Pf.20166/2022/4 – Győri Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: A felperesi közszereplő sem köteles tűrni azon valótlan állítást, mely szerint a felperes a választáson induló egyik párt vezetőjeként illegális, eltitkolt pénzbeni támogatást vett át egy neves üzletembertől azzal a céllal, hogy az átvett pénz felhasználásával más pártok képviselőjelöltjeit megvesztegessék, mely magatartásával sorozatos korrupciós és a választás rendjei elleni bűncselekményeket valósított meg, nagy súllyal bíró, kirívóan sértő állítás, különös tekintettel arra, hogy az alperes ezt a közlést az országgyűlési választások hajrájában tette, méghozzá egy sajtószervtől elvárható minimális körültekintés, utánajárás, minimális ellenőrzés tanúsítása nélkül. Győri Ítélőtábla Pf.I.20.166/2022/

1. A Győri Ítélőtábla a Kummer Ügyvédi Iroda (képviseli: dr. Kummer Ákos ügyvéd cím3) általképviselt Felperes1 (cím1.) felperesnek a Dr. Kovács Lóránd Ügyvédi Iroda (képviseli: dr. Kovács Lóránd ügyvéd cím4) által képviselt Alperes1 (Cím2) alperes ellen a Szombathelyi Törvényszék elő 17.P.20.054/
2. szám alatt jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jog megsértésének megállapítása és jogkövetkezményei iránt indított perében a Szombathelyen,
3. szeptember
4. napján meghozott
5. sz. ítélet ellen az alperes által
6. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán – tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a per fő tárgya tekintetében helybenhagyja. Az alperes által az állam javára felhívásra fizetendő kereseti illeték összegét 60.000 (hatvanezer) Ft-ra felemeli. Köteles az alperes megfizetni a felperesnek 15 napon belül 19.050 (tizenkilencezer-ötven) Ft másodfokú perköltséget. A bíróság felhívja az alperest, hogy fizessen meg az állam javára az állami adó- és vámhatóság 10032000-01070044-090600418 illetékbevételi számlájára az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 60 napon belül 80.000 (nyolcvanezer) Ft feljegyzett fellebbezési illetéket. Tájékoztatja a bíróság az alperest, hogy az illeték megfizetése során a jelen bíróság megnevezését, a bírósági ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát/adójelét közleményként fel kell tüntetni. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] A felperes a párt alapítása óta egészen év év elejéig a Párt pártigazgatója volt, jelenleg az országos választmány elnöke. Ezen tisztségéből adódóan a évben országgyűlési választási kampány során néhány alkalommal tárgyalt a dr. Z. vállalkozó érdekkörébe tartozó gazdasági társaságokkal a választási plakátok kihelyezése, plakáthelyek bérlése, megvásárlása tárgyában. Győri Ítélőtábla I.Pf.20.166/2022/4 2 [2] A xyxy szerkesztősége által szerkesztett és az alperes által kiadott www.xxx.hu online kiadványban a évben országgyűlési választás hajrájában, Év, hónap , nap-én „Cikk címe” címmel jelent meg egy cikk, amely azt taglalta, hogy a felperes, mint a Párt pártigazgatója járt pénzért Z-hez, hogy legyen elegendő pénz a rivális ellenzéki pártok képviselőlejöltjeinek lefizetésére, arra, hogy az egyes választókörzetekben a Pártos képviselőjelölt javára visszalépjenek, valamint, hogy a felperesen keresztül jutottak el a vesztegetésre szánt feketepénzek a Párt képviselőjelöltjeihez. [3] A fenti cikk, illetve annak a felperesre vonatkozó állításai több más sajtótermékben is megjelentek, mely cikkek miatt a felperes személyiségi jogsértés miatti pereket indított, amelyekben a személyiségi jogsértés megtörténtét megállapították és az alperessel szemben objektív és szubjektív szankciókat alkalmaztak. [4] A felperes a keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes megsértette a jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát az általa üzemeltetett www.xyxy internetes oldalon Év, hónap , nap-én „Cikk címe” címmel megjelent cikkben annak valótlan híresztelésével, hogy a Párt pártigazgatójaként a évben választási kampányban Z-hez járt, más pártok képviselőjelöltjeinek lefizetésére szánt pénzért, és rajta keresztül jutottak el a vesztegetésre szánt feketepénzek a Párt képviselőjelöltjeihez. Kérte továbbá az alperes kötelezését 400.000 Ft sérelemdíj, valamint perköltsége megfizetésére is. [5] Állította, hogy sem Z., sem az ő megbízásából más nem adott át pénzt sem neki, sem a Párt bármely más tisztségviselőjeinek, ezt a tényt a Fővárosi Törvényszék előtt P.ügyében/
7. számon folyamatban volt perben tanúként meghallgatott dr. Z. maga tanúként is megerősítette. [6] Előadta, hogy 2018 nyarán a sajtóban több helyen is megjelentek a Pártból kilépett vagy kizárt politikusok nyilatkozatai, amelyekre hivatkozva az alperessel azonos tulajdonosi körbe tartozó portálok, lapok a jelen perben is sérelmezett valótlan narratívát alátámasztani vélték, és rendszeresen idézték is ezeket. A Fővárosi Törvényszéken 68.P.22.756/
8. számú perben a bíróság tanúként meghallgatta tanú1t, tanú2ot és tanú
9. Az ő vallomásul is azt támasztotta alá, hogy nem történt olyan eset, hogy akár Z.tól, akár bárki mástól a Pártnak juttatott illegális pénzadományokat vitt volna a felperes. [7] Kifejtette, hogy a sérelmezett közlések valótlan tények híresztelésének minősülnek, amelyek egyértelműen a személyére vonatkoznak és sértőek, alkalmasak a közvélemény előtti megítélésének hátrányos megváltoztatására, és az alperesnek a cikk megjelentetésével kétségtelenül éppen ez volt a szándéka. Az alperes nem mást közölt a róla, mint, hogy teljesen nyilvánvalóan illegális, eltitkolt pénzbeli támogatást vett át a választáson induló párt egyik vezetőjeként egy nagyvállalkozótól korrupciós céllal, azért, hogy más pártok jelöltjeit megvesztegesse, és ezzel a támogató szája íze szerint befolyásolja a választások eredményét, megsértve a választások tisztaságát és komoly bűncselekményt valósítva meg. Győri Ítélőtábla I.Pf.20.166/2022/4 3 [8] Nem vitatta, hogy közszereplőként a tevékenységével összefüggő véleményalkotás során a tűrési kötelezettsége magasabb, mint a nem közszereplőknek, azonban a tűrési kötelezettsége nem terjed ki a hamis tényközlésekre. Valótlan és sértő kijelentéseket közszereplőkről sem lehet tenni, még a közéleti viták során sem, a bizonyíthatóan hamis tények nem állnak alkotmányos védelem alatt. [9] A sérelemdíj igényt illetően kérte, hogy a bíróság az őt ért sérelem bekövetkezését külön bizonyítás nélkül, köztudomású tényként fogadja el, különös tekintettel arra, hogy a felperes személyiségi jogait sértő alperesi közlés bizonyítottan kilencszer jelent meg nagy nyilvánosság előtt. [10] Hangsúlyozta, hogy a jogsértés tárgyi súlya kiemelkedő, annak rá, és a sérelmezett közléseket olvasókra, a környezetére, egyáltalán a választókra gyakorolt hatása is jelentős, így indokolt annak alkalmazása. Az alperes nyilvánvalóan a lejáratásának szándékával, célzatosan a személyét a közvélemény előtt hiteltelenítendő tette közzé a perbeni valótlanságokat, tudva, hogy azok nagy nyilvánosságot fognak kapni. Így rosszhiszeműsége nem vonható kétségbe. [11] A sérelemdíj mértéke tekintetében értékelni kérte, hogy az alperes súlyosan felróhatóan járt el, vele szemben többszörös jogsértést követett el, semmibe véve a tevékenységére vonatkozó alapvető jogi és sajtóetikai normákat is. A rendelkezésére álló médiafelületet a politikai küzdelmekbe, egy választási kampányba szándékosan beavatkozva, a hozzá köthető politikai erők ellenfelei rágalmazására használta fel, tudva, hogy valótlanságokat állít. [12] Hangsúlyozta, hogy a sérelemdíjnak nem pusztán reparációs, hanem preventív célzata és funkciója is van. Egyrészt a személyhez fűződő jogok megsértésének vagyoni elégtétellel való közvetett kompenzációját, másrészt annak magánjogi büntetését is szolgálja. A sérelemdíj összegét úgy kell meghatározni, hogy az a jövőre nézve valamelyest visszatartó hatású legyen, melynek során figyelembe kell venni, hogy az alperes a év. évi eredménykimutatása alapján kiemelkedően tőkeerős, a médiapiacon domináns gazdálkodó szervezet, akivel szemben a felperes által kértnél alacsonyabb összegű sérelemdíj nem képes kifejteni a jogrendszerben betöltendő rendeltetését. [13] Az alperesi ellenkérelem a kereset elutasítására irányult. [14] A keresetet úgy jogalapjában, mint összegszerűségében vitatva el előadta, hogy azon állítások, hogy a felperes a Párt pártigazgatójaként Z-hez járt más pártok képviselőjelöltjeinek lefizetésére szánt pénzért, és a felperesen keresztül jutottak el a feketepénzek a Párt képviselőjelöltjeihez, valósak. [15] Tény, hogy a felperes rendszeresen járt Z-hez, egy alkalommal fénykép is készült róla, ahogy a utca1 utcában táskával a vállán távozik tőle. A Fővárosi Törvényszék előtt 69.P.22.756/
10. számon folyamatban volt eljárásban tanú1, tanú2 Ferenc és tanú4 tanúk elmondták, hogy a évben választások előtt többen készpénzben befizetéseket eszközöltek a párthoz, de a befizetők személyéről nem tudtak pontosan nyilatkozni. Győri Ítélőtábla I.Pf.20.166/2022/4 4 Elmondták azt is, hogy a párton belül az volt a szóbeszéd, hogy Z-től sok pénz áramlott a Párt felé, és sok pénz állt a szervezet rendelkezésére. Arra egyik tanú sem tett egyértelmű kijelentést, hogy Z.tól a felperes pénzt vitt volna, ugyanakkor mind a párton belül, mind a párton kívül a nyilvánosság számára egyértelmű tény volt, hogy Z. valamilyen formában finanszírozta a pártot. Az pedig nem lehet kétséges, hogy ezen finanszírozás koordinátora nem lehetett más, mint a felperes. [16] A közügyek demokratikus vitája során a vita érintettjei a politikai történéseket a maguk összességeiben értelmező polgárok, akik tisztában vannak a pártpolitikai véleménynyilvánítások figyelemfelkeltésre és túlzásokra hajlamos jellemzőivel. Jelen esetben a sérelmezett kijelentések nem minősülnek olyan közlésnek, amelyek a felperes társadalmi megítélését hátrányosan befolyásolnák, így nem sérült a felperes jóhírneve. [17] A sérelemdíjat illetően rámutatott, hogy a felperes által kért sérelemdíj eltúlzott, nem áll arányban a felperest ért sérelemmel, az alperes felróhatóságával és a bírói gyakorlat szerint hasonló esetekben megítélt marasztalási összegeket is eltúlzott módon meghaladja. A sérelemdíj mértéke megállapításánál a közéleti viták minél szabadabb folyásának érdeke is értékelendő körülmény. A demokratikus közéletet hivatásszerűen alakító politikusok szabad bírálata, tevékenységük kritikája a társadalom tagjainak alapvető joga, amely a demokrácia lényegi eleme. A felperes jóhírnevében a vele kapcsolatban megjelent tényállítások következtében nem következett be olyan csorbulás, olyan nemvagyoni hátrány, amelynek kompenzálására a kért összegű sérelemdíj lenne alkalmas. [18] Az elsőfokú bíróság az ítéletében megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát az általa üzemeltetett www.xyxy internetes portálon Év, hónap , nap. napján „Cikk címe” címmel megjelent cikkben annak valótlan híresztelésével, hogy a felperes a Párt pártigazgatójaként a évben választási kampányban Z-hez járt más pártok képviselőjelöltjeinek lefizetésére szánt pénzért, és a felperesen keresztül jutottak el a vesztegetésre szánt feketepénzek a Párt képviselőjelöltjeihez. Kötelezte az alperest a felperes javára 400.000 Ft sérelemdíj, valamint 38.100 Ft perköltség, az állam javára 36.000 Ft feljegyzett kereseti illeték megfizetésére. [19] Ítéletének indokolásában rögzítette, hogy a sérelmezett közlés nem minősül véleménynyilvánításnak, az olyan tényközlés, illetve következtetés, melynek a valóságtartamát bizonyítani lehet, illetve a következtetés alapjául szolgáló tények valóssága vizsgálható, a logikai láncolat feltárható. Ezen tényállítások valóságtartalmának bizonytására az alperes indítványt nem tett, állításait bizonyítani nem tudta. Az alperes által hivatkozott fotó és a más eljárásban meghallgatott tanúk vallomásában megerősített párton belüli szóbeszédek, melyek szerint Z.tól sok pénz áramlott a Párt .. felé, illetve, hogy sok pénz állt a párt rendelkezésére, nem elegendők ahhoz, hogy a titkos, tiltott pártfinanszírozás megtörténte tényét igazolják. A bizonyítatlanság következményeit pedig az alperes köteles viselni. [20] Azon állítás, mely szerint a felperes a választáson induló egyik párt vezetőjeként illegális, eltitkolt pénzbeli támogatást vett át egy neves üzletembertől azzal a céllal, hogy az átvett pénz felhasználásával más pártok képviselőjelöltjeit megvesztegessék, mely magatartásával sorozatos korrupciós és a választás rendje elleni bűncselekményeket valósított meg, nagy súllyal bíró, sértő állítások, különös tekintettel arra, hogy ezen sértő kijelentésekre Győri Ítélőtábla I.Pf.20.166/2022/4 5 az országgyűlési választások hajrájában került sor. A közvélemény számára ugyanis ebből az a következtetés vonható le, hogy a választások nem versenyben, tiszta körülmények között dőltek el, hanem illegális háttéralkuk és pénzügyi támogatások eredményeképp alakult ki a választás eredménye. [21] Rámutatott, hogy a felperes közszereplő mivolta nem jelenti azt, hogy róla valótlan és sértő kijelentéseket lehetne tenni. Utalva a 7/
11. (III. 7.) AB határozatra kiemelte, hogy a bizonyíthatóan hamis tények nem állnak alkotmányos védelem alatt. [22] A perbeni kijelentések nem tekinthetők jelentéktelen pontatlanságoknak vagy tévedésnek, alkalmasak arra, hogy a választópolgárok, illetőleg a médiafogyasztó közönség körében a felperest negatív színben tüntessék fel, a közlés objektíve alkalmas a felperes társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására. [23] Megítélése szerint az igényelt sérelemdíj összege nem tekinthető eltúlzottnak, a jogsértés jelentős súlyú volt, mert az ilyen jellegű nagy nyilvánosságot kapó közlések egy politikus hitelességét alapjaiban kérdőjelezik meg, különös tekintettel arra, hogy a sérelmezett tényállítások híresztelésére az országgyűlési választási kampány kiélezett versenyhelyzetében került sor, amikor a választópolgárok fokozottabb figyelmet fordítanak a közéleti kérdésekre. Az alperes súlyosan felróható módon, rosszhiszeműen járt el, tudva, hogy a felperesről közölt állításai valótlanok. A cikk kétségtelenül lejárató szándékkal jelent meg, az alperes a felperessel szemben többszörös jogsértést követett el. [24] Figyelemmel volt a sérelemdíj kompenzációs szerepére és magánjogi büntetés funkciójára, illetve arra is, hogy az alperest más bíróság ugyanilyen tartalmú cikk megjelentetése miatt már több alkalommal sérelemdíj megfizetésére kötelezte, mely kellő visszatartó erővel nem bírt. [25] Az ítélt ellen az alperes fellebbezett. A felülbírálati jogkört a Pp.
12. §