Kfv.37147/2022/2 – Kúria

(1)bek. b) pont]. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kfv.VII.37.147/2022/

1. Dr. Fekete Ildikó a tanács elnöke Dr. Remes Gábor előadó bíró Dr. Varga Zs. András bíró A felperes: felperes1 cím1 A felperes képviselője: ügyvédi iroda1 ügyintéző: Dr. Jean Kornél ügyvéd cím2 Az alperes: Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal cím3 Az alperes képviselője: név1 Az I. rendű alperesi érdekelt: Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara cím4 Az I. rendű alperesi érdekelt képviselője: ügyvédi iroda2 ügyintéző: Dr. Mikó András ügyvéd cím5 A II. rendű alperesi érdekelt: érdekelt1 cím6 A per tárgya: földforgalmi ügyben hozott 570.130/
2. számú határozat, mint közigazgatási cselekmény jogszerűségének vizsgálata A felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat: a Győri Törvényszék 2.K.700.617/2021/
3. számú ítélete A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes (
4. sorszám alatt) Kúria VII.Kfv.37.147/2022/2/I 2 Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes a
5. január 8-án kelt, keresettel támadott határozatával a név2 mint eladó és a felperes, mint vevő által a helyiség1 külterület, helyrajzi szám1 ingatlanra megkötött adásvételi szerződést a II. rendű alperesi érdekelt által tett elfogadó jognyilatkozat vonatkozásában hagyta jóvá. A jogerős ítélet [2] A felperes az alperes határozata ellen közigazgatási pert indított, az elsőfokú bíróság a
6. november 15-én kelt, felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős ítéletével a keresetet elutasította. [3] Ítéletének indokolásában egyebek mellett rámutatott, hogy a felperes által a keresetében hivatkozott Kfv.IV.37.465/2017/
7. számú kúriai ítélet teljesen más jogszabályi környezetben és eljárásrend alapján született, az alapul szolgáló közigazgatási határozat a képviselő-testület helyi földbizottság állásfoglalását megváltoztató határozata volt. A mezőés erdőgazdasági földek forgalmáról szóló
8. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) akkor hatályos
9. §

(2)bekezdés cc) alpontja a helyi földbizottság által értékelendő szempontként azt nevesítette, ha indokolható gazdasági szükséglet nélkül, felhalmozási célból szereznék meg a föld tulajdonjogát. Ez alapján pedig a Kúria is e fogalmak tartalmát vizsgálta, azaz, hogy mi tekinthető „nem indokolható gazdasági szükségletnek”, illetve „felhalmozási célnak”. A Földforgalmi tv. preambulumában foglalt célkitűzések és a 13. §

(1)bekezdésében, illetve

(2)bekezdés ab) alpontjában foglaltak alapján jutott arra a következtetésre, hogy az adott ügy felperese a szerzése esetén sem tudna megfelelni a 13. §

(1)bekezdése követelményének, miszerint vállalja, hogy a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja és ennek során eleget tesz a földhasznosítási kötelezettségének. Ezzel szemben a perbeli esetben a bíróság a mezőgazdasági igazgatási szerv határozatának jogszerűsége kérdésében foglalt állást, és csak közvetve vizsgálta a helyi földbizottság állásfoglalását. A Földforgalmi tv. alkalmazandó 23/A. §

(1)bekezdés b) pontja szerint a helyi földbizottság – egyebek mellett – állást foglal arról, hogy az adásvételi szerződés megfelel-e a spekulatív földszerzések megelőzésére vonatkozó általános Kúria VII.Kfv.37.147/2022/2/I 3 agrárpolitikai és földbirtokpolitikai érdekeknek. Álláspontja szerint a „spekulatív földszerzés” megjelölés a szó hétköznapi értelmében sem azonos az indokolható gazdasági szükséglet nélküli, illetve a felhalmozási céllal történő szerzéssel, annál tágabb kategóriát ölel fel. A Kúria hivatkozott döntésére utalva megállapította, hogy a perbeli esetben a II. rendű alperesi érdekelt is megfelel a Földforgalmi tv. 13. §

(1)bekezdésében meghatározottaknak, mégpedig a

(4)bekezdésben foglaltak alapján. E tekintetben a felperes és a II. rendű alperesi érdekelt tulajdonszerzése vonatkozásában nincs különbség, mivel egyikük sem tud közvetlenül eleget tenni az

(1)bekezdésben foglaltaknak, azonban míg a felperes a

(2)bekezdésben foglaltak szerint (azaz azzal, hogy a föld használatát a tulajdonában, illetve a közeli hozzátartozójának tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszervezet részére engedi át), addig a másodrendű alperesi érdekelt a

(4)bekezdésben foglaltak alapján (azaz a haszonbérleti szerződés lejártát követően) tud eleget tenni az

(1)bekezdésben előírt kötelezettségeknek. Ez alapján a II. rendű alperesi érdekelt esetében sincs szó spekulatív földszerzésről, mivel a jogszabály lehetőséget biztosít arra, hogy a földhasznosítási kötelezettségének, mint szerző fél a haszonbérleti szerződés lejártát követően tegyen eleget. Nem vitatható, hogy a Földforgalmi tv. 13. §

(4)bekezdése vonatkozásában a egyéb1 harmadik személynek tekinthető, mivel a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződésben sem eladóként, sem vevőként nem szerepel {jogerős ítélet [21]-[23] bek.}. A felülvizsgálati kérelem [4] A felperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását, másodlagosan a jogerős ítélet megváltoztatásával a közigazgatási cselekmény megsemmisítését, és a közigazgatási szerv új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. [5] A felülvizsgálati kérelem befogadhatósága körében a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjára és
3. b)pontjára hivatkozott. Utalt a Kp. 117. §

(4)bekezdésére azzal, hogy a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban azt indokolni nem kell. A b) pont körében megjelölte a Kfv.IV.37.465/2017/

1. számú kúriai határozatot és kifejtette: az elsőfokú bíróság abban tért el ettől az ítélettől, hogy azonos tényállás mellett nem állapította meg a II. rendű alperesi érdekelt tulajdonszerzésének spekulatív célját, illetve, eltérően állapította meg a Földforgalmi tv.
2. §

(1)bekezdésében foglaltak teljesülését a II. rendű alperesi érdekelt tekintetében. A Kúria döntése és jogi indokai [6] A felülvizsgálati kérelem befogadására – az alábbiakra tekintettel – nincs törvényes lehetőség. [7] A Kúria a Kp. 118. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása, Kúria VII.Kfv.37.147/2022/2/I 4
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [8] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságával kapcsolatban előadottakat, ám az alapján a rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatását nem látta indokoltnak. A felülvizsgálati kérelemben foglaltakra figyelemmel az alábbiakat tartja fontosnak kiemelni. [9] Mindenekelőtt hangsúlyozza a Kúria: a Kp. 117. §

(4)bekezdése kétségkívül úgy rendelkezik, hogy a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, de azt indokolni, illetve a fennállását bizonyítékokkal alátámasztani nem kell, a bíróság pedig a fél által megjelölt befogadhatósági okhoz nincs kötve. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a felülvizsgálatot kérő félnek elegendő lenne mindössze a befogadhatóság törvényi jogcímére utalnia. Annyit mindenképpen ki kell fejtenie, hogy az adott ok(ok)ból miért tartja szükségesnek a felülvizsgálati kérelme érdemi elbírálását. Így kerülhet ugyanis abba a helyzetbe a Kúria, hogy a fél szempontjait értékelhesse a kérelem befogadhatóságáról hozandó döntése körében. Ellenkező esetben a fél szempontjainak figyelembevétele lehetetlen lenne, ami nyilvánvalóan nem volna összhangban a felülvizsgálati eljárás céljával, mert módot adna a jogerős határozat önkényes felülbírálatára (Kfv.VII.38.147/2021/2., Kfv.VII.38.157/2021/2., Kfv.VII.38.237/2021/2., Kfv.IV.38.224/2021/2., Kfv.V.37.035/2022/2.). [10] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja alapján, a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem befogadására – általánosságban – akkor kerülhet sor, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A joggyakorlat továbbfejlesztése céljából a felülvizsgálati eljárás érdemi lefolytatását az indokolhatja, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. [11] A perbeli esetben a felperes a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja körében a befogadhatóság törvényi jogcímére utalt, további előadást nem tett, nem mutatta be, hogy a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása érdekében pontosan miért látná indokoltnak a felülvizsgálati kérelme befogadását. Mindenekelőtt azt sem jelölte meg, hogy e körben mi lenne az az elvi kérdés, amelynek megválaszolását várná. Felülvizsgálati kérelme befogadhatóságának alátámasztására nem tárt fel olyan eltérő bírói döntéseket sem, amelyek arra világítanának rá, hogy a bírói gyakorlat széttartó lenne, annak egysége – ellentétes jogértelmezés miatt – a támadott jogerős ítélet folytán sérült volna, vagy ennek veszélye fenyegetne. Továbbá, nem vetett fel a bírói gyakorlat megváltoztatását, továbbfejlesztését igénylő, felsőbírósági iránymutatást igénylő problémát sem. Ezért a Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja alapján nem tudta befogadni. [12] A Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pontja alapján a felülvizsgálati kérelem befogadásának akkor lehet helye, ha a jogerős ítélet a Kúria közzétett határozatában kifejtettektől eltérő jogértelmezésen alapul. Kúria VII.Kfv.37.147/2022/2/I 5 [13] A felperes e tekintetben a felülvizsgálati kérelmében az általa már az elsőfokú eljárásban is felhívott Kfv.IV.37.465/2017/

1. számú kúriai határozatot jelölte meg. Az elsőfokú bíróság a jogerős ítélet [21]-[23] bekezdéseiben részletezte, hogy abban a Kúria az eltérő – korábban hatályban volt – jogszabályi előírásokat értelmezte és alkalmazta. Ezzel szemben a felperes a felülvizsgálati kérelmében a Kp.
2. §

(1)bekezdés b) pontja esetén a befogadási eljárásban alkalmazandó, a Jogegységi Panasz Tanács Jpe.I.60.002/2021/

1. határozatának [19]-[21] és [25] bekezdéseiben kifejtettek szerinti ügyazonosságot nem valószínűsített. Nem mutatta be, hogy a Kúriának a Földforgalmi tv.
2. január 11-e előtt hatályos
3. §

(2)bekezdés cc) alpontja („nem indokolható gazdasági szükséglet”, illetve „felhalmozási cél”) kapcsán kifejtett jogértelmezése miként lehetne irányadó a Földforgalmi tv. 2019. január 11-étől hatályos 23/A. §

(1)bekezdés b) pontjának („spekulatív földszerzés”) értelmezése körében, különös tekintettel arra, hogy az elsőfokú bíróság megállapítása szerint a perbeli esetben a II. rendű alperesi érdekelt a Földforgalmi tv. 13. §

(1)bekezdésében meghatározottaknak a

(4)bekezdésben foglaltak alapján felel meg – ezért nincs szó álláspontja szerint spekulatív földszerzésről –, mely utóbbi jogszabályhely [Földforgalmi tv. 13. §

(4)bek.] értelmezése és alkalmazása a megjelölt kúriai határozatban nem merült fel. Mindezek miatt a felülvizsgálati kérelem befogadására a Kúria a Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pontja alapján sem látott lehetőséget. [14] A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn, ezért a Kúria a befogadást a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma [15] A felülvizsgálati kérelemben nem elegendő mindössze a befogadhatóság törvényi jogcímére utalni. Annyit mindenképpen ki kell fejteni, hogy a fél az adott ok(ok)ból miért tartja szükségesnek a felvetett jogkérdés Kúria általi eldöntését. [16] A felülvizsgálati kérelem befogadása megtagadásának van helye, ha a fél a felülvizsgálati kérelmében – az ügyazonosság kritériumaira is figyelemmel – nem jelöli meg azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér [Kp. 118. §

(1)bek. b) pont]. Záró rész [17] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §

(2)bekezdése szerint háromtagú tanácsban, tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott. [18] A Kúria által hozott határozat ellen felülvizsgálatnak a Kp.

1. § d) pontja alapján nincs helye. Kúria VII.Kfv.37.147/2022/2/I 6 Budapest,
2. február
3. Dr. Fekete Ildikó s.k. a tanács elnöke Dr. Remes Gábor s.k. előadó bíró Dr. Varga Zs. András s.k. bíró