← Magyarország

Kfv.37188/2026/2 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Önmagában a felülvizsgálati kérelem befogadását nem alapozza meg, ha a fél nem ért egyet a jogerős ítéletben foglaltakkal, eltérő jogi álláspontja miatt azt jogszabálysértőnek tartja. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.III.37.188/2026/

  1. A tanács tagjai: Dr. Kovács András a tanács elnöke Dr. Varga Eszter előadó bíró Dr. Bérces Nóra bíró Dr. Farkas Katalin bíró Dr. Magyarfalvi Katalin bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) A felperes képviselője: Dr. Mayer Vanda ügyvéd (felperesi képviselő címe) Az I. rendű alperes: Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (I. rendű alperes címe) Az I. rendű alperes képviselője: Schmidt Ádám és Társa Ügyvédi Iroda (I. rendű alperesi képviselő címe; eljáró ügyvéd: dr. Schmidt Beatrix) A II. rendű alperes: ... Vármegyei Kormányhivatal (II. rendű alperes címe) A II. rendű alperes képviselője: dr. Bera Krisztina kamarai jogtanácsos A per tárgya: bányafelügyeleti ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A felülvizsgálattal támadott határozat: Fővárosi Törvényszék 106.K.700.897/2025/
  2. Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás Kúria III.Kfv.37.188/2026/2-I 2 [1] A felperes tulajdonosa a ... ... hrsz-ú ingatlannak (a továbbiakban: perbeli ingatlan), amely az ... vörösiszap tározója volt és jelenleg bányászati hulladékkezelő létesítménynek (a későbbiekben: hulladékkezelő létesítmény) minősül. [2] A felperes
  3. augusztus 26-án a hulladékkezelő létesítmény bezárásának engedélyezését kérte az I. rendű alpereshez benyújtott kérelmében. Az I. rendű alperes a
  4. augusztus 30-án kelt ... számú végzésével a kérelme hiányainak pótlására hívta fel a felperest, melyben – egyebek mellett – kérte, hogy nevezze meg és igazolja, hogy ki a létesítmény üzemeltetője; továbbá felhívta arra, hogy egészítse ki a kérelmét a bányászati hulladékok kezeléséről szóló 13/
  5. (I. 28.) SZTFH rendelet (a továbbiakban: Bhr.)
  6. §

(3)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontja szerint az üzemeltető nyilatkozatával arra vonatkozóan, hogy a súlyos balesetek megelőzésére szolgáló tervet és annak végrehajtására szolgáló biztonsági irányítási rendszert, valamint a belső vészhelyzeti tervet elkészítette. Figyelmeztette egyidejűleg a felperest, hogy ha a végzésben foglaltakat nem vagy nem teljes körűen teljesíti, az eljárást megszünteti, illetve a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. [3] A felperes 2024. szeptember 10-én a hiánypótlási felhívásra úgy nyilatkozott, hogy ő a hulladékkezelő létesítmény tulajdonosa, azonban az üzemeltetői szerepet még nem látta el, „tervezi” a hulladékkezelő létesítmény üzemeltetésének átvételét a szükséges engedélyek megszerzését követően. „Az engedélyek beszerzését követően a ... mint üzemeltető, valamint az üzemeltető megbízásából a rekultivációt végző generál kivitelező vállalja, hogy a rekultivációs munkálatok megkezdésére elkészíti a súlyos balesetek megelőzésére szolgáló tervet, a végrehajtására vonatkozó biztonsági irányítási rendszert, valamint a belső vészhelyzeti tervet”. [4] Az alperes a 2024. október 22-én kelt ... számú határozatával a felperes kérelmét elutasította. Megállapította, hogy a felperes a hiánypótlási felhívásra nem nyújtott be a Bhr. 4. §
(3)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontja szerinti nyilatkozatot, tehát a hiánypótlási felhívást e tekintetben nem teljesítette, ezért a kérelem nem felel meg a hivatkozott rendelkezésnek. Mindezeken túl hivatkozott az eljárás során szakhatóságként megkeresett II. rendű alperes szakhatósági állásfoglalására, amely a kérelem teljesítéséhez a földtani közeg védelmét érintően, továbbá természet- és tájvédelmi, levegőtisztaság védelmi és hulladékgazdálkodási szempontból nem járult hozzá. A jogerős ítélet [5] A felperes keresete alapján eljárt törvényszék a jogerős ítéletével a keresetet elutasította. [6] Megállapította, hogy a felperes szakhatósági állásfoglaláshoz kapcsolódó hiánypótlási felhívás elmaradására, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (A továbbiakban: Ákr.) 4. §
(1)bekezdésének és a 6. §
(1)bekezdésének sérelmére, a benyújtott dokumentáció műszaki-szakmai tartalmának számításaira, a levegőtisztaság védelemmel összefüggésben az előzetes vizsgálati eljárásban bemutatott dokumentáció figyelmen kívül hagyására vonatkozó hivatkozásai tiltott keresetváltoztatásnak minősülnek. [7] A bányászatról szóló
  1. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.)
