Pfv.20766/2022/3 – Kúria

(4)bekezdésében foglaltakat, ha nem tartalmazza az alperes fellebbezését, annak rövid ismertetését és az arra vonatkozó érdemi döntésre utalást, továbbá annak jogi indokait. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Pfv.II.20.766/2022/

1. A tanács tagjai: Nyírőné dr. Kiss Ildikó a tanács elnöke dr. Darákné dr. Nagy Szilvia előadó bíró dr. Kövesné dr. Kósa Zsuzsanna bíró A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: Bodnár Emese Ügyvédi Iroda (cím2, ügyintéző: Kucseráné Dr. Bodnár Emese ügyvéd) Az alperes: alperes1 (cím3) Az alperes képviselője: dr. Traj Patrícia ügyvéd (cím4) A per tárgya: gyermektartásdíj fizetési kötelezettség megszüntetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Pécsi Törvényszék 2.Pf.20.130/2022/
2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Pécsi Járásbíróság 13.P.21.104/2021/
3. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi, és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. Az alperes felülvizsgálati eljárási költségét 15.000 (tizenötezer) forintban állapítja meg azzal, hogy a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték 66.000 (hatvanhatezer) forint. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás Kúria II.Pfv.20.766/2022/3-II 2 A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A Pécsi Városi Bíróság 2.P.23.633/2001/
4. számú jogerős végzésével jóváhagyott egyezség állapította meg a felperes tartásdíj fizetési kötelezettségét a
5. június 4-én született Sz. B. utónevű gyermeke vonatkozásában. A Zalaegerszegi Városi Bíróság 8.P.20.339/2009/
6. számú ítéletével a tartásdíj mértékét felemelte. [2] A peres felek gyermeke 2019 júniusában a Zs. V. Technikumban érettségizett, majd 2019 szeptemberében beiratkozott a B. Megyei SZ. S. K. Technikum és Szakképző Iskolába szoftverfejlesztői szakra. A gyermek a szoftverfejlesztő szakma megszerzéséhez szükséges vizsgakötelezettségének
7. május 26-án nem tett eleget, majd a javító vizsgája is sikertelen volt
8. október 12-én. [3] A gyermek 2021 márciusában beiratkozott ugyanezen iskola két éves rendszer- és alkalmazás-üzemeltető technikusi – nappali tagozatos – szakára, ahol tanulmányait megkezdte. A felperes keresete és az alperes védekezése [4] A felperes keresetében a gyermektartásdíj fizetési kötelezettsége megszüntetését kérte
9. május 1-től arra hivatkozással, hogy nagykorú gyermeke az iskolai tanulmányait befejezte, jelenlegi tanulmányai már nem az életpályára előkészítését szolgálják. [5] Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult azzal, hogy a gyermek életpályára előkészítő tanfolyamokat folytat. Az első- és a másodfokú bíróság ítélete [6] Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperesnek a
10. június 4-én született Sz. B. utónevű gyermeke tartására a Pécsi Városi Bíróság 2.P.23.633/2001/
11. számú jogerős végzéssel jóváhagyott egyezségével megállapított és mértékében a Zalaegerszegi Városi Bíróság 8.P.20.339/2009/
12. számú ítéletével módosított gyermektartásdíj fizetési kötelezettségét
13. június 1-től megszüntette, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. [7] Az elsőfokú bíróság ítéletében utalt a Polgári Törvénykönyvről szóló
14. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) 4:
15. §

(1)-

(3)bekezdéseiben foglaltakra. [8] Kifejtette, hogy a nagykorú gyermekre vonatkozó tartásdíj fizetési kötelezettség megszüntetésének a Ptk. 4:220. §

(3)bekezdésének

1. a)és
2. c)pontjában írt feltételei nem állnak fenn, ezért a
3. b)pontban írt feltételeket kellett vizsgálni. [9] Az elsőfokú bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás adatai, különösen az iskola által adott tájékoztatás alapján kétséget kizáróan megállapította, hogy a gyermek 2021. április 20án fejezte be szoftverfejlesztői szakon a tanulmányait azzal, hogy még vissza voltak a Kúria II.Pfv.20.766/2022/3-II 3 szakvizsgái, amiket 2021 májusában kísérelt meg letenni. Egy vizsga nem sikerült, amelyből 2021 októberében ismételten sikertelen vizsgát tett, pótlásra 2022 májusában van lehetőség. Ezzel párhuzamosan kezdte el a gyermek a rendszer- és alkalmazás-üzemeltető technikusi képzést. A két képzés egymás mellett szélesebb, nagyobb spektrumot és rálátást ad az informatika területére. Jobb elhelyezkedési lehetőségeket biztosíthat, de az, hogy egy meglévő képzettség mellé egy újabb azonos szintű képzettséget szerezzen a jogosult, nem terhelhető a tartásra kötelezettre. [10] Az elsőfokú bíróság figyelembe vette továbbá, hogy a végzettség megszerzése nemcsak a gyermek érdeke, hanem össztársadalmi érdek is, ezért arra a megállapításra jutott, hogy a vizsga utolsó lehetséges megkísérlésének időpontjáig a tartásra való jogosultság fennáll, ezt meghaladóan 2022. június 1-től megszüntette a felperes tartásdíj fizetési kötelezettségét. [11] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét fellebbezett részében részben megváltoztatta és a felperes tartásdíj fizetési kötelezettséget 2021. november 1-től szüntette meg. [12] A másodfokú bíróság kiemelte, hogy az elsőfokú bíróság a döntéséhez szükséges mértékben a tényállást helyesen állapította meg és helytállóan hivatkozott a Ptk. 4:220. §

(3)bekezdés b) pontjára. [13] Az elsőfokú bíróság nem tévedett akkor, amikor a kötelezettség megszüntetéséről döntött, ugyanakkor a tartási kötelezettséget tévesen,

1. június 1-től szüntette meg. [14] Hangsúlyozta, hogy a felperes tartási kötelezettsége nem áll fenn a nagykorú továbbtanuló gyermeke után, ha a gyermek a tanulmányi és vizsgakötelezettségének rendszeresen önhibájából nem tesz eleget. [15] A felperes gyermeke a szoftverfejlesztő szakma megszerzéséhez szükséges vizsgakötelezettségének
2. május 26-án nem tett eleget, majd a javító vizsgája is sikertelen volt
3. október 12-én. Ettől az időponttól rendszeresen, önhibájából nem tett eleget a vizsgakötelezettségének, ezért a felperes a második sikertelen vizsgát következő hónaptól, azaz
4. november 1-től nem köteles a nagykorú gyermeke tartására. [16] Hangsúlyozta továbbá: az elsőfokú bíróság arra helytállóan mutatott rá, hogy a gyermek jelenlegi rendszer- és alkalmazás-üzemeltető technikusi képzése már nem sorolható a folyamatosan végzett, az életpályához szükséges tanulmányok folytatása körébe, ezért ennek a szakmának a megszerzéséig a gyermek már nem jogosult a tartásdíjra akkor sem, ha nappali képzésen vesz részt. Az alperes felülvizsgálati kérelme [17] A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte: elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását oly módon, hogy a Kúria a felperes gyermektartásdíj fizetési kötelezettségét
5. június 1-től szüntesse meg; másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését az elsőfokú bíróság ítéletére kiterjedően is, valamint az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára kötelezését. [18] Megsértett jogszabályhelyként a polgári perrendtartásról szóló
6. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
7. §-ára, a
8. §-ára, a
9. §-ára, a
10. §-ára, a
11. §-ára, továbbá a Ptk. 4:
12. §-ára hivatkozott. Kúria II.Pfv.20.766/2022/3-II 4 [19] Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság nem intézkedett a fellebbezésével kapcsolatosan. A másodfokú bíróság is jogszabálysértően járt el, mert ítéletének indokolásában még csak meg sem említi, hogy ő is nyújtott be fellebbezést az elsőfokú bíróság ítélete ellen, annak tartalmát pedig meg sem vizsgálta. [20] Az alperes hangsúlyozta továbbá, hogy a gyermek nem valósította meg a Ptk. 4:
13. §

(3)bekezdés b) pontjában foglalt cselekményt. Azt nem vitatta, hogy kétszer egymás után nem sikerült ugyanabból a tantárgyból a vizsgája, de nézete szerint mérlegelni kell azt a körülményt is, hogy az első sikertelen vizsga után a gyermeket a felperes olyan nyomás alá helyezte, hogy nem tudott megfelelően koncentrálni. A vizsgát egyébként azóta eredményesen letette. Annak figyelembevételét is kérte, hogy a gyermek tanulmányi átalga 4,5 volt. [21] Az alperes a Pp.

1. § és a
2. § megsértését arra alapította, hogy az elsőfokú bíróság nem megfelelően állapította meg a két képzés egymáshoz való viszonyát és ezt a téves tényállást a másodfokú bíróság is elfogadta. A két képzés – a gyermek iskolájának igazolása szerint – egymásra épül és szorosan kiegészíti egymást, a második képzést nem lehet levelező szakon elvégezni. A felperes is tudott arról, hogy a gyermek beiratkozott a második képzésre és azt kifejezetten támogatta. A Kúria döntése és jogi indokai [22] A felülvizsgálati kérelem alapos. [23] A Pp.
3. §

(1)bekezdése és a Pp. 423. §

(1)bekezdése alapján a Kúria a jogerős határozatot a felülvizsgálati kérelemben megjelölt megsértett jogszabályhely, az ott előadott jogszabálysértés, valamint a kérelem jogi indokai által meghatározott keretek között vizsgálhatja felül. [24] Az alperes felülvizsgálati kérelmében anyagi és eljárási jogszabálysértésekre hivatkozott. A Pp.

1. §-ának megsértését arra alapította, hogy a másodfokú bíróság nem bírálta el fellebbezését, ítélete indokolása nem tartalmazza, hogy fellebbezést terjesztett elő és az érdemi elbírálás indokolása is hiányzik az ítéletből. [25] A Kúria kiemeli, hogy a periratok alapján az alperes alappal hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság ítéletével szemben fellebbezést terjesztett elő. Az elsőfokú bíróság 13.P.21.104/2021/
2. számú végzésével hiánypótlásra hívta fel az alperest a
3. február 1jén benyújtott fellebbezése tekintetében. Az alperes ezt követően
4. sorszám alatt nyújtotta be „fellebbezés” megjelölésű beadványát. Az elsőfokú bíróság – a
5. március
6. napján kiállított felterjesztő lap szerint – a felperes
7. sorszámú és az alperes
8. sorszámú fellebbezését terjesztette fel a másodfokú bírósághoz. A másodfokú bíróság ítéletének indokolása azonban nem tartalmazza az alperes fellebbezését, az arra vonatkozó érdemi döntésre utalást, továbbá annak jogi indokait. [26] Az alperes mindezek alapján alappal sérelmezte, hogy a jogerős ítélet sérti a Pp.
9. §-ában és ennek utaló rendelkezése folytán az ítélet tartalmára vonatkozó
10. §

(4)bekezdésében foglaltakat. Nem tartalmazza ugyanis az alperes fellebbezését, annak rövid ismertetését és az arra vonatkozó érdemi döntésre utalást, továbbá annak jogi indokait. [27] A másodfokú ítélet az ügy érdemére kiható módon jogszabálysértő, ezért azt a Kúria a Pp. 424. §

(3)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az ügyben eljárt másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Kúria II.Pfv.20.766/2022/3-II 5 [28] Az új eljárásban a másodfokú bíróságnak el kell bírálnia az alperes fellebbezését is, ha az hiányos, akkor meg kell tennie a Pp. 367. §

(1)bekezdésében foglalt intézkedéseket. Amennyiben sem hiánypótlásnak, sem a fellebbezés visszautasításának nincs helye, úgy azt érdemben el kell bírálnia és az eljárást befejező határozatában a Pp.

1. §-a alapján az elbírálás indokaira is ki kell térnie. [29] Az ügy érdemére kiható lényeges eljárási szabálysértés miatt a Kúria nem vizsgálta a felülvizsgálati kérelemben megjelölt egyéb jogszabálysértést. [30] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson bírálta el az alperesnek a Pp.
2. §

(1)bekezdése értelmében alkalmazandó Pp. 376. §

(1)bekezdés a) pontján alapuló kérelmére. [31] A végzés ellen a Pp. 407. §

(1)bekezdés d) pontja alapján nincs helye felülvizsgálatnak. Záró rész Budapest,

1. november
2. Nyírőné dr. Kiss Ildikó s.k. a tanács elnöke, dr. Darákné dr. Nagy Szilvia s.k. előadó bíró, dr. dr. Kövesné dr. Kósa Zsuzsanna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: