A határozat elvi tartalma: Ha az indokolási kötelezettséghez kapcsolódó eljárási szabálysértés kifejezett törvényi szabály sérelmével jár, és nem mérlegelés körébe vonható, akkor az az eljárási sérelem nem lehet relatív szabálysértés, hanem feltétlen hatályon kívül helyezéshez vezető, vagyis abszolút eljárási szabálysértés. Nyilvánvalóan ilyennek tekintendő, ha a bűnösség kimondásáról szóló rendelkezéshez tartozó tényállás, vagyis e rendelkezés ténybeli alapja teljes egészében hiányzik. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.326/2026/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Molnár Ferencné dr., a tanács elnöke Dr. Hornyák Szabolcs János, előadó bíró Dr. Bartkó Levente, bíró Dr. Horváth Péter, bíró Dr. Varga Eszter, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- április
- Az ügy tárgya: rablás bűntette és más bűncselekmények Terhelt(ek): fiatalkorú II. rendű Első fok: Dabasi Járásbíróság, 15.Fk.221/2022/21., ítélet, előkészítő ülés,
- december 8.; jogerős:
- december
- Az indítvány előterjesztője: a Legfőbb Ügyészség Az indítvány iránya: hatályon kívül helyezés iránt Rendelkező rész A rablás bűntette és más bűncselekmények miatt fiatalkorú I. rendű terhelt és társa ellen folyamatban volt büntetőügyben a Legfőbb Ügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Dabasi Járásbíróság 15.Fk.221/2022/
- számú ítéletét a fiatalkorú II. rendű terhelt tekintetében hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás I. [1] A Dabasi Járásbíróság a
- december
- napján meghozott és aznap jogerős 15.Fk.221/2022/
- számú ítéletével fiatalkorú II. rendű terheltet bűnösnek mondta ki Kúria 3.Bfv.326/2026/9-I. 2 társtettesként elkövetett rablás bűntettében [Btk.
- §
(1)bekezdés a) pont] és 2 rendbeli közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettében [Btk. 310. §
(1)bekezdés a) pont,
- §]. Ezért vele szemben 2 év 6 hónap javítóintézeti nevelést rendelt el azzal, hogy az intézkedés fele részének kitöltése után ideiglenesen elbocsátható az intézetből. Rendelkezett az előzetes fogvatartásban és bűnügyi felügyeletben töltött idő beszámításáról, a bűnjelről és a bűnügyi költségről. II. [2] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a Legfőbb Ügyészség Fk.Bf.193/2026/2-I. számon terjesztett elő felülvizsgálati indítványt – a Be.
- §
(2)bekezdés d) pontjára alapítottan – a megtámadott határozat hatályon kívül helyezése, és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása érdekében. [3] Indokai szerint az eljárt bíróság a Be. 608. §
(1)bekezdés f) pontjában meghatározott abszolút eljárási szabálysértést vétett azzal, hogy a jogerős ítélet indokolásában nem szerepel azoknak a cselekményeknek a tényállása, amelyeket a bíróság 2 rendbeli közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettének minősített, noha ezek mellőzésére a Be. nem ad lehetőséget. [4] Így az e bűncselekményekben való bűnösség kimondásáról szóló rendelkezéshez tartozó tényállás, azaz e rendelkezés ténybeli alapja hiányzik az indokolásból. [5] Ekként a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozatból nem állapítható meg, hogy a II. rendű terhelt milyen cselekményeket követett el, és azok miként minősülnek. Ebből következően pedig az ítélet indokolása a rendelkező résszel ellentétes. III. [6] A Legfőbb Ügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítvány alapos. [7] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a jogerős ügydöntő határozattal szemben jogi – és nem ténybeli – kifogás lehetőségét biztosítja. [8] Az eljárási szabálysértés [Be. 649. §
(2)bekezdés] miatt előterjesztett felülvizsgálati indítványnak nincs iránya (1/
- Büntető jogegységi határozat). Ebből következően a Legfőbb Ügyészség felülvizsgálati indítványa joghatályos [Be.
- §
(3)és
(4)bekezdés]. [9] A Be.
- §-a valamennyi felülvizsgálati okra kiterjedően rögzíti, hogy felülvizsgálatnak csak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen van helye, és a jogerős ügydöntő határozatban rögzített tényállás alapulvételével, kizárólag a Be.
- § a)-d) pontban megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [10] A Be.
- §
(2)bekezdés d) pont II. fordulata alapján felülvizsgálati ok, ha a bíróság a határozatát a Be. 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. A Be. 608. §
(1)bekezdés f) pontja értelmében ilyen feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ha az elsőfokú ítélet indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes. [11] A Kúria ezzel összefüggésben rámutat a következőkre. [12] A bíróság indokolási kötelezettségének teljesítése közjogi és perjogi szabályokból fakadó kötelezettség, amely nem diszkrecionális, hanem törvényileg szabályozott. A bírói Kúria 3.Bfv.326/2026/9-I. 3 döntés indokolásának megléte törvényileg egzakt kötelezettség, legfeljebb mikéntje lehet mérlegelés tárgya; ez utóbbi immár relatív eljárási szabálysértés körébe tartozó [Be. 609. §
(2)bekezdés d) pont]. [13] Az Alaptörvény XXIV. cikk
(1)bekezdés második fordulata szerint „A hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni.”. [14] A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 13. §
(1)bekezdése kimondja, hogy a bíróság határozatát – ha a törvény kivételt nem tesz – indokolni köteles. [15] Értelemszerűen, ha az indokolási kötelezettséghez kapcsolódó eljárási szabálysértés kifejezett törvényi szabály sérelmével jár, és nem mérlegelés körébe vonható, akkor az az eljárási sérelem nem lehet relatív szabálysértés, hanem feltétlen hatályon kívül helyezéshez vezető, vagyis abszolút eljárási szabálysértés. [16] Nyilvánvalóan ilyennek tekintendő, ha a bűnösség kimondásáról szóló rendelkezéshez tartozó tényállás, vagyis e rendelkezés ténybeli alapja teljes egészében hiányzik (Kúria Bfv.III.777/2020/9. számú határozat, BH 2021.193.). [17] A Be. 451. §
(1)bekezdése alapján a bíróság határozata – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – bevezető részből, rendelkező részből, jogorvoslati részből, indokolásból és záró részből áll. Az
(5)bekezdés szerint az indokolás a bíróság által megállapított, a döntés alapjául szolgáló, jelentős tényeket és körülményeket, valamint a határozat alapjául szolgáló jogszabályokat tartalmazza. [18] A Be. 562. §
(1)bekezdéséből következően, ha a kihirdetés útján közölt ügydöntő határozat ellen sem az ügyészség, sem a vádlott, sem a védő nem jelentett be fellebbezést a határozat rövidített indokolása az 561. §
(3)bekezdés a)-
- c)és
- e)pontjában meghatározottakból, valamint az alkalmazott jogszabályok megjelöléséből is állhat. [19] A Be. 561. §
(3)bekezdés
- c)pontja alapján a bíróság által megállapított tényállást, az
- e)pont alapján a megállapított tényállás szerinti cselekmény minősítését az indokolásnak tartalmaznia kell. [20] Az iratokból kitűnően: – a fiatalkorú II. rendű terhelttel szemben a Budakörnyéki Járási Ügyészség a Dabasi Járásbírósághoz 2022. augusztus 16. napján érkezett Fk.3304-135/2021. számú vádiratával emelt vádat társtettesként elkövetett rablás bűntette miatt; – ezen vádirat alapján a Dabasi Járásbíróságon 15.Fk.221/2022. számon indult büntetőeljárás; – ezt követően a fiatalkorú II. rendű terhelttel szemben a Budakörnyéki Járási Ügyészség a Nagykőrösi Járásbírósághoz 2022. november 8. napján érkezett Fk.2420-10/2022. számú vádiratával emelt vádat 2 rendbeli közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette miatt; – ezen vádirat alapján a Nagykőrösi Járásbíróságon 1.Fk.98/2022. számon indult büntetőeljárás; – a Nagykőrösi Járásbíróság a 2022. november 11. napján meghozott 1.Fk.98/2022/4. számú végzésével az ügyiratokat egyesítés megfontolása végett megküldte a Dabasi Járásbíróságnak; – ennek alapján a Dabasi Járásbíróságon 15.Fk.384/2022. számon indult büntetőeljárás; – a Dabasi Járásbíróság a 15.Fk.384/2022. számon indult ügyet a 2022. december 8. napján tartott előkészítő ülésen meghozott 15.B.221/2022/21-III. számú végzésével egyesítette a 15.Fk.221/2022. számú ügyhöz; – az ügyben e napon tartott előkészítő ülésen az ügyész mindkét fent írt vádirat lényegét ismertette (Dabasi Járásbíróság 15.B.221/2022/21. számú jegyzőkönyv 2. oldal 2. és 3. bekezdés, 6. oldal 7. bekezdés); Kúria 3.Bfv.326/2026/9-I. 4 – az előkészítő ülésen a fiatalkorú II. rendű terhelt a bűnösségét valamennyi terhére rótt bűncselekményt érintően a váddal egyezően beismerte, és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról (Dabasi Járásbíróság 15.B.221/2022/21. számú jegyzőkönyv 5. oldal 3. bekezdés, 7. oldal 3. bekezdés); – a járásbíróság a fiatalkorú II. rendű terhelt bűnösséget beismerő nyilatkozatát elfogadta (Dabasi Járásbíróság 15.B.221/2022/21-II. és 15.B.221/2022/21-IV. számú végzés); – az előkészítő ülésen a bíróság ítéletet hozott, amelyet valamennyi, személyesen jelen lévő fellebbezésre jogosult tudomásul vett (Dabasi Járásbíróság 15.B.221/2022/21. számú jegyzőkönyv 10. oldal 5-12. bekezdés). [21] Mivel a bíróság ítélete ellen az arra jogosultak fellebbezést nem jelentettek be, a bíróság a határozatot röviden indokolhatta [Be. 562. §
(1)bekezdés]. [22] A Dabasi Járásbíróság 15.Fk.221/2022/
- számú ítéletének rendelkező része tartalmazza, hogy a bíróság a fiatalkorú II. rendű terheltet társtettesként elkövetett rablás bűntettében [Btk.
- §
(1)bekezdés a) pont] és 2 rendbeli közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettében [Btk. 310. §
(1)bekezdés a) pont,
- §] mondta ki bűnösnek. [23] Ezzel szemben az írásba foglalt ítélet indokolása nem tartalmazza azoknak a – Budakörnyéki Járási Ügyészség Fk.2420-10/
- számú vádiratában körülírt – cselekményeknek a tényállását, amelyeket a járásbíróság közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettének minősített. [24] Ekként a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette kapcsán nincs olyan ügydöntő, vádról rendelkező határozat, amely a történeti tényállást tartalmazná, holott annak mellőzésére a már idézett törvényi rendelkezések nem adnak lehetőséget. [25] Ily módon a megtámadott határozatból a történeti tényállás hiányában nem állapítható meg, hogy a fiatalkorú II. rendű terhelt milyen bűncselekményt követett el, az miként minősül. [26] Megjegyzi a Kúria, hogy a történeti tényállást nem lehet ismertnek tekinteni pusztán azért, mert a terhelt a váddal egyezően ismerte be a bűncselekmény elkövetését. E terhelti nyilatkozat értelemszerűen nem mentesíti a bíróságot az indokolás (és egyben tényállásmegállapítás) közjogi és perjogi szabályokból eredő kötelezettsége alól. [27] Ekként a Kúria a Legfőbb Ügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva az elsőfokú bíróság jogerős ügydöntő határozatát a Be.
- §
(2)bekezdése alapján, a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontjára figyelemmel fiatalkorú II. rendű terhelt tekintetében hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította. [28] A döntés elvi tartalma Ha az indokolási kötelezettséghez kapcsolódó eljárási szabálysértés kifejezett törvényi szabály sérelmével jár, és nem mérlegelés körébe vonható, akkor az az eljárási sérelem nem lehet relatív szabálysértés, hanem feltétlen hatályon kívül helyezéshez vezető, vagyis abszolút eljárási szabálysértés. Nyilvánvalóan ilyennek tekintendő, ha a bűnösség kimondásáról szóló rendelkezéshez tartozó tényállás, vagyis e rendelkezés ténybeli alapja teljes egészében hiányzik. IV. [29] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. Budapest,
- április
- Kúria 3.Bfv.326/2026/9-I. 5 Molnár Ferencné dr. s.k. a tanács elnöke, Dr. Hornyák Szabolcs János s.k. előadó bíró, Dr. Bartkó Levente s.k. bíró, Dr. Horváth Péter s.k. bíró, Dr. Varga Eszter s.k. bíró A Kúria Bfv.III.326/2026/
- számú végzése
- április
- napján véglegessé vált. Budapest,
- április
- Molnár Ferencné dr. s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző