← Magyarország

Bfv.545/2025/13 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A törvény a fiatalkorú vádlott számára nem teszi lehetővé, hogy szabályszerű idézését követően lemondjon a tárgyaláson való részvételéről; a törvény kizárja a fiatalkorúakkal szembeni eljárásban az előkészítő ülés és a tárgyalás megtartását, ha azon a fiatalkorú vádlott nincs jelen. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.545/2025/

  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Molnár Ferencné dr., a tanács elnöke Dr. Varga Eszter, előadó bíró Dr. Bartkó Levente, bíró Dr. Hornyák Szabolcs János, bíró Dr. Horváth Péter, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. november
  3. Az ügy tárgya: lopás bűntette és más bűncselekmény Terhelt(ek): fk. terhelt Első fok: Szekszárdi Járásbíróság, 13.Fk.137/2023/17., ítélet, előkészítő ülés,
  4. január 31., jogerő:
  5. február
  6. Az indítvány előterjesztője: a Tolna Vármegyei Főügyészség Az indítvány iránya: hatályon kívül helyezés érdekében Rendelkező rész A Kúria a lopás bűntette és más bűncselekmény miatt fk. terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Tolna Vármegyei Főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Szekszárdi Járásbíróság 13.Fk.137/2023/
  7. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Kúria 3.Bfv.545/2025/13-I. 2 Indokolás I. [1] A Szekszárdi Járásbíróság a
  8. január 31-én kihirdetett és
  9. február 19-én jogerős 13.Fk.137/2023/
  10. számú ítéletével fk. terheltet bűnösnek mondta ki lopás bűntettében [Btk.
  11. §

(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. b)pont
  2. bc)alpont,
(3)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpont] és jármű önkényes elvételének bűntettében [Btk. 380. §
(1)bekezdés]. Ezért őt halmazati büntetésül 312 óra közérdekű munka büntetésre ítélte. Rendelkezett a közérdekű munkakötelezettség nem teljesítése esetén az átváltoztatásról, a vagyonelkobzásról, a polgári jogi igény egyéb törvényes útra utasításáról, a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről. II. [1] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a Tolna Vármegyei Főügyészség BF.B.90/2025/3. számú átiratában terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontjára hivatkozva. [2] Indokai szerint az alapügyben eljárt bíróság a fiatalkorúakra vonatkozó szabályokat figyelmen kívül hagyva, olyan személyek (a fiatalkorú terhelt és a védője) távollétében tartott előkészítő ülést és hirdetett ítéletet, akiknek a jelenléte a törvény értelmében kötelező. [3] Ezért indítványozta, hogy a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot a Be. 663. §
(2)bekezdése alapján helyezze hatályon kívül, és az elsőfokú bíróságot utasítsa új eljárásra. [4] A Legfőbb Ügyészség Fk.Bf.525/
  1. számú nyilatkozatában a felülvizsgálati indítványt fenntartotta. [5] Kifejtette, hogy a védőnek az ügydöntő határozat kihirdetésére kitűzött előkészítő ülésről való távolmaradása nem eredményezte azt, hogy az előkészítő ülést olyan személy távollétében tartották meg, akinek a részvétele a törvény alapján kötelező, az ítélet kihirdetésére kitűzött előkészítő ülésnek a védő távollétében való megtartására ugyanis – álláspontja szerint – a törvény rendelkezése alapot ad [Be.
  2. §
(2)bekezdés]. [6] Más a helyzet a fiatalkorú terhelt esetében, ugyanis a törvény eltérést nem tűrően kizárja a fiatalkorúval szembeni eljárásban az előkészítő ülés és a tárgyalás megtartását, ha azon a fiatalkorú nincs jelen. [7] Mindezek alapján az elsőfokú bíróság ítéletének a hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta. III. [8] A főügyészség felülvizsgálati indítványa alapos. Kúria 3.Bfv.545/2025/13-I. 3 [9] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szemben jogi – nem ténybeli – okból terjeszthető elő. Kizárólag a Be. 648. § a)-d) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [10] A Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja szerint – a Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontjára figyelemmel felülvizsgálat alapjául szolgáló abszolút eljárási szabálysértés, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező. [11] Az iratok alapján megállapítható, hogy: – a bíróság
  1. január 17-én előkészítő ülést tartott az ügyben, melyen jelen volt a fiatalkorú terhelt és védője, valamint a törvényes képviselő. Az előkészítő ülésen a bíróság elfogadta a fiatalkorú terhelt beismerő nyilatkozatát, az ügyészi és a védői felszólalást, valamint az utolsó szó jogán elmondottak után a bíróság az előkészítő ülést határozathirdetésre,
  2. január
  3. napjára elnapolta, melyre a jelenlévő fiatalkorú terheltet és védőjét szóban idézte (Szekszárdi Járásbíróság 13.B.137/2023/
  4. számú jegyzőkönyv). – A
  5. január 31-i előkészítő ülésen a fiatalkorú terhelt és védője szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg. Az eljáró bíró megállapította, hogy a határozat kihirdetésének akadálya nincs. Ezt követően kihirdette a bíróság ítéletét (Szekszárdi Járásbíróság 13.B.137/2023/
  6. számú jegyzőkönyv). [12] A Be. XCV. Fejezete rendelkezik a fiatalkorú elleni büntetőeljárás külön szabályairól. A Be.
  7. § akként rendelkezik, hogy a fiatalkorú elleni büntetőeljárásban e törvény rendelkezéseit az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. [13] A Btk.
  8. §
(1)bekezdése értelmében fiatalkorú az, aki a bűncselekmény elkövetésekor tizenkettedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat nem. [14] A jogerős ügydöntő határozatból megállapítható, hogy – a terhelt dátum1 napján született, valamint – a terhére rótt bűncselekményt
  1. január
  2. és
  3. február
  4. napján követte el. [15] Következésképpen a bűncselekmények elkövetési idején a terhelt nem töltötte be a tizennyolcadik életévét, így a Btk.
  5. §
(1)bekezdése alapján fiatalkorúnak minősül. [16] A Be. 693. §
(1)bekezdése szerint a fiatalkorú jelenléte az előkészítő ülésen és a tárgyaláson kötelező. [17] A Be. 682. §
(1)bekezdése alapján a fiatalkorú elleni eljárásban védő részvétele kötelező. [18] A törvény a fiatalkorú vádlott számára nem teszi lehetővé, hogy szabályszerű idézését követően lemondjon a tárgyaláson való részvételéről; a törvény kizárja a fiatalkorúakkal szembeni eljárásban az előkészítő ülés és a tárgyalás megtartását, ha azon a fiatalkorú vádlott nincs jelen. [19] Az általános szabályok szerint is az előkészítő ülésen a vádlott jelenléte kötelező. Ha az eljárásban védő vesz részt, az előkészítő ülés a védő távollétében nem tartható meg [Be. 499. §
(5)bekezdés]. Ez abszolút tilalom, kivétel nem tűrő. [20] Következésképpen a felnőttkorú terhelt, illetve védője távollétében sem tartható meg az előkészítő ülés, a terhelt jelenléte az előkészítő ülésen nem jog, hanem kötelezettség. [21] E kötelezettség alól a törvény nem ad felmentést, és nem tesz különbséget a szerint, hogy az előkészítő ülésen milyen konkrét eljárási cselekményre kerül sor. [22] A Be. LXXVIII. Fejezete tartalmazza a tárgyalás menetének a szabályait. A Be. 550. §
(1)bekezdése alapján, ha az ügy bonyolultsága, a határozat nagy terjedelme vagy más Kúria 3.Bfv.545/2025/13-I. 4 fontos ok szükségessé teszi, a határozat meghozatalára és kihirdetésére a tárgyalás nyolc, kivételesen tizenöt napra elnapolható. A
