← Magyarország

Pkf.25459/2023/3 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: A megváltoztatási kérelem helytálló elutasítása az igazgatási szolgáltatási díj meg nem fizetése miatt. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 1.Pkf.25.459/2023/

  1. A kérelmező: kérelmező neve kérelmező székhelye A kérelmező képviselője: a dr. Kovács Loránd Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Kovács Loránd) ügyvéd címe A kérelmezett: kérelmezett neve kérelmezett címe A kérelmezett képviselője: a Gyepes és Társai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Gyepes Krisztina) ügyvéd címe A per tárgya: a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala eljárást megszüntető, felszólalást visszavontnak tekintő határozatának megváltoztatása Az elsőfokú bíróság: Fővárosi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 3.Pk.22.518/2022/
  2. A fellebbezést benyújtó fél: a kérelmező V é g z é s: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja. Kötelezi a kérelmezőt, hogy 15 napon belül fizessen meg a kérelmezettnek 19.050 (tizenkilencezer-ötven) forint másodfokú eljárási költséget. A végzés ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] A kérelmezett (hivatali eljárásban: bejelentő) a
  3. február 16-án a „Fincsi Minden kutya szereti!” ábrás megjelölés oltalmát kérte a Nizzai Megállapodás
  4. osztályába tartozó „kutyaeledelek, kekszfélék” áruk vonatkozásában. Fővárosi Ítélőtábla 1.Pkf.25.459/2023/3 2 [2] A kérelmező (hivatali eljárásban: felszólaló)
  5. június 23-án felszólalást nyújtott be a bejelentés elutasítását kérve a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló
  6. évi XI. törvény (Vt.)
  7. §

(1)bekezdés b) pontjára alapítottan. [3] A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) megküldte a kérelmező felszólalását a kérelmezettnek, majd a nyilatkozat beérkezését követően azt a
  1. május 12-én kelt
  2. sorszámú végzésével szintén megküldte a kérelmezőnek 30 napos nyilatkozattételi határidővel. Egyúttal figyelmeztette a kérelmezőt, hogy ha a fenti határidőn belül nem nyilatkozik, a felszólalását visszavontnak tekinti. [4] Ezen felhívást a kérelmező képviselője
  3. május 26-án átvette, ezért a nyilatkozattételi határidő
  4. június 26-án járt le. A kérelmező
  5. május 27-én érkezett beadványában a Vt.
  6. §
(2)bekezdésére hivatkozással a nyilatkozattételi határidő 30 nappal történő meghosszabbítását kérte. Majd a Hivatal
  1. sorszámú felhívására a
  2. július 22-én érkezett érdemi beadványában fenntartotta a felszólalásában foglaltakat. [5] A Hivatal a
  3. július 20-án kelt,
  4. sorszámú végzésében a kérelmező határidő-hosszabbítás iránti kérelmét „be nem nyújtottnak” tekintette, mivel a kérelmező nem rótta le a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló
  5. évi XXXIII. törvény (Szabadalmi tv.) 115/S. §
(3)bekezdése szerinti igazgatási szolgáltatási díjat. [6] meg. A kérelmező a fenti igazgatási szolgáltatási díjat
  1. július 25-én fizette [7] A Hivatal a
  2. augusztus 22-én kelt,
  3. sorszámú végzésével az eljárást megszüntette, a felszólalást pedig visszavontnak tekintette, mivel a kérelmező ugyan a
  4. július 22-én érkeztetett érdemi nyilatkozatát előterjesztette, azonban igazolási kérelmet nem nyújtott be sem az igazgatási szolgáltatási díj késedelmes megfizetésére, sem a nyilatkozat határidőn túli előterjesztésére. [8] Ezt követően a kérelmező megváltoztatási kérelmet terjesztett elő a 30., a
  5. és a
  6. sorszámú végzések hatályon kívül helyezése és az eljárás folytatása iránt a Vt.
