A határozat elvi tartalma: Az elsőfokú bíróság által már elbírált kereseti kérelemben foglaltaknak a fellebbezésben való megismétlése – annak előadása nélkül, hogy a fél az ezzel kapcsolatos ítéleti megállapításokat mennyiben és milyen okból tartja jogszabálysértőnek – nem alkalmas arra, hogy annak alapján a másodfokú bíróság a jogorvoslati eljárásban az ítéletet megváltoztassa. ... Záradék: Az ítélet az ügygondnoki munkadíjat megállapító részében
- március 4-én jogerőre emelkedett. Budapest,
- március
- Dr. Kurucz Zsuzsánna s.k. a tanács elnöke A Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 10.Gf.40.191/2025/
- A felperes: felperes cím2 A felperes képviselője: dr. N. Tóth Máté ügyvéd cím1 Az alperes: Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.191/2025/5-I 2 alperes cím2 Az alperes képviselője: dr. László Tas ügyvéd, ügygondnok cím3 A per tárgya: taggyűlési határozat felülvizsgálata Az elsőfokú bíróság: Fővárosi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 30.G.40.041/2025/
- A fellebbezést benyújtó fél: felperes Ítélet A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részeit nem érinti, a fellebbezett rendelkezését helybenhagyja; az alperes ügygondokának munkadíját 35.000 (Harmincötezer) forintban határozza meg; Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.191/2025/5-I 3 megállapítja, hogy a felperes személyes költségmentessége folytán meg nem fizetett 48.000 (Negyvennyolcezer) forint fellebbezési illeték az állam terhén marad. Az ítélet ügygondnok munkadíját meghatározó része ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet a Fővárosi Ítélőtáblán a Kúriának címezve elektronikus úton kell benyújtani. A Kúria előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. Indokolás [1] A Fővárosi Törvényszék (a továbbiakban: elsőfokú bíróság) ítéletével a felperes keresetének – amelyben kérte az alperes 6-8/határozatszám számú taggyűlési határozatainak hatályon kívül helyezését a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:
- §-ának
(3)bekezdésébe és a 3:190. §
(2)bekezdésébe ütközés, azaz a kiegészítő napirendi pontok nem megfelelő részletezettsége, valamint a Ptk. 3:19. §
(2)bekezdés
- d)és
- f)pontjaiba ütközés, a döntésben érdekelt tag szavazásban való részvétele miatt – részben helyt adott és az alperes 6/határozatszám számú taggyűlési határozatát hatályon kívül helyezte, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. [2] Dr. László Tas ügyvéd ügygondnoki díját 70.000 forint + áfa, azaz 88.900 forintban állapította meg. Felhívta a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatalát, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követően utaljon ki dr. László Tas ügyvéd részére 44.450 forintot a költségmentes ellátmány terhére és kötelezte az alperest, hogy a 15 napon belül fizessen meg 44.450 forintot dr. László Tas ügyvéd részére. [3] Kötelezte az alperest, hogy a felperes költségmentessége folytán meg nem fizetett 36.000 forint eljárási illetékből 18.000 forintot fizessen meg az államnak azzal, hogy a fennmaradó 18.000 forintot az állam viseli. Felhívta az alperest, hogy az illetéket az esedékesség napjáig az állami adó- és vámhatóság által közzétett illetékbevételi számla javára fizesse meg. Tájékoztatta az illetékfizetésre köteles személyt az illetékfizetés módjáról és esedékességéről. [4] Megállapította, hogy a felek a további perköltségüket maguk viselik. [5] A határozata indokolásában rögzítette, hogy a felperes az alperesben fennálló tagsági és vezető tisztségviselői jogviszonya folytán a Ptk. 3:35. §-a alapján keresetindításra jogosult és a keresetet a Ptk. 3:36. §
(1)bekezdésében előírt határidőn belül nyújtotta be. Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.191/2025/5-I 4 [6] A napirend és annak kiegészítésének a részletezettségére vonatkozó Ptk. 3:190. §
(2)bekezdésének és a Ptk. 3:17. §
(3)bekezdésének szabályozását a Ptk. 3:19. §
(2)bekezdésének a szavazati jogot korlátozó rendelkezéseivel összevetve úgy értékelte, hogy tag1 tag napirend-kiegészítési javaslata nem sértette a Ptk. 3:190. §-ának
(2)bekezdését, mert a keresettel érintett határozatokról kizárólag tag1 szavazhatott, így a Ptk. 3:17. §
(3)bekezdésére figyelemmel értelmezendő 3:190. §
(2)bekezdése alapján egyedül az ő álláspontjának a kialakítása szempontjából volt jelentősége a napirend-kiegészítés tartalmának és annak alapját a szavazásra jogosult tag nyilvánvalóan ismerte. Alaptalannak találta a felperes érvelését azért is, mert az ő napirend-kiegészítési javaslata ugyanilyen részletezettségű volt, azaz kizárólag az elfogadandó határozatot tartalmazta, valamint szintén használta a „behajtási eljárás” megfogalmazást, tehát annak jelentésével a felperes tisztában volt. [7] Alaptalannak találta a felperesnek azt a hivatkozását is, hogy a taggyűlésen jelen volt részvételre jogosultak a Ptk. 3:17. §
(6)bekezdésében foglaltak szerint az eredeti napirenden nem szereplő kérdések megtárgyalásához egyhangúan nem járultak hozzá. A taggyűlési jegyzőkönyv tartalmából ugyanis megállapította, hogy a taggyűlés mindkét tag által javasolt valamennyi – azonos részletezettségű – napirendi pontokat felvette a megtárgyalandó napirendi pontok közé, ezen kívül a felperes a tag1nak írt válaszlevelében kifejezetten tudomásul vette a napirend-kiegészítést, azt sem ebben a levélben, sem a taggyűlésen nem kifogásolta. [8] A felperesnek a Ptk. 3:19. §
(2)bekezdésének d) pontjában foglalt korlátozás megsértésére történt hivatkozását az alperes
- sorszámú határozata esetében alaposnak találta, mert a szavazásban részt vett tag1nak tag2 a Ptk. 8:
- §
(1)bekezdésének
- pontjában írtakra is figyelemmel a (közeli) hozzátartozója, aki az általa tulajdonolt, illetve képviselt társaságok kapcsán érdekelt volt a döntés meghozatalában. [9] Megállapította, hogy a felperes nem hivatkozhat eredményesen ugyanazon tényállításra alapítottan a Ptk. 3:
- §
(2)bekezdésének eltérő esetkört szabályozó
- d)és
- f)pontjaiban foglaltak megsértésére; a jelen esetben kizárólag a
- d)pontot sértő szavazati joggyakorlás állapítható meg. [10] A 7. és 8. sorszámú határozatoknak a Ptk. 3:19. §
(2)bekezdés f) pontjába ütközésére történt hivatkozást viszont nem találta alaposnak, mivel a „behajtási eljárások” megindításáról rendelkező határozatok tartalmából nem következik tag1 tag személyes érdekeltsége a döntésekben. A tag által intézett utalások ugyanis nem az érdekeltségét eredményezik, hanem legfeljebb a megindítandó eljárás előzményeinek tekinthetők, amelyek a jelen jogvita szempontjából irrelevánsak. [11] A Ptk. 3:37. §
(1)és
(3)bekezdéseire utalással megállapította, hogy a szavazati jog jogszabályi tilalommal ellentétes gyakorlása alapvető kihatással van az alperes Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.191/2025/5-I 5 működésére, ezért a
- sorszámú határozat esetében a jogsértés tényének megállapítása nem elegendő jogvédelmi eszköz. [12] Ezek alapján a
- sorszámú határozatot hatályon kívül helyezte, ezt meghaladóan pedig a keresetet elutasította. [13] A perköltség viseléséről a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdése, valamint 83. §
(2)bekezdésének a 2. mondata és
(5)bekezdése alapján határozott. [14] Az alperes ügygondnokának munkadíját a 32/2017. (XII. 27.) IM rendelet 5. §
(1)bekezdésének az utolsó mondata, a
(2)bekezdése, a 3. §
(1)bekezdésének a) pontja és az ezek alapján alkalmazandó 2023. évi LV. törvény 66. §-ának
(4)bekezdése alapján állapította meg azzal, hogy a felperes a Pp. 95. §
(1)bekezdésének rendelkezése alapján mind ennek, mind az eljárási illeték megfizetése alól mentes. Az előlegezett illeték és ügygondnoki munkadíj viseléséről a Pp. 83. §-ának
(2)bekezdés
- mondata és a Pp.
- §
(1)és
(6)bekezdései alapján rendelkezett. [15] Az ítélet keresetet elutasító részével szemben a felperes fellebbezett, amelyben kérte a megváltoztatást és az alperes
- és
- sorszámú taggyűlési határozatainak a hatályon kívül helyezését. Perköltség igénye nem volt. [16] A fellebbezése alátámasztására előadta, hogy az elsőfokú bíróság elmulasztotta vizsgálni azt az állítást, hogy feljelentést tett ismeretlen tettes ellen olyan összegek tekintetében, amelyeket tag1 utalt át az ő tudta és engedélye nélkül. Álláspontja szerint tag1 érdekeltsége fennáll, mivel ezek a (támadott taggyűlési határozatokban szereplő) felszólítások elterelték a figyelmet a többi, általa a saját cégeihez és baráti köréhez intézett felszólításokról. Ennek alapján tag1 személyes érdekeltsége és a Ptk. 3:
- §
(2)bekezdés f) pontja alapján a szavazásból való kizártsága megállapítható. [17] A kereseti kérelmében foglaltakkal egyezően a Ptk. 3:17. §
(6)bekezdésére és 3:190. §
(2)bekezdésére hivatkozással állította, hogy a tag1 tag által javasolt, a támadott taggyűlési határozatok alapjául szolgáló kiegészítő napirendi pontok nem feleltek meg a napirend részletezettségére vonatkozó szabályoknak. Azok alapján nem világos, hogy milyen kár keletkezett, mi annak a jogalapja, mi a jogellenes cselekmény és a tag mire alapítja a „behajtási eljárás” megindítását, amely kifejezés a jogszabály által nem ismert, értelmezhetetlen is. [18] Állította továbbra is, hogy a szabályszerűtlenül közölt napirendi pontokról való szavazáshoz a taggyűlés a Ptk. 3:17. §
(6)bekezdésének megfelelően nem járult hozzá egyhangúlag, a napirendi pontokat a taggyűlés kezdetekor nem ismertette a levezető elnök. Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.191/2025/5-I 6 [19] Fenntartotta azt is, hogy tag1 a Ptk. 3:19. §
(2)bekezdés f) pontja szerint kizárt tagként vett részt a szavazásban, mert ő utalta át a napirendi pontokban szereplő összegeket a felperes számlaszámára. [20] Az alperes a fellebbezési ellenkérelmében az ítélet helybenhagyását és perköltségként az ügygondnoki díj megállapítását kérte. Előadta, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást helytállóan állapította meg és abból megfelelő jogi következtetéseket vont le; a taggyűlés által hozott határozatok hatályon kívül helyezésére nincs mód. [21] A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 376. §
(1)bekezdésének alkalmazásával tárgyaláson kívül bírálta el. [22] A felülbírálati jogkörét – a Pp.
- §-ában foglalt feltételek fennállta hiányában – a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között gyakorolta. Az eszerinti felülbírálati jogkörében nem érintette az ítéletnek a fellebbezéssel nem támadott, a
- sorszámú taggyűlési határozatot hatályon kívül helyező rendelkezését, valamint az ügygondnoki munkadíjat megállapító és annak, illetve az eljárási illeték megfizetéséről rendelkező, továbbá a feleket az ezen felüli perköltségek viselésére kötelező részét, kizárólag a felperes
- és
- sorszámú taggyűlési határozat hatályon kívül helyezésére irányuló keresetét elutasító ítéleti rendelkezésnek a helytállóságát vizsgálta. [23] A fellebbezés megalapozatlan. [24] A felperes alaptalanul állította, hogy az elsőfokú bíróság elmulasztotta annak a hivatkozásának a vizsgálatát, hogy feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a tag1 által átutalt összegek miatt, illetve, hogy tag1 érdekelt volt a felszólítások kiküldésében, mert az az egyéb felszólításokról való figyelemelterelést szolgálta. A keresetlevél tartalmából ugyanis egyértelműen kitűnik, hogy a felperes a Ptk. 3:
- §
(1)bekezdése szerinti határidőben a támadott határozatok Ptk. 3:19. §
(2)bekezdés d) pontjába ütközését a
- sorszámú taggyűlési határozat esetében tag1nak a döntéssel érintett egyik társaságban való tagi részvétele miatt, míg a
- és
- sorszámú határozatok esetében arra hivatkozással állította, hogy a döntés szerinti összegeket korábban tag1 utalta át. A felperesnek e körben további hivatkozása nem volt, így az elsőfokú bíróság nem sértette meg az indokolási kötelezettségét, amikor a – ténylegesen meg nem tett – hivatkozások vizsgálatát mellőzte. [25] Emellett a felperes a Ptk. 3:
- §
(1)bekezdése szerinti határidő elteltét követően, a fellebbezésében a támadott döntések vonatkozásában újabb jogszabályba ütközésre eredményesen már nem hivatkozhat. Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.191/2025/5-I 7 [26] A felperes fellebbezésében megváltoztatására szintén nem alkalmasak. ezen túlmenően előadottak az ítélet [27] A Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy a felperes a fellebbezésében akként hivatkozott a napirend nem kellő részletezettségére és a tagként kizárt személy szavazásban való részvételére, hogy e körben szó szerint megismételte a keresetlevelében a Ptk. 3:17. §
(3)és
(6)bekezdései, valamint a 3:190. §
(2)bekezdésének a megsértése tekintetében már előadottakat. [28] Az ítéleti döntés a Pp. 341. §
(1)bekezdése értelmében kiterjed a perben érvényesített valamennyi kereseti kérelemre. A fellebbezés a keresetet elbíráló ítéleti döntéssel okozott jogsérelem orvoslására szolgál, amelynek alapján a másodfokú bíróság – a fellebbezés tartalmától függően – vizsgálhatja az elsőfokú bíróság eljárásának szabályszerűségét, vagy az ítélet anyagi jognak való megfelelőségét (Pp. 369. §). A Pp. 370. §
(1)bekezdése értelmében a fellebbezésben előadottak a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörének a korlátját jelentik. [29] Az elsőfokú bíróság ítélete a fentieknek megfelelően a teljes keresetet – valamennyi ott előadott hivatkozásra kiterjedően – elbírálta, így vizsgálta a felperesnek a keresetlevélben előadott, majd általa később a fellebbezésben szó szerint megismételt állításait is. A felperes kereseti érvelésével szemben megállapította, hogy tag1 tag napirendkiegészítési javaslata azért nem sértette a Ptk. 3:17. §
(3)bekezdését és a 3:190. §
(2)bekezdését, mert a keresettel érintett határozatokról kizárólag tag1 szavazhatott, így a napirend-kiegészítés tartalmának kizárólag az ő álláspontjának a kialakítása szempontjából volt jelentősége, továbbá a felperes javaslata ugyanilyen részletezettségű volt és ugyanúgy használta a „behajtási eljárás” megfogalmazást. A 7. és 8. sorszámú határozatoknak a Ptk. 3:19. §
(2)bekezdés f) pontjába ütközését sem találta megállapíthatónak, mert a tag által intézett utalások nem eredményezik tag1 személyes érdekeltségét. [30] A felperes a fellebbezésében nem adta elő, hogy az ítéletnek ezt az indokolását mennyiben és milyen okból tartja megalapozatlannak, az elsőfokú bíróság eljárási szabálysértésére vagy anyagi jogban való tévedésére nem hivatkozott. [31] A Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy a kereset elsőfokú ítélettel már elbírált tartalmának a fellebbezésben való megismétlése nem tekinthető úgy, hogy azzal a felperes megjelölte az elsőfokú döntéssel okozott jogsérelmet; abból nem tűnik ki, hogy a kereseti kérelme elbírálásával, az elsőfokú bíróság ezzel összefüggésben kifejtett indokaival milyen okból nem ért egyet, miért tartja az ítéletet jogszabálysértőnek. [32] Erre tekintettel a felperes által a fellebbezésében előadottak nem alkalmasak arra, hogy azok alapján az ítélet megváltoztatásra kerüljön. Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.191/2025/5-I 8 [33] Mindezek alapján a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett, a 6. sorszámú taggyűlési határozatot hatályon kívül helyező, továbbá az ügygondnoki munkadíjat megállapító és annak, valamint az eljárási illeték megfizetésére vonatkozó, illetve a további perköltség viseléséről szóló részét nem érintette, míg a fellebbezett, a 7. és 8. sorszámú taggyűlési határozatok hatályon kívül helyezésére irányuló keresetet elutasító rendelkezését a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. [34] A Fővárosi Ítélőtábla az ügygondnok 32/2017. (XII. 27.) IM rendelet 5. §
(1)bekezdése és 3. §
(2)bekezdése szerint, a Magyarország
- évi központi költségvetéséről szóló
- évi LV. törvény
- §
(4)bekezdésében foglaltakra tekintettel számított munkadíját a Pp. 77. §
(7)bekezdése alapján meghatározta. [35] A felperes személyes költségmentessége folytán meg nem fizetett 48.000 forint jogorvoslati illeték a Pp. 102. §
(6)bekezdése értelmében az állam terén marad. [36] Az ítélet ügygondnok díjáról rendelkező részével szembeni fellebbezési jogot a Pp. 77. §
(7)bekezdése biztosítja. Budapest,
- február
- Dr. Kurucz Zsuzsánna s.k. a tanács elnöke Dr. Kolozs Balázs s.k. Dr. Matosek Edina s.k. előadó bíró bíró