Bfv.126/2025/21 – Kúria

(6)bekezdés] nem valósul meg, ha a precedenshatározat releváns ténybeli alapjai – akár csak részben – eltérőek. Az erőszakos magatartás kihívó közösségellenességének hiánya pedig eredményesen nem hivatkozható, ha az annak alapját képező tények az irányadó tényállásból hiányoznak. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.II.126/2025/

1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Somogyi Gábor, a tanács elnöke Dr. Boros Tibor, előadó bíró Dr. Harangozó Attila, bíró Dr. Metzing Márton, bíró Dr. Nagy Antal, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
2. október
3. Az ügy tárgya: garázdaság vétsége Terhelt: … Első fok: Pesti Központi Kerületi Bíróság, 12.B.VIII.30.886/2021/27., ítélet, tárgyalás,
4. január
5. Másodfok: Fővárosi Törvényszék, 24.Bf.7641/2023/14., ítélet, nyilvános ülés,
6. december
7. Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: terhelt Az indítvány iránya: terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a garázdaság vétsége miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Pesti Központi Kerületi Bíróság 12.B.VIII.30.886/2021/
8. számú, valamint a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 24.Bf.7641/2023/
9. számú ítéletét hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye és ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I.
10. A Pesti Központi Kerületi Bíróság a
11. január
12. napján kihirdetett 12.B.30.886/2021/
13. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki garázdaság vétségében [Btk.
14. §

(1)bekezdés] és ezért 3 évi időtartamra próbára bocsátotta. [2] Az elsőfokú ítélet ellen bejelentett ellentétes irányú fellebbezéseket elbírálva a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság a

1. december
2. napján kihirdetett Kúria 2.Bfv.126/2025/21-I 2 24.Bf.7641/2023/
3. számú ítéletében az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és a próbaidő tartamát 1 év 6 hónapra enyhítette, míg egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. [3]
4. Az irányadó tényállás lényege szerint a terhelt
5. február
6. napjáról
7. február
8. napjára virradó éjszaka a cím 1 szám alatt található szórakozóhelyen szórakozott. Az ittas állapotban lévő terheltet
9. február
10. napján 00 óra 20 perc körül a biztonsági őrök a szórakozóhelyről kikísérték azzal, hogy oda azon az éjszakán már nem térhet vissza. [4] A terhelt ennek ellenére több alkalommal megkísérelt a szórakozóhelyre visszatérni, ennek során a bejáratnál tartózkodó, és őt feltartóztatni próbáló biztonsági őröket folyamatosan szidalmazta. Mivel a terhelt a próbálkozással többszöri felszólítás ellenére sem hagyott fel, ezért őt tanú 1 biztonsági őr a nyaka és a válla magasságában hátulról átkarolva az úttest túloldala felé vezette, ennek során a terhelt a földre esett. Ekkor tanú 1 a terheltet otthagyta, és visszament a szórakozóhely bejáratához. [5] Ezt követően a terhelt felkelt a földről és ismét a bejárathoz ment azért, hogy a szórakozóhelyre újra megpróbáljon bejutni, azonban tanú 1 őt ismét átkarolta és az úttest túloldalára vezette. Amikor tanú 1 a terheltnek hátat fordított és visszaindult a szórakozóhely bejárata felé, a terhelt több alkalommal tanú 1 felé ütött és több alkalommal megpróbálta őt megrúgni, melyet tanú 1 a terhelt kezét lefogva kivédett, majd őt a földre vitte. Tanú 1 sérülést nem szenvedett. [6] A terhelt kihívóan közösségellenes és erőszakos magatartása alkalmas volt arra, hogy az azt észlelőkben megbotránkozást és riadalmat keltsen. [7] II.
11. A jogerős ügydöntő határozattal szemben a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, a felülvizsgálat törvényi okának (Be.
12. §) megjelölése nélkül. [8] A terhelt az indítványában azt sérelmezte, hogy az eljáró bíróságok a tényállást hiányosan, a bizonyítékokat tévesen mérlegelve állapították meg. A törvényszék figyelmen kívül hagyta, hogy az előzmények tekintetében nem provokált senkit, cselekményeinek oka kizárólag jogai érvényesítése volt, melynek során a viselkedését csak pánikszerű reakciók jellemezték. Ezt az érzelmi állapotot a biztonsági őrök bántalmazó magatartása (mellkasba ütés, torkon ragadás), a jogtalan és aránytalanul durva, emberi és személyi szabadságát is sértő bánásmódjuk váltotta ki. [9] Álláspontja szerint az eljárás során több releváns tanú – tanú 2, valamint két biztonsági őr – kihallgatása elmaradt. Nem hallgatták ki azokat a tanúkat sem, akiket a biztonsági őrök vallomása szerint korábban lelocsolt vagy egyéb módon zavart. A rendbontás nem volt látható az objektív bizonyítási eszközön, a kamerafelvételen. A kamerafelvételen ugyanakkor jól látható, hogy az egyik biztonsági őr odament hozzá, majd szemből torkon ragadta és a falhoz nyomta, valamint egyéb módon is inzultálta a személyzet egy másik férfi tagjával együtt. A kamerafelvételek átadása eleve hiányosan történt, s így nem lehetett látni a beléptetés körülményeit, vagyis, hogy józanul érkeztek a barátnőjével és az egyik biztonsági őrrel valóban szóváltásba keveredett. [10] Kivezetésének előzménye és oka ugyanis a beléptetés során történt események voltak, amelynek során az egyik ismeretlen biztonsági őr minden ok nélkül provokálta őt, akinek a beléptetés közben „beszólt”. [11] Sérelmezte, hogy elmaradt azoknak a vendégeknek a kihallgatása, akik a szórakozóhelyen kívül tartózkodtak, és látták, hallották az eseményeket. Elmaradt személy 1, a szórakozóhely vélt üzletvezetőjének kihallgatása is, aki hiányosan adta át a kamerafelvételeket. A biztonsági személyzet vallomásai több ponton ellentmondásosak és nem egyeztethetők össze az objektív kamerafelvételekkel. Kúria 2.Bfv.126/2025/21-I 3 [12] A terhelt indítványa szerint a törvényszék információkat, igazolásokat, orvosi és egyéb dokumentumokat nem fogadott be. Az ügyben készült egy újságcikk, mely rámutatott, hogy a szemtanúk szerint nem mutatta részegség jeleit, és semmi okot nem szolgáltatott a biztonsági őröknek arra, hogy jogtalanul, torkánál fogva eltávolítsák a helyről és visszatartsák értékeit. Ezen kívül orvosi szakvélemények is igazolták, hogy közvetlenül a történtek következtében pánikzavar, alvászavar, traumára utaló tünetek alakultak ki nála és jelentős érdeksérelmet szenvedett a hivatali munkahelyei sorozatos elvesztése, valamint közösségből való kirekesztése okán. [13] Kifogásolta a terhelt, hogy cselekményéből a garázdaság tényállási elemei – különösen az erőszakosság és a kihívó közösségellenesség – hiányoznak. [14] A konfliktus kizárólag közte és a kidobó (tanú) között állt fenn, mely a jogtalan, aránytalanul durva bánásmód (jogtalan inzultálás és a személyi szabadságát sértő kivezetés módja) következményeként állt elő. A biztonsági őr fellépése a méltányosság elvével is teljesen összeegyeztethetetlen volt. [15] Cselekményei célja kizárólag a jogos érdekének érvényesítése volt, vagyis a kabátja és értékei visszaszerzése, valamint barátnőjének értesítése. Szándékában sem volt a szórakozóhelyre visszatérni, csupán a bejárathoz próbált közelíteni kabátja visszaszerzése érdekében. Az eljáró bíróságok határozata eltér a Kúria Bfv.711/2022/
13. számú precedensképes határozatától, mert abban a Kúria kimondta, hogy konfliktushelyzetben, a jogos és alapvető érdekek védelmében történő cselekmény nem minősül garázdaságnak. [16] Amennyiben a biztonsági őrök állításai helytállóak, úgy kötelesek lettek volna őt átadni az illetékes nyomozati szervek részére, ellenkező esetben viszont nem sérthették volna ilyen mértékben a személyi szabadságát sem a szórakozóhelyen, sem azon kívül. Akarata ellenére nem vehették volna el a táskáját, nem fejthették volna le erőszakkal ujjait az asztal széléről, nem vihették volna a földre, továbbá nem üthettek volna a mellkasába azért, mert visszakérte a kabátját. [17] Ezen túlmenően a terhelt kifogásolta bíró 1 másodfokú bírói tanács tagjakénti eljárását, mivel – álláspontja szerint – ez jogállamisági, valamint szubjektív alapú kétségeket vet fel a döntés pártatlanságát, objektivitását illetően. [18] Mindezek alapján a terhelt arra tett indítványt, hogy a Kúria a Fővárosi Törvényszék 24.Bf.7641/2023/
14. számú ítéletét helyezze hatályon kívül, és rendeljen el új eljárást vagy hozzon felmentő ítéletet. [19]
15. A Legfőbb Ügyészség BF.229/2025/
16. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta. [20] A felülvizsgálati indítvány a bizonyításra vonatkozó, azaz a bizonyítás hiányosságait felsorakoztató részében, a tanúk vallomásainak és a kamerafelvétel anyagának értékelésére, ezek mérlegelésére, valamint ezek ismételt egybevetésére vonatkozó részében kizárt. [21] A terheltnek a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett döntéstől való eltérésre hivatkozása a Kúria BH 2023.
17. számon publikált Bfv.711/2022/
18. számú határozatára vonatkozott. A hivatkozott döntésben és a jelen ügyben született határozatban megállapított tényállás közötti eltérés miatt azonban az eltérő megítélés nem eredményezte a büntető anyagi jog szabályainak megsértését. A jogos védelemre való hivatkozás a jelen ügyben ténybeli alapokat nélkülöz, mivel az a terhelti védekezés értékelésének keretében, a bizonyítékok mérlegelésének eredményeként került elvetésre. A terhelt azon magatartása, hogy többször a tanú felé ütött, illetve őt több alkalommal megpróbálta megrúgni, erőszakos, kihívóan közösségellenes, egyben alkalmas volt arra, hogy másokban megbotránkozást és riadalmat váltson ki. Ebből következően a jogerős ítéleti tényállásban írt cselekmény minősítése helyes és törvényes az alkalmazott intézkedés is. Kúria 2.Bfv.126/2025/21-I 4 [22] A Be.
19. §

(2)bekezdése szerinti eljárási szabálysértés nem volt észlelhető. A terhelt a felülvizsgálati indítványában nem nevesítette, hogy a másodfokú tanács tagjai közül bíró 1-gyel szemben milyen kizárási ok áll fenn és miért. Mivel azonban ezzel összefüggésben a döntés pártatlanságával kapcsolatos kételyét fogalmazta meg, ez tartalmát tekintve a Be. 14. §

(1)bekezdés e) pontja szerinti kizárási oknak (elfogultság) feleltethető meg. Ugyanakkor a felülvizsgálat törvényben kizárt, ha a terhelt vagy a védő az ítélet jogerőre emelkedését követően a Be. 608. §

(1)bekezdés b) pontjára alapított indítványát a Be. 15. §

(4)bekezdésében írt határidőn túl terjesztette elő {Bfv.II.1.256/2021/

1. [28] bekezdés}. Kizárt e részében a felülvizsgálati indítvány azért is, mert az elfogultság alapjaként nem hivatkozott semmilyen konkrét okra, így a bejelentése e törvényi követelménynek nem felel meg (Bfv.III.341/2023/18.). [23] Minderre tekintettel a Legfőbb Ügyészség indítványozta, hogy a Kúria az indítvánnyal támadott határozatokat hatályában tartsa fenn. [24]
2. A terhelt védője a Legfőbb Ügyészség átiratára tett észrevételében kifejtette, hogy a Legfőbb Ügyészség megalapozottan hivatkozott arra, miszerint az indítvány a tényállást támadó részében törvényben kizárt; ellenben helytálló az indítvány azon része, amelyben a Kúria Bfv.711/2022/
3. számú határozatától való eltérésre hivatkozik. Nem a tényállás „azonossága” ugyanis a lényeg, hanem az, hogy a határozat elvi éllel mondta ki, hogy még az erőszakos magatartás sem kihívóan közösségellenes, ha az nem a közösségi együttélési szabályok nyílt semmibevételével történik. A terhelt ugyanis nem öncélúan kívánt visszajutni a szórakozóhelyre, hanem a tulajdonát képező személyes tárgyait, kabátját és táskáját szerette volna visszakapni, amiket utóbb kiérkező – a terhelt által a helyszínre hívott – rendőrök adtak át neki. A terhelt személyes tárgyainak visszaadását a biztonsági személyzet nem volt jogosult megtagadni. Ebből következően a terhelt cselekménye nélkülözte a kihívó közösségellenességet, vagyis hiányzik a garázdaság egyik tényállási eleme. [25] Erre tekintettel a védő arra tett indítványt, hogy a Kúria a jogerős ítéletet változtassa meg és a terheltet az ellene garázdaság vétsége miatt emelt vád alól mentse fel. [26]
4. A terhelt a Legfőbb Ügyészség átiratára tett észrevételében a tényállás kiegészítését kérte azon lényeges körülményekkel, amelyeknek a rögzítése – az indítványában megfogalmazottak szerint – elmaradt, s amely tényekről a másodfokú bíróságot is tájékoztatta. [27]
5. A Legfőbb Ügyészség BF.229/2025/
6. szám alatt a védő észrevételei kapcsán a korábbi átiratában foglaltakat fenntartotta és utalt rá, hogy hogy az irányadó tényállásból hiányoznak azon ténymegállapítások, amelyeken a kihívó közösségellenesség hiányára vonatkozó érvelése alapul. [28] III. A felülvizsgálati indítvány nem megalapozott. [29]
7. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be.
8. §-a alapján csak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen és a jogerős bírósági határozatban rögzített tényállás alapulvételével, kizárólag a Be.
9. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe. A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető, ezért az azon kívül eső anyagi vagy eljárásjogi kérdések a felülvizsgálatban közömbösek. [30] A terhelt a felülvizsgálat törvényi okát az indítványában nem jelölte meg, ezért a Kúria azt a tartalma szerinti vizsgálta meg. Ez alapján az volt megállapítható, hogy a terhelt büntetőjogi felelősségének törvénysértő megállapítását és ezzel összefüggésben, de eltérő érvek alapján a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától való eltérést kifogásolta. Kúria 2.Bfv.126/2025/21-I 5 [31]
10. A Be.
11. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja alapján felülvizsgálati ok, ha a bíróság jogerős ítéletében a terhelt bűnösségét az anyagi jogi szabályok megsértésével állapította meg. [32] Az indítvány erre vonatkozó érveivel összefüggésben elöljáróban rögzíteni kell, hogy a felülvizsgálati eljárásban a tényálláshoz kötöttség szigorú szabálya érvényesül. A Be. 650. §

(2)bekezdése akként rendelkezik, hogy a felülvizsgálati indítványban a jogerős ítéletben megállapított tényállás nem támadható. Ezzel összhangban a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye; a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó [Be. 659. §

(1)bekezdés]. [33] A tényállás irányadósága azt is jelenti, hogy a felülvizsgálat során nemcsak maga a tényállás, hanem mindaz, ami a tényállás megállapításához vezetett, támadhatatlan. Nem vizsgálható az sem, hogy az eljárt bíróságok a bizonyítási eljárást kellő terjedelemben és alapossággal folytatták-e le, a bizonyítási eljárás során valósítottak-e meg esetlegesen valamilyen hibát, továbbá az sem, hogy mely bizonyítékokat és milyen okból fogadtak el, illetve, hogy egyes bizonyítékokat helyénvalóan vetettek-e el. [34] Ebből következően a felülvizsgálat során a tényállás helyessége, az ítélet megalapozottsága, a bizonyítékok értékelése nem bírálható felül, de az eljárási törvény nem biztosít lehetőséget az ítéleti tényállás esetleges megalapozatlanságát érintő következtetések levonására és eltérő tényállás megállapítására – így annak a terhelt észrevételében kért kiegészítésére – sem. [35] Következésképp a Be. 649. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja szerinti felülvizsgálati ok akkor valósul meg, ha a jogerős ítéleti tényállásban foglalt terhelti magatartás nem meríti ki (semmilyen) bűncselekmény törvényi tényállási elemeit, avagy – ugyancsak az irányadó tényállásból kitűnően – büntethetőséget kizáró vagy megszüntető ok ellenében került sor a terhelt elítélésére. Ennek megfeleltethető érvet azonban az indítvány nem tartalmaz. Az ugyanis nem felel meg a vizsgált felülvizsgálati oknak – és a tényálláshoz kötöttség szabályait is sérti –, ha az indítvány eltérő tényállás megállapítását célozza és a felmentés iránti igényét – akár önmagában helytálló jogi érveléssel – ezen megállapítani kért, eltérő tényállásra alapítja. [36] Jelen esetben pedig erről van szó. A terhelt ugyanis bűnössége törvénysértő megállapítását a bizonyítás hiányosságaira, így a tanúk felkutatásának, kihallgatásának, a kamerafelvételek beszerzésének elmaradására, téves értékelésére, igazolások, orvosi és egyéb dokumentumok figyelmen kívül hagyására alapította, és ennek megfelelően – kifejezetten is – a jogerős ítéleti tényállásban nem szereplő, illetve azoktól eltérő tények megállapítását kérte, melyek alapot adtak volna a felmentésére. A felülvizsgálat során azonban a bíróság jogerős ítéletében megállapított tények adottak, kétségbevonhatatlanok és nem egészíthetők ki, függetlenül attól, hogy azt az indítványozó bizonyítottnak véli-e vagy sem. Ekként értelemszerűen indítvány nem alapítható arra, hogy valamely jogerős ítéleti tény nem bizonyított. Az ilyen sérelem érdemi felülvizsgálat lefolytatására nem vezet, mert annak mind előterjesztése [Be. 650. §

(2)bekezdés], mind elbírálása tilalmazott [Be. 659. §

(1)bekezdés]; az ilyen kifogásra alapozott indítvány – a fent írt eljárásjogi szabályozás alapján – törvényben kizárt. [37] A védő észrevételében foglalt érvek lényegében a kihívó közösségellenesség mint a garázdaság kötelező tényállási elemének hiányára irányultak, ami azt jelenti, hogy a védő álláspontja szerint a garázdaság törvényi tényállási elemei nem valósultak meg teljeskörűen. E hivatkozás már kimerítheti a Be. 649. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja szerinti felülvizsgálati ok feltételeit, amennyiben annak ténybeli alapjai az irányadó tényállásból kitűnnek. Kúria 2.Bfv.126/2025/21-I 6 [38] Jelen esetben azonban az irányadó tényállásból hiányzik az a védői észrevételben írt megállapítás, miszerint a terhelt mindössze a tulajdonát képező személyes tárgyait, kabátját és táskáját szerette volna visszakapni, amiket utóbb a kiérkező – a terhelt által a helyszínre hívott – rendőrök adtak át neki, illetve, hogy a biztonsági személyzet megtagadta volna a szórakozóhelyről eltávolított terheltnek a személyes tárgyai kiadását vagy azt, hogy azokért – felügyelet mellett – visszamenjen és azokat magához vegye. Következésképp az azokra alapított jogi okfejtés ugyancsak a Be. 650. §

(2)bekezdésébe ütközik és a Be. 659. §

(1)bekezdése szerint a felülvizsgálatban nem teljesíthető. [39] 3.

1. A Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától való eltérés címén szintén helye van felülvizsgálatnak [Be.
2. § d) pont], azonban a Be.
3. §

(6)bekezdése szerint csak akkor, ha az állított eltérés a büntető anyagi jog szabályainak

(1)bekezdésben meghatározott megsértését eredményezte vagy a

(2)bekezdésben meghatározott eljárási szabálysértést eredményezett. [40] A Be. 652. §

(1)bekezdése meghatározza a felülvizsgálati indítvány azon alapvető tartalmi követelményeit, amelyek nem mellőzhetők. Ennek megfelelően az indítványozónak, ha a felülvizsgálatot a Be. 649. §

(6)bekezdésére alapítja, a felülvizsgálati indítványban meg kell jelölnie a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatát és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálattal támadott ügydöntő határozat eltér. Ez utóbbi magában foglalja az ügyazonosság és a jogi megítélés eltérő elbírálásának bemutatását, azaz azon jogilag releváns tények megjelölését, amelyek a hivatkozott és a támadott határozat alapjául szolgáló tényállásban, illetve az eljárás során azonosak, majd annak kifejtését, hogy ezen azonos tényeket a bíróság a két határozatban mennyiben bírálta el eltérően. További törvényes elvárás és ekként követelmény az indítványban annak a megjelölése is, hogy a támadott határozatnak a közzétett határozattól való eltérése miként eredményezte az anyagi jog szabályainak a Be. 649. §

(1)bekezdésben meghatározott megsértését, vagy a Be. 649. §

(2)bekezdésben meghatározott eljárási szabálysértést eredményezett (Kúria Bfv.II.746/2021/9.). [41] E kötelezettségének a terhelt csak igen szűkszavúan tett eleget, amikor arra hivatkozott, hogy a precedenshatározat jogkérdésben azt az álláspontot foglalta el, miszerint konfliktushelyzetben, a jogos és alapvető érdekek védelmében történő cselekmény nem minősül garázdaságnak. Ugyanakkor a védői észrevétel további idevonatkoztatható érvet tartalmaz, miszerint a fenti határozat elvi éllel mondta ki, hogy még az erőszakos magatartás sem kihívóan közösségellenes, ha az nem a közösségi együttélési szabályok nyílt semmibevételével történik. [42] Ekként a Be. 649. §

(6)bekezdésében írt okból a terhelt indítványa alapján a felülvizsgálatnak helye van. [43] 3.

