A határozat elvi tartalma: A Btk. más szabályainak megsértésével törvénysértő a pénzbüntetés kiszabása, ha a pénzbüntetés egy napi tételre jutó összege a törvényben minimumként meghatározott összeget nem éri el. Kúria ítélete Az ügy száma: Bfv.II.99/2025/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Harangozó Attila, a tanács elnöke Dr. Boros Tibor, előadó bíró Dr. Somogyi Gábor, bíró Dr. Metzing Márton, bíró Dr. Nagy Antal, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- június
- Az ügy tárgya: járművezetés bódult állapotban vétsége Terhelt: … Első fok: Körmendi Járásbíróság, 6.Bpk.150/2024/3., büntetővégzés, tárgyalás mellőzésével,
- november
- (jogerő:
- december 11.) Másodfok: Az indítvány előterjesztője: Vas Vármegyei Főügyészség Az indítvány iránya: a terhelt terhére Rendelkező rész A Kúria a járművezetés bódult állapotban vétsége miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Vas Vármegyei Főügyészség által a terhelt terhére előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Körmendi Járásbíróság 6.Bpk.150/2024/
- számú büntetővégzését megváltoztatja és a terhelttel szemben kiszabott pénzbüntetés egy napi tételének összegét 1.300 (ezerháromszáz) forintra felemeli, a kiszabott pénzbüntetés összege így 260.000 (kettőszázhatvanezer) forint. Egyebekben a megtámadott határozatot hatályában fenntartja. A Kúria ítélete ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye és ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás Kúria 2.Bfv.99/2025/10-I 2 [1] I. A Körmendi Járásbíróság a
- november 18-án – tárgyalás mellőzésével – meghozott 6.Bpk.150/2024/
- számú büntetővégzésével a terhelttel szemben járművezetés bódult állapotban vétsége [Btk.
- §
(1)bekezdés] miatt 200 napi tétel, napi tételenként 1.000 forint, összesen 200.000 forint összegű pénzbüntetést és 1 év közúti járművezetéstől eltiltást szabott ki. [2] A büntetővégzés
- december 11-én – tárgyalás tartására irányuló indítvány hiányában – jogerőre emelkedett. [3] II.
- A jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozat ellen a Vas Vármegyei Főügyészség a terhelt terhére nyújtott be felülvizsgálati indítványt BF.29/2025/
- szám alatt a Be.
- §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpontban meghatározott okból, anyagi jogszabálysértésre hivatkozva. [4] Indokai szerint az elsőfokú bíróság a pénzbüntetés egy napi tételének összegét törvénysértően állapította meg. A Btk. 50. §
(3)bekezdésének
- szeptember 1-től – így az elkövetés napján is – hatályos rendelkezése alapján a pénzbüntetés egy napi tételének összege legalább 1.300 forint. Ezen törvényi rendelkezést az elsőfokú bíróság megsértette, amikor a pénzbüntetés egy napi tételének összegét ennél alacsonyabban, 1.000 forintban állapította meg. [5] Erre figyelemmel indítványozta, hogy a Kúria a támadott büntetővégzést változtassa meg és hozzon a törvénynek megfelelő határozatot aszerint, hogy a pénzbüntetés egy napi tételének összegét 1.300 forintban határozza meg. [6]
- A Legfőbb Ügyészség BF.118/2025/
- számú átiratában a felülvizsgálati indítványt helyes indokai folytán fenntartotta akként, hogy a Kúria a megtámadott jogerős határozatot változtassa meg, a pénzbüntetés egy napi tételének összegét a törvényi minimumnak megfelelően emelje fel, egyebekben pedig a jogerős határozatot hatályában tartsa fenn. [7] III. A felülvizsgálati indítvány alapos. [8]
- Az ügyészség jogosult a terhelt terhére felülvizsgálati indítványt előterjeszteni [Be.
- §
(1)bekezdés], amit azonban a jogerős ügydöntő határozat közlésétől – jelen ügyben
- december
- – számított hat hónapon belül terjeszthet elő [Be.
- §
(3)bekezdés]. [9] Mivel a felülvizsgálati indítvány
- január 23-án érkezett az elsőfokú bírsághoz, így az joghatályos. [10] Az arra jogosultak nyilvános ülés tartását [Be.
- §
(2)bekezdés a) pont] nem indítványozták és a Kúria tanácsának elnöke azt egyéb okból nem tartotta szükségesnek [Be. 660. §
(2)bekezdés b) pont], ezért a Kúria a Be. 660. §
(1)bekezdése alapján tanácsülésen határozott. [11]
- A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be.
- §-a alapján csak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen vehető igénybe. [12] A jelen ügyben a bíróság büntetővégzést hozott, amely a Be.
- §
(2)bekezdése alapján ügydöntő – tartalma szerint a vádról rendelkező [Be. 456. §
(1)bekezdés] – határozat és amelyre – ha a Be. másképp nem rendelkezik – az ítéletre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Kúria 2.Bfv.99/2025/10-I 3 [13] Felülvizsgálatnak kizárólag a Be.
- §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokból van helye. A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető, ezért az azon kívül eső anyagi vagy eljárásjogi kérdések a felülvizsgálatban közömbösek. [14] A büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság – a bűncselekmény minősítésén túl – a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést [Be.
- §
(1)bekezdés
- b)pont második fordulat
- ba)alpont]. [15] Felülvizsgálati okot valósít meg törvénysértő büntetés okából az olyan anyagi jogi szabály megsértése, amelynek alkalmazását a büntetés (intézkedés) meghatározása esetében a törvény a bíróság számára korlátok közé szorítva biztosítja, és elvétése miatt az egyszerűsített felülvizsgálat (Be. XCIV. Fejezet) nem ad jogorvoslati lehetőséget. Ilyen esetben a büntetés nem felel meg a törvénynek, mert joghátrányt ebben a formában a törvény nem tesz lehetővé [Kúria Bfv.III.1559/2018/10. (BH 2020.9.)]. A kiszabott büntetés törvényessége kérdésében tehát akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a kiszabott büntetés, illetve annak neme és mértéke a büntetőtörvény valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközik (BH 2012.239.). [16] A felülvizsgálati indítvány szerint a bíróság jogerős határozatában megsértette a Btk. 50. §
(3)bekezdésében írt, a pénzbüntetés egy napi tétele összegének alsó határára vonatkozó rendelkezést, ekként az a fent írt felülvizsgálati oknak megfelel. [17] A bűncselekményt a Btk. 2. §
(1)bekezdésében foglalt főszabály szerint – az említett törvényhely
(2)és
(3)bekezdésében írt, a jelen ügyben nem releváns kivételekkel – az elkövetésekor hatályos büntetőtörvény szerint kell elbírálni. [18] Jelen esetben a terhelt a terhére rótt cselekményt
- december 10-én követte el. A Btk. e napon hatályos – a Magyarország
- évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló
- évi LIII. törvény
- §
(1)bekezdésével,
- szeptember 1-jei hatállyal módosított –
- §
(3)bekezdés második mondat első fordulata szerint a pénzbüntetés egy napi tételének összegét legalább ezerháromszáz forintban kell meghatározni. [19] E szabálytól a Btk. a bíró mérlegelése alapján eltérést nem enged. [20] Következésképpen az, hogy a terhelttel szemben a bíróság a kiszabott pénzbüntetés egy napi tétel összegét 1.000 forintban határozta meg, törvénysértő. [21] 3. A Be. 662. §
(2)bekezdés b) pontja szerint a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot megváltoztatja, és a törvénynek megfelelő határozatot hoz, ha az alapügyben a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése, illetve a Btk. más szabályának megsértése miatt szabott ki törvénysértő büntetést vagy alkalmazott törvénysértő intézkedést. [22] A Kúria következetes gyakorlata szerint a büntetéskiszabás kereteinek áthágásában megnyilvánuló anyagi jogszabálysértést [Be. 649. §
(1)bekezdés b) pont második fordulat] az érdemi határozatával akként orvosolja, hogy a büntetés adott elemét mindig a jogerős ítéletben kiszabotthoz legközelebb eső, de már törvényes mértékre növeli vagy csökkenti (Kúria Bfv.II.363/2021/4.). [23] A Be. 659. §
(5)és
(6)bekezdése szerint a Kúria a jogerős ügydöntő határozatot – a Be. 649. §
(2)bekezdésben írt okokon kívül – csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján vizsgálja felül. Ekként a felülvizsgálati eljárás az indítvány tartalmához igazodóan kizárólag – az egy napi tétel összegének meghatározása során megvalósult – törvénysértés kiküszöbölésére szorítkozott. Kúria 2.Bfv.99/2025/10-I 4 [24] Ez a törvénysértés pedig – mivel az a terhelt javára valósult meg – kizárólag a terhelt terhére volt kiküszöbölhető. [25] A kifejtettekre tekintettel a Kúria, miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, aminek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles, a felülvizsgálati indítványnak helyt adott, és a megtámadott határozatot – a Be. 655. §
(2)bekezdése szerinti összetételben eljárva – a Be. 662. §
(2)bekezdés b) pont második fordulata alapján a fent írtak szerint megváltoztatta. [26] A Kúria megállapította a pénzbüntetés törvénynek megfelelő összegét, egyebekben pedig a megtámadott határozatot a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [27] A határozat elvi tartalma A Btk. más szabályainak megsértésével törvénysértő a pénzbüntetés kiszabása, ha a pénzbüntetés egy napi tételre jutó összege a törvényben minimumként meghatározott összeget nem éri el. [28] IV. Az ítélet ellen a Be. 6. §
(4)bekezdése alapján nincs helye fellebbezésnek; felülvizsgálatát a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pont második fordulata zárja ki. [29] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 656. §
(4)bekezdés első fordulata pedig akként rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
- június
- Dr. Harangozó Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Boros Tibor s.k. előadó bíró, Dr. Somogyi Gábor s.k. bíró, Dr. Metzing Márton s.k. bíró, Dr. Nagy Antal s.k. bíró