A határozat elvi tartalma: A jogerős ítélet hatályon kívül helyezésének és az eljárás megszüntetésének van helye, ha az alapügyben eljárt bíróság a specialitás szabályán alapuló mentesség megsértésével hozott marasztaló ítéletet és a felülvizsgálati eljárásban – a terhelt nemlegesen nyilatkozatát követően – a terhelt átadásáról rendelkező tagállam igazságügyi hatósága a hozzájárulás utólagos megadását megtagadja. Kúria végzése Az ügy száma: A határozat szintje: A tanács tagjai: Bfv.II.46/2025/
- felülvizsgálat Dr. Somogyi Gábor, a tanács elnöke Dr. Metzing Márton, előadó bíró Dr. Harangozó Attila, bíró Dr. Demeter Zsuzsanna, bíró Dr. Boros Tibor, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- március
- Az ügy tárgya: járművezetés tiltott átengedésének vétsége Terhelt: … Első fok: Debreceni Járásbíróság, 44.B.334/2023/25., ítélet, tárgyalás,
- november
- (jogerő:
- november 17.) Másodfok: Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: Hajdú-Bihar Vármegyei Főügyészség Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a járművezetés tiltott átengedésének vétsége miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Hajdú-Bihar Vármegyei Főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Debreceni Járásbíróság 44.B.334/2023/
- számú ítéletét hatályon kívül helyezi, és a terhelt ellen járművezetés tiltott átengedésének vétsége [Btk.
- §
(1)bekezdés] miatt indított büntetőeljárást megszünteti. Elrendeli a terhelt által eddig esetlegesen megfizetett bűnügyi költségnek a befizetés napjától a visszatérítés időpontjáig számított mindenkori törvényes kamatával együtt történő visszatérítését a terhelt részére. A felülvizsgálati eljárásban felmerült 29.830 (huszonkilencezer-nyolcszázharminc) forint bűnügyi költséget az állam viseli. Kúria 2.Bfv.46/2025/6-I 2 A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] I. A Debreceni Járásbíróság a 2023. november 14-én kihirdetett 44.B.334/2023/25. számú ítéletével a terheltet járművezetés tiltott átengedésének vétsége [Btk. 238. §
(1)bekezdés] miatt – mint többszörös visszaesőt – 1 év, börtönben végrehajtani rendelt szabadságvesztésre, 1 év közúti járművezetéstől eltiltásra és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a terhelt a kiszabott szabadságvesztésből legkorábban annak háromnegyed részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. [2] A járásbíróság ítélete ellen a jogosultak nem jelentettek be fellebbezést, így az 2023. november 17. napján jogerőre emelkedett. [3] II. 1. A jogerős ügydöntő határozat ellen a Hajdú-Bihar Vármegyei Főügyészség B.321/2024/3. szám alatt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, a Be. 649. §
(2)bekezdés f) pontjában írt felülvizsgálati okra való hivatkozással, mert a Debreceni Járásbíróság a specialitás szabályán alapuló mentesség megsértésével hozta meg jogerős ügydöntő határozatát a terhelttel szemben. [4] A Debreceni Törvényszék Büntetés-végrehajtási Csoportja ugyanis – más ügyben –
- április 30-án, majd
- november 25-én európai elfogatóparancsot bocsátott ki a terhelttel szemben, amelynek alapján a terheltet
- január 7-én külföldön elfogták, hazaszállítására
- május
- napján került sor. A terheltet hazaérkezésének napján a Debreceni Törvényszék Büntetés-végrehajtási Csoportja a büntetés-végrehajtási intézetbe utalta be a vele szemben a Hajdúböszörményi Járásbíróság 1.Fk.25/2017/
- számú határozatával kiszabott 2 év fegyház végrehajtási fokozatú szabadságvesztés büntetés végrehajtása érdekében, amely büntetést a terhelt az indítvány benyújtásakor is töltött. [5] Időközben azonban a terheltet az európai elfogatóparancs kibocsátását megelőző időpontban,
- július
- napján elkövetett, a Btk.
- §
(1)bekezdésébe ütköző járművezetés tiltott átengedésének vétsége miatt a rendőrkapitányság
- október
- napján 11 óra 20 perckor gyanúsítottként kihallgatta, majd vele szemben a Debreceni Járási Ügyészség
- június
- napján B.2120/2022/
- számon vádiratot nyújtott be a Debreceni Járásbírósághoz, a Debreceni Járásbíróság pedig az előbbiek szerint jogerős marasztaló ítéletet hozott vele szemben. [6] Az indítványozó álláspontja szerint a fentiek azt jelentik, hogy a Debreceni Járásbíróság a Be. 721/A. §
(1)bekezdésében írt rendelkezéseket megsértve hozta meg a jogerős ügydöntő határozatot a terhelttel szemben. A Debreceni Törvényszék Büntetésvégrehajtási Csoportja által kibocsátott európai elfogatóparancs ugyanis – értelemszerűen – nem tartalmazta a járművezetés tiltott átengedése vétsége miatt indult eljárást és a terhelt a specialitás szabályának alkalmazásához fűződő jogáról sem mondott le, illetve a specialitás elvét megtörő egyéb körülmény sem áll fenn, így a terhelttel szemben a büntetőeljárás lefolytatásának törvényi akadálya volt. [7] Indítványozta ezért, hogy a Kúria a Be. 660. § szerinti tanácsülésen eljárva a Debreceni Járásbíróság ítéletét a Be. 663. §
(2)bekezdése alapján helyezze hatályon kívül és Kúria 2.Bfv.46/2025/6-I 3 az iratokat küldje meg a Debreceni Járási Ügyészség részére, hogy intézkedjen a német igazságügyi hatóság hozzájárulásának beszerzése iránt. [8]
- A Legfőbb Ügyészség a BF.553/2024/
- számú átiratában a főügyészség felülvizsgálati indítványát kiegészítéssel tartotta fenn. [9] A főügyészség indokait érdemben osztva rámutatott a Be. 721/A. §
(8)bekezdésének rendelkezéseire, amely szerint a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot nem ügydöntő végzéssel hatályában fenntartja, ha a büntetőeljárás lefolytatásának az
(1)bekezdésben meghatározott akadálya a
(2)bekezdés alapján elhárult. A
(9)bekezdés szerint a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot hatályon kívül helyezi és nem ügydöntő végzésével az eljárást megszünteti, ha az alapügyben a bíróság a jogerős ügydöntő határozatát a specialitás szabályán alapuló mentességnek a megsértésével hozta meg, és a büntetőeljárás lefolytatásának az
(1)bekezdésben meghatározott akadálya áll fenn és az a
(2)bekezdés alapján nem volt elhárítható. [10] Az iratok tanúsága szerint a terhelt nem mondott le a specialitás szabályának alkalmazásáról, ugyanakkor a büntetőeljárás lefolytatásához történő hozzájárulásra jogosult állam megkeresésére nem került sor. Erre tekintettel úgy látta, hogy a Be. 721/A. §-ának helyes értelmezése szerint a felülvizsgálati eljárásban a megkeresésre a Kúria a jogosult. [11] Indokai alapján arra tett indítványt, hogy a Kúria a Be. 721/A. §
(2)bekezdés b) pontja alapján keresse meg az illetékes tagállami hatóságot a büntetőeljárás lefolytatásához való hozzájárulása céljából. [12]
- A Kúria a
- szeptember
- napján kelt Bfv.II.613/2024/
- számú végzésével a terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés, járművezetéstől eltiltás büntetés és közügyektől eltiltás mellékbüntetés, valamint a bűnügyi költség végrehajtását felfüggesztette. Ezt követően
- szeptember 25-én európai elfogatóparancs kiadásával intézkedett a büntetőeljárás lefolytatásához való hozzájárulás végett a jogosult állam megkeresése iránt. [13]
- Az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Büntetőjogi Főosztályának a Kúriára
- január 9-én érkezett tájékoztatása szerint a külföldi igazságügyi hatóságok a hozzájárulás megadását megtagadták, figyelemmel arra, hogy a jogerős ítéletben írt cselekmény külföldön nem minősül bűncselekménynek. [14]
- A fenti tájékoztatás ismeretében a Legfőbb Ügyészség a BF.553/2024/
- számú átiratában a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére és az eljárás megszüntetésére tett indítványt. [15] III. A felülvizsgálati indítvány alapos. [16]
- A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be.
- §-a alapján csak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen, és kizárólag a Be.
- §-ában tételesen felsorolt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe. A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető, ezért az azon kívül eső anyagi vagy eljárásjogi kérdések a felülvizsgálatban közömbösek. [17] 2.
- Eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát a specialitás szabályán alapuló mentességnek a megsértésével hozta meg [Be.
- §
(2)bekezdés f) pont]. [18] 2.
- Az ügyiratokból kitűnően a Debreceni Törvényszék Büntetés-végrehajtási Csoportja
- november 25-én bocsátott ki európai elfogatóparancsot a terhelt ellen a Hajdúböszörményi Járásbíróság 5.B.286/2013/
- számú ítéletével kiszabott – és végrehajtásában a Hajdúböszörményi Járásbíróság 1.Fk.25/2017/
- számú ítéletével elrendelt – 10 hónap börtönbüntetés végrehajtása iránt. Kúria 2.Bfv.46/2025/6-I 4 [19] Az európai elfogatóparancs alapján a terheltet
- január 7-én külföldön elfogták, majd
- május 5-én átadták Magyarország részére. A terhelt a specialitás szabályának alkalmazásáról nem mondott le. [20] Ezt követően a Debreceni Járási Ügyészség az alapügyben
- június 9-én B.2120/2022/
- szám alatt vádat emelt a terhelt ellen a
- július 3-án elkövetett bűncselekmény miatt. A Debreceni Járásbíróság a terhelt ellen emelt vád alapján lefolytatta a büntetőeljárást és a fentiekben írtak szerint jogerős marasztaló ítélettel, végrehajtandó szabadságvesztést kiszabva be is fejezte. [21] 2.
- Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló
- évi CLXXX. törvény (Eutv.)
- §
(1)bekezdése szerint az átadott személlyel szemben az átadása előtt elkövetett, az átadásának alapjául szolgáló bűncselekménytől különböző egyéb bűncselekmény miatt nem indítható büntetőeljárás, nem ítélhető el, és egyéb módon sem fosztható meg szabadságától (a specialitás szabálya). A specialitás szabálya alóli kivételeket a törvény a
(2)bekezdésben tételesen felsorolja. [22] Mindezek alapján nem fér kétség hozzá, hogy az alapügyben eljárt bíróság a specialitás szabályának megsértésével hozott jogerős marasztaló ítéletet a terhelttel szemben, mert a jelen eljárásban az átadása előtt elkövetett, az átadásának alapjául szolgáló bűncselekménytől különböző egyéb bűncselekmény miatt állapította meg a bűnösségét és szabott ki vele szemben szabadságvesztést, miközben a specialitás szabálya alól kivételt engedő, az Eutv. 30. §
(2)bekezdésében meghatározott feltételek egyike sem állt fenn. [23]
- A specialitás szabályán alapuló mentesség megsértésében megnyilvánuló, a Be.
