Pfv.21064/2022/3 – Kúria

(2)bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben is csak akkor engedélyezhető, ha a Kúria az adott jogkérdésben korábban még nem foglalt állást kötelező ítélkezési gyakorlatában. Ha a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmében a fél nem hivatkozik arra, hogy a jogerős határozat eltér a Kúria valamely korábban közzétett döntésétől, nem áll fenn a mérlegelést nem tűrő engedélyezési ok. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Pfv.V.2 1.064/2022/

1. dr. Puskás Péter a tanács elnöke dr. Magosi Szilvia előadó bíró dr. Csesznok Judit Anna A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: dr. Kispál Edit ügyvéd (cím2) Az alperesek: alperes1 I. rendű (cím3) alperes2 II. rendű (cím3) A II. rendű alperes képviselője: ügyvédi iroda ügyintéző: dr. Pesta János ügyvéd (cím4) A per tárgya: bérleti díj megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: II. rendű alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 44.Pf.631.231/2022/
2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 1.P.20.609/2020/
3. Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálatot megtagadja. Kúria V.Pfv.21.064/2022/3 2 A le nem rótt 23.076 (huszonháromezer-hetvenhat) eljárási illeték az állam terhén marad. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A jelen per felperese és a cég1 Bt. között a Pesti Központi Kerületi Bíróságon 20.G.300.028/
4. számon folyamatban volt perben a bíróság a
5. május 30-án jogerőre emelkedett ítéletével a Bt.-t a felek közötti bérleti jogviszony alapján
6. február
7. és
8. január
9. között felhalmozódott 1.000.000 forint bérleti díjtartozás és járulékai megfizetésére kötelezte. Az I. rendű alperes a
10. február
11. és
12. április
13. közötti időszakban, a II. rendű alperes pedig
14. április 8-tól a Bt. beltagja volt. Az I. rendű alperes
15. április 8-tól a Bt. kültagjává vált. [2] A Fővárosi Törvényszék
16. április 12-én elrendelte a Bt. felszámolását, majd a felszámolási eljárást egyszerűsített módon fejezte be és az adóst jogutód nélkül megszüntette. [3] A felperes a jogerős ítélet alapján bejelentette a Bt. felszámolója felé a hitelezői igényét. A felszámoló
17. január 13-án kelt levele szerint a felperes Bt.-vel szembeni követelése a
18. évi C. törvény
19. §

(4)bekezdés 10c) pontja szerint behajthatatlan követelésnek minősül. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [4] A fizetési meghagyással indult, majd perré alakult eljárásban előterjesztett, a Polgári Törvénykönyvről szóló

1. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:
2. §-ára, 3:
3. §-ára alapított keresetében a felperes 1.000.000 forint bérleti díj és járulékai megfizetésére kérte egyetemlegesen kötelezni az alpereseket. [5] Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Az I. rendű alperes elévülési kifogást is előterjesztett. [6] A felperes az elévülési kifogással szemben előadta: az alperesek helytállási kötelezettsége mindaddig nyugodott, amíg reális esély volt arra, hogy a Bt. ki tudja fizetni a tartozását. Hivatkozott a mögöttes felelősségről szóló 1/
4. számú Polgári jogegységi határozatra (a továbbiakban: PJE határozat). Kúria V.Pfv.21.064/2022/3 3 Az elsőfokú és másodfokú ítélet [7] Az elsőfokú bíróság ítéletével helyt adott a keresetnek. Az indokolása szerint az alperesek kötelesek egyetemlegesen helytállni a Bt. tartozásáért. Az egyetemleges helytállási kötelezettségüket a Ptk. 3:
5. §-a alapozza meg. Az
6. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.)
7. §

(2)bekezdésében és PJE határozat

1. pontjában foglaltaknak megfelelően a felperes követelésének az alperesekkel szembeni elévülése a behajthatatlanságról szóló igazolásig, azaz
2. január 13-ig nyugodott. Ehhez képest a felperes a fizetési meghagyást 10 napon belül előterjesztette, ezért a követelése nem évült el. [8] Az alperesek fellebbezésükben előadták, hogy nem nyugodhatott az elévülés a PJE határozat alapján, mivel be nem hajtható adótartozás miatt a NAV már
3. szeptember 19én kényszertörlési eljárást indított a Bt. ellen. A követelés nyugvása a kényszertörlési eljárás megindításával – amelyről a felperesnek tudnia kellett – befejeződött. A követelését ennek megfelelően
4. szeptember 19-ig érvényesíthette volna. [9] A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult. Előadta, hogy a kényszertörlési eljárás nem adótartozás miatt indult. [10] A másodfokú bíróság ítéletével a polgári perrendtartásról szóló
5. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp)
6. §

(2)bekezdése és 386. §

(4)bekezdése alapján helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. A fellebbezésben foglaltakra tekintettel megjegyezte, hogy a kényszertörlési eljárásra az alperesek az elsőfokú eljárás során nem hivatkoztak. A kényszertörlési eljárást követő felszámolási eljárás alatt meg volt a reális esélye annak, hogy megtérül a felperes követelése. Az alperesek önkényesen kötötték a behajthatatlanság megállapíthatóságát a kényszertörlési eljárás kezdetéhez, az ugyanis nem lejárt és ki nem fizetett adótartozás miatt indult, hanem amiatt, hogy a cég nem nyújtotta be az adóhatósághoz a törvény által megkívánt beszámolót. Ez a kényszertörlési eljárás semmiképpen nem jelent behajthatatlanságot, „mivel utóbbi mögött e tartozás kapcsán előállott fizetési képtelenség kell hogy álljon, cég esetében pedig ennek még kell, hogy legyen egy plusz aktusa is, az, hogy ezt az állapotot a Cégbíróság legitimálja, ez a cég megszűnésével megtörtént, az erről szóló behajthatatlansági igazolást pedig a felszámoló kiadta”. A felülvizsgálati kérelem [11] A II. rendű alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül hatályon kívül helyezését, és a követelés elévülésére hivatkozással a keresetet elutasító határozat hozatalát kérte. [12] Előadta, hogy a jogerős ítélet sérti a régi Ptk. 326. §

(2)bekezdését, valamint az Alkotmánybíróságról szóló

1. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.)
2. §

(1)Kúria V.Pfv.21.064/2022/3 4 bekezdését, mert a másodfokú bíróság az Alkotmánybíróság 679/B/

1. számú határozatának (a továbbiakban: AB határozat) indokaival ellentétesen értelmezte a PJE határozatot. [13] A II. rendű alperes érvelése szerint a behajthatatlanság megállapítását jogszabály nem köti meghatározott körülményekhez, formai eljárásokhoz. A PJE-nek az a mondata, hogy „amíg a főkötelezettől való behajthatatlanság akár felszámolási, akár végrehajtási eljárás során nem lesz megállapítható”, csak példálózó jellegű, mert nem jogkérdés, hanem ténykérdés, hogy mikor válik nyilvánvalóvá a kötelezettel szembeni behajthatatlanság. A behajthatatlanságot egyértelművé tevő tény, hogy az adóhatóság – az adóbehajtási intézkedések meghiúsulása miatt – kényszertörlési eljárást kér és ennek az eljárásnak a lefolytatását nyilvánosan el is rendelik. A kényszertörlési eljárás elrendelésével egyértelművé vált, hogy a Bt.-vel szemben nem lehet a követelést behajtani, hiszen az igényérvényesítésben előjogokkal rendelkező adóhatóság sem járt eredménnyel, továbbá a társaságnak csak a minimális tagi betét volt az ismert vagyona. A felperes ezáltal abba a helyzetbe került, hogy teljesítést követelhetett a mögöttes felelős alperesektől. A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem [14] A Pp.
2. §

(1)-

(2)bekezdése alapján kizárt felülvizsgálat engedélyezését a II. rendű alperes a Pp. 409. §

(2)bekezdés a), b) pontja, és

(3)bekezdése alapján kérte. [15] A kérelme értelmében a felülvizsgálat engedélyezése a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében indokolt, mert a másodfokú bíróság a PJE határozat alkotmányosságát vizsgáló AB határozat megállapításával ellentétesen jutott arra a következtetésre, hogy az elévülés a behajthatatlanságig (

1. január 13.) nyugodott. Az AB határozat szerint „Azzal, hogy a jogegységi határozat nem sorolja fel a behajthatatlanság igazolt megállapíthatóságának eseteit – mely akár felszámolási, akár végrehajtási eljárás során bekövetkezhet – nem okoz jogbizonytalanságot”. A PJE határozat
2. pontja azzal az alkotmányjogi értelmezéssel alkalmazható, hogy mindig egyedileg, az adott ügy körülményei alapján kell megítélni azt, mikor nincs már meg a reális lehetősége annak, hogy a követelés a főkötelezettől behajtható, azaz mikor válik bizonyossá, hogy a főadós vagyona a követelést nem fedezi. Abból, hogy a PJE határozat taxatíve nem sorolja fel a behajthatatlanság igazolt megállapíthatóságának eseteit az következik, hogy a követelés jogosultja nem várhat az igényérvényesítéssel addig, amíg a behajthatatlanságot külön eljárásjogi határozat megállapítja. Az elévülést nyugtató körülmény megszűnése nem hatósági megállapítástól függ, hanem esetről-esetre különböző lehet. Az adott ügy körülményei alapján kell megítélni, hogy az elévülés meddig nyugszik. A másodfokú bíróság azáltal, hogy nem az alkotmánybírósági értelmezéssel alkalmazta a PJE határozat
3. pontját, megsértette a Ptk.
4. §

(2)bekezdését és az Abtv. 39. §

(1)bekezdését. A Kúria döntése és jogi indokai [16] A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem nem alapos. Kúria V.Pfv.21.064/2022/3 5 [17] A Kúria elsőként arra mutat rá, hogy a felülvizsgálat engedélyezése a fél kérelmén alapul, amelyhez a Kúria a Pp. 2. §

(2)bekezdése szerint kötve van. Ebből következően csak olyan okból engedélyezheti a jogerős ítélet felülvizsgálatát, amelyre a fél az engedélyezés iránti kérelmében hivatkozik. [18] A Pp. 409. §

(2)bekezdés a) pontja alapján a Kúria akkor engedélyezheti a felülvizsgálatot, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása miatt indokolt. [19] A felülvizsgálat engedélyezésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 1/2021. (VII. 12.) PK véleményben (a továbbiakban: PK vélemény) adott értelmezés szerint a Pp. 409. §

(2)bekezdés a) pontja első fordulata alapján a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében akkor engedélyezhető a felülvizsgálat, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban – ideértve a Legfelsőbb Bíróság által 2012. január 1-jét megelőzően meghozott és a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 195. §

(1)bekezdésében foglaltak szerint továbbra is „alkalmazható” irányelvben, elvi döntésben, kollégiumi állásfoglalásban vagy a kollégiumi véleményben értelmezett jogkérdéseket is – a Kúria jogegységi határozatban, vagy az általa a Bírósági Határozatok Gyűjteményében (BHGY) közzétett eseti határozatban még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy az eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. [20] A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemben maga a II. rendű alperes hivatkozott arra, hogy a PJE határozat a mögöttes felelősséggel kapcsolatban állásfoglalást tartalmaz abban a jogkérdésben, hogy nyugodhat-e az elévülés egy olyan időszak alatt, amikor a jogosultnak módja van perelni a mögöttes felelőst is, fennáll-e a perlési lehetőség ellenére a követelés érvényesítésének a Ptk. 326. §

(2)bekezdése szerinti akadálya. Az a felvetése pedig, hogy az ügy körülményei alapján a behajthatatlanság megállapítható-e, nem jogkérdés, hanem ténykérdés. Az alperesek egyébként az elsőfokú eljárás során nem hivatkoztak a Bt. elleni kényszertörlési eljárásra, azzal kapcsolatban a másodfokú bíróság – a fellebbezésben előadottakra tekintettel – csupán megjegyzést tett a jogerős ítéletben. A Kúria ezért azt állapította meg, hogy a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemben előadottakból nem következik az egységes jogalkalmazás biztosításának szükségessége. Önmagában a felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős ítélet vélt vagy valós jogszabálysértő volta nem ad lehetőséget a felülvizsgálat engedélyezésére. [21] A Pp. 409. §

(2)bekezdés a) pont második fordulata a PK véleményben adott értelmezés szerint abban az esetben teszi lehetővé a felülvizsgálat engedélyezését, ha az a joggyakorlat továbbfejlesztése érdekében indokolt. A II. rendű alperes engedélyezés iránti kérelme elvi jelentőségű jogkérdés felvetése hiányában ez okból sem lehet alapos. [22] A Pp. 409. §

(2)bekezdés b) pontja abban az esetben teszi lehetővé a felülvizsgálat engedélyezését, ha a fél által állított jogszabálysértés vizsgálata a felvetett jogkérdés különleges súlya vagy társadalmi jelentősége miatt indokolt. A jogerős ítélet felülvizsgálata e jogszabályi rendelkezés első fordulata szerint akkor lehetséges, ha a vizsgált jogkérdés az Kúria V.Pfv.21.064/2022/3 6 egyedi ügyön – különleges súlyára tekintettel – túlmutat. A rendelkezés második fordulatának megfelelően pedig a felülvizsgálat akkor engedélyezhető, ha a fél által állított jogszabálysértés vizsgálata a felvetett jogkérdés társadalmi jelentősége miatt indokolt. A Kúria a felülvizsgálatot ezekben az esetekben is csak akkor engedélyezi, ha az adott jogkérdésben korábban még nem foglalt állást kötelező ítélkezési gyakorlatában (PK vélemény 3. pont). A törvény helyes értelmezéséhez általános társadalmi érdek fűződik, ez azonban önmagában nem eredményez a felülvizsgálat engedélyezéséhez szükséges kivételes helyzetet. [23] A Pp. 409. §

(3)bekezdése alapján a Kúria akkor engedélyezi a felülvizsgálatot, ha az ítélet a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben eltér. A II. rendű alperes a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmében nem hivatkozott arra, hogy a jogerős határozat eltér valamely korábban közzétett döntéstől. A jelen esetben ezért a mérlegelést nem tűrő engedélyezési ok fennállása sem volt megállapítható. [24] Mindezekre tekintettel a II. rendű alperes kérelmében hivatkozott okból a felülvizsgálat nem engedélyezhető, ezért a Kúria a Pp. 411. §

(1),

(2)bekezdése szerint megtagadta a jogerős ítélet felülvizsgálatát. [25] A II. rendű alperes személyes költségmentessége folytán le nem rótt eljárási illeték a Pp. 102. §

(6)bekezdése alapján az állam terhén marad. [26] A Kúria a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemről a Pp. 411. §

(1)bekezdése szerint tárgyaláson kívül határozott. [27] A végzése ellen a Pp. 407. §

(1)bekezdés d) pontja értelmében felülvizsgálatnak nincs helye. A határozat elvi tartalma: Ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vetett fel, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi határozatban már állást foglalt, a felülvizsgálat nem engedélyezhető. Önmagában a felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős ítélet vélt vagy valós jogszabálysértő volta nem ad alapot a felülvizsgálat engedélyezésére. A jogerős ítélet felülvizsgálata a Pp. 409. §

(2)bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben is csak akkor engedélyezhető, ha a Kúria az adott jogkérdésben korábban még nem foglalt állást kötelező ítélkezési gyakorlatában. Ha a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmében a fél nem hivatkozik arra, hogy a jogerős határozat eltér a Kúria valamely korábban közzétett döntésétől, nem áll fenn a mérlegelést nem tűrő engedélyezési ok. Kúria V.Pfv.21.064/2022/3 7 Az alkalmazott jogszabályok: 2016. évi CXXX. törvény 409. §

(2)bekezdés a), b) pont,

(3)bekezdés, 411. §

(1)bekezdés Záró rész Budapest,

1. október
2. dr. Puskás Péter s.k. a tanács elnöke, dr. Magosi Szilvia s.k. előadó bíró, Dr. Csesznok Judit Anna s.k. bíró