Pfv.20556/2020/6 – Kúria

(1)és a 49. §

(5)bekezdésében szabályozott hitelezői igényérvényesítés alapjául szolgáló törvényi tényállás nem alapozza meg a jogvesztő határidő elmulasztása miatt az igény Ptk. alapján történő érvényesítését jogszabálysértésre, jogszabály megkerülésére, vagy a szerződés nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütköző voltára hivatkozással. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság részítélete Az ügy száma: A tanács tagjai: A felperes: A felperes képviselője: Az alperesek: Pfv.VI.20.556/2020/

1. dr. Puskás Péter a tanács elnöke dr. Kocsis Ottilia előadó bíró dr. Csesznok Judit Anna bíró felperes felperes címe dr. Bali Papp Rita ügyvéd felperesi képviselő címe I. rendű alperes I. rendű alperes címe II. rendű alperes II. rendű alperes címe III. alperes II. rendű alperes címe Az I. rendű alperes képviselője: dr. Mészáros Ágnes ügyvéd I. rendű alperesi képviselő címe A II-III. rendű alperes képviselője: dr. Komáromi József ügyvéd II-III. rendű alperes képviselőjének címe A per tárgya: szerződés érvénytelensége A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Kaposvári Törvényszék 1.Pf.20.729/2019/8/II. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: F.i Járásbíróság 15.P.20.306/2018/25/I. Rendelkező rész - A Kúria a jogerős részítéletet hatályában fenntartja. rendű Kúria VI.Pfv.20.556/2020/6 2 - Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesek részére személyenként 200.000 (kétszázezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. - Az 1.097.200 (egymilliókilencvenhétezer-kétszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. - A Kúria a II-III. rendű alperesek csatlakozó felülvizsgálati kérelmét visszautasítja. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1]
2. december 8-án rendelték el az I. rendű alperes felszámolását, amely eljárásban a felperes hitelező. Az I. rendű alperes
3. augusztus 16-án adásvételi előszerződést kötött B.A. vevővel a F. 8248/4/A/13 hrsz.-ú ingatlan (a továbbiakban: ingatlan) adásvételére. A
4. október 21-én nettó 20.800.000 forint vételáron megkötött adásvételi szerződésben a vevő B.A. családi vállalkozása, a II. rendű alperes lett, amely cég a szerkezetkész ingatlant befejezte, a használatbavételi engedélyt megszerezte, 2006 nyarán vendéglátó egységet nyitott. A II. rendű alperest a vételár megfizetésére jogerős ítélet kötelezte (Kaposvári Törvényszék 3.Gf.20.975/2012/4., Kúria Pfv.VI.22.142/2012/7.). A II. rendű alperes beruházására hivatkozással ráépítésre alapított tulajdoni igényét a bíróság elutasította, az ítéleti indokolás szerint az adásvételi szerződés korlátja volt a ráépítés jogcímén való tulajdonszerzésnek (Pécsi Ítélőtábla Gf.IV.30.137/2013/8., Kúria Pfv.I.20.431/2014/6.). A II. rendű alperes által az adásvételi szerződés felbontása iránt indított per megszűnt. A
5. május 1-től
6. december 31-ig bérlő III. rendű alperes által
7. október 15-én tett vételi ajánlatot az I. rendű alperes felszámolója visszautasította. Az új felszámoló (P.P.C. Kft.) az ingatlant
8. október 6-án nettó 14.400.000 forint vételáron sikertelenül kísérelte meg értékesíteni. A második pályázati felhívásra érkezett legmagasabb vételi ajánlat nettó 8.640.000 forint volt. [2] Az alperesek a
9. szeptember 15-én az „ingatlan adásvételéről és egyéb járulékos kérdésekről” kötött megállapodással felbontották a
10. október 21-én keltezett adásvételi szerződést; az I. rendű alperes elismerte a II. rendű alperes igényét ráépítés címén 35/100 tulajdoni illetőségre; a III. rendű alperes a tulajdoni illetőségeket megvásárolta az I. rendű alperestől nettó 5.635.008 forint, II. rendű alperestől nettó 3.004.992 forint vételáron. A III. rendű alperes tulajdonjoga
11. október 24-én hozott határozattal bejegyzést nyert az ingatlan-nyilvántartásba. [3] A felperes az ingatlan nem nyilvános értékesítése miatt a felszámolási eljárásban kifogást terjesztett elő az értékesítés megsemmisítése, az eredeti állapot helyreállítása, a felszámoló felmentése érdekében a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló
12. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Csődtv.)
13. §