  7. §
(1)bekezdése alapján, eljárási szabálysértés miatt. Állította, hogy a Hivatal a
  1. sorszámú végzését alaptalanul bocsátotta ki, hiszen minden információ a rendelkezésére állt, a felszólalás teljeskörű elbírálásra alkalmas volt, amennyiben a felhívásra nem tett volna nyilatkozatot, a Hivatalnak abban az esetben is le kellett volna folytatnia az eljárást. A
  2. sorszámú végzéssel összefüggésben hangsúlyozta, hogy a Hivatal tévesen,
  3. június 26ában jelölte meg a nyilatkozattételi határidő lejártának napját. A határidő utolsó napja ugyanis Fővárosi Ítélőtábla 1.Pkf.25.459/2023/3 3
  4. június 25-e, egy szombati nap volt, így a
  5. június 27-én érkezett határidőhosszabbítás iránti kérelme a megadott határidőn belül megérkezett, azt a Hivatal nem utasíthatta volna el. Nem vitatta, hogy az igazgatási szolgáltatási díj csak
  6. július 25-én került megfizetésre, ugyanakkor a beadványát ezen okból nem utasíthatta volna el a Hivatal, hanem hiánypótlási felhívást kellett volna kiadnia, amely nem történt meg. A
  7. július 22én benyújtott érdemi nyilatkozatát figyelembe kellett volna vennie és a felszólalását nem tekinthette volna visszavontnak. [9] A kérelmezett a Fővárosi Törvényszéken megtartott tárgyaláson elsődlegesen az eljárás megszüntetését, másodlagosan a megváltoztatási kérelem elutasítását kérte. Az előbbi tekintetben kiemelte, hogy a kérelmező a bíróság felhívását követően ugyan, de korrigálta az ellenérdekű félként tévesen megjelölt személyt, azonban azt a Vt.
  8. §
(6)bekezdése szerint elkésetten tette meg, illetve nem jelölte meg a hatályon kívül helyezés jogszabályi alapját sem. Másodlagos kérelme körében arra hivatkozott, hogy a Hivatal mindhárom végzése megfelel a jogszabályoknak. Állította, hogy a Hivatal a
  1. sorszámú végzésében figyelmeztette a kérelmezőt, hogy a nyilatkozat elmaradása esetén visszavontnak tekinti a felszólalást, így a kérelmezőnek tudomása volt a jogkövetkezményről. Előadta, hogy a Vt.
  2. §
(2)bekezdése szerint a határidő-hosszabbítás iránti kérelem a határidő lejártát megelőzően terjeszthető elő, amelyért a Vt. 46/C. §
(2)bekezdése értelmében díjat kell fizetni, ez utóbbi a kérelemmel együtt esedékes. A kérelem helyesen került elutasításra hiánypótlási felhívás nélkül, mivel ezen díjat a kérelmező nem fizette meg, ezért helytálló a felszólalás visszavonása, valamint az eljárás megszüntetése is. [10] Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott végzésével a kérelmező megváltoztatási kérelmét elutasította. Határozatának jogi indokolásában a Vt. a 77. §
(6)bekezdése, a
  1. §-a, a
  2. §
(2)bekezdése, valamint a polgári perrendtartásról szóló
  1. évi CXXX. törvény (Pp.)
  2. §
(2)bekezdése szerint elsőként a kérelmezett alaki kifogását vizsgálta és e tekintetben azt állapította meg, hogy a kérelmező az ellenérdekű fél személyét hiánypótlási felhívást követően megfelelően korrigálta, annak téves megjelölése egyébiránt nem eredményezi automatikusan a kérelem/felszólalás – hiánypótlási felhívás kiadása nélküli – visszautasítását vagy az eljárás megszüntetését. Ezen okból kifolyólag az eljárás megszüntetésének nincs helye. [11] A
  1. sorszámú végzés tekintetében a törvényszék arra a következtetésre jutott, hogy a Hivatal nem követett el eljárási szabálysértést, mivel a felhívást a tényállás tisztázása körében bocsátotta ki, egyúttal megfelelően figyelmeztette a kérelmezőt a jogkövetkezményekre a nyilatkozat elmaradása esetére. [12] A
  2. és a
  3. sorszámú végzések esetén az elsőfokú bíróság azt állapította meg a Vt.
