B.113/2020/135 – Balassagyarmati Törvényszék

(4)bekezdés I. fordulata – figyelemmel a

(3)bekezdésre – és az

(5)bekezdés a) pontja és

1. §], és emberkereskedelem és kényszermunka bűntettében [Btk.
2. §

(4)bekezdés I. fordulata – figyelemmel a

(3)bekezdésre – és az

(5)bekezdés a) pontja] ezért a vádlottat halmazati büntetésül 6 (hat) év szabadságvesztésre és 5 (öt) év közügyektől eltiltásra ítéli. A szabadságvesztést fegyházban kell végrehajtani. A vádlott a szabadságvesztésből a büntetés 2/3 (kétharmad) részének a kitöltését követő napon bocsátható legkorábban feltételes szabadságra. A

1. április
2. napjától
3. május
4. napjáig őrizetben és a
5. május
6. napjától
7. november
8. napjáig letartóztatásban töltött időt a szabadságvesztésbe be kell számítani. Balassagyarmati Törvényszék 19.B.113/2020/135-ít 2 Elrendeli a Salgótarjáni Járásbíróság a
9. november 5-én jogerős 6.Bpk. 415/2018/
10. számú végzésével tartási kötelezettség elmulasztásának vétsége miatt 10 (tíz) hónap, végrehajtásában 3 (három) év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetés végrehajtását. A Balassagyarmati Törvényszék Gazdasági Hivatalánál Bj.79/
11. szám alatt nyilvántartott és kezelt bűnjelek közül: a
12. tételszámon nyilvántartott mobiltelefon lefoglalását megszünteti és Terhelt1 vádlottnak kiadni rendeli, a
13. tételszámon nyilvántartott alufólia lefoglalását megszünteti és elrendeli a bűnjel megsemmisítését. A Salgótarjáni Rendőrkapitányságon nyilvántartott és kezelt T/25/5/
14. tételszám alatti dobozban tárolt vér- és vizeletminta lefoglalását megszünteti és elrendeli a bűnjel megsemmisítését. A vádlott köteles az eljárás során felmerült 558.739.- (ötszázötvennyolcezerhétszázharminckilenc) Forint bűnügyi költséget külön felhívásra az állam részére megfizetni. Indokolás Mivel Terhelt1 vádlott és védője az ítélet ellen nem jelentett be fellebbezést, továbbá az ügyész kizárólag hosszabb tartamú szabadságvesztés büntetés és közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabása érdekében jelentett be fellebbezést a Be.
15. §

(3)bekezdés a) pontja alapján, a törvényszék a döntésének indokait a Be. 562. §

(2)bekezdésében és ugyanennek a törvényhelynek a

(4)bekezdésében foglaltak szerint adja meg, mellőzve a bizonyítékok értékelésének bemutatását. I. A vád [1] A Nógrád Megyei Főügyészség a B.195/2019/95.BTÖ. számú vádiratában Terhelt1 vádlottat a Btk. 192. §

(4)bekezdés I. fordulatába ütköző, az

(5)bekezdés a) pontja szerint minősülő és büntetendő emberkereskedelem és kényszermunka bűntettével és a Btk. 192. §

(4)bekezdés I. fordulatába ütköző, az

(5)bekezdés a) pontja szerint minősülő és büntetendő emberkereskedelem és kényszermunka bűntettének a Btk. 10. §

(1)bekezdése szerinti kísérletével vádolta meg. Balassagyarmati Törvényszék 19.B.113/2020/135-ít 3 [2] Az ügyész a vádat a tárgyaláson változtatás nélkül fenntartotta, azonban indítványozta a minősítést kiegészíteni azzal, hogy Terhelt1 vádlott a cselekmények egy részét visszaesőként valósította meg. Ennek indokaként azt jelölte meg, hogy a Salgótarjáni Járásbíróság a 4.B.527/2009/

1. számú ítéletével, mely a Nógrád Megyei Bíróság 4.BF.197/2010/
2. számú határozatával
3. március 7-én emelkedett jogerőre, társtettesként, csoportosan elkövetett rablás bűntette és bűnsegédként elkövetett súlyos testi sértés bűntette miatt 6 év fegyházbüntetésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte a vádlottat. Ennek a büntetésnek a kitöltése
4. szeptember 15-én telt le. A vádirat szerint a sértett1 sérelmére megvalósított bűncselekmény elkövetési ideje pedig 2018 augusztusában kezdődött el. Emiatt ezt a cselekmény a vádlott visszaesőként valósította meg (
5. tjkv.
6. oldal). [3] Mivel a törvényszék a vádirati tényállástól több ponton eltért a történeti tényállás megállapítása során, a teljes vádirati tényállást ismerteti. E szerint: Terhelt1 vádlott és tanú12 2014 júliusát követően élettársak. Ezt megelőzően tanú12 tanú2val élt együtt az cím
7. szám alatti lakóházban, ahol megismerte tanú2 név2 kötött házasságából születési idő1 született sértett2 és a születési idő2 született sértett
8. A vádlott és tanú12 előbb a tanú2 tulajdonát képező, cím
9. szám alatti lakóházban éltek, majd 2018-ban rövid helység4 kitérőt követően az cím1 szám alatti ingatlanban laktak, illetve 2019 márciusától az cím
10. szám alatti ingatlant használták. tanú12 a vádlottal együtt nevelték tanú12 tanú2tól született két gyermekét és három közös gyermeküket. Ezen túlmenően élelemmel és ruhával látták el sértett2 és sértett1 azt követően is, hogy tanú12 tanú2val fennállott kapcsolata megszakadt, mivel ezen gyermekekről a vér szerinti szüleik nem gondoskodtak: az anyjuk évek óta nem látogatta őket, az apjuk pedig nem gondoskodott élelmezésükről és ruházkodásukról. Ennek nyomán a két gyermek érzelmileg kötődött tanú12, akit anyunak neveztek, és akinek háztartásában töltötték idejük nagyobb részét, illetve vigyáztak annak gyermekeire. A Nógrád Megyei Kormányhivatal helység2i Járási Hivatala gyámhivatalként eljárva a NO-03/GYA/392-8/
11. számú határozatával engedélyezte tanú12 sértett2 családba fogadását, egyúttal a gyermek családba fogadó gyámjául tanú12 rendelte ki. A
12. április
13. és
14. április
15. közti időszakban sértett2 a vádlott és tanú12 háztartásában lakott. Terhelt1 2017-ben szerelmi viszonyt kezdett sértett2, akivel fél év alatt többször szexuális kapcsolatot létesített. Miután erről a viszonyról tanú12 tudomást szerzett, kezdeményezte a Balassagyarmati Törvényszék 19.B.113/2020/135-ít 4 lány családba fogadásának megszüntetését, melynek következtében a gyermek újra tanú2 felügyelete alá került. Mivel az apjuk ezt követően sem gondoskodott sértett2 és sértett1ról, így őket továbbra is tanú12 és a vádlott látta el élelemmel. sértett2 2019 januárjáról a vádlottnál és tanú12 lakott, illetve sértett1 napközben továbbra is felkereste a vádlottat és élettársát. A vádlott és tanú12 rendszeres jövedelmet biztosító tevékenységet nem végzett, pénzhez a gyerekek után járó szociális támogatások révén, valamint a vádlott által végzett alkalmi munkákból és lomtalanításból jutottak. Terhelt1
16. augusztus és szeptember hónapokban az általa és az élettársa által használt, cím1 szám alatti lakóházban több alkalommal szexuális együttlétre ajánlotta fel tanú1nak sértett1, akiért először 2.000 forintot, majd 5.000 forintot kért alkalmanként. Terhelt1 2018 decemberében sértett2 elvitte tanú1 cím26 szám alatti ingatlanába, ahol a lányt egy alkalommal felkínálta szexuális szolgáltatásra tanú1nak annak fejében, hogy ő a lánnyal az éjszakát tanú1 házában tölthesse. Továbbá Terhelt1 pontosabban meg nem határozható időpontban helység1, az utcanév1 úton a
17. számú tanúnak egy alkalommal pénzért cserébe felajánlotta szexuális szolgáltatásra sértett2, akit 2018 decemberében egy helység1i presszóban a
18. számú tanúnak „olcsó pénzért” is felkínált. Ezen túlmenően Terhelt1 2018 tele és 2019 nyara közti időszakban 2-3 alkalommal az helység1i posta előtti útszakaszon felajánlotta tanú4nak, hogy sértett2 szexuális kapcsolatot létesíthet, ha ezért fizet neki 15.000-20.000 forintot. Terhelt1
