Kf.700095/2023/4 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdés a) pontja alapján – megelőző szolgálati panasz és annak elbírálása, mint más közigazgatási eljárás megléte hiányában – időelőttinek bizonyul az a kereseti követelés, amit szolgálati panasz eljárás nem előzött meg, ezért a kereset elutasítása helyett az eljárás megszüntetése szükséges. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 3.Kf.700.095/2023/

1. felperes (felperes címe) felperes képviselője (felperesi képviselő címe; eljáró képviselő: felperest képviselő kamarai jogtanácsos) alperes (alperes címe) A felperes: A felperes képviselője: Az alperes: Az alperes képviselője: alperest képviselő kamarai jogtanácsos A per tárgya: megbízási díjjal kapcsolatos közszolgálati jogvita A fellebbezést benyújtó fél: alperes,
2. sorszám alatt A fellebbezéssel támadott határozat: Miskolci Törvényszék 103.K.700.104/2022/
3. számú ítélete ÍTÉLET A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, a
4. szeptember
5. napjától
6. szeptember
7. napjáig terjedő időszakra nézve az elsőfokú eljárást megszünteti, ezt meghaladóan az ítéletet helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 23.500 (huszonháromezer-ötszáz) forint másodfokú perköltséget. A fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.095/2023/
8. 2 [1] A felperes
9. január
10. napjától
11. szeptember
12. napjáig terjedő peresített időszakban a szolgálati hely állományában, település 2i Körzeti Megbízotti Csoportban körzeti megbízotti beosztásban teljesített szolgálatot, működési körzete település 1 település. a körzeti megbízotti csoporthoz település 2, település 1, település 3, település 4, település 5, település 6 és település 7 települések tartoznak. [2] A felperes a perbeli időszakban a körzeti megbízotti működési területén kívül és a KMB csoport működési területén kívül is a Tevékenység-irányítási Központ (a továbbiakban: TIK) és az elöljáró utasítása alapján rendszeresen ellátott járőri beosztáshoz tartozó feladatokat, járőrszolgálatot, átkíséréseket és a kísérőőri beosztás feladatait, valamint a szabálysértési előkészítő eljárás feladatait, melynek során őrizetbevételi határozatot hozott, az ideiglenes megelőző távoltartási feladatok ellátásakor ideiglenes távoltartást elrendelő határozatot készített. A veszélyhelyzet kihirdetését követően a felperes a Szlovákia és Magyarország között ideiglenesen visszaállításra került Tornyosnémeti határátkelőnél határrendészeti feladatokat is ellátott. [3] A felperes
13. február 2-i keltezéssel szolgálati panaszt terjesztett elő, melyben három évre visszamenőleg,
14. szeptember 15-ig bezárólag az illetményalap 100 %-nak megfelelő mértékű havi megbízási díj és törvényes késedelmi kamata megfizetését kérte arra hivatkozással, hogy tárgyi időszakban beosztásához nem tartozóan rendszeresen látott el a körzeti megbízotti működési körzetén és akár a körzeti megbízotti csoport működési körzetén kívüli járőri feladatokat, járőrszolgálatot, átkíséréseket, kísérőőri beosztás feladatait, valamint szabálysértési előkészítő eljárás feladatait, továbbá ideiglenes megelőző távoltartási feladatokat. Szolgálati panaszának az elöljáró nem adott helyt, azt elbírásra felterjesztette megye Rendőrfőkapitányához, aki panaszt a 05000-101/198-1/2021.Szü. számú határozatával megalapozatlanságra hivatkozva elutasította. A kereset és a védirat [4] A felperes keresetében
15. január
16. napjától
17. szeptember
18. napjáig tartó időszakra -–összesen 33 hónapra -– 956.604 forint megbízási díj és késedelmi kamata, valamint perköltség megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Keresetét a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
19. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.)
20. §

