Bf.432/2023/8 – Szegedi Ítélőtábla

(1)bekezdés a) pont 3. fordulat,

(4)bekezdés b) pont

1. fordulat] és közvetett tettesként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében [Btk.
2. §] állapította meg. Ezért őt, mint visszaesőt halmazati büntetésül 1 év 6 hónap szabadságvesztésre és 125 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. [2] A szabadságvesztés végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztést – végrehajtása esetén – börtönben rendelte végrehajtani azzal, hogy a XIII. rendű vádlott legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. [3] A pénzbüntetés egynapi tételének összegét 2.000,- forintban határozta meg. Megállapította, hogy az így kiszabott, mindösszesen 250.000,- forint pénzbüntetést meg nem fizetése esetén szabadságvesztésre kell átváltoztatni. [4] Terhelt2 XV. rendű vádlott bűnösségét közvetett tettesként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [Btk.
3. §

(1)bekezdés a) pont 3. fordulat,

(4)bekezdés b) pont

1. fordulat] és közvetett tettesként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében [Btk.
2. §] állapította meg. Ezért őt halmazati büntetésül 1 év szabadságvesztésre, 100 napi tétel pénzbüntetésre és 2 év gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltásra ítélte. [5] A szabadságvesztés végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztést – végrehajtása esetén – börtönben rendelte végrehajtani azzal, hogy a XV. rendű vádlott legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. [6] A pénzbüntetés egynapi tételének összegét 1.500,- forintban határozta meg. Megállapította, hogy az így kiszabott, mindösszesen 150.000,- forint pénzbüntetést meg nem fizetése esetén szabadságvesztésre kell átváltoztatni. [7] A cég3-vel szemben 500.000,- forint pénzbírságot szabott ki. [8] A cég1-vel szemben 3.859.609,- forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. [9] A felmerült bűnügyi költségből Terhelt1 XIII. rendű vádlottat 61.005,- forint, a cég1-t 78.000,- forint megfizetésére kötelezte, míg 258.000,- forint bűnügyi költségről megállapította, hogy azt az állam viseli. [10] Az elsőfokú ítélettel szemben ellenérdekű fellebbezések bejelentésére került sor: [11] Fellebbezett az ügyészség Terhelt1 XIII. rendű vádlott terhére hosszabb tartamú szabadságvesztés, a pénzbüntetés napi tételszámának emelése, az egynapi tétel összegének magasabb összegben való meghatározása és foglalkozástól eltiltás alkalmazása, [12] Terhelt1 XIII. rendű vádlott és a védő enyhítés, a szabadságvesztés és a felfüggesztés próbaideje tartamának csökkentése, a pénzbüntetés mellőzése, enyhítése, [13] Terhelt2 XV. rendű vádlott és a védő a foglalkozástól eltiltás mellőzése, a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesítés, [14] a cég1 jogi személy érdekében eljáró ügyvéd a jogi személlyel szemben kiszabott pénzbírság mellőzése, illetőleg mérséklése érdekében. [15] A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség Bf.130/2023/
3. szám alatt az ügyészség fellebbezését fenntartva indítványozta, hogy az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a Be.
4. §

(2)Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.432/2023/8/í 3 bekezdés a) pontja és a Be. 606. §

(3)bekezdése szerinti korlátok között, a Be. 590. §

(3),

(5a)és

(7)bekezdése alapján bírálja felül azzal, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés nélkül folytatta le. [16] A jogi indokolás helyesbítése mellett indítványozta, hogy az ítélőtábla az elsőfokú ítélet fellebbezések folytán felülbírált részét változtassa meg, a XIII. rendű vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát, a pénzbüntetés napi tételszámát és az egynapi tétel összegét súlyosítsa, a XIII. rendű vádlottat a gazdasági társaság vezetői tisztségviselésétől tiltsa el, egyebekben az elsőfokú ítéletet hagyja helyben. [17] A XIII. rendű vádlott védője fellebbezése írásbeli indokolásában fellebbezését fenntartva további enyhítő körülményként kérte értékelni a jelentős időmúlást, a vagyoni hátrány megtérítését, azt, hogy a XIII. rendű vádlott vallomásával segítette az ügy felderítését, családfenntartó szerepét, rendezett családi körülményeit, két nagykorú gyermek tartását és betegségeit. Kérte, hogy az ítélőtábla a büntetést ne súlyosítsa, illetőleg ne tiltsa el a XIII. rendű vádlottat a foglalkozásától. [18] A XV. rendű vádlott védője fellebbezése írásbeli indokolásában a foglalkozástól eltiltás mellőzése körében utalt arra, hogy a XV. rendű vádlott a vagyoni hátrányból 3.500.000,- forintot megtérített, így ez a körülmény nemcsak a vádlott-társak esetében, hanem vonatkozásában is megalapozza a foglalkozástól eltiltás mellőzését, ezen felül meglátása szerint indokolt a XV. rendű vádlott előzetes mentesítése. [19] A cég1 jogi személy érdekében eljáró ügyvéd a fellebbezése írásbeli indokolásában fellebbezését a pénzbírság mellőzése érdekében tartotta fenn. Utalt arra, hogy a cég jelenleg is működik, az ítéleti tényállásban írt cselekményt leszámítva a társaság működése a cselekményt megelőző tíz évben is és a cselekmény óta eltelt időben törvényes, a pénzbírság alkalmazása pedig a törvény értelmében nem kötelező, így kérte annak mellőzését. [20] A fellebbezési nyilvános ülésen Terhelt1 XIII. rendű vádlott védője, Terhelt2 XV. rendű vádlott védője és a cég1 jogi személy érdekében eljáró ügyvéd fellebbezését az írásbelivel egyezően fenntartotta. [21] Az ítélőtábla a fellebbezések közül az ügyészség súlyosításra irányuló fellebbezését ítélte részben alaposnak. [22] A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet és az azt megelőző eljárást a bejelentett fellebbezések tartalmára figyelemmel a 2017. évi XC. törvény (Be.) 583. §

(3)bekezdés a) pontja és a Be. 590. §

(3)bekezdés alapján az ott írt korlátok között bírálta felül. [23] Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a perrendi szabályok betartásával, hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés nélkül folytatta le. [24] Nem merült fel olyan körülmény sem, amelyre figyelemmel a vádlottakat fel kellett volna menteni, vagy velük szemben az eljárást meg kellett volna szüntetni. [25] A Be. 591. §

(2)bekezdés a) pontja alapján az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozottságát nem vizsgálta és határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapította. [26] Terhelt1 XIII. rendű vádlott előéleti adatait – amely nem képezte a tényállás részét – kiegészítette azzal, hogy az ott írt elítélésre a zsarolás bűntette mellett csalás bűntette és közokirat-hamisítás bűntette miatt került sor. [27] Az elsőfokú ítélet [80] és [92] bekezdését, mint odatartozót, a jogi indokolásba utalta. Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.432/2023/8/í 4 [28] Az elsőfokú ítélet indokolása [155] bekezdéséből mellőzte, hogy a cég1 a cég4től is fogadott be valótlan számlát, mert az nem felelt meg a valóságnak, ahogy arra a fellebbviteli főügyészség is hivatkozott. [29] Az elsőfokú bíróság az általa megállapított tényállásból helyesen vont következtetést a XIII. és XV. rendű vádlottak bűnösségére. [30] A cselekmény minősítése során azonban tévedett, amikor azokat közvetett tettesként elkövetettnek minősítette. [31] Az ítélőtábla következetes álláspontja szerint – szemben az ügyészség álláspontjával – a költségvetési csalás bűntettét csak olyan személy követheti el tettesként, akit az adott törvényi tényállásban meghatározott bevallási-, befizetési kötelezettség terhel. Ez a kötelezettség – mint jelen ügyben – kft. esetében az ügyvezetőt terheli, így tettesként a költségvetési csalás elkövetője a kft. ügyvezetője lehet. Amennyiben a bevallás benyújtására olyan személy közreműködésével kerül sor, aki a bevallás valótlanságával nincs tisztában, az a cselekmény miatt nem büntethető. Abban az esetben, ha a benyújtó a bevallás valótlan tartalmával tisztában van, a személy kvalifikáltság hiányában tettesként nem, csak bűnsegédként vonható felelősségre. [32] A hamis magánokirat felhasználásának vétsége esetén is – ahol ugyan nem szükséges a speciális alanyiság – a tettesi elkövetéshez a könyvelő tulajdonképpen technikai teljesítési segéd szerepét tölti be, a bevallás benyújtása a kft. tevékenységével függ össze, a bevallás benyújtója ténylegesen az ügyvezető, így a bűncselekmény elkövetője is tettesként csak ő lehet. [33] Ennek megfelelően az ítélőtábla a vádlottak bűncselekményeinek minősítéséből mellőzte a közvetett tetteskénti elkövetésre utalást. [34] Az elsőfokú bíróság mindkét vádlott esetében helyesen vette számba a bűnösségi körülményeket, a védők által hivatkozott körülményeket is figyelembe vette, értékelte. [35] Az elsőfokú bíróság által kiszabott szabadságvesztések és pénzbüntetések arányosak voltak. Terhelt1 XIII. rendű vádlott esetében annak sem lényeges súlyosítása, sem lényeges enyhítése nem volt indokolt. [36] Nem tévedett akkor sem, amikor arra az álláspontra helyezkedett, hogy a büntetési célok eléréséhez nem szükséges a szabadságvesztések azonnali végrehajtása. A felfüggesztés próbaideje is arányos. [37] Tévedett az elsőfokú bíróság azonban, amikor a jelentős tárgyi súlyú bűncselekményt visszaesőként elkövető Terhelt1 XIII. rendű vádlottal szemben nem szabott ki foglalkozástól eltiltás büntetést. [38] A vagyoni hátrány teljes megfizetése mellett is indokolt a foglalkozástól eltiltás alkalmazása, ezért az ítélőtábla Terhelt1 XIII. rendű vádlottat kettő évre eltiltotta a gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól [2012. évi C. törvény (Btk.) 52. §

