A határozat elvi tartalma: A bíróság az ügyvédi munkadíj összegének megállapításánál a perben kifejtett ügyvédi tevékenységet, annak időszükségletét, a jogvita jellegét, az ügy bonyolultságát, a beadványok számát, terjedelmét, tartalmát, az azok elkészítéséhez szükséges időtartamot, a tárgyalási napok számát, mindezek alapján összességében a ténylegesen kifejtett ügyvédi tevékenységet és azok időszükségletét veszi figyelembe. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 13.G.40.189/2023/
- A felperes: felperes1 cím2 A felperes képviselője: Szárkiszján Ügyvédi Iroda – dr. Szárkiszján Ovszána ügyvéd cím1 Az alperes: alperes1 cím4 Az alperes képviselője: Dr. Magyari Attila Ügyvédi Iroda – dr. Magyari Attila ügyvéd cím3 A per tárgya: társasági határozat bírósági felülvizsgálata Az elsőfokú bíróság: Fővárosi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 33.G.41.850/2022/
- A fellebbezést benyújtó fél: alperes
- sorszám alatt Ítélet Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.189/2023/7 2 A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezését megváltoztatja, és az alperes által a felperesnek fizetendő 536.250 (ötszázharminchatezer-kétszázötven) forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjat 330.000 (háromszázharmincezer) forint + áfa összegre leszállítja. Kötelezi az alperest, hogy a felperesnek 15 napon belül fizessen meg 34.485 (harmincnégyezer-négyszáznyolcvanöt) forint + áfa ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] A Fővárosi Törvényszék a
- május
- napján kelt 33.G.41.850/2022/
- számú ítéletével az alperes
- május
- napján meghozott 1/
- számú taggyűlési határozatát hatályon kívül helyezte, és új határozat meghozatalát rendelte el a
- évi beszámoló jóváhagyásáról és a nyereség felosztásáról. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 36.000 forint eljárási illetékből és 536.250 forint + áfa ügyvédi munkadíjból álló perköltséget. [2] Az ítélet perköltségre vonatkozó rendelkezésének indokolása szerint a pervesztes alperest a Polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdése alapján kötelezte a felperes által lerótt 36.000 forint eljárási illeték, valamint a jogi képviseletével felmerült ügyvédi munkadíj megfizetésére. Az ügyvédi munkadíj összegét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 2. §
(1)bekezdése alapján állapított meg a fél és képviselője közötti ügyvédi megbízási szerződésben kikötött megbízási díj összegében, a felperes által csatolt óradíj-kimutatás és költségjegyzék szerint. Nem látott módot a munkadíj összegének mérséklésére az IM rendelet 2. §
(2)bekezdése alapján, mivel az arányban áll a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel. Rögzítette, a bíróság nem jogosult felülbírálni a fél és képviselője által kikötött megbízási díjnak az óradíj mértékét, csak a jogi képviselő által felszámított munkaórák számát. Megítélése szerint az alperes által kifogásolt, a felperesi ügyvédi tevékenységekhez rendelet munkaóra nem eltúlzott. [3] Az elsőfokú ítéletnek a perköltségre vonatkozó rendelkezésével szemben az alperes nyújtott be fellebbezést, elsődlegesen a felperes ügyvédi munkadíjának 10.000 forint + áfa összegre történő mérséklését, másodlagosan az elsőfokú bíróság által megállapított Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.189/2023/7 3 536.250 forint + áfa összegű munkadíjnak mérlegelés útján történő csökkentését, és a felperes másodfokú perköltségben való marasztalását kérte. [4] Fellebbezési kérelmeit a Pp. 81. §
(1)bekezdésében és az IM rendelet 2. §
(1)bekezdés a) pontjában, a Pp. 369. §
(3)bekezdés
- c)és
- d)pontjaiban és a 383. §
(2)bekezdésében foglaltakra alapította. A másodfokú eljárásban a perköltségre a Pp. 81. §
(1)bekezdése és az IM rendelet 2. §
(1)bekezdés a) pontja alapján tartott igényt, úgy nyilatkozott, hogy a jogi képviseletét ellátó ügyvédi iroda az áfa fizetési kötelezettség alól mentes. [5] Fellebbezése indokolásában előadta, a kereseti kérelem taggyűlési határozat hatályon kívül helyezésére irányult, amelynek indokaként a felperes több jogi hivatkozást terjesztett elő. Az elsőfokú bíróság a keresetet azért találta megalapozottnak, mert a támadott taggyűlésen tag1 tag képviseleti jogosultságára vonatkozó meghatalmazás hiányzott. Álláspontja szerint amennyiben a jogi képviselő által előterjesztett érvelés jogi és logikai levezetésének hiányát a bírósági döntés tartalmazza, megalapozott kereseti kérelem esetén a felperesi jogi képviselő ügyvédi munkadíját nem a felperes és az ügyvéd közötti megbízási szerződésben foglaltak, hanem a meg nem határozható pertárgyérték alapulvétel, a 10.000 forint + áfa összegben lehet megállapítani. A megítélt ügyvédi munkadíj nem áll arányban a pertárgy értékével, és a ténylegesen elvégzett felperesi ügyvédi tevékenységgel. Állította, az elsőfokú bíróság jogosult felülbírálni a fél és képviselője által kikötött megbízási díjnak az óradíj mértékét. Az elsőfokú eljárásban a
- április 25-én tartott érdemi tárgyaláson a felperesi képviselő által felszámított munkaórák számát vitatta. Az a tény, hogy a jogi képviselő többoldalas beadványt írt, amelynek döntő része jogszabályi hivatkozás a magasabb ügyvédi munkadíj iránti igényt nem alapozza meg. [6] A Kúria Kfv.35.664/2017/
- számú precedens határozatában foglaltak alapján a másodfokú eljárásban az ügyvédi munkadíját 120.000 forint összegben kérte megállapítani azzal, hogy az ügyvédi munkadíj 30.000 forint ügyvédi munkaóra díjjal és 4 ügyvédi munkaórával – 1 óra az iratok tanulmányozása, 1 óra a fellebbező féllel történő egyeztetés és 2 óra a fellebbezés elkészítése, beadása – számított fel. [7] A fellebbezési ellenkérelemre benyújtott észrevételében az elsőfokú ítéletben megállapított ügyvédi munkadíjnak az IM rendelet
- §
(2)bekezdés a) pontja alapján 10.000 forint + áfa összegre történő mérséklését úgy kérte, hogy amennyiben a felperesi fellebbezési ellenkérelemben foglaltak megalapozottak, akkor a másodfokú eljárásban a felperesi ügyvédi munkadíjat 5000 forint + áfa összegben kérte megállapítani. Amennyiben fellebbezésének jogszabályi indokolása az IM rendelet 3. §
(2)bekezdés a) pont szerint nem megalapozott, harmadlagosan az IM rendelet 3. §
(3)bekezdése alapján a felperesi képviselő jogi képviseleti munkadíj összegét, óránként 6.000 forint + áfa összegben kérte megállapítani. Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.189/2023/7 4 [8] Kiemelte, jelen per tárgyát képező társasági határozat felülvizsgálata nem tartozik a bonyolult megítélésű perek közé, a bizonyítási eljárás nem nehéz. A jogi képviselő beadványát nem annak terjedelme, hanem jogi tartalma határozza meg. A többoldalas bírósági kommentárokból kiemelt részeket, ítéleteket tartalmazó beadványokra mintegy hosszas, időigényes jogi munkára az ügyvédi munkadíj tekintetében nem lehet hivatkozni, hiszen egyrészt ezen jogi szakmai munkákat a bíróságok ismerik, másrészt, ha vannak az adott jogi tárgyban kérdések, akkor erre az adott szerző és nem a jogi képviselő ad választ. [9] Eltúlzottnak tartotta a felperes fellebbezési eljárásban felszámított ügyvédi munkadíjat is, mert a jogi képviselő az iratokat ismerte, a fellebbezési ellenkérelem tartalma érdemben megegyezik az elsőfokú eljárásban előadott érvelésekkel. Hangsúlyozta, a felperes állításával szemben az elsőfokú eljárásban nyilatkozatait határidőben terjesztette elő, perbeli cselekményei nem vezettek a per elhúzódásához. [10] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet perköltségre vonatkozó rendelkezésének helybenhagyását, és az alperes másodfokú perköltség megfizetésére kötelezését kérte az IM rendelet 2. §
