A határozat elvi tartalma: I. Nincs helye kizárt felülvizsgálat engedélyezésének, sem a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében, sem a felvetett jogkérdés különleges súlyára, illetve társadalmi jelentőségére figyelemmel abban az esetben, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a Kúria már állást foglalt, illetve a jogerős ítélet nem veti fel a megjelölt elvi jelentőségű jogkérdést. II. Nincs helye engedélyezésnek a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt, ha a jogerős ítélet nem azt a jogkérdést bírálta el, mint a Kúria hivatkozott határozata. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Gfv.V.30.253/2022/
- A tanács tagjai: dr. Puskás Péter a tanács elnöke dr. Csesznok Judit Anna előadó bíró dr. Bartal Géza bíró A felperes: felperes neve cím1 A felperes képviselője: jogtanácsos cím1 Az alperes: alperes neve cím2 A per tárgya: kölcsön A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 57.Pf.637.074/2021/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság 8.P.XX.21.906/2020/
- Rendelkező rész – A Kúria a felülvizsgálatot megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes a C. Zrt.-vel (a továbbiakban: felperesi jogelőd)
- augusztus 16-án deviza alapú, változó kamatozású kölcsönszerződést kötött, amelyben a kölcsön összegét 2.500.000 forintban, a havi törlesztőrészletet 48.243 forintban határozták meg, a teljes hiteldíj mutató (a továbbiakban: THM) 17,26 % volt. A felperesi jogelőd
- május 19-én kelt levelével a kölcsönszerződést azonnali hatállyal felmondta, majd a kölcsönszerződésből eredő követelését a felperesre engedményezte. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [2] A felperes elsődleges keresetében az alperest a felperesi jogelőddel kötött érvényes kölcsönszerződésből eredő 2.036.626 forint tőke és járulékai megfizetésére kérte kötelezni. Másodlagos keresetében a kölcsönszerződés érvénytelenségére tekintettel kérte annak a Polgári Törvénykönyvről szóló
- IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.)
- §
(2)bekezdése alapján való érvényessé nyilvánítását akként, hogy az induló ügyleti kamat százalékos mértéke 14,88 % és az alperest az érvényessé nyilvánított szerződés alapján 2.036.626 forint tőke és járulékai megfizetésére kérte kötelezni. Kúria V.Gfv.30.253/2022/2 2 [3] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Hivatkozott arra, hogy a kockázatfeltáró nyilatkozat értelmezhetetlen, nem ad megfelelő tájékoztatást a deviza alapú kölcsön kockázatairól. Vitatta továbbá a törlesztőrészletek mértékének változását, valamint THM számítását. Az elsőfokú és másodfokú ítélet [4] Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. [5] Az elsődleges kereset elutasítása azon alapult, hogy a kockázatfeltáró nyilatkozat tartalmában nem megfelelő, erre tekintettel a perbeli kölcsönszerződés érvénytelen. [6] Az elsőfokú bíróság az éves ügyleti kamat mértékének, valamint a törlesztőrészletek esedékességi időpontjának és összegének a hiányára vonatkozó anyagi pervezetését követően a felperes által előterjesztett másodlagos keresetet arra hivatkozva utasította el, hogy nem került bizonyításra a perben, hogy a felperesre nem csak a követelés, hanem az a jogosultság is átruházásra került, hogy a szerződés érvényességével, vagy érvénytelenségével, érvényessé nyilvánításával kapcsolatban jogokat érvényesítsen. A felperes a követelés engedményeseként jogalakítási keresetet alappal nem terjeszthet elő, nincs kereshetőségi joga. [7] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Kiemelte, hogy bár az elsőfokú bíróság indokolás nélkül tért el a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében (a továbbiakban: BHGY) közzétett eseti döntésétől, ez nem tekinthető olyan lényeges, az ügy érdemi elbírálására kiható eljárási szabálysértésnek, amely miatt az elsőfokú eljárás megismétlése, vagy kiegészítése lenne szükséges, ugyanis az ilyen eljárási szabálysértés orvoslása a másodfokú eljárásban is lehetséges. Hangsúlyozta továbbá, hogy a perbeli kölcsönszerződés a rHpt. 213. §
(1)bekezdés b) pontjára figyelemmel az ügyleti kamat százalékos mértéke megjelölésének hiánya miatt is érvénytelen, amely hiányt az elsőfokú bíróság is megállapította az ítéletében. [8] A másodlagos kereset vonatkozásában egyetértett az elsőfokú bíróság döntésével és annak indokaival is. Kiemelte, hogy az engedményes felperes az alperes teljesítéséhez fűződő jogi érdeke ellenére sem jogosult jogalakító kereset előterjesztésére. [9] A másodfokú eljárásban csatolt engedményezési szerződés módosítását és a felperes azzal kapcsolatos előadását a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 373. §
(2)és
(3)bekezdése alapján nem vette figyelembe, mert álláspontja szerint az nem tekinthető olyan új ténynek, amely a felperesnek önhibáján kívüli okokból csak a másodfokú eljárás során jutott a tudomására. A felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálati engedélyezése iránti kérelem [10] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben elsődlegesen a jogerős ítélet elsőfokú ítéletre kiterjedő hatályon kívül helyezését és a másodlagos keresetnek helyt adó döntés meghozatalát kérte. Másodlagosan a jogerős ítélet elsőfokú ítéletre kiterjedő hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Megsértett jogszabályként a Pp. 346. §
(5)bekezdését, Kúria V.Gfv.30.253/2022/2 3 továbbá a rPtk. 234. §
(1)bekezdését, 237. §
(2)bekezdését, a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:
- §
(1)és 6:
- §-át jelölte meg. [11] Tekintettel arra, hogy a felülvizsgálati kérelemben vitatott összeg az ötmillió forintot nem haladja meg, a Pp.
- §
(2)bekezdése és 409. §
(1)bekezdése alapján a felperes a felülvizsgálati kérelem elbírálása érdekében felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet is előterjesztett, amelyet a Pp. 409. §
(3)bekezdésre, valamint a 409. §
(2)bekezdés
- a)és
- b)pontjaira alapított. [12] A Pp. 409. §
(3)bekezdése alapján előterjesztett kérelmét azzal indokolta, hogy a másodfokú bíróság indokolás nélkül eltért az árfolyamkockázati tájékoztatás megfelelősége körében a Gfv.VII.30.270/2019 számú, BH
- számon is közétett döntéstől, amelynek [36] és [43] bekezdésében a Kúria a felperesi jogelőd azonos szövegű árfolyamkockázati tájékoztatóját megfelelőnek találta. A kereshetőségi jog vonatkozásában a Kúria Gfv.VI.30.183/2021/
- számú egyedi döntéstől való indokolás nélküli eltérésre hivatkozott, utalva arra, hogy a jogerős ítélet [14] bekezdése a kúriai döntésben foglaltakkal szemben a jogátruházási megállapodás megkötése ellenére nem ismerte el a felperes kereshetőségi jogát. [13] A Pp.
- §
(2)bekezdés a) pontja alapján a joggyakorlat egységének kialakítása és a joggyakorlat továbbfejlesztése érdekében tartotta indokoltnak a felülvizsgálat engedélyezését. Kérelmét azzal indokolta, hogy a felperes, mint követelések vásárlásával üzletszerűen foglalkozó pénzügyi vállalkozás, a banktól megvásárolt deviza alapú követeléseket nagy számban peres eljárás keretében érvényesíti. Az ítélkezési gyakorlat azonban nem egységes abban a kérdésben, hogy az engedményesként fellépő felperest megilleti-e a kereshetőségi jog a más felek között fennállt szerződés érvénytelensége esetén, azaz az engedményes jogosult-e a bank és az adós között létrejött kölcsönszerződés érvényessé nyilvánítását kérni. Megjelölte a Budapest Környéki Törvényszék 7.Pf.20.575/2020/8., Székesfehérvári Törvényszék 1.Pf.158/2020/10., Kecskeméti Törvényszék 1.Pf.21.653/2019/6., Gyulai Törvényszék 2.Pf.25.106/2019/5., Nyíregyházi Törvényszék 4.Pf.20.758/2020/14. számú ítéleteit, amelyekkel ellentétes a felülvizsgálattal támadott jogerős ítélet. Hangsúlyozta, hogy a Fővárosi Törvényszék gyakorlata alapján kizárt a felperes perindítási joga a Fővárosi Törvényszék illetékességi területén működő járásbíróságok előtt, míg más törvényszékek előtt erre lehetőség van. [14] A Pp. 409. §
(2)bekezdés b) pontra alapított kérelmét azzal indokolta, hogy a felülvizsgálat engedélyezése az ügy által felvetett jogkérdés különleges súlya és társadalmi jelentősége miatt szükséges. A felülvizsgálat engedélyezését megalapozó jogkérdésként azt jelölte meg, hogy tipikusan fogyasztói kölcsönszerződésből eredő követelés érvényesítése iránti perekben merül fel problémaként, hogy ki minősül olyan harmadik személynek, aki más felek közötti szerződés érvénytelenségére hivatkozni jogosult. Álláspontja szerint a kérdést a 2/
- (VI. 28.) PK vélemény megfelelően rendezi, azonban a másodfokú bíróság nem osztotta a felperes ebben a kérdésben elfoglalt álláspontját. A jogkérdés társadalmi jelentőségét azzal indokolta, hogy a fogyasztói kölcsönszerződésekkel kapcsolatosan sok per van folyamatban, az alapul szolgáló szerződések érvénytelensége a társadalom nagy szeletét, a társadalom valamennyi vagyoni, életkor szerinti csoportját érinti. A felülvizsgálat engedélyezését az is indokolja, hogy az egyértelmű bírói gyakorlat pergazdaságossági szempontokat is szolgálna, számtalan alaptalan és feleslegesen indított pertől mentesülne a bírói szervezet rendszer, illetve a társadalom. A jelenlegi állapot súlyos jogbizonytalanságot is jelent. A Kúria döntése és jogi indokai Kúria V.Gfv.30.253/2022/2 [15] 4 A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem alaptalan. [16] A Kúria a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet elsődlegesen abból a szempontból vizsgálta, hogy a jogerős ítélet jogkérdésben eltér-e a felperes által megjelölt és közzétett határozattól. [17] A felperes kérelme szerint az árfolyamkockázati tájékoztató megfelelőségének megítélésekor a másodfokú bíróság eltért a Kúria BH
- számon közzétett határozatától. A másodfokú bíróság ítélete az árfolyamkockázati tájékoztatás megfelelősége vonatkozásában azonban indokolást nem tartalmaz, figyelemmel arra, hogy a másodfokú bíróság a szerződés érvénytelenségét a jogerős ítélet [13] bekezdéséből megállapíthatóan a rHpt.
- §
(1)bekezdés b) pontja alapján, az ügyleti kamat százalékos mértéke feltüntetésének a hiányára alapította. Erre tekintettel nem volt megállapítható a Kúria fenti eseti döntésétől való elérés. [18] A felperes által hivatkozott Gfv.VI.30.183/2021/
- számú döntéstől való eltérés ugyancsak nem állt fenn, figyelemmel arra, hogy a másodfokú bíróság a jogerős ítélet [14] pontjából kitűnően az érvénytelenséggel kapcsolatos jogok érvényesítésének az átruházására vonatkozó szerződést a Pp.
- §
(2)és
(3)bekezdése alapján nem vette figyelembe. Döntése kizárólag azon alapult, hogy a felperes, mint engedményes jogalakító kereset előterjesztésére nem jogosult az alperes teljesítéséhez fűződő jogi érdeke ellenére sem. Ezen döntés pedig megfelel a felperes által hivatkozott Gfv.VI.30.183/2021/4. számú, valamint a Gfv.VI.30.087/2021/7. szám alatti döntésben már kifejtett jogértelmezésnek. A jogerős ítélet Pp. 373.
(2)és
(3)bekezdésére alapított indokait e körben a felperes nem támadta. A felperes Pp. 409. §
(3)bekezdésére alapított kérelme erre tekintettel alaptalan. [19] A felülvizsgálat engedélyezésének a Pp. 409. §
(2)bekezdés
- a)első fordulatára és
- b)pontjára alapított kérelmek esetében a Kúria a felülvizsgálatot csak akkor engedélyezi, ha az adott jogkérdésben korábban még nem foglalt állást közzétett ítélkezési gyakorlatában. A felülvizsgálat engedélyezésének szükségessége ugyanis nem merül fel abban az esetben, ha a Kúria már az adott jogkérdésben állást foglalt, és a jogerős ítélet a Kúria gyakorlatától nem tér el. (A felülvizsgálat engedélyezésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 1/2021. (VII. 12.) PK vélemény 1. és 3. pontja, Gfv.VI.30.303/2021/3., Pfv.I.20.170/2022/2., Gfv.VI.30.047/2022/2.) A felperes kérelme alapján az engedélyezés ezen feltétele nem teljesült. A jogerős ítélet által felvetett jogkérdésben a Kúria a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemben is hivatkozott Gfv.VI.30.183/2021/4. számú, valamint a Gfv.VI.30.087/2021/7. számú határozataiban már állást foglalt. Megjegyzi a Kúria, hogy a felperes által a nem egységes bírói gyakorlat alátámasztására felhozott jogerős határozatok mindegyike ezen határozatokat megelőzően meghozott határozat. [20] A Kúria a Gfv.VI.30.087/2021/7. számú határozatában – többek között – kifejtette, a rPtk. 328. §-a alapján az engedményezési szerződéssel a kötelem jogosultja, az engedményező átruházza az adott kötelem kötelezettjével szembeni valamely követelését (vagy annak egy részét) az új jogosultra, az engedményesre. Az engedményezés következtében tehát az eredeti jogosultság (vagy annak egy része) tekintetében következik be alanyváltozás. Az érvénytelenség jogkövetkezményeivel kapcsolatos rendelkezési jog szükségszerűen a szerződés egészéhez és nem az abból eredő követeléshez kapcsolódó jog, ezért az – az engedményezési szerződés erre vonatkozó kifejezett rendelkezése hiányában –, a rPtk. alapján nem száll át az engedményesre. A Kúria rögzítette, hogy a 2/2010. (VI. 28.) PK Kúria V.Gfv.30.253/2022/2 5 vélemény az engedményest nem nevesíti, a 10a. és 10b. pontjaiban általánosságban a szerződést kötő feleken kívülálló harmadik személy jogi érdekének fogalmát, tartalmát értelmezi. A Kúria megítélése szerint az engedményes érdekelt abban, hogy a kötelezettel szemben a követelését érvényesíteni tudja, ez azonban önmagában még nem minősül védendő jogi érdeknek. A PK véleményben hivatkozott jogértelmezés azt támasztja alá, hogy a szerződő feleken kívüli, harmadik személy – védendő jogi érdeke fennállása esetén is csak – a szerződő felek relációjában kérheti az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazását. Az engedményes ezért – mint az engedményező és a kötelezett között létrejött szerződésen kívülálló, harmadik személy – a rPtk. 234. §
(1)bekezdése alapján sem jogosult arra, hogy az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazását közvetlenül a kötelezettel szembeni vagyoni igénye kielégítésére kérje. A bírói gyakorlat által kialakított elveknek megfelelően a szerződés érvénytelenségének megállapításához fűződő jogi érdek nem engedményezhető (BH2001. 335.), azaz ezen az alapon sem vezethető le a felperes igényérvényesítési jogosultsága. [21] A Kúria a Pp. 409. §
(2)bekezdés a) pontjának második fordulatára alapított kérelem esetében arra mutat rá, hogy a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel a felülvizsgálatot akkor engedélyezi, ha jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. A felperes kérelme ilyen indokolást nem tartalmaz, egységes bírói gyakorlatra nem hivatkozott, sőt széttartó bírói gyakorlatot jelölt meg. A felperes kérelme erre tekintettel tartalmában elégtelen, amely a felülvizsgálat kivételes engedélyezését nem alapozta meg. [BH2019. 303., BH2020. 275.] [22] A felvetett jogkérdéseket a kifejtettek szerint a Kúria már elbírálta, a jogerős ítélet pedig nem tér el azoktól, illetve a hivatkozott jogkérdést a jogerős ítélet nem veti fel, így nem volt alapos a Pp. 409. §
(2)bekezdés b) pontjára alapított engedélyezés iránti kérelem sem. [23] A kifejtettekre tekintettel a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet a Kúria a Pp. 411. §
(1)bekezdése alapján megtagadta. [24] A felperes az általa lerótt teljes felülvizsgálati eljárási illetékből 162.930 forint összegű illeték visszatérítését kérheti az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 80. §
(1)bekezdés f) pontjára tekintettel. [25] A végzés ellen a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja alapján felülvizsgálatnak helye nincs. A határozat elvi tartalma I. Nincs helye kizárt felülvizsgálat engedélyezésének, sem a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében, sem a felvetett jogkérdés különleges súlyára, illetve társadalmi jelentőségére figyelemmel abban az esetben, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a Kúria már állást foglalt, illetve a jogerős ítélet nem veti fel a megjelölt elvi jelentőségű jogkérdést. II. Nincs helye engedélyezésnek a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt, ha a jogerős ítélet nem azt a jogkérdést bírálta el, mint a Kúria hivatkozott határozata. Alkalmazott jogszabályok Kúria V.Gfv.30.253/2022/2 6 A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 409. §
(2)bekezdés a), b) pont és
(3)bekezdés, 411. §
(1)bekezdés Záró rész Budapest,
- június
- Dr. Puskás Péter s.k. a tanács elnöke, dr. Csesznok Judit Anna s.k. előadó bíró, dr. Bartal Géza s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Sz.Sz. bírósági ügyintéző