← Magyarország

Köf.5030/2017/3 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A politikai rendezvények lebonyolításához szükséges közterület-használati hozzájárulás önkormányzati rendeletben való norma szintű szabályozására sem a Gyt., sem más törvény nem ad lehetőséget. A KÚRIA Önkormányzati Tanácsának határozata Az ügy száma: Köf.5030/2017/3.szám A tanács tagja: Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke, Dr. Dobó Viola előadó bíró, Dr. Horváth Tamás bíró Az indítványozó: Pest Megyei Kormányhivatal (1052 Budapest, Városház u. 7.) Az indítványozó jogi képviselője: Dr. Danka Ferenc jogtanácsos Az érintett önkormányzat: Gödöllő Város Önkormányzata (2100 Gödöllő, Szabadság tér 7.) Az ügy tárgya: közterület használata Rendelkező rész A Kúria Önkormányzati Tanácsa - megállapítja, hogy Gödöllő Város Önkormányzatának Gödöllő város közterületeinek használatáról, a közterületek és vásárok rendjéről szóló 23/2015.(X.16.) önkormányzati rendelete 3. §

(2)bekezdés
  1. pontjának „politikai” szövegrésze, továbbá az önkormányzati rendelet
  2. melléklet i) pontja törvényellenes, ezért a rendelkezéseket megsemmisíti; – elrendeli határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét; – elrendeli, hogy határozatát – a Magyar Közlönyben való közzétételt követő nyolc napon belül – Gödöllő Város Önkormányzatának a Gödöllő város közterületeinek használatáról, a közterületek és a vásárok rendjéről szóló 23/2015.(X.16.) rendeletével azonos módon hirdessék ki. A megsemmisített rendelkezés a határozat Magyar Közlönyben való közzétételét követő napon veszti hatályát. A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás Az indítvány alapjául szolgáló tényállás [1] A Pest Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: indítványozó) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló
  3. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.)
  4. §
(1)bekezdés a) pontjában biztosított törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva a Mötv. 132. §
(3)bekezdés b) pontja alapján vizsgálta, hogy Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Gödöllő város közterületeinek használatáról, a közterületek és a vásárok rendjéről szóló 23/2015.(X.16.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Ör.) megfelel-e a jogszabályoknak. A vizsgálat eredménye alapján törvényességi felhívással élt, melyben felhívta az érintett önkormányzatot az Ör. 3. §
(2)bekezdés
  1. pontjának módosítására és a
  2. melléklet i) pontjának a hatályon kívül helyezésére, mivel álláspontja szerint azok magasabb szintű törvényi szabályba ütköznek. [2] Az önkormányzat a törvényességi felhívásban foglaltakat
  3. június 22-kei ülésén megtárgyalta, a tárgyalás eredményeként az Ör. módosítására vonatkozó jegyzői előterjesztést Kúria I.Köf.5.030/2017/3 2 nem támogatta, ebből következően az Ör.
  4. §
(2)bekezdés
  1. pontjában vitatott szövegrészt nem módosította, továbbá nem semmisítette meg az Ör.
  2. mellékletének i) pontját. Az indítvány és az érintett önkormányzat állásfoglalása [3] Az indítványozó eljárást indítványozott a Kúria előtt, vitatva az Ör.
  3. §
(2)bekezdés
  1. pontjának „politikai” szövegrésze, továbbá az Ör.
  2. melléklete i) pontjának törvényességét. Megállapította, hogy a politikai rendezvények lebonyolításához közterülethasználati hozzájárulás meglétét és az ezzel kapcsolatos díjfizetési kötelezettséget előíró önkormányzati szabályozásra – figyelemmel az Alkotmánybíróság 4/2007.(II.13.) AB határozatára is – rendeletalkotási jogosultság hiányában jogszerűen nincs lehetőség. [4] Kifejtette, hogy az önkormányzati rendeletalkotásnak két esetköre van. Az első csoportba a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezése tartozik. A politikai rendezvények lebonyolításához szükséges, annak feltételeként meghatározott közterület-használati hozzájárulás szabályozására a Mötv.
  3. §
(2)bekezdése és a
  1. §-a nem ad lehetőséget, mivel az nem tartozik az alapvető jelentőségű, helyi érdekű közügy fogalmi körébe. Önkormányzati rendeletalkotásra e körben származékos rendeletalkotási jogkörben sincs lehetősége az önkormányzati jogalkotónak, mivel erre sem a gyülekezési jogról szóló
  2. évi III. törvény (a továbbiakban: Gyt.), sem más törvény nem ad lehetőséget. [5] Erre tekintettel kérte, hogy a Kúria Önkormányzati Tanácsa semmisítse meg az Ör.
  3. §
(2)bekezdés
  1. pontjának politikai szövegrészét, továbbá az Ör.
  2. melléklet i) pontját a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló
  3. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.)
  4. §
(2)bekezdése alapján. [6] Az önkormányzat – a részére a Bszi.
  1. §-a alapján megküldött indítványra – állásfoglalást nem terjesztett elő. A Kúria Önkormányzati Tanácsa döntésének indokolása [7] Az indítvány megalapozott. [8] Az indítványozó az Ör.
  2. §
(2)bekezdés
  1. pontjának „politikai” szövegrésze, valamint a
  2. melléklet i) pontjának a törvényességi vizsgálatát kérte. A kezdeményezés szerint az érintett önkormányzat nem volt jogosult a politikai rendezvényekre vonatkozó helyi szintű normatív szabályozásra. [9] „Az Alaptörvény
  3. cikk
(1)bekezdése a helyi közügyek intézése körében a törvény keretei között hatalmazza fel a helyi önkormányzatokat rendeletalkotásra.” E rendelkezés szerint „feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot”. [10] Az önkormányzat eredeti jogkörében eljárva a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére alkot rendeletet. A helyi önkormányzás a Mötv. 2. §
(2)bekezdése alapján a „helyi közügyekben demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot”. A Mötv.
  1. §-a alapján a „helyi közügyek alapvetőn a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátása, valamint a helyi önkormányzás és a lakossággal való együttműködés szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek megteremtéséhez kapcsolódnak”. A település-üzemeltetés – ezen belül a közterületek kialakítása és fenntartása – a Mötv.
  2. §
  3. pontja alapján a helyben biztosítható közfeladat körében ellátandó helyi önkormányzati feladatnak minősül. [11] Az Ör.
  4. §
(1)és
(2)bekezdése az alábbiak szerint szabályoz: „
(1)A közterület rendeltetéstől eltérő használatára csak közérdekből, vagy méltányolható magánérdekből – kérelemre – e rendeletben meghatározott módon, főszabályként díj ellenében, a szükséges mértékben és időtartamban adható hozzájárulás. Kúria I.Köf.5.030/2017/3 3
(2)A rendelet tárgyi hatálya Gödöllő város közigazgatási területén lévő közterületekre terjed ki”. [12] Az Ör.
  1. §-a állapítja meg a közterület-használati hozzájárulásokhoz kötött tevékenységeket. [13] Az Ör.
  2. §
(2)bekezdés
  1. pontja alapján közterület-használati hozzájárulás szükséges politikai, sport, kulturális és szabadidős rendezvények lebonyolításához. [14] Az Ör.
  2. melléklete határozza meg a közterület igénybevételének céljához rendelt díjakat, az i) pont értelmében a politikai rendezvény lebonyolításáért fizetendő közterülethasználati díj mértéke 240 Ft/m2/nap. [15] A közterület használatára vonatkozó szabályozás vizsgálata során a Kúria – abban a körben, hogy az önkormányzati jogalkotó a politikai rendezvények lebonyolításához kapcsolódó közterület-használati hozzájárulás kérdésében is rendelkezik-e szabályozási jogosultsággal, – figyelemmel volt a Gyt. alábbi rendelkezéseire. [16] A Gyt.
  3. §
(1)bekezdése deklarálja, hogy gyülekezési jog gyakorlása keretében békés összejövetelek, felvonulások és tüntetések (a továbbiakban: rendezvény) tarthatók, amelyeken a résztvevők véleményüket szabadon kinyilváníthatják. A törvény
  1. §-a előírja, hogy a közterületen tartandó rendezvény szervezését a rendezvény helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak, Budapesten a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak legalább három nappal a rendezvény megtartásának tervezett időpontját megelőzően kell bejelenteni. A Gyt.