(2)bekezdés szerint, ha a tárgyaláson a vádlott, illetve a védő a szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, a határozat a vádlott, illetve a védő távollétében is kihirdethető. [23] Ez a szabály azonban kifejezetten az elsőfokú bírósági tárgyalásra vonatkozó, amely nem alkalmazható analogikusan az előkészítő ülésre. [24] Ugyanis az előkészítő ülés nem tekinthető tárgyalásnak, a jogalkotó az előkészítő ülésre szigorúbb jelenléti szabályokat állapított meg, a Be. kifejezetten külön Fejezetben szabályozza az előkészítő ülést, mint a tárgyalást megelőző eljárási szakaszt. [25] Tévedett tehát a bíróság, amikor a határozathirdetést az előkészítő ülés keretében oly módon tartotta meg, hogy alkalmazni kívánta a Be. 550. §
(2)bekezdésében írt, a tárgyalásra vonatkozó könnyítést. Erre ugyanis nincs mód. [26] A Kúria rámutat arra, hogy a jogalkotó kifejezetten a fiatalkorúak fokozott védelmét szolgálja azzal, hogy a tárgyalási jelenlétük nem választható jog – szemben a felnőttkorú terhelt esetén –, hanem nem mellőzhető kötelezettség. Ez azt jelenti, hogy még a tárgyalási szakban sem lehetséges a fiatalkorú terhelt és védője távollétében érdemi eljárási cselekményt végezni. [27] Mindebből egyértelműen következik, hogy az előkészítő ülés megtartására és az elsőfokú ítélet kihirdetésére olyan személy távollétében – a fiatalkorú terhelt – került sor, akinek a részvétele azon kötelező lett volna; ezáltal a Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontjában írt feltétlen eljárási szabálysértés, és a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja szerinti felülvizsgálati ok megvalósult. [28] Ebből viszont az is következik, hogy az előkészítő ülésre vonatkozó jelenléti szabályok változatlanok, még akkor is, ha azt a bíróság határozathirdetésre napolja. [29] Ennélfogva kötelező védelem esetén a védő jelenléte nélkül sem tartható meg az előkészítő ülés. Így a védő távolmaradása ugyanúgy a Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontja szerinti feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, és a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontjában írt felülvizsgálati ok megvalósulását jelenti. [30] A Kúria a teljesség érdekében megjegyzi, hogy a Be. 693. §
(2)bekezdése szerint, ha az előkészítő ülésen ügydöntő határozat meghozatalára kerülhet sor, akkor azon ismertetni kell a fiatalkorú terhelt tekintetében készült környezettanulmányt. Ugyanakkor az eljárt bíróság a környezettanulmány ismertetését – az iratokból megállapíthatóan – azt elmulasztotta. [31] Ekként a Kúria a Tolna Vármegyei Főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt a Be. 660. §
(1)bekezdés szerinti tanácsülésen elbírálva a Szekszárdi Járásbíróság 13.Fk.137/2023/17. számú ítéletét a Be. 663. §
(2)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította. A Kúria megjegyzi, hogy a Be. 633. §
(2)bekezdése alapján a megismételt eljárásban előkészítő ülés tartásának nincs helye. [32] A döntés elvi tartalma A törvény a fiatalkorú vádlott számára nem teszi lehetővé, hogy szabályszerű idézését követően lemondjon a tárgyaláson való részvételéről; a törvény kizárja a fiatalkorúakkal szembeni eljárásban az előkészítő ülés és a tárgyalás megtartását, ha azon a fiatalkorú vádlott nincs jelen. IV. Kúria 3.Bfv.545/2025/13-I. 5 [33] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. Budapest,
  1. november
  2. Molnár Ferencné dr. s.k. a tanács elnöke, Dr. Varga Eszter s.k. előadó bíró, Dr. Bartkó Levente s.k. bíró, Dr. Hornyák Szabolcs János s.k. bíró, Dr. Horváth Péter s.k. bíró A Kúria Bfv.III.545/2025/
  3. számú végzése
  4. november
  5. napján véglegessé vált. Budapest,
  6. november
  7. Molnár Ferencné dr. s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.