A határozat elvi tartalma: Az igazolási kérelem nem utasítható vissza elkésettség miatt, ha a mulasztás később jut a félnek vagy képviselőjének tudomására és a tudomásszerzés időpontjától számított 15 napon belül az igazolási kérelmet előterjeszti, az elmulasztott perbeli cselekményt pótolja. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Pf.V.24.755/2023/
- A tanács tagjai: Dr. Puskás Péter a tanács elnöke Dr. Csesznok Judit Anna előadó bíró Dr. Bartal Géza bíró Dr. Cseh Attila bíró Szolnokiné dr. Csernay Krisztina bíró A felperes: név1 cím1 A felperes képviselője: Ügyvédi Iroda ügyintéző: Dr. Bercsényi Gábor ügyvéd cím2 Az I. rendű alperes: név2 cím3 Az I. rendű alperes képviselője: Ügyvédi Iroda ügyintéző: Dr. Kovács Eszter ügyvéd cím4 A per tárgya: házastársi közös vagyon megosztása A fellebbezést benyújtó személy: I. rendű alperes A fellebbezéssel támadott határozat és a határozatot hozó bíróság: Fővárosi Ítélőtábla 17.Pf.20.543/2022/
- Rendelkező rész A Kúria az ítélőtábla végzését megváltoztatja, az I. rendű alperes igazolási kérelmének visszautasítását mellőzi, az ítélőtáblát az I. rendű alperes Pf.
- sorszámú kérelme elbírálására utasítja. A végzés ellen felülvizsgálatnak helye nincs. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] A Fővárosi Ítélőtábla 17.Pf.20.543/2022/
- számú ítéletével az elsőfokú ítéletet részben – egyebek mellett – a kereseti illeték viselésére vonatkozó rendelkezései tekintetében Kúria V.Pf.24.755/2023/2 2 megváltoztatta, az I. rendű alperest terhelő kereseti illeték összegét 750.000 forintra leszállította és kötelezte a felperest, hogy fizessen meg 750.000 forint kereseti illetéket az állami adó- és vámhatóság illetékbevételi számlájára az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 60 napon belül. A jogerős ítélet az I. rendű alperes részére
- április 6-án került kézbesítésre. [2] Az I. rendű alperest az adóhatóság
- április 19-én kelt fizetési felhívásban– az első- és másodfokú ítélet számát megjelölve – 2.250.000 forint eljárási illeték megfizetésére szólította fel. [3] Az I. rendű alperes
- június 15-én a jogerős ítélet kijavítása és kiegészítése iránti kérelemnek nevezett beadványt terjesztett elő Pf.
- sorszám alatt, amelyben a kérelem benyújtására nyitva álló törvényi határidő elmulasztása miatt igazolási kérelemmel is élt. Előadta, hogy az adóhatóság
- június 12-én kelt felszólításából szerzett tudomást arról, hogy az adóhatóság véleménye szerint a jogerős ítélet illetékfizetésre vonatkozó rendelkezése homályos, amely miatt az adóhatóság 750.000 forint helyett 2.250.000 forint elsőfokú illeték megfizetésére szólította fel. A fellebbezés alapjául szolgáló határozat [4] Az ítélőtábla a támadott végzésével az I. rendű alperes igazolási kérelmét elkésettség miatt a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(2)bekezdés b) pontja alapján visszautasította. [5] Végzése indokolásában a Pp. 355. §
(3)bekezdés alapján megállapította, hogy az I. rendű alperes az ítélet kiegészítése iránti kérelmet 2023. április 21-ig terjeszthette elő, míg a Pp. 151. §
(1)bekezdése alapján e határidő elmulasztása miatti igazolási kérelmet
- május 8-ig nyújthatta be, így a
- június 15-én előterjesztett igazolási kérelme elkésett. [6] Az I. rendű alperes a mulasztásról való tudomásszerzése
- június 12-i időpontjára tett állítását nem fogadta el arra hivatkozva, hogy a kérelemhez csatolt iratok szerint az adóhatóság az első- és a másodfokú ítélet számát feltüntetve az I. rendű alperest
- április 19-én szólította fel 2.250.000 forint eljárási illeték megfizetésére, így az I. rendű alperes már ekkor tudomást szerzett az adóhatóság illetékfizetési kötelezettsége körében kialakult „értelmezéséről”, ezért nem volt akadálya annak, hogy a másodfokú ítélet kiegészítése iránti kérelmet és az igazolási kérelmet e felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül benyújtsa. Az I. rendű alperes fellebbezése [7] A végzés ellen az I. rendű alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben az ítélőtábla végzésének megváltoztatását, az igazolási kérelemnek helyt adó döntés meghozatalát és a jogerős ítélet kérelme szerinti hivatalból történő kijavítását kérte. [8] Indokolása szerint a támadott végzés azért jogszabálysértő, mert tévesen rögzíti az I. rendű alperes tudomásszerzésének dátumát, ugyanis csak a
- június 12-én átvett felszólításból értesült arról, hogy az adóhatóság nem tévedésből, hanem a jogerős ítéletnek az Kúria V.Pf.24.755/2023/2 3 általa való értelmezése szerint írta elő a nagyobb összegű illetéket. A kirótt illeték kapcsán az első adóhatósági határozat átvételekor még abban a tudatban volt, hogy abban elírás történt, amelyet alátámaszt az általa
- május 6-án benyújtott „illeték törlési vagy visszatérítési kérelem” is. Ezen kérelmében 1.500.000 forint illeték törlését kérte az adóhatóságtól arra hivatkozva, hogy a jogerős ítélet alapján mindössze 750.000 forint illeték megfizetése terheli az elsőfokú ítélet szerinti 1.500.000 forint helyett, vagyis az adóhatóság 1.500.000 forint + 750.000 forint illeték megfizetésére való felhívása számítási hibát tartalmaz. [9] A felperes a fellebbezésre nem tett észrevételt. A Kúria döntése és jogi indokai [10] A fellebbezés alapos. [11] Az ítélőtábla helyesen rögzítette, hogy a jogerős ítélet kézbesítésének az időpontjára tekintettel az I. rendű alperes a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján az ítélet kiegészítése iránti kérelmét
- április 21-éig terjeszthette volna elő. Tévedett ugyanakkor abban, hogy a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján az igazolási kérelem benyújtására megszabott szubjektív határidő 2023. május 8-án lejárt. A Pp. 151. §
(1)bekezdése szerint ugyanis, ha a mulasztás később jut a félnek vagy képviselőjének tudomására, vagy az akadály később szűnik meg, az igazolási kérelem előterjesztésének határideje nem az elmulasztott határnaptól vagy az elmulasztott határidő utolsó napjától, hanem a tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő napon kezdődik. [12] A rendelkezésre álló iratok alapján megállapítható, hogy az adóhatóság
- április 19-én az első- és másodfokú eljárásban született ítéletek alapján 2.250.000 forint bírósági eljárási illeték megfizetésére szólította fel az I. rendű alperest. Az I. rendű alperes a jogerős ítélet elsőfokú illeték viselésére vonatkozó, számára egyértelmű rendelkezéseire tekintettel alappal gondolhatta, hogy az adóhatóság 750.000 forint illeték megfizetésére szólítja fel, majd azt is, hogy törlés iránti kérelme alapján az adóhatóság módosítja az illetékfizetési kötelezettsége mértékét és a tévesen kiszabott illetéket törli. Az I. rendű alperes arról, hogy a jogerős ítélet illetékviselésre vonatkozó rendelkezései és indokai az annak a végrehajtására jogosult adóhatóság számára nem minősülnek egyértelműnek, így kijavításra, kiegészítésre vagy esetlegesen kiigazításra szorulhatnak és ezért ennek érdekében az ítélőtáblához kérelmet kell előterjesztenie – amelynek benyújtási határideje már lejárt – csak
- június 12-én, az adóhatóságnak az illetéktörlési kérelmét követően kiadott ismételt fizetési felszólításából szerezhetett tudomást. Az I. rendű alperes
- június 15-én érkezett, igazolási kérelme tehát nem késett el. [13] A Kúria az ítélőtábla végzését ezért a Pp.
- § folytán alkalmazott
- §
(2)bekezdés alapján megváltoztatva az I. rendű alperes igazolási kérelmének visszautasítását mellőzte. Figyelemmel azonban arra, hogy az ítélőtábla támadott végzése az I. rendű alperes beadványának csak az igazolási kérelmet tartalmazó részét érintette és azt érdemi vizsgálat nélkül, elkésettség miatt utasította vissza, egyéb kérelmeire pedig rendelkezést nem tartalmaz, a Kúria sem dönthetett sem az igazolási kérelem érdeméről, sem az egyéb kérelmek alaposságáról. Az igazolási kérelem és az egyéb kérelem érdemi elbírálása az ítélőtábla hatáskörébe tartozik, így a Kúria az ítélőtáblát annak elbírálására utasította, amelynek során az ítélőtáblának figyelemmel kell lennie arra is, hogy a beadványt – a Pp. 110. §
(3)Kúria V.Pf.24.755/2023/2 4 bekezdése értelmében – nem alakszerű megjelölése, hanem tartalma szerint kell figyelembe vennie. Ennek megfelelően az ítélőtáblának elsődlegesen abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy az I. rendű alperes beadványa kiegészítés, kijavítás, esetleg kiigazítás iránti kérelemnek minősül-e, ezt követően kerül abba a helyzetbe, hogy az igazolási kérelem előterjesztésének szükségességét, továbbá annak és az egyéb kérelmeknek az alaposságát az irányadó eljárásjogi szabályok alapján megítélje. Felhívja a Kúria az ítélőtábla figyelmét arra is, hogy a kérelmek alaposságától vagy alaptalanságától függetlenül – az adóhatóság álláspontjára tekintettel –nem mellőzhető a jogerős ítélet illeték viselésére vonatkozó rendelkezése tekintetében az adóhatóság részére iránymutatás, tájékoztatás nyújtása annak helyes értelmezéséről. [14] Az I. rendű alperes fellebbezése eredményre vezetett, másodfokú eljárási költségei megtérítését nem kérte, azt nem számította fel, ezért a Kúria a Pp. 364. § alapján alkalmazandó 82. §
(3)bekezdés értelmében költséget javára nem állapított meg. [15] A végzés elleni felülvizsgálatot a Pp. 407.§
(1)bekezdés d) pontja zárja ki. A határozat elvi tartalma Az igazolási kérelem nem utasítható vissza elkésettség miatt, ha a mulasztás később jut a félnek vagy képviselőjének tudomására és a tudomásszerzés időpontjától számított 15 napon belül az igazolási kérelmet előterjeszti, az elmulasztott perbeli cselekményt pótolja. Alkalmazott jogszabályok a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 151. §
(1)bekezdés Záró rész Budapest,
- október
- Dr. Puskás Péter s.k. a tanács elnöke, Dr. Csesznok Judit Anna s.k. előadó bíró, Dr. Bartal Géza bíró, Dr. Cseh Attila s.k. bíró, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. bíró