19. április 17-én 18 órát követő időben a benyújtó2 földszinti várótermében, majd a rendőrkapitányság és egy helység2i kávézó közti gyaloglás során, illetve a kávézóban egy férfinak először 10.000.- forintért, majd 15.000.- forintért megvételre kínálta sértett2 azért, hogy a vevő számára pénzt keressen férfiaknak nyújtott szexuális szolgálatásokkal. A vádlottat a férfi a gépkocsiján helység2ról helység1re szállította, melynek során kitértek helység3, ahol a vádlott megmutatta a férfinak sértett2t.
20. április 29-én 12 óra 30 percet követő időben az cím1 szám alatti ingatlannál Terhelt1 a korábbi vételárat 100.000.- forintra emelte fel. Ezt követően, 14 óra 30 perc körüli időben élettársával tanú12val és sértett2 a vádlott megjelent a helység2, utcanév2 utca
21. szám alatti cég1 élelemiszerüzlettel szembeni parkolóban abból a célból, hogy sértett2át a vevőnek átadja. A parkolóban Terhelt1 a férfitől átvett 100.000.- forint készpénzt, amit tanú12 adott át. Ekkor Terhelt1sal szemben rendőri intézkedés indult, melynek következtében sértett2 nem tudta átadni a vevőnek. Balassagyarmati Törvényszék 19.B.113/2020/135-ít 5 II. A vádlott személyi körülményei [4] A vádlott élettársi viszonyban él az eljárásban tanúként résztvevő tanú12val, három tartásra szoruló kiskorú gyermeke van. Nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkezik, ezt követően szobafestő-mázoló és parkgondozó-kertépítő szakmákat szerzett. Letartóztatását megelőzően alkalomszerűen vasszerelő és ácsmunkákat végzett, melyekből naponta 13.000.ezer forint jövedelme származott. Vagyona, tartozása nincs, katona nem volt. Pánikbeteg, rendszeresen gyógyszert nem szed. [5] A vádlott korábban büntetve volt az alábbiak szerint: A vádlottat a Salgótarjáni Járásbíróság a
22. november
23. napján jogerőre emelkedett 6.Bpk.415/2018/
24. számú határozatával tartási kötelezettség elmulasztásának vétsége miatt 10 hónap börtön fokozatú szabadságvesztésre ítélte, amelynek végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. Terhelt1 vádlott ezen túl is büntetett előéletűnek minősül, korábban többször volt büntetve, 2003-ban lopás büntette és más bűncselekmények elkövetése miatt 2 év börtönbüntetésre ítélték, 2011-ben rablás bűntette miatt és más bűncselekmények elkövetése miatt 6 év fegyházbüntetésre ítélték, 2016-ban lopás büntette és más bűncselekmény miatt pedig 30 nap elzárásra ítélték. III. A bíróság által megállapított tényállás [6] A törvényszék az alábbi tényállást állapította meg: [7] Terhelt1 vádlott és tanú12 2014 júliusát követően élettársak. [8] Ezt megelőzően tanú12 tanú2val élt együtt az cím
25. szám alatti lakóházban, ahol megismerte tanú2 név2 kötött házasságából születési idő1 született sértett2 és a születési idő2 született sértett
26. [9] A vádlott és tanú12 előbb a tanú2 tulajdonát képező, cím
27. szám alatti lakóházban éltek, majd 2018-ban rövid helység4 kitérőt követően az cím1 szám alatti ingatlanban laktak, Balassagyarmati Törvényszék 19.B.113/2020/135-ít 6 illetve 2019 márciusától az cím
28. szám alatti ingatlant használták. tanú12 a vádlottal együtt nevelték tanú12 tanú2tól született két gyermekét és három közös gyermeküket. Ezen túlmenően élelemmel és ruhával látták el sértett2 és sértett1 azt követően is, hogy tanú12 tanú2val fennállott kapcsolata megszakadt, mivel ezen gyermekekről a vér szerinti szüleik nem gondoskodtak: az anyjuk évek óta nem látogatta őket, az apjuk pedig nem gondoskodott élelmezésükről és ruházkodásukról. Ennek nyomán a két gyermek érzelmileg kötődött tanú12, akit anyunak neveztek, és akinek háztartásában töltötték idejük nagyobb részét, illetve vigyáztak annak gyermekeire. [10] A Nógrád Megyei Kormányhivatal helység2i Járási Hivatala gyámhivatalként eljárva a NO-03/GYA/392-8/