(1)bekezdés a),

1. b)és
2. c)pontjára, valamint az

(5)bekezdésre és a Kúria Mfv.I.10.751/2016/

1. számú ítéletére alapította. A megbízási díj mértékét havonta az illetményalap 75%-ban (28.988 forint) jelölte meg, és azzal indokolta, hogy lényegében több különböző beosztás feladatait látta el, mely feladatok szolgálatteljesítési idejének jelentős részét tették ki, a minimum összeghez közelítő megbízási díj arányos a többletfeladatokkal. [5] Előadta, hogy körzeti megbízottként rendszeresen látott el a beosztásához nem tartozóan működési körzetén, illetve a körzeti megbízotti csoport működési körzetén kívül is járőri feladatokat, járőrszolgálatot, valamint az államhatáron határrendészeti feladatokat, szabálysértési előkészítő eljárás feladatait, továbbá ideiglenes megelőző távoltartási feladatokat a rendőrőrs egész területén, amelyért megbízási díjat nem kapott. A Körzeti Megbízotti Szabályzatról szóló 26/
2. (XII.09.) ORFK utasítás (a továbbiakban: KMB Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.095/2023/
3. 3 Szabályzat) 2.,
4. pont alperes általi megsértésére hivatkozott. Állította, hogy a KMB Szabályzat 15.,
5. és
6. pontjai alapján működési körzetén kívül, így például a KMB csoport működési területén sem vehető igénybe járőrszolgálatra, mert a KMB csoport működési területén körzeti megbízotti feladatokat láthat el, de járőrszolgálatot a KMB Szabályzat
7. pontja alapján csak a saját működési körzetében járőrrel közösen. A TIK irányítása alatt nem körzeti megbízotti szolgálatot látott el, olyankor más körzeti megbízotti feladatot nem tervezhetett. A kifogásolt járőrszolgálatok idején más járőrpárt nem is osztottak be azonos illetékességi területre, így a felmerülő járőrfeladatok is őt terhelték. A járőrszolgálatai feltehető indokát abban jelölte meg, hogy az egyes járőri, járőrvezetői, járőrparancsnoki beosztások a szervezeti egységénél ideiglenesen megüresedtek, betöltetlenek voltak, vagy tartósan akadályozott személy helyettesítése vált szükségessé, ami szintén megalapozza megbízási díj iránti igényét. Hangsúlyozta, hogy a körzeti megbízott és a járőr különböző beosztás; a két beosztás eltérő munkaköri feladatait eltérő ORFK utasítások szabályozzák. A KMB Szabályzat
8. pont g) alpontja alapján nem osztható be és nem vehető igénybe ideiglenes megelőző távoltartást elrendelő határozat és szabálysértési őrizetbe bevételi határozat elkészítésére. Keresetéhez csatolta a peresített időszakra vonatkozó tevékenységek kimutatását, ami
9. szeptember
10. napjáig tartalmazott adatokat. [6] Az alperes a védiratában a kereset elutasítását kérte. A szolgálati panaszt elutasító határozatban foglaltakat fenntartotta, vitatta a felperesi igény jogalapját és annak mértékét is. Álláspontja szerint a Hszt.
11. §

(1)bekezdés a)-

1. c)pontjában írt feltételek egyik jogcímen sem állnak fenn, mert a perbeli időszakban a felperes körzeti megbízotti beosztáshoz tartozó feladatokat látott el. Vitatta a megbízási díj mértékét is, indokolatlannak tartotta a megbízási díj 50%-os mértékétől való eltérést. Az elsőfokú bíróság ítélete [7] Az elsőfokú bíróság kötelezte az alperest 2018. január 1. napjától 2020. szeptember 15. napjáig terjedő időre 942.110 forint megbízási díj és annak 2019. július 6. napjától a kifizetés napjáig járó késedelmi kamata, valamint 47.105 forint perköltség megfizetésére, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Megállapította, hogy a felperes szolgálati panaszában csak 2020. szeptember 15. napjáig kérte a megbízási díj megfizetését alperestől, valamint a keresetlevél mellékleteként csatolt kimutatás is 2020. szeptember 15. napjáig tartalmazott adatokat. [8] A tényállás körében rögzítette, hogy a szolgálati helyen a perbeli időszakban rendszeresen több járőri és járőrvezetői státusz időszakosan nagyobb számban betöltetlen volt [4], ezt tanú 1, tanú 2 és tanú 3 tanúvallomásai is alátámasztották [32]-[34]-[35]. A tanúvallomások és az egyéb okirati bizonyíték alapján megállapította, hogy a perbeli időszakban a körzeti megbízottak – így felperes is – valamennyi szolgálat esetén a szolgálati hely teljes illetékességi területén teljesítettek szolgálatot a rendőri jelenlét biztosítása érdekében. A felperes szinte minden szolgálatban a saját működési körzetébe tartozó településen, illetőleg az település 2i Körzeti Megbízotti Csoport működési körzetén kívül is teljesített feladatokat. A TIK küldése alapján a feladatokat a szolgálati hely területéhez tartozó bármely településen, az átkísérési feladatokat pedig a szolgálati hely területéhez tartozó településeken kívül is el kellett végeznie a körzeti megbízottaknak, így felperesnek is [32]. A tanúvallomások igazolták szabálysértési előkésztő eljárásban az őrizetbevételi határozat, valamint az ideiglenes megelőző távoltartást elrendelő határozat felperes általi elkészítését, valamint a szlovák-magyar határon Tornyosnémetinél a határforgalom, valamint Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.095/2023/4. 4 személyek és gépjárművek ellenőrzését. Megállapította, hogy a fenti feladatokat a felperesnek az alperes létszámhiánya miatt kellett ellátnia, amit az alperes által csatolt állománytáblázat is alátámaszt [32]-[33]-[35]. [9] A KMB Szabályzat 72.
2. c)pontra hivatkozva nem értett egyet alperes összeadódó működési területre vonatkozó értelmezésével, mert a KMB csoport létrehozásával a körzeti megbízott eredeti működési körzete nem változik meg [37]. Megállapította, hogy a KMB Szabályzat 24. pontjában foglalt egyértelmű és kógens előírással szemben a felperes a perbeli időszakban rendszeresen a működési körzetén és az település 2i KMB csoporthoz tartozó településeken kívül úgy is eljárt, hogy a párja nem járőr, hanem körzeti megbízott volt [43]. A beosztásától eltérő többletfeladat ellátásának minősítette, hogy a felperes az alperes utasítására a KMB Szabályzat 24. pontjától eltérően teljesített járőri feladatokat; amely a perbeli időszakban rendszeresen, minden hónapban előfordult [44]. [10] A kereset elbírálásakor a határrendészeti feladatok ellátását nem értékelte, figyelemmel arra, hogy felperes a szolgálati panaszban ezen feladatok végzésére a megbízási díj igénylésekor nem hivatkozott [45]. A KMB Szabályzat 25.
3. g)pontja alapján viszont megállapította, hogy a szabálysértési őrizetbevételi határozat és az ideiglenes távoltartást elrendelő határozat elkészítése a körzeti megbízottnak nem lehet feladata, ezért ezen tevékenységeket többletfeladatnak minősítette [47]. Nem találta bizonyítottnak a KMB Szabályzat 21. pontjában írt feltételek fennállását, a Kúria Kf.VII.45.156/2021/4. számú döntése alapján az eseti jelleg nem volt megállapítható a fokozott ellenőrzések és a veszélyhelyzet, illetve a TIK küldések alapján sem. [11] Az elsőfokú bíróság a felperes szolgálati beosztásához nem tartozó többletfeladat ellátását a Hszt. 71. §

(1)bekezdés

1. c)pont mellett az
2. a)pontja alapján is megalapozottnak találta, mert a szolgálati helyen a perbeli időszakban folyamatosan több járőri, illetve járőrvezetői státusz betöltetlen volt és az alperes a rendelkezésére álló létszámmal a járőrfeladatokat nem tudta ellátni [53]. Nem tartotta eltúlzottnak a rendvédelmi illetményalap 75 %-nak megfelelő mértéket. Figyelembe vette, hogy a 2020. szeptember 15. (helyesen 2020. szeptember 16.) és 2020. szeptember 30. közötti időre a felperest nem illeti meg megbízási díj, ezért összesen 32,5 hónap vonatkozásában kötelezte alperest. A fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem [12] Az alperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását kérte. A Hszt. 71. §

(1)-

(6)bekezdéseinek, a

1. §-nak, a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél a hivatásos szolgálati beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekről szóló 30/
2. (VI.16.) BM rendelet (a továbbiakban: BMr1.)
3. számú mellékletének, valamint – helyesen – a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos szolgálati viszonyban álló tagjai illetményének és egyéb juttatásainak megállapításáról, valamint a folyósítás szabályairól szóló 33/
4. (VI. 16.) BM rendelet (a továbbiakban: BMr2.) a
5. §

(2)bekezdésének téves értelmezésére és jogszabálysértő alkalmazására hivatkozott. A közigazgatási perrendtartástól szóló 2017. évi I. törvény (továbbiakban: Kp.) 78. §

