A határozat elvi tartalma: A törvényi feltételek hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadása indokolt. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VI.37.250/2024/
- A tanács tagjai: Dr. Vitál-Eigner Beáta a tanács elnöke Dr. Horváth Tamás előadó bíró Dr. Kurucz Krisztina bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit bíró Dr. Rák-Fekete Edina bíró A felperes: Név1 (cím1) Földesi-Herpai Szalai Ügyvédi Iroda A felperes jogi képviselője: (eljáró ügyvéd: Dr. Földesi Csaba cím2) Az alperes: Az alperes jogi képviselője: Somogy Vármegyei Kormányhivatal (cím3) Dr. Varga Tímea kamarai jogtanácsos I. rendű alperesi érdekelt: (cím4) II. rendű alperesi érdekelt: Név2 A per tárgya: kereskedelmi ügyben indult közigazgatási jogvita Név3 (cím5.) Kúria VI.Kfv.37.250/2024/2-1 2 A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Pécsi Törvényszék
- február
- napján kelt 4.K.701.059/2023/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A befogadhatóság alapjául szolgáló tényállás [1] A Hely1, belterület, szám1 hrsz-ú természetben 8623 Hely1, Balatonszentgyörgyi út
- szám alatti ingatlan a felperes, az I. rendű alperesi érdekelt, a II. rendű alperesi érdekelt osztatlan közös tulajdonában áll. Az ingatlan általa használt részében a felperes magánszálláshely típusú szálláshely szolgáltatási tevékenységet folytatott, és vendéglátó üzletet üzemeltetett. Magánszálláshelyét
- április 6-án szám
- számon, vendéglátó üzletét
- június
- napján, szám3 szám alatt vette nyilvántartásba a Hely1i Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője. [2] Az alperesi érdekeltek
- február 6-án a felperes kereskedelmi tevékenységeinek nyilvántartásból való törlésére irányuló bejelentést tettek. Kérték a szálláshely és vendéglátó üzlet nyilvántartásból való törlését, hivatkozva arra, hogy sem a nyilvántartásba vételkor nem járultak hozzá a felperes perbeli tevékenységeinek folytatásához, sem a jövőre nézve nem kívánják e vonatkozásban hozzájárulásukat adni. [3] Az elsőfokú hatóság
- június
- napján kelt TA/360-25/
- ügyiratszámú határozatában a felperesnek a székhelyén folytatott szálláshely szolgáltatási tevékenységét, valamint kereskedelmi vendéglátó tevékenységét a nyilvántartásból törölte, és megállapította, hogy a döntés véglegessé válásával a felperes a perbeli ingatlanon szálláshely, valamint vendéglátó üzlet üzemeltetésére nem jogosult. [4] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a
- szeptember
- napján kelt SO/02/00592-4/
- iktatószámú határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. [5] A másodfokú határozattal szemben a felperes keresetet terjesztett elő annak megsemmisítése iránt. Hivatkozott arra, hogy a hatóság nem rendelkezett megfelelő Kúria VI.Kfv.37.250/2024/2-1 3 jogalappal a nyilvántartásból történő törlés egy évet meghaladó eszközlésére, így döntése a közigazgatási rendtartásról szóló
- évi CV. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
- §
(1)bekezdésének sérelmével járt. [6] Az alperes és az alperesi érdekeltek védirataikban a kereset elutasítását kérték. Az elsőfokú bíróság ítélete [7] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Indokolása szerint az alperes jogszerűen járt el. A nyilvántartásból való törlés jogszerűsége tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolgtv.) 26. §
(3)bekezdésére utalt. A befogadás iránti kérelem [8] A felperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítéletnek a megváltoztatását, a közigazgatási cselekmény megsemmisítését, és a közigazgatási szerv új eljárás lefolytatására kötelezését, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. [9] Felülvizsgálati kérelme befogadhatósága körében a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. §
(1)bekezdés
- a)pontjának
- aa)és
- ab)alpontjaiban foglaltakra hivatkozott, amihez további magyarázatot nem fűzött. [10] Tisztázandó jogkérdésként jelölte meg az Ákr. 120. §
(1)bekezdését és a Szolgtv. 26. §
(3)bekezdését. A Kúria döntése és jogi indokai [11] A felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. [12] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [13] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége, Kúria VI.Kfv.37.250/2024/2-1 4
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [14] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet – a felperes befogadási kérelmében megjelölt indokok mellett – a Kp. 118. §
(1)bekezdésében foglalt valamennyi befogadási ok alapján megvizsgálta, és megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn. A befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót. Ebből következően a befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. Önmagában a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő jellegére hivatkozás nem alapozza meg a befogadást. [15] A Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása – a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpont – érdekében a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha jogerős határozat olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogi értelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A Kúria a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel a továbbiakban nem indokolt (Kfv.37.567/2023/2., Kfv.37.232/2023/2.). [16] A Kúria megítélése szerint sem a jogerős határozat, sem a felperes felülvizsgálati kérelme nem vetett fel olyan, az ügy érdemét adó elvi jelentőségű jogkérdést, amellyel kapcsolatban a bírói gyakorlat nem egységes, illetve nem valószínűsíthető, hogy jelen ügy kapcsán a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, a jogegység megbomlásának a veszélye állna fenn. [17] A felperes a megjelölt jogkérdést érintő hivatkozását semmivel nem támasztotta alá, azt sem fejtette, ki, hogy ez a joggyakorlat egységét mennyiben érintheti, azaz az esetleges befogadási döntéshez további támpontot nem adott. Elvi jelentőségűnek, és így a felülvizsgálati eljárás lefolytatására alapul szolgáló jogkérdésnek az olyan jogkérdések minősülnek, amelyek egy adott jogi norma tartalmával, ahhoz kapcsolódó jogkövetkezményekkel, illetve a jogi norma alkalmazhatóságával függnek össze. A felperes ilyen jellegű jogkérdést a felülvizsgálati kérelemben nem tudott megjelölni. [18] Társadalmi jelentőségre alapozott oknál fogva – Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpont – a befogadási feltétel azt követeli meg, hogy a döntés a társadalom szélesebb körére – legalább áttételesen – jogi hatást gyakoroljon. A felperes erre a befogadási okra az említés szintjén utalt. Külön magyarázat hiányában azonban nem világos, hogy a felperes milyen értelemben hivatkozik társadalmi jelentőségre. Nem igazolt, hogy az egyedi ügyben felmerült probléma milyen okból és mennyiben érintené a társadalom széles körét, ahogyan az sem, hogy a jogkérdés a konkrét ügyön túlmutatna és nagy számban lennének folyamatban ilyenek ugyanezen jogkérdésben, amelyeknek jogszerű megítéléséhez kúriai iránymutatás szükséges. A rendelkezésre álló adatok alapján a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpont szerinti befogadás nem indokolt. Kúria VI.Kfv.37.250/2024/2-1 5 [19] Az Európai Unió Bírósága (EUB) előzetes döntéshozatali eljárása kezdeményezésének szükségességét a felperes nem valószínűsítette, ennek hiányában a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ac)alpont alapján sem volt befogadható a felülvizsgálati kérelem. [20] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontjára hivatkozás esetén a befogadási okot a Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint indokolással alá kell támasztani, mégpedig kifejezetten a befogadhatóság körében. A felperes ilyen okot nem is említett, így ez okból sem volt indokolt a felülvizsgálati kérelem befogadása. [21] A Kúria megjegyzi, hogy a felperes a befogadás iránti esetleges további indokait nem különítette el a felülvizsgálati kérelme egészének érveitől. Nem képezi és – a felülvizsgálat, mint rendkívüli perorvoslati eljárás kérelemre induló jellege miatt – nem is képezheti a Kúria feladatát a felülvizsgálati kérelem jogi indokolásából a befogadásra, így az
- aa)és az
- ab)alpontokra vonatkozó esetleges további érvek kiválogatása (Kfv.35.284/2023/2., Kfv.37.079/2024/2.). [22] Önmagában az, hogy a felperes számára kedvezőtlen a jogerős ítélet, illetve a felperes nem ért egyet azzal, nem elegendő ok a befogadáshoz. [23] A bizonyítékok mérlegelésén alapuló ítélet felülvizsgálati eljárásban eredménnyel csak akkor támadható, ha a bíróság a tényállást iratellenesen állapította meg, illetőleg a bizonyítékok mérlegelése kirívóan okszerűtlen volt. Jelen esetben a felperes csupán az alperes eljárására, és ezzel összefüggésben a bíróság döntése vélt jogszabályellenessége mibenlétére hivatkozott. Ezért ez alapján sem volt indokolt a felülvizsgálati kérelem befogadása. [24] A felperes a felülvizsgálati kérelem befogadhatósága körében a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre nem utalt, ilyet a Kúria sem tárt fel. Ezért a Kp. hivatkozott pontjára tekintettel a befogadási feltétel nem teljesült, így a felülvizsgálati eljárásban érdemi elbírálásra a Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontjában foglalt okból sem volt lehetőség. [25] A Kúria megállapította, hogy a felperes felülvizsgálati kérelme felsőbírósági iránymutatást igénylő kérdést nem tartalmaz, ezért a rendkívüli jogorvoslati eljárásnak minősülő felülvizsgálati eljárás lefolytatása nem indokolt. [26] Mindezek folytán a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdés alapján megtagadta. A döntés rövid tartalma [27] A törvényi feltételek hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadása indokolt. Záró rész [28] A végzés ellen a Kp.
- § d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. Kúria VI.Kfv.37.250/2024/2-1 6 [29] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadása tárgyában a Kp.
- §
(2)bekezdése szerint tárgyaláson kívül határozott. Budapest,
- május
- Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. a tanács elnöke Dr. Horváth Tamás sk. előadó bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Kurucz Krisztina sk. bíró Dr. Rák-Fekete Edina bíró