  2. §-a szabályozza, hogy az írásbeli bejelentésnek mit kell tartalmaznia. [17] Az Alkotmánybíróság a 4/2007.(II.13.) AB határozatában a jelen ügyben vizsgált önkormányzati rendelkezés értelmében vett politikai rendezvényt a gyülekezési jog körébe tartozónak minősíti. Ilyen álláspontot képviselt a Kúria Önkormányzati Tanácsa is a Köf.5.005/2012/
  3. számú határozatában. Mindkét döntés leszögezi, hogy a gyülekezési jog gyakorlásának részletes szabályait a Gyt. tartalmazza. [18] A politikai rendezvények feltételeinek szabályozására a Gyt. már felhívott rendelkezései, sem más jogszabály nem ad jogszabályi felhatalmazást a helyi önkormányzatnak önkormányzati rendeletalkotásra a gyülekezés további feltételhez kötését illetően. A gyülekezés, mint alapvető jog a Gyt. által szabályozott tárgykör, így nem tekinthető olyan helyi társadalmi viszonynak, mely eredeti rendeletalkotási jogkörben rendeletalkotási jogosultságot biztosítana a helyi önkormányzatnak, továbbá a Gyt. felhatalmazást sem ad az általa meghatározott feltételrendszer kiegészítésére helyi szabályozás keretében. [19] A Kúria a fentiek alapján egyetért az indítványban foglaltakkal, mely szerint az önkormányzatok sem eredeti, sem származtatott jogkörben nem alkothatnak rendeleti szintű szabályokat e tevékenység gyakorlásával kapcsolatban, mert a jogalkotó nem ismer olyan helyi sajátosságokat, amelyek megteremtenék a helyi önkormányzatok jogalkotási jogkörét. [20] Az Ör. hivatkozott rendelkezésében foglaltak szerint politikai rendezvény közterülethasználati hozzájárulás nélkül nem lenne megtartható, ezért a vizsgált önkormányzati rendelkezés a gyülekezés jog, mint alapjog gyakorlását is korlátozza. Ezáltal az az önkormányzati rendelkezés, amely a gyülekezéshez való politikai alapjog gyakorlása során e jogukkal élők közterület használatát engedélyhez és díjfizetéshez köti, ellentétbe kerül a Gyt.vel, ezért az Ör.
  4. §
(2)bekezdés
  1. pontjának „politikai” szövegrésze és az Ör.
  2. mellékletének i) pontja törvénysértő. [21] Mindezeket figyelembe véve a Kúria megállapította, hogy az Ör. indítványban megjelölt rendelkezései az adott tárgykört érintően rendeletalkotási jog hiányában törvénysértő szabályozásnak minősülnek. Kúria I.Köf.5.030/2017/3 4 [22] Az Alaptörvény
  3. cikk
(3)bekezdése szerint az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes. A Bszi. 55. §
(2)bekezdés a) pontja szerint, ha az Önkormányzati Tanács megállapítja, hogy az önkormányzati rendelet, vagy annak valamely rendelkezése más jogszabályba ütközik, az önkormányzati rendeletet, vagy annak rendelkezését megsemmisíti. A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy az Ör. 3. §
(2)bekezdés
  1. pontja „politikai” szövegrésze és az Ör.
  2. melléklete i) pontja ellentétben áll az Alaptörvény, a Mötv. és a Gyt. felhívott rendelkezéseivel, ezért az Ör. törvénysértő rendelkezéseit megsemmisítette. A Bszi.
  3. §
(2)bekezdése szerint a megsemmisített önkormányzati rendelet, vagy annak rendelkezése a határozatnak a Magyar Közlönyben való közzétételét követő napon hatályát veszti. A döntés elvi tartalma [23] A politikai rendezvények lebonyolításához szükséges közterület-használati hozzájárulás önkormányzati rendeletben való norma szintű szabályozására sem a Gyt., sem más törvény nem ad lehetőséget. Zárórész [24] A határozatnak a Magyar Közlönyben való közzététele a Bszi. 55. §
(2)bekezdés b) pontján alapul. A Kúria egyben a Bszi. 55. §
(2)bekezdés c) pontja alapján elrendelte, hogy a határozat közzétételére – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő nyolc napon belül – az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor. [25] A határozat elleni jogorvoslatot a Bszi. 49. §-a zárja ki. Budapest, 2017. október 31. Dr. Balogh Zsolt s.k. a tanács elnöke, Dr. Dobó Viola s.k. előadó bíró, Dr. Horváth Tamás s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.