(1)bekezdése alapján a megbízási szerződésben kikötött megbízási díj és felmerült készkiadások szerint. A másodfokú eljárásban 132.000 forint + áfa perköltséget számított fel, 33.000 forint + áfa/óradíj és 4 óra munka óra alapulvételével. Előadta, hogy 1 órát vett igénybe az alperesi fellebbezés áttekintése és annak ügyfelével való egyeztetése, és 3 órát a fellebbezési ellenkérelem szerkesztése és benyújtása. [11] Előadta, hogy az elsőfokú bíróság nem sértette meg. a Pp. 81. §
(1)bekezdését, és az IM rendelet 2. §
(1)bekezdés a) pontját, az alperes pedig az állított jogsértésen túl további jogi érvelést nem adott. A perköltség ügyvédi munkadíj eleme az elvégzett jogi tevékenység teljes körű ellentételezésére szolgál. Az elsőfokú eljárásban tételes kimutatást nyújtott be, amelyben részletezte a felszámítani kért ügyvédi munkadíját, amit az elsőfokú bíróság megfelelő mérlegeléssel értékelt, és elfogadott. Az elsőfokú eljárásban 10 oldalas keresetlevelet és 6 oldalas válasziratot szerkesztett, amelyek elkészítéséhez át kellett tekinteni a peranyagot, azzal kapcsolatban egyeztetnie kellett az ügyfelével, mely értelemszerűen munkaidőráfordítást generált. Hivatkozott arra, hogy az irányadó bírói gyakorlat szerint az ügyvédi munkadíjnak a pertárgy értékén kívül az elvégzett munkához kell igazodnia, de a bíróságnak figyelemmel kell lenni az ügy jellegére és jelentőségére is. A bíróság e mérlegelés során figyelembe veszi az ügyvéd által szerkesztett beadványok munkaigényességét és azt, hogy a kitűzött tárgyaláson megjelent-e (Szegedi Ítélőtábla Gf.I.30.409/2003/
- számú ítélet, BDT
- 946.). Az alperes a perben tanúsított magatartásával nagyban hozzájárult a felperesi perköltség növeléséhez, mert ellenkérelmet módosított, és a tanúbizonyítási indítványát utóbb visszavonta, az erről szóló beadványát közvetlenül számára nem küldte meg, ezért feleslegesen készült a felek és a tanú meghallgatására a kitűzött tárgyalásra. Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.189/2023/7 5 Az elsőfokú bíróság az ítéletében kifejezetten azt rögzítette, hogy a jogi képviselő által felszámított munkaórák számát jogosult felülbírálni. Az elsőfokú eljárás során az alperes a felszámítani kért perköltségigényét a kimutatás három tétele tekintetében vitatta, ezért az alperes állításával ellentétben a perköltség vonatkozásában határozott kérelmet kizárólag a felperesi kimutatás három tétele tekintetében terjesztett elő, az elsőfokú bíróság pedig ezeket az érveket vizsgálta, illetve vizsgálhatta az elsőfokú eljárásban és ítélete meghozatalakor. Az alperes fellebbezésében a perköltség mérséklése tekintetében olyan tény, illetve jogállítást fogalmaz, amelyre az elsőfokú eljárás során egyáltalán nem hivatkozott, ezért a Pp.
- §
(2)bekezdésében foglaltakat megsértette, és ezen tényelőadásait figyelmen kívül kell hagyni. Utalt a Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.444/2020/
- szám alatt meghozott döntésére. Kiemelte, az ügyvédi munkadíj a felek szabad megállapodásának tárgya, annak mérséklése a bíróság számára csupán lehetőség, amelyet akkor alkalmazhat, ha a felszámítás olyan tételt tartalmaz, amely nem kapcsolódik a perbeli képviselet ellátásához. [12] Az alperes fellebbezési kérelme semmilyen indokolást nem tartalmaz arra, hogy miért 10.000 forint + áfa összegre kéri az ügyvédi munkadíjat mérsékelni, ami a felperesi óradíjat alapul véve mindösszesen 20 perces időráfordítást jelent az egész elsőfokú eljárásra, amelyben 100 %-ban pernyertes lett. Hangsúlyozta, a meg nem határozható pertárgy értékű perekben is van lehetőség óradíjas elszámolásra, amelynek mértéke alapulhat akár megbízási szerződésen, akár az IM rendeletben foglaltakon. A másodlagos fellebbezési kérelem nem határozott, az alperes nem jelölte meg pontosan, hogy a perköltség milyen mértékű megváltoztatását kéri, de facto nem tartalmazza egyértelműen mérsékelni kért összeget, ezért nem felel meg a Pp.
- §
(1)bekezdés b) pontjának. [13] Az elsőfokú ítéletnek az a része, amellyel az elsőfokú bíróság hatályon kívül helyezte az alperes
- május
- napján meghozott 1/
- számú taggyűlési határozatát, és új határozat meghozatalát rendelte el a
- évi beszámoló jóváhagyásáról és a nyereség felosztásáról, valamint az alperesnek a felperes felé 10.000 forint + áfa összegű perköltség megfizetésére kötelező rendelkezése fellebbezés és csatlakozó fellebbezés hiányában a Pp.
- §
(3)bekezdése szerint jogerőre emelkedett, ezért azt az ítélőtábla nem érintette, és az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezés és fellebbezési ellenkérelem, azok indokainak korlátai között a Pp. 376. §
(3)bekezdés b) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [14] A fellebbezés részben megalapozott. [15] Az elsőfokú bíróság a felperes ügyvédi munkadíját az IM. rendelet 2. §
(1)bekezdés alapján a megbízási szerződésben kikötött megbízási díj összegében, a csatolt óradíj-kimutatás és költségjegyzék szerint állapította meg, mert úgy foglalt állást, hogy az arányban áll a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel. Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.189/2023/7 6 [16] Az IM rendelet 2. §
(1)bekezdése alapján a fél és az ügyvéd között létrejött ügyvédi megbízási szerződésben kikötött munkadíj felszámítható azzal, hogy annak mértéke a
(2)bekezdés szerint mérsékelhető, ha az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel. [17] A bíróság az ügyvédi munkadíj összegének megállapításánál az IM rendelet 2. §
(2)bekezdésében írtakkal összhangban a perben kifejtett ügyvédi tevékenységet, annak időszükségletét, a jogvita jellegét, az ügy bonyolultságát, a beadványok számát, terjedelmét, tartalmát, az azok elkészítéséhez szükséges időtartamot, a tárgyalási napok számát, mindezek alapján összességében a ténylegesen kifejtett ügyvédi tevékenységet és azok időszükségletét veszi figyelembe. [18] Az ítélőtábla az elsőfokú bírósággal egyezően a felperes és jogi képviselője közötti megbízási szerződésben kikötött 33.000 forint + áfa/ óradíj összeget nem tartotta eltúlzottnak. Azt vizsgálta, hogy a felperes által felszámított órák száma arányban áll-e a ténylegesen elvégzett munkával. [19] A felperes jogi képviselője az elsőfokú eljárásban 4 beadványt terjesztett elő, amelyből a keresetlevele 10 oldal, az alperes ellenkérelmére előterjesztett válaszirata 5 oldal, a perben kitűzött 4 tárgyalásból 2 tárgyaláson volt jelen, amelyek összes időtartama másfél óra. A felperes az ügyvédi munkadíja megállapításához szükséges elszámolást
- április 25-én tartott tárgyaláson előterjesztette, e szerint 16,25 óra figyelembevételével 33.000 forint + áfa/óradíj alapulvételével 536.250 forint + áfa ügyvédi munkadíjat kért megállapítani. A tárgyaláson az alperes a felszámított óradíj nagyságát nem vitatta, azonban az elszámolt munkaórák tekintetében a kimutatás 2) pontja szerinti, a keresetlevél szerkesztésére, jogkutatásra, a keresetlevél véglegesítésére és annak összeállítására, benyújtására felszámított 7 órát túlzottnak tartotta, azt 4 órában fogadta el. Ugyancsak eltúlzottnak tartotta a 3) pontban feltüntetett, az ellenkérelem áttekintésére, a válaszirat szerkesztésére, véglegesítésére és annak elektronikus úton történő benyújtására felszámított 5,25 órát, amelyet 2 órában fogadott el azzal, hogy az ügy iratainak áttekintésére és az ügyféllel való egyeztetésre felszámított 1 órát a keresetlevél összeállítása tevékenységnél szükséges figyelembe venni, míg az alperesi ellenkérelemre benyújtott válaszirat tekintetében pedig azt a tényt, hogy a felperesi jogi képviselő már ismerte a teljes iratanyagot. [20] Az ítélőtábla az elsőfokú bíróságtól eltérően a felperesi jogi képviselőnek a 2.) pont szerinti, a keresetlevél szerkesztésére, véglegesítésére, összeállítására 4 munkaóra, a 3.) pont szerinti, az alperesi ellenkérelemre adott válaszirat szerkesztésére és véglegesítésére 2 munkaóra elszámolását tartotta az ügyvédi munkával arányban állónak, figyelemmel arra, hogy az ügy nem összetett és bonyolult, a kereset az alperesi társaság egyetlen taggyűlési határozatának hatályon kívül helyezésére irányult. A jogszabályi hivatkozások, a jogszabályhelyek felhívása bár a keresetlevél terjedelmét növelik, azonban egyszerűbb megítélésű ügy esetében nem indokolnak olyan többlet munkaráfordítást, amely a Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.189/2023/7 7 keresetlevél elkészítéséhez szükséges időtartam elszámolásánál lényegesen figyelembe vehető. Az ügy egyszerűbb megítélését jelentette az a tény is, hogy az elsőfokú eljárásban egy perfelvételi és egy érdemi tárgyalásra került sor, amelyeknek időtartama együttesen másfél óra, a perben csatolt okirati bizonyítékok és a felperes személyes meghallgatásával az elsőfokú bíróság az ügyet érdemben rövid időn belül el tudta bírálni. [21] A felperessel egyezően az ítélőtábla elfogadta, hogy az ügy iratainak az áttekintése és az ügyféllel való egyeztetés 1 óra időtartamot igénybe vehetett, ez nem eltúlzott, ugyancsak elfogadta azt a felperesi felszámítást is, hogy a perben tartott 2 tárgyalásra fel kellett készülnie, egyeztetni kellett személyesen, ezen túl pedig a jogi képviseletet a tárgyalásokon el kellett látni, az erre felszámított 3 munkaóra sem eltúlzott. [22] Mindezek alapján az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének a perköltségre vonatkozó fellebbezett rendelkezését a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján részben megváltoztatta, a felperes részére az elsőfokú eljárásban kifejtett ügyvédi tevékenységhez szükséges időt 10 órában fogadta el, és a 33.000 forint + áfa/óradíj alapulvételével 330.000 forint + áfa összegben állapította meg. [23] Az alperes fellebbezése részben vezetett eredményre. Az alperes pernyertessége 37%, a felperes pernyertessége 63%. [24] Az alperes a másodfokú eljárásban 30.000 forint/óradíj alapulvételével 4 óra, azaz 120.000 forint összegű perköltség megállapítását kérte pernyertessége esetére. [25] Az alperes a másodfokú eljárásban az ügyfelével kötött megbízási szerződést nem csatolt, az elsőfokú eljárásban F/A/
- szám alatt csatolt ügyvédi megbízási díjmegállapodás az elsőfokú eljárásra vonatkozó ügyvédi alapmunkadíjat és a tárgyalásonként megállapítható díjat tartalmazta. A másodfokú eljárásban a jogi képviselőjével kötött, a másodfokú eljárásra vonatkozó megbízási szerződés hiányában az ítélőtábla az alperes másodfokú ügyvédi munkadíját a fellebbezési érték, − (536.250 forint – 10.000 forint, alperes által elismert ügyvédi munkadíj) − azaz 526.250 forint alapulvételével az IM rendelet
- §
(2)bekezdés a) pontja, továbbá 3. §
(5)bekezdése alapján a 37%-os pernyertesség figyelembevételével 9.735 forintban állapította meg. [26] A felperes fellebbezési ellenkérelmében 132.000 forint + áfa összegű ügyvédi munkadíj felszámítását kérte, a megbízási szerződés szerinti 33.000 forint + áfa/óra alapulvételével és 4 óra elszámolásával. Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.189/2023/7 8 [27] Az ítélőtábla a felperes másodfokú ügyvédi munkadíját a ténylegesen kifejtett jogi képviseleti tevékenységgel arányban 2 munkaóra elszámolásával 66.000 forint + áfa összegben látta megállapíthatónak a fellebbezési ellenkérelem terjedelme, és annak tartalma, a szükséges munkaidő ráfordítás figyelembevételével. A felperes a másodfokú eljárásban 67%-ban lett pernyertes, ezért 44.220 forint + áfa másodfokú ügyvédi munkadíjra tarthat igényt az IM rendelet 2. §
(1)bekezdés a) pontja és
(2)bekezdésében foglaltak alapján. [28] A felperes és az alperes másodfokú ügyvédi munkadíjak egybeszámításával (44.220 – 9.735) az ítélőtábla az alperest kötelezte a felperes javára 34.485 forint + áfa összegű másodfokú ügyvédi munkadíj megfizetésére. Budapest, 2023. október 11. Dr. Ócsai Beatrix s.k. a tanács elnöke, előadó Dr. Bleier Judit s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Dr. Matosek Edina s.k. bíró