29. számú határozatával engedélyezte tanú12 sértett2 családba fogadását, egyúttal a gyermek családba fogadó gyámjául tanú12 rendelte ki. A
30. április
31. és
32. április
33. közti időszakban sértett2 a vádlott és tanú12 háztartásában lakott. [11] Terhelt1 2017-ben szerelmi viszonyt kezdett sértett2, akivel fél év alatt többször szexuális kapcsolatot létesített. Miután erről a viszonyról tanú12 tudomást szerzett, kezdeményezte a lány családba fogadásának megszüntetését, melynek következtében a gyermek újra tanú2 felügyelete alá került. Mivel az apjuk ezt követően sem gondoskodott sértett2 és sértett1ról, így őket továbbra is tanú12 és a vádlott látta el élelemmel. sértett2 2019 januárjáról a vádlottnál és tanú12 lakott, illetve sértett1 napközben továbbra is felkereste a vádlottat és élettársát. [12] A vádlott és tanú12 rendszeres jövedelmet biztosító tevékenységet nem végzett, pénzhez a gyerekek után járó szociális támogatások révén, valamint a vádlott által végzett alkalmi munkákból és lomtalanításból jutottak. [13] Minden kétséget kizáró módon nem bizonyítható, hogy Terhelt1
34. augusztus és szeptember hónapokban az általa és az élettársa által használt, cím1 szám alatti lakóházban akárcsak egy alkalommal is szexuális együttlétre ajánlotta fel tanú1nak sértett1, akiért először 2.000.- forintot, majd 5.000.- forintot kért alkalmanként. [14] Terhelt1
35. decemberében, karácsonyt megelőzően, de pontosabban nem meghatározható időpontban egy alkalommal sértett2 megjelent tanú1 cím26 szám alatti ingatlanában, abból a célból, hogy ott tanú12 tudta nélkül konszenzuson alapuló (tehát sértett2 beleegyezésével létrejött) szexuális kapcsolatot létesítsen a kiskorú, de a
36. életévét akkor már betöltött sértett2val, és ekkor felajánlotta sértett2nak és tanú1nak is, hogy ha akarnak, egymással is létesíthetnek szexuális kapcsolatot azért cserébe, hogy az éjszakát a vádlott és sértett2 tanú1nál együtt tölthessék. Balassagyarmati Törvényszék 19.B.113/2020/135-ít 7 [15] Terhelt1 pontosabban meg nem határozható időpontban helység1, az utcanév1 úton a
37. számú tanúnak egy alkalommal pénzért cserébe felajánlotta szexuális szolgáltatásra sértett2, akit
38. decemberében egy helység1i presszóban a
39. számú tanúnak „olcsó pénzért” is felkínált. Minden kétséget kizáró módon nem bizonyítható, hogy Terhelt1
40. tele és
41. nyara közti időszakban 2-3 alkalommal az helység1i posta előtti útszakaszon felajánlotta tanú4nak, hogy sértett2 szexuális kapcsolatot létesíthet, ha ezért fizet neki 15.00020.000.- forintot. [16] Terhelt1
42. április 17-én 18 órát követő időben a benyújtó2 földszinti várótermében, majd a rendőrkapitányság és egy helység2i kávézó közti gyaloglás során, illetve a kávézóban egy becenév1 nevet használó férfinak először 10.000.- forintért, majd 15.000.- forintért megvételre kínálta sértett2 azért, hogy a vevő számára pénzt keressen férfiaknak nyújtott szexuális szolgálatásokkal. A vádlottat a becenév1 nevet használó férfi a gépkocsiján helység2ról helység1re szállította, melynek során kitértek helység3, ahol a vádlott megmutatta a férfinak sértett2t. [17]
43. április 29-én 12 óra 30 percet követő időben az cím1 szám alatti ingatlannál Terhelt1 a korábbi vételárat 100.000.- forintra emelte fel. Ezt követően, 14 óra 30 perc körüli időben élettársával tanú12val és sértett2 a vádlott megjelent a helység2, utcanév2 utca
44. szám alatti cég1 élelemiszerüzlettel szembeni parkolóban abból a célból, hogy sértett2át a becenév1 nevet használó vevőnek átadja. A parkolóban Terhelt1 a becenév1 nevet használó férfitől átvett 100.000.- forint készpénzt, amit tanú12 adott át. Ekkor Terhelt1sal szemben rendőri intézkedés indult, melynek következtében sértett2 nem tudta átadni a vevőnek. IV. Jogi indokolás [18] A fenti tényállás alapján a törvényszék Terhelt1 vádlottat bűnösnek mondta ki. Cselekményeit a váddal egyezően az elbíráláskor hatályban lévő Btk. rendelkezései szerint emberkereskedelem és kényszermunka bűntette kísérletének [Btk.
45. §

