A határozat elvi tartalma: A meghatározott törvényi feltételek fennállása hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadását meg kell tagadni. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VI.37.270/2025/
- A tanács tagjai: Dr. Kurucz Krisztina a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró Dr. Dobó Viola bíró Dr. Rák-Fekete Edina bíró A felperes: felperes cím1 A felperes képviselője: Dr. Balogh Judit Enikő ügyvéd cím2 Az I. rendű felperesi érdekelt: I. rendű felperesi érdekelt cím3 A II. rendű felperesi érdekelt: II. rendű felperesi érdekelt cím4 A III. rendű felperesi érdekelt: III. rendű felperesi érdekelt cím5 Az I. rendű alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala cím6 Az I. rendű alperes képviselője: Dr. Farkas László Zoltán kamarai jogtanácsos Kúria VI.Kfv.37.270/2025/5-I 2 A II. rendű alperes: Pest Vármegyei Kormányhivatal cím7 A II. rendű alperes képviselője: Dr. Bittsánszky Géza Ádám kamarai jogtanácsos A per tárgya: termőföld engedély nélküli más célú hasznosítása tárgyában indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: I. rendű alperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék
- január
- napján kelt 110.K.704.252/2023/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az I. rendű alperes a ...... helyrajzi számon nyilvántartott, szántó és gazdasági épület művelési ágú, a természetben cím8 szám alatt található ingatlanon (a továbbiakban: Ingatlan)
- szeptember
- napján tartott helyszíni szemlét követően a felperessel szemben földvédelmi eljárást indított az Ingatlan engedély nélküli más célú hasznosítására hivatkozással. [2] A felperes
- november
- napján, majd
- december
- napján előterjesztett kérelmében az Ingatlan más célú hasznosításhoz utólagos hozzájárulás megadását kérte. [3] A II. rendű alperes - I. rendű alperes megkeresésére - PE/TV/01442-2/
- számon talajvédelmi szakkérdésben, az Ingatlan eredeti állapota helyreállításához szükséges talajvédelmi feladatokról adott ki állásfoglalást. [4] Az I. rendű alperes
- szeptember
- napján kelt 10.110/2/
- számú határozatával elrendelte az Ingatlan eredeti ingatlan-nyilvántartásban rögzített művelési ágú és minőségi osztályú állapotának helyreállítását, melynek elvégzésére a határozat kézhezvételétől számított 90 napon belül a felperest kötelezte. [5] A felperes az I. rendű alperes határozatát
- október
- napján átvette, azzal szemben
- november
- napján keresetet, a jogorvoslati határidő túllépése miatt igazolási kérelmet terjesztett elő. A jogerős ítélet Kúria VI.Kfv.37.270/2025/5-I 3 [6] Az elsőfokú bíróság
- január
- napján kelt 110.K.704.252/2023/
- számú végzésével a felperes igazolási kérelmének helyt adott, majd a
- sorszámú ítéletével az I. rendű alperes határozatát megsemmisítette és a hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. Az ítélete [75]-[81] bekezdéseiben részletesen kifejtette, hogy az I. rendű alperes
- sorszámon előterjesztett, az igazolási kérelemnek helyt adó
- sorszámú végzés megváltoztatására irányuló kérelmének, a keresetlevél visszautasításának miért nincs jogszabályi lehetősége. [7] A kereset körében megállapította, az I. rendű alperes a közigazgatási eljárásban nem biztosította a felperesnek, hogy valamennyi bizonyítékot megismerjen, továbbá határozatának tényállása hiányos, azt nem tisztázta a döntéshozatalhoz szükséges mértékben. A felülvizsgálati kérelem, befogadás iránti kérelem [8] Az I. rendű alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítéletnek a
- sorszámú végzésre kiterjedő hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdés a) pontja alapján. [9] A befogadhatóság körében felülvizsgálati kérelme III. pontjában a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)és
- ad)alpontjaira, valamint a
- b)pontjára hivatkozott. [10] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítéletének a 3. sorszámú, a felperes igazolási kérelmének helyt adó végzésre vonatkozó része inadekvát indokolást tartalmaz, mely végzés a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 149. §
(1)bekezdése, 150. §
(1)bekezdése, valamint 151. §
(2)bekezdése alapján jogszabálysértő. A
- sorszámú végzés és annak az elsőfokú ítéletben kifejtett indokolása súlyosan sérti a Kp.
- §
(1)bekezdés g) pontja alapján irányadó Pp. igazolási kérelemre vonatkozó szabályait, mivel azok félreértelmezésével adott helyt a felperes kérelmének. A kimentes körében a felperes jogi képviselőjének saját mulasztására vonatkozó indokait fogadta el, holott nem a felperes jogi képviselője mulasztott, hanem maga a felperes. Tekintettel arra, hogy a 3. sorszámú végzés jogszabálysértő, ezért az érdemi határozat is az, mivel az igazolási kérelmet elbíráló jogszerű döntés esetén az elsőfokú bíróság érdemben nem is határozhatott volna, a keresetlevelet a Kp. 48. §
(1)bekezdés i) pontja alapján vissza kellett volna utasítani. [11] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)és
- ad)alpontjaival összefüggésben arra mutatott rá, hogy a Kp. utaló szabálya alapján alkalmazandó Pp. 149-151. §-aiban szabályozott fontos eljárási jogintézményt, a mulasztást és annak igazolását érinti a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogkérdés, mely jelentős és nagy számban fordul elő, téves bírósági alkalmazása felveti a joggyakorlat megbomlásának a veszélyét. A bírósági eljárásban felhívta az elsőfokú bíróság figyelmét a Kúria Kpkf.IV.39.254/2022/2. számon meghozott, az elsőfokú végzéssel teljesen ellentétes döntésére. [12] Álláspontja szerint a jogerős ítélet indokolása ([75]-[81] bekezdések) ellentmondásos, hiányos és félrevezető, nem felel meg a Pp. 346. §
(5)-
(6)bekezdéseiben foglalt elvárásoknak, emellett a Pp. „mulasztás és annak igazolása” cím alatt szabályozott rendelkezéseinek helytelen jogértelmezése és helytelen bírósági alkalmazása, mint az ügy érdemére kiható jogszabálysértés alapvető eljárási jogának sérelmét eredményezte. Sérült a Kp. 2. §
(2)-
(3)bekezdései alapján a tisztességes, költségtakarékos eljáráshoz és koncentrált pervitelhez fűződő joga azzal, hogy az elsőfokú bíróság a felperes igazolási kérelmének jogsértő módon helyt adott és a keresetlevelet nem utasította vissza, amit hivatalból kellett volna megtennie. Kúria VI.Kfv.37.270/2025/5-I 4 [13] A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja alapján arra mutatott rá, hogy az elsőfokú ítélet és a
- sorszámú végzés eltért a Kúria Kfv.IV.37.644/2023/
- számú végzésének [11]-[13] bekezdéseiben kifejtett jogi állásponttól és a végzésben kifejtett elvi tartalomtól. [14] A felülvizsgálati kérelem IV. pontjában ismertette a tényállást, a védiratában előadottakat, az irányadó jogszabályokat, jogi érvelését. A Kúria döntése és jogi indokai [15] A felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. [16] A Kp.
- §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt - a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [17] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [18] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet – az I. rendű alperes befogadási kérelmében megjelölt indokok mellett – a Kp. 118. §
(1)bekezdésében foglalt valamennyi befogadási ok alapján megvizsgálta, és megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn. [19] A befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót. Ebből következően a befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. Önmagában a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő jellegére hivatkozás nem alapozza meg a befogadást. [20] A Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása – a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpont – érdekében a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős határozat olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogi értelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A Kúria a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel a továbbiakban nem indokolt (Kfv.37.567/2023/2., Kfv.37.232/2023/2.). [21] Az I. rendű alperes felülvizsgálati kérelmében a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontjára, az ügy érdemét adó elvi jelentőségű jogkérdésként az elsőfokú bíróság 3. sorszámú, a felperes igazolási kérelmének helyt adó döntésére hivatkozott, mely azonban a Kp. 115. §
(1)bekezdése alapján felülvizsgálattal nem támadható. Az a körülmény, hogy az Kúria VI.Kfv.37.270/2025/5-I 5 elsőfokú bíróság a
- sorszámú, az igazolási kérelemnek helyt adó végzés jogi indokait - az I. rendű alperes perben előadott kifogása alapján - a jogerős ítélet [75]-[81] bekezdéseiben kifejtette, nem ad lehetőséget e döntéssel szembeni jogorvoslatra, figyelemmel a Pp.
