← Magyarország

Bhar.508/2021/8 – Debreceni Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: A csalás bűntettének megvalósítása. Az elzárás tartamának enyhítése. Debreceni Ítélőtábla mint harmadfokú bíróság Bhar.I.508/2021/

  1. A Debreceni Ítélőtábla Debrecenben, a
  2. november
  3. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő í t é l e t e t: A csalás bűntette és más bűncselekmény miatt I.r. terhelt és társai ellen indított büntetőügyben Terhelt1 IV. r. vádlottat érintő másodfellebbezéseket elbírálva a Miskolci Törvényszék
  4. július
  5. napján kihirdetett 7.Bf.361/2020/
  6. számú ítéletét Terhelt1 IV. r. vádlott tekintetében annyiban változtatja meg, hogy az elzárás büntetést 60 (hatvan) napra enyhíti azzal, hogy a büntetés halmazati. Egyéb részekben a másodfokú bíróság ítéletét a fellebbezéssel érintett vádlottra nézve helybenhagyja. Indokolás [1] Az első fokon eljárt Miskolci Járásbíróság a
  7. június
  8. napján meghozott 14.B.1199/2017/
  9. számú határozatával a másodfellebbezéssel érintett Terhelt1 IV. r. vádlottat felbujtóként elkövetett csalás bűntette [a Büntető Törvénykönyvről szóló
  10. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
  11. §

(1)bekezdés,
(4)bekezdés a) pont] miatt 30 nap elzárásra ítélte. Ellenben a bűnsegédként elkövetett csalás bűntettének [Btk. 373. §
(1)bekezdés,
(4)bekezdés a) pont] miatt emelt vád alól felmentette. [2] Az elsőfokú ítélet ellen két irányban jelentettek be fellebbezést. Az ügyészség részben Terhelt1 IV. r. vádlott terhére, a felmentés miatt, a bűnösség e körben való megállapítása és a büntetés súlyosítása, másfelől e vádlott és a védő elsődlegesen felmentés, másodsorban enyhítés céljából terjesztettek elő jogorvoslatot. [3] A másodfokon eljáró Miskolci Törvényszék a
  1. július
  2. napján meghozott 7.Bf.361/2020/
  3. számú határozatával az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta és Terhelt1 IV. r. vádlottat bűnösnek mondta ki további 1 rendbeli, bűnsegédként elkövetett csalás Debreceni Ítélőtábla 1.Bhar.508/2021/8/III 2 bűntettében is [Btk.
  4. §
(1)bekezdés,
(4)bekezdés a) pont. A vádlott elzárás büntetését 90 napra súlyosította. Egyebekben a másodfokú ítéletet helybenhagyta e vádlott tekintetében. [4] A másodfokú ítélet ellen egyrészt az ügyészség jelentett be fellebbezést a büntetés súlyosítása, a IV. r. vádlottal szemben végrehajtandó szabadságvesztés és közügyektől eltiltás kiszabása érdekében. [5] Másfelől e vádlott és a védő a másodfokon megállapított csalás bűntette vonatkozásában felmentésért, másodsorban enyhítésért nyújtottak be perorvoslatot. A védő a fellebbezés írásban előadott indokolásában az elévülés lehetőségének vizsgálatára is indítványt tett (
  1. sorszámú harmadfokú irat). [6] A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség Bf.280/2021/
  2. számú észrevételében az ügyészi fellebbezést fenntartva a másodfokú ítélet részbeni megváltoztatását, a vádlott büntetésének súlyosítását, egyéb részekben a támadott határozat helybenhagyását indítványozta. [7] Az ítélőtábla az ügyészség és védelem fellebbezését a Be.
  3. § rendelkezései alapján, a Be.
  4. §-ára figyelemmel nyilvános ülésen bírálta el. [8] A nyilvános ülésen a fellebbviteli főügyészség képviselője az ügyészségi fellebbezést és az írásbeli észrevételében foglaltakat, a védő pedig a jogorvoslatát fenntartotta. A vádlott ugyancsak felmentését, másodlagosan rendezett személyi körülményeire hivatkozással büntetése enyhítését, pénzbüntetés kiszabását indítványozta. [9] Az ügyészségi másodfellebbezés nem, a védelmi perorvoslat az enyhítésre irányulóan alapos. [10] Az ítélőtábla elsődlegesen megállapította, hogy a két irányban bejelentett fellebbezések joghatályosak. [11] A Be.
  5. §
(1)bekezdése szerint ugyanis a másodfokú bíróság ítélete ellen fellebbezésnek van helye a harmadfokú bírósághoz a másodfokú bíróságnak az elsőfokú bíróságéval ellentétes döntése esetén. [12] A Be. 615. §
(2)bekezdés a) pontja értelmében ellentétes a döntés, ha a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által felmentett vádlott bűnösségét állapította meg. [13] A Be. 615. §
(3)bekezdése pedig kimondja, hogy a fellebbezés sérelmezheti
  1. a)az ellentétes döntést,
  2. b)illetve kizárólag a másodfokú bíróság ítéletének azon rendelkezését vagy indokolását, amelyet az elsőfokú bíróság ítéletének az ellentétes döntéssel összefüggő felülbírálata eredményezett. Debreceni Ítélőtábla 1.Bhar.508/2021/8/III 3 [14] A törvényi előfeltételek teljesültek, mert a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által részben felmentett vádlottat az ügyészi fellebbezést alaposnak találva elítélte. [15] A harmadfokú bíróság a Be. 618. §
(1),
(2),
(3)bekezdése szerinti terjedelemben bírálta felül a megtámadott másodfokú ítéletet, valamint az azt megelőző elsőfokú és másodfokú eljárást. [16] A felülbírálat terjedelmét és a revízió kiterjesztését illetően kiemeli az ítélőtábla, hogy a 2021. január 1-jei perjogi törvénymódosításnak megfelelően a Be. 618. §
(3)bekezdése értelmében a fellebbezéssel nem érintett másodfokú ítéletrészek is vizsgálandók voltak a fellebbezések alaposságától függetlenül. [17] A felülbírálat első perjogi lépcsője az eljárási szabályok megtartásának vizsgálata. Ennek során az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú és a másodfokú bíróság az eljárást mindenben a perrendi szabályok betartásával folytatta le. Nem került sor olyan abszolút, a Be. 607. §
(1)bekezdésében, illetve a 608. §
(1)bekezdés a-h) pontjaiban írt eljárási szabálysértésre, mely a másodfokú ítélet érdemi felülbírálatát kizárná. [18] Az elkövetés idején hatályos 1978. évi IV. törvény 35. §
(1)bekezdése szerint – és lényegileg ezzel megegyező a Btk. 28. §
(1)bekezdésében foglalt rendelkezés is – az elévülést a büntetőügyekben eljáró hatóságoknak az elkövető ellen a bűncselekmény miatt foganatosított büntetőeljárási cselekménye szakítja félbe. A félbeszakítás napján az elévülés határideje ismét elkezdődik. Az elkövetők a tettesek és a részesek (bűnsegédek) egyaránt lehetnek (
  1. évi IV. törvény
  2. §, Btk.
  3. §). Az elévülést tehát a hatóság minden olyan eljárási cselekménye félbeszakítja, mégpedig akár a tettesekkel, akár a részesekkel szemben, amely az elkövető ellen irányul és az adott bűncselekménnyel kapcsolatos. A részesként elkövetett cselekmények ugyanis az azokat tettesként elkövető terheltek cselekményeihez igazodóan értékelendők (EBH
  4. B.6.IV.). Szemben tehát a védelmi írásbeli érveléssel, a vádlott terhére rótt bűncselekmény elévülése nem következett be, mert a nyomozás elrendelése, majd a nyomozóhatóság által foganatosított, az ügy előbbre vitelét célzó eljárási cselekmények (pénzintézet megkeresése és azokra adott válaszai, a tanúk kihallgatása, gyanúsítotti kihallgatások) azt bizonyosan félbeszakították (BH
  6. II., BH
  7. 363.). Ez a nyilvános ülésen egyébként érdemben már a védő sem vitatta. [19] A felülbírálat további lépcsője annak megállapítása volt, hogy a tényállás további bizonyítás felvétele nélkül is megalapozott-e, vagy az iratok tartalma alapján azzá tehető, s ekként a helyes tényállás megállapítható, avagy a helytelen ténybeli következtetés kiküszöbölhető. A harmadfokú bíróság azt vizsgálja, hogy a másodfokú bíróság által – akár javítás nélkül is, vagy módosítással – irányadónak tartott tényállás megalapozott-e (Kúria Bhar.1.201/2018/
  8. [32]-[34]). Debreceni Ítélőtábla 1.Bhar.508/2021/8/III 4 [20] A másodfokú bíróság döntésén alapuló tényállás meglapozott és a harmadfokú bíróság a határozatát a Be.
  9. §
(1)bekezdése alapján e tényállásra alapította. E körben kell kiemelni, hogy az elsőfokú bíróság ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett, a vádló által felkínált lényeges bizonyítékokat megvizsgálta és azokat szabad meggyőződése szerint értékelte, mely bizonyíték-értékelés a tényálláshoz kötöttség elvének egyik legfontosabb garanciája (Kúria Bhar.III.1.201/2018/10.). Az elsőfokú bíróság minősül ugyanis a ténybíróságnak, mely a bizonyítékok közvetlen megvizsgálása után jogosult és kötelezett elsődlegesen a tényállás megállapítására, függetlenül attól, hogy a Be. fellebbezési rendszerében a másodfokú bíróság is hangsúlyosabb ténybírósági szerepet kapott. [21] A másodfokú ítélet az elsőfokú ítélet tényállásának indokolt módosítását követően megalapozott, ezért a harmadfokú bíróság döntését arra alapította. A másodfokú bíróság ugyan helyesbítésnek, kiegészítésnek tekintette a ténybeli reformációt, mely azonban valójában a Be. 593. §
(1)bekezdés c) pontja szerint eltérő ténymegállapítás, mert a másodfokú bíróság által törvényesen megállapított tények „fordították” meg az ügyet és adtak alapot a bűnösség kimondására. Ezt a törvény a Be. rendszerében már lehetővé teszi. [22] A bűnösség kérdésének felülbírálata során az ítélőtábla megállapította, hogy a másodfokú bíróság törvényesen állapította meg a vádlott bűnösségét további 1 rendbeli, a Btk. 373. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(4)bekezdés a) pontja szerint minősülő, bűnsegédként elkövetett csalás bűntettében. [23] Elsődlegesen arra utal az ítélőtábla, hogy a másodfokú ítéletben meghatározott [39] bekezdés szempontoknak megfelelően nem képezhet büntethetőségi akadályt ítélt dolog. A Miskolci Járásbíróság B.3166/
  1. számú ügyében ugyanis eltérő, más tények alapján került sor a vádlott büntetőjogi felelősségének megállapítására, amint azt az elsőfokú és másodfokú bíróság is hibátlanul kimondta. [24] A
  2. tényállás tekintetében nincs ellentétes döntés, az joghatályos fellebbezéssel nem támadható, de a kiterjesztett felülbírálat során rögzítendő, hogy a bűnösség megállapítása e körben is törvényes, miként a minősítés is. [25] Az
  3. tényállásban írt elkövetési magatartás pedig valóban kimerítette a Btk.
  4. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(4)bekezdés a) pontja szerint minősülő, bűnsegédként elkövetett csalás bűntettének törvényi tényállását. A másodfokú bíróság határozata 7-
  1. oldalán igen részletes és színvonalas indokát adta jogi álláspontjának, melynek kiegészítése nem szükséges és a helybenhagyó rendelkezésre tekintettel perjogi lehetőség sincs arra. Debreceni Ítélőtábla 1.Bhar.508/2021/8/III 5 [26] A vádlottal szemben a másodfokú eljárásban kiszabott, a maximális tartamban meghatározott elzárás büntetés azonban eltúlzott, melynek lényeges enyhítése volt indokolt az enyhítő körülmények nyomatékára tekintettel, ezért a harmadfokú bíróság a büntetést 60 napra enyhítette, mely már tettarányos. Értelemszerűen az enyhítés indokoltsága folytán a súlyosításra nem volt törvényes alap. [27] A törvénynek megfelelnek a másodfokú ítélet egyéb rendelkezései. [28] A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla a másodfokú bíróság ítéletét Terhelt1 IV. r. vádlott vonatkozásában a szükséges részben a Be.
  2. §
(1)bekezdése alapján megváltoztatta, míg a törvénynek megfelelő rendelkezéseit a Be.
  1. § alkalmazásával helybenhagyta azzal, hogy a büntetés a két bűncselekmény miatt a Btk.
  2. §
(1)bekezdése szerint halmazati. Debrecen,
  1. november
  2. Dr. Háger Tamás s.k. a tanács elnöke, Dr. Bakó József s.k. előadó bíró, Dr. Diószegi Attila s.k.bíró Záradék: A Miskolci Törvényszék 7.Bf.361/2020/
  3. számú ítélete a Debreceni Ítélőtábla Bhar.I.508/2021/
  4. számú ítéletében írt változtatással Terhelt1 IV. r. vádlott tekintetében a mai napon jogerőre emelkedett. Debrecen,
  5. november
  6. Dr. Háger Tamás s.k. a tanács elnöke

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.