt akár egy hétig is távol legyen”. A felek gyermekének felnőttes, érett beszédbeli megnyilatkozásaival együtt valószínűsítette azt a szakértő, hogy a gyermek státusza az életkori szintjéhez képest torzult. Azt azonban nem fogalmazta meg, hogy az alperes édesanyja töltené be a gyermek esetében az anyai státuszt. A másodfokú bíróság megalapozottan állapította azt, hogy az anyai szerepet a nagyszülő még a nevelésben való nagyobb részvétele mellett sem töltheti be, a felperesen múlik elsősorban, hogy az anyai mintát adja gyermeke számára. A másodfokú bíróság ítéletének jogi indokolása tartalmazza az ítélet alapjául szolgáló jogszabályokat, továbbá a megállapított tényekre vonatkozó bizonyítékokat azokkal a körülményekkel együtt, amelyeket a bíróság a bizonyítékok mérlegelésénél irányadónak tekintett. A megalapozott döntés meghozatalához szükséges tényeket a bizonyítékok alapján a bíróság meg tudta állapítani, nem merült fel olyan körülmény, ami indokolhatta volna a szakértői vélemény kiegészítését. [25] A jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okok miatt nem jogszabálysértő, ezért azt a Kúria a Pp. 424. §
(1)bekezdésében foglaltak alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [26] A Pp. 405. §
(1)bekezdése alapján alkalmazásra kerülő Pp. 83. §
(5)bekezdése szerint az eredménytelen felülvizsgálati kérelmet előterjesztő felperes viseli a saját felülvizsgálati költségét, és a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján köteles az alperesnek a képviseletét ellátó jogi képviselő ügyvédi munkadíjból álló felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére, melyet a Kúria a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 2. §
(1)bekezdés a) pontjában foglaltak alapján állapított meg. Kúria I.Pfv.21.095/2023/6 9 [27] A felperes a feljegyzett felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére köteles a Pp. 102. §
(1)bekezdésében foglaltak alapján. A Kúria tájékoztatja a felperest, hogy az illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell megfizetnie. Megfizetése során közleményként fel kell tüntetnie: a Kúria megnevezését, a Kúria e határozatának számát (Pfv.I.21.095/2023/6.) és a felperes adóazonosító jelét. [28] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálta el a Pp. 405. §
(1)bekezdése által felhívott Pp. 376. §
(1)bekezdése alapján. [29] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja zárja ki. Budapest,
  1. február
  2. Nyírőné dr. Kiss Ildikó s.k. a tanács elnöke, dr. Mocsár Attila Zsolt s.k. előadó bíró, dr. Cseh Attila s.k. bíró, dr. Parlagi Mátyás s.k. bíró, dr. Szabó Klára s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.