← Magyarország

Kfv.45160/2025/2 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelem a Kp. 118. §

(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ab)és
  3. ad)alpontjai, illetve
  4. b)pontja alapján nem fogadható be, ha a befogadási kérelemben foglaltak nem támasztják alá a rendkívüli jogorvoslat lefolytatásának szükségességét. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VII.45.160/2025/2. A tanács tagjai: Dr. Varga Zs. András a tanács elnöke Dr. Cséffán József előadó bíró Dr. Sperka Kálmán bíró Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó Dr. Remes Gábor bíró A felperes: felperes1 (cím1) Felperes képviselője: Dr. Mata Anett ügyvéd cím2 Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala (cím3) Alperes képviselője: dr. Zombor Péter kamarai jogtanácsos A per tárgya: Közszolgálati Döntőbizottság határozatának felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes Az első fokon eljárt bíróság neve: Fővárosi Törvényszék 48.K.702.001/2023/21. számú ítélete A másodfokon eljárt bíróság neve: Fővárosi Ítélőtábla A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: 2.Kf.700.451/2024/4. Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás Kúria VII.Kfv.45.160/2025/2 2 A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes a határozatlan idejű kormányzati szolgálati jogviszonyban álló felperest a kinevezése módosításával 2022. november 15. napjától áthelyezte az alperes IX. Kerületi Hivatala Gyámügyi Osztályához. A felperes részére munkatársa Személy1 „kolléga búcsúztató bizonyítványt”, valamint bizonyítvány pótlap elnevezésű irományt készített, amely szerint „Tantestület1 nevében, hatáskörében a példamutató, kitartó, hősies és minden akadályt leküzdő, köcsög, megalázó, megsemmisítő hatásokat ki nem szarja le munkásságáért a legmagasabb fokú Hivatali dicséretben részesítem”. Az irományok alján az alperes pecsétjének lenyomata látható. Az irományokat a felperes Facebook oldalára feltöltötték. Személy2 főosztályvezető, a felperes munkahelyi felettese 2022. november 15. napján e-mail üzenetben tájékoztatta a fentiekről a főispánt. [2] Az alperes 2022. november 17. napján a felperes kormányzati szolgálati jogviszonyát azonnali hatályú felmentéssel megszüntette. A felmentés indokolásban foglaltak szerint a felperes nagy nyilvánosság előtt, a közösségi média felületen a Gyámügyi és Igazgatásügyi Főosztály Szociális és Gyámügyi Osztály hivatali bélyegzőjével ellátott irományt jelentett meg, amely a munkáltatóra vonatkozóan felismerhető és beazonosítható módon méltatlan, lealacsonyító megjegyzéseket tartalmazott, és alkalmas arra, hogy a kormányhivatal jó hírnevét és az általa nyújtott szolgálatásokba vetett bizalmat nagy mértékben rombolja, valamint sérti a jóhiszeműség és tisztesség, valamint az együttműködési kötelezettség általános magatartási követelményét. A felperes a kormánytisztviselőkre vonatkozó hivatás etikai alapelveket és kötelezettségeket is súlyosan megszegte, kormányzati szolgálati jogviszonyához méltatlan módon járt el, magatartása a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 109. §
(2)bekezdés a) pontja szerinti érdemtelenségnek minősül. [3] A felperes közszolgálati panaszt terjesztett elő, amelyben a felmentés megsemmisítését, az alperes elmaradt járandóságai megfizetésére kötelezését kérte. A Közszolgálati Döntőbizottság (a továbbiakban: KDB) JHÁT-DB/1/13/
  1. iktatószámú határozatával a panaszt elutasította. [4] A felperes módosított keresetében a kormányzati szolgálati jogviszonya jogellenes megszüntetésére figyelemmel az alperes 15 havi illetményének megfelelő összegű átalánykártérítés megfizetésére kötelezését kérte. Az elsőfokú és a másodfokú bíróság ítélete [5] Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét – a közigazgatási perrendtartásról szóló
  2. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  3. §
(4)bekezdésére, a 3. §
(3)bekezdésére, 5. §
(4)bekezdésére, 95. §
(2)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontjára, valamint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 265. §
(1)bekezdésére hivatkozva – elutasította. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a KDB eljárása nem minősül megelőző eljárásnak, a felperes módosított keresetében már nem a KDB határozata jogszerűségét támadta, hanem a kormányzati szolgálati jogviszonya jogellenes megszüntetése miatt kérte az alperes átalány-kártérítés megfizetésére kötelezését. Mindezekre figyelemmel a KDB határozatának jogszerűsége a perben nem volt felülvizsgálható, a Kp. 131. §
(6)bekezdése szerinti bizonyítási korlát nem volt figyelembe vehető a peres eljárásban. Megállapította, Kúria VII.Kfv.45.160/2025/2 3 hogy az alperes jogszerűen szüntette meg érdemtelenségre hivatkozva a felperes kormányzati szolgálati jogviszonyát. [6] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét – annak mindenben helyes indokaira tekintettel – helybenhagyta. A fellebbezésben foglaltakra figyelemmel – egyebek mellett – rögzítette, hogy a felperes a módosított keresetében már nem a KDB közszolgálati panaszt elutasító határozatának (felül)vizsgálatát, hanem a kormányzati szolgálati jogviszony jogellenes megszüntetésére tekintettel az alperes átalány-kártérítés megfizetésére kötelezését kérte, ezért a Kp. 131. §
(6)bekezdésére vonatkozó bizonyítási korlát nem volt alkalmazható az elsőfokú eljárásban. Az alperes a bizonyítási indítvány előterjesztésére előírt határidőt elmulasztotta, igazolási kérelmet azonban előterjesztett, amelyet az elsőfokú bíróság ugyan alakszerű határozattal nem bírált el, de a bejelentett tanúk meghallgatásával, a bizonyítási eljárás lefolytatásával az igazolási kérelemnek tartalmilag helyt adott. A másodfokú bíróság utalt arra, hogy a felperesnek a bizonyítékok értékelése okszerűtlenségével kapcsolatos fellebbezése a Kp. 100. §
(2)bekezdés b) pontjára (a megsértett jogszabályhely pontos megjelölésének hiányára) figyelemmel nem volt elbírálható. A felperesnek a Kp. „alapvető” rendelkezéseinek megsértésére vonatkozó kifogása megalapozatlan. A felülvizsgálati kérelem [7] A felperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet megváltoztatását, a keresete szerinti döntés meghozatalát, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, a másodfokon eljárt bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte az Alaptörvény XXVIII. cikk
(1)bekezdése, a Kp. 2. §
(1)-
(2)bekezdései, 131. §
(5)-
(6)bekezdései, a Kp. 36. §
(1)bekezdés
  1. c)és
  2. e)pontja alapján alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: a Pp.) 146. §
(6)bekezdése, 149. §
(1)bekezdése, 151. §
(1)-
(2)bekezdései, 153. §
(1)-
(2)bekezdései, 153. §
(2)bekezdés b) pontja, 154. §
(2)bekezdése megsértésére hivatkozva. [8] A felülvizsgálati kérelem befogadhatóságának okaként a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának ab),
  2. ad)alpontját, valamint
  3. b)pontját jelölte meg. [9] A felperes a befogadhatóság körében előadta, hogy a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében elengedhetetlenül szükséges a KDB határozata ellen indított közigazgatási pernek az előírt szabályok szerinti lefolytatása, az eljáró bíróságok részéről a tárgyaláson a felek jelenlétében kihirdetett végzésben meghatározott határidő és annak elmulasztásával járó jogkövetkezmények egységes, következetes alkalmazása. Az alperes a bizonyítási indítvány előterjesztésére előírt határidőt elmulasztotta, igazolási kérelmet határidőben nem terjesztett elő, az elsőfokú bíróság az igazolási kérelmet alakszerűen nem bírálta el, ezért azt fellebbezéssel nem támadhatta, és a vitás kérdéssel csak a másodfokú bíróság tárgyalásán szembesült. A másodfokú bíróság az ügy érdemére kiható jogszabálysértést követett el azzal, hogy olyan bizonyítékokat vett figyelembe az ügy érdemi elbírálásánál (Személy3 és Személy4 tanúvallomását), amelyeket az alperes a KDB eljárása során nem jelölt meg, és amelyeket a kúriai gyakorlat szerint (Kf.VII.39.205/2020/6.) nem lett volna szabad figyelembe vennie. A felperes hivatkozott arra is, hogy amennyiben az alperes jogi képviselőjének a tárgyaláson tett szóbeli nyilatkozata igazolási kérelemnek minősül, a másodfokú bíróság ítélete ebben az esetben is eltér a Kúria Kfv.III.37.618/2022/2. számú döntésének elvi tételétől, amely szerint az igazolási kérelemnek kizárólag a féltől független, Kúria VII.Kfv.45.160/2025/2 4 objektív, előre nem látható akadály fennállása esetén lehet helyt adni. A perbeli esetben az alperes mulasztása tekintetében ilyen előre nem látható akadály nem állt fenn. Az igazolási kérelem elkésett, ezért a bíróságnak annak visszautasításáról kellett volna rendelkeznie. Ennek hiányában a másodfokú bíróság ítélete e tekintetben eltért a Kúria Kpkf.VI.39.906/2021/2-I. számú döntésének elvi tartalmától. A felperes szerint a jogerős ítélet eltért a Kúria Kfv.III.37.192/2017/9. számú döntése elvi tartalmától is, mert a közigazgatási határozat alkotmányosságát is vitatta fellebbezésében, az abban foglalt alkotmányossági kifogásokat azonban a másodfokú bíróság nem vizsgálta, pedig a tisztességes eljáráshoz való jog követelményét a Kp. 2. §
(2)bekezdéséből is levezette. A Kúria döntése és jogi indokai [10] A felülvizsgálati kérelem elbírálására – az alábbiak szerint – nincs lehetőség. [11] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – részletesen indokolni nem kell. A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [12] A Kp. 118. §
(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
  1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
  2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
  3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
  4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
  5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
  6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [13] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ab)alpontja alapján, a felvetett jogkérdés különleges súlyára tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelmet különösen akkor fogadja be, ha az nagy számban előforduló új típusú ügyben merült fel, a jogkérdés társadalmi jelentőségre figyelemmel pedig akkor, ha a jogalanyok széles körét érinti. A befogadás ezekben az esetekben is csak akkor indokolt, ha a Kúria az adott jogkérdésben korábban még nem foglalt állást közzétett ítélkezési gyakorlatában. [14] A felperes a felülvizsgálati kérelmében nem fejtette ki, hogy ebben a körben miben látja konkrétan a felülvizsgálati kérelem befogadásának indokoltságát, csupán általánosságban utalt a KDB határozata ellen indított közigazgatási pernek az előírt szabályok szerinti lefolytatása, az eljáró bíróságok részéről a tárgyaláson a felek jelenlétében kihirdetett végzésben meghatározott határidő és annak elmulasztásával járó jogkövetkezmények egységes, következetes alkalmazása fontosságára. Az erre a befogadási okra történő általános hivatkozás a befogadást nem alapozza meg (Kfv.V.35.068/2022/2., Kfv.V.35.309/2022/2.), illetve a Kúria sem talált olyan jogkérdést, amely társadalmi érdeklődésre is számot tartóan felsőbírósági jogértelmezést, illetve a korábbi joggyakorlat újraértékelését indokolná. Kúria VII.Kfv.45.160/2025/2 5 [15] A fentiekben kifejtettekre figyelemmel a felülvizsgálati kérelemnek a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ab)alpontja alapján történő befogadására nincs törvényes lehetőség. [16] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja szerinti befogadási okot a felülvizsgálatot kérő félnek részletesen meg kell indokolnia, annak fennállását bizonyítani kell [Kp. 117. §
(4)bekezdés]. Amennyiben a befogadhatóság körében arra hivatkozik, hogy az alapvető eljárási jogának sérelme valószínűsíthető, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés történt, ez irányú kérelmét a befogadhatóság körében kell megindokolnia. Be kell mutatnia, hogy az eljárási szabályszegés az ügy érdemére kihatással volt, az eljárási szabályszegés ténybeli alapja valóban kétséget ébreszt a felülvizsgálni kért jogerős határozat helytállósága tekintetében oly mértékben, hogy az további érdemi vizsgálat nélkül ne legyen megítélhető (Kfv.II.38.030/2021/2., Kfv.II.38.102/2021/2., Kfv.VII.45.269/2022/2., Kfv.I.35.472/2022/3., Kfv.III.45.124/2023/2.). [17] A Kúria a felülvizsgálati eljárás során elsősorban joggyakorlat-egységesítő és fejlesztő tevékenységet folytat, éppen ezért a felülvizsgálati kérelem is csupán jogkérdésre irányulhat, a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt [Kp. 115. §
(1)bekezdés, 120. §
(5)bekezdés]. A Kúria számos határozatában rámutatott arra, hogy a tényállás megállapításának és a bizonyítékok értékelésének felülmérlegelésére csak kivételes esetben, iratellenesen megállapított tényállás, kirívóan okszerűtlen, logikátlan mérlegelés, súlyos eljárási szabályszegés esetén van lehetőség (Kfv.II.37.081/2021/2., Kfv.III.37.317/2021/2., Kfv.VI.37.596/2022/2.). A jogerős ítélet jogszerűségének, a bizonyítékok értékelésének és az indokolás megfelelő kimunkálásának vizsgálata az érdemi felülvizsgálat, nem a befogadás körébe tartozik (Kfv.IV.38.030/2020/2., Kfv.IV.37.609/2021/2., Kfv.I.35.192/2022/3., Kfv.V.37.195/2023/2.). [18] A felperes a befogadhatóság körében azt állította, hogy a másodfokú bíróság az ügy érdemére kiható módon megszegte a bizonyítékok előterjesztésének határidejére, és az igazolási kérelem elbírálására vonatkozó szabályokat azzal, hogy az alperes által bejelentett tanúk (Személy3 és Személy4) vallomását a bizonyítékok értékelése során figyelembe vette. A bizonyítékok előterjesztésének határidejére és az igazolási kérelem elbírálására vonatkozó eljárási szabályoknak a másodfokú bíróság általi megszegését a felperes a befogadhatóság körében sikeresen bizonyította. Nem mutatta be és nem bizonyította azonban, hogy a másodfokú bíróság eljárási szabályszegései az ügy érdemére kihatással voltak, az eljárási szabályszegések ténybeli alapja (a tanúvallomások figyelembevétele) valóban kétséget ébreszt a felülvizsgálni kért jogerős határozat helytállósága tekintetében oly mértékben, hogy az további érdemi vizsgálat nélkül ne legyen megítélhető. A felperes figyelmen kívül hagyta azt is, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezését az elsőfokú bíróság bizonyítékértékelése okszerűtlenségére vonatkozó részében, annak hiányosságára tekintettel, a Kp. 100. §
(2)bekezdés b) pontja szerint nem bírálhatta felül, és ebben a körben a felülvizsgálati lehetősége a felülvizsgálati eljárásban sem nyílhat meg. [19] A felperes a jogerős ítélet [24]-[26] bekezdéseiben foglaltakra figyelemmel iratellenesen hivatkozott arra a befogadhatóság körében, hogy a másodfokú bíróság az alkotmányossági, illetve a tisztességes eljárással kapcsolatos kifogásait, érvelését nem vizsgálta, és ezzel a jogerős eltért a Kúria Kfv.III.37.192/2017/
  1. számú döntése elvi tartalmától. [20] A felperes a befogadhatóság körében a befogadhatóság okát, a másodfokú bíróságnak az ügy érdemi elbírálására kiható eljárási szabályszegését nem bizonyította, önmagában az a körülmény, hogy a másodfokú bíróság eljárási szabályszegései a fenti körben megállapíthatók, nem megfelelő ok a felülvizsgálati kérelem Kp.
  2. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja alapján történő befogadásához. Kúria VII.Kfv.45.160/2025/2 6 [21] A fentiekben kifejtettekre figyelemmel a felülvizsgálati kérelemnek a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja alapján történő befogadására nincs törvényes lehetőség. [22] A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja alapján a felülvizsgálati kérelem befogadásának akkor lehet helye, ha a jogerős ítélet a Kúria közzétett határozatában kifejtettektől eltérő jogértelmezésen alapul. [23] A követendő kúriai gyakorlat (Kfv.III.37.108/2022/2., Kfv.III.37.118/2022/2., Kfv.VI.37.039/2022/2., Kfv.VII.45.159/2022/2., Kfv.VII.45.215/2022/2., Jpe.I.60.002/2021/7., Jpe.II.60.019/2021/18., Jpe.I.60.006/2020/11.) szerint a Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadhatósági ok esetében elvárás, hogy a kérelmező a támadott és a közzétett kúriai döntés közötti ügyazonosságot úgy mutassa be, hogy párhuzamot állít a jogkérdés, a jogkérdés szempontjából releváns tények, az alkalmazandó jogszabályok és a kérelemnek az eljárás kereteit meghatározó hasonlósága között. [24] A felperes felülvizsgálati kérelmében nem a vitás jogkérdést, a jogkérdés szempontjából releváns tényeket, az alkalmazandó jogszabályok és a kérelemnek az eljárás kereteit meghatározó hasonlóságát (az ügyazonosságot), illetve a másodfokú bíróságnak a határozatban foglaltaktól jogkérdésben eltérését mutatta be az általa hivatkozott Kf.VII.39.205/2020/6., Kfv.III.37.618/2022/2., Kpkf.VI.39.906/2021/2-I., Kfv.III.37.192/2017/
  1. számú kúriai döntések tekintetében. Csupán azt fejtette ki, hogy álláspontja szerint a másodfokú bíróság a bizonyítékok előterjesztésére előírt, illetve az igazolási kérelem elbírálására vonatkozó eljárási szabályok helyes alkalmazása esetén a hivatkozott kúriai határozatokban foglalt döntéseket kellett volna meghoznia, illetve a megjelölt tanúk vallomását figyelmen kívül kellett volna hagynia a bizonyítékok értékelése során. A felperes felülvizsgálati kérelmében – annak tartalma alapján – nem a bíróságnak a közzétett kúriai határozatokban kifejtettektől eltérő jogértelmezését, hanem a bizonyítékok előterjesztésének határidejére, az igazolási kérelemre vonatkozó ténymegállapítások és a levont jogi következtetések helyességét vitatja, amely önmagában nem alapozhatja meg a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp.
  2. §
(1)bekezdés b) pontja alapján. [25] A fentiekben kifejtettekre figyelemmel a felülvizsgálati kérelemnek a Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja alapján történő befogadására nincs törvényes lehetőség. [26] Mivel a felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn, a Kúria a befogadást a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma [27] A felülvizsgálati kérelem a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ab)és
  3. ad)alpontjai, illetve
  4. b)pontja alapján nem fogadható be, ha a befogadási kérelemben foglaltak nem támasztják alá a rendkívüli jogorvoslat lefolytatásának szükségességét. Záró rész [28] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes, ezért a Kúriának az illeték viseléséről rendelkeznie nem kellett. Kúria VII.Kfv.45.160/2025/2 7 [29] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását tárgyaláson kívül bírálta el [Kp. 118. §
(2)bekezdés]. [30] A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye [Kp.
  1. § d) pont]. Budapest,
  2. január
  3. Dr. Varga Zs. András s. k. a tanács elnöke Dr. Cséffán József s. k. előadó bíró Dr. Sperka Kálmán s. k. bíró Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó s. k. bíró Dr. Remes Gábor s. k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.