Debreceni Ítélőtábla Gf.IV.30.282/2021/
- A Debreceni Ítélőtábla a Fejes Ügyvédi Iroda (FÉL CÍME, ügyintéző: dr. Fejes János ügyvéd) által képviselt FELPERES NEVE (FELPERES CÍME) felperesnek -, Dudráné dr. Czók Tímea kamarai jogtanácsos által képviselt ALPERES NEVE (ALPERES CÍME) alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében a Miskolci Törvényszék
- október 18-án meghozott 10.G.40.014/2021/
- számú ítéletével szemben a felperes részéről
- sorszámon előterjesztett fellebbezés folytán indult másodfokú eljárásban – tárgyaláson kívül – meghozta a következő í t é l e t e t: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, a fellebbezett rendelkezését pedig helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az állam javára – az állami adó- és vámhatóság felhívásában megjelölt módon és számlára – 106 176 (Százhatezer-százhetvenhat) forint fellebbezési eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította és kötelezte őt, hogy fizessen meg az alperesnek 300 000 forint perköltséget és az államnak pedig 1 327 200 forint eljárási illetéket. Az ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a felperest – kereshetőségi joga fennállásának hiányában – nem illeti meg a keresettel érvényesített anyagi jog, ezért minden további feltétel vagy körülmény vizsgálata nélkül a kereset elutasítása iránt kellett intézkednie (elsőfokú ítélet [53] pont). A felperest az illetékre kiterjedő részleges költségfeljegyzési jog kedvezményére figyelemmel a meg nem fizetett 1 327 200 forint eljárási illeték megtérítésére pedig arra tekintettel kötelezte, hogy pervesztes lett. [2] Az ítélettel szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben kérte annak megváltoztatását és az őt 1 327 200 forint összegű eljárási illeték megfizetésére vonatkozó kötelezés mellőzését, továbbá az alperesnek a másodfokú perköltsége megtérítésére kötelezését. [3] A fellebbezésének jogi érvelése szerint az elsőfokú bíróság az ítélete [44] és [45] pontjában kifejtette, hogy a perbeli legitimáció hiányában a keresetet „vissza kell utasítani”. Erre tekintettel, a keresetet is „vissza kellett volna utasítani”, ami azt eredményezte volna, hogy nem keletkezik illetékfizetési kötelezettsége. Debreceni Ítélőtábla IV.Gf.30.282/2021/3 2 [4] Az alperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. [5] Az ítélőtábla „A polgári perrendtartásról” szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §-a
(1)bekezdése és
(3)bekezdésének b) pontja értelmében a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálta el. [6] Megállapította, hogy a felperes nem terjesztett elő fellebbezést az elsőfokú ítéletnek a keresetét elutasító és őt az alperes javára perköltség megfizetésére kötelező részei ellen, ezért az ítéletnek ezek a rendelkezései a Pp. 358. §-ának
(5)bekezdése értelmében (rész)jogerőre emelkedtek. Emiatt az ítélőtábla a Pp. 370. §-ának
(1)bekezdése alapján a felülbírálati jogkörét a fellebbezési kérelem korlátai között gyakorolta. [7] A fellebbezés nem alapos. [8] A felperes fellebbezésében a Pp. 371. §-a
(1)bekezdésének a),
- b)és
- d)pontjaiban írtaknak megfelelően azért kérte az illeték megfizetése alóli mentesítését, mert álláspontja szerint a bíróságnak már a keresetet (helyesen: keresetlevelet) vissza kellett volna utasítania, amely esetben az eljárás illetékmentes lenne, így nem keletkezne illetékfizetési kötelezettsége. [9] Az ítélőtábla megállapítása szerint az elsőfokú bíróság az ítéletének a fellebbezésben megjelölt [45] pontjában egyértelműen kifejtette a különbséget a keresetindítási jog, az aktív, és passzív perbeli legitimáció, valamint a kereshetőségi jog hiánya között. Azt is meggyőzően megindokolta, hogy az adott ügyben nem a perbeli legitimáció hiánya áll fenn, amely esetben a keresetlevelet vissza kellene utasítani, hanem a kereshetőségi jog hiánya miatt kellett érdemben, ítélettel elutasítani a keresetet, emiatt a felperes pervesztesnek minősült. [10] „Az illetékekről” szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §-a
(1)bekezdésének a) pontja szerint illetékmentes a polgári ügyekben az eljárás, ha a bíróság az eljárást megindító beadványt visszautasítja, vagy az eljárást azért szünteti meg, mert az eljárást megindító beadvány visszautasításának lett volna helye. [11] Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a keresetet érdemben kell elbírálni és a felperes kereshetőségi joga hiányában azt érdemben elutasítani, így nem volt helye a keresetlevél visszautasításának (utóbb az eljárás megszüntetésének), ennek folytán az eljárás sem volt illetékmentes, ezért a felperes az elutasított keresete alapján számított, meg nem fizetett illeték megtérítésére köteles az állam javára. [12] Hangsúlyozza az ítélőtábla, hogy a keresetlevél visszautasítását csak a felperes kifejezett jogszabályi rendelkezésen alapuló aktív perbeli legitimációjának hiánya alapozza meg (például jogszabály határozza meg a gondnokság alá helyezési per megindítására jogosult személyeket). Ettől külön kell választani, amikor a megjelölt, kifejezett jogszabályi rendelkezés hiányában a követelés a felperest más, anyagi jogi okból nem illeti meg, mivel azt a bíróságnak érdemben, ítélettel kell elbírálnia, akkor is, ha már a keresetlevél alapján nyilvánvalóan alaptalan a keresete. Debreceni Ítélőtábla IV.Gf.30.282/2021/3 3 [13] Mindezekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. §-ának
(2)bekezdése alapján – lényegében helyes indokaira tekintettel – helybenhagyta, figyelemmel a Pp. 386. §-ának
(4)bekezdésében írtakra is. [14] A felperes az illetékre kiterjedő részleges költségfeljegyzési joga folytán nem fizette meg a fellebbezési illetéket, ezért az ítélőtábla a Pp. 102. §-ának
(1)bekezdése alapján kötelezte őt annak megtérítésére „A polgári és közigazgatási bírósági eljárás során meg nem fizetett illeték és állam által előlegezett költség megfizetéséről” szóló 30/2017. (XII.27.) IM rendelet 3. §-ának
(2)bekezdése szerint. Debrecen,
- január
- Dr. Drexlerné dr. Karcub Edit s.k. a tanács elnöke – előadó bíró, Szilágyiné dr. Karsai Andrea s.k. bíró, Dr. Szűcs Lajos s.k. bíró