A határozat elvi tartalma: A bűnösséget beismerő nyilatkozat előkészítő ülésen történő elfogadásának a feltétele, hogy a vádlott e nyilatkozatának természetét és elfogadásának következményeit megértette, a beszámítási képessége és beismerésének önkéntessége iránt észszerű kétely nem mutatkozik, továbbá, hogy a beismerő nyilatkozata egyértelmű és azt az eljárás ügyiratai alátámasztják. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.1.427/2022/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Molnár Ferencné dr., a tanács elnöke Dr. Hornyák Szabolcs János, előadó bíró Dr. Bartkó Levente, bíró Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla, bíró Dr. Varga Eszter, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- június
- Az ügy tárgya: lopás vétsége és más bűncselekmény Terhelt(ek): terhelt Első fok: Karcagi Járásbíróság, 4.B.239/2021/7., ítélet, előkészítő ülés,
- október
- Kúria 3.Bfv.1.427/2022/8 2 Másodfok: Szolnoki Törvényszék, 1.Bf.946/2021/9., végzés, nyilvános ülés,
- február
- Az indítvány előterjesztője: a terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a lopás vétsége és más bűncselekmény miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Karcagi Járásbíróság 4.B.239/2021/
- számú ítéletét és a Szolnoki Törvényszék 1.Bf.946/2021/
- számú végzését hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Karcagi Járásbíróság a
- október
- napján meghozott 4.B.239/2021/
- számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki lopás vétségében [Btk.
- §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
- b)pont
- bf)alpont] és lopás vétségében [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
- b)pont
- bc)alpont]. Ezért mint többszörös visszaesőt halmazati büntetésül 2 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. A terhelttel szemben 75.600 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. Rendelkezett továbbá a bűnjelről és a bűnügyi költségről. [2] Védelmi fellebbezések alapján eljárva a Szolnoki Törvényszék mint másodfokú bíróság 1.Bf.946/2021/9. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, így az 2022. február 23. napján jogerőre emelkedett. II. Kúria 3.Bfv.1.427/2022/8 3 [3] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt – a Be. 649. §
(2)bekezdés d) alpontjára alapítottan – a Szolnoki Törvényszék határozatának hatályon kívül helyezése érdekében. [4] Indokai szerint a nyomozó hatóság az eljárási szabályok figyelmen kívül hagyásával, tisztességtelenül folytatta le a nyomozást, amely nem volt alapos, a valódi elkövető személyét nem sikerült felderíteni. A bíróság által megállapított tényállás hiányos, bűnösségét nem lehetett minden kétséget kizáróan bizonyítani. [5] Hivatkozott arra, hogy a nyomozás során pszichés nyomás alatt tett vallomást, és ezért olyan cselekményt ismert el, amelyet valójában nem követett el. Kérte annak megvizsgálását, hogy a pszichés betegségei miatt a vallomásai hitelt érdemlőek-e. [6] A Legfőbb Ügyészség BF.1607/2022/2. számú nyilatkozatában a felülvizsgálati indítványt kizártnak tartotta. [7] Kifejtette, hogy a terhelt az előkészítő ülésen a törvényes figyelmeztetéseket követően beismerte a bűnösségét, és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról. A bíróság ítéletével szemben kizárólag a büntetés enyhítése érdekében jelentett be fellebbezést. Ilyen esetben a terhelt rejtett vagy kifejezett olyan indoka, amely nem érinti a Be. 504. §
(2)bekezdés
- a)és
- b)pontjában írtakat, a beismerés elfogadása szempontjából közömbös, az utóbb előterjesztett azon nyilatkozata, hogy a terhére rótt bűncselekményt más követte el, felülvizsgálatot nem alapoz meg. [8] Utalt rá, hogy a nyomozás során megvalósult esetleges eljárási szabálysértések abszolút hatályú, felülvizsgálatot megalapozó eljárási jogszabálysértést nem valósítanak meg. [9] A Legfőbb Ügyészség nyilatkozatára tett észrevételében a terhelt a felülvizsgálati indítványban írtakkal egyezően nyilatkozott. Kifogásolta, hogy a nyomozó hatóság csak a szolgálati kutyára hagyatkozott a cselekmény felderítése során, illetve azt is, hogy tisztességtelen ajánlattal vették rá arra, hogy elismerje a terhére rótt bűncselekmények elkövetését. III. [10] A terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítvány nem alapos. [11] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szembeni jogi kifogás lehetőségét biztosítja. Kúria 3.Bfv.1.427/2022/8 4 [12] A Be. 648. §-a valamennyi felülvizsgálati okra kiterjedően rögzíti, hogy felülvizsgálatnak csak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen van helye, és a jogerős ügydöntő határozatban rögzített tényállás alapulvételével, kizárólag a Be. 648. § a)-
