A határozat elvi tartalma: A perújítás a tények megállapításával kapcsolatos jogsérelem orvoslására szolgáló olyan rendkívüli perorvoslat, amely nem jogalkalmazási, hanem ténybeli hibák kiküszöbölését szolgálja. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kpkf.VII.39.329/2022/
- Dr. Varga Zs. András a tanács elnöke Dr. Remes Gábor előadó bíró Dr. Magyarfalvi Katalin bíró A perújító felperes: felperes1 cím1 A perújító felperes képviselője: ügyvédi iroda1 ügyintéző: Dr. Frisch Gábor pártfogó ügyvéd cím2 A perújított alperes: Pest Megyei Kormányhivatal cím3 A perújított alperes képviselője: Dr. Neparáczki Nándor József kamarai jogtanácsos A per tárgya: gyámügyben hozott PE/GYAM/62-2/
- számú végzés, mint közigazgatási cselekmény jogszerűségének vizsgálata (perújítás) A fellebbezett határozat: a Budapest Környéki Törvényszék 14.K.701.354/2021/
- számú végzése A fellebbezést benyújtó fél: a perújító felperes (
- sorszám alatt) Rendelkező rész A Kúria a Budapest Környéki Törvényszék 14.K.701.354/2021/
- számú végzését – az indokolás kiegészítésével – helybenhagyja. A feljegyzett fellebbezési illetéket az állam viseli. Kúria VII.Kpkf.39.329/2022/2/I 2 A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] A perújított alperes a
- március 12-én kelt, keresettel támadott végzésével – az elsőfokú gyámhatóság végzését helybenhagyva – a perújító felperes apai kapcsolattartás végrehajtása tárgyában előterjesztett kérelmeit visszautasította, egyúttal őt – a jóhiszemű eljárás kötelezettségének megsértése miatt – 20.000 forint eljárási bírsággal sújtotta. [2] A végzés ellen – az eljárási bírság kiszabását támadva – a perújító felperes közigazgatási pert indított, keresetét az elsőfokú bíróság a
- február 16-án kelt és jogerős 7.K.702.627/2020/
- számú ítéletével elutasította. [3] A jogerős ítélet ellen a perújító felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelynek befogadását a Kúria a
- május 26-án kelt Kfv.II.37.454/2021/
- számú végzésével megtagadta. A Kúria végzése ellen a perújító felperes alkotmányjogi panasszal élt, amelyet az Alkotmánybíróság a
- október 21-én kelt IV/2717-4/
- számú végzésével érdemi vizsgálat nélkül visszautasított. A perújítási kérelem [4] A perújító felperes perújítási kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és a keresetének való helyt adást kérte. [5] Kifogásolta az elsőfokú bíróság eljárását. Hivatkozott – egyebek mellett – a perújított alperes
- augusztus 2-án kelt, a Miniszterelnökség részére adott PE/GYAM/496-18/
- számú, valamint a Miniszterelnökség
- augusztus 30-án kelt, neki címzett és általa
- szeptember 1-jén átvett TER-I/1261/4/
- számú tájékoztató levelében foglaltakra. Álláspontja szerint megalapozatlan annak megállapítása, hogy a jóhiszeműség követelményét megsértve járt volna el, hiszen a Miniszterelnökség tájékoztatásában foglaltakkal szemben („A vizsgálat alapján megállapítottam, hogy a járási hivatal az elmaradt kapcsolattartás pótlására vonatkozó valamennyi kérelmet elbírálta, jelenleg eljárás nincs folyamatban.”) akkor még volt a perújított alperes által el nem bírált kérelme. Az elsőfokú bíróság végzése Kúria VII.Kpkf.39.329/2022/2/I 3 [6] Az elsőfokú bíróság a
- november 10-én kelt, fellebbezett végzésével a perújító felperes perújítási kérelmét, mint érdemi tárgyalásra alkalmatlant, elutasította. [7] Végzését a Kp.
- §
(1)és
(2)bekezdéseire, a Pp.
- §-ára,
- §
(1)bekezdésére, 400. §
(1)bekezdésére, 401. §
(1)bekezdésére alapozta. Rámutatott, hogy jogkérdésben perújításnak helye nincs. Ezért nem értékelhette perújítási okként azt, hogy az alapügyben eljárt bíróság vagy a perújított alperes eljárási hibát vétett. Hangsúlyozta, hogy a perújító felperes keresete alapján a bíróság a perújítás alapjául szolgáló eljárásban az alperes határozatát kizárólag az eljárási bírságot helybenhagyó részében vizsgálta, amelyet a perújító felperes rosszhiszemű joggyakorlása alapozott meg. Perújítási okot ezért értelemszerűen csak e körben lehetett volna előterjeszteni és nem az alperesi határozat jogszerűsége tekintetében, mivel azt a bíróság az alapeljárásban nem is vizsgálta. A fellebbezés [8] A perújító felperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását kérte. [9] Idézte a Pp. 400. §
(1)bekezdését. Kiemelte: az ügyféljogok gyakorlása tekintetében a hatóság nem hivatkozhat korábbi határozatra, kizárólag a konkrét eset körülményeire tekintettel hozható bírságot kiszabó határozat. Nézete szerint az eljáró hatóság téves információt közölt a Miniszterelnökséggel, amely így téves megállapítást tett. Az elsőfokú bíróság nem vizsgálta a tényeket, ezért megalapozatlan határozatot hozott. Továbbra is hivatkozott a PE/GYAM/496-18/
- és a TER-I/1261/4/
- számú tájékoztató levelekben foglaltakra, kiemelve, hogy a Miniszterelnökség tájékoztatásában foglaltakkal szemben akkor még volt a perújított alperes által el nem bírált kérelme. [10] A perújított alperes a fellebbezésre nem tett észrevételt. A Kúria döntése és jogi indokai [11] A fellebbezés – az alábbiak szerint – nem alapos. [12] A Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp.
- §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó 108. §
(1)bekezdése szerint a fellebbezés keretei között bírálta felül. [13] Az elsőfokú bíróság végzésében idézte a perújító felperes perújítási kérelmének elbírálása körében irányadó, releváns jogszabályokat, és azok alapján helytálló döntést hozott a kérelem elutasításáról, érdemi döntésével a Kúria is egyetértett. A fellebbezésben foglaltakra figyelemmel az alábbiakat emeli ki. [14] Az elsőfokú bíróságnak a Pp. 400. §
(1)bekezdése alapján hivatalból kellett vizsgálnia, hogy a perújításnak a Pp. 393-
- §-ban meghatározott előfeltételei fennállnak-e. A Pp.
- § a) pontja és
- §
(1)bekezdése körében az elsőfokú bíróság helyes jogértelmezéssel utalt arra, hogy a perújítás a tények megállapításával kapcsolatos jogsérelem orvoslására szolgáló olyan rendkívüli perorvoslat, amely nem jogalkalmazási, hanem ténybeli hibák kiküszöbölését szolgálja. Ezért a perújítás alapja kétségtelenül nem lehet valamely – a perújító felperes álláspontja szerint elkövetett – jogalkalmazási hiba. Kúria VII.Kpkf.39.329/2022/2/I 4 [15] A perújító felperes a perújítási kérelmében és a fellebbezésében is hangsúlyosan hivatkozott a PE/GYAM/496-18/
- és a TER-I/1261/4/
- számú tájékoztató levelekre, kiemelve az utóbbi irat egyik mondatát. Ezzel összefüggésben a Kúria a fellebbezett végzés indokolását szükségesnek tartja kiegészíteni azzal, hogy a Miniszterelnökség tájékoztató leveléből vett idézet új ténynek, új bizonyítéknak a perbeli esetben nem volt tekinthető, mert a perújítási kérelmében a perújító felperes maga nyilatkozott arról, hogy az említett iratot
- szeptember 1-jén, azaz jóval (évekkel) a jogerős ítélet meghozatala előtt átvette, annak tartalmáról tehát már nyilvánvalóan tudomással bírt. Ekként a perújító felperes által a fellebbezésében felhozottak az elsőfokú bíróság érdemi döntése jogszerűségének megcáfolására nem voltak alkalmasak. [16] Minderre tekintettel a Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp.
- §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 109. §
(1)bekezdése alapján – az indokolás fentiek szerinti kiegészítésével – helybenhagyta. A döntés elvi tartalma [17] A perújítás a tények megállapításával kapcsolatos jogsérelem orvoslására szolgáló olyan rendkívüli perorvoslat, amely nem jogalkalmazási, hanem ténybeli hibák kiküszöbölését szolgálja. Záró rész [18] A Kúria a fellebbezést a Kp. 114. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [19] A perújított alperesnek a másodfokú eljárásban költsége nem merült fel, ezért e körben a Kúriának a Kp. 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp.
- és
- §-aira figyelemmel döntenie nem kellett. [20] A perújító felperest az elsőfokú bíróság személyes költségmentességben részesítette, ezért az Itv.
- §
(1)bekezdés h) pontjában biztosított tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az Itv. 39. §
(3)bekezdés d) pontjában és 47. §
(1)bekezdésében meghatározott mértékű, 15.000 forint összegű fellebbezési illeték viselésére őt a Pp. 95. §
(1)bekezdés c) pontjára és az Itv. 4. §
(1)bekezdésére figyelemmel nem lehetett kötelezni, így azt a Pp. 102. §
(6)bekezdése alapján az állam viseli. [21] A Kúria által hozott határozat ellen felülvizsgálatnak a Kp.
- § d) pontja alapján nincs helye. Budapest,
- március
- Kúria VII.Kpkf.39.329/2022/2/I 5 Dr. Varga Zs. András s.k. a tanács elnöke Dr. Remes Gábor s.k. előadó bíró Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró