A határozat elvi tartalma: A munkáltatót terhelő kötelezettség, hogy a munkavégzést úgy szervezze meg, hogy a munkavállaló a munkaköri feladatait teljesíteni tudja. Ha a munkavállaló csak az egyik munkaköri feladatát tudja emiatt teljesíteni, az nem minősülhet munkaköri kötelezettség megszegésének. Győri Ítélőtábla Az ügy száma: Mf.V.30.050/2024/
- Felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: dr. Bayer Mónika Anna ügyvéd (cím4) Az alperes: alperes1 (cím2.) Az alperes képviselője: Papcsák Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Trencsán Gábor ügyvéd; cím3) A per tárgya: munkaviszony jogellenes megszüntetése Az elsőfokú bíróság neve és a fellebbezéssel támadott határozatának száma: Veszprémi Törvényszék, 28.M.70.105/2023/
- A fellebbezést előterjesztő fél és a fellebbezés sorszáma: Alperes,
- Ítélet Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Győri Ítélőtábla V.Mf.30.050/2024/6* 2 Az ítélőtábla kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 378.460 (háromszázhetvennyolcezer-négyszázhatvan) forint másodfokú perköltséget. Az ítélőtábla kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a „NAV Bírósági határozatban megállapított eljárási illetékbevételi számla” megnevezésű 10032000-01070044-09060018 számú költségvetési számlára 173.506 (százhetvenháromezer-ötszázhat) forint feljegyzett fellebbezési illetéket. A fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedését követő
- napon válik esedékessé. Az illeték megfizetése során közleményként fel kell tüntetni az illetékfizetési kötelezettséget tartalmazó jogerős bírósági határozatot hozó bíróság megnevezését és a bírósági ügyszámot, valamint az alperes adószámát is. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] A másodfokú bíróság által irányadónak tekintett tényállás szerint a munkáltató személyében bekövetkezett változást követően a felperes
- január
- napjától munkaviszonyban állt az alperessel. A felperes munkavégzésének helye a létesítmény1, munkaideje napi 8 óra volt. A felperes
- augusztus
- napján kelt munkaköri leírása szerint munkaköre uszodamester. A munkaköri leírásban meghatározásra került, hogy a medence szolgálati hely általában az a terület, ahonnan az úszómester, vízőr a rá bízott medencéket a lehető legjobban belátja. Az úszómesternek szigorúan tilos volt a medence szolgálati helyet elhagyni, a medenceteret csak akkor hagyhatta el (záráskor), ha a vendégek (bérlők) elhagyták a medencét. A medence szolgálati helyét szükség esetén az úszómester/vízőr csak akkor hagyhatta el, ha létesítményvezető útján gondoskodott a leváltásáról. Az úszómestert/vízőrt leváltani még rövid időre is csak úszómesteri, vízőri vagy edzői képesítéssel rendelkezőnek lehetett, kivételt csak a rendkívül sürgős elsősegélynyújtás képezett. [2] A munkaköri leírásban szerepel, hogy az üzemidő kezdetén el kellett foglalnia a helyét a medencénél, szolgálati ideje alatt ügyelni kellett arra, hogy a látogatók úszósapkában vagy bekötött fejjel menjenek a vízbe, továbbá feladata volt a rendre és a fegyelemre történő ügyelés. Figyelemmel kellett kísérnie a medencében tartózkodókat, a bizonytalanul úszókat vagy úszni nem tudókat ki kellett tessékelnie a mély vízből. A feladatát úgy kellett ellátnia, hogy megelőzzön minden vízibalesetet. Az úszómester/vízőr szolgálati ideje alatt más tevékenységgel nem foglalkozhatott, csak a medencének és a környezetének felügyeletével és tisztán tartásával. A munkakör részét képezte nyitvatartási időben a 25 méteres úszómedence és a tanmedence folyamatos takarítása; a járólap felületet minimum napi kétszer, igény szerint többször slagozással, üzemzáráskor vegyszeres takarítással való tisztántartása. Az úszómester köteles volt minden rendellenes állapotról, műszaki és egyéb hibákról jelentést tenni a létesítményvezetőnek és sürgősen gondoskodni a hiba elhárításáról. Győri Ítélőtábla V.Mf.30.050/2024/6* [3] 3 A felperes havi bruttó személyi alapbére 406.095 forint volt. [4] Az alperes a település1i uszoda műszaki üzemelési feladatainak ellátását kiszervezte az cég1-nek, ugyanakkor a felperes, és az összes uszodamester részére előírta, hogy az alperes érdekeit szem előtt tartva együtt kell működniük a gépészeti feladatokat is ellátó Kft-vel. A műszaki üzemeltető feladatai a felperes munkaköri leírásában is szerepeltek. [5] A felperes és az cég1 között
- március
- napjával megbízási szerződés jött létre, melynek értelmében a felperes a létesítmény2nál elvégezte a homokszűrők visszamosatását, és a hozzá tartozó vízmérőórák állását az üzemi naplóba rögzítette, a vegyszeradagolókra kötött vegyszerkannák állapotát ellenőrzi, szükség szerint azok cseréjét, a medence állapota szerint a medencék víz alatti porszívózását, a medencefenék takarítását elvégezte. A feladat ellátása során figyelemmel kellett lennie a tanuszoda nyitvatartási rendjére oly módon, hogy nyitvatartás előtt vagy után kellett az ellenőrzést elvégezni. A megbízási szerződés szerint a megbízási díj havi 40.000 forint volt. [6] Az alperesnél felperessel azonos munkakörben dolgozó két munkavállalón kívül más nem rendelkezett úszómester/vízőr képesítéssel, így tanú1 létesítményvezető sem. A felperes
- október
- napján úgy volt beosztva, hogy rajta kívül más uszodamester nem dolgozott. [7] A gépészeti naplót az uszodamesterek vezették, melyben az adott napra beosztott uszodamester, mint gépész került bejegyzésre. A gépészeti napló nyitásának és zárásának időpontja minden esetben az aznapi uszodamesteri beosztás szerinti időponttal egyezett. [8] Az uszodamesterek, mint gépészek az uszodában lévő úszómedence és tanmedence hőfokát, klór és PH értékét kétóránként ellenőrizték az úszómedencéből, valamint egy alkalommal az automata mérőműszeren. Napi szinten ellenőrizték a medencéket betápláló vízórák induló és záró állását, valamint az összes nyitó és záró vízóra, és gázóra állást, a szűrőnyomásokat. Bejegyzést készítettek a naplóba az adott napon elvégzett karbantartási munkáról. A kénsavat napi szinten, a hipót körülbelül hetente pótolták, ezen túlmenően 1-1,5 hetente algagátlóztak, körülbelül ugyanilyen időközönként a padlót vízlágyító szerrel kezelték, ezen felül a medencéket hetente egyszer kiporszívózták. Naponta végezték a medencék visszamosatását. [9] A gépészeti naplóban rögzítették az úszó- és tanmedence mosatásának időpontját is, az úszómedence mosatásának ideje zárás előtt fél órával kezdődött meg, míg a tanmedencét az aznapi zárás után 10 perccel kezdték el átmosatni. [10] Az alperes a felperessel
- október
- napján azonnali hatályú felmondást közölt, melyet a munka törvénykönyvéről szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)
- §
(1)a) pontjára alapított. A felmondás indokolása szerint a létesítmény1 létesítményvezetőjének tájékoztatása szerint
- október
- napján 18:02 perckor a felperes a munkavégzésének helyszínét elhagyta, helyettesítéséről nem gondoskodott és közvetlen felettesét sem értesítette, továbbá ezen magatartását a történtek óta semmilyen módon nem indokolta. A felmondásban megjelölésre került a 37/
- (X. 18.) NM rendelet (a továbbiakban: NM rendelet)
- melléklet
- pontja, amely szerint a fürdőmedence mellett teljes uszodaidő alatt szakképzett Győri Ítélőtábla V.Mf.30.050/2024/6* 4 úszómesternek kell szolgálatban lennie. Az indokolás szerint ezen magatartásával felperes veszélyeztette a tanuszodát igénybe vevő vendégek egészségének biztonságát, távollétével az alperes nem tudott eleget tenni az NM rendelet által előírt és hivatkozott kötelezettségének. Ezen túlmenően felperes a cselekményével megsértette az Mt.
- §
(1)bekezdésében rögzített kötelezettségét, és az Mt. 52. §
(1)- b)és
- c)pontjában foglaltakat. A felmondás értelmében a munkakörét és szakképzettségét megvizsgálva megállapítható, hogy a felperes feladatai kizárólag a munkavégzésének helyén való személyes jelenléttel, az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal végezhető el, ezért felperes 2023. október 9. napján munkavégzésének helyéről történő igazolatlan eltávozásával, a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegte. [11] A felmondásban rögzítésre került az is, hogy felperes 2023. március 29-én 10 percre őrizetlenül hagyta a munkavégzésének helyszínéül szolgáló tanuszoda medencét, beosztása szerinti munkahelyét, ezért 2023. április 12-én írásbeli figyelmeztetésben részesült. [12] Az indokolás szerint 2023. október 9. napján a felperes által tanúsított magatartás a munkaviszony fenntartását a munkáltató részéről lehetetlenné teszi, ezért az azonnali hatályú felmondásról döntött. [13] A felperes módosított kereseti kérelmében az azonnali hatályú felmondás jogellenességének jogkövetkezményeként 1.918.825 forint elmaradt munkabér, és 290.000 forint elmaradt rendszeres juttatás megfizetésére kérte kötelezni az alperest. [14] A felperes keresetlevelében vitatta a felmondás indokolásának valósságát abban a tekintetben, hogy a tanuszoda területét elhagyta, mert a medenceterületet hagyta el 2 percre egyéb feladatai elvégzése miatt és ez idő alatt rálátása volt a medencére. Ebben az időszakban a medencéknél csak kisebb csoportok tartózkodtak oktatási céllal, ezért két úszásoktató is volt a medencében. A felperes szerint a létesítményvezető alkalmazása óta egy alkalommal sem gondoskodott arról, hogy megfelelő végzettségű személy leválthassa. A felperes vitatta a 2023. április 12. napján kelt, részére átadott írásbeli figyelmeztetés megalapozottságát. A medencetér elhagyásával kapcsolatosan előadta, hogy a munkaköre ellátása során több, az intézményvezető által meghatározott feladatot kellett elvégeznie, amelyet csak úgy lehet teljesíteni, ha megsérti a munkaszerződést és a munkaköri leírásában rögzítetteket. Az intézményvezető több alkalommal olyan utasításokat adott (udvartakarítás, gépház és bejárat takarítása), amelyek ezzel ellentétesek voltak. A felperes előadta, hogy az uszodamesterek részére napi feladatlista került meghatározásra, melyet csak munkaköri feladataik megsértésével lehetett végrehajtani. [15] Előadta továbbá, hogy az alperesnél „haveri alapon” ment a munkavállalók megítélése a közvetlen vezetői szintről. Ezzel kapcsolatban hivatkozott arra, hogy több panasz érkezett már szóban és írásban is munkatársaira, azonban velük szemben az alperes intézkedést nem tett. Más uszodamesterek is rendszeresen elhagyták a medenceteret, ha együtt voltak beosztva, azonban velük szemben semmilyen szankciót nem alkalmazott az alperes. A napi feladatlista bevezetése előtti időszakban volt olyan munkatársa, aki nyíltan nem végezte el a feladatait, ennek ellenére vele szemben semmilyen alperesi intézkedés nem Győri Ítélőtábla V.Mf.30.050/2024/6* történt. A felperes álláspontja megkülönböztetésnek minősül. 5 szerint ez vele szemben jelentős hátrányos [16] A felperes arra is hivatkozott, hogy a munkaviszonya megszüntetése mögött személyes sértettség áll, amely miatt többször tett szóban és írásban is panaszt. Arra is hivatkozott, hogy sem az NSÜ hivatalos oldalán, sem az uszoda épületében, sem a település1i Polgármesteri Hivatal hivatalos internetoldalán nem volt álláspályázat a létesítmény2ra vonatkozóan úszómesteri állásra, ennek ellenére település2i lakóhelye szerinti önkormányzat hivatalos közösségi hálózat1 oldalán közzétettek úszómesteri állásra felhívást. Ezt személyes jelzésnek vette lakóhelyének polgármestere részéről, mely miatt közérdekű adatigénylést kezdeményezett. A felperes szerint a település2i polgármester személyével szembeni nemtetszését fejtette ki a feletteseinek, és a felmondás ezen okból is történt. [17] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a felmondásban meghatározott indok valós arra tekintettel is, hogy a felperes is elismerte, hogy elhagyta a medencét. Az, hogy a felperes előadása szerint rálátott a medencére nem elegendő, azt elhagyni nem lehet a munkaköri leírásban foglaltak szerint, ezért annak elhagyása már önmagában is az egyik legsúlyosabb kötelezettségszegés. A felperes nemcsak a medenceteret hagyta el, de még annak épületét is, ahonnan nem lehet rálátni a medencére. Az alperes szerint a felperes csak akkor hagyhatta volna el a medenceteret, ha leváltásáról gondoskodik. A felperes leváltása kezdeményezése nélkül hagyta el a medenceteret, ami szintén súlyos kötelezettségszegés. Az uszodában nem volt olyan feladat, amelynek elvégzése a medencetér elhagyását indokolta volna. Az alperes szerint az úszásoktatók nem úszómesterek, nem feladatuk az úszómesteri feladatok elvégzése, és esetleges jelenlétük nem mentesíti a felperest az úszómesteri kötelezettség elvégzése alól. Az alperes hivatkozott arra, hogy a felperes már korábban is írásbeli figyelmeztetésben részesült, melyre a perbelivel azonos kötelezettségszegés miatt került sor. Az alperes szerint a felperes nem jelölt meg olyan, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 8. §-ában felsorolt védett tulajdonságát, amelyre tekintettel a hátrányos megkülönböztetést vizsgálni lehetne, ezen túlmenően, ha még megállapítható is lenne, hogy a felperes által állított polgármesteri személyes sértettség valós indok, annak nincs relevanciája, mivel a felperes kötelezettségszegése miatt az azonnali hatályú felmondás jogszerű volt. Az alperes szerint nincs köze a felmondásnak a felperes és a település2i polgármester közötti vitának. [18] Az elsőfokú bíróság a 21. sorszámú végzésével kijavított 28.M.70.105/2023/20. számú ítéletével kötelezte az alperest, hogy a munkaviszony jogellenes megszüntetésére tekintettel fizessen meg a felperesnek 1.918.825 elmaradt munkabért és 290.000 forint elmaradt rendszeres juttatást. [19] Az elsőfokú bíróság kötelezte az alperest, hogy fizessen meg 196.468 forint elsőfokú illetéket, továbbá 5.394 forint állam által megelőlegezett perköltséget. [20] Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes munkavégzési helye a település1i uszoda volt, míg szolgálati helye a medencetér, amely a munkaköri leírás szerint az a terület, ahonnan a medencéket a lehető legjobban belátja. A felperes 2023. október 9. napján a beosztás szerinti munkaidejében a munkavégzési helyét nem hagyta el, hanem a medenceteret hagyta el, ezért a felmondás ezen indoka nem valós. Győri Ítélőtábla V.Mf.30.050/2024/6* 6 [21] Az elsőfokú bíróság szerint a felmondás azon indoka sem valós, mely szerint a felperes a medenceteret 18 óra 02 perckor hagyta el. Az elsőfokú bíróság a felperes nyilatkozata, az alperes által csatolt okirati bizonyítékok (kamerafelvétel, üzemelési napló) alapján nem tartotta ítéleti bizonyossággal megállapíthatónak, hogy a felperes a medencetér elhagyásakor a gépházban milyen feladatot hajtott végre. Az elsőfokú bíróság ezzel kapcsolatban azt állapította meg, hogy a felperesnek volt olyan munkakörébe tartozó feladata, amelynek elvégzéséhez a szolgálati helyét, a medenceteret el kellett hagynia. [22] Az elsőfokú bíróság a felperes helyettesítésével kapcsolatban azt állapította meg, hogy a felperes nem tudott 2023. október 9. napján olyan személyt megkérni a helyettesítésre, aki a munkaköri leírásában foglalt feltételeknek megfelelt, mivel rajta kívül nem volt az alperesnek ilyen munkavállalója azon a napon beosztva. Az alperesnél kialakult gyakorlat szerint ilyen esetben az uszodamester a pénztárost értesítette telefonon vagy személyesen, azonban ehhez is a medencetér 2 percet meghaladó elhagyására volt szükség. [23] Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az alperes olyan helyzetet teremtett, amelyben a felperes nem tudta ellátni egyidőben munkaköri kötelezettségeit, mivel nem tudott gondoskodni megfelelő képzettségű személy általi helyettesítéséről. A felperes azzal, hogy olyan időpontban hagyta el a medenceteret, amikor a tanmedencében két úszásoktató felügyelete alatt álló úszók voltak, nem teremtett a tanuszodát igénybe vevő vendégek egészségének biztonságát veszélyeztető helyzetet. [24] Az elsőfokú bíróság az azonnali hatályú felmondásában hivatkozott írásbeli figyelmeztetéssel kapcsolatban azt állapította meg, hogy amennyiben az alperes a felperest 2023 márciusában azért sújtotta írásbeli figyelmeztetéssel, mert medence visszamosatást végzett, és ezért elhagyta az medenceteret, akkor az írásbeli figyelmeztetés éppúgy jogellenes, mint az azonnali hatályú felmondás, mivel a munkaköri leírásban rögzített ezen feladat elvégzése érdekében mindenképpen el kellett hagynia a medenceteret. [25] Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az azonnali hatályú felmondás valótlan indokokat tartalmaz, továbbá azok nem is okszerűek, ezért a felperes munkaviszonya jogellenesen került megszüntetésre. Az elsőfokú bíróság ennek megállapítását követően a felperes egyenlő bánásmódra és joggal való visszaélésre való hivatkozását nem vizsgálta. [26] Az alperes határidőben előterjesztett fellebbezésében elsődlegesen az ítélet megváltoztatását, a kereset elutasítását kérte, másodlagosan az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Az alperes fellebbezésében a perköltség megállapítását a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet (a továbbiakban: IM) rendelet 3. §
(2)a) pontja és
(5)bekezdése alapján kérte azzal, hogy jogi képviselője áfa fizetésre kötelezett. [27] Az alperes szerint az elsőfokú bíróság a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 265. §
(1)bekezdés, 266. §
(1)bekezdés és a 279. §
(1)bekezdés megsértésével hozta meg ítéletét. Az elsőfokú bíróság a tényállást tévesen Győri Ítélőtábla V.Mf.30.050/2024/6* 7 állapította meg, és az abból levont következtetései is tévesek. Az alperes szerint a felperesnek nem volt olyan munkakörébe tartozó feladata, ami miatt a szolgálati helyét el kellett hagynia. A felperes azzal, hogy szolgálati helyét elhagyta, az úszómesterek legfontosabb feladatát – a balesetmegelőzést és az életmentést – nem tudta volna teljesíteni. A korábban kapott írásbeli figyelmeztetés a felperes ismételt kötelezettségszegését támasztja alá. [28] Az alperes szerint a felperes nem tudta bizonyítani a perben, hogy milyen munkaköri kötelezettsége érdekében hagyta el a medenceteret, azonban az elsőfokú bíróság ezt nem értékelte a felperes terhére. [29] Az alperes szerint az elsőfokú bíróság a kötelezettségszegés súlyosságát is megpróbálta csökkenteni, egyrészt az írásbeli figyelmeztetés figyelmen kívül hagyásával, másrészt a kötelezettségszegés eredményének vizsgálatával, harmadrészt a kötelezettségszegés tartamával. Az alperes szerint az írásbeli figyelmeztetést felperes a jogszabályi előírásoknak megfelelően nem támadta meg, ezért annak felülvizsgálata a jelen perben nem lehetséges. Az elsőfokú bíróság ezért jogellenesen állapította meg, hogy az írásbeli figyelmeztetés nem volt jogszerű. Az elsőfokú bíróságnak a felperes kötelezettségszegését a megelőző írásbeli figyelmeztetésre tekintettel még súlyosabban kellett volna értékelnie. [30] Az alperes szerint egy úszómester legfontosabb feladata, hogy elhárítsa a balesetveszélyt és szükség esetén életet mentsen, felperes nem bízhatott abban, hogy ezt egy olyan úszásoktató látja el helyette, akinek nem is szólt a távozásáról, továbbá nem is az alperes munkavállalója. A felperes ismételt, szándékos és súlyos kötelezettségszegésének értékelésekor nem lehet azt enyhítő tényezőként figyelembe venni, hogy a felperes távolléte alatt szerencsére nem történt baleset. [31] Az alperes a felperes keresetének összegszerűsége tekintetében vitatta, hogy a felperes kárenyhítési kötelezettségének megfelelően tett eleget. A felperes nem a képzettségének megfelelő állásokat pályázta meg, ha így tett volna, akkor legfeljebb három hónap alatt elhelyezkedhetett volna. [32] Az alperes álláspontja szerint a jelen perben nem az alperes, hanem a felperes perbeli magatartása vizsgálandó, azonban mivel az elsőfokú bíróság többször visszatért erre ítélete indokolásában, az alperes hivatkozott a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény 1:
- §-ára, amely szerint az alperes a felperes felróható magatartására hivatkozhat akkor is, ha esetleg maga is felróhatóan járt volna el. [33] Az alperes fellebbezésében az alábbiak szerint összefoglalta az általa a perben relevánsnak tartott tényállási elemeket: a felperes a perbeli időpontban a medenceteret elhagyta; a perbeli időpontban a gépházba ment; nem volt olyan munkaköri feladata, amit a perbeli időpontban a medencetér elhagyásával kellett volna ellátnia; a medenceteret legalább 7 percre hagyta el; a medenceteret úgy hagyta el, hogy nem szólt senkinek; a fenti magatartásával megfosztotta magát azon képességétől, hogy megelőzze a balesetek kialakulását vagy szükség esetén életet tudjon menteni; ugyanezen okból korábban már írásbeli figyelmeztetésben részesült, amit nem támadott meg. Győri Ítélőtábla V.Mf.30.050/2024/6* 8 [34] Az alperes szerint az elsőfokú bíróságnak nem a lehetőségeket és a feltételezéseket kellett volna vizsgálnia, hanem azt, hogy a felperes valóban elhagyta-e a medenceteret és ez súlyos kötelezettségszegésnek minősül-e. [35] Az alperes szerint az azonnali hatályú felmondás indoka világos volt, mivel tartalmát tekintve a felperes és az elsőfokú bíróság számára is egyértelmű volt, hogy mi volt a felmondás oka. A felmondásban rögzített ok meg is valósult, felperes egyértelműen kötelezettségszegést követett el. Végül az is megállapítható, hogy a felperes kötelezettségszegése súlyos volt, mivel azáltal az úszómester a legfontosabb feladatát nem tudta ellátni. A kötelezettségszegést tovább súlyosbítja, hogy a felperes ugyanezen okból korábban már írásbeli figyelmeztetésben részesült, illetve a medencetér elhagyását senkinek sem jelezte. [36] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének indokai alapján való helybenhagyását, és az alperes perköltségben való marasztalását kérte az ellenkérelemhez csatolt megbízási szerződés szerint azzal, hogy a felperes jogi képviselője áfa fizetésre kötelezett. [37] A felperes álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a bizonyítást mindenre kiterjedően, alaposan folytatta le, a perbeli tényállást helyesen állapította meg, a megállapított tényekből logikailag láncban lévő, helyes következtetéseket vont le, ezért az ítélet megalapozott. [38] A felperes fellebbezési ellenkérelmében megismételte az elsőfokú bíróság ítéletének megállapításait. Kiemelte, hogy a felperes munkavégzési helye a munkaszerződése szerint a település1i uszoda volt, míg szolgálati helye a medence, amely a munkaköri leírás szerint az a terület, ahonnan a medencéket a lehető legjobban belátja. Az alperes azonnali hatályú felmondásában az az indok szerepel, hogy a felperes a munkavégzési helyét hagyta el igazolatlanul, amely nem valós, ugyanis a felperes a létesítmény1 helyszínét, mint munkavégzési helyet nem hagyta el a beosztása szerinti munkaidőben. [39] A felperes kapcsolt munkakörben dolgozott, olyan munkakörökben, amelyből az egyik medencetérhez volt kötött, a másik a műszaki gépházban volt ellátható, ezért értelemszerűen nem tudott egyszerre eleget tenni annak, hogy a medenceteret ne hagyja el a szolgálati ideje alatt, és ugyanezen idő alatt végezze el a műszaki feladatokat. Az alperes
- október
- napján a munkaköri leírásban rögzített szabályszerű helyettesítés feltételeit a felperes részére nem biztosította. [40] Ezen túlmenően a felperes – alperes által sem vitatottan – összesen 2 percre hagyta el a medenceteret, akkor is olyan helyzetben, amikor a tanmedencében két úszásoktató jelenlétében voltak úszók. [41] Az alperes fellebbezése nem alapos. Győri Ítélőtábla V.Mf.30.050/2024/6* 9 [42] A másodfokú bíróság a Pp.
- §
(1)§ (a) pontja alapján az alperes kérelmére a fellebbezést tárgyaláson bírálta el. [43] A másodfokú bíróság megállapította, hogy a Pp.
- §-ában és a
- §-ában írt kötelező hatályon kívül helyezési ok nem merült fel, az elsőfokú bíróság a szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, a tényállást a Pp.
- §
(1)bekezdése szerint a bizonyítékok okszerű értékelésével helyesen állapította meg, a kereseti kérelemről az irányadó anyagi jogszabályok az Mt. 52. §
(1)b), c) pontjai, 64. §
(2)bekezdése, 78. §
(1)a) pontja, és a 82. §
(1)-
(2)bekezdései helyes alkalmazásával megalapozott döntést hozott. [44] A másodfokú bíróság a felek perben tett nyilatkozatai és a bizonyítékok alapján azt állapította meg, hogy a felperes
- október
- napján 18 óra körüli időben elhagyta szolgálati helyét, az uszoda medenceterét és a gépházba ment 2 perc időtartamra munkavégzés céljából. Az azonnali hatályú felmondás azt tartalmazza, hogy „a felperes a munkavégzésének a helyszínét elhagyta”. A felperes munkaszerződése szerint a létesítmény1 a felperes munkavégzési helye, míg a munkaköri leírása szerint a medencetér a szolgálati helye. A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bíróság álláspontjával, hogy a felperes munkavégzési helye – figyelemmel a munkaköri leírásában meghatározott feladatokra – az uszoda medencetere is és a gépház is. Az azonnali hatályú felmondás azon indoka, hogy a felperes elhagyta a munkavégzési helyét nem felel meg a valósságnak, mivel a felperes mindvégig a munkavégzési helyén volt azon belül eltérő helyszíneken. Az alperes a bírósági eljárás során nem hivatkozott arra, hogy a felperes a gépházba nem munkavégzési céllal ment. A felperes azon időszakban, amíg elhagyta a medenceteret nem vonta ki magát a munkavégzési kötelezettsége alól. [45] A másodfokú bíróság a felperes munkaköri leírása alapján azt állapította meg, hogy a felperesnek elsődlegesen a medencetérben voltak munkaköri feladatai, és azt nem hagyhatta el anélkül, hogy helyettesítéséről gondoskodna. Emellett azonban az uszoda más területein, közöttük a gépházban is munkaköri feladatait kellett ellátnia. Az alperes
- október
- napján úgy szervezte meg az uszodában a munkavégzést, hogy nem volt olyan munkavállalója, aki a felperest a gépházban ellátandó feladatainak idejére helyettesíteni tudta volna a medencetérben. Az azonnali hatályú felmondás indokolása a felperes terhére rója, hogy elhagyta a medenceteret, azonban az alperes nem biztosította annak lehetőségét, hogy a felperes a gépházban ellátandó feladata idejére megfelelő helyettesítéséről gondoskodni tudjon. A felperes a létesítményvezetőt sem tudta értesíteni távozásáról, mivel ő már nem tartózkodott az uszodában. [46] A másodfokú bíróság kiemeli, hogy a felperes munkaköri leírását az alperes készítette, abban olyan feladatokat határozott meg, melyek egy részét a medencetérben kellett ellátnia úgy, hogy vagy a felperesnek, vagy megfelelő képzettséggel rendelkező személynek nyitvatartási időben folyamatos felügyletet kellett biztosítania. Az Mt.
- §
(2)bekezdés b) pontja szerint a munkáltató kötelezettsége, hogy a munkavégzést úgy szervezze meg, hogy a munkavállalók munkaköri feladataikat teljesíteni tudják, azonban ez a felperes esetén csak akkor valósulhatott meg, ha biztosított volt a felperes más, megfelelő képzettséggel rendelkező munkavállalóval való helyettesítése, ennek hiányában a felperes munkaköri feladatainak való teljeskörű ellátása mindenképpen kötelezettségszegéshez vezetett. Az alperes munkaszervezésével
- október
- napján olyan helyzetbe hozta a felperest, hogy munkaköri feladatait csak úgy tudta teljesíteni, ha a medenceteret felügyelet nélkül hagyja. Győri Ítélőtábla V.Mf.30.050/2024/6* 10 [47] Az azonnali hatályú felmondás indokolása nem okszerű, mivel a felperes kötelezettségszegéséhez az vezetett, hogy az alperes nem biztosította a munkavégzés megfelelő feltételeit, ezért a felperes nem követett el olyan lényeges kötelezettségszegést, amely az azonnali hatályú felmondás jogszerű indoka lehetne. [48] A másodfokú bíróság megállapította, hogy az Mt.
- §
(1)-
(2)bekezdései értelmében az elsőfokú bíróság a kártérítés összegét helyesen állapította meg, mivel a felperes megfelelően igazolta, hogy az alperessel fennállt munkaviszonyának megszüntetését követően állást keresett, ezzel kárenyhítési kötelezettségének eleget tett. A kártérítés összegének megállapításánál az elsőfokú bíróság figyelembe vette a felperes
- május
- napjától fennálló munkaviszonyából szerzett jövedelmét és az álláskeresési támogatás jogcímen megtérült összeget. [49] A másodfokú bíróság mellőzi az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásából annak megállapítását, hogy az alperes által a felperessel szemben alkalmazott írásbeli figyelmeztetés, mint hátrányos jogkövetkezmény alkalmazása jogellenes volt. A felperes az írásbeli figyelmeztetéssel szemben a harminc napos határidőn belül nem élt jogorvoslati jogával, ezért a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt indított perben annak jogszerűsége már nem vizsgálható. Az alperes írásbeli figyelmeztetését az elsőfokú bíróságnak tényként kellett figyelembe vennie. [50] A másofokú bíróság a fentiekben kifejtettek alapján az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. [51] Az alperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a másodfokú bíróság a Pp. 83. §
(1)bekezdése szerint kötelezte a felperes ügyvédi munkadíjból álló perköltsége viselésére, melynek összegét a felperes által csatolt ügyvédi megbízási szerződés alapján az IM rendelet 2. §
(1)bekezdése alapján állapított meg azzal, hogy a felperes jogi képviselője áfa fizetésre kötelezett. [52] A másodfokú bíróság a Pp. 101. §
(1)bekezdés és 102. §
(1)bekezdés alapján rendelkezett a fellebbezési illetékekről, melynek összegét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 39. §
(1)bekezdése szerint 2.168.825 forint fellebbezési pertárgyérték és az Itv. 46. §
(1)bekezdése alapján állapította meg. Itt utal arra a másodfokú bíróság, hogy az alperes fellebbezésben hivatkozott az egyes állami sportcélú közfeladatok ellátásának rendjéről és szervezeti kereteiről 2022. évi LVII. szóló törvény 3. §
(2)bekezdésére való hivatkozása a teljes személyes költség- és igazgatási szolgáltatási díjmentességre nem megalapozott, mivel az az alperest a közfeladatok ellátása során illeti meg, és nem olyan peres eljárásban, ahol munkáltatóként jár el. Az Itv. 5. §
(1)bekezdése alapján fennálló teljes személyes illetékmentességre vonatkozó jogosultságot az alperes nem igazolt. [53] A Pp. 365. §
(2)bekezdése szerint az ítélettel szemben fellebbezésnek helye nincs. Győr,
- december
- Győri Ítélőtábla V.Mf.30.050/2024/6* Dr.Bartus Erika s.k. a tanács elnöke 11 Dr.Mózsa Gábor s.k. előadó bíró dr.Lezsák József s.k. bíró