(1)bekezdés b) pont, Btk. 53. §

(1),

(2)bekezdés, Btk.

1. § a) pont]. [39] Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére akként rendelkezett, hogy azt szabadságvesztésre kell átváltoztatni. [40] A Btk.
2. §

(2)bekezdése értelmében, ha a pénzbüntetést végrehajtandó szabadságvesztés mellett szabták ki vagy a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását rendelték el, a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtási fokozatára a szabadságvesztés fokozata az irányadó. Egyéb esetében az ilyen szabadságvesztést fogház fokozatban kell végrehajtani. Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.432/2023/8/í 5 [41] Mivel a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát ez esetben az elsőfokú bíróság nem jelölte meg, ezért az ítélőtábla megállapította, hogy a vádlottakkal szemben kiszabott pénzbüntetést – meg nem fizetése esetén – fogházban, a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtása elrendelése esetén börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni. [42] A jogi személlyel szemben a törvényi minimumban meghatározott pénzbírság szükséges és arányos volt, annak mellőzésére a másodfokú bíróság nem látott lehetőséget. [43] Az elsőfokú bíróság a 8/2015. (IV. 17.) AB határozatban előírtaknak megfelelően vizsgálta a felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt vádlottak esetében az előzetes mentesítését lehetőségét. A fellebbezések Terhelt2 XV. rendű vádlott arra is irányultak, hogy a másodfokú bíróság részesítse őt előzetes mentesítésben. [44] A Btk. 102. §

(1)bekezdése értelmében a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése esetén a bíróság az ügydöntő határozatban előzetes mentesítésben részesítheti az elítéltet, ha arra érdemes. [45] Az ítélkezési gyakorlat szerint az érdemesség megítélésénél az elkövető személyiségét, életvitelét, a bűncselekmény tárgyi súlyát és jellegét összevetve kell értékelni (BJD 9986, BH1983.221). [46] Terhelt2 XV. rendű vádlott a jelentős tárgyi súlyú bűncselekményt a foglalkozása és a vállalkozása felhasználásával követte el, melyre figyelemmel az ítélőtábla álláspontja szerint sem érdemes az előzetes mentesítésre rendezett személyi körülményei ellenére sem. [47] Az elsőfokú ítélet egyéb rendelkezései Terhelt1 XIII. és Terhelt2 XV. rendű vádlott, illetőleg a cég1-t illetően törvényesek. [48] A kifejtettekből következik, hogy az ítélőtábla a fellebbezések közül az ügyészség fellebbezését részben alaposnak ítélve az elsőfokú bíróság ítéletét hivatalból is felülbírálva, azt a Be. 606. §

(1)bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint megváltoztatta, egyebekben pedig a Be. 605. §

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. [49] A fellebbezési eljárásban Terhelt1 XIII. rendű vádlott védelmével 17.000,forint, míg a cég1 képviseletével összefüggésben 17.000,- forint bűnügyi költség merült fel, ennek megfizetésére a XIII. vádlottat a Be. 574. §

(1)bekezdése és a Be. 613. §

(1)bekezdése alapján, míg a cég1-t a

1. évi CIV. törvény
2. §

(1)bekezdése alapján kötelezte. [50] Az ítélettel szemben a Be. 615. §

(1)bekezdése alapján nincsen helye fellebbezésnek. Szeged,

1. február
2. Dr. Benedek Tibor s. k. a tanács elnöke Sefta Márta dr. s. k. előadó bíró Dr. Joó Attila s. k. bíró A Szegedi Ítélőtábla Bf.I.432/2023/
3. számú ítélete és a Szegedi Törvényszék 6.B.25/2022/
4. számú ítéletének Terhelt1 XIII. rendű, Terhelt2 XV. rendű vádlottra és a cég1 jogi személyre vonatkozó és jelen ítélettel meg nem változtatott része a mai napon jogerőre emelkedett. Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.432/2023/8/í Szeged,
5. február
6. Dr. Benedek Tibor s. k. a tanács elnöke 6