  4. §
(1)-
(2)és
(4)bekezdései, a 41. §
(2)bekezdése, a 46/C. §
(2)bekezdése alapján, hogy a kérelmező
  1. sorszámú végzésre vonatkozó nyilatkozata
  2. június 27-én határidőben került benyújtásra, ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy az elsőfokú bíróságnak nem kellett hiánypótlási felhívást kiadnia a kérelem hiányossága miatt. Ezzel összefüggésben rámutatott arra, hogy felhívás csak a beadvány tartalmi-, vagy alaki hiányossága, mint pl. Fővárosi Ítélőtábla 1.Pkf.25.459/2023/3 4 bizonyíték csatolásának elmulasztása esetén adható ki. Egyetértett a kérelmezettel, hogy a díjat a kérelemmel egyidejűleg kell megfizetni, erre azonban csak késve,
  3. július 25-én került sor, továbbá e körben a kérelmező igazolási kérelemmel sem élt, így a nyilatkozata elkésett. Helyesen rendelkezett a Hivatal az eljárás megszüntetéséről és a felszólalás visszavonásáról. [13] Végül rögzítette, hogy mindhárom határozat a jogszabályoknak mindenben maradéktalanul megfelel, ezért a hatályon kívül helyezésre nem látott alapot. [14] A határozattal szemben a kérelmező élt fellebbezéssel, amelyben az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását és a kérelmének történő helyt adást indítványozta, a Hivatal M21...5/
  4. és az M21...5/
  5. sorszámú végzéseinek hatályon kívül helyezése és a Hivatal eljárás folytatásra utasítása mellett. A hivatali eljárásban foglaltakat megismételve továbbra is azt hangsúlyozta, hogy a Hivatalnak az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére kellett volna felhívnia, azonban ez nem történt meg. Állította, hogy a Vt.
  6. §
(4)bekezdése szubszidiárius jellegű, tehát jelen esetben a Vt. beadványok általános szabályaira vonatkozó rendelkezéseit kellett volna a Hivatalnak alkalmaznia, feltéve, ha speciális szabály (mint pl. a Vt. 59. §, 61. §, 61/B. §
(5)bekezdés,
  1. §,
  2. §,
  3. §
(5)bekezdés, 75. §
(4)bekezdés) alkalmazása nem indokolt. [15] A kérelmezett a fellebbezésre tett észrevételében az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását indítványozta, annak helyes indokaira tekintettel, emellett költségigénnyel élt. A Hivatal előtti-, illetve az elsőfokú eljárásban tett nyilatkozatait megismételte, továbbá azokat azzal egészítette ki, hogy korábban a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 19/2005. (IV.12.) GKM rendelet 23. §-a a díjfizetés tekintetében hiánypótlási felhívás kiadására adott lehetőséget. Ezen jogszabályhely 2009. augusztus 1-jével hatályon kívül helyezésre került, ezzel egyidejűleg került beiktatásra a Vt. 46/C. §
(2)bekezdése, amely e tekintetben hiánypótlást már nem tesz lehetővé. A kérelmezővel szemben állította, hogy a Vt. 40. §
(4)bekezdése nem minősül egy általános hiánypótlási szabálynak, az nem terjed ki a díj megfizetésére. A díjfizetés elmaradásának jogkövetkezménye egyebekben az, hogy az adott beadványt visszavontnak kell tekinteni. [16] A fellebbezés nem alapos. [17] A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság döntését – a fellebbezés és az észrevétel korlátai között, kizárólag az igazgatási szolgáltatási díj megfizetése vonatkozásában vizsgálta – és annak indokait teljeskörűen osztotta. A fellebbezésben foglaltakra tekintettel az elsőfokú végzés helyes indokai közül az alábbiakat hangsúlyozza, illetve azokhoz a következőket fűzi. Fővárosi Ítélőtábla 1.Pkf.25.459/2023/3 5 [18] A másodfokú eljárásban nem volt vitatott, hogy a kérelmező határidőhosszabbítás iránti kérelme 2022. június 27-én határidőben érkezett, így az ítélőtáblának azt kellett megvizsgálnia, hogy a törvényszék jogszerűen döntött-e a megváltoztatási kérelem elutasításáról. [19] A kérelmező fellebbezésében azt sérelmezte, hogy a Hivatal a Vt. 40. §