(3)bekezdés alapján. A Kaposvári Kúria VI.Pfv.20.556/2020/6 3 Törvényszék az 1.Fpkh.12/2018/

1. számú végzésével a kifogást elutasította, a felszámolót felmentette. A Pécsi Ítélőtábla az Fpkhf.IV.45.068/2019/
2. számú jogerős végzésével az elsőfokú bíróság végzésének fellebbezett részét megváltoztatta: a felszámoló felmentését mellőzte. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [4] A felperes a keresetében a
3. szeptember 15-i megállapodás érvénytelenségének a megállapítását kérte arra hivatkozással, hogy a szerződés feltűnő értékaránytalanságban szenved, illetve semmis, mert jogszabályba ütközik, jogszabály megkerülésével kötötték és nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütközik. Hatálytalansági keresetet is előterjesztett a szerződés fedezetelvonó jellegére hivatkozással. [5] Az I- III. rendű alperesek az ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték. Az első- és másodfokú ítélet [6] Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperesek között
4. szeptember 15-én létrejött megállapodás semmis; megkereste az illetékes földhivatalt az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot helyreállítása érdekében. Az indokolása szerint a megállapodás tilos szerződés, a Csődtv.
5. §

(1)és a polgári perrendtartásról szóló

1. évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.)
2. §

(1)bekezdésébe ütközik, illetve e rendelkezések megkerülésére irányult. Kifejtette, hogy a

1. október 21-i adásvételi szerződést felbontásával az ingatlan mentesült a tulajdonjog fenntartással történő eladás terhe alól, az I. rendű alperes felszámolási vagyonába került, azt a felszámoló csak a Csődtv.
2. §

(1)bekezdésében rögzített módon, nyilvánosan a forgalomban elérhető legmagasabb áron értékesíthette volna, pályázat vagy árverés keretében. Amikor a ráépítés címén megszerzett tulajdonjogról rendelkeztek, a II. rendű alperes olyan jogot tett vitássá, az I. rendű alperes pedig olyan jogot ismert el, amelyről jogerős bírósági ítélet mondta ki, hogy nem illeti meg a II. rendű alperest. A szerződés több szempontból is jóerkölcsbe ütközik, így a Polgári Törvénykönyvről szóló

1. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:96 § alapján is semmis. A társadalom általános erkölcsi értékítéletét sérti a II-III. rendű alperesnek az a magatartása, hogy a tagok és ügyvezetők személye révén egymással összefonódásban álló gazdasági társaságok közül a II. rendű alperes helyett a III. rendű alperes a szerződéssel úgy szerzett tehermentes tulajdonjogot az ingatlanon, hogy az I. rendű alperes részére jogerős ítéletben megállapított 26.605.054 forint és járulékai helyett nettó 7.156.460 forint bevétel realizálódott. Jóerkölcsbe ütközik, hogy a felszámoló a jogerős bírósági ítéletek és a hitelezői igényeket csak részben fedező felszámolási vagyon ellenére hozzájárult a jogügylet létrejöttéhez. [7] A másodfokú bíróság az alperesek fellebbezése folytán meghozott részítéletében az elsőfokú bíróságnak a semmiségi keresetre vonatkozó rendelkezéseit részítéletnek tekintette, azt megváltoztatta, a keresetet e körben elutasította, a további jogcímeken előterjesztett keresettel kapcsolatosan az ítéletet a perköltségre is kihatóan hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróságot ebben a körben új eljárás lefolytatására, új határozat hozatalára utasította; mellőzte az illetékes földhivatal megkeresését az eredeti állapot helyreállítása iránt, a perköltséget pedig csak megállapította. Az indokolásában rögzítette, hogy a felperes az Kúria VI.Pfv.20.556/2020/6 4 elsődleges keresetével a megállapodást a Ptk. 6:95 § tilos szerződés jogcímére hivatkozással támadta, megsértett jogszabályhelyként a Csődtv.
2. §

(1)bekezdését jelölte meg. A kereset nem a Csődtv. 49. §

(5)bekezdés szerinti kereset, amely a Ptk. szabályozásán felül biztosít megtámadási jogot az érdekelt fél részére. Nem kizárt, hogy az arra jogosult a Ptk. alapján semmisségre hivatkozással terjesszen elő keresetet. Abban az esetben azonban, amennyiben a keresetben előadottak a Csődtv. 49. §

(5)bekezdésének felelnek meg, a Ptk. szabályai alapján nem vizsgálható a kereset. Nincs arra lehetőség, hogy a Csődtv. 49. §

(5)bekezdésében írt jogvesztő határidő elmulasztása után a Csődtv. törvényi tényállásában foglalt magatartás alapján a fél a Ptk-ban megjelölt érvénytelenségi okra hivatkozással támadja a felszámoló által kötött szerződést (Kúria Gfv.VII.30.035/2019/9.). Az elsődleges kereset alapjaként megjelölt jogszabálysértés a Csődtv. szerinti értékesítési szabály megsértésére visszavezethető jogszabálysértésen alapul, a kereseti kérelem ezzel fennálló tartalmi azonosságából következően a felperes kereseti kérelme alaptalan, a megjelölt jogszabálysértés, a Ptk. semmisségre vonatkozó szabályai alapján nem foghat helyt. A Csődtv. a nyilvános értékesítésre vonatkozó szabályok megsértéséhez nem fűzi a semmisség jogkövetkezményét, hanem emiatt a Csődtv. 49. §

(5)bekezdésében meghatározott jogvesztő határidőn belül az arra jogosultak részére megtámadási lehetőséget biztosít. A fentiek miatt, kizárólag a nyilvános értékesítésre vonatkozó szabályok megsértésének jogkövetkezményeként a Ptk. 6:95 § nem alkalmazható. A speciális – jogvesztő határidő elmulasztásával járó – megtámadás elmulasztása nem ad lehetőséget ugyanezen tényre alapított jogszabálysértésre, mint a Csődtv. 49. §

(1),

(5)bekezdése szabályaira hivatkozással a Ptk. 6:95 §-ban foglaltakra alapított semmisségi okra hivatkozással a szerződés megtámadására. [8] A jogerős részítélet szerint nem sért jogszabályt, az az rPp. 229. §

(1)bekezdését megkerülő magatartás, hogy a III. rendű alperes annak ellenére elismerte a II. rendű alperes ráépítés jogcímén történt tulajdonjog szerzését, hogy azt a bíróság jogerős ítélete elutasította. Az elutasítás a

1. október 21-i szerződés tartalmára tekintettel történt, amely adásvétel jogcímén igazolta a tulajdonszerzést. A bíróság jogerős ítéletét anyagi igazságnak kell tekinteni, azonban attól a felek egyezséggel eltérhetnek, ha az mások érdekeit nem sérti. [9] A szerződés nyilvánvaló jóerkölcsbe ütközése, mint semmisségi ok kisegítő jogcímként alkalmazható, a jogszabályokban nem nevesített, de a társadalom értékítéletébe, az általánosan elfogadott erkölcsi normákba ütköző szerződések esetén. A Csődtv.
2. §

(5)bekezdésben meghatározott jogszabálysértések ezért – önmagukban – nem adnak alapot a szerződés jóerkölcsbe ütközésének megállapítására, ahhoz többlet tényállás szükséges. A jóerkölcsbe ütközés objektív és szubjektív elemek együtt hatásaként valósul meg. A szerződést kötő felek szándékának, a szerződéssel megvalósítani kívánt célnak is meghatározó szerepe lehet. A másodfokú bíróságot nem kötötte a felszámolási eljárásban a kifogásról meghozott döntés, elfogadta a Pécsi Ítélőtábla Fpkhf.IV.45.068/2019/

1. számú végzésének az indokait, miszerint, ha olyan jogszabály téves értelmezése vezet jogszabálysértő intézkedéshez, amely értelmezésében a bírósági gyakorlat nem egységes, azt a magatartás értékelésekor nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az adós tulajdonára feljegyzett, a tulajdonjog fenntartással történő eladás tényéről, a joghatásáról az ingatlan felszámolási eljárásban történő értékesítésekor az ítélkezési gyakorlat a szerződés megkötésekor nem volt egységes. A Pécsi Ítélőtábla megítélése szerint a felszámolónak nem volt felróható a jogszabálysértés, az ingatlanra vonatkozó háromoldalú megállapodás megkötésével célja nem a hitelezők érdekeinek megsértése volt, hanem a – mintegy 7 éve folyó – felszámolási eljárás mielőbbi, jogvita nélküli lezárása. Nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, hogy az ingatlan vételára nem volt alacsonyabb a korábbi pályázati kiírásokban meghirdetett Kúria VI.Pfv.20.556/2020/6 5 vételárnál és a megállapodás tényleges, azonnali bevételt eredményezett az adós felszámolási vagyonában. Ilyen körülmények között pedig a jóerkölcsbe ütközés megállapításához hiányzik az a többlet tényállási elem, amely szerint a szerződés megkötésének célja a felszámolási vagyonhoz tartozó vagyonelem egy részének a hitelezők előli elvonásában lenne megjelölhető. A ráépítés folytán keletkezett tulajdonjogi viszonyok rendezésre szorultak, ennek bíróság ítélettel való megállapítását a
2. október 21-i szerződés tartalma akadályozta, a nyilvános pályázati kiírás két ízben eredménytelen maradt, és az ingatlan vételéra a nyilvános pályázati kiírásban meghirdetett vételárnál nem volt alacsonyabb, így nem többlet körülmény az sem, hogy a III. rendű alperes ügyvezetője a II. rendű alperes ügyvezetőjének gyermeke. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [10] A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős részítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyó határozat hozatalát kérte. Megsértett jogszabályként jelölte meg a Ptk. 6:
3. §-t [Tilos szerződés], a 6:
4. §-t [Jóerkölcsbe ütköző szerződés], az rPp.
5. §

(1)bekezdését és a polgári perrendtartásról szóló

1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
2. § [A bizonyítás eredményének mérlegelése]

(1)bekezdését. A jogszabálysértést azzal indokolta, hogy a másodfokú bíróság iratellenesen és a bizonyítékok okszerűtlen mérlegelésével jutott arra a téves jogi következtetésre, hogy a megállapodás tekintetében nem állnak fenn semmisségi okok. Téves az a megállapítás is, hogy nem jelenti a hitelezői érdekek sérelmét a tulajdoni igény, jogerős ítélet ellenére történt elismerése, a meghirdetett vételár harmadán és a nyilvánosság megkerülésével történt értékesítés. Nem pusztán a Csődtv.

1. § (l) bekezdésében foglalt szabályok megsértésére hivatkozott, hanem olyan többlet tényállási elemre, amely alapján megállapítható, hogy a felek szándéka a jogszabály megkerülésére irányult, ezért a Ptk. 6:
2. § alapján a szerződés semmis. Azzal, hogy a felszámoló elismerte a II. rendű alperes tulajdoni igényét ráépítés jogcímen, dologi jogcímen juttatott vagyonrészt a felszámolási vagyonból, noha legfeljebb hitelezőként érvényesíthető kötelmi igény keletkezhetett a beruházással összefüggésben. Ezzel a felszámoló megkerülte nemcsak a nyilvános értékesítés, hanem a Csődtv.
3. §

(1)bekezdésében meghatározott kielégítési sorrend szabályát is, jogtalanul előnyben részesítve a II. rendű alperest a többi hitelezővel szemben. Az adásvételi szerződés felbontásával a II. rendű alperes ráépítési követelése nem vált jogszerűvé. Annak van jogi jelentősége, hogy az építkezés befejezésekor kinek a tulajdonban állt a ráépítéssel érintett ingatlan. A felperes jóerkölcsbe ütközés mellett felhozott érvei szerint a Kúria Gfv.VII.30.286/2019/

1. számú határozatával a Pécsi Ítélőtábla végzését hatályon kívül helyezte és a felszámoló felmentéséről határozott, így megalapozatlanná váltak azok a megállapítások, amelyekre a másodfokú bíróság a kereset elutasításának indokaként hivatkozott. A másodfokú bíróság nem vette figyelembe és nem értékelte a felperes által hivatkozott többlet tényállási elemeket a ráépítés kapcsán. Téves jogértelmezés a részéről, hogy a
2. október 21-i adásvételi szerződés felbontása miatt a ráépítés folytán keletkezett tulajdoni igények rendezésre szorultak: az az irányadó, hogy a ráépítéskor a felek között szerződéses jogviszony állt fenn, amelynek megszűnése esetén az elszámolásra vonatkozó kötelmi igény keletkezhet. A II-III. rendű alperes esetében a közeli hozzátartozói viszony nem csak az ügyvezetők személyében áll fenn, hanem a tulajdonosok között is. Valótlan és iratellenes az a megállapítás is, hogy a nyilvános pályázati kiírásban meghirdetett vételárnál (ami 14.400.000 forint) nem volt alacsonyabb a megállapodásban meghatározott vételár. Ugyanekkor ennek nem volt jogi relevanciája, mert a tulajdonjog fenntartással történő eladás tényére tekintettel a felszámoló nem volt jogosult meghirdetni az ingatlant. A másodfokú bíróság nem értékelte többlet Kúria VI.Pfv.20.556/2020/6 6 tényállási elemként azt sem, hogy a II. rendű alperes köztes tulajdonszerzése révén a III. rendű alperes a vételárnak csak egy részét fizette meg az I. rendű alperes részére, a 26.605.054 forint vételárhoz képest 5.635.008 forint + áfa összegért szerezte meg az ingatlan tulajdonjogát. A felperes a perben igazolta, hogy az ingatlan értéke szerkezetkész állapotban 20.000.000 forint. A felperes
3. november hónapban két üzletet is értékesített ezen a vételáron szerkezetkész állapotban. A másodfokú bíróság ezen adat értékelésére sem tért ki az indokolásában. Mindemellett a II-III. rendű alperesek 13 éve használják az ingatlant a F.i kikötői üzletsoron étteremként használati díj nélkül. [11] Az alperesek a felülvizsgálati ellenkérelmeikben kérték – érdemében – a jogerős részítéletet hatályában fenntartani. Az I. rendű alperes szerint a szerződés a Csődtv.
4. §-ba ütközés miatt a Ptk: 6:
5. § alapján semmisnek nem tekinthető, a nyilvános értékesítés szabályainak megsértéséhez a Csődtv
6. §

(5)bekezdése más jogkövetkezményeket fűz. A felperes sem keresetében, sem a perfelvételi nyilatkozatában nem hivatkozott más jogszabály megsértésére. A Pp. 229. §

(1)bekezdése nem vonja el a felektől a jogot, hogy az ítélethozatalt követően a jogviszonyaikat közös megegyezéssel módosítsák, illetve megszűntessék. A tulajdonjog fenntartással történt eladás ingatlan-nyilvántartásban feljegyzett ténye a felszámoló rendelkezési jogát korlátozta. A vevő fizetésképtelensége miatt a szerződéses vételár sikertelen végrehajtását követően megkötött megállapodás szerinti vételár a pályázati eljárásban elért legmagasabb nettó 8.640.000 forint ajánlatra tekintettel reális. A II-III. rendű alperesek kiemelték, hogy Kúria nem hozhat a jogerős részítéletet hatályon kívül helyező és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyó határozatot. A felülvizsgálati kérelem tartalmi hiánya, hogy a felperes nem jelölt meg anyagi jogi törvényi rendelkezést, kötelező szabályt, amelybe a keresettel támadott megállapodás ütközött, vagy amelynek a megkerülésével kötötték a felek. A megállapodás nem tekinthető jóerkölcsbe ütközőnek sem. A vételár megfelel a nyilvános pályázaton elért legmagasabb ajánlati árnak, azon alapul a megállapodás a II. rendű alperessel, mint ingatlannyilvántartáson kívüli társtulajdonos elővásárlási jogosulttal, a családi jogi kapcsolat pedig csak a vevők oldalán áll fenn. [12] A II-III. rendű alperesek csatlakozó felülvizsgálati kérelemmel támadták a jogerős részítélet perköltségre vonatkozó, azt csupán megállapító rendelkezését. A Kúria döntése és jogi indokai [13] A felülvizsgálati kérelem nem alapos, a jogerős részítélet a hivatkozott okokból nem jogszabálysértő. [14] A Kúria a II-III. rendű alperesek felülvizsgálati ellenkérelmének érvei ellenében rögzíti, hogy a felülvizsgálati kérelemnek a Kúria döntésére vonatkozó határozott kérelme megfelelt a Pp. 413. §

(1)bekezdés d) pont szerinti tartalmi követelményeknek. A Kúria felülvizsgálati eljárásban hozott, a Pp. 424. §

(3)bekezdése szerinti határozatának rendelkező része a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és a jogszabályoknak megfelelő új határozat hozatala. A jogszabályoknak megfelelő új határozatot a Kúria a jogerős ítélet helyett hozza, tartalma ennek megfelelően lehet a Pp. 383. §

(2)bekezdése alapján az, hogy ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kúria VI.Pfv.20.556/2020/6 7 [15] A Kúria rögzíti, hogy a másodfokú bíróság részítéletével érdemben a semmisségi okokra alapított keresetet bírálta el, az el nem bírált kereseti kérelmekről az elsőfokú bíróság az új eljárásban dönt. A felülvizsgálati kérelem érveit a Kúriának erre figyelemmel kellett értékelnie. [16] A másodfokú bíróság által is felhívott Gfv.VII.30.035/2019/9. számú határozatban kifejtettek a Kúria joggyakorlatát tükrözik. A Csődtv. 40. §

(1)és a 49. §

(5)bekezdésében szabályozott hitelezői igényérvényesítés alapjául szolgáló törvényi tényállás nem alapozza meg a jogvesztő határidő elmulasztása miatt az igény Ptk. alapján történő érvényesítését jogszabálysértésre és jogszabály megkerülésére, valamint a szerződés nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütköző voltára hivatkozással. (EBH

1. P. 17., EBH
2. G.5.) A felperes a semmisségi keresetének eredményessége érdekében a felülvizsgálati kérelmét is kizárólag olyan tényállásra alapította, amely a Csődtv. szerinti megtámadást alapoz meg. A Csődtv.
3. §

(1)bekezdésében szabályozott igényérvényesítési ok az, ha az adós által kötött szerződés a vagyonának csökkenését úgy eredményezte, hogy az adós szándéka a hitelező(k) kijátszására irányult, vagy annak tárgya egy hitelező előnyben részesítése. A Csődtv. 49. §

(5)bekezdésében szabályozott igényérvényesítési ok az, ha a felszámoló az adós vagyontárgyait nem nyilvánosan, pályázat vagy árverés keretében értékesíti. Ebben a tekintetben nincs jogi jelentősége a kereset megalapozásában annak, hogy a felszámoló eljárását a bíróság a Csődtv. által szabályozott eljárásban a Csődtv. rendelkezései tükrében miként ítélte meg. A Kúria a Gfv.VII.30.286/2019/

1. számú határozatában a felszámoló magatartásának a lehetséges jogkövetkezményeit vonta le azzal, hogy a felszámolót a tisztségéből felmentette. A Csődtv. alapján a hitelező felperes által kifogással indított jogvitát zárt le amiatt, hogy a nyilvánosság hiányzott az értékesítési eljárásból. [17] A felperes vételárral kapcsolatos érvei a semmisségi kereset megalapozására alkalmatlan érvek. Ha a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás értéke között feltűnő az értékaránytalanság, az a Ptk. 6:
2. §

(3)és a 6:98. §

(1)bekezdése alapján a szerződés megtámadására adhat alapot, ez esetben az érvénytelenség feltétele a megtámadási jog eredményes gyakorlása [Ptk. 6:89. §

(1)bekezdése]. A keresettel támadott megállapodás tárgyává tett ingatlan azt megelőző használati viszonyai pedig a másodfokú bíróság által részítélettel elbírált semmisségi keresetet nem érintik. [18] A felülvizsgálati kérelem ráépítéssel kapcsolatos érvei ellenében mutat rá a Kúria arra, hogy a ráépítés időpontjában, az építkezés befejezésekor (ahogyan a megállapodás megkötésekor is) az I. rendű alperes tulajdonában állt az ingatlan. A tulajdonosnak rendelkezési joga [A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.) 112. §

(1)bekezdése] van a tulajdon tárgya felett, ezért az rPtk. ráépítéssel kapcsolatos szabályait csak akkor lehet alkalmazni, ha a felek a ráépítés jogkövetkezményeinek a kérdésében nem állapodtak meg (Ptk. 137. §

(3)bekezdése, PK. 7.). Az adós vagyonának az értékesítésére, ennek érdekében a felszámoló tevékenységére vonatkozó rendelkezések a Ptk. szabályaihoz képest különös, alkalmazási elsőbbséget élvező Csődtv. rendelkezései, azok megsértéséhez is a Csődtv. 49. § jogkövetkezményei fűződnek. [19] Az anyagi jogerőnek az rPp. 229. §

(1)bekezdésébe foglalt eljárásjogi szabálya azt zárja csak ki, hogy ugyanabból a tényalapból származó ugyanazon jog iránt ugyanazok a felek – ideértve azok jogutódait is – egymás ellen új keresetet indíthassanak, vagy az ítéletben már elbírált jogot egymással szemben egyébként vitássá tehessék. A jogerős határozat Kúria VI.Pfv.20.556/2020/6 8 jogkérdésben való állásfoglaláson alapult, így alaptalanul hivatkozott a felperes jogszabálysértésre a bizonyítás eredményének mérlegelése körében. [20] A Kúria a kifejtettekre tekintettel a jogerős részítéletet a Pp. 424. §

(1)bekezdés alapján hatályában fenntartotta. [21] A Pp. 419. §

(1)bekezdésének második mondata alapján csatlakozó felülvizsgálati kérelmet a fél csak akkor terjeszthet elő, ha maga is jogosult lett volna felülvizsgálatot kérni. A másodfokú bíróság a részítéletében a perköltség viseléséről nem határozott, a Pp. 386. §

(3)bekezdése alapján a részítéletbe foglalt, az elsőfokú bíróság ítéletét részben hatályon kívül helyező végzésében csak a perköltség, a meg nem fizetett illeték és az állam által előlegezett költség összegét határozta meg, azok viselése, illetve megfizetése kérdésében az új eljárásban az elsőfokú bíróság dönt. E rendelkezés ellen a Pp. 406. §

(1)-

(2)bekezdése értelmében, a 407. §

(1)bekezdés e) pontja szerint felülvizsgálatnak helye nincs, ezért a Kúria a II-III. rendű alperesek csatlakozó felülvizsgálati kérelmét a Pp. 415. §

(1)bekezdés d) pontja alapján visszautasította. [22] A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmét véglegesen elbírálta, az alapján a jogerős részítéletről érdemben határozott, ezért a Pp. 424. §

(4)bekezdés nem volt alkalmazható, a felülvizsgálati eljárással kapcsolatban felmerült költségekről is határoznia kellett. A felperes a Pp. 405. §

(1)bekezdése és a

1. § utaló szabálya szerint alkalmazandó
2. §

(1)bekezdése alapján köteles az alperesek ügyvédi munkadíjból álló, a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. §

(2), 3. §

(2),

(5)-

(6)bekezdése alapján, a kifejtett képviseleti tevékenységgel arányban meghatározott felülvizsgálati eljárási költségét megfizetni. A felperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §

(1)bekezdés b) pont alapján illetékmentes, az 56. §

(1)bekezdés szerint illeték fizetésére nem kötelezhető, a Pp. 102. §

(6)bekezdése alapján ezért a felülvizsgálati eljárási illeték az állam terhén marad. [23] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 405. §

(2)bekezdés utaló szabálya folytán alkalmazott Pp. 376. §

(1)bekezdés alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [24] ki. E határozat ellen a felülvizsgálat lehetőségét a Pp. 407. §

(1)bekezdés d) pont zárja Záró rész Budapest,

1. április
2. Dr. Puskás Péter s.k. a tanács elnöke, dr. Kocsis Ottilia s.k. előadó bíró, dr. Csesznok Judit Anna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Kúria VI.Pfv.20.556/2020/6 Sz.Sz. 9 bírósági ügyintéző