(2)bekezdés megsértését is állítva, álláspontja szerint a törvényszék a tényállás körében (Indokolás [6] bekezdés) olyan megállapításra jutott, amely a perben rendelkezésre álló és beszerzett bizonyítékok értékeléséből megalapozottan nem következik; valamint tévesen értelmezte a KMB Szabályzat 2. pontját, 3. pont

1. d)alpontját, a 15., 18., 20., 21., 22., 24., 25., Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.095/2023/4. 5 31., 37., 57-58., 60-63.,70. pontjaiban írt rendelkezéseket is, valamint figyelmen kívül hagyta az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv tevékenység-irányítási központjai, egyes rendőri szervek ügyeletei, valamint a segélyhívásokat fogadó központok egységes működéséről szóló 57/2013.(XII.21.) ORFK Utasítás (a továbbiakban: TIK utasítás) 3. és 28. pontját. [13] Azzal érvelt, hogy a peradatok nem támasztották alá a rendszeresen ellátott járőri feladatokat, járőrszolgálatot a TIK utasítása alapján, mivel felperes a KMB szabályzat 24. pontja alapján járőr vezetőjeként közterületi szolgálat végrehajtására járőrrel közösen beosztható volt. A KMB Szabályzat 37. pontja alapján a felperes szolgálatteljesítési ideje legalább 70%-át közterületi szolgálat tölti ki. A működési körzetén kívüli közterületi feladatok és a TIK utasítása alapján ellátott feladatok nem jelentik azt, hogy azok járőr beosztásba tartozóak lennének. Megalapozatlannak tartotta, hogy a perbeli időszakban a szolgálati helyön a körzeti megbízottaknak a fenti feladatokat a járőrök létszámhiánya miatt kellett ellátniuk. Az érintett rendőrkapitányságon fennálló betöltetlen járőri állomány nem bizonyítja, hogy a felperes megbízási díjra lenne jogosult. [14] Az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte a körzeti megbízotti működési körzet fogalmát a csoport működési körzet fogalmának rögzítése nélkül a KMB Szabályzat 15. pontja és 72.
2. c)pontja összevetésének elmaradása miatt. A közterületi szolgálat sem kizárólag körzeti megbízotti beosztásba tartozó feladatellátást jelent, nem csak akkor tekinthető a beosztásába tartozó feladatnak, ha azt járőrrel közösen látja el. [15] A körzeti megbízott és a járőr külön beosztása ellenére előfordulhat, hogy a feladatok között átfedések vannak. tanú 1 tanú elmondta, hogy a körzeti megbízott a közrendvédelmi járőr valamennyi feladatát elláthatja működési körzetében. A körzeti megbízott bővebb feladatrendszere indokolja a körzeti megbízotti beosztásnak a járőr és járőrvezetői beosztáshoz képest magasabb besorolását, melyhez magasabb összegű illetmény is társul; működési körzete a csoport illetékességi területe, illetőleg helyettesítés esetében akár az egész őrs területét is jelentheti. [16] Tévesen és jogsértő a KMB Szabályzat 21. pontjában szabályozott eseti jelleggel elvonhatóságot összesítve vizsgálni, a felperes működési körzetéből elvonható volt a TIK-be befutó különösen indokolt, késedelmet nem tűrő rendőri intézkedésekre, a perrel érintett időszak egy jelentős részében fennálló veszélyhelyzetre figyelemmel. Bizonyos határrendészeti feladatokra kifejezetten csak a világjárvány kapcsán elrendelt veszélyhelyzet időszakában került sor. A veszélyhelyzet idején – a teljes hivatásos személyi állománnyal ellátandó többletterhekre és feladatokra is - hivatkozott. [17] A felperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását és másodfokú perköltsége megállapítását kérte. Érvelése szerint az alperes csupán vitatta a rendszeresen ellátott járőrfeladatot, járőrszolgálatot, de nem jelölte meg, hogy mit tart helyes ténynek, és azt milyen bizonyíték támasztja alá. A KMB csoportban sem vehető igénybe a körzeti megbízott bármilyen rendészeti feladat ellátására, kizárólag a csoportba beosztott körzeti megbízott távolléte esetén a KMB Szabályzatban meghatározott feladatok végrehajtására. Igénye az alperesi álláspont elfogadása esetén is megalapozott, mert a körzeti megbízotti csoport körzetén kívül is ellátott szolgálati feladatokat. A Fővárosi Ítélőtábla döntése és annak jogi indokai [18] Az alperes fellebbezése – az alábbiak szerint – túlnyomó részben nem alapos. Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.095/2023/4. 6 [19] A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 108. §

(1)bekezdésében foglaltak alapján, a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem keretei között bírálta felül és ezen túlmenően a másodfokú bíróság a fellebbezés kereteire tekintet nélkül hivatalból megállapította, hogy a felperes kereseti kérelmében túlterjeszkedett a szolgálati panaszt elutasító 05000-101/198-1/2021.Szü.22.Szü. számú határozatban elbírált időszakon. [20] A Kp. 81. §

(1)bekezdés a) pontja alapján a bíróság az eljárást bármely szakaszában megszünteti, ha a 48. §

(1)bekezdés a)-i) pontja alapján a keresetlevél visszautasításának lett volna helye. A felperes keresetében megjelölt

1. szeptember
2. napjától
3. szeptember
4. napjáig tartó időszak vizsgálata – megelőző szolgálati panasz és annak elbírálása, mint más közigazgatási eljárás megléte hiányában – időelőttinek bizonyult, ezért a Fővárosi Ítélőtábla a Kp.
5. §

(1)bekezdés e) pontra figyelemmel a Kp. 81. §

(1)bekezdés a) pontja alapján az eljárást ebben a részében megszüntette, ugyanis a kereset nem irányulhat olyan megbízási díjra, amelyet a felperes a panaszeljárás keretében nem igényelt és az alperes a panaszeljárásban nem bírált el. Eltérő értelmezés esetén az igényérvényesítés (a panaszeljárás) Hszt.-ben rögzített szabályai sérülnének, a bíróság elvonná a munkáltatónak a panasz elbírálására vonatkozó, a törvényben biztosított jogosultságát (és kötelezettségét). Emiatt elsőfokú ítéletet a Kp. 109. §

(2)bekezdése alapján részben megváltoztatta, a szolgálati panasszal el nem bírált időszakra, a

1. szeptember
2. napjától
3. szeptember
4. napjáig igényelt megbízási díj iránti kereset erejéig az eljárást a Kp.
5. §

(4)bekezdésre figyelemmel megszüntette. [21] Az alperes az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást nem vitatta, ugyanakkor a bizonyítékok értékelése tekintetében állított eljárási jogszabálysértést, illetőleg az elsőfokú ítélet téves értelmezésre alapított anyagi jogi megállapításainak felülbírálatát kérte. [22] Az alperes a Hszt. 71. §

(1)bekezdés a) pontja szerinti esetkör megállapítását helytállóan sérelmezte. A másodfokú bíróság rámutat arra, hogy a Hszt. 71. §

(1)bekezdés a) pontja szerinti esetkör megállapításához a felperes által ellátottként hivatkozott ideiglenesen megüresedett vagy betöltetlen szolgálati beosztások a perben nem kerültek konkretizálásra és valamennyi felperesi többletfeladathoz hozzárendelésre, így a státuszok huzamos betöltetlenségéből nem következik okszerűen, további bizonyítási eljárás lefolytatása nélkül a Hszt. 71. §

(1)bekezdés a) pontjában foglaltak fennállása. E helyütt jegyzi meg a másodfokú bíróság, hogy habár a felperes a Hszt. 71. §

(1)bekezdés b) pontjára is alapította döntését, e jogalapot illetően az elsőfokú bíróság ítélete nem tartalmaz megállapítást. Figyelemmel ugyanakkor arra, hogy a megbízási díj jogalapja körében ténylegesen a Hszt. 71. §

(1)bekezdés c) pontján alapult a döntés, amelyben a huzamosabb időn át, nem eseti jelleggel, hanem rendszeresen, a felperes működési körzetén kívül ellátott, szolgálati beosztásába nem tartozó járőri és egyéb feladatokat vizsgálta, értékelte és indokolással ellátta. Ekként az a körülmény, hogy emellett a Hszt. 71. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. b)pontja szerinti esetkör fennállására tett megállapítás hiányosnak, okszerűtlennek, alaptalannak bizonyult, önmagában e jogszabálysértés az ügy érdemére nem hatott ki. [23] Az alperes alaptalanul állította, hogy a per adatai nem támasztották alá, hogy felperes rendszeresen, szinte minden szolgálatban járőri feladatokat, járőrszolgálatot látott el a TIK utasítása alapján a működési körzetében és a működési körzetén kívül is. Helyesen fejtette ki az elsőfokú bíróság, hogy a körzeti megbízott és a járőr beosztás különböző munkakört és feladatok ellátását jelenti. A másodfokú bíróság utal a Kúria több hasonló ügyben hozott ítéletében foglaltakra (Kf.III.45.211/2022/4., Kf.VII.39.549/2021/4., Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.095/2023/4. 7 Kf.VII.40.550/2021/4., Kf.VII.40.556/2021/4., Kf.VII.45.018/2021/4.) arra vonatkozóan, hogy a körzeti megbízott és a járőr beosztás nem egyező, hanem egymástól különböző beosztások, ebben a kérdésben a gyakorlat kiforrott. Az elsőfokú bíróság ítélete tényállásának [6] bekezdés alatt szereplő megállapítása tehát jogszerű és megalapozott. [24] A téves jogszabályértelmezésre alapított anyagi jogi érvek között a körzeti megbízott működési körzetének értelmezése, a körzeti megbízotti csoport létrehozásának célja, továbbá annak megítélése, hogy mely feladatok ellátása tartozik a körzeti megbízotti beosztásba, és melyek haladják meg azt, az elsőfokú ítélet anyagi jogi álláspontjának felülbírálatához tartozott és a felek eltérő jogértelmezéséből fakadt, amely jogértelmezést a Kúria már szintén elvégezte. A körzeti megbízottnak a működési körzetén kívül végzett járőri feladataival összefüggésben több követendő felsőbírósági határozatban kimondták, hogy amennyiben a körzeti megbízott hosszabb időszakon át rendszeresen a beosztásához nem tartozó feladatkört lát el; a járőrfeladatokat a körzeti megbízotti működési és csoportműködési körén kívül nem eseti, hanem napi rendszerességgel végzi, az többletszolgálatnak minősül és annak ellentételezésére jogosult (Kf.VII.45.176/2021/4., Kf.VII.45.184/2021/4.). Az elsőfokú bíróság ezzel egyezően helytállóan mutatott rá, hogy a KMB Szabályzat egyértelműen meghatározza, hogy a körzeti megbízott járőrfeladatokat milyen szűkítésekkel hajthat végre, ettől eltérő járőri feladatok ellentételezésre jogosult. A felperes a működési körzetén, vagy a csoport működési körzetén kívül ellátott járőrfeladatokra tekintettel a Hszt. 71. §

(1)bekezdés

1. c)pontja alapján jogosult a megbízási díjra. Működési körzetén kívüli feladatellátásra csak eseti jelleggel kerülhet sor, még a KMB Szabályzat 21. pontjában meghatározott fokozott ellenőrzés elrendelése, illetőleg a különleges jogrend időtartama alatt is. A Kúria több határozatában kifejtette, hogy a veszélyhelyzet miatti személyi átcsoportosítások az eredeti szolgálati beosztás mellett ellátott többlettevékenység ellentételezése alóli mentesülésre nem adnak alapot (Kúria Kf.VII.45.156/2021/4., Kf.VII.45.159/2021/7., Kf.VII.45.184/2021/4.). [25] Az elsőfokú bíróság a normaalkotói szándék helytálló értelmezésével határozta meg a körzeti megbízotti működési körzet fogalmát és a csoport létrehozásának indokát, mindezekből megalapozottan következtetett arra, hogy a csoport létrehozása esetén a működési körzet változatlanul megmarad. A KMB Szabályzat 15. és 24. pontjából nem következik olyan értelmezés, hogy a csoporttag működési körzete, automatikusan kibővül a csoport működési körzetére. A körzeti megbízott működési körzete változatlanul megmarad, azt a KMB Szabályzat 72.
2. c)pontjában írtak is megerősítik. [26] A Hszt. 71. §

(1)bekezdésének c) pontjának értelmezését a bírói gyakorlat már kimunkálta, (Mfv.I.10.751/2016/4., Mfv.II.10.516/2017/4., Kf.VII.39.247/2020/4., Kf.VII.39.389/2021/4., Kf.VII.39.523/2021/4.; Kf.III.45.090/2021/4.) eszerint a hivatásos állomány arra alkalmas tagja átmenetileg megbízható a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával többletfeladatként, erre figyelemmel a munkáltató jogszerűen megbízhatja olyan feladatok elvégzésével, amelyek a képzettségéhez, végzettségéhez, szakmai tapasztalatához kapcsolódnak. A munkáltatónak azonban az a joga, hogy a hivatásos állomány tagját a beosztásához tartozó feladatok mellett más feladatok elvégzésére is utasíthatja, nem sértheti az utasítás teljesítése esetén az érintett díjazásra való jogosultságát. A munkáltató egyoldalú utasítási jogával a kinevezés szerinti beosztás (munkakör) keretein belül határozhatja meg a munkaköri leírásban a hivatásos állomány tagja által ténylegesen ellátandó feladatokat. A felperest a peresített időszakban rendszeresen, nem eseti jelleggel osztották be a körzeti megbízotti működési körzeten kívül járőri feladatokra, ezért az alperes megalapozatlanul hivatkozott arra, hogy a fokozott ellenőrzés és a különleges jogrend időszakában a körzeti megbízott működési körzeten kívüli járőri tevékenysége megbízási díjra nem jogosít. A veszélyhelyzet miatti személyi átcsoportosítások a felperes eredeti szolgálati beosztása mellett ellátott többlettevékenység ellentételezésére alapot adnak Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.095/2023/4. 8 (Kfv.VII.45.115/2022/4.). A KMB Szabályzat 21. pontja szerinti feltételek fennállását, az alperes nem bizonyította. [27] A tanúvallomások alátámasztották, hogy felperes a peresített időszakban a járőr beosztási feladatok mellett tovább feladatokat is ellátott (átkíséréseket, kísérőőri feladatokat és őrizetbevételi és az ideiglenes távoltartást elrendelő határozathozatalt). [28] Emlékeztet arra a másodfokú bíróság, hogy a hivatásos szolgálati jogviszonyban – egyezően más alá- és fölé rendeltségen alapuló foglalkoztatási jogviszonnyal – a munkáltató utasítási joga nem korlátlan, és csak olyan feladatot határozhat meg egy adott munkakörhöz rendelten, amely a munkakör keretei közé tartozik. A munkakör kiterjesztő értelmezésére nincs lehetőség (Kúria Kfv.VII.37.193/2020/8., Kf.VII.39.246/2020/4.). [29] Az elsőfokú bíróság által megállapított összegszerűséget fellebbezésében az alperes konkrétan nem vitatta, fellebbezésében ugyan hivatkozott a BMr2. 10. §

(2)bekezdésének sérelmére, azonban ezzel összefüggő indokolást a felperesi igény jogalapjának vitatásán túlmenően nem adott elő, ezért a másodfokú bíróságnak az elsőfokú bíróság mérlegelése alapján megállapított megbízási díj helyességét vizsgálnia nem kellett. [30] A fellebbezésben hivatkozott KMB Szabályzattal, valamint a TIK utasítással összefüggésben pedig az ítélőtábla arra mutat rá, hogy a hivatkozott utasítások ugyan szolgálati viszonyra vonatkozó szabályok, de nem jogszabályok, így azoknak a fellebbezésben megjelölt számos pontja megsértésére történő hivatkozás önmagában a fellebbezésre nem adott alapot [Kp. 99.§

(1)bekezdés]. [31] Mindezek alapján a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp. 109. §

(2)bekezdése alapján részben megváltoztatta és a szolgálati panasszal nem érintett kereseti követelés tekintetében az eljárást megszüntette. [32] A pervesztes alperes a Kp. 99. §

(3)bekezdése és 35. §

(1)bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló

1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
2. §

(1)bekezdése és 102. §

(1)bekezdése, valamint a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 4. §

(1)bekezdés a) pontja, 3. §

(5)bekezdése alapján köteles a fellebbezéssel érintett pertárgyértékhez igazodó, és a jogi képviselő által kifejtett munkával arányosan számított, a pernyertes felperest megillető másodfokú perköltség megfizetésére. [33] Az alperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5. §

(1)bekezdés c) pontja alapján személyes illetékmentes, ezért a fellebbezési eljárási illetéket (75.369 forint) a Kp. 99. §

(3)bekezdése és 35. §

(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 95. §

(1)bekezdés c) pontjára és a Pp. 102. §

(6)bekezdésére figyelemmel az állam viseli. [34] Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Kp. 99. §

(1)bekezdésében foglalt rendelkezés zárja ki Záró rész Budapest,

1. július
2. dr. Robotka Imre s.k. dr. Stumpf-Rádai Ágota s.k. dr. Drávecz Margit Gyöngyvér s.k. a tanács elnöke előadó bíró bíró