Kvk.39033/2026/7 – Kúria

(3)bekezdés a) pontja alapján a jogszabálysértéseket megjelöli ugyan, de az azzal kapcsolatos érveit és indokait nem fejti ki, a támadott határozatban foglaltakat nem cáfolja, állításait nem bizonyítja. A Kúria végzése Az ügy száma: Kvk.VI.39.033/2026/

1. A tanács tagjai: Dr. Vitál-Eigner Beáta a tanács elnöke Dr. Hajas Barnabás előadó bíró Dr. Kurucz Krisztina bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit bíró Dr. Rák-Fekete Edina bíró A kérelmező: Tisztelet és Szabadság Párt (3300 Eger, Dobó István utca 16.) A kérelmező képviselője: Melléthei-Barna Ügyvédi Iroda (cím1, eljáró ügyvéd: Dr. Melléthei-Barna Márton Ádám) Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező A felülvizsgálni kért határozat: Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Területi Választási Bizottság 3/
2. (III. 5.) számú határozata Rendelkező rész A Kúria a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Területi Választási Bizottság 3/
3. (III. 5.) számú határozatát helybenhagyja. Kúria VI.Kvk.39.033/2026/7 2 Kötelezi a kérelmezőt, hogy az esedékesség napjáig fizessen meg az államnak – az állami adó- és vámhatóság illetékbevételi számlájára – 10.000 (azaz tízezer) forint közigazgatási nemperes eljárási illetéket. Az illetékfizetési kötelezettség e határozat jogerőre emelkedését követő
4. napon válik esedékessé. A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye
5. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) a 3/
6. (II. 27.)
7. számú OEVB határozatával (a továbbiakban: OEVB határozat) Jakab Pétert (a továbbiakban: I. rendű érintett), a Demokratikus Koalíció jelölő szervezet jelöltjét a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye
8. számú országgyűlési egyéni választókerületének egyéni képviselő-jelöltjeként nyilvántartásba vette. [2] Juhász Roland (a továbbiakban: II. rendű érintett), mint a kérelmező Borsod-AbaújZemplén Vármegye
9. számú országgyűlési egyéni választókerület jogerősen nyilvántartásba vett egyéni képviselőjelöltje az OEVB határozatával szemben – a kérelmező jelölő szervezetének elnöke által e-mailben továbbított – fellebbezésében a választási eljárásról szóló
10. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.)
11. §

(2)bekezdését és 123. §

(4)bekezdését, valamint 2. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. e)pontjainak megsértését állította, és arra hivatkozott, hogy egy választópolgár kifogást nyújtott be az OEVB-hez, amely szerint az I. rendű érintett ajánlóívén szereplő aláírás nem tőle származik. A Kúria Kvk.IV.39.267/2022/4. számú határozatát felhívva kifejtette, hogy a választási bizottság ilyen esetben nem mentesülhet az ajánlási szabályok megsértésének vizsgálata alól, a tényállást teljes körűen tisztáznia kell, és az összes ajánlást érdemben felül kell vizsgálnia. A területi választási bizottság határozata [3] A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) a 3/2026. (III. 5.) számú határozatával az OEVB határozatát helybenhagyta. [4] A TVB határozatának III. [A TVB döntése és jogi indokai] részében a vonatkozó jogszabályok ismertetését {[9]-[13]} követő részletes indokolásában {[14]-[19]} a jogorvoslati eljárás során rendelkezésére álló okirati bizonyítékok alapján megállapította, hogy a fellebbezéssel érintett jelölt esetében érvényesült a Ve. jelöltek nyilvántartásba vételére vonatkozó 120. §

(1)bekezdésének, 122. §

(1)és

(2)bekezdéseinek, 123. §

(4)bekezdésének,

1. §-ának, valamint
2. §-ának rendelkezése. A Kúria Kvk.I.39.274/2022/
3. számú határozatára hivatkozva rámutatott, hogy az érvényes ajánlások Kúria VI.Kvk.39.033/2026/7 3 számának megállapításához az aláírás valótlanságának, hamisságának vizsgálata nem tartozik hozzá, mert a választási szervek az ajánlót a megadott adatai és nem az aláírása alapján azonosítják be, az aláírásképet a központi névjegyzék nem tartja nyilván. [5] A TVB a választópolgár saját nyilatkozatát a neki tulajdonított ajánlás érvénytelenségének bizonyítékaként elfogadta, amely azonban az OEVB határozat jogszerűségét nem befolyásolta, mert egy-egy ajánlás érvénytelensége nem bizonyítja, és nem is valószínűsíti kellően az összes többi ajánlás érvénytelenségét. Megállapította, hogy az I. rendű érintett érvényes ajánlásainak száma az érvénytelenített ajánlás nélkül is meghaladja a jelölt nyilvántartásba vételéhez szükséges 500 ajánlást. A bírósági felülvizsgálati kérelem [6] A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében a TVB 3/
4. (III.5.) számú határozatának (a továbbiakban: TVB határozat) megváltoztatását kérte „a csatolt kifogásban előadott kérelemben, illetve a csatolt fellebbezésben előadott kérelemben foglaltaknak megfelelően”. [7] Álláspontja szerint a TVB határozat sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk

(7)bekezdését, továbbá a Ve. 46. §

(1)bekezdés d) pontját, 14. §

(1)bekezdését és 2. §

(1)bekezdés a), c), és e) pontjait. [8] Érintettségét arra alapozta, hogy az országgyűlési képviselők

1. évi általános választásán jogerősen nyilvántartásba vett jelölő szervezet. [9] Előadta, hogy kifogását, amelyhez a Nemzeti Választási Iroda (NVI) által kiadott „Tájékoztató a választási események ellenőrzött ajánlóívein/aláírásgyűjtő ívein szereplő adataimról” megnevezésű dokumentumot csatolta, az OEVB – közelebbről meg nem jelölt –
2. március 2-án hozott határozatával elkésettség okán érdemi vizsgálat nélkül elutasította. [10] Kifejtette, hogy a kifogását elutasító határozatot megfellebbezte, a kifogásában előterjesztett kérelmét és annak indokait továbbra is fenntartotta. Sérelmezte, hogy a TVB határozatában a fellebbezésben foglalt kérelemről nem döntött az abban foglalt érdemi okfejtésről szót sem ejtett, pusztán csak az érintett jelölt nyilvántartásba vételéről szóló OEVB határozat helybenhagyásáról rendelkezett. Azt is sérelmezte, hogy a TVB az I. rendű érintett nyilvántartásba vételéről szóló határozatban nem bírálta el érdemben a kifogást és a fellebbezést, ezért nem tett eleget indokolási kötelezettségének. Érvelése szerint, ha a bizottság elkésettségre hivatkozva elutasítja a kifogást, akkor mentesül ugyan a tényállás tisztázása alól, ezzel azonban fenntart egy bizonyítottan jogsértő állapotot (hamis jelöltséget), ami sérti a tisztességes eljárás követelményét. [11] Bírósági felülvizsgálati kérelmében több bizonyíték csatolását állította, azonban mellékletként kizárólag az ügyvédi meghatalmazást jelölte meg, és csak azt is mellékelte. [12] A bírósági felülvizsgálati kérelemre az I. rendű érintett és a II. rendű érintett – a felhívásokban foglaltak ellenére – egyaránt jogi képviselet nélkül terjesztette észrevételét elő, így azok a Ve.
3. §

(5)bekezdésére figyelemmel hatálytalanok. A Kúria döntése és jogi indokai Kúria VI.Kvk.39.033/2026/7 4 [13] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint nem alapos. [14] A kérelmező érintettsége körében kétség nem merült fel, azt a Kúria a Ve. 222. §

(1)bekezdése alapján elfogadta. A kérelmező a Ve. 224. §

(2)bekezdésében biztosított törvényi határidőben, ügyvéd útján nyújtotta be a bírósági felülvizsgálati kérelmet, továbbá annak tartalma megfelel a Ve. 224. §

(3)bekezdésében rögzített követelményeknek, ezért a Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemben bírálta el. [15] A Kúria megállapította, hogy a TVB a felülvizsgálati kérelemmel támadott TVB határozatával nem a kérelmező kifogását érdemi vizsgálat nélkül elutasító határozattal szembeni fellebbezést bírálta el, hanem az OEVB – az I. rendű érintett nyilvántartásba vételéről rendelkező – határozatával szembeni, a kérelmező jelöltje által előterjesztett fellebbezésről döntött. Ugyan a kérelmező jelöltje fellebbezésében maga is hivatkozott egy választópolgári kifogásra, azonban annak elbírálása sem az OEVB fellebbezett határozatának, sem a TVB jelen bírósági felülvizsgálati kérelemmel támadott határozatának nem volt tárgya. A kérelmező által állított kifogás az ügy iratanyagában nem lelhető fel, arra sem az OEVB elsőfokú határozata, sem a kérelmező jelöltje által előterjesztett fellebbezés, sem pedig a TVB másodfokú határozata még csak nem is utalt. A Kúria ezért a kérelmezőnek mind a TVB határozat tartalmára, mind az általa előterjesztett kifogásra vonatkozó előadását iratellenesnek ítélte. [16] A kérelmező jogszabálysértés megjelölése nélkül állította, hogy a TVB nem tett eleget indokolási kötelezettségének. Ezzel kapcsolatban a Kúria kiemeli, hogy a TVB határozatának III. [A TVB döntése és jogi indokai] része [9]-[13] bekezdéseiben előbb összefoglalta a Ve. alkalmazandó rendelkezéseit, majd a [14]-[19] bekezdéseiben érdemben indokolta döntését. E körben a fellebbezésben megjelölt valamennyi jogsérelemre részletesen reagált. Erre figyelemmel a kérelmező indokolás hiányára vonatkozó hivatkozása ugyancsak iratellenes. A kérelmező ezen túlmenően adós maradt annak kifejtésével, hogy az egyébként a határozat terjedelmének mintegy felét kitevő indokolást miért és mennyiben tartja jogszabálysértőnek. [17] A Kúria megállapította, a kérelmező felülvizsgálati kérelmében ugyan a Ve. 223. §

(3)bekezdés a) pontja alapján a jogszabálysértéseket megjelölte, azonban az azokkal kapcsolatos érveit és indokait nem fejtette ki, így elmulasztotta bemutatni, hogy a TVB határozat mely pontjai és milyen módon ütköznek a hivatkozott jogszabályi rendelkezésekbe. Ezen kívül a határozatban foglaltakat nem cáfolta, bizonyítékot nem csatolt. Az őt terhelő bizonyítási kötelezettség ellenére így nem sikerült állításait bizonyítania. [18] A kifejtettekre figyelemmel a Kúria megállapította, hogy a TVB határozata a bírósági felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból nem jogszabálysértő, ezért a TVB határozatát a Ve. 231. §

(5)bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta. A döntés elvi tartalma [19] Nem alapos a bírósági felülvizsgálati kérelem, ha a kérelmező a Ve. 223. §

(3)bekezdés a) pontja alapján a jogszabálysértéseket megjelöli ugyan, de az azzal kapcsolatos érveit és indokait nem fejti ki, a támadott határozatban foglaltakat nem cáfolja, állításait nem bizonyítja. Kúria VI.Kvk.39.033/2026/7 5 Záró rész [20] A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. §

(2)bekezdése alapján nemperes eljárásban döntött. [21] A kérelmező illetékmentességi nyilatkozatot nem csatolt, amelyre figyelemmel a Ve. 228. §

(2)bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 35. §

(1)bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. §

(1)bekezdése alapján az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. §

(5)bekezdése szerinti mértékű nemperes eljárási illetéket köteles viselni. [22] A Kúria tájékoztatja a kérelmezőt, hogy az illetéket a Nemzeti Adó-és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetnie. A megfizetés során közleményként fel kell tüntetni a Kúria megnevezését, a kúriai ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát. [23] A határozat elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. §

(5)bekezdése zárja ki. Budapest,

1. március
2. Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. a tanács elnöke Dr. Hajas Barnabás sk. előadó bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. bíró bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Kurucz Krisztina sk. bíró Dr. Rák-Fekete Edina sk.