← Magyarország

Kf.700345/2024/5 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 6.Kf.700.345/2024/

  1. szám A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: Független Rendőr Szakszervezet (ügyintéző: dr. Oláh Tamás kamarai jogtanácsos, cím2) Az alperes: alperes1 (cím3) Az alperes képviselője: Dr. Székely György kamarai jogtanácsos A fellebbezési kérelmet előterjesztő fél: alperes
  2. sorszám alatt A per tárgya: megbízási díj megfizetése Az elsőfokú bíróság: Győri Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat: 5.K.700.146/2024/
  3. számú ítélet Ítélet A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek tizenöt napon belül 25.000 (huszonötezer) forint másodfokú eljárásban felmerült perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás [1] [2] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes az alperes helység1i Rendőrkapitányságának állományában helység2 és helység3 településekre kiterjedő működési körzetben körzeti megbízott beosztásban teljesít szolgálatot. A felperes a pertárgyi [
  4. április
  5. napjától
  6. április
  7. napjáig terjedő] időszakban rendszeresen látott el a körzeti megbízotti működési körzetében és a körzetén kívül is járőrszolgálatot, átkíséréseket, őrzéseket, kísérőőri beosztás feladatait, rendezvénybiztosítást, Fővárosi Ítélőtábla 6.Kf.700.345/2024/5 [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] 2 csapatszolgálati feladatokat, határszolgálatot. A megbízási díj megfizetése iránt benyújtott szolgálati panaszát az alperes elutasította. A felperes a törvényes határidőben előterjesztett keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a
  8. április
  9. napjától
  10. április
  11. napjáig terjedő időszakra járó (37 x 28.988=) 1.072.556 forint megbízási díj és ennek
  12. október
  13. napjától számított késedelmi kamata megfizetésére. Keresetének jogalapját a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
  14. évi XLII. törvény (Hszt.) 71.§

(1)bekezdés a),
  1. b)és
  2. c)pontjára alapította. A keresetleveléhez F/4. szám alatt mellékelt kimutatásában szolgálati napokra lebontva megjelölte, hogy mely napokon látott el a körzeti megbízotti beosztása mellett, a működési körzetén belül nem körzeti megbízotti, illetve a működési körzetén kívül szolgálati feladatokat. A megbízási díj mértékét havonta az illetményalap 75%-os mértékében kívánta érvényesíteni arra hivatkozva, hogy több különböző beosztás feladatait látta el, amelyek a szolgálatteljesítési ideje jelentős részét tették ki. Az alperes védiratában a kereset elutasítását kérte. Érvelése szerint a felperes vonatkozásában a Hszt. 71.§
(1)bekezdésében hivatkozott megbízás esetei nem álltak fenn, mert a felperes a körzeti megbízotti körzetéből elvonható volt, az elvonás eseti jelleggel történt. A felperes számára a járőrfeladatok nem jelenthettek valódi többletmunkát, a két beosztás feladatai nem különböznek lényegesen. A felperes egyebekben pedig körzeti megbízottként a szolgálatteljesítési idejének legalább 70%-ában közterületi tevékenységet volt köteles végezni. Az összegszerűséget illetően az illetményalap 50%-os mértékét meghaladó részében vitatta a keresetet azzal az indokkal, hogy az elvonás során végzett, alacsonyabb beosztáshoz tartozó és ezáltal kisebb felelősséggel járó feladatok nagyban összefüggnek a körzeti megbízotti feladatokkal. Az elsőfokú bíróság az alperest a keresettel egyezően 1.072.556 forint és ennek
  1. október
  2. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű késedelmi kamata, valamint 53.628 forint perköltség megfizetésére kötelezte. Ítéletének indokolásában ismertette a Győri Törvényszék mintaperben hozott 5.K.701.208/2022/
  3. számú, a Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.700.436/2023/