(4)bekezdés I. fordulata – figyelemmel a

(3)bekezdésre – és az

(5)bekezdés a) pontja és

1. §], valamint emberkereskedelem és kényszermunka bűntettének [Btk.
2. §

(4)bekezdés I. fordulata – figyelemmel a

(3)bekezdésre – és az

(5)bekezdés a) pontja] minősítette. [19] A cselekmények közül a sértett2 szexuális tevékenység végzésére történt felajánlása tanú1nak cserébe azért, hogy a vádlott az éjszakát sértett2 tanú1 házában tölthesse, a 2. számú tanúnak és a 4. számú tanúnak pedig pénzért, a Btk. 192. §

(4)bekezdés I. fordulata – figyelemmel a

(3)bekezdés szerinti alapesetre is – és az

(5)bekezdés a) pontja szerinti emberkereskedelem és kényszermunka bűntette kísérletének minősült. Balassagyarmati Törvényszék 19.B.113/2020/135-ít 8 [20] Terhelt1 vádlott ugyanis sértett2 másoknak (tanú1nak, a 2. számú és a 4. számú tanúknak) szexuális cselekmény végzése érdekében (Btk. 192. §

(4)bekezdés I. fordulata) igyekezett átadni ellenszolgáltatás fejében (Btk. 192. §

(3)bekezdés II. fordulata szerinti alapesete). [21] Nem volt továbbá figyelmen kívül hagyható az emberkereskedelem és kényszermunka bűntettének történt minősítés során az sem, a 2011/36/EU irányelv 2. cikkének

(1)bekezdése alapján a „Személyek kizsákmányolás céljából való toborzása, szállítása, rejtegetése vagy fogadása – az adott személyek feletti ellenőrzés megváltoztatását vagy átadását is ideértve –” minősül emberkereskedelemnek. A

(2)bekezdés értelében pedig a kiszolgáltatott helyzet olyan helyzet, amelyben az adott személy tényleges vagy elfogadható választási lehetőség hiányában kénytelen alávetni magát az adott visszaélésnek. [22] Márpedig sértett2 kiszolgáltatott helyzetben volt, hiszen a tényállás szerint egy ideig tanú12 a vádlottal együtt nevelte tanú2 két gyermekét (sértett1 és sértett2), de ezen túl élelemmel és ruhával látták el sértett2 még azt követően is, hogy tanú12 felügyeleti joga sértett1 és sértett2 felett megszűnt, mivel ezen gyermekekről a vér szerinti szüleik továbbra sem gondoskodtak. Mindez pedig egyértelmű függő és kiszolgáltatott helyzetet teremtett sértett2 és Terhelt1 vádlott között, akihez ráadásul szerelmi szálak is fűzték a sértettet. [23] Mivel pedig sértett2 e cselekmények idején 16 éves volt, a Btk. 192. §

(4)bekezdésének I. fordulatában rögzített minősítő körülményen túl az

(5)bekezdés a) pontjában foglalt minősítő körülmény is megvalósult, miszerint Terhelt1 vádlott a bűncselekményt tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére követte el. [24] A törvényszék e körben végül kísérletet állapított meg, tekintettel arra, hogy sértett2 szexuális cselekmény végzése érdekében történő átadása tanú1, a

1. számú tanú és a
2. számú tanú részére nem történt meg, ugyanis a tanúk visszautasították a vádlottnak sértett2 szexuális tevékenység végzése érdekében történtő átadására vonatkozó ajánlatát. [25] Azon cselekmények tekintetében, amelyeket a törvényszék nem ítélt meg kétséget kizáróan bizonyítottként (sértett1 felajánlása tanú1nak, illetve sértett2 felajánlása tanú4nak), szükségtelen volt felmentő rendelkezést hozni, ugyanis a vád tárgyává tett, de végül a történeti tényállásban meg nem állapított és a vádlott terhére rótt emberkereskedelem és kényszermunka bűntette kísérletének értékelt cselekmények egységet képeznek, tekintettel arra, hogy az anyagi halmazat e cselekmények tekintetében csak látszólagos. [26] A törvényszék a Terhelt1 vádlott és a becenév1 nevet használó fedett nyomozó között létrejött megállapodást és az annak alapján a fedett nyomozó által történt pénz átadását minősítette befejezett emberkereskedelem és kényszermunka bűntettének a Btk.
3. §

(4)bekezdés I. fordulata – figyelemmel a

(3)bekezdésre – és az

(5)bekezdés a) pontja szerint. Balassagyarmati Törvényszék 19.B.113/2020/135-ít 9 [27] E megállapodás ugyanis konkrétan sértett2 eladására vonatkozott, míg a becenév1 nevet használó fedett nyomozó a vádlott által meghatározott 100.000.- forintos vételárat sértett2 megvásárlása érdekében fizette ki a helység2, utcanév2 utca 1. szám alatti cég1 élelemiszerüzlettel szembeni parkolóban (Btk. 192. §

(1)bekezdés a) pontjának I. fordulata szerinti elkövetés magatartás). Márpedig az emberi méltósághoz fűződő alapvető emberi jog alapján megengedhetetlen, hogy az ember kereskedés tárgyává váljon. [28] Ami pedig a minősítő körülményeket illeti, a vádlott sértett2 azért kínálta megvételre a becenév1 nevet használó fedett nyomozó vevőnek, hogy sértett2 a vevő számára pénzt keressen férfiaknak nyújtott szexuális szolgálatásokkal, ezzel a vádlott tehát sértett2 szexuális cselekmény végzése érdekében (Btk. 192. §

(4)bekezdésének I. fordulata) eladta (Btk. 192. §

(3)bekezdésének IV. fordulatában írt magatartása). [29] Mivel pedig sértett2 e cselekmény idején, hasonlóan a fentiekhez, 17 éves volt, ez esetben is fennáll a Btk. 192. §

(4)bekezdésének I. fordulatában rögzített minősítő körülményen túl az

(5)bekezdés a) pontjában foglalt minősítő körülmény is, miszerint Terhelt1 vádlott a bűncselekményt tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére követte el. [30] Ugyan a Btk.

1. §-ában írt tényállást a jogalkotó
2. július
3. napján módosította, ennek azért nem volt jelentősége, mert az elkövetés idején hatályban volt Btk. alapján a fent írtak miatt Terhelt1 vádlottnak az a cselekménye, mely szerint sértett2 szexuális tevékenység végzésére ajánlotta fel tanú1nak, továbbá a
4. számú tanúnak és a
5. számú tanúnak, a
6. §

(2)bekezdés IV. fordulatára és a

(3)bekezdés e) pontjára figyelemmel a 192. §

(5)bekezdés b) pontja szerint minősült volna emberkereskedelem bűntett kísérletének, amelynek ugyanúgy 5 évtől 15 évig terjedt a büntetési tétele, mint az elbíráláskori minősítés alapján megállapított bűncselekménynek. [31] Ugyanez igaz arra a cselekményre is, amely szerint a Terhelt1 vádlott és a becenév1 nevet használó fedett nyomozó között létrejött megállapodás tárgya sértett2 eladása volt abból a célból, hogy a vevő számára pénzt keressen férfiaknak nyújtott szexuális szolgálatásokkal. E cselekmény ugyanis a 192. §

(2)bekezdés I. fordulatára és a

(3)bekezdés e) pontjára figyelemmel a 192. §

(5)bekezdés b) pontja szerint minősült volna emberkereskedelemnek bűntettének, amelynek szintúgy 5 évtől 15 évig terjedt a büntetési tétele, mint az elbíráláskori minősítés alapján megállapított bűncselekménynek. ––O–– Balassagyarmati Törvényszék 19.B.113/2020/135-ít 10 [32] A törvényszék jelentős tárgyi súlyú bűncselekményben állapította meg a vádlott bűnösségét, amelynek a társadalomra való nagyobb mértékű veszélyét a Btk. az irányadó büntetési tételkerettel kifejezésre juttatta. A törvényszék a Btk. 79.§-ában rögzített büntetés célok és a

1. §-ban deklarált büntetés kiszabási elvek figyelembevételével – a Kúria
2. számú BK véleményében foglaltakat is szem előtt tartva – arra jutott, hogy a büntetés célja a vádlottal szemben kizárólag végrehajtandó szabadságvesztés alkalmazásával érhető el. [33] Mivel a vádlott a bűncselekményt felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt követte el, a Btk
3. §

(1)bekezdés c) pontja értelmében a szabadságvesztés felfüggesztése nem jöhetett szóba, kizárólag végrehajtandó szabadságvesztés kiszabására volt mód. [34] A szabadságvesztés büntetési tételkerete a vádlott terhére rótt bűncselekmények esetében egyenként is öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, amelynek a középmértéke tíz év szabadságvesztés, azonban a Btk. 81. §

(3)bekezdése miatt a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények közül a büntetési tétel felső határa a legmagasabb büntetési tétel felével emelkedik, vagyis tizenöt év helyett huszonkét év hat hónap a maximálisan kiszabható büntetés, amelynek így már a középmértéke is 13 év 9 hónap. [35] A törvényszék a Terhelt1 vádlott javára értékelte az időmúlást, amely a vádlottnak semmilyen tekintetben nem volt felróható. E körben kiemelést érdemel, hogy a

1. március
2. napjára, a
3. április
4. napjára és a
5. április
6. napjára kitűzött tárgyalási nap a koronavírus világjárvány miatt maradt el, a tárgyalás folytatására – a védő koronavírusos és azzal összefüggő megbetegedése folytán – csak
7. július
8. napján nyílt ismét lehetőség. [36] Az eljárás időszerű befejezését késleltette az is, hogy a vádlottnak fel nem róhatóan tanú12 tanú idézése és elővezetése többször sem vezetett eredményre, de tanú4 jelenlétét és tárgyaláson történt kihallgatását is csak rendőri elővezetéssel lehetett biztosítani. [37] Nagy nyomatékkal vette figyelembe a törvényszék, hogy a sértett2 sérelmére megvalósított bűncselekmények egy része kísérleti szakban maradt, ráadásul e kísérletek mindegyike távoli kísérlet volt, tekintettel arra, hogy valamennyi tanú azonnal visszautasította Terhelt1 felhívását. [38] Szintén nagyobb nyomatékkal kellet figyelembe venni, hogy sértett2 már a cselekmények idején betöltötte a
9. életévét, így mindössze egy év választotta el a nagykorúság elérésétől. Balassagyarmati Törvényszék 19.B.113/2020/135-ít 11 [39] Ezeken túl a vádlott javára értékelte a törvényszék még azt a körülményt, hogy a vádlott három kiskorú gyermekének az eltartásáról is gondoskodott. [40] A törvényszék Terhelt1 vádlott terhére értékelte a vádlott büntetett előéletét és nagy nyomatékkal azt, hogy a vádlott végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt követte el valamennyi, a terhére rótt cselekményt. [41] Szintén a vádlott tehrére vette figyelembe a törvényszék, hogy cselekményeit több tényállás-szerű elkövetési magatartással – másnak megszerzés, másnak történő eladás – valósította meg, illetve a kísérletként értékelt bűncselekményt többször megkísérelte végrehajtani. [42] Végül súlyosító körülményként vette figyelembe a törvényszék, hogy az emberkereskedelemmel kapcsolatos bűncselekmények mind országosan, mind pedig Nógrád megyében emelkedő tendenciát mutatnak. [43] Ezeket a fentiekben részletezett bűnösségi körülményeket értékelve a törvényszék végül arra jutott, hogy az enyhítő körülmények nemcsak számukban haladják meg a súlyosító körülményeket, hanem az enyhítő körülmények nyomatéka is jelentősen nagyobb mértéket képvisel. [44] Mindezek alapján a törvényszék nem tartotta indokoltnak sem a középmértéket meghaladó, de még csak az azt elérő tartamú szabadságvesztés kiszabását sem, éppen ellenkezőleg, a középmértéktől nagyobb volumenű eltérést tartott szükségesnek a törvényi minimum irányába, a szabadságvesztés tartamát így méltányosan a törvényi minimumot mindössze egy évvel meghaladó hat évben határozta meg. [45] A törvényszék a vádlottat eltiltotta a közügyek gyakorlásától, ugyanis a vádlott által elkövetett bűncselekményekre tekintettel a törvényszék a vádlottat méltatlannak találta arra, hogy a közügyek gyakorlásában részt vegyen. A Btk.
10. §-a és
11. §-a alapján a szabadságvesztés tartamához igazodó mértékben tiltotta el a vádlottat a törvényszék a közügyek gyakorlásától háromévi tartamban. [46] A szabadságvesztés végrehajtási fokozata a Btk.
12. §

(3)bekezdésének

1. a)pontjának
2. ad)alpontjában részletezett V. fordulata szerint fegyház. [47] A feltételes szabadság mértékéről és lehetséges legkorábbi idejéről a Btk. 38. §

(1)bekezdés és

(2)bekezdés a) pontja rendelkezik, így a vádlott a szabadságvesztésből a büntetés Balassagyarmati Törvényszék 19.B.113/2020/135-ít 12 kétharmad részének a kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra tekintve, hogy a vádlott a törvényszék által megállapított tényállás alapján nem visszaeső. [48] A törvényszék a szabadságvesztésbe a Btk. 92. §

(1)bekezdése alapján beszámította a

1. április
2. napjától
3. november
4. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt. A vádlott
5. november
6. napjától a helység2i Járásbíróság 5.B.56/2018/
7. számú ítéletével – amely a Balassagyarmati Törvényszék 14.Bf.80/2020/
8. számú határozatával
9. november
10. napján emelkedett jogerőre – kiszabott 2 év 8 hónap szabadságvesztést tölti (bírósági iratok
11. sorszáma alatti irata). [49] A Salgótarjáni Járásbíróság
12. november
13. napján jogerőre emelkedett 6.Bpk.415/2018/
14. számú végzésével kiszabott 10 hónap, végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetés végrehajtását a Btk.
15. § b) pontjára tekintettel azért kellett elrendelni, mert a vádlott ezen büntetés próbaideje alatt követte el a tényállásban rögzített bűncselekményeket, amely miatt a törvényszék a vádlottat végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte. [50] Ami a vádlott visszaesői minőségének megállapítására vonatkozó ügyészi indítványt illeti, a törvényszék mellőzte a visszaesés megállapítását, ugyanis a vádlott visszaesői minőségét megalapozó bűncselekmény elkövetését (sértett1 felajánlása tanú1nak
16. augusztus és szeptember hónapban) a törvényszék nem találta kétséget kizáróan bizonyítottnak, a vádlott terhére rótt bűncselekmények pedig az elkövetés idejére figyelemmel már nem alapozták meg a visszaesői minőség megállapítását. V. Az alkalmazott jogszabályok [51] A törvényszék az alábbi jogszabályokat alkalmazta: A Btk.
17. §

(4)bekezdés I. fordulata – figyelemmel a

(3)bekezdésre – és az

(5)bekezdés a) pontja, 10. §, 33. §

(1)bekezdés a) pontja, és

(2)bekezdés, 37. §

(3)bekezdésének

1. a)pontjának
2. ad)alpontja, 38. §

(1)bekezdés és

(2)bekezdés

1. a)pontja, 61 – 62. §, 81. §, 87. §
2. b)pontja, 92. §

(1)bekezdése. A Be. 145. §

(1)bekezdés, 320. §

(1)bekezdés a) pontja, 320. §

(2)bekezdése, 321. §

(1)bekezdése, 449. §

(1)bekezdés a) pontja,

(2)bekezdése, 451. §

(1)–

(3)bekezdése,

(5)–

(6)bekezdése, 561. §

(1)és

(2)bekezdése,

(3)bekezdés

1. a)–
2. c)pontjai és
3. e)pontja, 562. §

(2)és

(4)bekezdése, 564. §

(1)bekezdés és

(2)bekezdés

1. a)–
2. b)pontjai,

(4)bekezdés a) pontja, 574. §

(1)bekezdése. Balassagyarmati Törvényszék 19.B.113/2020/135-ít Balassagyarmat, 2022. október 10. dr. Lajkó Péter s. k. bíró 13