← Magyarország

Gf.40390/2020/5 – Fővárosi Ítélőtábla

A Fővárosi Ítélőtábla a Vető és Kovácsházi Ügyvédi Iroda (felperesi jogi képviselő címe, ügyintéző: dr. Vető Gábor ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a Baldócziné dr. Csorba Ibolya Erzsébet ügygondnok (alperesi jogi képviselő címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen társulati határozat hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Budapest Környéki Törvényszék

  1. július 3-án kelt 8.G.40.032/2018/
  2. számú ítélete ellen a felperes
  3. sorszámon előterjesztett fellebbezése folytán – tárgyaláson kívül – meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését részben megváltoztatja, és az alperes
  4. december 2-án tartott közgyűlésén hozott
  5. számú és
  6. számú határozatát, az alperes
  7. április 21-én tartott közgyűlésén hozott
  8. számú,
  9. számú és
  10. számú határozatát, valamint az alperes
  11. május 10-én tartott közgyűlésén hozott 12/
  12. sz. határozatát hatályon kívül helyezi; az alperes által a felperesnek fizetendő perköltség összegét 52.884 (ötvenkétezernyolcszáznyolcvannégy) forintról 131.070 (százharmincegyezer-hetven) forintra felemeli; egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 159.460 (Százötvenkilencezer-négyszázhatvan) forint összegű másodfokú perköltséget. A Fővárosi Ítélőtábla Baldócziné dr. Csorba Ibolya ügygondnok másodfokú eljárás során felmerült díját 12.000 (tizenkétezer) forint + áfa összegben állapítja meg. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Tényállás [1] A fellebbezés elbírálása szempontjából irányadó tényállás szerint az alperes, mint v. t-ot a cégjegyzékbe
  13. február
  14. napján jegyezték be a
  15. november 29-i keltű létesítő okirata alapján. [2] Az alperes
  16. november 29-i alakuló közgyűlésén meghozták a 6/
  17. sz. határozatot, amely szerint a közgyűlés a (alperes neve) megalapította, és a 7/
  18. sz. határozatot, amely szerint a közgyűlés a (alperes neve) alapszabályát elfogadta. A Budapest Környéki Törvényszék
  19. július 13-án kelt és
  20. szeptember 6-án jogerőre emelkedett 8.G.40.137/2011/
  21. szám alatti részítéletével az alperes
  22. november
  23. napján tartott alakuló közgyűlésén hozott 6/
  24. sz. és 7/
  25. -sz. határozatát hatályon kívül helyezte. Az alperesnek azóta nincs elfogadott alapszabálya. [3] A felperes az alperes érdekeltségi területén elhelyezkedő P. ... hrsz-ú, ... hrsz-ú és a ....hrsz-ú ingatlanok tulajdonosaként az alperes víziközmű-társulat tagja. Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.390/2020/5 2 [4] Az alperes
  26. december 2-án 15 órára közgyűlést hívott össze, a megismételt közgyűlés kitűzött időpontja
  27. december
  28. napjának 16 órája volt. [5] A közgyűlési meghívóban feltüntetett napirendi pontok az alábbiak voltak:
  29. Közgyűlés tisztviselőinek megválasztása.
  30. A
  31. május
  32. napján tartott közgyűlés hatályának megerősítése. Határozathozatal.
  33. Általános tájékoztató az alperes jogi helyzetéről.
  34. Tájékoztató az alperes pénzügyi helyzetéről. Határozathozatal.
  35. Kintlévőségek behajtásának tárgyalása. Határozathozatal.
  36. A beruházás költségeinek aktualizálása. Határozathozatal.
  37. Tájékoztató a
  38. november 07-i alperes – Önkormányzat egyeztetésről. Döntés adatszolgáltatási eljárásról. Határozathozatal.
  39. Tisztségviselő választás. Alapszabály módosítás. Határozathozatal.
  40. Egyebek. (Kérdések és válaszok) [6] Az alperes
  41. december 2-án 15 órára kitűzött közgyűlése a megjelentek számára tekintettel határozatképtelen volt. Az ugyanaznap 16 órakor tartott megismételt közgyűlés meghozta az alábbi határozatokat: A
  42. számú határozat szerint az alperes megerősíti és jóváhagyja a
  43. május 17-i közgyűlésen hozott határozatokat. A
  44. számú határozat szerint a fizetési meghagyási ügyek, összegkorlátok és határidőengedmények nélkül, minden esetben induljanak meg. A
  45. számú határozat szerint az alperes megbízza dr. Sz. B. ügyvédet a jogtalan gazdagodás miatti fizetési meghagyásokkal kapcsolatos eljárások ill. perek lefolytatására. A
  46. számú határozat szerint a közgyűlés megszavazta, hogy a
  47. december 31-ig keletkezett 98 millió forintos beruházási megtakarítás az elmúlt 8 év működési és bonyolítási költség-túlköltekezésének fedezete legyen. A
  48. számú határozat szerint az intézőbizottság elnökét, J. J-t
  49. január 01-jétől a mindenkori szakmunkás bérminimum összege illeti meg munkadíjként, mely jelenleg havi bruttó 161.250 forint, melyről az alperes felé számlát állít ki. A
  50. számú határozat szerint az alperes átadja a P-i Önkormányzat jogi képviselőjének a
  51. december 31-i dátummal született és a
  52. december 31-éig beérkezett számlák alapján meghatározott bekerülési költség tematikus részletezett táblázatát. A
  53. számú határozat szerint az alperes bekerülési költségtáblázatának a p-i önkormányzat jogi képviselőjének való átadásának feltétele, hogy a pilisborosjenői önkormányzat tegye le az általa kidolgozott és a lazaréti telektulajdonosokkal megkötni kívánt megállapodás mögötti gazdasági számításokat, a beszerzett árajánlatokkal és a megvalósítani kívánt műszaki megoldásokkal együtt, valamint az osztatlan közös telkek értékbecslésével együtt. [7] Az alperes
  54. április 21-én 16:00 órára közgyűlést hívott össze, a megismételt közgyűlés időpontja
  55. április
  56. napjának 17 órája volt. A közgyűlési meghívó szerint a
  57. napirendi pont a következő volt: L. útjainak állagmegóváshoz szükséges munkálatok és ennek anyagi fedezetének tárgyalása. Határozathozatal. [8] Az alperes
  58. április 21-én 17 órakor megismételt közgyűlést tartott, melyen meghozta az alábbi határozatokat: Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.390/2020/5 3 A
  59. számú határozat szerint a közgyűlés a 2017-es pénzügyi beszámolót elfogadta. A
  60. számú határozat szerint a közgyűlés a 2017-es pénzügyi beszámolóra az alperes IB számára a felmentvényt megszavazta. A
  61. számú határozat szerint a közgyűlés a prioritásokat betartva, fedezet esetén a rendelkezésre álló keretből az utak karbantartását elvégezheti. A
  62. számú határozat szerint a közgyűlés megszavazta, hogy az IB levélben keresse meg a tulajdonosokat a közvilágítás mielőbbi megépítése tárgyában, benne a felmerülő költségekkel. A
  63. számú határozat szerint a közgyűlés megszavazta, hogy a közvilágítás a fedezet függvényében utcánként valósuljon meg L.-en. [9] Az alperes
  64. május 10-én 17 óra 30 perckor megismételt közgyűlést tartott, az ott meghozott 12/
  65. számú határozat szerint a közgyűlés a
  66. év pénzügyi mérlegét és beszámolóját elfogadta, a fellelt eltérések kiigazításával együtt. A kereset és az ellenkérelem [10] A felperes keresetében az alperes
  67. december 2-i közgyűlésének a 13-
  68. számú határozatai, a
  69. április 21-i közgyűlésének
  70. számú,
  71. számú,
  72. számú,
  73. számú és
  74. számú határozata, valamint a
  75. május 10-i közgyűlésének 12/
  76. számú határozata hatályon kívül helyezését kérte. Keresetét a Polgári Törvénykönyvről szóló
  77. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk). 3:
  78. §-a és a vízgazdálkodásról szóló
  79. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 35.§

(4)bekezdése alapján terjesztette elő. A közgyűlésekkel kapcsolatban kifogásolta, hogy valójában nem megismételt közgyűlésekről volt szó, ezért azok nem is voltak határozatképesnek tekinthetők, figyelemmel arra is, hogy nem készült róluk külön jegyzőkönyv. A közgyűlésekről készült jegyzőkönyvek megküldését szintén jogszabálysértőnek állította, mivel a vízgazdálkodási társulatokról szóló 160/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban Vtv. Korm. rendelet) 6. §
(2)bekezdésében és 7. §
(5)bekezdésében foglaltak ellenére a határozatképességet igazoló okiratok és meghatalmazások nem kerültek azzal együtt megküldésre. Az egyes közgyűlésekkel és az azokon hozott egyes határozatokkal kapcsolatos további kifogásait is előadta. [11] Az alperes a kereset elutasítását kérte valamennyi kereseti kérelem tekintetében. Állította, hogy a támadott határozatok megismételt közgyűléseken születtek, amelyek igy határozatképesek voltak, és nincs akadálya annak, hogy egy okiratban készüljön csak jegyzőkönyv. Vitatta, hogy a jegyzőkönyvvel együtt egyéb okiratokat is meg kellene küldenie a tagoknak. Hivatkozott rá, hogy a felperesnek a határozatok hatályon kívül helyezése iránti keresete körében a 30 napos keresetindítási határidőn túli hivatkozásai nem vehetők figyelembe, azok előadásával a felperes elkésett. A felperes egyes hivatkozásaival szemben is előadta álláspontját. Az elsőfokú bíróság határozata [12] Az elsőfokú bíróság a
  1. július 3-án kelt 8.G.40.032/2018/
  2. számú ítéletében az alperes
  3. december
  4. napján tartott közgyűlésén hozott
  5. számú és
  6. számú határozatát, valamint az alperes
  7. április
  8. napján tartott közgyűlésen hozott
  9. számú és
  10. számú határozatát hatályon kívül helyezte, ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperesnek 52.884 forint perköltséget. Baldócziné dr. Csorba Ibolya ügygondnok díját 30.000 forintban Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.390/2020/5 4 állapította meg és rendelkezett arról, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követően megkeresi a Budapest Környéki Törvényszék Gazdasági Hivatalát, hogy az EL 01309/
  11. elnöki letéti szám alatt kezelt 30.000 forint összegből 30.000 forint ügygondnoki díjat utaljon ki Baldócziné dr. Csonka Ibolya ügygondnoknak. [13] Ítéletének indokolásában – rögzítve, hogy a Vtv.
  12. §-a szerint a víziközmű társulatra e törvény eltérő rendelkezése hiányában a gazdasági társaságokról szóló törvénynek a gazdasági társaságokra vonatkozó közös szabályait kell alkalmazni a víziközmű társulat sajátosságainak figyelembevételével – ismertette a Ptk. 3:
  13. §-át, a 3:
  14. §-át, a 3:
  15. §-át és a Vtv.
  16. §
(4)bekezdését, valamint a Vtv. Korm. rendelet
  1. és a
  2. §-át. Megállapította, hogy a felperes az alperes víziközmű társulat tagja. A Ptk.
  3. §
(1)bekezdés szerinti 30 napos keresetindítási határidő kapcsán kifejtette, hogy csak a keresetindítási határidőn belül előterjesztett okokat vizsgálhatja, a határidő megszabja, hogy a társasági határozat hatályon kívül helyezése iránti kereset érdemi elbírálása során a határozat jogsértő volta alapjául tett mely tényelőadások, bizonyítékok vehetők figyelembe, a határidő eltelte után megjelölt további jogsérelmek érdemben nem vizsgálhatóak. [14] Alaptalannak találta a valamennyi támadott határozat körében előadott azon hivatkozást, hogy a közgyűlések után a jegyzőkönyvvel együtt meg kell küldeni a határozatképességet igazoló okiratokat és meghatalmazásokat is a tagok részére, mert ilyen jogszabályi előírást sem a Vtv., sem a Vtv. Korm. rendelet nem tartalmaz, a felperes által hivatkozott jogszabályhelyekből sem vonható le ez a kötelezettség. Ezért a jelenléti ívek és meghatalmazások csatolására irányuló indítvány is megalapozatlan, attól azonban nincs elzárva a társulat tagja, hogy a társulat irataiba betekinthessen. [15] A 2017. december 2-i közgyűlés kapcsán alaptalannak találta a felperesnek azt a hivatkozását, hogy azért nem szabályszerű annak az összehívásra, mert nem hívták meg rá azokat, akikről a bíróság a 8.G.40.137/2011/271. sz. részítéletében kimondta, hogy nem tagok és nem kényszertagok. Ennek indokaként rögzítette, hogy a Vtv. Korm. rendelet 7.§
(2)bekezdése, a Vtv. 36.§
(2)bekezdése, a 42.§-a és a 35.§
(2)bekezdése alapján csak a tagokat, kényszertagokat kell meghívni a közgyűlésre. Kifejtette, hogy a taggyűlés akkor határozatképes, ha a tagjainak több mint 50%-a jelen van. Azt a felperesi állítást, hogy a 2017. december 2-án 15:00 órakor tartott közgyűlés határozatképtelen volt, maga az alperes sem vitatta, pont emiatt került sor a megismételt közgyűlés megtartására. A megismételt közgyűlésen a megjelentek számára, és érdekeltségi arányára tekintet nélkül határozatképes volt a Vtv. 42.§
(7)bekezdése alapján. Nem ütközik jogszabályba, hogy a megismételt közgyűlésről készült jegyzőkönyvet és azt a tényt, hogy a 15 órára meghirdetett közgyűlés nem volt határozatképes egy okiratba foglalták, mivel nincs olyan előírás, hogy külön-külön jegyzőkönyvet kellene készítenie az alperesnek. A közgyűlési jegyzőkönyv olyan okirat, amely a döntések meghozatalát tanúsítja, de a jegyzőkönyvre vonatkozó alaki és tartalmi szabályok megsértésének önmagában a meghozott határozatok érvényességére is kiható jogkövetkezménye nincs, ezért a jegyzőkönyv esetleges hiányossága a közgyűlési határozatok hatályon kívül helyezésének ténybeli alapjaként nem szolgál. Az okiratok alapján bizonyítottnak találta, hogy a támadott határozatokat a megismételt közgyűlésen hozták. [16] Elkésettnek találta a
  1. december 2-i közgyűléssel kapcsolatban azt a kereseti indokot, amely szerint a Budapest Környéki Törvényszék 8.G.40.137/2011/
  2. számú jogerős részítéletében foglaltak miatt – annak okán, hogy nincs érvényes elfogadott alapszabálya – az alperes nem hívhatott össze szabályszerűen közgyűlést. A
  3. december 2-i közgyűlési határozatokról
  4. február 28-án a felperes már bizonyosan tudomással rendelkezett (ekkor a közgyűlési jegyzőkönyvet be is csatolta a bíróság részére), ezért a felperes ezt a hivatkozását a 30 napos keresetindítási határidőn túl adta elő. Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.390/2020/5 5 [17] A
  5. december 2-i közgyűlés
  6. számú határozata kapcsán a keresetet azzal az indokolással utasította el, hogy a 2017 májusi határozat megerősítésére szolgáló határozat körében a felperes nem jelölte meg, hogy az mely jogszabályba vagy a létesítő okirat mely pontjába ütközik. [18] A
  7. számú határozat kapcsán megállapította, hogy az csupán arról szól, hogy az alperes fizetési meghagyásos eljárásokat kíván indítani összegkorlátok és határidő engedmények nélkül, a jegyzőkönyvből megállapíthatóan azok ellen, akik nem tagjai a víziközmű társulatnak. A határozat nem érdekeltségi hozzájárulás behajtásáról szól, ezért nem kellett a határozatban feltüntetni annak összegét és azt sem, hogy milyen közműépítési munkákat tartalmaz a határozat, erre kötelező jogszabályi előírás nincs. A megvalósítani kívánt közműépítési munkák költségeinek alapját képező alperes által kötött szerződések tartalma, illetve a szerződéskötések körülményei nem képezhetik a társulati határozat bírósági felülvizsgálatának tárgyát, a bíróság a közgyűlés gazdasági döntéseinek a célszerűségét nem vizsgálhatja. A
  8. számú határozat kapcsán elkésettnek tekintette, ezért érdemben nem vizsgálta a felperes azon hivatkozásait, melyeket a
  9. szeptember 26-án bíróságra érkezett beadványban, a
  10. október 4-i tárgyaláson, valamint a
  11. február 13-án érkezett
  12. sorszámú beadványban terjesztett elő, figyelemmel arra, hogy a közgyűlésről készült jegyzőkönyvet
  13. február 28-án csatolta, tehát legkésőbb ekkor a 30 napos keresetindítási határidő számára megkezdődött. [19] A
  14. számú határozat kapcsán azt állapította meg – visszautalva a
  15. pont kapcsán már kifejtettekre is –, hogy az ügyvéd megbízásáról való döntés beletartozik a „Kintlévőségek behajtásának tárgyalása. Határozathozatal” megnevezésű napirendi pontba. Az a döntés, hogy az alperes ügyvédet bíz meg, olyan gazdasági döntés, melynek célszerűségét a bíróság nem vizsgálhatja. Utalt ugyanakkor arra, hogy a hatályos eljárásjog szerint meghatározott feltételek fennállása esetén az alperesnek az általa indított perben kötelező is jogi képviselőt meghatalmaznia. Ezért a közgyűlés az
  16. számú napirendi pont keretében szabályszerűen dönthetett az adott kérdésben a Ptk. 3:
  17. §
(1)-
(3)bekezdése alapján, figyelemmel a Vtv. 42. §
(4)bekezdésére is. [20] A
  1. és
  2. számú határozatok vonatkozásában a felperes keresetét alaposnak találta. Megállapította, hogy a
  3. számú határozat tartalma túlmutat a meghívóban meghirdetett napirendi ponton, a
  4. számú határozat szerinti témakört pedig a meghívóban nem hirdették meg, ezért ezen kérdéskörökben a tagok nem tudták álláspontjukat előzetesen kialakítani. A határozatok így a Ptk. 3:
  5. §
(1)-
(3)bekezdéseibe ütköznek, ezért a 3:37. §
(1)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte azokat. [21] A
  1. és
  2. számú határozat kapcsán azt rögzítette, hogy az általános hivatkozásokon túl a felperes nem jelölte meg, hogy a határozat mely jogszabályba vagy a létesítő okirat mely pontjába ütközik. Az általa előadott azon hivatkozás, hogy az átadandó iratokat először az ingatlantulajdonosok részére kellene átadni és ezen iratok ismeretének hiányában a tulajdonosok nem szavazhattak volna érvényesen, semmilyen jogszabályi előírásnak nem feleltethető meg. [22] A
  3. április 21-i közgyűlés kapcsán alaptalannak találta a felperes azon hivatkozását, hogy a Budapest Környéki Törvényszék 8.G.40.137/2011/
  4. számú részítélete által hatályon kívül helyezett 6/
  5. számú és 7/
  6. számú határozatokra tekintettel érvényes és elfogadott alapszabály hiányában az alperes nem működhet, nem hívhat össze közgyűléseket és nem hozhat érvényes közgyűlési határozatokat. Álláspontja szerint az, hogy a bíróság
  7. szeptember 6-án jogerős részítéletével a hivatkozott határozatokat hatályon kívül helyezte és ezen időponttól nincs az alperesnek érvényesen elfogadott alapszabálya, nem teszi kizárttá, hogy az alperes működni tudjon és a legfőbb szerv ülését össze tudja hívni, azon határozatot tudjon hozni. Érvényes és elfogadott alapszabály hiányában csak a Vtv.
  8. Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.390/2020/5 6 és
  9. §-a, valamint a Vtv. Korm. rendelet
  10. §-a és a Ptk. irányadó szabályai alapján tudja meghozni a határozatait, alapszabály hiányában annak rendelkezéseit nem tudja figyelembe venni. [23] A
  11. április 21-i közgyűlésen meghozott
  12. és
  13. számú határozat kapcsán az elsőfokú bíróság úgy foglalt állást, hogy nincs olyan jogszabályi vagy az alperes létesítő okirata szerinti előírás, amely szerint a meghívóval együtt meg kell küldeni a pénzügyi beszámolót. A
  14. számú határozat meghozatalát megelőzően a közgyűlésen a beszámolót Vida Géza igazságügyi könyvszakértő ismertette és akinek nem állt rendelkezésére másolat, az a helyszínen az asztalról azt elvehette, így a szavazást megelőzően az érintettek megismerhették a beszámolót. Kifejtette, hogy a társulat tagjai és kényszertagjai a mérleg elfogadása során az azzal kapcsolatos véleményüket juttatják kifejezésre. Amennyiben a társaság tagja vagy kényszertagja úgy ítéli meg, hogy a mérleg a számviteli törvény előírásainak nem felel meg, véleményét a közgyűlésen előadhatja, sőt szavazatával is kifejezheti azt. A mérleg adatainak vizsgálata a határozat felülvizsgálata iránti bírósági eljárásnak nem tárgya, a bíróság ebben az eljárásban a határozatok alapjául szolgáló üzleti jelentés mérlegadatainak megalapozottságát, a könyvelés szabályszerűségét, a számviteli törvénynek való megfelelését nem vizsgálhatja, a mérleg jóváhagyása a tagok részéről olyan gazdasági jellegű kérdésben hozott döntés, aminek számviteli vagy könyveléstechnikai szempontú vizsgálata túlmutat a bíróság által a perben gyakorolható törvényességi kontroll terjedelmén. A
  15. számú határozat körében kifejtette, hogy mivel a
  16. számú határozattal kapcsolatos hivatkozásokat alaptalannak találta, ezért az azokon alapuló, a
  17. számú határozatot érintő hivatkozások sem alaposak, a felperes egyebekben azt sem jelölte meg, hogy a határozat mely jogszabályba ütközik. [24] A
  18. számú határozat tekintetében, amely az utak karbantartásának elvégzésére jogosítja fel a t-ot, azt rögzítette, hogy a Vtv.
  19. §-a közfeladatként kizárólag a település belterületi, illetve lakott területi részének közműves vízellátását, szennyvízelvezetését, szennyvíztisztítását, a belterületi vízrendezést és a csapadékvíz gazdálkodást szolgáló vízilétesítményeket hozhat létre, illetve fejleszthet. Az alperes törvényben meghatározott közfeladatán és az ahhoz kapcsolódó helyreállítási munkákon kívül egyéb tevékenységet nem végezhet. A határozat ezzel ellentétes módon L. útjainak karbantartása körében született. A víziközmű társulat tagjai érdekeltségi hozzájárulás fizetésére csak a közfeladatként megjelölt tevékenységek finanszírozása céljából kötelezhetőek. A Vtv.
  20. §-ának megsértésére tekintettel tehát a közgyűlés
  21. számú határozatát a Ptk. 3:
  22. §
(1)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte. [25] Megállapította, hogy a
  1. számú határozat arról szól, hogy az IB levélben megkeresse a tulajdonosokat, ezért az a felperes hivatkozával ellentétben nem ütközik a Vtv.
  2. §-ába, mivel nem közfeladaton túli tevékenységről szól, csak arról, hogy tájékoztatást küld a tulajdonosoknak. A társulat tagjai és kényszertagjai ezen határozat elfogadásával csak a véleményüket juttatták kifejezésre, a társaság tagja ezzel kapcsolatos véleményét a taggyűlésen és leadott szavazatával fejezhette volna ki. Nem állapítható meg pontosan az sem, hogy a levélnek mi lesz a tartalma, a határozat csak annak tárgyát jelöli meg. Egy tájékoztató levél nem ismert tartalmának vizsgálata nem lehet bírósági eljárás tárgya, ez túlmutat a perben gyakorolható törvényességi kontroll terjedelmén. [26] A
  3. számú határozatról megállapította, hogy miután az az alperesi víziközmű társulat közfeladatán túlmutató tevékenységre vonatkozik, a Vtv.
  4. §-ába ütközik, ezért a Ptk. 3:
  5. §
(1)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte azt. [27] A
  1. május 10-i közgyűléssel kapcsolatban az Alapszabály elfogadását és az alperes megalakulását kimondó határozat jogerős hatályon kívül helyezésén alapuló felperesi hivatkozásokat ugyanazon okból találta alaptalannak, mint amit a
  2. április 21-i Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.390/2020/5 7 közgyűléskörében kifejtett. Megállapította, hogy a 17 óra 30 percre meghirdetett közgyűlés valóban nem volt határozatképes, a megismételt közgyűlés azonban a határozatképességre tekintet nélkül megtartható a Vtv.
  3. §
(7)bekezdése alapján. A megismételt közgyűlésről felvett jegyzőkönyvből mindez megállapítható volt. Kitért arra is, hogy a jegyzőkönyvre vonatkozó alaki és tartalmi szabályok megsértésének önmagában a meghozott határozatok érvényességére is kiható jogkövetkezménye nincs. A közgyűlésen hozott 12/
  1. számú határozattal kapcsolatban az előző közgyűlés
  2. számú határozata tekintetében kifejtettekkel azonos módon foglalt állást, ezért a felperes ezen kereseti kérelmét elutasította. [28] A felperesnek azokat a további hivatkozásait, hogy az alperesnek érvényesen megválasztott tisztségviselői sincsenek és a támadott határozatok meghozatalakor sem voltak, elkésettnek minősítette a Ptk. 3:
  3. §
(1)bekezdése alapján, tekintettel arra, hogy ezeket a hivatkozásokat a
  1. július 31-én érkezett
  2. számú beadványban terjesztette elő, holott a
  3. május 10-i közgyűlés jegyzőkönyvét az alperes a felperes részére
  4. június 6-án megküldte. [29] A
  5. április 21-i közgyűlés
  6. számú határozata, valamint a
  7. május 10i közgyűlés 12/
  8. számú határozata kapcsán előterjesztett további hivatkozásokat, így a
  9. május 27-i közgyűlésen hozott 1-
  10. számú határozatok hatályon kívül helyezésére vonatkozó hivatkozásokat elkésettnek minősítette, mivel azok
  11. február 11-én kerültek előterjesztésre. Az ugyanekkor előterjesztett azon hivatkozást is elkésettnek minősítette, amely szerint valamennyi kereseti kérelem kapcsán kívánt a felperes arra hivatkozni, hogy az intézőbizottsági elnök nem hívhatta össze szabályszerűen a közgyűléseket sem. [30] A perköltség tárgyában a Polgári Perrendtartásról szóló
  12. évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.)
  13. §
(1)bekezdése alapján határozott, a felperest 1/3-ad, az alperest 2/3ad arányban tekintette pernyertesnek. Az ügygondnoki díj mértékéről a
  1. számú PK állásfoglalásban és a 32/
  2. (VIII.22.) IM rendeletben foglaltak alapján döntött. Kötelezte az alperest, hogy az ügygondoki díj 1/3-át, a felperes által lerótt 3x36.000 forint illeték egyharmadát, valamint a felperes által érvényesített postai, fénymásolási, szkennelési, irat kikérési költségek 20.654 forintos összegének egyharmadát fizessen meg a felperesnek. A felperesnek a korábbi 20.Gpkf.44.275/
  3. számú másodfokú eljárás alapján előterjesztett 40.000 forintos perköltség igényét elutasította, mivel annak felmerülését a felperes az elsőfokú eljárásban nem igazolta és a másodfokú eljárásban sem jelentett be ilyen költséget. A hivatkozott eljárásban a Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy a fellebbezés illetékmentes volt, így a tévesen lerótt illeték visszatérítésének van helye az Itv.
  4. §
(1)bekezdésében foglaltak szerint, ezért az ezzel kapcsolatos költségének megtérítését sem igényelheti a felperes az alperestől. Összegezte, hogy a felperest 10.000 forint ügygondnoki díjelőleg, 36.000 forint lerótt eljárási illeték, 6.884 forint egyéb költség, azaz összesen 52.884 forint perköltség illeti meg. A fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem [31] Az elsőfokú ítéletnek a keresetet elutasító része ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben elsődlegesen annak hatályon kívül helyezését és ebben a körben az elsőfokú bíróságnak a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítását, másodlagosan az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megváltoztatásával a keresete teljesítését kérte. [32] Fenntartotta az elsőfokú eljárásban kifejtett álláspontját, amely szerint a Vtv. Korm. rendelet 6. §
(2)és
(4)bekezdése, valamint 7. §
(5)bekezdése együttes értelmezéséből az következik, hogy a jegyzőkönyvet és a határozatképességet igazoló iratokat, ideértve a meghatalmazásokat is, a tagoknak meg kell küldeni. Ezt az értelmezést támasztja alá a 6. §
(2)Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.390/2020/5 8 és
(4)bekezdésének egymást követő sorrendje is, vagyis a jegyzőkönyvet a már hozzá mellékelt iratokkal együtt kell megküldeni. Kifejtette, hogy az iratbetekintési jog a határozatképesség, illetve jegyzőkönyv megismerésével összefüggésben nem elegendő, nem helyettesíti a vízgazdálkodási társulat számára a 6. §
(4)és
(2)bekezdésében, illetve 7. §
(5)bekezdésben előírt kötelezettséget: a tag részére másolatot kell készíteni a közgyűlési jegyzőkönyvről és a határozatképességét igazoló iratokról. A tag a határozatképességre vonatkozó ismeretek és jegyzőkönyv hiányában nem is tud pert indítani, így ugyanis nem terjeszthető elő az rPp. 121. §
(1)bekezdés e) pontja szerinti határozott kereseti kérelem. [33] Sérelmezte azt az ítéleti megállapítást, amely szerint a támadott közgyűlési határozatok nem ütköznek a Vtv. 35. §
(4)bekezdésébe, mivel azok hozzájárulás fizetéséről nem rendelkeznek. Ezzel összefüggésben előadta, hogy a
  1. december 2-án megtartott közgyűlésen hozott
  2. számú határozatban az alperes megerősítette és jóváhagyta a
  3. május 27-i közgyűlésen hozott valamennyi határozatot, köztük a
  4. számú határozatot is, amely érdekeltségi terület elfogadásáról és érdekeltségi hozzájárulásról rendelkezett. [34] A
  5. december 2-i közgyűléssel kapcsolatban – megismételve a kereseti hivatkozásait – előadta, hogy a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, mert arra nem hívták meg az összes tulajdonost. Ennek alapjául hivatkozta, hogy a
  6. május 27-i közgyűlés
  7. számú határozatában 179.737 nm nagyságban állapította meg az alperes az érdekeltségi területet, ezt a határozatot a
  8. december 2-i közgyűlésen hozott
  9. számú határozattal meg is erősítette, ezen kívül a cégbíróságnak a
  10. december 2-i közgyűlés jegyzőkönyvéhez csatoltan benyújtott tagjegyzék alapján is valamennyi tulajdonost tagnak tekinti az alperes. Problémásnak tartotta azt is, hogy a
  11. december 2-án 15 órára kitűzött közgyűlésről jegyzőkönyvet nem vettek fel, a 16 órai közgyűlésről felvett jegyzőkönyvben nem szerepel, hogy a 15 órára kitűzött közgyűlés határozatképtelen volt, mennyi a jelenlévő érdekeltségi egységek száma. A Vtv. Korm. rendelet
  12. §
(5)bekezdése és
  1. §-a értelmezése szerint minden közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, a megjelölt hiányok miatt hivatkozása szerint nyomatékos kétség fér ahhoz, hogy valóban megismételt közgyűlést tartottak 16 órai kezdettel. [35] A
  2. december 2-i közgyűlésen meghozott
  3. számú határozattal kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy kizárható, hogy a
  4. május 27-én megtartott közgyűlésen ugyanazon személyek vettek volna részt, mint a
  5. december 2-án megtartott közgyűlésen. Így a korábbi közgyűlésen hozott határozatokat olyan személyek is jóváhagyták és megerősítették, akik részt sem vettek a korábbi közgyűlésen. Előadta, hogy a Budapest Környéki Törvényszék
  6. december 16-án kelt 8.G.40.163/2019/
  7. számú ítéletében a
  8. május 27-i közgyűlésen hozott határozatokat a közgyűlés határozatképtelenségére történt hivatkozással helyezte hatályon kívül. A
  9. május 27-i közgyűlés dokumentálásának teljes hiányát nem lehet pótolni egy újabb közgyűlésen hozott jóváhagyó határozattal, mivel a közgyűlési határozatoknak önmagukban véve, jóváhagyás és megerősítés nélkül kell érvényesnek lenniük. [36] A
  10. számú határozattal kapcsolatban előadta, hogy az indítandó fizetési meghagyás kibocsátása iránti eljárásokkal kapcsolatban meg kellett volna jelölni, hogy a fizetési meghagyásos eljárásokat milyen tárgykörben, mire vonatkozóan, milyen összegben és kivel szemben kívánja indítani a társulat, valamint azt is, hogy mennyi a beruházás bekerülési költsége forint/nm-ben. A határozat azért is jogellenes, mert a határozat értelmében behajtani szándékozott költségek jogellenes tartalmú szerződések alapján merültek fel, mivel olyan szerződésekről van szó, amelyek nem a 66.609 nm nagyságú úgynevezett érdekeltségi területre lettek megkötve. Vitatta az elsőfokú ítéletnek azt a megállapítását, hogy a
  11. számú határozat tekintetében elkésetten terjesztette volna elő azon kereseti indokait, hogy a
  12. december 2-án megtartott közgyűlésen nem állapították meg a közműépítési munkák Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.390/2020/5 9 beruházásának költségeit. Állította, hogy ebbe a körbe tartozó hivatkozásait már
  13. február 26-án kelt és február 28-án előterjesztett keresetkiterjesztésében, tehát törvényes határidőn belül megjelölte, ezért ezeket a hivatkozásokat az elsőfokú bíróságnak meg kellett volna vizsgálnia. [37] A
  14. számú határozattal kapcsolatban fenntartotta a kereseti hivatkozásait, állította, hogy az erre vonatkozó téma a közgyűlési meghívó napirendi pontjai között nem szerepelt. A meghívó
  15. számú pontja mindössze a „Kintlévőségek behajtásának tárgyalása. Határozathozatal” címet viselte, amely a
  16. számú határozattal összefüggésben nem minősíthető kellő részletességűnek, az alapján a szavazásra jogosultak nem alakíthatták ki álláspontjukat. A határozat nem tartalmazza dr. Sz. B. ügyvéd munkadíját, amelyet ugyanakkor az érdekeltségi hozzájárulásból kell majd kifizetni, és idő előtti is. Mindezek miatt az sérti a Ptk. 3:
  17. §
(1)-
(3)bekezdéseit, ezért annak hatályon kívül helyezése indokolt. [38] Kifogásolta azt az ítéleti megállapítást, hogy ne jelölte volna meg, hogy a
  1. számú határozat mely jogszabályba vagy a létesítő okirat mely pontjába ütközik, mivel nincs olyan jogszabály, amely a tagok előtt nem ismertetett kérdésről szóló közgyűlési határozathozatalt tiltaná, az alapszabályra vonatkozó hivatkozás pedig azért nem indokolt, mert a víziközmű társulat nem rendelkezik érvényes, elfogadott alapszabállyal. Fenntartotta, hogy a meghívó
  2. napirendi pontja nem kellő részletezettségű, mert nem tartalmazza, hogy az alperes milyen jellegű adatokat akar átadni az önkormányzat részére, ezért a határozat sérti a Ptk 3:
  3. §
(3)bekezdését. Sérelmezte, hogy olyan adatok átadásáról határoztak, amelyeket az alperes tagjai részére sem adtak át és a taggyűlésen sem ismertettek, így ezen adatok ismeretének hiányában a jelenlévő tagok nem szavazhattak érvényesen. [39] A
  1. számú határozattal kapcsolatban a
  2. számú határozattal összefüggésben előadottakat azzal egészítette ki, hogy az alperes bekerülési költség táblázata P.i Önkormányzat jogi képviselője részére történő átadásának feltételein túlmenően az is előkérdése kellene, hogy legyen, hogy az alperes vezetősége átadja a tagok részére a
  3. számú határozat kapcsán megjelölt iratokat: építési engedélyezési terveket, teljesítésigazolásokat és a számlák másolatait. [40] A
  4. április 21-i közgyűléssel kapcsolatban az elsőfokú ítéletben rögzítettek ellenében előadta, hogy a Budapest Környéki Törvényszék Cégbírósága
  5. szeptember 5én kelt Cgt.13-18-001431/
  6. számú végzésében az alperest eltiltotta a további működéstől, egyben megszűntnek nyilvánította és elrendelte a kényszertörlési eljárás megindítását. Hivatkozása szerint az alperes a mai napig sem tett eleget a Vtv.
  7. §
(1)bekezdés a),
  1. b)és
  2. c)pontjának, érvényesen nem alakult meg és nem volt érvényes, elfogadott alapszabálya. Érvényesen megválasztott tisztségviselők hiányában nincs a közgyűlések összehívására jogosult intézőbizottsági elnök sem. Mindezek miatt az alperes nem tud működni, nem tud közgyűléseket összehívni s azokon nem tud érvényes határozatokat hozni. [41] Arra hivatkozott, hogy a 2018. április 21-i közgyűlés13. számú határozatát elő kellett volna készíteni oly módon, hogy a beszámolót a meghívóval együtt meg kellett volna küldeni a tagoknak. Azt csak a közgyűlésen vehették át, ez azonban nem megfelelő, mivel ők nem pénzügyi szakon végzett közgazdászok és nem könyvelők, így nem tudják néhány perc alatt átlátni és értelmezni a beszámoló tartalmát. V. G. könyvszakértő és könyvelő, valamint J. J. IB elnök a közgyűlésen nem ismertette a teljes beszámolót, csak annak egyes általuk fontosnak tartott elemeit. Az alperes megsértette a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény alapelveit és a Vtv. 8. §-át, a határozat ezért jogszabályba ütköző, de a határozathozatal előkészítésének hiánya okán kellett volna a határozatot hatályon kívül helyezni. [42] A 14. számú határozat kapcsán a felmentvény megszavazásával összefüggésben a 13. számú határozatnál előadottakra utalt vissza: mivel a beszámoló nem fogadható el, ezért azzal összefüggésben a felmentvény sem adható meg. Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.390/2020/5 10 [43] A 17. számú határozattal összefüggésben a Vtv. 38. §-ára hivatkozással állította, hogy a víziközmű társulat a közfeladatai körébe tartozó munkákon kívül egyéb munkákat nem végezhet, így közvilágítást sem létesíthet. Kiemelte, hogy ebből az okból helyezte hatályon kívül az elsőfokú bíróság a 18. számú határozatot, erre tekintettel a 17. számú határozat hatályon kívül helyezése is indokolt. Utalt arra, hogy a határozatban írt megkeresések postai feladási díja az érdekeltségi hozzájárulást növeli. [44] A 2019. május 10-i közgyűléssel kapcsolatban is hivatkozott általános jelleggel arra, hogy az alperes 11 éve jogalap nélkül működik. Alapszabály, vezető tisztségviselők híján jogszerűen közgyűlést sem tud összehívni. Vitatta, hogy a közgyűlés megismételt közgyűlés lett volna. A közgyűlésen hozott 12. számú határozattal kapcsolatban, mely a 2018. évi pénzügyi mérleg és beszámoló elfogadásáról szól, a határozat előkészítésének hiányára hivatkozott a 2018. április 21-i közgyűlés 13. számú határozatánál előadott azonos érvek mentén. A határozatot azért is törvénysértőnek tartotta, mert azt nem a 67.609 nm nagyságú érdekeltségi területre, hanem a 179.737 nm nagyságú területre hozták. Ez sérti a Vtv. 35. §
(1)bekezdését. Kifogásolta, hogy a határozatban nem egyszerűsített beszámoló szerepel. Fenntartotta a korábbi tényállítását, amely szerint a
  1. évi mérleg és pénzügyi beszámoló nem állt rendelkezésére, mivel az sem a közgyűlési meghívóval, sem a közgyűlési jegyzőkönyvvel együtt nem került megküldésre. Álláspontja szerint Szmetana Béla ügyvédi munkadíja és a közjegyzői díjak, a jogalap nélküli gazdagodás tárgyában megindított perek ügyvédi munkadíjai, illetékei, szakértői díjak nem számíthatók be a működési költségbe és hangsúlyozta, hogy nem építhetők be az érdekeltségi hozzájárulás összegébe. Nem fogadható el Baldócziné dr. Cs. I. ügyvéd mérlegbe beépített, 2.100.000 forint összegű munkadíja sem. A mérlegbeszámoló egyéb tételeit is vitatta. [45] A fentiek alapján kérte, hogy a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése estén lássa el az elsőfokú bíróságot azzal az iránymutatással, hogy a bizonyítás kiegészítése szükséges és előadta azt is, hogy ebben a körben milyen iratok csatolására kéri felhívni az alperes víziközmű társulatot. Sérelmezte, hogy az ezek csatoltatására vonatkozó bizonyítási indítványait az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta. Előadta, hogy a tárgyalás berekesztését követően kérte annak ismételt megnyitását arra tekintettel, hogy a berekesztést megelőzően az utcáról olyan zaj szűrődött be, amely miatt a hallhatósági viszonyok romlottak, így félreértette a bíróság kérdését a bizonyítási indítványokat illetően. Megtett nyilatkozatát úgy értette, hogy új bizonyítási indítványa nincsen, de a korábbiaktól nem kívánt elállni, mivel csak az általa kért dokumentumok ismeretében határozható meg és ellenőrizhető a beruházás költsége és annak alapján az érdekeltségi hozzájárulás összege. Arra tekintettel is kérte az elsőfokú bíróság újabb tárgyalásra utasítását, hogy a cégbíróság Cgt.13-18-001431/
  2. számú végzésének jogerőre emelkedése kihatással van a per tárgyát képező
  3. december 2-i,
  4. április 21-i és
  5. május 10-i közgyűlési határozatok hatályon kívül helyezése iránti kereseti kérelemre. [46] A felperes fellebbezése indokolásának kiegészítésében előadta, hogy a per tárgyát képező
  6. december 2-án megtartott közgyűlésen hozott
  7. számú határozattal érintett, a
  8. május 27-én megtartott közgyűlésen hozott valamennyi (1-33) határozatot a Budapest Környéki Törvényszék a
  9. december 16-án hozott 8.G.40.163/2019/
  10. számú ítéletével hatályon kívül helyezte, a rendelkezés jogerős. Erre tekintettel az alperesnek nincsenek érvényesen megválasztott tisztségviselői, így az érvényesen meg sem választott intézőbizottsági elnök nem hívhatta össze szabályszerűen a per tárgyát képező
  11. december 2-i,
  12. április 21-i és
  13. május 10-i közgyűléseket. Erre vonatkozó érveit hivatkozása szerint
  14. február 11-én, illetve 20-án terjesztette elő. [47] Hivatkozott továbbá arra, hogy a
  15. május 27-i közgyűlés
  16. számú határozatának hatályon kívül helyezése, amely a
  17. évi mérlegbeszámoló elfogadásáról Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.390/2020/5 11 szólt, kihat a
  18. április 21-i közgyűlés
  19. és
  20. számú, valamint a
  21. május 10-i közgyűlés
  22. számú határozatára is, mivel ezek alapja a
  23. és
  24. évi mérlegek és beszámolók voltak, mindezek adatai azonban egymásra épülnek, az előző évi záróegyenleg meg kell, hogy egyezzen a következő évi nyitó egyenleggel. Erre vonatkozó érvelését a
  25. február 10-i keltezésű előkészítő iratában terjesztette elő. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság a
  26. április 21-i közgyűlés
  27. számú határozata, valamint a
  28. május 10-i közgyűlés
  29. számú határozata kapcsán nem foglalt állást abban a kérdésben, hogy a víziközmű társulat közfeladatokon kívüli közműépítési munkákat nem végezhet, ezért ezen munkák és az ezzel összefüggő tételek nem szerepelhetnek a beszámolóban. Ezen tételek szükségszerű kimaradása módosítja az amúgy sem elfogadott beszámolók nyitó és záróegyenlegét. [48] A
  30. december 2-i közgyűlés
  31. számú határozatával összefüggésben hivatkozása szerint a
  32. február 10-én előterjesztett iratában előadta, hogy erre a határozatra milyen hatással van a
  33. május 27-i közgyűlésen hozott
  34. számú határozat hatályon kívül helyezése. [49] Az alperes a másodfokú eljárás során bejelentette, hogy a perben tett valamennyi nyilatkozatát fenntartja, egyéb nyilatkozatot az ügy érdemében nem tett. A másodfokú bíróság döntése [50] A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést a 112/
  35. (III.6.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Veir II.)
  36. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [51] A fellebbezés nagyobb részt alapos. [52] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét az rPp. 253. §
(3)bekezdése alapján a fellebbezési kérelem korlátai között bírálta felül. Az elsőfokú ítéletnek a fellebbezéssel nem érintett rendelkezései, így a
  1. december 2-i közgyűlésen hozott
  2. és
  3. számú határozat, valamint a
  4. április 21-i közgyűlésen hozott
  5. és
  6. sorszámú határozat hatályon kívül helyezésére vonatkozó, valamint az ügygondnoki díjat megállapító rendelkezések az rPp.