  4. számú ítéletével helybenhagyott döntését, rámutatva, hogy a jelen pert a jogi és ténybeli egyezőség folytán a mintaper eredménye alapján bírálta el. Az irányadó kúriai határozatok (Kfv.VII.39.247/2020/4., Kf.VII.39.525/2021/3.) alapján rögzítette, hogy a felperest a megbízási díj akkor illeti meg, ha a kinevezés szerinti beosztásához nem kapcsolódó feladatkört többletfeladatként látta el. Jelentősége így annak a kérdésnek van, hogy a feladat a kinevezés szerinti beosztáshoz tartozónak tekinthető-e. Amennyiben a rendszeresen elvégzett további tevékenység nem tartozik az adott szolgálati beosztáshoz, az többletfeladatként értékelhető és külön ellentételezésre, megbízási díjra jogosít. Rámutatott az elsőfokú bíróság, hogy a felperes szolgálati beosztásához a fenti jogszabályi rendelkezések értelmében az általa ellátott működési körzeten kívüli járőr és egyéb feladatok elvégzése nem tartozik, a munkakör kiterjesztő értelmezésére nincs lehetőség. A felperes e feladatokat az eredeti szolgálati beosztása mellett végezte, az alól nem mentesítették. A munkáltatónak az a joga, hogy a felperest a beosztásához tartozó feladatok ellátása mellett más feladat elvégzésére utasíthatja, a felperes díjazásra való jogosultságát nem sértheti, a felperes a Hszt. 71.§
(1)bekezdés c) pontja,
(5)bekezdése alapján így megbízási díjra jogosult. Arra is figyelemmel, hogy a rendszeres többletfeladat-ellátás a felek egyező előadása szerint a felperes napi szolgálatteljesítési ideje közel felét érintette és a körzeti Fővárosi Ítélőtábla 6.Kf.700.345/2024/5 [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] 3 megbízotti feladatai háttérbe szorultak, a rendvédelmi illetményalap 75%-os mértékében meghatározott megbízási díj iránti igényt az elsőfokú bíróság megalapozottnak találta. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes fellebbezett, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. Megsértett jogszabályhelyként a Hszt. 71.§
(1)bekezdését jelölte meg. Kifejtette, hogy a Hszt. 71.§
(1)bekezdésében meghatározott megbízás a felperes esetében nem állhat fenn, mert a járőr jellegű szolgálati feladatai beilleszthetők a körzeti megbízott feladatrendszerébe, míg egyéb szolgálati feladatai eseti jellegűek voltak. Az a körülmény pedig, hogy a felperes nem a működési körzetében látta el a szolgálati feladatait, nem generál többletfeladatokat, így nem adhat alapot megbízási díj megállapítására. A működési körzetéből való eseti jellegű elvonása jogszerűen történt, a felperesnek a rendes szolgálatteljesítési idején túli szolgálata nem volt. A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult. Rámutatott, hogy elfogadhatatlan az alperesnek az az álláspontja, miszerint a körzeti megbízotti beosztás magában foglalja a járőri beosztás feladatait is, valójában ezek a beosztások különbözőek. Hivatkozott a Kúria Kf.VII.45.156/2021/4. számú ítéletére, melyre figyelemmel a körzeti megbízott a különleges jogrend időszakára is jogosult megbízási díjra, ha őt a munkáltatója rendszeresen elvonja a működési körzetéből. A fellebbezés nem alapos. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 108.§
(1)bekezdése alapján a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között vizsgálta felül. Az alperes fellebbezésében érvelt amellett is, hogy a felperes legfeljebb a rendvédelmi illetményalap 50%-ának megfelelő megbízási díjra lehet jogosult, a fellebbezés ezen hivatkozásaihoz azonban határozott (részbeni megváltoztatás iránti, másodlagos) fellebbezési kérelmet nem kapcsolt, megsértett jogszabályhelyet nem jelölt meg, így ezt a kérdést a másodfokú bíróság nem vizsgálhatta. Hasonló helyzet állt fenn az elsőfokú perköltséget érintően is (melynek körében az alperes a felperesi jogi képviselő által felszámított készkiadás összegét vitatta), azzal a különbséggel, hogy ennek marasztalási alapja sem volt, mivel az elsőfokú bíróság a készkiadást nem ítélte meg. Az alperes fellebbezési kérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének alapjául szolgáló Hszt. 71.§
(1)bekezdés c) pontjának alkalmazását támadta, ezért a másodfokú bíróság elsődlegesen az erre vonatkozó fellebbezési hivatkozásokat vizsgálta. A Hszt. 71.§
(1)bekezdés c) pontja szerint a hivatásos állomány arra alkalmas tagja átmenetileg megbízható a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával, többletfeladatként. A Hszt. 71.§
(2)bekezdésének rendelkezései alapján az
(1)bekezdés szerinti szolgálati beosztás ellátására vagy helyettesítésre szóló megbízás történhet az eredeti szolgálati beosztás ellátása mellett vagy az eredeti szolgálati beosztás ellátása alóli mentesítéssel. A Hszt. 71.§
(5)bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha a hivatásos állomány tagja a megbízást az eredeti szolgálati beosztásának ellátása mellett végzi, a többletszolgálatért a rendvédelmi illetményalap 50-200%-áig terjedő mértékű díjazásra jogosult. A Hszt. 71.§
(1)bekezdés
  1. c)pontjának értelmezése során kialakult töretlen bírói gyakorlat szerint (Mfv.I.10.751/2016/4., Mfv.II.10.516/2017/4., Kf.VII.39.247/2020/4., Kf.VII.39.389/2021/4., Kf.VII.39.523/2021/4., Kf.III.45.090/2021/4.) a hivatásos állomány arra alkalmas tagja átmenetileg megbízható a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával, többletfeladatként. A munkáltatónak az a joga azonban, miszerint a hivatásos állomány tagját a beosztásához tartozó feladatok mellett más feladatok elvégzésére is utasíthatja, nem sértheti az utasítás teljesítése esetén az érintett díjazásra való jogosultságát. A Fővárosi Ítélőtábla 6.Kf.700.345/2024/5 [20] [21] [22] [23] [24] [25] 4 jelen perben így az közömbös, hogy a megbízásra jogszerűen került-e sor, a körzeti megbízott a feladataitól mely esetekben és időre volt elvonható. Az alperes fellebbezésében a felperes működési körzeten belül végzett, felperes által többletfeladatként megjelöl járőri feladatokkal kapcsolatban egyrészt arra hivatkozott, hogy a járőri feladat a körzeti megbízotti szolgálati beosztásához tartozó feladat, ez a hivatkozása azonban alaptalan. A Kúria több hasonló ügyben hozott ítéletében (Kf.VII.39.549/2021/4., Kf.VII.40.550/2021/4., Kf.VII.40.556/2021/4., Kf.VII.45.018/2021/4., Kf.III.45.083/2021/4.) is úgy foglalt állást, hogy a körzeti megbízott és a járőr beosztás nem egyező, hanem egymástól különböző beosztások, több határozatában rámutatott arra is, hogy amennyiben a körzeti megbízott hosszabb időszakon át a beosztásához nem tartozó feladatkört lát el, a járőrfeladatokat rendszerességgel végzi, az többletszolgáltatásnak minősül, és annak ellentételezésére jogosult (Kf.VII.45. 176/2021/4. szám, Kf.VII.45.184/2021/4. szám). Az alperes annak jelentőségét is vitatta, hogy a felperes feladatait a működési körzetében vagy azon kívül látta-e el. Ennek a kérdésnek a vizsgálata során ugyancsak a körzeti megbízotti beosztáshoz tartozó feladatkör mibenlétéből kell kiindulni. A sokrétű feladatkört a KMB Szabályzat V. fejezete általános (44-49.), rendészeti (50-63.) és bűnügyi feladatok (6470.) alcímek szerinti bontásban taglalja. Az általános feladatok a lakossággal és az önkormányzattal történő kapcsolattartásra, a körzeti megbízotti működési körzet megismerésére, jellemzőinek elemzésére, értékelésére, a veszélyeztető körülmények felszámolásának kezdeményezésére terjednek ki. A rendészeti feladatok körében a szabályzat vonatkozó rendelkezései szerint a körzeti megbízott a működési körzetében rendszeresen ellenőrzi a bűnügyi és rendészeti szempontból releváns területeket, helyeket; figyelemmel kíséri és biztosítja a kulturális, sport- és egyéb rendezvényeket; különös figyelmet fordít az adott településen multikulturális környezetben élő közösségekre; a közlekedésre vonatkozó szabályokat betartatja, a közlekedőket ellenőrzi, tájékoztatja, a baleset résztvevőit segíti, szükség esetén elősegíti a gyalogosok, különösen a gyerekek úttesten történő balesetmentes átkelését, biztosítja a közlekedés folyamatosságát, a működési körzetének jellegétől függő speciális (vasúti, vízi-) közlekedésrendészeti feladatokat lát el; a schengeni külső határon ellátja a határrendészeti feladatokat, közreműködik a külföldiek ellenőrzésében; figyelemmel kíséri a körzetében tartózkodó pártfogó vagy bűnügyi felügyelet alatt álló, ideiglenes megelőző és megelőző távoltartásra kötelezett személyek részére meghatározott korlátozások betartását; ellátja a családon belüli erőszak kezelésével és a kiskorúak védelmével kapcsolatos feladatait; elvégzi a lakcímkutatásokat és lakcím-megállapításokat; jelentést, környezettanulmányt készít, foganatosítja az elővezetéseket. Bűnügyi feladatként a működési körzetében elkövetett egyes kisebb súlyú bűncselekmény felderítése és bizonyítása érdekében a bűnügyi szolgálat ág felügyelete és szakirányítása mellett önálló nyomozati tevékenységet végezhet, bűnügyi megkereséseket teljesíthet; a hatáskörébe nem tartozó bűncselekmények esetén a kapitányságvezető utasítására halaszthatatlan nyomozati cselekményeket foganatosíthat, adatgyűjtést végezhet; figyelemmel kíséri a körözési nyilvántartásokat, a körözési előadóval együttműködve megszervezi a körözött személyek és dolgok felkutatását; bűnmegelőzési tevékenységet végez. Mindezeknek a feladatoknak a közös jellemzője, hogy alapvetően a körzeti megbízotti működési körzethez kötődnek, ahogy azt a KMB Szabályzatnak a perbeli időszakban hatályban volt 2. pontja a körzeti megbízott szolgálat céljaként összefoglalóan is meghatározza. Utóbbi rendelkezés értelmében a körzeti megbízotti szolgálat a Rendőrség közrendvédelmi szolgálati ágának az a szolgálati formája, amelynek alapvető célja a körzeti megbízotti működési körzetben található településeken:
  2. a)a Rendőrség állandó, közvetlen Fővárosi Ítélőtábla 6.Kf.700.345/2024/5 [26] [27] [28] [29] [30] [31] [32] [33] 5 kapcsolatának kialakítása és fenntartása az állampolgárokkal, a települési önkormányzatokkal, a helyi lakossági, civil és gazdálkodó szervezetekkel;
  3. b)a rendőri jelenlét biztosítása;
  4. c)a Rendőrség hatáskörébe tartozó – jogszabályban, valamint közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott – helyi bűnmegelőzési, bűnüldözési és rendészeti feladatok folyamatos ellátása. A KMB szabályzat tartalmából következően a körzeti megbízottnak a körzeten kívül teljesített rendőri feladata (ide nem értve a KMB szabályzat 21. pontjában részletezettek szerinti, eseti jelleggel végzett szolgálatot) a szolgálati beosztáshoz nem tartozó feladatellátásnak minősült. Ebből kiindulva mindazoknál a járőri szolgálatteljesítéseknél, ahol a szolgálatteljesítés helye körzeten kívüli volt, a körzeti megbízotti és járőri munkakör közötti különbségnek, illetve átfedésnek a perbeli követelést érintően nincs ügydöntő jelentősége. Ezt az álláspontot foglalta el a Kúria több határozatában, kimondva, hogy a járőrfeladatokat a körzeti megbízotti működési körzetén kívül rendszerességgel végzi, az többletszolgálatnak minősül és annak ellentételezésére jogosult (Kf.VII.45.156/2021/4., Kf.VII.45.184/2021/4.). A Kúria következetes, és az elsőfokú bíróság által helyesen követett gyakorlata szerint (Kfv.VII.37.642/2020/5., Kf.VII.39.525/2021/3., Kf.45.033/2022/6.) a szolgálati beosztáshoz tartozó feladatok alóli mentesítést nem lehet az egyes szolgálati napokra lebontva vizsgálni, az csak a szolgálatellátás egésze vonatkozásában értelmezhető, a felperest pedig a körzeti megbízotti szolgálat ellátása alól az alperes nem mentesítette a peresített időszakban. Ebből pedig az következik, hogy mentesítés hiányában a többletfeladatokat a felperes a körzeti megbízotti feladatok ellátása mellett végezte. Nem volt vitatható, hogy a felperes rendszeresen látott el működési körzetén kívüli feladatokat, melyek elsősorban a járőri beosztáshoz tartozóak voltak. A többlet-feladatellátás rendszeressége így megvalósult attól függetlenül is, hogy az egyéb szolgálati feladatok (átkísérések, rendezvénybiztosítás, határszolgálat) milyen gyakorisággal merültek fel. A gyakoriságot nem feladattípusokra lebontva, hanem összességében kell vizsgálni, így fel sem merülhet, hogy a felperes többletfeladatot csak eseti jelleggel végzett volna. A fentiekre tekintettel az elsőfokú bíróság ítélete nem sérti a fellebbezésben megjelölt jogszabályi rendelkezéseket, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp. 109.§
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. A másodfokú bíróság a Kp. 35.§
(1)bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 83.§
(1)bekezdése alapján kötelezte a pervesztes alperest a felperes másodfokú perköltségének megfizetésére, amelynek mértékét a Pp. 82.§
(3)bekezdése, valamint a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3.§
(2)bekezdés a) pontja,
(5)bekezdése alapján, a 4.§
(1)bekezdés a) pontjának alkalmazásával határozta meg. Az alperest az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5.§
(1)bekezdés c) pontja alapján megillető személyes illetékmentesség folytán a fellebbezési illeték a Pp. 102.§
(1)és
(6)bekezdései értelmében az állam terhén marad. A másodfokú bíróság a fellebbezést a Kp. 99.§
(3)bekezdése alapján alkalmazandó 77.§
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Pécs,
  1. május
  2. Fővárosi Ítélőtábla 6.Kf.700.345/2024/5 6 Dr. Kutasi Tünde s.k. a tanács elnöke, Gáspárné dr. Baranyabán Judit s.k. előadó bíró, Dr. Kovács János s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.