← Magyarország

Bf.687/2022/6 – Szegedi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: A Be. 562. §

(2)bekezdése értelmében, ha a fellebbezés kizárólag a büntetésre vonatkozó rendelkezés ellen irányul, az ügydöntő határozat indokolása a Be. 561. §
(3)bekezdés
  1. a)–
  2. c)és
  3. e)pontjában, valamint a Be. 564. §
(4)bekezdésében meghatározottakból is állhat. A Be. 562. §
(4)bekezdése értelmében, ha a bíróság elfogadta a terhelt bűnösséget beismerő nyilatkozatát, és erre alapítva állapítja meg a terhelt bűnösségét, az ítélet indokolása kell, hogy tartalmazza a Be. 561. §
(3)bekezdés
  1. a)–
  2. c)és
  3. e)pontjában meghatározottakat. Ugyanígy a Be. 562. §
(6)bekezdése szerint is ezeket kell tartalmaznia az indokolásnak, ha a fellebbezés kizárólag az ítéletnek az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás tárgyát képező kérdésre vonatkozó rendelkezése ellen irányul. A Be. 561. §
(3)bekezdés e) pontja értelmében tehát az ügydöntő határozat indokolásának tartalmaznia kell a bíróság által megállapított tényállás szerinti cselekmény minősítését. E szerint tehát akkor is meg kell indokolnia az elsőfokú bíróságnak a cselekmény minősítésére vonatkozó ítéleti rendelkezését, ha egyébként törvényi lehetősége van a részletes indokolás mellőzésére. A Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság az Bf.II.687/
  1. számú ügyben Szegeden,
  2. március
  3. napján megtartott tanácsülés alapján meghozta a
  4. sorszámú í t é l e t e t: A testi sértés bűntette és más bűncselekmény miatt Terhelt1 ellen indult büntetőügyben a Kecskeméti Törvényszék
  5. szeptember
  6. napján meghozott 5.B.366/2021/
  7. számú ítéletét megváltoztatja az alábbiak szerint. A vádlott terhére megállapított testi sértés bűntettét a Btk.
  8. §
(1)bekezdés,
(3)bekezdés,
(8)bekezdés
  1. fordulat szerint minősíti. A Kecskeméti Törvényszéken B.100002246395 sorszám alatt nyilvántartott kést sértett1 (cím7) sértett részére rendeli kiadni. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja azzal, hogy: a vádlott
  2. december
  3. napjától
  4. december
  5. napjáig volt őrizetben; a vádlott személyes adatai közül a tartózkodási helyére, valamint értesítési és kézbesítési címére utalást mellőzi; a vádlott terhére megállapított rongálás vétségének jogszabályi alapja: Btk.
  6. §
(1)bekezdés 2. fordulat,
(2)bekezdés a) pont; a vádlott legkorábban a kiszabott szabadságvesztés esetleges végrehajtása esetén a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra; valamint az elsőfokú ítélet kelte helyesen:
  1. szeptember
  2. napja. Szegedi Ítélőtábla 2.Bf.687/2022/6 2 Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] A Kecskeméti Törvényszék Terhelt1 vádlottat bűnösnek mondta ki testi sértés bűntettében [Btk.
  3. §
(3)bekezdés,
(8)bekezdés
  1. fordulat] és rongálás vétségében [Btk.
  2. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés a) pontja]. Ezért Terhelt1 vádlottat halmazati büntetésül 2 év szabadságvesztésre ítélte, amelynek végrehajtását 5 év próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben határozta meg, azzal, hogy a vádlott a kiszabott szabadságvesztés büntetés esetleges végrehajtása esetén a büntetés kétharmad részének letöltése utáni napon feltételes szabadságra bocsátható. [2] A szabadságvesztés büntetésbe – annak esetleges végrehajtása esetén – beszámította a vádlott által
  1. december
  2. napjától
  3. április
  4. napjáig fogva tartásban töltött időt. [3] Rendelkezett az eljárás során lefoglalt és a Kecskeméti Törvényszéken bevételezett és nyilvántartott bűnjelekről akként, hogy azok lefoglalását megszüntette és a vascsövet elkobozta, továbbá a kés, a léc, az üvegtörmelék és a biológiai anyagmaradványok megsemmisítését rendelte el. [4] Kötelezte a vádlottat az eljárás során összesen felmerült 110.942,- forint bűnügyi költség megfizetésére. [5] Az elsőfokú ítélet ellen fellebbezést jelentett be az ügyészség a vádlott terhére, súlyosításért, hosszabb tartamú börtönben végrehajtandó szabadságvesztés és közügyektől eltiltás kiszabása érdekében. [6] A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség fellebbezésének indokolása szerint, a vádlott veszélyes elkövetési eszközzel, vascsővel, közepesnél nagyobb erővel okozott a sértettnek többszörös orr-, arc-, illetve koponyatörésekkel, agysérüléssel járó – részben életveszélyes – sérüléseket. Erre figyelemmel esetében a törvényi középmértékhez, azaz az 5 év 6 hónaphoz közelítő tartamú, börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetés és annak megfelelő tartamú közügyektől eltiltás szolgálná megfelelően a büntetési célokat, az egyéni és az általános megelőzést. [7] A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség Bf.327/2022/
  5. számú indítványában az ügyészségi fellebbezést annak indokaival egyezően fenntartotta. A bejelentett fellebbezés irányára tekintettel az elsőfokú ítélet korlátozott felülbírálatát indítványozta a büntetőeljárásról szóló
  6. évi XC. törvény (Be.)
  7. §
(2)bekezdés a) pontja, a Be. 590. §
(3),
(5)
  1. a)–
  2. d)pontjai,
(5a), valamint
(7)bekezdései alapján. Eljárási szabálysértésre, az elsőfokú ítélet vádlott személyi körülményeire vonatkozó részének, valamint a jogi indokolásának a megállapított tényállás szerinti cselekmény minősítésére vonatkozó részének kiegészítésére és helyesbítésére tett észrevételeket. [8] Összességében az elsőfokú ítélet megváltoztatását, a szabadságvesztés tartamának súlyosítását, a végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó rendelkezés mellőzését Szegedi Ítélőtábla 2.Bf.687/2022/6 3 és a vádlott közügyektől eltiltásra is ítélését, a Kecskeméti Törvényszéken nyilvántartott kés sértett1 sértett részére való kiadását, egyebekben az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta azzal, hogy az ítélőtábla állapítsa meg, hogy a vádlott által elkövetett testi sértés bűntettének jogszabályi megjelölése a Btk. 164. §
(1)bekezdése,
(3)bekezdése és
(8)bekezdés
  1. fordulata, valamint, hogy a vádlott legkorábban a kiszabott szabadságvesztés büntetés kétharmad részének a kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. [9] Terhelt1 vádlott védője a fellebbviteli főügyészség indítványára észrevételt terjesztett elő. Ebben indítványozta az elsőfokú ítélet helybenhagyását, mivel álláspontja szerint a Kecskeméti Törvényszék megalapozottan döntött és a büntetlen előéletű vádlott esetén a mértékesség és az arányosság elve szerinti büntetést szabott ki. Mindezekre figyelemmel az ügyészségnek a büntetés súlyosítására irányuló indítványát alaptalannak tartotta. [10] A fellebbezés alaptalan. [11] Az ítélőtábla a Be.
  2. §
(2)bekezdés
  1. fordulata alapján a fellebbviteli főügyészség indítványának megfelelően tanácsülésen határozott, mivel nyilvános ülés kitűzését az arra jogosultak nem kérték. [12] Tekintettel arra, hogy a fellebbezés kizárólag a kiszabott büntetés tartama ellen irányult, ezért korlátozott felülbírálatnak volt helye. A másodfokú bíróság a Be.
  2. §
(3)bekezdése alapján az ítéletnek csak a fellebbezéssel sérelmezett rendelkezését, illetve részét bírálta felül. A korlátozott felülbírálat alapján azonban a Be. 590. §
(5)bekezdésének
  1. a)pont
  2. aa)és
  3. ab)alpontjaira, b),
  4. c)és
  5. d)pontjaira,
(5a)bekezdésére, valamint ugyanezen szakasz
(7)bekezdésére figyelemmel a felülbírálat kiterjedt az elsőfokú bírósági eljárásra abban a körben, hogy történt-e olyan eljárási szabálysértés, amelyre figyelemmel a Be. 607. §
(1)bekezdése, valamint a Be. 608. §
(1)bekezdése alapján az ítéletet hatályon kívül kell helyezni. Vizsgálta továbbá az ítélőtábla a bűnösség megállapítására vonatkozó rendelkezést, a bűncselekmény minősítését és a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezés mellett hivatalból az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező kérdéseket is. [13] Ennek során azt állapította meg – osztva a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség ezirányú álláspontját – hogy az elsőfokú bíróság nem vétett olyan eljárási szabálysértést, ami az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését eredményezné. [14] Osztotta ugyanakkor az ítélőtábla a fellebbviteli főügyészség álláspontját a tekintetben, hogy az elsőfokú bíróság relatív eljárási szabályt sértett, amikor elmulasztotta kézbesíteni az ügydöntő határozatát, illetve a kihirdetést megelőzően írásba foglalt rendelkező részt a jogorvoslati résszel együtt, valamint az indokolást is tartalmazó ügydöntő határozatot az ítélet kihirdetésekor jelen nem volt sértett részére, a Be. 454. §
(1)és
(2)bekezdésében, illetve a Be. 455. §
(1),
(3)és
(4)bekezdésében, valamint a Be. 451. §
(4)bekezdésében foglaltak ellenére. [15] A Be. 51. §
(1)bekezdés f) pontja alapján a sértett jogosult arra, hogy a törvényben meghatározottak szerint jogorvoslattal éljen. A Be. 57. §
(1)bekezdés a) pontja szerint vagyoni érdekelt az a természetes vagy nem természetes személy, aki vagy amely elkobozható vagy lefoglalt dolog tulajdonosa, vagy arra nézve a tulajdonjog valamely tulajdonosi részjogosítványával rendelkezik. A Be. 57. §
(2)bekezdés
  1. e)pontja alapján a vagyoni érdekelt jogosult arra, hogy az őt érintő körben jogorvoslattal éljen. A Be. 581. §
  2. g)pontja alapján az elsőfokú bíróság ítélete ellen fellebbezésre jogosult a vagyoni érdekelt a rá vonatkozó rendelkezés ellen. sértett1 sértett, mint az eljárás során lefoglalt két kés tulajdonosa egyben vagyoni érdekelt is. [16] Az ítélőtábla a fenti eljárási szabálysértésre figyelemmel a Be. 596. §
(1)bekezdés a) pontja alapján intézkedett az elsőfokú ítéletnek a jogorvoslati jogra történő Szegedi Ítélőtábla 2.Bf.687/2022/6 4 figyelmeztetést is tartalmazó tájékoztatással a sértett, mint vagyoni érdekelt részére való kézbesítéséről. [17] A sértett a törvényes határidőn belül az elsőfokú ítéletnek a késre vonatkozó rendelkezése ellen nem jelentett be fellebbezést. [18] Megállapította az ítélőtábla, hogy nem merült fel olyan körülmény, amelyre figyelemmel a terheltet fel kellene menteni, vagy vele szemben az eljárást meg kellene szüntetni. [19] Mivel a Be. 591. §
(2)bekezdés a) pontja alapján az elsőfokú ítélet tényállásának megalapozottsága a másodfokú eljárásban nem vizsgálható, ezért azt irányadónak tekintette az ítélőtábla. [20] A Be. 561. §
(3)bekezdés b) pont
  1. fordulata értelmében a vádlott személyi körülményeire vonatkozó tények nem tartoznak az elsőfokú ítélet tényállásába, ezért az ítélőtábla – ugyancsak osztva a fellebbviteli főügyészség észrevételét – az elsőfokú ítélet
  2. oldal
  3. bekezdésében foglaltakat akként helyesbítette, hogy a vádlott bejelentett munkaviszonnyal rendelkezik, a cég1-nél 4 órás foglalkoztatásban, amely után havonta 100.000,- forint jövedelemre tesz szert. A vádlott havi 30.000,- forint hitelt törleszt (nyomozati iratok
  4. lapszám alatti gyanúsítotti kihallgatási jegyzőkönyv). [21] A törvényszék a megállapított tényállásból okszerűen következtetett Terhelt1 vádlott bűnösségére, ugyanakkor részben tévedett a vádlott terhére rótt bűncselekmények minősítése során, illetve elmulasztotta a vádlott által elkövetett bűncselekmények jogi minősítésének indokát adni, ezért osztotta az ítélőtábla azt a fellebbviteli főügyészségi álláspontot is, hogy az elsőfokú ítélet e vonatkozásban kiegészítésre szorult. [22] Az ügydöntő határozat indokolásának tartalmát a Be.
