A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadása. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: A felperes: A felperes képviselője: Az alperes: Az alperes képviselője: Az alperesi érdekelt: Az alperesi érdekelt képviselője: A per tárgya: A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Kfv.II.37.714/2021/
- Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke Dr. Szilas Judit előadó bíró Dr. Kovács András bíró felperes (cím1) Németh Ügyvédi Iroda Dr. Németh Imre ügyvéd (cím2) Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (1026 Budapest, Riadó utca 5.) Dr. Petró Szilvia kamarai jogtanácsos Közbeszerzési Hatóság Elnöke (1026 Budapest, Riadó utca 5.) Dr. Cseh Tamás Attila kamarai jogtanácsos és Dr. Katona Margit kamarai jogtanácsos közbeszerzési tárgyú közigazgatási jogvita felperes Fővárosi Törvényszék 104.K.701.192/2021/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] Az alperesi érdekelt – közérdekű bejelentés nyomán –
- szeptember
- napján a közbeszerzésekről szóló
- évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.)
- §
(3)bekezdése második mondatának megsértésére hivatkozva hivatalbóli kezdeményezést nyújtott be az alpereshez jogorvoslati eljárás lefolytatása iránt, amelynek eredményeként az alperes a Kúria II.Kfv.37.714/2021/2 2 2020. december 17. napján kelt D.383/11/2020. számú határozatában megállapította, hogy a felperes megsértette a Kbt. 138. §
(3)bekezdés második mondatában foglaltakat és 1.500.000 forint bírságot szabott ki vele szemben. [2] A felperes keresete folytán eljárt Fővárosi Törvényszék jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. A felperes a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 117. §
(1)bekezdésében foglalt határidőn belül a jogerős ítélettel szemben felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. Felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet megváltoztatásával a közigazgatási cselekmény megsemmisítését és a közigazgatási szerv új eljárás lefolytatására kötelezését, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára elutasítását kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 6. §
(3)bekezdését, mivel az eljárt bíróság tévesen osztotta ki a bizonyítási terhet. A felülvizsgálati kérelem befogadhatósága körében – részletesebb indokolás és pontosabb jogszabályi megjelölés nélkül – a Kp. 118. §
(1)bekezdés a) pontjára hivatkozott. [3] A Kúria megállapította, hogy a Kp. 118. §
(1)bekezdés a) pontja további alpontokat és ezekhez tartozóan eltérő befogadási okokat sorol fel. A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pontja alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be a Kúria, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása [
- aa)alpont], a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége [
- ab)alpont], az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége [
- ac)alpont], a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés [
- ad)alpont] miatt indokolt. [4] A befogadhatóság indokolása körében – a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont vonatkozásában – pontos jogszabályi helyet nem jelölt meg, amely alapján kiválasztható lett volna, hogy a felperes mely befogadási okra alapítja kérelmét, és a kérelem tartalmából sem volt kikövetkeztethető az, hogy a felülvizsgálati kérelme befogadást az
- a)pont mely alpontja alapján kéri. A felülvizsgálati kérelmet a befogadási ok körében a felperesnek az
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpont tekintetében külön indokolnia is kellett volna. [5] A Kúria álláspontja szerint nem felel meg a befogadási ok megjelölésére vonatkozó, Kp. 117. §
(4)bekezdésben foglalt követelménynek az, ha a felperes csak az a) pontra és nem az azon belüli alpontokra utalva kéri a felülvizsgálati kérelmének befogadását. [6] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdésében foglalt befogadási okok alapján megvizsgálta a felülvizsgálati kérelmet, és megállapította, hogy jelen ügyben a befogadás feltételei nem állnak fenn. A Kúria e körben rámutat arra, hogy a felperes felülvizsgálati kérelmében az elsőfokú bíróság ítéletével összefüggésben egyetlen megsértett jogszabályhelyet jelölt meg [Ákr. 6. §
(3)bekezdés], és ez a hivatkozás – mivel a bíróság az Ákr.-t nem alkalmazza – nem áll összefüggésen a bizonyítási teher elsőfokú bíróság általi téves kiosztására vonatkozó érveléssel. Emiatt ezt a jogi érvelést a Kp. 118. §
(1)bekezdés a) pont valamely alpontja szerint befogadási okkal nem lehet összekapcsolni. [7] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja körében kiemeli, hogy a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a kérelmet különösen akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdéseket vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi határozatában, kollégiumi véleményében, az elvi irányítás még hatályos eszközeiben (irányelv, elvi döntés, kollégiumi állásfoglalás) még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. Kúria II.Kfv.37.714/2021/2 3 [8] A joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségessége akkor merül fel, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. [9] A felperes a felülvizsgálati kérelmében a fenti bírói gyakorlattal összefüggésben semmilyen eseti döntésre, illetőleg kúriai állásfoglalásra nem hivatkozott. [10] A felperes felülvizsgálati kérelmében nem hivatkozott a felvetett jogkérdés különleges súlyára vagy társadalmi jelentőségére sem, mely körülmény általában a társadalom széles körét közvetlenül vagy közvetett módon érintő ügyben merülhet fel, mely körülmény jelen ügyben nem volt megállapítható. Ilyen a peradatok alapján sem volt beazonosítható. [11] A felperes a befogadás körében nem hivatkozott az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségességére, illetőleg alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelmére vagy az ügy érdemére kiható eljárási szabályszegésre sem, melyeket egyébként a Kúria sem észlelt. [12] Mindezek alapján a Kúria arra a megállapításra jutott, hogy jelen ügyben a befogadás feltételei nem állnak fenn, ezért felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. [13] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. [14] A végzés ellen a Kp.
- § d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. Budapest,
- szeptember
- Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, Dr. Szilas Judit s.k. előadó bíró, Dr. Kovács András s.k. bíró