- §
(2)bekezdés f) pontjában írt felülvizsgálati ok bekövetkezése esetén a Kúria számára követendő eljárást a Be. 721/A. §
(8)-
(9)bekezdése írja elő. A szabályozás visszautal az utóbb említett törvényhely
(2)bekezdésére, mely szerint a büntetőeljárás lefolytatásának az
(1)bekezdésben meghatározott akadálya a terhelt lemondásával, illetve az arra jogosult állam hozzájárulásával elhárítható, ha törvény vagy törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés lehetővé teszi. A nyilatkozat beszerzése érdekében a bíróság
- a)a bíróság a terheltet nyilatkoztatja, hogy törvényben vagy törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésben meghatározott specialitás szabályának alkalmazásához fűződő jogáról lemond-e, illetve
- b)megkeresi a büntetőeljárás lefolytatásához történő hozzájárulásra jogosult államot. [24] Jelen ügyben a terhelt nyilatkozata már rendelkezésre állt; a terhelt a Debreceni Törvényszék Büntetés-végrehajtási Csoportjának 1.Bv.26/2024/7. számú jegyzőkönyvében, 2024. február 20. napján, a büntetés-végrehajtási bíró előtt úgy nyilatkozott, hogy a Debreceni Járásbíróság 44.B.334/2023/25. számú ítéletének végrehajthatósága kapcsán a specialitáshoz fűződő jogáról nem mond le. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a már lefolytatott eljárás akadálya ezen a módon utólagosan sem hárítható el. [25] Ennek megfelelően a Kúria a terheltnek a specialitás szabályának alkalmazásához fűződő jogáról való lemondás tárgyában tett nemleges nyilatkozata ismeretében megkereste a külföldi igazságügyi hatóságot a hozzájárulás megadása és a büntetőeljárás akadályának – utólagos – elhárítása érdekében [Be. 721/A. §
(2)bekezdés b) pont, Eutv. 30. §
(2)bekezdés g) pont]. A hozzájárulás fent írtak szerinti megtagadására tekintettel azonban a büntetőeljárás akadálya fennálltnak tekintendő, az nem orvosolható. [26] 4.1. A kifejtett érvek mentén a Kúria – a Be. 660. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen, a Be. 655. §
(2)bekezdése szerinti összetételben – a felülvizsgálati indítvánnyal támadott ítéletet a Be. 721/A. §
(9)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a terhelt ellen járművezetés tiltott átengedésének vétsége [Btk. 238. §
(1)bekezdés] miatt indított büntetőeljárást megszüntette. Kúria 2.Bfv.46/2025/6-I 5 [27] 4.2. A Be. 856. §
(1)bekezdés c) pontja szerint a bűnügyi költség összegét a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori törvényes kamatával együtt a terheltnek vissza kell téríteni, ha rendkívüli jogorvoslat folytán a bíróság vele szemben az eljárást megszüntette. A Be. 857. §
(1)bekezdés c) pontja alapján a visszatérítésről felülvizsgálat esetén a Kúria rendelkezik. Ennek megfelelően a Kúria elrendelte a terhelt részére a bűnügyi költség eddig esetlegesen megfizetett összegének mindenkori törvényes kamatával történő visszatérítését. [28] 4.3. A felülvizsgálati eljárásban fordítói díjként felmerült bűnügyi költséget a Be. 664. §
(1)bekezdése alapján az állam viseli. [29] A határozat elvi tartalma A jogerős ítélet hatályon kívül helyezésének és az eljárás megszüntetésének van helye, ha az alapügyben eljárt bíróság a specialitás szabályán alapuló mentesség megsértésével hozott marasztaló ítéletet és a felülvizsgálati eljárásban – a terhelt nemlegesen nyilatkozatát követően – a terhelt átadásáról rendelkező tagállam igazságügyi hatósága a hozzájárulás utólagos megadását megtagadja. [30] IV. A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 6. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. Budapest,
- március
- Dr. Somogyi Gábor s.k. a tanács elnöke, Dr. Metzing Márton s.k. előadó bíró, Dr. Harangozó Attila s.k. bíró, Dr. Demeter Zsuzsanna s.k. bíró, Dr. Boros Tibor s.k. bíró