  5. §
(3)bekezdése határozza meg. [23] A Be. 562. §
(2)bekezdése értelmében, ha a fellebbezés kizárólag a büntetésre vonatkozó rendelkezés ellen irányul, az ügydöntő határozat indokolása a Be. 561. §
(3)bekezdés
  1. a)–
  2. c)és
  3. e)pontjában, valamint a Be. 564. §
(4)bekezdésében meghatározottakból is állhat. [24] A Be. 562. §
(4)bekezdése értelmében, ha a bíróság elfogadta a terhelt bűnösséget beismerő nyilatkozatát, és erre alapítva állapítja meg a terhelt bűnösségét, az ítélet indokolása kell, hogy tartalmazza a Be. 561. §
(3)bekezdés
  1. a)–
  2. c)és
  3. e)pontjában meghatározottakat. Ugyanígy a Be. 562. §
(6)bekezdése szerint is ezeket kell tartalmaznia az indokolásnak, ha a fellebbezés kizárólag az ítéletnek az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás tárgyát képező kérdésre vonatkozó rendelkezése ellen irányul. [25] A Be. 561. §
(3)bekezdés e) pontja értelmében tehát az ügydöntő határozat indokolásának tartalmaznia kell a bíróság által megállapított tényállás szerinti cselekmény minősítését. [26] E szerint tehát akkor is meg kell indokolnia az elsőfokú bíróságnak a cselekmény minősítésére vonatkozó ítéleti rendelkezését, ha egyébként törvényi lehetősége van a részletes indokolás mellőzésére (Szegedi Ítélőtábla Bf.I.588/2022/
  1. számú ítélete). [27] Erre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú ítélet jogi indokolását azzal egészítette ki, hogy az irányadó tényállás szerint, Terhelt1 vádlott 1 méter hosszú vascsővel több alkalommal, a közepes emberi erőt meghaladó erővel, a fején és a karján megütötte a sértettet, mely bántalmazás eredményeként létrejött három sérülés, így az agy- és arckoponya törések, az agykoponyán belüli sérülések közvetetten életveszélyesek, további három sérülés 8 napon túl gyógyuló, míg egy könnyű, azaz 8 napon belül gyógyuló sérülés volt. Mindebből következően a vádlott sértettet bántalmazó magatartása 8 napon túl gyógyuló testi sértés Szegedi Ítélőtábla 2.Bf.687/2022/6 5 okozására irányult és alkalmas is volt arra, hogy a sértettnek 8 napon túl gyógyuló sérülése keletkezzen, azaz ezen magatartását egyenes szándékkal fejtette ki. [28] A vádlott bántalmazó magatartása és a sértett közvetett életveszélyes állapotot eredményező sérülése között ok-okozati összefüggés állt fenn. A közvetetten életveszélyes eredmény tekintetében a vádlott eshetőleges szándéka állapítható meg, figyelemmel arra, hogy azzal a vádlottnak tisztában kellett lennie, hogy amennyiben egy vascsővel oly módon bántalmazza a sértettet, hogy őt a fején is megüti, akkor életveszélyes sérülés bekövetkezésével is reálisan számolnia kell, amely lehetőségbe belenyugodott. [29] A büntető törvénykönyvről szóló
  2. évi C. törvény (Btk.)
  3. §-a alapján szándékosan követi el a bűncselekményt, aki cselekményének következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik. [30] Ami a vádlott által elkövetett testi épség elleni bűncselekmény minősítését, illetve helyes jogszabályi megjelölését illeti, a Büntető Törvénykönyv a testi sértés bűncselekményének egyértelműen két alapesetét határozza meg. [31] A
  4. §
(1)bekezdése alapján, aki más testi épségét, vagy egészségét sérti, testi sértést követ el. A
(2)bekezdés szerint, ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség 8 napon belül gyógyul, az elkövető könnyű testi sértés vétsége miatt, míg a
(3)bekezdésnek megfelelően, ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség 8 napon túl gyógyul, az elkövető súlyos testi sértés bűntette miatt büntetendő. [32] Erre figyelemmel az
(1)és a
(2)bekezdés az egyik – a könnyű testi sértésként értékelendő – alapesetet, míg az
(1)és
(3)bekezdés a másik alapesetet – a súlyos testi sértést – határozza meg. A Be. 258. §
(1)bekezdés d) pontja, valamint a Kúria
  1. BK véleményében foglaltak alapján a bűncselekmény alapesetét meghatározó törvényhelyet fel kell tüntetni az ítélet rendelkező részében. [33] A fent kifejtettekre figyelemmel a bűncselekmény minősítése során a Btk.
  2. §
(1)bekezdése szerinti minősítés, illetve az arra való jogszabályi megjelölés nem mellőzhető. (Szegedi Ítélőtábla Bf.II.340/2014/
  1. számú ítélete). [34] Az irányadó tényállás szerint a vádlott a kezében tartott vascsővel a sértett bántalmazásán kívül a sértett gépkocsijára is többször ráütött, amellyel azt megrongálta, és amely magatartását szintén egyenes szándékkal valósította meg. Ezzel ok-okozati összefüggésben a sértettnek kára keletkezett. [35] A Btk.
  2. §
(1)bekezdés
  1. pontja alapján a kár a törvény eltérő rendelkezése hiányában a bűncselekménnyel a vagyonban okozott értékcsökkenés. Miután a rongálással okozott kár összege meghaladta az ötvenezer-egy forintot, de nem haladta meg az ötszázezer forintot, az a Btk.
  2. §
(6)bekezdés a) pontja szerinti kisebb kár. [36] A büntetés kiszabásának felülbírálata során az ítélőtábla további enyhítő körülményként értékelte a bűncselekmények elkövetése óta bekövetkezett jelentős időmúlást, továbbá azt, hogy a vádlott hosszabb ideje áll büntetőeljárás terhe alatt (Kúria
  1. BKv. III/
  2. pont), illetve a vádlott - helyesen - bűnösségre is kiterjedő beismerő vallomását értékelte enyhítő körülményként. [37] Helyesen járt el az elsőfokú bíróság, amikor a konkrét cselekmények tárgyi súlya és a bűnösségi körülmények alapján a büntetési célok elérését kizárólag a szabadságvesztés kiszabásával látta elérhetőnek, és – a kiegészített bűnösségi körülményekre is figyelemmel – helyesen járt el, akkor is, amikor Terhelt1 vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés végrehajtását próbaidőre felfüggesztette. Az így kiszabott büntetés az enyhítő körülményekre, így különösen a büntetlen előéletű vádlott megbánó magatartására, a sértett megbocsátására, a kár megtérítésére és a hat kiskorú gyermek eltartására figyelemmel Szegedi Ítélőtábla 2.Bf.687/2022/6 6 alkalmas a büntetési célok eléréséhez, ezért helyesen járt el a törvényszék, amikor annak tartamát a büntetési tételkeret minimumát jelentő 2 évben határozta meg és lehetőséget látott a végrehajtás törvényi maximumának megfelelő tartamú próbaidőre történő felfüggesztésére. [38] Osztotta ugyanakkor a másodfokú bíróság a fellebbviteli főügyészség álláspontját, hogy az elsőfokú bíróság tévedett, amikor a sértett tulajdonát képező és a Kecskeméti Törvényszék bűnjelkezelőjénél bevételezett egy darab kés lefoglalásának megszüntetése mellett elrendelte annak is a megsemmisítését és azt nem a sértett részére rendelte kiadni. [39] A Be.
  3. §
(1)bekezdés a) pontja alapján a lefoglalást meg kell szüntetni, ha arra az eljárás érdekében már nincs szükség. A
(2)bekezdés értelmében, ha a lefoglalt dolog értéktelen és arra senki nem tart igényt, azt a legfoglalás megszüntetése után meg kell semmisíteni. Ellenkező esetben pedig a kiadás sorrendjét a Be. 321. §-a szabályozza, amelynek
(1)bekezdése szerint a lefoglalás megszüntetésekor a lefoglalt dolgot annak kell kiadni, aki a büntetőeljárás tárgyát képező cselekmény elkövetésekor annak tulajdonosa volt és tulajdonjogával kapcsolatban észszerű kétség nem merült fel. [40] Jelen esetben az eljárás során a bűncselekmény helyszínén lefoglalt, az elkövetés során nem használt kés tulajdonosa a sértett – amely rögzítésre is került az elsőfokú bíróság ítéletének
  1. oldal
  2. bekezdésében – továbbá a kés nyilvánvalóan nem értéktelen és arról a sértett nem mondott le. Erre figyelemmel az ítélőtábla ezen bűnjel kapcsán megváltoztatta az elsőfokú ítéletnek a bűnjelek megsemmisítésére vonatkozó rendelkezését akként, hogy elrendelte az egy darab kés sértett1 sértett részére kiadását. [41] Az elsőfokú bíróság által alkalmazott jogszabályhelyek felhívása több esetben hiányos volt. Erre figyelemmel azt az ítélőtábla a büntetés kiszabásának elvei körében kiegészítette azt a Btk.
  3. §
(1),
(2),
(3)és
(4)bekezdésével, a halmazati büntetés kiszabásával összefüggésben a Btk. 81. §
(1),
(2)és
(3)bekezdésével, a büntetés célja kapcsán a Btk.
  1. §-ára, a határozott ideig tartó szabadságvesztésből a feltételes szabadságra bocsátás vonatkozásában pedig a Btk.
  2. §
(1)bekezdésére és
(2)bekezdés a) pontjára, míg az előzetes mentesítés lehetőségének hiányára irányuló indokolást a Btk. 102. §
(1)bekezdésére való hivatkozással. [42] A kifejtettekből következik, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet a Be. 606. §
(1)bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint megváltoztatta, egyebekben pedig a Be. 605. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta azzal, hogy megállapította, hogy a vádlott
  1. december
  2. napjától
  3. december
  4. napjáig volt őrizetben, a vádlott személyes adatai közül a tartózkodási helyére, valamint értesítési és kézbesítési címére utalást mellőzte, mint szükségtelent, mivel az a bejelentett lakcímével megegyezik. [43] A vádlott terhére megállapított rongálás vétségének jogszabályi alapját kiegészítette a Btk.
  5. §
(1)bekezdés
  1. fordulatával, mivel a Kúria
  2. BK véleménye
  3. a) pontjában foglaltak alapján az elkövetési magatartás azonos büntetési tétellel fenyegetett alakzataira utalni kell és a vádlott a rongálás vétségét a sértett vagyontárgyának megrongálásával követte el. [44] A Btk.
  4. §
(1)bekezdésének szövegezésével összhangban megállapította, hogy a vádlott legkorábban a kiszabott szabadságvesztés esetleges végrehajtása esetén a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. [45] Észlelte az ítélőtábla azt is, hogy az elsőfokú ítélet kelte helytelenül került megjelölésre, és az helyesen 2022. szeptember 19. napja. [46] Az ítélet elleni fellebbezési jog kizárása a Be. 615. §
(1)és
(2)bekezdésén alapul. Szegedi Ítélőtábla 2.Bf.687/2022/6 7 Szeged,
  1. március
  2. dr. Joó Attila a tanács elnöke dr. Halász Edina előadó bíró dr. Nagy Erzsébet bíró A Szegedi Ítélőtábla Bf.II.687/2022/
  3. számú ítélete és a Kecskeméti Törvényszék 5.B.366/2021/
  4. számú ítélete a jelen ítéletben foglalt változtatásokkal a mai napon jogerőre emelkedett. Szeged,
  5. március
  6. dr. Joó Attila a tanács elnöke

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.