Pfv.20124/2020/9 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Mások között létrejött szerződés semmisségére az hivatkozhat, akinek ahhoz törvényes érdeke fűződik. Ilyennek minősül az ingatlan kezelője, ha a tulajdonosi jogok gyakorlását korlátozza egy korábbi semmis szerződés alapján bejegyzett földhasználati jog. ... A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.I.20.124/2020/

1. szám A tanács tagjai: Dr. Orosz Árpád a tanács elnöke Dr. Kiss Gábor előadó bíró Dr. Gyarmathy Judit bíró A felperes: A felperes képviselője: jogtanácsos Az alperesek: I. rendű II. rendű III. rendű Az alperesek képviselője: Dr. Pászti-Nagy Ügyvédi Iroda I. rendű képviseletében ügyintéző: Dr. Pászti-Nagy András ügyvéd jogtanácsos II. rendű képviseletében A per tárgya: földhasználati jog törlése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: I. rendű alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Kúria I.Pfv.20.124/2020/9/2 2 Fővárosi Törvényszék 52.Pf.634.625/2019/
2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 12.P.21.284/2018/
3. Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 52.Pf.634.625/2019/
4. számú jogerős ítéletét hatályában fenntartja; kötelezi az I. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A II. rendű alperes jogelődje a H. Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) és az I. rendű alperes
5. november 29-én „földhasználati szerződés” megnevezésű megállapodást kötött a III. rendű alperes tulajdonában és az Egyetem kezelésében lévő b-i
6. helyrajzi számú ingatlanra. A szerződés szerint a megállapodás célja az, hogy az ingatlanon az I. rendű alperes magánkórházat létesítsen és üzemeltessen. A szerződés 2.
7. pontja szerint az I. rendű alperes által létesítendő kórház valamennyi épületének tulajdonjogát az I. rendű alperes szerzi meg, a kórház elkészültét követően az épületek fennállásának időtartamára földhasználati jog illeti meg az általa létesítendő kórház valamennyi épülete alatti, valamint az épületek létesítéséhez és üzemeltetéséhez szükséges, az épületek körüli földterületre. A 2.
8. pont szerint a törvényes földhasználati jogon túlmenően az Egyetem vállalja, hogy földhasználati jogot biztosít az I. rendű alperesnek az érintett földterületre, az építkezés megkezdésétől kezdődően a 2.
9. pontban meghatározott törvényes földhasználat megnyílásáig. Az Egyetem hozzájárult ahhoz, hogy az I. rendű alperes az épületeket önálló ingatlanként tulajdonjogának feltüntetésével, továbbá a földterületre vonatkozó törvényes és szerződéses földhasználati jogát, továbbá az utakra vonatkozó szolgalmi jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztesse. [2] A 3.
10. pont szerint amennyiben az I. rendű alperes a szerződés
11. pontjában meghatározott időpontig a kórház létesítésére vonatkozó jogerős építési engedélyt nem adja át az Egyetemnek, az Egyetem jogosulttá válik az I. rendű alperes javára bejegyzett földhasználati jog és szolgalmi jog törlését kérni a földhivataltól. A felek megállapodtak abban is, hogy a jogerős építési engedély megadásától kezdődően az I. rendű alperes havi 228 Euró + áfa összegű díjat fizet az Egyetemnek, amely a földhasználati és a szolgalmi jog biztosításának az ellenértéke. Kúria I.Pfv.20.124/2020/9/2 3 [3] A szerződés
12. pontjában a felek abban állapodtak meg, hogy a közöttük a szerződéssel kapcsolatban felmerülő valamennyi vitás kérdést, ideértve a szerződés értelmezésével kapcsolatos vitákat is, békés úton rendezik. Amennyiben ez nem vezet eredményre, akkor alávetik magukat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság kizárólagos hatáskörének. [4] A szerződés
13. pontja úgy rendelkezett, hogy amennyiben az I. rendű alperes a jogerős építési engedélyt a szerződés hatálybalépésétől számított egy éven belül nem kapja meg, akkor a megállapodás hatályát veszti. [5] Az illetékes földhivatal a földhasználati jogot a 40173/1/2004/00.10.
14. számú határozatával az I. rendű alperes javára a perbeli ingatlan tulajdoni lapjára bejegyezte. [6] Az illetékes hatóság
15. június 21-én jogerős határozatával az építési engedélyt az I. rendű alperes részére megadta, majd a
16. június 16-án kelt határozatával
17. szeptember 30-ig, utóbb a V-502/6/
18. számú határozatával
19. szeptember 30-ig, utoljára a V-1906/2/
20. számú határozatával
21. augusztus 31-ig meghosszabbította. Az I. rendű alperes a kivitelezést nem kezdte meg. [7] Az Egyetem jogutódja és az I. rendű alperes
22. április 15-én megállapodott a földterület átadásáról és átvételéről. A megállapodás
23. pontja szerint amennyiben az I. rendű alperes
24. szeptember 30-ig az építkezést nem kezdi meg, akkor
25. október 1-jén az
26. november 29-én aláírt földhasználati szerződés megszűnik. [8]
27. szeptember 29-én a jogutód és az I. rendű alperes módosította az 1999-ben megkötött földhasználati szerződést. A szerződésmódosítás szerint a földhasználati szerződés hatályát
28. december 31-ig hosszabbították meg. [9]
29. szeptember 26-én a jogutód és az I. rendű alperes ismét módosították a szerződést. A szerződésmódosítás
30. pontjában abban állapodtak meg, hogy a
31. szeptember 29-én módosított szerződés helyében a felek által
32. november 29-én kötött eredeti megállapodást tekintik érvényesnek, és a szerződésmódosítás
33. pontjában rögzítették, hogy kizárólag a felek között
34. november 29-én létrejött szerződés az érvényes és hatályát veszti minden szóban vagy írásban született további megállapodás. A felek a megállapodásban rögzítették, hogy korábban a II. rendű alperes vagyonkezelői joga tévesen került bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba. [10] Utóbb a jogutód megszűnt, annak a jogutódja, a perbeli szerződés tekintetében a II. rendű alperes. A II. rendű alperes és a felperes között
35. július 8-án vagyonkezelési szerződésmódosítás jött létre, amelynek alapján a perbeli ingatlan vagyonkezelője a felperes lett. A felperest illető vagyonkezelői jogot az illetékes földhivatal a 97322/1/2015/15.07.
36. számú határozatával az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezte. A kereseti kérelem és az alperesek védekezése Kúria I.Pfv.20.124/2020/9/2 4 [11] A felperes módosított keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alpereseket annak a tűrésére, hogy a perbeli ingatlanra az I. rendű alperes javára bejegyzett földhasználati jogot töröljék. [12] Elsődlegesen arra hivatkozott, hogy az I. rendű alperes földhasználati joga a
37. szeptember 29-én létrejött földhasználati szerződés módosítása alapján
38. január 1-jén megszűnt, tekintettel arra is, hogy a felek korábban a szerződés hatályát
39. december 31-ig hosszabbították meg, azonban e határidő eltelt és az I. rendű alperes az építkezést nem kezdte meg. Álláspontja szerint a
40. szeptember 26-i szerződésmódosítás érvénytelen, mert abban a jogutód a követelésről mondott le, a szerződésmódosításon azonban nem szerepel a gazdasági vezetőnek vagy az általa kijelölt személynek az ellenjegyzése. Hivatkozása szerint az államháztartásról szóló
41. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) nemcsak pénzügyi kötelezettségvállalás, hanem bármilyen egyéb kötelezettségvállalás esetére is előírja a gazdasági vezető, vagy az arra kijelölt személy ellenjegyzését. [13] Hivatkozott a szerződésmódosítás
42. pontjára is, amelyben a földhasználatba adó kifejezetten bérleti díjakról mond le, illetőleg a szerződésmódosítás
43. pontjára, amely alapján az I. rendű alperes az építési munka további folytatására válik jogosulttá. [14] Másodlagosan arra hivatkozott, hogy az I. rendű alperes földhasználati joga
44. november 28-án megszűnt, mert a jogerős építési engedélyt az eredeti szerződés hatályba lépésétől számított egy éven belül nem kapta meg, így a szerződés
45. pontja szerint az hatályát vesztette. [15] Harmadlagosan arra hivatkozott, hogy a földhasználati szerződés lehetetlenülése folytán a földhasználati jog
46. szeptember 15-én megszűnt. Utalt arra is, hogy az eredeti szerződésben foglalt feltételekkel az I. rendű alperes nem tudja a szerződésben foglaltakat teljesíteni. Állította, hogy miután az eredeti jogutód
47. október 30-án megszűnt, ezért az I. rendű alperesnek már nem volt lehetősége a továbbiakban magánkórház létesítésére, a perbeli ingatlanon nem működik már kórház. [16] Hangsúlyozta, hogy mivel a perbeli ingatlan az ő vagyonkezelésébe került, ezen a területen hozta létre a logisztikai központját. Hivatkozott arra is, hogy az I. rendű alperes a
48. szeptember 26-i szerződésmódosítás
49. pontjában említett kormányzati döntést mint írásbeli engedélyt a beruházás folytatására nem kapta meg, továbbá az eredeti jogutódnak vagy a jogutódjának is hozzá kellett volna járulnia a további építési munkálatok elvégzéséhez. [17] Az elsőfokú bíróság végzésével a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az 52.Pkf.638.691/2016/
50. számú végzésével az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új határozat hozatalára utasította. [18] A végzés indokolása szerint az adott ügyben a választottbírósági eljárás egyik feltétele hiányzik, mert a peres felek, azaz a felperes és az I. rendű alperes választottbírósági eljárást kikötő választottbírósági szerződést egymással közvetlenül nem kötött, az
51. Kúria I.Pfv.20.124/2020/9/2 5 november 29-én létrejött szerződésben szerződő félként nem a felperes szerepel, és egyébként sem minősül az Egyetem jogutódjának. [19] Az I. rendű alperes érdemi ellenkérelmében kérte a kereset elutasítását. [20] Elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a felperesnek nincs keresetindítási joga, mert a földhasználati jogot alapító szerződés alapján csak az abban részt vevő fél, vagy a jogutódja indíthatna keresetet a földhasználati jog törlése iránt. Hivatkozott arra is, hogy mivel a földhasználati jogot alapító szerződést kötő félnek van jogutódja, ezért a bíróság a választottbírósági kikötés miatt nem jogosult az ügyben eljárni. [21] Vitatta, hogy a földhasználati joga megszűnt. Arra hivatkozott, hogy az eredeti jogutód és közötte
52. szeptember 26-án létrejött szerződésmódosításban a felek megállapodtak abban, hogy a földhasználati jogot alapító szerződésnek minden, az eredeti szerződés létrejöttét követően szóban vagy írásban született módosítása hatályát vesztette, továbbá a szerződésmódosításban a felek úgy állapodtak meg, hogy őt az épület felépítéséig megilleti a földhasználati jog, a szerződés hatálya pedig addig tart, amíg az épület fel nem épül, így a határozott idő lejárta hiányában a szerződés nem szűnt meg, azt utóbb egyik fél sem mondta fel. [22] Állította, hogy a
53. szeptember 26-án létrejött szerződésmódosítás érvényes volt. [23] Vitatta, hogy a szerződésmódosítás követelésről való lemondást tartalmazott volna, mert követelés alatt csak már esedékes követelést lehet érteni. Ezzel szemben – érvelt – a megállapodás a jövőbeni díjfizetés felfüggesztésére irányult. [24] Vitatta azt is, hogy a szerződés lehetetlenült, mert a perbeli ingatlan nem került ki a gazdasági célú hasznosítás alól. [25] Álláspontja szerint azáltal, hogy a részére megadott építési engedélyt az illetékes hivatal helybenhagyta, az építési engedély jogerős lett, a perindítás miatt csak a határozat végrehajtása húzódott időben, azonban az a másodfokú határozattal jogerőre emelkedett. [26] A II-III. rendű alperesek a kereset teljesítését nem ellenezték. Az első- és másodfokú ítélet [27] Az elsőfokú bíróság ítéletével elrendelte a perbeli ingatlanra vonatkozóan az ingatlan-nyilvántartásba az I. rendű alperes javára bejegyzett földhasználati jog törlését. Az alpereseket ennek a tűrésére kötelezte. [28] Rámutatott, hogy a másodfokú bíróság a 52.Pkf.638.691/2016/
54. számú végzésében megállapította, hogy a felperes a perbeli szerződés tekintetében nem jogutódja az Kúria I.Pfv.20.124/2020/9/2 6 Egyetemnek, ezért a szerződésben szereplő választottbírósági kikötés az adott ügyben nem alkalmazható. [29] Egyetértett a felperes álláspontjában abban, hogy a
55. szeptember 26-án létrejött szerződésmódosítás érvénytelen, mert az kötelezettségvállalást, továbbá követelésről történő lemondást tartalmazott, mivel abban az eredeti jogutód az I. rendű alperessel szemben a jövőben felmerülő bérleti díjkövetelésről mondott le. Utalt arra is, hogy mivel az
56. november 29-én kelt szerződésen szerepel a gazdasági vezető ellenjegyzése, ezért a szerződésmódosításnak ugyanolyan alaki kellékekkel kellett volna rendelkeznie, mint a szerződésnek. Érvelése szerint az I. rendű alperes sem vitatta, hogy a szerződésmódosításon a gazdasági vezető ellenjegyzése nem szerepel, csupán arra hivatkozott, hogy a gazdasági vezető tudott a szerződésmódosításról, ami azonban az ellenjegyzést nem pótolja. [30] Az I. rendű alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [31] A másodfokú bíróság rögzítette, hogy a per megszüntetésének nem volt helye, mert a perbeli jogvita elbírálására a polgári ügyekben eljáró bíróság rendelkezik hatáskörrel. Hangsúlyozta, hogy a választottbírósági eljárást kikötő választottbírósági szerződés nem a felperes és az I. rendű alperes között jött létre, abban a felperes félként nem szerepel, és a szerződést kötő fél jogutódjának sem minősül. [32] Megítélése szerint az elsőfokú bíróság a szükséges mértékben a bizonyítást lefolytatta és a tényállást helyesen állapította meg, az abból levont jogi következtetése is helytálló. [33] Utalt arra is, hogy a
57. szeptember 26-án kelt megállapodás az eredeti jogutód részéről kötelezettségvállalást és követelésről való lemondást egyaránt tartalmazott, ami miatt az Áht. által előírt alaki követelmények teljesülése hiányában érvénytelen, e miatt a földhasználati jog megszűnt. Utalt arra is, hogy az elsőfokú bíróság az I. rendű alperes bizonyítási indítványait megalapozottan mellőzte, mert az érdemi döntéshez szükséges bizonyítékok rendelkezésére álltak. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [34] A jogerős ítélet ellen az I. rendű alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amely annak a hatályon kívül helyezésére és a felperes keresetét elutasító határozat meghozatalára irányult. Másodlagosan kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése mellett az ügyben eljáró elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. [35] Állította, hogy a felperesnek az ügyben nem volt kereshetőségi joga az ő és a II. rendű alperes jogelődje közötti szerződés megszűnésének megállapítása kapcsán, az egyébként is csak választottbírósági eljárásban lett volna elbírálható. Okfejtése szerint az Kúria I.Pfv.20.124/2020/9/2 7 elsőfokú bíróság túlterjeszkedett a kereseti kérelmen, mert a II. rendű alperes mint a szerződő fél jogutódja érdemi ellenkérelmében nem terjesztett elő olyan kérelmet, amelyben a földhasználati szerződés megszűnésének megállapítását kéri. [36] Szerinte az ügy érdemi elbírálásához nagy terjedelmű bizonyítás lefolytatása lett volna szükséges, ennek a kötelezettségének azonban az elsőfokú bíróság nem tett eleget, így nem lettek tisztázva a szerződés módosításának a körülményei. [37] Hivatkozott arra is, hogy a vagyonkezelő felperes nem volt jogosult a perindításra, mert ilyen joggal a 254/
58. (X. 4.) Kormányrendelet nem hatalmazza fel. [38] A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását célozta. [39] Utalt rá, hogy keresettel az kérheti a bíróságtól az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett valamely jog törlését, aki bizonyítja, hogy a bejegyzett jog elévült. Okfejtése szerint a földhasználati jog törlését – mint a perbeli ingatlan vagyonkezelője – érdekeltként kérte, neki jogi érdeke fűződött ahhoz, hogy a földhasználati jogot az ingatlannyilvántartásból töröljék. [40] Utalt arra is, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú eljárás során meghozott jogerős végzésével állást foglalt abban a kérdésben, hogy a jogvita elbírálása a bíróság hatáskörébe tartozik, és azt állapította meg, hogy a választottbírósági eljárás egyik feltétele hiányzott, mert a felperes a választottbírósági kikötést tartalmazó szerződésben félként nem vett részt. Állította, hogy a perbeli
59. szeptember 26-án kelt szerződésmódosítás alaki okból érvénytelen. A Kúria döntése és jogi indokai [41] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [42] Az I. rendű alperes az eljárás során és a felülvizsgálati kérelmében alaptalanul hivatkozott arra, hogy az adott ügyben a bíróság nem járhatott volna el, mert a jogvita elbírálása választottbírósági útra tartozik. Az ügyben eljáró bíróságok helyesen mutattak rá, hogy a felperes nem minősül a választottbírósági eljárást kikötő félnek, a megállapodásban nem vett részt, és az I. rendű alperes által sem vitatottan a megállapodásban részt vevő valamelyik fél jogutódjának sem minősül. Ha harmadik személy alapít igényt a felek között létrejött szerződés érvénytelenségére, a jogvita elbírálása a polgári ügyekben eljáró bíróság hatáskörébe tartozik. [43] A Polgári Törvénykönyvről szóló
60. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.)
61. §