1. A jogkérdésben való eltérés akkor valósul meg, ha a bíróság jogerős ítéletében ugyanazon, a jogi értékelés szempontjából releváns tényeket ugyanazon jogszabály alkalmazásával ítél meg a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától eltérően. Nem valósul meg ugyanakkor a jogkérdésben való eltérés, ha a bíróság (akár csak részben) eltérő releváns tényeket ítél meg eltérően. [44] A Kúria e körben rámutat, hogy a terhelt által hivatkozott Bfv.II.711/2022/
2. számú (a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett és a Kúriai Döntések című folyóiratban BH 2023.
3. számon is megjelentetett) döntésében az alábbi releváns megállapításokat tette. [45] „A kihívó közösségellenesség nem más, mint a közösségi együttélés szabályaival való gátlástalan szembeszegülés (BH 2007.283.I.). Abban az esetben, ha a terhelti magatartás alkalmas is megbotránkozás vagy riadalom keltésére, nem a közösségi együttélés szabályainak semmibevételét jelenti, ha valaki az ellene irányuló jogtalan támadás elhárítása érdekében lép fel erőszakkal. A terhelt maga is azzal érvelt, hogy valójában jogos védelmi Kúria 2.Bfv.126/2025/21-I 7 helyzetben cselekedett, amikor a gyermekeivel való távozását akadályozó sértettet elrántotta gépjárműve elől, azonban az alapügyben eljárt bíróságok helyes okfejtés mentén zárták ki a jogos védelmi helyzet fennállását […]”. [46] A kihívó közösségellenesség hiánya ugyanakkor távolról sem korlátozódik a jogos védelmi helyzetnek megfeleltethető esetkörre. Nem kihívóan közösségellenes az az erőszakos magatartás, amelyben nem a közösségi együttélés szabályainak nyíltszíni semmibevétele tükröződik. [47] A tényállásból kitűnően a terheltnek a sértett jogellenes magatartására adott reakcióként tanúsított erőszakos magatartása pedig egymozzanatú, célirányos (kizárólag a sértett személyében jelentkező fizikai akadály kiküszöbölését szolgáló), és a törvényes jogainak gyakorlását korlátozó magatartással arányos volt, amely az elhárítás szükséges mértékét nem lépte túl, így sérülést nem okozott és a tényállásban rögzített tények alapulvételével sérülés előidézésre eleve alkalmatlan volt. [48] A kapcsolattartási jog gyakorlását, a terhelt szabad cselekvését gátló korlátok leküzdése pedig – az erőszakos magatartás imént számba vett jellemzői mellett – nem a közösségi együttélés jogi normába foglalt írott és íratlan szabályainak leplezetlen semmibevételét jelenti”. [49] A precedens-határozat alapjául szolgáló, illetve a jelen ügyben megállapított tényállás két releváns ponton tér el egymástól. A hivatkozott ügyben a terhelt a gyermekét kívánta a láthatási időben jogszerűen magával vinni, míg a jelen ügyben irányadó tényállás hasonló jogszerű célt nem tartalmaz (így a terhelt és a védő által megjelölt értékek visszaszerzését sem). Ugyancsak igen nagy jelentőségű eltérés az is, hogy míg a precedens-határozat alapjául szolgáló ügyben a terhelt az általa kifejtett erőszakos magatartást a legitim céljának eléréséhez szükséges minimumra – a gyermek elvitelét megakadályozó személynek a gépkocsi útjából való kiszorítására – korlátozta, addig jelen ügyben a terhelt az őt kivezető személyt kísérelte meg az elengedését követően bántalmazni oly módon, hogy többször feléje ütött és rúgott. [50] A Kúria Bfv.711/2022/
4. számú ítéletében valóban állást foglalt abban, hogy az erőszakos magatartás nem kihívóan közösségellenes, ha az nem a közösségi együttélési szabályok nyílt semmibevételével történik. Amíg azonban a precedensdöntésben a jogszerű cél és az erőszakos magatartásnak a kizárólag e jogszerű cél eléréséhez szükséges mértékben való kifejtése megalapozta a kihívó közösségellenesség hiányának megállapítását, addig jelen ügyben a jogszerű cél hiánya és az annak hiányában kifejtett támadó jellegű erőszak kizárta azt. [51] Ezért a bíróság az indítvánnyal támadott jogerős ítéletében nem tért el a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától. [52]
5. A terhelt indítványában kifogásolta bíró 1 részvételét a másodfokú határozatot hozó tanácsban. A kizárt bíró részvétele a határozathozatalban a Be.
6. §

(1)bekezdés b) pontja alapján feltétlen eljárási szabálysértés, és ekként a Be. 649. §

(2)bekezdés d) pontja szerint felülvizsgálati ok. [53] A Be. 14. §

(1)bekezdés e) pontja szerint bíróként nem járhat el az, akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható. A terhelt által hivatkozottak – jogállamisági, valamint szubjektív alapú kétségek – a feltétlen kizárási okok esetein kívül esnek, ekként az a Be. 14. §

