A határozat elvi tartalma: A törvényszék végzésének jogorvoslati záradéka a jogszabályoknak megfelelően tartalmazta a fellebbezési határidőt, ehhez képest nem volt jelentősége, hogy a bíróság az indokolásban tévesen jelölte meg az annak alapjául szolgáló jogszabályhelyet. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Fpkhf.III.30.244/2025/
- A tanács tagjai: Dr. Farkas Attila a tanács elnöke Dr. Bajnok István előadó bíró Dr. Gáspár Mónika bíró Dr. Stark Marianna bíró Dr. Zumbók Péter bíró A Az adós: adós1 Az adós képviselője: DUNA LIBRA Közgazdász Zrt. felszámoló (cím1) A kifogásoló: kifogásoló A kifogásoló képviselője: Dr. Fodor Ákos Ügyvédi Iroda (cím2) A pe A per tárgya: kifogás felszámolási eljárásban Kúria III.Fpkhf.30.244/2025/2 2 A fellebbezést benyújtó fél: kifogásoló Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 15.Fpkhf.43.655/2025/
- Rendelkező rész A Kúria az ítélőtábla végzését helybenhagyja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] A Fővárosi Törvényszék a 78.Fpkh.125/2024/
- sorszámú végzésével a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló
- évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 63/B. §-a alapján benyújtott kifogást elutasította. A végzést a kifogásoló
- április 22-én átvette, majd azzal szemben
- május 7-én,
- sorszámmal fellebbezést terjesztett elő. A fellebbezéssel támadott határozat [2] Az ítélőtábla a 15.Fpkh.43.655/2025/
- számú végzésével a kifogásoló fellebbezését hivatalból elutasította. Határozatának indokolásában rögzítette, hogy az ügyben a jogalkotásról szóló
- évi CXXX. törvény (Jat.)
- §
(1)bekezdés b) pontjára tekintettel a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló
- évi CXXX. törvény
- §
(1)bekezdése szerint módosított,
- január
- napjától hatályos Cstv. 63/B. §
(2)bekezdését kell alkalmazni, miután a kifogással támadott záróanyagot
- április
- napján nyújtotta be a felszámoló, a kifogás pedig
- május
- napján érkezett meg az elsőfokú bírósághoz. Az adott jogszabályi rendelkezés utolsó mondata szerint a kifogásnak helyt adó végzés ellen a felszámoló, a kifogást elutasító végzés ellen a kifogást benyújtó fél a közléstől számított 8 napon belül fellebbezhet. Kúria III.Fpkhf.30.244/2025/2 3 [3] Az ítélőtábla rámutatott arra, hogy a kifogásoló a támadott végzést
- április 22én vette át, a fellebbezési határidő így
- április 30-án letelt. A kifogásoló a fellebbezését a 8 napos határidő elteltét követően,
- május 7-én nyújtotta be, a fellebbezés ezért elkésett. Ennek megfelelően az adott ügyben a Cstv.
- §
(3)bekezdése szerint alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.)
- §
(1)bekezdése alapján a fellebbezést hivatalból elutasította. A fellebbezés és az észrevétel [4] Az ítélőtábla végzése ellen a kifogásoló terjesztett elő fellebbezést, amelyben annak hatályon kívül helyezését, és az ítélőtáblának a fellebbezés érdemi elbírálására történő utasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a Fővárosi Törvényszék 26. sorszámú, kifogást elutasító végzése a fellebbezés lehetőségét a Cstv. 56. §
(1)bekezdésére alapította. Álláspontja szerint a törvényszék végzésében megjelölt fellebbezési jogra vonatkozó tájékoztatás és jogszabályhely, illetve az ítélőtábla végzésében hivatkozott jogszabályhely [Cstv. 63/B. §
(2)bekezdés] egymástól eltérőek. Véleménye szerint az ítélőtábla olyan határidőre történő hivatkozással utasította el a fellebbezését, amelyet a törvényszék jogorvoslati záradéka nem tartalmazott. Állította, hogy a törvényszék a végzése jogorvoslati záradékában a fellebbezés benyújtásának határidejét nem jelölte meg, továbbá nem adott tájékoztatást arról, hogy a fellebbezés lehetőségét a Cstv. 63/B. §
(2)bekezdése biztosítja. [5] Álláspontja szerint a jogorvoslati záradék hiánya, téves jogszabályhely megjelölése miatt a törvényszék végzése elleni jogorvoslatra a régi Pp. 259. §-a és a 234. §
(1)bekezdése alapján az általános 15 napos fellebbezési határidő az irányadó. Utalt az ÍH 2018.
- számú eseti döntésre, amely alapján a bíróság téves tájékoztatásának következménye nem értékelhető a fél terhére, ha a fellebbezést azért nem a jogszabálynak megfelelően terjesztette elő, mert a bíróság erre nézve téves tájékoztatást adott. [6] Előadta, hogy az adott ügyben a Cstv.
- §
(3)bekezdése szerint alkalmazandó régi Pp. 220. §
(3)bekezdése szerint az ítéletnek (végzésnek) a rendelkező részt követően tájékoztatást kell nyújtania arról, hogy az ítélet ellen van-e helye fellebbezésnek, és hogy azt hol és mennyi idő alatt kell benyújtani. Állította, hogy a törvényszék végzésének jogorvoslati záradéka nem felel meg e törvény követelményeinek, a jogorvoslati jogról történt tájékoztatása téves volt. Ennek jogkövetkezményét pedig a következetes bírói gyakorlat szerint nem lehet a félre hárítani (BH 2012. 96., BH 2007. 51., BDT 2016. 3607.). Álláspontja szerint a törvényszék végzése a fellebbezési jogról téves és hiányos tájékoztatást adott, amellyel megsértette a régi Pp. 220. §
(3)bekezdésének előírásait; erre tekintettel az ítélőtábla a fellebbezést nem minősíthette volna elkésettnek. [7] A felszámoló a fellebbezésre tett észrevételében tartalma szerint a végzés helybehagyását kérte. A Kúria döntése és annak jogi indokai Kúria III.Fpkhf.30.244/2025/2 4 [8] A Kúria a fellebbezést a régi Pp. 233/A. §-a alapján bírálta el, és azt az alábbiak szerint nem találta alaposnak. [9] A kifogásoló a tértivevény tanúsága szerint 2025. április 22-én vette át a törvényszék végzését, majd azzal szemben a Cstv. 63/B. §
(2)bekezdésében meghatározott nyolc nap elteltét követően,
- május 7-én terjesztette csak elő a fellebbezését. [10] Az ítélőtábla végzése ellen előterjesztett fellebbezésében a kifogásoló azt nem vitatta, hogy a törvényszék végzése elleni fellebbezési határidő nyolc nap volt. Kizárólag azt kifogásolta, hogy a törvényszék a
- sorszámú végzése jogorvoslati záradékában a fellebbezés benyújtásának határidejét nem jelölte meg, továbbá a határozatának indokolásában nem adott tájékoztatást arról, hogy a fellebbezés lehetőségét a Cstv. 63/B. §
(2)bekezdés biztosítja, ehelyett tévesen a Cstv. 56. §
(1)bekezdésére utalt. [11] A kifogásoló azonban fellebbezésében iratellenesen állította, hogy a törvényszék végzésének jogorvoslati záradéka nem felelt meg a hivatkozott törvényi rendelkezéseknek. A végzés ugyanis a rendelkező rész harmadik bekezdésében a régi Pp. 220. §
(3)bekezdésének megfelelően, egyértelműen, félre nem érthető módon tartalmazza, hogy a végzés ellen a kifogást benyújtó fél a kézbesítéstől számított nyolc napon belül élhet fellebbezéssel. Ehhez képest a fellebbezést előterjesztő kifogásoló a végzés indokolásában feltüntetett téves jogszabályhely miatt alappal nem következtethetett más fellebbezési határidőre, hiszen a Cstv. 56. §
(1)bekezdése egyrészt fellebbezés lehetőséget biztosító jogszabályhely ugyan, de a fellebbezés határidejéről nem is tartalmaz rendelkezést, másrészt a kifogásoló számára nem lehetett kétséges, hogy a végzéssel az általa a Cstv. 63/B. §-ára alapított kifogást bírálták el, ezt a végzés indokolása is egyértelműen tartalmazza. Az adott esetben egyszerűsített felszámolásra került sor, a kifogásolónak így a Cstv. 56. §
(1)bekezdése szerinti kifogása nem is volt. [12] A jogorvoslatról, annak határidejéről való téves tájékoztatásra ezért a kifogásoló alaptalanul hivatkozott. [13] Mivel a fellebbezés előterjesztésére ekként nyitva álló határidő
- április
- napján lejárt, és a kifogásoló a törvényszék végzésének helyesen közölt fellebbezési záradéka ellenére elkésetten terjesztette elő a fellebbezését, az ítélőtábla a régi Pp.
- §
(1)bekezdése alapján alkalmazott
- §-ának helyes alkalmazásával utasította el hivatalból a kifogásoló fellebbezést. [14] A kifejtettek értelmében a Kúria az ítélőtábla végzését a régi Pp.
- § értelmében alkalmazott régi
- §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. [15] A fellebbezés az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés a) pontja szerint illetékmentes. Kúria III.Fpkhf.30.244/2025/2 5 [16] A felszámolónak a fellebbezéssel kapcsolatban megtérítést igénylő eljárási költsége nem merült fel, ilyet nem számított fel, ezért arról a Kúriának rendelkezni nem kellett. [17] A végzés elleni felülvizsgálatot a régi Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,
- november
- Dr. Farkas Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Bajnok István s.k. előadó bíró, Dr. Gáspár Mónika s.k. bíró, Dr. Stark Marianna s.k. bíró, Dr. Zumbók Péter s.k. bíró