- §
(2)bekezdésére is. Az I. rendű alperes a per tárgyával, a termőföld engedély nélküli más célú hasznosításával összefüggésben széttartó bírói gyakorlatra a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, a jogegység megbomlásának a veszélyére nem hivatkozott, ilyet a Kúria sem tárt fel jelen ügyben. [22] Elvi jelentőségűnek, és így a felülvizsgálati eljárás lefolytatására alapul szolgáló jogkérdésnek az olyan jogkérdések minősülnek, amelyek egy adott jogi norma tartalmával, ahhoz kapcsolódó jogkövetkezményekkel, illetve a jogi norma alkalmazhatóságával kapcsolatosak. Az I. rendű alperes által megjelölt jogkérdés, és a Pp. 149-151. §-ai azonban a felülvizsgálattal nem támadható végzéssel összefüggésben merültek fel, a jogerős ítélet befogadhatósága körében nem vizsgálhatók. [23] Társadalmi jelentőségre alapozott oknál fogva [Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpont] a befogadási feltétel azt követeli meg, hogy a döntés a társadalom szélesebb körére – legalább áttételesen – jogi hatást gyakoroljon. Az I. rendű alperes erre a befogadási okra nem hivatkozott, a Kúria sem tárt fel olyan jogkérdést, ami a társadalom széles körét érintené és kúriai iránymutatást igényelne. Ennek hiányában a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontja szerinti befogadás nem indokolt. [24] Az Európai Unió Bírósága (EUB) előzetes döntéshozatali eljárása kezdeményezésének szükségességét az I. rendű alperes nem valószínűsítette, illetve az ügy sem vetett fel az uniós jog értelmezését igénylő kérdést az Európai Unió működéséről szóló szerződés 267. cikke értelmében. Mindezek hiányában a felülvizsgálati kérelem a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ac)alpont alapján sem volt befogadható. [25] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontjára hivatkozás esetén a befogadási okot a Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint indokolással alá kell támasztani, mégpedig kifejezetten a befogadhatóság körében. A kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási jogszabálysértésre alapozott felülvizsgálat a tisztességes eljárás kontrollját jelenti. Az egységes gyakorlat szerint az alapvető eljárási jogok megsértése vagy az egyéb eljárási szabályszegés nem önmagában, hanem az adott ügy egészének összefüggésében, az összes körülmény mérlegelésével értékelendő, mivel nem valamennyi, hanem csak az ügy érdemére kiható jogszabálysértés esetén biztosítja a felülvizsgálati kérelem befogadását. Az I. rendű alperes a jogsérelmet abban jelölte meg, hogy az elsőfokú bíróság a felperes igazolási kérelmének jogsértő módon helyt adott és a keresetlevelet nem utasította vissza, ami úgyszintén a felülvizsgálattal nem támadható 3. sorszámú végzéssel összefüggésben merült fel. [26] Az elsőfokú ítélet ellentmondásos, hiányos indokolása, az indokolás megfelelő kimunkálásának vizsgálata az érdemi felülvizsgálat és nem a befogadás körébe tartozik (Kfv.35.674/2021/2.). Az I. rendű alperes hivatkozásával szemben az elsőfokú bíróság a tényállást a Kp. 78. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 279. §
(1)bekezdése szerint állapította meg, döntésének jogi indokolása a Kp. 84. §
(2)bekezdés folytán alkalmazandó Pp. 346. §
(5)bekezdésében foglaltaknak megfelel. Az elsőfokú bíróság ítélete indokolásában részletesen ismertette álláspontját, az I. rendű alperes által felvetett eljárási és anyagi jogi jogsértéseket vizsgálta, indokolási kötelezettségének eleget tett, felülmérlegelésre a Kúriának nincs jogszabályi lehetősége. Az ügy érdemére kiható jogszabálysértés hiánya miatt sem volt indokolt tehát a felülvizsgálati kérelem befogadása. [27] Az I. rendű alperes felülvizsgálati kérelmében a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- b)pontjához kapcsolódóan megjelölte a Kúria. Kfv.IV.37.644/2023/2. számú eseti döntését. A Kúria a hivatkozott döntést megvizsgálva megállapította, hogy az a felülvizsgálati kérelem Kúria VI.Kfv.37.270/2025/5-I 6 előterjesztésére vonatkozó jogorvoslati határidő elmulasztása miatti igazolási kérelem elbírálására vonatkozott. Jelen eljárásban meghozott elsőfokú ítélet az Ingatlan engedély nélküli más célú hasznosítása tárgyában született, a közigazgatási határozat jogszerűségét, az I. rendű alperes eljárását vizsgálta. Az elsőfokú bíróság a felperes igazolási kérelmét 3. sorszámú fellebbezéssel nem támadható végzésével elbírálta, a jogerős ítélet az igazolási kérelemmel összefüggésben a mérlegelési szempontokat tartalmazza, melynek jogszerűsége jelen eljárásban már nem volt vizsgálható, így ügyazonosság hiányában a felülvizsgálati kérelem a Kp. 118. §
- b)pontja alapján sem volt befogadható. [28] A Kúria megállapította, hogy az I. rendű alperes felülvizsgálati kérelme felsőbírósági iránymutatást igénylő kérdést nem tartalmaz, ezért a rendkívüli jogorvoslati eljárásnak minősülő felülvizsgálati eljárás lefolytatását nem minősítette indokoltnak. [29] Mindezek folytán Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdés alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma [30] A meghatározott törvényi feltételek fennállása hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadását meg kell tagadni. Záró rész [31] A végzés ellen a Kp. 116. § d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [32] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. Budapest,
- május
- Dr. Kurucz Krisztina sk. a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. bíró Dr. Dobó Viola sk. bíró Dr. Rák-Fekete Edina sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő