Gf.30261/2022/3 – Kúria

(4)bekezdés] azt csupán deklarálja –, és a fél halála vagy megszűnése esetén a jogutód perbelépéséig, vagy perbevonásáig tart. A KÚRIA mint fellebbezési bíróság végzése Az ügy száma: Gf.VI.30.261/2022/

1. A tanács tagjai: Dr. Farkas Attila a tanács elnöke Dr. Gáspár Mónika előadó bíró Dr. Simonné dr. Gombos Katalin bíró A felperes: felperes1 A felperes képviselője: Semjén Ügyvédi Iroda cím1 Az I. rendű alperes: alperes1 Az I. rendű alperes képviselője: Dr. Réder Ügyvédi Iroda cím2 A II. rendű alperes: alperes2 A II. rendű alperes képviselője: Kussinszky és Juhász Ügyvédi Iroda cím3 ügyintéző: dr. Kussinszky Péter ügyvéd) A III. rendű alperes: alperes3 A III. rendű alperes képviselője: dr. L. B. kamarai jogtanácsos Az V. rendű alperes: alperes4 A VI. rendű alperes: alperes5 Kúria VI.Gf.30.261/2022/3 2 A VII. rendű alperes: alperes6 A VII. rendű alperes képviselője: Dr. Cserich és Dr. Gyovai Ügyvédi Iroda cím4 A VIII. rendű alperes: alperes7 A VIII. rendű alperes képviselője: dr. K. B. kamarai jogtanácsos A IX. rendű alperes: alperes8 A IX. rendű alperes képviselője: Sz. A.-né dr. D. I. kamarai jogtanácsos A X. rendű alperes: alperes9 A XI. rendű alperes: alperes10 A XI. rendű alperes képviselője: dr. R. L. kamarai jogtanácsos A XII. rendű alperes: alperes11 A XIII. rendű alperes: alperes12 A XIII. rendű alperes képviselője: dr. Scheirich Gyula kamarai jogtanácsos A XIV. rendű alperes: alperes13 A XIV. rendű alperes képviselője: dr. Mohai Máté István ügyvéd cím5 A per tárgya: szerződés érvénytelensége A fellebbezést benyújtó fél: I. rendű alperes A fellebbezéssel támadott határozatot hozó bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.045/2022/
2. számú végzés Rendelkező rész Kúria VI.Gf.30.261/2022/3 3 A Kúria az ítélőtábla végzését helybenhagyja azzal, hogy a peres eljárás az V. rendű alperes megszűnése miatt
3. március
4. napjával kezdődően szakadt félbe. Kötelezi az I. rendű alperest, hogy a le nem rótt 15.000 (tizenötezer) forint fellebbezési eljárási illetéket fizesse meg az államnak, külön felhívásra. Figyelmezteti egyúttal az I. rendű alperest, hogy perbeli jogait jóhiszeműen köteles gyakorolni. Ellentétes a jóhiszemű joggyakorlás követelményével – és emiatt a fél és képviselője egyaránt pénzbírsággal sújtható – a per elhúzására irányuló magatartás, idetartozóan akár a nyilvánvalóan alaptalan és a felhozott jogsérelem orvoslására nem alkalmas fellebbezés benyújtása is. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] A Fővárosi Törvényszék 20.G.40.571/2020/123-III. számú részítélete ellen – melyben a perbeli ingatlanok tekintetében elrendelte az I. rendű alperes tulajdonjogának törlését, egyidejűleg a felperes tulajdonjogának visszajegyzését – az I. rendű alperes nyújtott be fellebbezést. A fellebbezés alapján a Fővárosi Ítélőtábla előtt 14.Gf.40.045/
5. ügyszámon indult másodfokú eljárás. [2] A fellebbezési eljárás alatt a Budapesti Hitel- és Fejlesztési Bank Zrt. V. rendű alperes átalakult,
6. március 31-ével beolvadással megszűnt. A fellebbezéssel támadott határozat [3] Az ítélőtábla a polgári perrendtartásról szóló
7. évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.)
8. §

(1)bekezdése alapján végzésében megállapította, hogy az eljárás az V. rendű alperes jogutódjának perbelépéséig, illetve perbevonásáig félbeszakadt. [4] Határozatának indokolásában rögzítette, hogy hivatalból észlelte az V. rendű alperes jogutódlással történt megszűnését: a cégnyilvántartás adataiból kitűnően ugyanis az V. rendű Kúria VI.Gf.30.261/2022/3 4 alperes

1. március 31-i hatállyal törlésre került a cégjegyzékből és beolvadt az MKB Bank Nyrt.-be. Fellebbezés, fellebbezési ellenkérelem [5] Az I. rendű alperes fellebbezésében az ítélőtábla végzésének hatályon kívül helyezését és az ítélőtábla utasítását kérte új határozat hozatalára. [6] Arra hivatkozott, hogy a támadott végzés az rPp.
2. §

(1)bekezdésébe, 112. §

(1)és

(2)bekezdésébe ütközik, mert nem tartalmazza a rendelkező részben a félbeszakadás bekövetkezésének idejét, amelytől kezdődően a perbeli cselekmények hatálytalannak minősülnek. [7] A fellebbezéssel kapcsolatban nem érkezett észrevétel. A Kúria döntése és annak jogi indokai [8] A Kúria a fellebbezést az rPp. 233/A. §-a alapján bírálta el, és azt nem találta alaposnak. [9] Az rPp. 111. §

(1)bekezdése arra az esetre, ha valamelyik fél az eljárás alatt meghal vagy megszűnik – nem értve ide azt, ha a jogviszony természete miatt a jogutódlás kizárt – az eljárás félbeszakadását mondja ki az adott fél jogutódjának perbelépéséig, illetve perbevonásáig (61-62. §). Az rPp. 112. §

(1)és

(2)bekezdése értelmében az eljárás félbeszakadásával minden határidő megszakad, a félbeszakadás megszűnésétől pedig újra kezdődik. A félbeszakadás tartama alatt tett minden – a per érdemére vonatkozó - bírói rendelkezés, úgyszintén a felek által teljesített minden perbeli cselekmény hatálytalan, kivéve a félbeszakadással, illetve az annak megszüntetésével kapcsolatos bírói rendelkezéseket és perbeli cselekményeket. [10] Az rPp. szabályozása – hasonlóan az ügyben nem irányadó polgári perrendtartásról szóló

1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályaihoz – a peres eljárás nyugvását előidéző félbeszakadási okokat illetően nem egyedül az okok meghatározásában világos, de egyértelmű – egyebek mellett – a félbeszakadás tartamát és a félbeszakadás erre az időre teljesülő joghatását tekintve is. [11] Az eljárás félbeszakadása a törvény erejénél fogva, magával a félbeszakadást előidéző okkal áll be – a bíróság félbeszakadást megállapító végzése [rPp.
2. §

(4)bekezdés] azt csupán deklarálja –, és a fél halála vagy megszűnése esetén a jogutód perbelépéséig, vagy perbevonásáig tart. Kúria VI.Gf.30.261/2022/3 5 [12] A

1. január 1-jével hatályba lépett Pp. szabályozási megoldásával szemben, amely nem egyedül a félbeszakadás megállapítását, de azt is elvárja [Pp.
2. §

(2)bekezdés], hogy a félbeszakadás bekövetkezésével a bíróság végzésében megjelölje a félbeszakadás kezdő időpontját, az rPp. nem tartalmaz hasonló előírást. Ebből következően a fellebbezéssel támadott határozat az rPp. félbeszakadásra vonatkozó szabályait, így a fellebbezésben megjelölt rendelkezéseit sem sértette. [13] Hangsúlyozza ugyanakkor a Kúria, hogy a fellebbezés álláspontjától eltérően nem pusztán a félbeszakadást, illetve annak időtartamát külön megállapító végzés képes garantálni a felek eljárási jogainak rendeltetésszerű gyakorlását és azt, hogy tisztában legyenek adott nyilatkozatuk hatályos (vagy hatálytalan) jellegével: a bíróságnak ugyanis a félbeszakadás tartama alatt tett és emiatt hatálytalan perbeli cselekmény kapcsán tájékoztatást kell adnia arról, hogy adott nyilatkozat hatálytalannak minősül. Rámutat továbbá, hogy a Pp. ismertetett szabályozási újdonsága a régóta fennálló bírói gyakorlatból merít: az rPp. hatálya alatt is bevett megoldás a félbeszakadás kezdő időpontjának dátumszerű rögzítése a félbeszakadás megállapítása mellett. [14] Jelen ügyben az ítélőtábla végzésének indokolásából – az rPp. ismertetett szabályozási tartalmára és a végzésben kiemelt adatra (cégjegyzékből való törlés időpontja) is tekintettel – kitűnik ugyan a félbeszakadás kezdő időpontja, vonatkozó tartalma azonban ahhoz, hogy további értelmezést ne igényeljen, a rendelkező rész pontosítását igényelte. [15] A kifejtettek értelmében a Kúria az ítélőtábla végzését – a rendelkező részben írt szövegezésbeli pontosítással – az rPp. 259. §-a folytán alkalmazandó rPp. 253. §

(2)bekezdése szerint helybenhagyta. [16] Megjegyzi végül, hogy a jogi képviselővel eljáró I. rendű alperesnek a fellebbezésében írt és így sérelmezett hiányosság mielőbbi megszüntetéséhez – a fellebbezés logikáját követve – a támadott végzés kiegészítését kellett volna kérnie magától az ítélőtáblától; minderre a ténylegesen igénybe vett perorvoslat eleve és nyilvánvalóan nem volt alkalmas. A Kúria erre figyelemmel is figyelmeztette az I. rendű alperest a jóhiszemű joggyakorlás követelményére és elmulasztásának lehetséges következményére. Záró rész [17] A fellebbezés eredménytelensége miatt az I. rendű alperes köteles megfizetni az illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket [rPp. 270. §

(1)bekezdés, 78. §

(1)bekezdés, az illetékekről szóló

1. évi XCIII. törvény (Itv.)
2. §

(1)bekezdés, 74. §

(3)bekezdés, 6/

1. (VI. 26.) IM rendelet
2. §

(1)bekezdés]. [18] el. A Kúria a fellebbezést az rPp. 257. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta Budapest,

1. június
2. Kúria VI.Gf.30.261/2022/3 6 Dr. Farkas Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Gáspár Mónika s.k. előadó bíró, Dr. Simonné dr. Gombos Katalin s.k. bíró A kiadmány hiteléül: