← Magyarország

Kfv.38233/2021/6 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A kapcsolattartás szabályozása során figyelemmel kell lenni mind a már kialakított kapcsolattartási rendre, mind a gondozó szülő érdekeire. A nagyszülői kapcsolattartást az apai kapcsolattartáshoz és a gondozó szülő méltányos érdekeihez is kell igazítani. Ez szolgálja a felek méltányos érdekeit, valamint a kiskorú gyermekek fejlődését. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv. III.38.233/2021/

  1. A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Gyurán Ildikó előadó bíró, Dr. Suba Ildikó bíró A felperes: felperes1 cím1 A felperes képviselője: ügyvéd1 cím2 Az alperes: Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatala cím3 Az alperes jogi képviselője: dr. Herédi Erika kamarai jogtanácsos Az I. rendű alperesi érdekelt: név1 cím4 A II. rendű alperesi érdekelt: név1né cím4 A III. rendű alperesi érdekelt: név2 cím5 A per tárgya: gyámhatósági ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálatot előterjesztő: a felperes,
  2. sorszám alatt Kúria III.Kfv.38.233/2021/6-I 2 Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: a Győri Törvényszék
  3. október 5-én kelt 11.K.700.366/2021/
  4. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Győri Törvényszék 11.K.700.366/2021/
  5. számú ítéletét megváltoztatja, az alperes
  6. március 2-án kelt GY-02/06/00088-34/
  7. számú határozatát megsemmisíti és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezi. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 110.000 (száztízezer) forint együttes elsőfokú és felülvizsgálati eljárási költséget. A felmerült 30.000 (harmincezer) forint kereseti és 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás Az ítélet alapjául szolgáló tényállás [1] A Győri Törvényszék 2.Pf.20.902/2017/
  8. számú jogerős ítélete értelmében a III. rendű alperesi érdekelt minden páros hét péntek 17 órától vasárnap 19 óráig tarthatja a kapcsolatot név3 (a továbbiakban: Kiskorú Gyermek 1.) és név4 (a továbbiakban: Kiskorú Gyermek 2.) gyermekeivel az elvitel joga és a visszavitel kötelezettsége mellett. Jogosult továbbá időszakos kapcsolattartás keretében az iskolai szünetek felére és heti 3 alkalommal meghatározott időpontokban - telefonos kapcsolattartásra is. [2] Az I. és II. rendű alperesi érdekeltek
  9. április 17-én folyamatos és időszakos nagyszülői kapcsolattartás szabályozására irányuló kérelmet terjesztettek elő. Az elsőfokú hatóság GY-07C/GYH/271-12/
  10. iktatószámú határozatával a kérelmet elutasította. A másodfokon eljárt kormányhivatal a GYC-01/919-2/
  11. számú határozatával az elsőfokú hatóság határozatát – az indokolás részbeni megváltoztatása mellett – helybenhagyta. Kúria III.Kfv.38.233/2021/6-I 3 [3] A I. és II. rendű alperesi érdekeltek keresettel támadták a határozatot. A Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 11.K.27.793/2019/
  12. számú ítéletével a keresetet elutasította. [4] A Kúria, mint felülvizsgálati bíróság Kfv.II.37.279/2020/
  13. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, egyidejűleg a másodfokú határozatot az elsőfokú határozatra is kiterjedően megsemmisítette és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. A megismételt eljárásra nézve előírta az érintett felek közötti egyezség létrehozásának ismételt megkísérlését. Amennyiben nem jön létre egyezség és a jogszabály szerinti kérelem-megtagadási ok, illetőleg a nagyszülők részéről a kapcsolattartási jog visszaélésszerű gyakorlására irányuló szándék vagy a kiskorú gyermekek érdekét veszélyeztető körülmény feltárására nem kerül sor, a nagyszülői kapcsolattartás szabályozásáról kell dönteni. A felülvizsgálati bíróság azt is rögzítette, a döntés során mérlegeléssel, az érintett felek nyilatkoztatását követően kell arról dönteni, hogy a kiskorú gyermekek mindenek felett álló, valamint a kapcsolattartásra jogosult és a gyermeket gondozó szülő méltányos érdekére figyelemmel a folyamatos és időszakos kapcsolattartás nagyszülők részére történő biztosítása milyen gyakorisággal és időtartamban indokolt. [5] Az alperes a megismételt eljárásban
  14. március 2-án kelt GY-02/06/0008834/
  15. számú határozatában az I. és II. rendű alperesi érdekeltek kapcsolattartását akként szabályozta, hogy a nagyszülők folyamatos kapcsolattartás keretében jogosultak az unokáikkal a gyermekek elvitelének jogával minden páros hónap második páratlan naptári számozású hétvégéjén, pénteken 17 órától vasárnap 19 óráig kapcsolatot tartani. A nyári időszakos kapcsolattartás keretében a nagyszülők július 2-a 9 órától július 9-e 19 óráig élhetnek a kapcsolattartási jogukkal. A gyámhatóság úgy ítélte meg, hogy a gyermekek korára, fejlettségi szintjére tekintettel két havonta egy hétvégén megvalósuló folyamatos, valamint a nyári szünetben az egy héten át tartó időszakos nagyszülői kapcsolattartás a gyermekek érdekében áll, ez teszi lehetővé a gyermekek és a nagyszülők közötti kapcsolat, érzelmi viszony fenntartását. A kereset [6] A felperes eljárási- és anyagi jogi jogsértésekre hivatkozással kérte az alperes határozatának bírósági felülvizsgálatát. Az elsőfokú ítélet [7] A törvényszék ítéletével a felperes keresetét elutasította. [8] Döntését elsődlegesen a közigazgatási perrendtartásról szóló
  16. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  17. §

(4)bekezdésével indokolta, amely szerint a bíróság határozatának rendelkező része és indokolása a megismételt eljárásban és a cselekménynek a bíróság határozatával elrendelt megvalósítása során köti az eljáró közigazgatási szerveket. [9] Kifejtette a Kp. 85. §
(5)bekezdésére hivatkozással, hogy a közigazgatási szerv hatáskörét a mérlegelésre való felhatalmazása keretei között gyakorolta, a mérlegelés szempontjai és azok okszerűségei a közigazgatási cselekményt tartalmazó iratból megállapíthatóak voltak. Kúria III.Kfv.38.233/2021/6-I 4 [10] Utalva a Kúria joggyakorlatára hangsúlyozta, a nagyszülői kapcsolattartás önálló szabályozásából következően fő szabályként nem számítható be az apai kapcsolattartás időtartamába, nem értelmezhető az az apai kapcsolattartás részeként. A nagyszülők részéről a kapcsolattartási jog visszaélésszerű gyakorlására irányuló igazolt szándék, a kiskorú gyermekek érdekeit veszélyeztető körülmény feltárására az eljárás során nem került sor. Az alperes által szabályozott két havonta egy hétvégén történő folyamatos, valamint a nyári szünetben történő egy héten át tartó időszakos nagyszülői kapcsolattartás megfelel a Kúria ítéletében foglaltaknak, az elsőfokú bíróság megítélése szerint az sem a gyermekek, sem az őket gondozó szülő méltányos érdekeit nem sérti. Kiskorú Gyermek
  1. nyári kézilabda tábora, illetve Kiskorú Gyermek
  2. sportversenye nem befolyásolhatja a nagyszülők arra való jogát, hogy a nyári időszakban egy hétig találkozhassanak. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelmek [11] A felperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a bíróság új eljárás lefolytatására kötelezését, míg másodlagosan az elsőfokú ítélet megváltoztatását kérte akként, hogy a Kúria az alperes határozatát semmisítse meg és az alperest kötelezze új eljárás lefolytatására. [12] Előadása szerint a megismételt eljárásban kizárólag a nagyszülői kapcsolattartási jogra mint önálló jogosultságra volt tekintettel a bíróság és nem foglalkozott a kötelezett, azaz a felperes méltányos érdekeivel. Miután a kiskorú gyermekek és az édesapjuk közötti kapcsolattartást a polgári bíróság már szabályozta, a nagyszülők önálló kapcsolattartási jogát csak a kialakult kapcsolattartási rendhez viszonyítottan lehet értelmezni. [13] Példaként felhozta, hogy
  3. április 1-
  4. között a tavaszi szünet miatt a gyermekek az édesapjuknál voltak, április 9-
  5. között apai folyamatos kapcsolattartás volt, majd április 16-
  6. között nagyszülői, április 23-
  7. között apai kapcsolattartás valósult meg. Mindez azt jelentette, hogy
  8. áprilisában a gyermekek egyetlen hétvégét sem tölthettek a felperessel. Április 17-én Kiskorú Gyermek
  9. röplabda mérkőzései lettek volna, de ezeken sem vehetett részt. [14] A nyári szünetben megvalósuló kapcsolattartás során június 21-
  10. között apai kapcsolattartás, július 2-
  11. között nagyszülői kapcsolattartás, július 10-
  12. között apai kapcsolattartás, majd augusztus 7-
  13. között szintén apai kapcsolattartás valósult meg. Vagyis a gyerekek az iskola június 15-i bezárásától kizárólag 5 napig voltak a felperessel folyamatosan, majd június
  14. – július
  15. között 4 napot, július
  16. – augusztus
  17. között 13 napot, és az iskolakezdés előtt 8 napot. Következésképpen, a felperes a gyermekekkel nem tudott nyáron egybefüggően 2 hetet tölteni, közös nyaralást szervezni. A saját idejéből kellett megoldania a nyári táborozásokat is. Mindez pedig nyilvánvalóan nem szolgálja sem a gyermekek, sem a felperes érdekeit. A Polgári Törvénykönyvről szóló
  18. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 4:
  19. §
(1)bekezdése értelmében ő az, aki neveli a gyermekeket, ő az, akinek biztosítania kell mások számára a kapcsolattartási jogot, de az egyben azt is jelenti, hogy a gondviselő szülő az, akinek a legtöbb időt kellene tölteni a gyermekekkel. A felperesi oldalról nézve az édesapa és az apai nagyszülők egyaránt kapcsolattartásra jogosultak, így az általuk uralt időszakok összeadódnak az édesanya terhére. [15] A közigazgatási eljárás során több alkalommal is kérte Kiskorú Gyermek
  1. ismételt meghallgatását, erre mégsem került sor. A kiskorú nyilatkozata azonban releváns kell Kúria III.Kfv.38.233/2021/6-I 5 legyen az ügyben. Az első meghallgatás alkalmával lényeges kérdések feltételére nem került sor. [16] Sérelmezte azt is, hogy az ítélet értelmében a nagyszülői kapcsolattartás szabályozása beleütközik az édesapa telefonos kapcsolattartási idejébe is. [17] Az alperes és az alperesi érdekeltek a jogerős ítélet hatályában fenntartását indítványozták. Döntés a befogadásról [18] befogadta. A Kúria a Kfv.III.38.233/2021 /
  2. számú végzésével a felülvizsgálati kérelmet A Kúria döntése és jogi indokai [19] A felperes felülvizsgálati kérelme - az alábbiak szerint – alapos. [20] A felülvizsgálati eljárás kereteit a Kp.
  3. §
(2)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 108. §
(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelem és felülvizsgálati ellenkérelem jelöli ki. [21] A Kúria mindenekelőtt megállapítja, az elsőfokú bíróság ítélete fejrészében tévesen jelölte meg alperesként a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalt, mivel a megismételt eljárásban a támadott határozatot - jogszabályváltozás folytán – a Győr-MosonSopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatala hozta. A perben a helyes alperes járt el, a Kúria a döntését vele szemben hozta meg. Megjegyzi ugyanakkor, a Kúria nem jogosult az eljárt bíróság ítélete fejrészének kijavítására, az az elsőfokú bíróság hatásköre a Kp. 84.§
(2)bekezdése folytán alkalmazandó polgári perrendtartásról szóló
  1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 352.§-a alkalmazásával. [22] Elöljáróban a Kúria rögzíti, hogy egy megismételt eljárásban hozott döntés képezte a felülvizsgálat tárgyát. A Kp.
  2. §
(4)bekezdése szerint az eljáró közigazgatási szervet a bíróság határozatának rendelkező része és indokolása a megismételt eljárásban és a cselekménynek a bíróság határozatával elrendelt megvalósítása során köti. Az új eljárásra kötelező bírósági ítélet köti a közigazgatási hatóságot, de az annak nyomán hozott új határozatot felülvizsgáló bíróságot is. Csak az vizsgálható, hogy a határozat megfelel-e az alapítéletben foglalt iránymutatásnak (KGD2014.138.). [23] A Kúria Kfv.II.37.279/2020/3. számú döntésében az új eljárásra előírta az elsőfokú hatóságnak - a jogszabály szerinti kérelem megtagadási ok, illetőleg nagyszülők részéről a kapcsolattartási jog visszaélésszerű gyakorlására irányuló szándék vagy a kiskorú gyermekek érdekét veszélyeztető körülmény feltárása hiányában - a nagyszülői kapcsolattartás szabályozásáról való döntéshozatalt. Ennek során kellett dönteni arról, hogy a kiskorú gyermekek mindenek felett álló érdeke (így a tanuláshoz, kikapcsolódáshoz, pihenéshez, kortársaikkal való találkozáshoz való joguk), valamint a kapcsolattartásra jogosult és a gyermeket gondozó szülő méltányos érdekére figyelemmel a folyamatos és Kúria III.Kfv.38.233/2021/6-I 6 időszakos kapcsolattartás nagyszülők részére történő biztosítása milyen gyakorisággal és milyen időtartamban indokolt. [24] A perben nem volt vitatott, miszerint a nagyszülői kapcsolattartás önálló jog [Gyer. 28.§
(1)bekezdése], annak gyakorlásáról – kizáró feltételek hiányában – a hatóságnak rendelkeznie kellett. [25] Az alperes megítélése szerint a gyermekek korára, fejlettségi szintjére tekintettel a kéthavonta egy hétvégén megvalósuló folyamatos, valamint a nyári szünetben egy héten át tartó időszakos nagyszülői kapcsolattartás a gyermekek érdekében álló. [26] A Ptk. 4:179. §
(1)bekezdése többek között kimondja, hogy kapcsolattartásra jogosult a nagyszülő is. A 4:180. §
(1)bekezdése értelmében a kapcsolattartási jog magában foglalja a gyermekkel való személyes találkozást, a gyermeknek a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről rendszeresen, meghatározott időtartamra történő elvitelét, a gyermekkel időszakonként, elsősorban az oktatási szünetek és a többnapos ünnepek időszakában való huzamos együttlétet, és kiterjed a kapcsolat személyes találkozás nélküli fenntartására. A 4:181. §
(2)bekezdése szerint a kapcsolattartásról a bíróság vagy a gyámhatóság a gyermek korának, egészségi állapotának, életkörülményeinek, a szülők személyes körülményeinek és az ítélőképessége birtokában lévő gyermek véleményének figyelembevételével rendelkezik. [27] A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997.(IX.10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.) 27. §
(2)bekezdés szerint a kapcsolattartás formái a folyamatos, az időszakos és a felügyelt kapcsolattartás. A 29/A. §
(5)bekezdése értelmében a gyámhivatal - a kapcsolattartás céljának megfelelően - a Ptk. 4:181. §
(2)bekezdésében meghatározott szempontok alapján, a kapcsolattartásra jogosult és a kapcsolattartásra kötelezett méltányos érdekére, körülményeire, valamint a gyermek korára, egészségi állapotára, tanulmányi előmenetelére tekintettel, a gyermek érdekében dönt. [28] A Kúria megállapította, hogy valamennyi felhívott jogszabályhely a gyermek érdekének elsődlegességét hangsúlyozza a kapcsolattartás rendezése során, összhangban a Gyermekek jogairól szóló, New Yorkban,
  1. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló
  2. évi LXIV. törvény rendelkezéseivel is. [29] A perbeli esetben az is releváns tény, hogy a polgári bíróság döntött az apai kapcsolattartásról jogerős ítéletében. Az apa kapcsolattartása ezáltal a bíróság által előírt korlátok között érvényesülhet. [30] A Kúria rámutat, a nagyszülők és az unokáik közötti kapcsolattartás célja, hogy az arra jogosult nagyszülők a gyermekek nevelését, fejlődését folyamatosan figyelemmel kísérjék, tőlük telhetően elősegítsék a családi kapcsolat fenntartását, erősödését. Ugyanakkor a kapcsolattartás szabályozása során figyelemmel kell lenni mind a már kialakított kapcsolattartási rendre, mind a gondozó szülő érdekeire. A nagyszülői kapcsolattartást az apai kapcsolattartáshoz és a gondozó szülő méltányos érdekeihez is kell igazítani. Ez együttesen szolgálja a felek méltányos érdekeit, valamint a kiskorú gyermekek fejlődését. A szülői és nagyszülői kapcsolattartásnak összhangban kell lennie egymással, egyik a másikat nem írhatja felül és különösen nem változtathatja meg a bíróság erre vonatkozó jogerős döntését. A Kúria a megismételt eljárásra előírt iránymutatásában is kiemelte, a kiskorú gyermekek mindenek felett álló érdeke, a kapcsolattartásra jogosult és a gyermeket gondozó szülő méltányos érdekére figyelemmel kell szabályozni a nagyszülői kapcsolattartást. [31] A felperes mind a megismételt eljárás során, mind a perben hangsúlyozta, az érdekeivel ellentétes az a szabályozás, hogy mint gondozó szülő kevesebb szabadidőt tud együtt tölteni gyermekeivel. Azt pedig a gyermekek érdekeivel szembenállónak vélte, hogy sportversenyeken, táborokban nem vehetnek részt a nagyszülői kapcsolattartás okán. Kúria III.Kfv.38.233/2021/6-I 7 [32] Az alperes határozatát mindösszesen annyival indokolta, hogy a kapcsolattartás rendezése tárgyában a szülő, gyermek és a nagyszülő méltányos érdekeit szem előtt tartva döntött. Azt azonban nem indokolta, milyen érdekeket, tényeket, okokat, körülményeket mérlegelt az eljárásban, hogyan érvényesül a gondozó szülő, az apa és a nagyszülők érdeke. [33] A Kúria joggyakorlata is alátámasztja, jogszerűtlen a mérlegelési jogkörben hozott közigazgatási határozat, ha nem – vagy nem kellő részletességgel – tartalmazza a mérlegelés szempontjait (EBH.2017.K.30.). Az Alkotmánybíróságnak a 39/
  3. (VII.1.) AB határozat óta követett gyakorlata szerint – melyet a 7/
  4. (III.1.) AB határozat megerősített - a mérlegelési jogkörben meghozott döntésnek is megfelelő szempontot vagy mércét kell tartalmaznia, amely alapján a bíróság a döntés jogszerűségét felülvizsgálhatja. [34] Ezt azt jelenti, hogy a mérlegelési jogkörben hozott közigazgatási határozatból a mérlegelés szempontjainak és az elvégzett mérlegelés eredményének megállapíthatónak kell lenni. Azok hiányában a határozat érdemi felülvizsgálatra nem alkalmas. [35] A Kúria rámutat, hogy a közigazgatási határozat indokolása mélységének mindig az adott egyedi ügy sajátosságaihoz igazodóan kell megjelennie. Az indokolás alapvető célja ugyanis, hogy a döntést ténybelileg és jogilag is megalapozza. Ez azt is jelenti, hogy az indokolásban be kell mutatni a mérlegelési jogkör gyakorlása során szerepet játszó tényeket, szempontokat, az értékelt bizonyítékokat, az alkalmazott jogszabályhelyeket pontosan meg kell jelölni. [36] A Kúria arra a következtetésre jutott, hogy az alperes határozatából e körben nem állapíthatóak meg a mérlegelés szempontjai, így azok okszerűsége sem vizsgálható. [37] Az sem állapítható meg, hogy a kapcsolattartásra jogosult szülő kapcsolattartási idejében igazoltan megvalósul-e az unokák és a nagyszülők közötti találkozás, hiszen ebben az esetben ez a tény a mérlegelési jogkörben meghozott döntésnél alapot szolgáltat arra, hogy a nagyszülői kapcsolattartás szabályozására a kérelemtől eltérően akár ritkább gyakorisággal, illetve szűkebb időtartamban kerüljön sor. Ebben az esetben ugyanis a gondozó szülő és a kapcsolattartásra jogosult szülő érdekei egyenlő mértékben kerülnének figyelembevételre. [38] Azt is kiemeli a Kúria, a gyermekek életének főbb jellemzői, eseményei - így a különórák, hobbik, baráti kapcsolatok, sportesemények, sportversenyek, táborok – nem hagyhatóak figyelmen kívül a mérlegelés során. A rendszeresen sportoló gyermek érdekét nem szolgálja, ha a nagyszülői kapcsolattartás szabályozása miatt a versenyen nem tud részt venni. Ha a nagyszülői kapcsolattartás idejére esik a sportesemény, a nagyszülő kötelessége az azon való részvétel biztosítása. A III. rendű alperesi érdekelt telefonos kapcsolattartása körében a Kúria hangsúlyozza, azt a nagyszülői kapcsolattartás időpontjában a nagyszülőknek kell lehetővé tenniük. Mindemellett pedig az is kiemelten fontos, hogy a gyermekek az édesanyjukkal is minőségi időt töltsenek el. [39] A megismételt eljárásban a hatóság úgy látta, hogy Kiskorú Gyermek
  5. véleményének ismételt beszerzése a gyermekek mindenek felett álló érdekének érvényre juttatása miatt nem volt indokolt, ekként azt jogszerűen mellőzte. [40] Összességében a Kúria megállapította, a megismételt eljárás iratanyaga, a rendelkezésre álló bizonyítékok, a felek által tett nyilatkozatok ismeretében az elsőfokú bíróság tévesen állapította meg, hogy az alperes határozata megalapozott és törvényes, mivel az nem tett eleget maradéktalanul a megismételt eljárásra adott iránymutatásnak. Mérlegelési jogkör gyakorlása során a határozatból a mérlegelés szempontjai, egyes körülmények értékelésének egymással összevethető súlya, ki kell, hogy tűnjön. Ennek azonban az alperes határozata nem felelt meg, megsértve ezáltal az Ákr. 81.§
(1)bekezdését. Kúria III.Kfv.38.233/2021/6-I 8 [41] Mindezek okán a Kúria az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és az alperes határozatát a Kp. 121. §
(1)bekezdés b) pontja alapján hatályon kívül helyezte, az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. [42] A megismételt eljárásban az alperesnek nem csak a kiskorú gyermekek mindenek felett álló érdeke, hanem a kapcsolattartásra jogosult szülő bíróság által szabályozott kapcsolattartási rendje és a gyermekeket gondozó szülő méltányos érdekére (a gyermekekkel történő együtt töltött minőségi idő tartamára) is figyelemmel kell meghatározni azt, hogy a folyamatos és időszakos kapcsolattartás nagyszülők részére történő biztosítása milyen gyakorisággal és időtartamban indokolt, határozatában számot kell adnia a mérlegelés szempontjairól és az elvégzett mérlegelés eredményéről. A döntés elvi tartalma [43] A kapcsolattartás szabályozása során figyelemmel kell lenni mind a már kialakított kapcsolattartási rendre, mind a gondozó szülő érdekeire. A nagyszülői kapcsolattartást az apai kapcsolattartáshoz és a gondozó szülő méltányos érdekeihez is kell igazítani. Ez szolgálja a felek méltányos érdekeit, valamint a kiskorú gyermekek fejlődését. Záró rész [44] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 115. §
(2)bekezdése folytán alkalmazandó 107. §
(1)bekezdésére tekintettel tárgyaláson kívül bírálta el. [45] A Kúria a felperes jogi képviselete folytán az elsőfokú és felülvizsgálati eljárásban felmerült költség megfizetésére a Kp. 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján az alperest kötelezte. Ennek összege során a felperes által az elsőfokú eljárásban csatolt költségjegyzék adataiból indult ki, figyelembe véve azt is, hogy megismételt eljárásról volt szó. [46] A sikeres felülvizsgálati kérelemmel élő felperes pernyertességére és az alperest az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5. §
(1)bekezdés c) pontja alapján megillető személyes illetékmentességre tekintettel az Itv. 45/A. §
(1)bekezdése szerinti kereseti, valamint a 39. §
(3)bekezdés d) pontja és 50. §
(1)bekezdése alapján megállapított felülvizsgálati illetéket az állam viseli. [47] A Kúria által hozott határozat ellen fellebbezésnek a Kp. 112.§
(2)bekezdése, felülvizsgálatnak a Kp.
  1. § d) pontja alapján nincs helye. Budapest,
  2. április
  3. Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, Dr. Gyurán Ildikó s.k. előadó bíró; Dr. Suba Ildikó s.k. bíró Kúria III.Kfv.38.233/2021/6-I A kiadmány hiteléül: tisztviselő 9

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.