(4)bekezdésében foglalt hiánypótlási kötelezettségének nem tett eleget, így nem hívta fel őt a határidő-hosszabbítási kérelemmel összefüggő igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére. [20] A másodfokú bíróság osztotta a törvényszék álláspontját, miszerint a Vt. 40. §
(4)bekezdésében foglalt, a Hivatal általános hiánypótlási kötelezettsége jelen esetben nem alkalmazható. Ezen jogszabályhely kógens rendelkezése értelmében ugyanis hiánypótlás csak meghatározott esetekben, így a beadvány tartalmi-, illetve alaki hiányosságai esetén bocsátható ki, ebbe azonban nem tartozik bele az igazgatási szolgáltatási díj megfizetése. [21] A Hivatal határozatában utalt a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szabadalmi tv.) 115/S.
(3)bekezdésére, amely szerint a határidőhosszabbítás iránti kérelmet mindaddig nem lehet benyújtottnak tekinteni, ameddig a kérelem díját meg nem fizetik. Ezen szabály jelen eljárásra is – analógia útján – megfelelően irányadó. Ebből következően a kérelmezőnek – ahogyan arra a kérelmezett észrevételében maga is helyesen hivatkozott – a kérelem benyújtásával egyidejűleg kellett volna az igazgatási szolgáltatási díjat megfizetnie. [22] Helytállóan rögzítette a tényállás körében az elsőfokú bíróság azt, hogy ez a kérelmező részéről határidőben nem történt meg, továbbá igazolási kérelmet sem terjesztett elő. A Vt., valamint a Szabadalmi tv. mérlegelési lehetőséget nem engedő rendelkezéseiből kifolyólag, amennyiben a fél a beadvánnyal egyidejűleg nem fizeti meg az igazgatási szolgáltatási díjat és a késedelmes teljesítést igazolási kérelemmel sem menti ki, úgy a beadványt „be nem nyújtottnak” kell tekinteni. Ezért sem a kérelmező
  1. július 22-én benyújtott nyilatkozata, sem a
  2. július 25-én megfizetett igazgatási szolgáltatási díj nem minősül határidőben teljesítettnek, helytállóan utasította el az elsőfokú bíróság a kérelmező megváltoztatási kérelmét. [23] Mindezek alapján helyesen állapította meg a törvényszék, hogy a kérelmező a megváltoztatási kérelmében nem hozott fel olyan eljárási szabályszegést, amely alapján a támadott hivatali határozatok hatályon kívül helyezésének lett volna helye. [24] A kifejtettek következtében a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú végzés megváltoztatására a fellebbezés alapján sem látott alapot, ezért azt a Vt.
  3. §-a és
  4. §-a alapján alkalmazandó Pp.
  5. §-a és
  6. §
(2)bekezdése szerint – annak helyes indokaira tekintettel – helybenhagyta. Fővárosi Ítélőtábla 1.Pkf.25.459/2023/3 6 [25] Az eredménytelenül fellebbező kérelmezőt a Vt. 79. §-a és a Pp. 83. §
(1)bekezdése szerint kötelezte a kérelmezett oldalán felmerült, a 32/
  1. (VIII. 22.) IM rendelet
  2. §-a alapján, az elvégzett tevékenységgel arányban állóan megállapított, 15.000 forint + áfa, összesen 19.050 forint összegű ügyvédi munkadíjból álló másodfokú eljárási költség megfizetésére. Budapest,
  3. szeptember
  4. Dr. Mózsik Tímea s.k. a tanács elnöke, előadó bíró Dr. Kovács Helga s.k. bíró Dr. Kovács Éva s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.