- d)pontjaiban megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [13] A Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja alapján felülvizsgálati ok, ha a bíróság a határozatát a Be. 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. A Be. 608. §
(1)bekezdés h) pont első fordulata szerint ilyen eljárási szabálysértés, ha az elsőfokú bíróság a bűnösséget beismerő nyilatkozatot a Be. 504. §
(2)bekezdésében meghatározott feltételek hiányában fogadta el. [14] A terhelt a felülvizsgálati indítványában valójában arra hivatkozik, hogy a beismerő vallomását a bíróság a törvényes feltételek hiányában fogadta el. [15] A Be. 504. §
(2)bekezdése akként rendelkezik, hogy a bűnösséget beismerő nyilatkozat elfogadásának a feltétele, hogy – a vádlott e nyilatkozatának természetét és elfogadásának következményeit megértette, – a vádlott beszámítási képessége és beismerésének önkéntessége iránt észszerű kétely nem mutatkozik, – a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozata egyértelmű, és azt az eljárás ügyiratai alátámasztják. [16] Ehhez képest a Be. 502. §
(3)bekezdése az előkészítő ülés menetével kapcsolatban rögzíti, hogy az előkészítő ülés megkezdése és a vád lényegének ismertetése után a bíróság a vádlottat kihallgatja, melynek megkezdésekor a Be. 185. §
(1)bekezdésben írt terhelti figyelmeztetésen kívül figyelmezteti a vádlottat az 500. §
(2)bekezdésében foglaltakra. [17] A Be. 502. §
(5)bekezdése szerint a
(3)bekezdésben meghatározott figyelmeztetéseket követően a bíróság kérdést intéz a vádlotthoz, hogy beismeri-e a bűnösségét a vád tárgyává tett bűncselekményben. [18] A Be. 504. §
(1)bekezdése értelmében, ha a vádlott a bűnösségét beismeri, és a beismeréssel érintett körben a tárgyaláshoz való jogáról lemond, a bíróság e tény, az eljárás ügyiratai, valamint a vádlott kihallgatása alapján vizsgálja meg, hogy a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatát elfogadja-e. A vádlott kihallgatása – az előkészítő ülés jellegére figyelemmel – a Be. 504. §
(2)bekezdésben meghatározott feltételek vizsgálatára irányul. [19] A Kúria a rendelkezésre álló iratok alapján megállapította, hogy a bíróság a terheltet az előkészítő ülésen a törvényi előírásoknak megfelelően figyelmeztette, amelyre a védővel rendelkező terhelt azt a választ adta, hogy a figyelmeztetéseket megértette. Ezt követően az Kúria 3.Bfv.1.427/2022/8 5 eljáró bíró a terheltnek elmagyarázta a figyelmeztetések, és az előkészítő eljárás lényegét. A magyarázatot követően a terhelt jelezte, hogy konzultálni kíván a védőjével, amelyet a bíróság a számukra biztosított (Karcagi Járásbíróság 4.B.239/2021/
- számú jegyzőkönyv
- és
- oldal). [20] Ezután a terhelt a következő nyilatkozatokat tette: – „Sikerült a védőmmel beszélni. Beismerem a bűncselekmény elkövetését a vádirattal egyezően, lemondok a tárgyaláshoz való jogomról. Nem szeretnék vallomást tenni, fenn szeretném tartani a korábbi vallomásomat.” (Karcagi Járásbíróság 4.B.239/2021/
- számú jegyzőkönyv
- oldal
- bekezdés) – „Nem szeretnék vallomást tenni, fenn szeretném tartani a vallomásomat. A vádirattal egyezően beismerem a bűncselekmények elkövetését, lemondok a tárgyaláshoz való jogomról, nem szeretnék vallomást tenni.” (Karcagi Járásbíróság 4.B.239/2021/
- számú jegyzőkönyv
- oldal
- bekezdés) [21] A bíróság ezt követően 4.B.239/2021/7-
- számon végzést hozott, amellyel a terhelt beismerő vallomását elfogadta. A végzés indokolása rögzíti, hogy a terhelt a vádirati tényállással egyezően ismerte be a bűnösségét, a beszámítási képessége és beismerésének önkéntessége iránt észszerű kétely a bíróságban nem merült fel. Beismerő nyilatkozata egyértelmű, az eljárás során keletkezett további ügyiratokkal összeegyeztethető, és azt a nyomozás során keletkezett iratanyag alátámasztja. [22] A rendelkezésre álló iratok alapján a Kúria megállapította, hogy a nyomozó hatóság a terheltet mindkét terhére rótt bűncselekménnyel kapcsolatban külön-külön, de ugyanazon a napon,
- január
- napján (11 óra 4 perckor, valamint 11 óra 32 perckor) hallgatta ki első alkalommal, ekkor került sor a megalapozott gyanúk közlésére. A terhelt a gyanúsítások ellen nem tett panaszt, mindkét esetben akként nyilatkozott, hogy a bűncselekmény elkövetését elismeri. Vallomást tett, amelyben mindkét bűncselekménnyel kapcsolatban részletesen elmondta az elkövetés körülményeit. Utóbb az egyik bűncselekmény kapcsán a gyanúsítás módosítására került sor
- május
- napján, a terhelt e kihallgatása alkalmával is elismerte a bűncselekmény elkövetését. [23] Mindezek alapján nem sértett törvényt az eljárt bíróság, amikor a törvényes figyelmeztetéseket követően a bűnösségét beismerő, és a tárgyaláshoz való jogáról lemondó terhelt beismerő vallomását elfogadta, mert azt az ügyiratok alátámasztják. Következtetése helytálló abban is, hogy a többszörös kioktatásban részesült, és védővel rendelkező terhelt beszámítási képessége, és beismerésének önkéntessége iránt észszerű kétely nem mutatkozott, erre utaló adat az ügyiratok között nincs. [24] Ebből következően a Be.
- §
(1)bekezdés h) pont
- fordulata szerinti eljárási szabálysértés, és a Be.
- §
(2)bekezdés d) pontjában írt felülvizsgálati ok nem valósult meg. Kúria 3.Bfv.1.427/2022/8 6 [25] A Be. 659. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [26] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogszabály sérelme nélkül a kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására. A jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [27] A terhelt valójában a bizonyítékok mikénti értékelésén keresztül a jogerős ítéleti tényállást támadta, amikor arra hivatkozott, hogy a nyomozó hatóság a bizonyítékokat nem derítette fel, csupán a szagmintára hagyatkozott, és a bíróság sem folytatta le a bizonyítási eljárást. Ily módon valójában tényálláson kívüli körülményekre hivatkozással eltérő tényállás megállapítását szorgalmazta. Erre azonban felülvizsgálati eljárásban nincs mód. A Kúria megjegyzi, hogy a beismerő vallomás előkészítő ülésen történő elfogadását követően bizonyítás nincs. [28] A Kúria rámutat arra, hogy a nyomozati eljárás esetleges hibái vagy hiányosságai nem képezik felülvizsgálat tárgyát. Ezek relatív eljárási szabálysértések, amelyek nem tartoznak a Be. 608. §
(1)bekezdésében felsorolt és a felülvizsgálat alapjául szolgáló eljárási szabálysértések körébe. [29] Kétségtelen, hogy a Be. 637. §
(1)bekezdés e) pontja szerint nem felülvizsgálati, hanem perújítási ok, ha az alapügyben a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság tagja a kötelességét a büntetőtörvénybe ütköző módon megszegte. [30] A Kúria megjegyzi azonban, hogy e hivatkozás a Be. 637. §
(3)bekezdése szerint csak akkor lehet valóban perújítási ok, ha a bűncselekmény elkövetését jogerős ügydöntő határozat megállapította, vagy ilyen ügydöntő határozat meghozatalát nem bizonyítottság hiánya zárta ki, és e bűncselekmény a bíróság ügydöntő határozatát érdemben befolyásolta. Ilyen határozat jelen ügyben az ügyiratok között nincs, erre a terhelt sem utalt. [31] Ekként a Kúria a terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a megtámadott határozatokat a Be. 660. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva, a Be. 662. §
(1)bekezdés alapján hatályában fenntartotta. IV. Kúria 3.Bfv.1.427/2022/8 7 [32] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [33] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
- június
- Molnár Ferencné dr. s.k. a tanács elnöke, Dr. Hornyák Szabolcs János s.k. előadó bíró, Dr. Bartkó Levente s.k. bíró, Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla s.k. bíró, Dr. Varga Eszter s.k. bíró