  7. §
(4)bekezdése alapján jogerőre emelkedtek, az ügygondnoki díj kiutalására vonatkozó rendelkezés fellebbezéssel nem támadható. [53] Az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezésére nem volt ok, az elsőfokú bíróság a tényállást a szükséges mértékben feltárta, a felperes által beszerezni indítványozott további iratok tekintetében pedig a bizonyítást alappal mellőzte, mivel a felperes keresetének elbírálásához az iratok részletes tartalmának megismerése nem volt szükséges. [54] Helyesen foglalt állást az elsőfokú bíróság, amikor valamennyi, a keresettel támadott határozat kapcsán alaptalannak minősítette a felperes azon hivatkozását, amely szerint a jegyzőkönyvvel együtt a határozatképességet igazoló iratokat és a képviseletre jogosító meghatalmazásokat is meg kellett volna küldeni a tagok részére. [55] A Vtv. Kormányrendelet 7. §
(5)bekezdése szerint a taggyűlés jegyzőkönyvére a
  1. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. A
  2. § az alakuló közgyűlésre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. Az
(1)bekezdése szerint az alakuló közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, a
(2)bekezdés szerint pedig a határozatképességet igazoló okiratokat a jegyzőkönyvhöz mellékelni kell, ideértve az érdekeltek képviseletére adott meghatalmazást is. A 6. §
(4)bekezdése szerint a jegyzőkönyv másolatát a tagok részére meg kell küldeni. Az Alapszabály ettől eltérően rendelkezhet. [56] Sem ezen rendelkezések egymást követő sorrendjéből, sem a rendelkezések nyelvtani értelmezéséből nem vezethető le az a felperesi következtetés, amely szerint a Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.390/2020/5 12 jegyzőkönyvhöz a
(2)bekezdés értelmében mellékelendő határozatképességet igazoló okiratokat, valamint a képviselőként eljáró személyeknek adott meghatalmazásokat is meg kellene küldeni a tagok részére. A felsorolt okiratokat a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni és a tagok részére pedig a jegyzőkönyv másolatát kell megküldeni, azonban nem annak mellékleteivel együtt. A tagok részére az iratbetekintés joga adott, amennyiben azzal élni kívánnak, úgy a jegyzőkönyv eredeti példányát és annak mellékleteit is megtekinthetik. A képviseleti jog igazolása a taggyűlésen képviselő útján megjelent személyek tekintetében fontos garancia, és az által igazolt az is, hogy a határozatképesség megállapítása és a határozathozatal során mennyi érdekeltségi egységet kell számításba venni. A meghatalmazások jegyzőkönyvhöz csatolásának garanciális jelentősége van annak érdekében, hogy a határozatképesség kérdése szükség esetén akár utólag is ellenőrizhető legyen. A tag esetleges perindításához a jegyzőkönyv kézhezvétele elegendő, ebből megismerheti a taggyűlésen történteket akkor is, ha azon nem vett részt és a taggyűlésen hozott határozatokat is. Amennyiben a jegyzőkönyvben rögzítettekkel kapcsolatban további vizsgálódást szükségesnek tart, úgy iratbetekintési jogával élhet a határozatképesség helyes megállapítása, illetve a képviselők képviseleti jogosultságának ellenőrzése érdekében. A jegyzőkönyv mellékletei megküldésének hiánya folytán a tagnak semmilyen joga nem csorbul a tagnak és a mellékletek másolatainak megküldését a jogszabály sem írja elő. [57] Helyes volt az elsőfokú bíróság azzal kapcsolatos álláspontja is, hogy semmilyen jogszabálysértést nem valósított meg az alperes akkor, amikor az eredeti időpontra összehívott közgyűlésről (a jogszabály szerint az alperesnek taggyűlése van, de az alperes is következetesen közgyűléseket hívott össze és a peres felek mindegyike is közgyűlésként hivatkozik azokra, ezért a másodfokú határozatban is ekként kerül hivatkozásra a jogszabály szerinti taggyűlés) külön jegyzőkönyvet nem vett fel, hanem a megismételt közgyűlés jegyzőkönyvébe foglaltan rögzítette, hogy az egy órával korábbi időpontra összehívott közgyűlés határozatképtelen volt. Az ezzel kapcsolatban elsőfokú bíróság által kifejtetteket a másodfokú bíróság nem kívánja megismételni. A felperes azon hivatkozásából, mely szerint a Vtv. Korm. rendelet 7. §
(5)bekezdésének és
  1. §-ának értelmezése szerint minden közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, nem következik az, hogy a megismételt közgyűlésről felvett jegyzőkönyv abból az okból jogszabályba ütközőnek lenne tekinthető, amiért az eredeti időpontra összehívott közgyűlésről, amelyet határozatképesség miatt nem tartottak meg, külön jegyzőkönyv nem készült. Ez az esetleges formai hiba nincs kihatással a megismételt közgyűlés érvényességére és eredményességére, tekintettel arra, hogy a megismételt közgyűlésről nem vitásan készült jegyzőkönyv. [58] A
  2. december 2-i közgyűlés kapcsán az elsőfokú bíróság helyesen minősítette határidőn túl előterjesztett igényérvényesítésnek a felperes azon hivatkozását, amely szerint az alperes Alapszabályának hatályon kívül helyezésére tekintettel nem is lehetett volna szabályszerűen összehívni a közgyűlést, mivel az alperesnek szabályszerűen megválasztott tisztségviselői, intézőbizottsági elnöke sincsen. A Budapest Környéki Törvényszék 8.G.40.137/2011/
  3. számú, az alperes 6/
  4. és 7/
  5. számú, a társulat megalapítását kimondó és a létesítő okiratát elfogadó határozatait hatályon kívül helyező részítélete
  6. szeptember 6-án jogerőre emelkedett, így ennek tényét a felperes már a támadott határozatok megszületését megelőzően ismerte, ugyanakkor arra a
  7. december 2-i közgyűléssel kapcsolatban először a
  8. március 6-án előterjesztett beadványában hivatkozott, mint tényre, az érvénytelenség okaként pedig először
  9. október 4-i beadványában jelölte meg azt. Keresetét ugyanakkor már a
  10. december 29-én előterjesztette, az információ ezt megelőző ismerete miatt, azonban semmilyen akadálya nem volt annak, hogy eredetileg előterjesztett keresetében már hivatkozzon erre, különösen, hogy az ezen az alapon előterjesztett hivatkozásnak nem volt feltétele a
  11. december 29-i közgyűlésről készült jegyzőkönyv ismerete, mivel a hivatkozás nem a közgyűlésen Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.390/2020/5 13 történteken, hanem a közgyűlés összehívásának hivatkozott hibáján alapul. Ezért a 30 napos határidőt nem indokolt e vonatkozásban az elsőfokú bíróság által a jegyzőkönyv megismerésének legkésőbbi lehetséges időpontjaként elfogadott
  12. február 28-i időponttól számítani. [59] Helyesen foglalt állást az elsőfokú bíróság azzal kapcsolatban is, hogy azokat, akik a felperes hivatkozása szerint bírósági ítélet alapján nem tagok, nem kellett a közgyűlésre meghívnia az alperesnek, ezzel semmilyen jogszabályt nem sértett. [60] A
  13. december 2-i közgyűlésen meghozott egyes határozatokat érintő konkrét hivatkozásokkal kapcsolatban alapos volt a felperes fellebbezése a
  14. és
  15. számú határozatok tekintetében az alábbiak szerint. [61] A
  16. számú – a
  17. május 27-i közgyűlésen hozott határozatok megerősítésére vonatkozó – határozattal kapcsolatban a felperesi hivatkozások nyomán a Fővárosi Ítélőtábla kifejti, hogy az alperes működésére is alkalmazandó Ptk. 3:
  18. §
(3)bekezdése értelmében a nem szabályosan összehívott vagy megtartott ülésen elfogadott és ebből az okból érvénytelen határozat az elfogadásának időpontjára visszamenő hatállyal csak akkor válik érvényessé, ha a határozatot az ülés napjától számított harminc napon belül valamennyi tag egyhangúlag érvényesnek ismeri el. Ennek hiányában a korábbi közgyűlésen született határozatok ismételt meghozatalára csak úgy kerülhet sor, ha megfelelően egyesével napirendre kerülnek az ott tárgyalt kérdések, és újra lehetőség nyílik azoknak szabályszerű keretek közötti megtárgyalására, és ezen a szabályszerűen megtartott közgyűlésen többségi szavazás eredményeként ismételten elfogadásra kerülnek. Ez biztosít ugyanis lehetőséget arra, hogy az alperes tagjai garanciális jogaikat a határozathozatal során megfelelő módon gyakorolni tudják, ez által küszöbölhetők ki azok a hibák, amelyek miatt a korábbi közgyűlésen hozott valamennyi határozatot hatályon kívül helyezte a bíróság. Az alperes tagjainak a korábban nem szabályszerűen megtartott közgyűlésen megsértett jogai nem állíthatók helyre úgy, hogy az akkor készült jegyzőkönyvet felolvasva, a meghozott határozatok közötti differenciálás lehetőségének biztosítása nélkül, egységes csomagban ismételten szavazásra bocsájtják a kérdéseket. A hatályon kívül helyezett határozatok nem lesznek attól hatályosak, hogy egy újabb közgyűlés egyetlen határozattal jóváhagyja azokat. Bár a felperes nem jelölte meg konkrétan a megsértett jogszabályhelyeket, de annak megjelölése a keresetben azok tartalmának egyértelműen azonosítható módon történő leírásával is megtörténhet. Az alperes határozathozatalra vonatkozó eljárással kapcsolatos, a jogi személy tagjainak döntéshozatalára vonatkozó valamennyi jogszabály, így a Ptk. 3:17. §3:19. § is garanciális jelentőséggel bírnak annak biztosítása érdekében, hogy a társulat tagjai valamennyi jogukat megfelelően gyakorolni tudják, így azok megsértése miatt a 2017. december 2-i közgyűlésen meghozott 13. számú határozat hatályon kívül helyezésének volt helye. [62] A dr. Sz. B. ügyvéd fizetési meghagyásos eljárások tekintetében történő meghatalmazására vonatkozó 15. számú határozat kérdésköre a felperes helyes hivatkozása szerint a közgyűlési meghívó napirendi pontjai között nem szerepelt. Tévedett az elsőfokú bíróság, amikor úgy tekintette, hogy a meghívó 5. számú napirendi pontja ezen határozat meghozatalának is alapjául szolgálhat. A hivatkozott napirendi pont „Kintlévőségek behajtásának tárgyalása. Határozathozatal.” szöveggel került meghirdetésre, ennek keretében a 14. számú határozatot hozta meg a közgyűlés. Ehhez valóban kapcsolódik az a kérdés is, hogy ki legyen a megindítandó eljárásokban a meghatalmazott ügyvéd, de ez a kérdés már túlmutat a meghirdetett napirendi ponton. A Ptk. 3:17. §
(3)bekezdése szerint a napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. Figyelemmel arra, hogy jogi képviselőnek eljárások megindítására és vitelére vonatkozó megbízása és meghatalmazása nyilvánvalóan Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.390/2020/5 14 költségterheket ró az alperesre, a megbízni szándékozott jogi képviselő nevének feltüntetése hiányában, és adott esetben az általa elvárt díjazás nagyságrendjének ismerete nélkül az alperes tagjai nincsenek abban a helyzetben, hogy a konkrét személynek adandó megbízás kérdéskörében álláspontjukat kialakíthassák, különösen, ha arról sem tudnak, hogy szavazniuk kell jogi képviselő megbízásának tárgyában is. A kifejtettek miatt a 15. számú határozat a napirend Ptk. 3:17. §
(3)bekezdésének megfelelő részletezettsége hiányában a 3:17. §
(6)bekezdését sérti. [63] Alaptalan volt ugyanakkor a felperes fellebbezése a
  1. december 2-i közgyűlésen hozott 14.,
  2. és
  3. számú határozatokkal kapcsolatos elsőfokú döntéssel szemben. [64] A
  4. számú határozattal kapcsolatban elsőfokú bíróság által kifejtetteket a Fővárosi Ítélőtábla maradéktalanul osztja, azt megismételni nem kívánja, sem az érdemben elbírált hivatkozások kapcsán, sem azzal összefüggésben, hogy a felperes mely hivatkozásait terjesztette elő elkésetten. Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolását annyiban egészíti csak ki, hogy a Vtv.
  5. §-a szerint a víziközmű társulatra e törvény eltérő rendelkezése hiányában a gazdasági társaságokról szóló törvénynek a gazdasági társaságokra vonatkozó közös szabályait kell alkalmazni a víziközmű társulat sajátosságainak figyelembevételével. A gazdasági társaságokról szóló törvényt a Ptk. hatályba lépésével hatályon kívül helyezték, a gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezéseket a Ptk. rögzíti. A gazdasági társaságokra vonatkozó közös szabályok körében a Ptk. 3:
  6. §-ának
(3)bekezdése – a legfőbb szerv feladat- és hatáskörére vonatkozó rendelkezések között – kimondja, hogy a gazdasági társaság legfőbb szerve dönt a taggal, a vezető tisztségviselővel, a felügyelőbizottsági taggal és a társasági könyvvizsgálóval szembeni kártérítési igény érvényesítéséről. Ennek alapján tehát a közgyűlés hatáskörébe a taggal és a vezető tisztségviselőkkel, illetve könyvvizsgálóval szembeni kártérítési igény érvényesítése tárgyában történő döntés tartozik kötelező jelleggel. Az egyéb igényérvényesítés közgyűlési döntés nélkül is lehetséges. Az alperes
  1. december 2-i közgyűlésének
  2. számú határozata nem tagokkal, hanem azon személyekkel szembeni igényérvényesítésről szól, akikkel kapcsolatban a bíróság korábban azt állapította meg, hogy nem tekintendők az alperes tagjának. Ezért a velük szembeni igényérvényesítéssel kapcsolatban nincs kötelessége az alperesnek a perbelinél részletesebb szövegezésű határozatot hozni. [65] A
  3. december 2-i közgyűlés
  4. és
  5. számú határozataival kapcsolatban az elsőfokú bíróság álláspontját a másodfokú bíróság is osztotta. A fellebbezésben foglaltakra tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla rögzíti, hogy a határozatban hivatkozott bekerülési költség táblázatot és az annak alapjául szolgáló egyéb okiratokat iratbetekintési joga során a felperes mint tag jogosult megismerni, a meghozott határozatok az önkormányzattal fennálló vitás kérdés egyeztetési folyamatának egy állomását jelentik. [66] A
  6. április 21-i közgyűléssel kapcsolatban határidőben érkezett kifogásként elbírálta az elsőfokú bíróság a felperes azon hivatkozását, amely szerint a Budapest Környéki Törvényszék jogerős részítélete folytán az alperes érvényes alapszabállyal nem rendelkezik, ezért érvényesen összehívni sem tudta a közgyűlést. Helyes volt az elsőfokú bíróság ezzel kapcsolatban kifejtett álláspontja. Az alperes, mint v. t. a cégnyilvántartásba bejegyzésre került megalakulását követően és jogképessége a nyilvántartásból történő törléssel szűnik meg. Ezért az a körülmény, hogy az alapszabályát elfogadó közgyűlési határozatot a bíróság utóbb jogerős ítéletével hatályon kívül helyezte, nem szüntette meg az alperes, mint jogi személy jogalanyiságát, így rá nézve továbbra is irányadóak a működését szabályozó jogszabályi előírások. Az elsőfokú bíróság által helyesen felhívott Vtv.
  7. §
(1)bekezdése szerint a taggyűlés évente legalább egyszer ülést tart. Az ülés összehívására vonatkozó rendelkezéseket a Vtv.
  1. §-ának további rendelkezései, illetve
  2. §-ának utalása folytán a Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.390/2020/5 15 Ptk. gazdasági társaságokra és így a jogi személyekre is általában irányadó közös rendelkezései szabályozzák. Az alperes, mint jogi személy működésére vonatkozó kereteket tehát a jogszabályok érvényes és elfogadott alapszabály hiányában is meghatározzák, ezért alapszabály hiányában is működőképes a jogi személy és tud érvényesen határozatokat hozni, amennyiben a közgyűlés megtartására, összehívására és a határozathozatalra vonatkozó jogszabályi előírások betartásával kerül arra sor. Ettől független az a kérdés, hogy az így meghozott határozatok létesítő okiratba ütközése érvényes és elfogadott alapszabály hiányában nem vizsgálható, csupán a jogszabályba ütközés tud a határozat hatályon kívül helyezésének alapjául szolgálni. A közgyűlés összehívására a cégnyilvántartásba bejegyzett, ott feltüntetett intézőbizottsági elnök a jogszabály előírásainak megfelelően jogosult. A felperesnek a Budapest Környéki Törvényszék Cégbíróságának
  3. szeptember 5-én kelt Cgt.13-18-001431/
  4. számú végzésére történő hivatkozása azért nem volt alapos, mert egyrészt az eltiltó végzés jogerőre emelkedése nem állapítható meg, másrészt a határozat jogerőre emelkedése esetén is az eltiltás csupán a jövőre nézve irányadó, a keresettel támadott határozatok azonban az eltiltást megelőző időszakban meghozott határozatok, így azok tekintetében az utóbb történt eltiltás önmagában a határozat hatályon kívül helyezésének alapjául nem szolgálhat, nem állapítható meg ugyanis, hogy eltiltás ellenére végezte tevékenységét, működött és hozott határozatot az alperes. [67] A
  5. április 21-i közgyűlésen meghozott
  6. számú – a
  7. évi pénzügyi beszámoló elfogadására vonatkozó – határozat tekintetében alappal hivatkozott a felperes arra, hogy a határozathozatal nem volt megfelelően előkészítve. Nem vitatta az alperes, hogy a
  8. évi pénzügyi beszámoló elfogadásával kapcsolatos napirendhez magát a pénzügyi beszámolót a meghívóval együtt vagy akár azt követően, de a határozathozatalt kellő idővel megelőzően a tagok részére nem küldték meg, nem bocsátották rendelkezésre. Egy pénzügyi beszámoló elfogadása tárgyában a határozathozatalhoz szükséges álláspont kialakítása megkívánja a pénzügyi beszámoló ismeretét, amely adott esetben alaposabb áttanulmányozást, az összefüggések megismerését, áttekintését, értékelését teszi szükségessé. Az ezekre vonatkozó előzetes felkészülés hiányában a közgyűlésen megjelent tag sincs abban a helyzetben, hogy kérdéseket intézzen a beszámoló előterjesztőjéhez és mindezek hiányában nincs abban a helyzetben, hogy felelősséggel szavazni tudjon akár maga, akár képviselője, delegáltja a beszámoló elfogadása tárgyában. A határozathozatalra vonatkozó napirendnek olyan részletezettségűnek kell lenni, hogy a közgyűléstől távolmaradó tag is a szavazásra vonatkozó instrukcióval tudja ellátni meghatalmazott képviselőjét. Az elfogadás érdekében szavazásra bocsátandó beszámoló ismeretének hiányában azonban ez nem lehetséges. A kifejtettek miatt az adott határozat meghozatalának eljárásrendje sérti a Vtv.
  9. §-a alapján alkalmazandó Ptk. 3:
  10. §
(3)bekezdését. Tévedett ezért az elsőfokú bíróság, amikor önmagában azért, mert nincs olyan jogszabályi vagy alperesi létesítő okirati előírás, amely szerint a meghívóval együtt meg kell küldeni a pénzügyi beszámolót is, alaptalannak találta a felperes hatályon kívül helyezés iránti keresetét. [68] A beszámoló elfogadásának hiányában nyilvánvalóan értelmezhetetlen a beszámolóval kapcsolatos felmentvény megadására vonatkozó kérdéskörben meghozandó határozat is, ezért a
  1. számú határozattal összefüggő felmentvény megadására vonatkozóan meghozott
  2. sorszámú határozat tekintetében is alapos volt a felperes fellebbezése. [69] Alapos volt a felperes fellebbezése a
  3. április 21-i közgyűlés
  4. számú határozatával kapcsolatban is. Tévedett az elsőfokú bíróság, amikor pusztán azért, mert a
  5. számú határozat szövegezésében a tulajdonosok megkereséséről, tájékozódásról, ezekre vonatkozó felhatalmazásról szól, úgy foglalt állást, hogy a határozat nem ütközik a Vtv.
  6. §ába, és nem vizsgálta, hogy a közgyűlési felhatalmazás értelmében a tájékozódás milyen tárgyi körre vonatkozik. A
  7. számú határozatból megállapíthatóan a közvilágítás Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.390/2020/5 16 megépítésével kapcsolatos témában történő eljárásra kapott felhatalmazást a közgyűlés. Az elsőfokú bíróság a
  8. számú, szintén a közvilágítással kapcsolatos határozattal összefüggésben helyesen foglalt állást akkor, amikor úgy határozott, hogy a közvilágítás megvalósítása kapcsán az alperesi víziközmű társulat nem csak a közfeladatába tartozó feladatokat kíván végezni és ez a Vtv.
  9. §-ának előírásába ütközik. Ugyanebből az okból ütközik jogszabályba az alperes
  10. számú határozata is, hiszen a tájékozódás ugyancsak a közvilágítás alperes által tervezett megvalósításával van összefüggésben, amely tevékenységet az alperes a jogszabály előírása (Vtv.
  11. §) szerint nem végezhet. A határozattal adott felhatalmazás ugyanakkor a postaköltségekre tekintettel a tagoktól, az alperes által beszerzett érdekeltségi hozzájárulások terhére megvalósítandó tevékenységet jelent, amely ilyen módon sérelmes is a tagokra nézve. [70] A
  12. május 10-i közgyűlésen meghozott 12/
  13. számú határozattal kapcsolatos, az alperes alapszabály nélküli működésével összefüggő fellebbezési hivatkozások tekintetében a Fővárosi Ítélőtábla visszautal a
  14. április 21-i közgyűlés kapcsán kifejtett indokokra. Ugyanakkor alapos volt a felperes arra alapított keresete és fellebbezése, hogy a
  15. évi pénzügyi beszámoló elfogadása érdekében meghirdetett napirend nem volt kellő előkészítettségű és részletezettségű annak okán, hogy a
  16. évre vonatkozó pénzügyi beszámoló a közgyűlést megelőzően nem került a tagok részére megküldésre. Ezzel kapcsolatban a Fővárosi Ítélőtábla visszautal a
  17. április 21-i közgyűlés
  18. számú határozatával összefüggésben kifejtett érvelésre, amely ezen közgyűlési határozat kapcsán is irányadó. [71] A fent részletezettekre tekintettel tehát a Fővárosi Ítélőtábla az rPp.
  19. §
(2)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét a
  1. december 2-i közgyűlésen hozott
  2. és
  3. számú, a
  4. április 21-i közgyűlésen hozott 13.,
  5. és
  6. számú, valamint a
  7. május 10-i közgyűlésen hozott 12/
  8. számú közgyűlési határozatok tekintetében megváltoztatta és a határozatokat a Ptk. 3:
  9. §
(1)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte. [72] A Fővárosi Ítélőtábla döntése folytán a felperes az elsőfokú eljárásban – figyelemmel arra, hogy összesen 13 határozat hatályon kívül helyezését kérte, melyből 10 határozatot a bíróság hatályon kívül is helyezett – 76%-os mértékben tekinthető pernyertesnek. Erre tekintettel a felperes az elsőfokú eljárás során felmerült perköltségének 76%-a tekintetében igényt tarthat annak alperes általi megtérítésére. Ezért a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság perköltség tárgyában hozott rendelkezését is megváltoztatta és azt a felperes pernyertességének arányához igazítva felemelte a Pp. 81. §
(1)bekezdése alapján. A 131.070 forint felemelt perköltség a felperes által előlegezett 30.000 forint ügygondnoki díj 76%-ának megfelelő 22.800 forintból, a 20.654 forint egyéb költség 76%ának megfelelő 15.700 forintból, valamint a
  1. április 21-i és
  2. május 10-i közgyűlések kapcsán lerótt 72.000 forint kereseti illeték összegéből, míg a
  3. december 2i közgyűlés kapcsán lerótt illetékből 20.570 forintból áll, figyelemmel arra, hogy a taggyűlésen hozott 7 határozatból a felperes 4 határozat tekintetében pernyertes lett. [73] A felperes másodfokon 67%-ban tekinthető pernyertesnek, figyelemmel arra, hogy fellebbezése 9 határozatot érintett, amelyből a fellebbezés 6 határozat tekintetében vezetett sikerre. Ezért a 48.000 forint összegben lerótt fellebbezési illetékből 32.160 forint, míg a csatolt megbízási szerződés alapján felszámított – és a bíróság által a 32/
  4. (VIII.22.) IM rendelet
  5. §
(1)bekezdésének a) pontja alapján megállapított – 190.000 forint ügyvédi megbízási díjból 127.300 forint, mindösszesen 159.460 forint megfizetésére köteles az alperes a felperesnek az rPp. 81. §
(1)bekezdése alapján. A felperesi képviselő áfa összeget nem számított fel az ügyvédi megbízási szerződésben, ezért a másodfokú bíróság úgy tekintette, hogy bejelentése szerint áfa fizetésére nem köteles. Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.390/2020/5 17 [74] A Fővárosi Ítélőtábla az alperes képviseletét ellátó ügygondnok másodfokú eljárással összefüggő ügygondnoki díját a kifejtett tevékenységgel arányosan állapította meg – figyelemmel arra is, hogy az elsőfokú ítélet és a fellebbezés megismerése szükségszerűen időt vett igénybe – a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(4)bekezdése alapján a jogszabály által meghatározott minimum összegnek megfelelő 12.000 forint + áfa összegben. Budapest,
  1. április
  2. Dr. Pusztai Anita a tanács elnöke Dr. Gráner Zsófia Dr. Lupóczné dr. Krammer Edit előadó bíró bíró A Fővárosi Ítélőtábla a Vető és Kovácsházi Ügyvédi Iroda (felperesi képviselő címe, ügyintéző: dr. Vető Gáborügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a Baldócziné dr. Csorba Ibolya Erzsébet ügygondnok (alperesi képviselő címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen társulati határozat hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Budapest Környéki Törvényszék
  3. július 3-án kelt 8.G.40.032/2018/
  4. számú ítélete ellen a felperes
  5. sorszámon előterjesztett fellebbezése folytán – tárgyaláson kívül – meghozta az alábbi kiegészítő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla a
  6. április 21-én kelt 13.Gf.40.390/2020/
  7. számú ítéletét kiegészítve kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 10.210 (tízezer-kétszáztíz) forint ügygondnoki díj megelőlegezésével felmerült másodfokú perköltséget. A kiegészítő ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. I okolás nd [1] A Fővárosi Ítélőtábla a
  8. április 21-én kelt 13.Gf.40.390/2020/
  9. számú ítéletével a Budapest Környéki Törvényszék
  10. július 3-án kelt 8.G.40.032/2018/
  11. számú ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett rendelkezését részben megváltoztatta, és az alperes
  12. december 2-án tartott közgyűlésén hozott
  13. számú és
  14. Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.390/2020/5 18 számú határozatát, az alperes
  15. április 21-én tartott közgyűlésén hozott
  16. számú,
  17. számú és
  18. számú határozatát, valamint az alperes
  19. május 10-én tartott közgyűlésén hozott 12/
  20. sz. határozatát hatályon kívül helyezte; az alperes által a felperesnek fizetendő perköltség összegét 52.884 forintról 131.070 forintra felemelte; egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 159.460 forint összegű másodfokú perköltséget. A Fővárosi Ítélőtábla Baldócziné dr. Csorba Ibolya ügygondnok másodfokú eljárás során felmerült díját 12.000 (tizenkétezer) forint + áfa összegben állapította meg. [2] A polgári perrendtartásról szóló
  21. évi III. tv. (rPp.)
  22. §
(6)bekezdése szerint ha a bíróság az ítéletében nem rendelkezett olyan kérdésről, amelyről a rendelkezés jogszabály értelmében hivatalból kötelező, a mulasztást a bíróság a hiányosság észlelését követően haladéktalanul köteles hivatalból pótolni. [3] A másodfokú bíróság az ítéletében csupán megállapította a másodfokú eljárás során felmerült ügygondnoki díj összegét, de annak viseléséről nem rendelkezett. Ezért a Pp. 225. §
(6)bekezdése alapján az ítéletét hivatalból kiegészítette és a rPp.81. §
(1)bekezdése alapján a felperes 67% arányú másodfokú pernyertességére tekintettel az általa előlegezett 15.240 forint másodfokú ügygondnoki díj 67%-ának megfelelő 10.210 forint további másodfokú perköltség megfizetésére kötelezte az alperest. [4] A Fővárosi Ítélőtábla a kiegészítő ítéletet is tárgyaláson kívül hozta meg, tekintettel arra, hogy az ítélete meghozatalára is tárgyaláson kívül került sor a 112/2021. (III.6.) Kormányrendelet (Veir II.) 27. §
(1)bekezdése alapján. [5] A kiegészített ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye, ezért az azt kiegészítő ítélet ellen is kizárt a fellebbezés lehetősége. [6] Budapest,
  1. június
  2. Dr. Pusztai Anita a tanács elnöke Dr. Gráner Zsófia Dr. Lupóczné dr. Krammer Edit előadó bíró bíró Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.390/2020/5 19

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.