  2. §
  3. pont g) alpontja alapján megállapította, hogy a bányászati hulladék kezelése bányászati tevékenységnek minősül. Nem vitatott tényként rögzítette, hogy a perbeli ingatlanon lévő vörösiszap tározó „A” osztályba sorolt hulladékkezelő létesítménynek minősül. E Kúria III.Kfv.37.188/2026/2-I 3 létesítménynek azonban – függetlenül az aktív üzemelés hiányától – a Bhr.
  4. §
(3)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontja szerint rendelkeznie kell biztonsági tervekkel; a Bhr. 3. §
(4)bekezdéséből pedig az következik, hogy az üzemeltetőt terhelő kötelezettségek teljesítése üzemeltető hiányában a hulladék birtokosát terhelik. [8] Hangsúlyozta, hogy az I. rendű alperes eljárását, a bányászati hulladékkezelő bezárásának engedélyezését a felperes kérelmezte, ezért az eljárásban őt terhelte minden olyan szükséges dokumentum becsatolásának kötelezettsége, amely az engedély megadásához szükséges. A felperes az I. rendű alperes üzemeltető megnevezésére irányuló határozott kérdésére (8-as sorszámú végzés
  1. pontja) a megelőző eljárásban nem adott választ, csak a perben állította, hogy az üzemeltetőnek az előző tulajdonos, az ... tekinthető. Mindezek alapján a felperes alaptalanul hivatkozott arra, hogy az I. rendű alperes téves jogértelmezés alapján hívta fel a biztonsági tervek csatolására. [9] Megállapította, hogy a felperes a hiányzó nyilatkozatot a biztonsági tervek meglétéről az I. rendű alperes felhívása ellenére nem csatolta. A megküldött nyilatkozata azt támasztja alá, hogy a biztonsági tervekkel a felperes nem rendelkezik, azokat majd csak a későbbiek során kívánja elkészíteni vagy elkészíttetni. A tervekkel rendelkezést csupán jövőbeni feladatának tekinti, melynek teljesítésére – bizonyos további feltételek teljesülése esetére – vállalkozik. A felperes a biztonsági tervek kérelem benyújtásakor való rendelkezésre állásának szükségességét alaptalanul kérdőjelezte meg; a hiánypótlási felhívásban foglaltak elmulasztásának jogkövetkezményeit a hatóság jogszerűen vonta le. Mivel az engedélyezés egyik törvényi feltételének nem teljesítése megalapozza a kérelem elutasítását, ezért a II. rendű alperes szakhatósági eljárására és a kiadott állásfoglalására vonatkozó érveket nem vizsgálta, az ezzel összefüggő bizonyítási indítványokat, valamint a felperes ügyvezetőjének személyes meghallgatását mellőzte. A felülvizsgálati kérelem [10] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben elsődlegesen annak megváltoztatását, az alperes határozatának megsemmisítését és az alperes új eljárásra kötelezését, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. [11] A felülvizsgálati kérelme befogadása körében a közigazgatási perrendtartásról szóló
  2. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  3. §
(1)bekezdés
  1. a)pont aa),
  2. ab)és
  3. ad)alpontjait jelölte meg. [12] Arra hivatkozott, hogy a Kúria iránymutatását igényli azon jogkérdés megválaszolása, hogy megtagadható-e a bányászati hulladékkezelő létesítmény bezárásának engedélyezése kizárólag arra hivatkozással, hogy a kérelmező nem csatolt „üzemeltetői nyilatkozatot” (biztonsági tervek meglétét igazoló nyilatkozatot), akkor is, ha már a hiánypótlás során kifejezetten nyilatkozott arról, hogy nem üzemeltető, és az üzemeltetői minőség tisztázása a jogvita érdemi magját képezi. A Bhr. 3. §
(4)bekezdésére hivatkozással előadta, hogy a jelen esetben nem az üzemeltető hiánya áll fenn, hanem az, hogy nem ő az üzemeltető, melyet alátámaszt, hogy a bányafelügyeletnél „az előző tulajdonos/üzemeltető vonatkozásában pénzügyi biztosíték áll rendelkezésre”. Ezen jogkérdéshez „szorosan kapcsolódik az is, hogy a hatóság/bíróság megkerülheti-e az alkalmazandó kötelezettségek előfeltételét képező tényállási elem (különösen az A osztályú besorolás) érdemi tisztázását, és számon kérhet-e „A” osztályhoz kötött dokumentumokat besorolás-megállapítás nélkül”. Kúria III.Kfv.37.188/2026/2-I 4 [13] Állította, hogy az ügy különleges súlyú, maga a jogerős ítélet is hangsúlyozza a környezet hatékony védelmét, a megelőzés elvét és a hosszútávú közérdeket, továbbá azt, hogy a veszélyes hulladékkezelő létesítmény biztonságos kezelése érdekében a felelősségi kérdés rendezése kiemelt. [14] A felülvizsgálati kérelem befogadása álláspontja szerint azért is indokolt, mert az elsőfokú bíróság több, az ügy érdemére kiható eljárási jogsértést valósított meg. A tárgyalási jegyzőkönyv rögzíti, hogy az ügyvezető személyesen nyilatkozni kívánt, azonban a bíróság ezt érdemben kizárta, mint ahogyan a DVD-n szereplő „egyedüli” iratanyagról a másolat készítését is. E jegyzőkönyv alapján a nyelvi jogok garanciális biztosítása sem tisztázott („megértést segítő tolmács”), amely az érdemi védekezését – a DVD-n található iratanyag megismerésének hiányát is ideértve – korlátozta. E körben hivatkozott a Kúria Kfv.III.37.573/2022/2. számú határozatára. A Kúria döntése és jogi indokai [15] A felülvizsgálati kérelem elbírálására – az alábbiak szerint – nincs lehetőség. [16] A Kp. 117. §
(4)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – részletesen indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [17] A Kp. 118. §
(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
  1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
  2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
  3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
  4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
  5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
  6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [18] A Kp. 3. §
(3)bekezdése szerint a jogvita elbírálásához szükséges tények feltárása, az alátámasztásukra szolgáló adatok és bizonyítékok rendelkezésre bocsátása – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a feleket terheli. [19] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontja szerinti befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. A joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelmet akkor kell befogadni, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy az adott jogkérdés mikénti megítélésében a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontjának első fordulatára való hivatkozás esetén ezért – amint arra a Kúria a 7/2023. Jogegységi határozatában Kúria III.Kfv.37.188/2026/2-I 5 (Jpe.IV.60.024/2023/10.) is rámutatott – konjunktív feltételként kell vizsgálni egyrészről azt, hogy az adott elvi jelentőségű jogkérdésben a Kúria közzétett határozatában korábban már állást foglalt-e, másrészről pedig azt, hogy a felvetett jogkérdésben vannak-e olyan eltérő bírói döntések, amelyek arra világítanak rá, hogy a bírói gyakorlat széttartó lenne, annak egysége – ellentétes jogértelmezés miatt – a támadott jogerős ítélet folytán sérült vagy ennek veszélye áll fenn (Kfv.VII.37.187/2023/2., Kfv.I.35.060/2025/2., Kfv.III.37.152/2025/4.). A joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható (Kfv.II.38.109/2019/2, Kfv.VII.45.129/2023/3., Kfv.I.35.092/2025/2.). [20] A Kúria a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége [Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont,
  2. ab)alpont] okán kizárólag akkor teszi lehetővé a jogerős ítélet felülvizsgálatát, ha a vizsgált jogkérdés az egyedi ügyön túlmutat. A befogadáshoz ebben az esetben az is szükséges, hogy valamilyen további – általában a jogegységgel, illetve közvetetten a jogbiztonsággal kapcsolatba hozható – fontos ok fennálljon, és ennek folytán a Kúria iránymutatása váljon szükségessé. Ezen pontra hivatkozással a felülvizsgálati kérelem befogadása különösen abban az esetben indokolt, ha a jogkérdés nagy számban előforduló, új típusú ügyben merült fel, valamint, ha az adott ügy a jogalanyok széles körét érinti. Az ügyek társadalmi jelentősége jellemzően akkor mutatható ki, ha olyan jogkérdés merült fel, amely a társadalom széles körét közvetlenül, vagy közvetve érinti (Kfv.IV.37.960/2020/2., Kfv.I.35.194/2021/2.). [21] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja alapján, a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelmére, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegésre alapozott felülvizsgálat a bíróság tisztességes eljárásának és a közigazgatás tisztességes ügyintézésének a kontrollját jelenti. A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontjára hivatkozás esetén a befogadási okot a Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint részletes indokolással kell alátámasztani, mégpedig kifejezetten a befogadhatóság körében, annak szempontjait érintően. A befogadásra csak akkor kerülhet sor, ha a kérelmet előterjesztő az eljárási szabályszegés megjelölésén kívül azt is bemutatja, hogy a szabályszegés az ügy érdemi eldöntésére is kihatással volt és annak ténybeli alapja olyan kétséget ébreszt a jogerős ítélet helytállósága tekintetében, amelyről további érdemi vizsgálat nélkül nem lehet állást foglalni (Kfv.I.35.472/2022/3., Kfv.VII.45.269/2022/2., Kfv.V.35.285/2023/2., Kfv.V.35.008/2024/2., Kfv.V.35.129/2024/2., Kfv.VI.37.900/2024/2.). [22] Az
  1. aa)alpont szerinti befogadhatósági ok azt teszi lehetővé, hogy a Kúria az alsóbb fokú bíróságok felett megfelelő kontrollt gyakorolhasson, és az egységes ítélkezés követelményének megtartása érdekében számukra – szükség szerint – irányt mutasson. A joggyakorlat egysége azt jelenti, hogy a bíróságok között nincs eltérés a tekintetben, hogy az egyes jogszabályokat miként kell értelmezni, azaz mi a jogi norma alapvető tartalma, illetve azt hogyan kell alkalmazni. A befogadáshoz éppen ezért nem elegendő, hogy a Kúria egy adott jogkérdésben még nem foglalt állást. Az is szükséges, hogy a fél arra hivatkozzon, hogy az adott jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy, hogy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezzel a joggyakorlat egysége megbomlásának a veszélye áll fenn. A perbeli esetben a felperes azonban – a felülvizsgálati kérelme befogadhatóságának indokolása körében – nem jelölt meg egyetlen olyan alsóbb fokú bírósági határozatot sem, amely arra világítana rá, hogy az ítélkezési gyakorlat széttartó lenne, annak egysége – ellentétes jogértelmezés miatt – a támadott jogerős ítéletek folytán sérült volna, vagy ennek veszélye fenyegetne. Amíg az alsóbb fokú bíróságok között nincs eltérés a tekintetben, hogy az egyes jogszabályokat miként kell értelmezni, illetve hogyan kell alkalmazni, addig a Kúria III.Kfv.37.188/2026/2-I 6 joggyakorlat egységének biztosítása nem kívánja meg a Kúria iránymutatását. Ilyen esetben ugyanis azt az értelmezést kell bírói gyakorlatként elfogadni, amelyet az elsőfokon eljáró bíróság(
  2. ok)kialakított(
  3. ak)(Kfv.VII.37.127/2023/2., Kfv.VII.37.136/2025/2.). A felperes nem hivatkozott olyan körülményekre sem, amelyek az elsőfokú bíróság jogértelmezésének meghaladottságára utalnának. [23] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ab)alpontja szerinti befogadási ok tekintetében a felperes a felülvizsgálati kérelmében nem adott elő olyan tényt, körülményt, amely valószínűsítené az egyedi tényállású ügy önmagán túlmutató súlyát, jelentőségét. A felülvizsgálati bíróság továbbá nem észlelte az adott ügytípus – és a benne foglalt jogkérdés – tömeges számban történő előfordulását sem. Az a körülmény, hogy a felperes a jogerős ítéletben kifejtett jogértelmezéssel, így a konkrét ügyben az üzemeltető személyére és ezzel összefüggésben a biztonsági tervek benyújtásának kötelezettségére, a perbeli ingatlanon lévő vörösiszap tározó „A” osztályba sorolt hulladékkezelő létesítménynek minősülésére, továbbá a hiánypótlási felhívás nem teljesítésének jogkövetkezményére vonatkozó megállapításokkal nem ért egyet, a felmerülő jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége szempontjából nem értékelhető olyan körülményként, amely a felülvizsgálati kérelem befogadását indokolná (Kfv.VII.45.058/2023/2.; Kfv.IV.37.823/2024/2.). Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy az adott ügy mikénti eldöntése az abban félként szereplőkön kívül tömegesen más jogalanyok jogi helyzetét még közvetve sem befolyásolja. [24] A felperes a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja körében egyrészt az alperes által DVD adathordozón csatolt iratanyag megismerésének hiányára, ezzel összefüggésben az érdemi védekezéshez fűződő joga sérelmére hivatkozott. A Kúria hangsúlyozza, hogy a felülvizsgálati kérelemben nevesített befogadási okok alapján annak vizsgálatára kerül sor, hogy a konkrét ügyben felmerült-e olyan kérdés, amely a Kp. 118. §
(1)bekezdésében foglaltak körébe tartozik, ezáltal a felülvizsgálati kérelem befogadását és érdemi elbírálását megalapozza. A befogadásról szóló döntés során a Kúria nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát vizsgálja. A Kúria a befogadhatóság vizsgálata során a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott konkrét jogszabálysértésekről nem foglalhat állást, mert arra a felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló határozatban van csak lehetőség. [25] A fentieket figyelembe véve a befogadás keretei között annyi megállapítható, hogy a törvényszék a
  1. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyvben tájékoztatta a felperest arról, hogy a szóban forgó DVD egyes mappáinak mi az elnevezése, az a közigazgatási iratanyagot tartalmazza, továbbá, hogy az adathordozó tartalmát a bíróság ügyfélszolgálatán megtekintheti. [26] A felperes a fentieken túl az ügyvezetője személyes meghallgatásának hiányát kifogásolta, ezzel kapcsolatban a nyelvi jogok sérelmét állította. A Kúria megállapította, hogy a felperes nem jelölte meg, hogy mely tényre/körülményre vonatkozó személyes meghallgatásának elmaradása miként hatott ki az ügy érdemére. Ezzel szemben az elsőfokú bíróság a felperes személyes meghallgatásra vonatkozó bizonyítási indítványának mellőzéséről számot adott, megállapítva, hogy a perben jogkérdésben kellett döntenie. Mindezek okán a felperes nem valószínűsített olyan, a jelen ügy érdemére is kiható lényeges eljárási jogszabálysértést, amely a Kp.
  2. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpont befogadásra okot adhatott volna. [27] A felperes a Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontján alapuló befogadási okra nem hivatkozott, pusztán megjelölte a Kúria Kfv.III.37.573/2022/
  1. számú határozatát. A Kúria megállapította, hogy a felhívott határozat vízvezetési szolgalmi jogvitában indult közigazgatási perben benyújtott felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról Kúria III.Kfv.37.188/2026/2-I 7 rendelkezik. E végzés a jelen üggyel sem az ügy tárgya, sem a felvetett jogkérdések kapcsán nem összevethető, ezért a felülvizsgálati kérelem befogadását nem alapozza meg. [28] A fentiekre tekintettel a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kúria a Kp.
  2. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés rövid tartalma [29] Önmagában a felülvizsgálati kérelem befogadását nem alapozza meg, ha a fél nem ért egyet a jogerős ítéletben foglaltakkal, eltérő jogi álláspontja miatt azt jogszabálysértőnek tartja. Záró rész [30] A végzés ellen sem fellebbezésnek, sem felülvizsgálatnak nincs helye [Kp. 112. §
(2)bekezdése, Kp.
  1. § d) pontja]. [31] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásáról a Kp.
  2. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott. Budapest,
  1. április
  2. Dr. Kovács András s.k. tanácselnök, Dr. Varga Eszter s.k. előadó bíró, Dr. Bérces Nóra s.k. bíró, Dr. Farkas Katalin s.k. bíró, Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.