(1)bekezdés e) pontja alapján bejelentettként bírálható el. [54] Az Alkotmánybíróság 25/2013. (X. 4.) AB határozata értelmében az Alaptörvény XXVIII. cikk

(1)bekezdéséből fakadó alkotmányos követelmény, hogy a felülvizsgálati eljárást az elfogultsági okra alapított felülvizsgálati indítvány is megalapozhatja, azonban csak azokat illeti meg a felülvizsgálati eljárás e kizárási okra alapított lefolytatása, akik első Kúria 2.Bfv.126/2025/21-I 8 ízben, olyan konkrét körülményt kívánnak érvényesíteni, amelyről bizonyítják, hogy a jogerős ítélet meghozatalát követően szereztek tudomást {indokolás [46] bekezdés}. [55] Azt a törvényi feltételt, miszerint az ügy elfogulatlan megítélése valamely bírótól nem várható, csak az adott konkrét ügy valóságos tényei alapján lehet megállapítani, és csak olyan feltárt adatok alapján, amelyek a bíró pártatlansága iránt észszerű (megalapozott) kételyt ébreszteni alkalmasak. [56] A bíró elfogultságára alapított kizárás iránti bejelentést alapos és konkrét okokkal kell alátámasztani és a kizárási ok fennállását is az indítványozónak kell valószínűsítenie [Be. 15. §

(3)bekezdés]. Az elfogultság általánosság szintjén történő megfogalmazása így nem alkalmas kizárási ok megállapítására. [57] Jelen ügyben a terhelt ilyen ok fennállását egyáltalán nem valószínűsítette, elfogultságot alátámasztó tényt, körülményt nem jelölt meg. A terhelt nem fejtette ki, hogy a bíró személye milyen okból, milyen körülményekre alapítva ébresztett kételyt a pártatlanságát, objektivitását illetően, sőt jogállamisági, illetve szubjektív kételyeinek mibenlétét sem határozta meg. [58] Mindemellett az indítvány a Be. 15. §

(4)bekezdésében írt követelménynek sem felel meg, miszerint az elfogultságon alapuló kizárási okot a tárgyalás megkezdése után csak akkor érvényesítheti, ha valószínűsíti, hogy a bejelentés alapjául szolgáló tényről a tárgyalás megkezdése után szerzett tudomást, és ha azt három napon belül bejelenti. [59] Így a terhelt indítványa a Be. 15. §

(5)bekezdése alapján a jogerő előtt is érdemi indokolás nélküli elutasításához vezetne, következésképp az a jogerő után sem lehet felülvizsgálat alapja. [60]

1. A fentiekre tekintettel a Kúria – mivel nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, aminek vizsgálatára a Be.
2. §

(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatokat a Be. 660. §

(1)bekezdése szerinti tanácsülésen, a Be. 655.§

(2)bekezdése szerinti összetételben eljárva Be. 662. §

(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [61] A döntés elvi tartalma A Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozattól való eltérés [Be. 649. §

(6)bekezdés] nem valósul meg, ha a precedens-határozat releváns ténybeli alapjai – akár csak részben – eltérőek. Az erőszakos magatartás kihívó közösségellenességének hiánya pedig eredményesen nem hivatkozható, ha az annak alapját képező tények az irányadó tényállásból hiányoznak. [62] IV. A végzés ellen a Be. 6. §

(4)bekezdése alapján nincs helye fellebbezésnek; felülvizsgálatát a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pont második fordulata zárja ki. [63] A Be. 652. §

(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §

(3)-

(5)bekezdésén alapul. A Be. 656. §

(4)bekezdés első fordulata pedig akként rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,

1. október
2. Kúria 2.Bfv.126/2025/21-I 9 Dr. Somogyi Gábor s.k. a tanács elnöke, Dr. Boros Tibor s.k. előadó bíró, Dr. Harangozó Attila s.k. bíró, Dr. Metzing Márton s.k. bíró, Dr. Nagy Antal s.k. bíró