Bfv.1544/2022/8 – Kúria

(1)bekezdés,

(2)bekezdés

1. b)pont
2. bc)alpont,

(5)bekezdés b) pont], ezért 3 év 8 hónap börtön fokozatú szabadságvesztésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett a bűnjelekről és a bűnügyi költségről. [2] Védelmi fellebbezések alapján eljárva a Nyíregyházi Törvényszék mint másodfokú bíróság a

1. április
2. napján jogerős 4.Bf.436/2021/
3. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a III. rendű terhelt vonatkozásában akként változtatta meg, hogy a III. rendű terhelt büntetését 2 év szabadságvesztésre és 3 év közügyektől eltiltásra enyhítette. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét a III. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta. [3] Az eljárt bíróság által megállapított, irányadó tényállás szerint: Kúria 3.Bfv.1.544/2022/8 3 – az I. rendű terhelt
4. év elején megismerkedett a III. rendű terhelttel, akinek az élettársa egy magánklinikán adminisztrátorként dolgozott, és pénzkezelési feladatokat is ellátott. –
5. július első napjaiban a III. rendű terhelt azzal kereste meg az I. rendű terheltet, hogy tudomása van arról, hogy a magánklinikán található széfben legalább 5 millió forint van. A III. rendű terhelt közölte az I. rendű terhelttel a széf magánklinikán belüli helyét, valamint azt, hogy nincs riasztó, és kamera sem. – A III. rendű terhelt megmutatta az I. rendű terheltnek a magánklinikának azt az ablakát, amelyen keresztül a széf tárolására szolgáló irodába lehet bejutni. Mindezért a III. rendű terhelt 2 millió forintot kért az I. rendű terhelttől, melyből tartozását kívánta rendezni. Abban állapodtak meg, hogy a bűncselekmény elkövetését követően találkoznak, és a fenti összeget az I. rendű terhelt átadja a III. rendű terheltnek. – Az I. rendű és a II. rendű terhelt
6. július
7. napján 15 óra 40 perc körüli időben indult el, majd az esti órákban a magánklinika településére érkeztek abból a célból, hogy a magánklinikáról pénzt tulajdonítsanak el. – Az I. rendű és a II. rendű terhelt a magánklinikához ment, majd
8. július
9. napján 00 óra 22 perc és 00 óra 44 perc közötti időben az I. rendű terhelt egy magával vitt erővágóval a magánklinika alagsori ablakának vasrácsát levágta, az ablakon keresztül bemászott a szerverszobába, az ott található széfet egy nagy kalapáccsal szétverte, és az abban található, összesen 5.212.700 forintot tartalmazó borítékokat magához vette. Az elsőfokú bíróság az ítéletének indokolásában rögzítette, hogy a III. rendű terhelt magatartása, ajánlata – mely szerint részesedés ellenében a sértett sérelmére lopást valósítsanak meg – vezetett a bűncselekmény elkövetéséhez, hiszen ezt megelőzően az I. rendű terhelt a magánklinika településén nem követett el bűncselekményt, a III. rendű terhelt volt az, aki a bűncselekmény eredményes megvalósításához szükséges információkat megadta részére {Nyíregyházi Járásbíróság 34.B.482/2020/
10. számú ítélet [43] bekezdés}. II. [4] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a III. rendű terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, melyben a Be.
11. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjára és – figyelemmel a Be. 608. §

(1)bekezdés f) pontjára – a Be. 649. §

(2)bekezdés d) pontjára alapítottan elsődlegesen a másodfokú határozat megváltoztatását és a III. rendű terhelt felmentését, másodlagosan a támadott határozatok hatályon kívül helyezését és az eljárás megszüntetését, harmadlagosan az eljárt bíróságok új eljárásra utasítását indítványozta. Kúria 3.Bfv.1.544/2022/8 4 [5] Indokai szerint a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével annak ellenére állapította meg a III. rendű terhelt bűnösségét, hogy az ügyészség a terhére rótt bűncselekmény elkövetését nem bizonyította. A bíróság a tényállás alapján tévesen minősítette a történteket bűncselekménynek, az ügyben született határozatok sértik a Btk. számos rendelkezését. [6] Hivatkozott arra, hogy a felbujtás olyan magatartás, ami csak egyenes szándékkal követhető el. E körben a vádhatóságnak azt kellett volna bizonyítania, hogy a III. rendű terhelt szándékosan, kifejezetten a bűncselekmény elkövetésére rábírás céljából osztotta meg az információkat az I. rendű terhelttel. Kifejtette, hogy a felbujtói magatartás nincs objektív, közvetlen bizonyítékokkal alátámasztva figyelemmel arra, hogy az I. rendű terhelt vallomását a nyomozó hatóság ígérete motiválta, egyebekben pedig más bizonyíték nem alkalmas a felbujtói magatartás megállapítására. E körben utalt a Be. 7. §

(4)bekezdésében foglaltakra is, és kiemelte, hogy nem a megállapított tényállást támadja, hanem a tényállás megállapításának módját, mert a bíróság bizonyítatlan tényeket fogadott el, és a rendelkezésekre álló bizonyítékokból okszerűtlen következtetéseket vont le, ezért a tényállás III. rendű terheltre vonatkozó része megalapozatlan. [7] Sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság annak ellenére állapította meg a III. rendű terhelt bűnösségét, hogy a folytatólagos gyanúsítotti kihallgatásán tett beismerő vallomását kirekesztette a bizonyítékok köréből. Hivatkozott a Be. 608. §

(1)bekezdés f) pontjára, és arra, hogy a III. rendű terheltet a Be. 592. §

(2)bekezdés a),

1. b)és
2. d)pontjaira figyelemmel a másodfokú bíróságnak eltérő tényállást megállapítva fel kellett volna mentenie. [8] Mindezek alapján elsődlegesen a másodfokú határozat megváltoztatását és a III. rendű terhelt felmentését, másodlagosan a támadott határozatok hatályon kívül helyezését és az eljárás megszüntetését, harmadlagosan az eljárt bíróságok új eljárásra utasítását indítványozta. [9] A Legfőbb Ügyészség BF.57/2023/2. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt törvényben kizártnak tartotta. [10] Indokai szerint a III. rendű terhelt bűnösségének megállapítása során anyagi jogszabálysértés nem történt. A felülvizsgálati indítvány lényegében a bizonyítékok mérlegelését támadta, és a megállapított tényállás megalapozottságát vitatta, amelyekre felülvizsgálat nem alapítható. [11] Kifejtette, hogy az indítványozó hivatkozott a Be. 608. §

(1)bekezdés f) pontjára is, de azon túl, hogy ezen felülvizsgálati okot is felhívta az indítványában, azt nem indokolta meg. Valamely felülvizsgálati ok puszta megemlítése, a törvényszöveg megismétlése azonban nem ad alapot érdemi felülvizsgálati eljárás lefolytatására, az ilyen indítvány a törvényben kizárt. Az ítélet indokolása a rendelkező résszel nem ellentétes, az iratok alapján egyéb eljárási szabálysértésre utaló körülmény sem merült fel. [12] Mindezekből következően indítványozta, hogy a Kúria a III. rendű terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványát, mint törvényben kizártat utasítsa el. Kúria 3.Bfv.1.544/2022/8 5 [13] A III. rendű terhelt védője a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatára tett észrevételében felülvizsgálati indítványát változatlan tartalommal fenntartotta. Álláspontja szerint az ügyben az indítványban kifejtett súlyos, az eljárás kimenetelére érdemileg ható jogszabálysértések megvalósultak, ezért indítványozta, hogy a felülvizsgálati indítványt a Kúria érdemben bírálja el, és annak adjon helyt. III. [14] A III. rendű terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítvány nem alapos. [15] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozatával szembeni jogi – és nem ténybeli – kifogás lehetőségét biztosítja. Kizárólag a Be. 649. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokból vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [16] A felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható [Be. 650. §

(2)bekezdés]. [17] A Be. 659. §

(1)bekezdés értelmében a jogkövetkeztetések – így a bűnösség vagy a jogi minősítés megállapításának – helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapján vizsgálható. [18] A Be. 649. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja alapján felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét. [19] Az indítvány kifogása arra vonatkozó, hogy a III. rendű terhelt tényállásban írt magatartása nem alkalmas a felbujtói elkövetői alakzat megállapítására. [20] Nem sértett törvényt az eljárt bíróság, amikor a III. rendű terhelt bűnösségét felbujtóként elkövetett lopás bűntettében megállapította, és törvényes a cselekmény minősítése is [Btk. 370. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés

1. b)pont
2. bc)alpont,

(5)bekezdés b) pont]. [21] A Btk. 370. §

(1)bekezdése szerint, aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el. [22] A Btk. 14. §

(1)bekezdése szerint felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír. Kúria 3.Bfv.1.544/2022/8 6 [23] A rábírás feltételezi a rábíró magatartás eredményességét, tehát a tettesi alapcselekmény elkövetését, amely – büntetőjogilag – legalább a kísérlet megvalósulását jelenti. [24] A felbujtó (rábíró) és a tettes (tényállásszerű elkövetési) magatartása egymással okozati összefüggésben áll. A rábírás nem feltétlenül egyedüli, de mindenképpen döntő oka, motívuma annak, hogy a tettes elhatározta a bűncselekmény elkövetését. [25] A rábírás okozata pedig, hogy a tettes legalább megkísérli az alapcselekmény végrehajtását. Ez egyben azt is jelenti, hogy a felbujtás időben a tettesi alapcselekmény előtti. [26] Közömbös a rábíró magatartás, tevékenység módja, külvilágban megjelenése. Lehet kérelem, óhaj, kívánság, helybenhagyás, rábeszélés, unszolás, csábítás, tanácsadás, meghagyás, jutalomígérés, ajándékozás, felbérlés, kérlelés, (a közvetett tettesség megállapításához nem vezető) fenyegetés, erőszak stb. [27] Jelentősége nem a rábíró tevékenység mibenlétének, hanem hatásának van, amitől a tettesben nem csupán felébred, hanem elhatározottá is válik a bűncselekmény (alapcselekmény) elkövetésének szándéka. [28] A felbujtó vonatkozásában a szándékosság azt jelenti, hogy tudatában van mindannak, hogy magatartása rábíró hatású, a tettessel milyen jellegű bűncselekményt fog végrehajtatni, és rábírása hatására a tettes a cselekményt el fogja követni. [29] Más szóval a felbujtó tudata átfogja, hogy a saját akaratából fakadó rábíró tevékenysége abban, akihez fordul, a tettesi cselekmény elkövetésére elhatározást vált vagy válthat ki, és ez az elhatározás a felbujtó által kívánt bűntett véghezviteléhez is vezet (BJD 2443., Kúria Bfv.III.1.720/2014/6.). [30] A felülvizsgálatban a felülbírálatnak egyaránt tárgya a tényállásszerűség és a bűnösség kérdése. [31] A tényállásszerűség az úgynevezett tárgyi okozatosság, a bűnösség pedig az úgynevezett alanyi okozatosság. A kettő együtt adja ki, hogy az elkövető tehet arról, amit a terhére róttak, amivel vádolják, mert van olyan külvilágbeli magatartása (viselkedése), ami a büntetőtörvényi tényállás szerint elkövetői magatartás (mint szükséges ismérv a tárgyi oldalon); és mert tehet az ilyen magatartás tanúsításáról. Ez utóbbi az anyagi jogi bűnösség elengedhetetlen alapja, ami az alany tudati/gondolati világával függ össze (és mint ilyen, szükséges ismérv az alanyi oldalon). A bűncselekmény hiánya pedig ezek hiányát jelenti. [32] Az indítvány valójában a megállapított tényekből való jogkövetkeztetés helyességét vitatja. A Kúria ennek kapcsán rámutat a következőkre. Kúria 3.Bfv.1.544/2022/8 7 [33] Az elkövető tudatának tartalma törvényi tényállási elem, az úgynevezett alanyi okozatosság: a tárgyi oldal elemeinek (elkövetési magatartás, eredmény stb.) külvilágban való megnyilvánulása, ténybelisége, és az elkövető ahhoz való akarati viszonyulása. [34] Ez a viszonyulás az elkövetőn belüli, külvilágtól elzárt. Ezért az elkövetési magatartásról (eredményről) való, a tudatban előzetesen, illetve egyidejűleg meglévő képzet mindig csak valamely, külvilágban megjelenő, illetve fizikai mérhető tényből következtetéssel ragadható meg, s mint ilyen, ténykérdés. Ebből a szándékosságra, gondatlanságra, illetve annak mikéntjére, s a bűnösségre vont következtetés jogi értékelés, ami jogkérdés. [35] A tudati – és más tények – megállapításától el kell különíteni a megállapított tények jogi értékelését, ami a valónak már elfogadott fizikai és tudati tényeknek a jogi normával történő egybevetése, a törvény szövegének való megfeleltetése. Ennek eredménye pedig már jogi fogalmak formájában jelenik meg. A kettő közti kapcsolatot az teremti meg, hogy ha az irányadó tényállás valamelyik külvilágból megjelenő tényt és abból vont ténybeli következtetést egyaránt rögzíti, és utóbbi helyes, akkor a jogi értékelésnek, s ekként a törvényi tényállás adott eleme megállapításának alapja van. [36] Jelen ügyben ez a következőket jelenti. [37] Az irányadó tényállás egyértelműen rögzíti a következőket: – 2019 júliusában a III. rendű terhelt kereste meg az I. rendű terheltet azzal, hogy tudomása van arról, hogy a magánklinikán található széfben legalább 5 millió forint van; – a III. rendű terhelt közölte az I. rendű terhelttel a széf magánklinikán belüli helyét és azt is, hogy nincs riasztó, és kamera sem; – a III. rendű terhelt megmutatta az I. rendű terheltnek a magánklinikának azt az ablakát, amelyen keresztül a széf tárolására szolgáló irodába lehet bejutni; – mindezért a III. rendű terhelt 2 millió forintot kért az I. rendű terhelttől és megállapodtak, hogy a bűncselekmény elkövetését követően találkoznak, és a fenti összeget az I. rendű terhelt átadja a III. rendű terheltnek {Nyíregyházi Járásbíróság, 34.B.482/2020/47. számú ítélet [12] bekezdés}. [38] Ezen túlmenően a Kúria megállapította, hogy a bíróság ítéletének indokolása olyan ténymegállapítást is tartalmaz, amely a tényálláshoz tartozónak tekintendő. [39] Következetes az ítélkezési gyakorlat a tekintetben, hogy az alapítéletben foglalt tényálláshoz tartoznak mindazok a tények, amelyeket az eljárt bíróság az ítéletben megállapított, függetlenül attól, hogy ítéletszerkesztési hiba folytán esetlegesen nem a Kúria 3.Bfv.1.544/2022/8 8 történeti tényállásban kerültek leírásra, hanem az indokolás más részében, így a bizonyítékok értékelése vagy a jogi indokolás körében. [40] Az elsőfokú bíróság ítéletének [43] bekezdése tartalmazza, hogy az I. rendű terhelt ezt megelőzően a magánklinika településén nem követett el bűncselekményt, a III. rendű terhelt magatartása, ajánlata vezetett a bűncselekmény elkövetéséhez, és azt is, hogy a III. rendű terhelt volt az, aki a bűncselekmény eredményes megvalósításához szükséges információkat megadta az I. rendű terhelt részére. [41] Jelen ügyben nem kétséges, hogy az I. rendű terhelt magatartásával lopást valósított meg, a tettesi magatartás szándékos volt, annak tanúsításában a III. rendű terhelt nem vett részt. [42] Az irányadó tényállás egyértelműen rögzíti, hogy 2019. júliusában a III. rendű terhelt kereste meg az I. rendű terheltet azzal, hogy tudomása van arról, hogy a magánklinikán található széfben nagyobb összegű készpénz van. Közölte a széf helyét és azt is, hogy nincs riasztó, és kamera sem, valamint megmutatta az I. rendű terheltnek a klinikának azt az ablakát, amelyen keresztül a széf tárolására szolgáló irodába lehet bejutni. [43] Nem kétséges, hogy a III. rendű terhelt az I. rendű terhelttel azért osztotta meg az általa ismert információkat, hogy a klinika széfjében lévő készpénzt az I. rendű terhelt eltulajdonítsa, majd a megállapodásuk szerinti 2 millió forintot részére átadja. [44] A bűncselekmény elkövetéséhez a III. rendű terhelt ajánlata vezetett, ő volt az, aki a bűncselekmény eredményes megvalósításához szükséges információkat megadta az I. rendű terhelt részére. [45] A III. rendű terhelt tisztában volt mind a tettesi alapcselekménnyel, mind a saját magatartásával, tehát azzal, hogy az I. rendű terheltet rábírta a bűncselekmény elkövetésére. [46] A III. rendű terhelt felbujtókénti részvétele a lopási cselekményben vitássá nem tehető. [47] A kifejtett indokoknak megfelelően az alapügyben eljárt bíróságok a büntető anyagi jog helyes alkalmazásával állapították meg a III. rendű terhelt bűnösségét a felbujtóként elkövetett lopás bűntettében [Btk. 370. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés

1. b)pont
2. bc)alpont,

(5)bekezdés b) pont], miként törvényes a cselekmény minősítése is. [48] Az indítványozó az indítványában a felülvizsgálati eljárás okaként jelölte meg a Be. 608. §

(1)bekezdés f) pontját. [49] Kétségtelen, hogy a Be. 649. §

(2)bekezdés d) pontja alapján felülvizsgálati ok, ha a bíróság a határozatát a Be. 608. §

(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. Kúria 3.Bfv.1.544/2022/8 9 [50] A Be. 608. §

(1)bekezdés f) pontja értelmében ilyen feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ha az elsőfokú ítélet indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes. [51] A felülvizsgálati indítvány e jogszabályt csupán megjelölte, ennek alapjául azonban semmilyen konkrét tényt, körülményt nem jelölt meg. [52] Márpedig a felülvizsgálati indítványban kötelezően meg kell jelölni a megengedhetőségi feltétel okát, vagyis az indítványt meg kell indokolni. Másként fogalmazva: kizárólagosan a felülvizsgálat általános megengedhetőségi feltételére hivatkozó, de az azt alátámasztó konkrét okot nem tartalmazó indítvány érdemi felülvizsgálat alapjául nem szolgál. [53] Amint arra a Legfőbb Ügyészség helytállóan utalt, valamely felülvizsgálati ok puszta megemlítése, a törvényszöveg megismétlése nem ad alapot érdemi felülvizsgálati eljárás lefolytatására, az ilyen indítvány a törvényben kizárt (BH 2018.42.). [54] Az indítvány sérelmezte, hogy az eljárt bíróság annak ellenére állapította meg a III. rendű terhelt bűnösségét, hogy a nyomozás során tett beismerő vallomását kirekesztette a bizonyítékok köréből. [55] A Kúria az iratok alapján a következőket állapította meg. [56] A III. rendű terheltet a nyomozó hatóság –

1. július
2. napján 14 óra 22 perctől kezdődően a védője jelenlétében hallgatta ki; – a III. rendű terhelt a védővel 14 óra 22 perc és 14 óra 41 perc közötti időben konzultált, majd a védő a kihallgatásról távozott; – a III. rendű terhelt a vallomásában a terhére rótt bűncselekmény elkövetését tagadta, a kihallgatása 14 óra 55 perckor befejeződött (Nyíregyházi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztály Betörési és Járműfelderítési Alosztály 15010/2624-87/2019.bü számú jegyzőkönyv); – a III. rendű terhelt folytatólagos kihallgatására ugyanazon a napon, 15 óra 24 perctől kezdődően került sor (Nyíregyházi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztály Betörési és Járműfelderítési Alosztály 15010/2624-88/2019.bü számú jegyzőkönyv), a kihallgatásról a III. rendű terhelt védőjének értesítése nem történt meg, azon a védő nem volt jelen. [57] Az iratokból kitűnően a III. rendű terhelt folytatólagos kihallgatását megelőzően a védő értesítésére nem került sor, így azon a védő nem vett részt, ebből fakadóan a III. rendű terheltnek nem volt lehetősége a védőjével tanácskozni. Kúria 3.Bfv.1.544/2022/8 10 Ezért a másodfokú bíróság – a 8/
3. (III. 1.) AB határozat alapján – a III. rendű terhelt folytatólagos kihallgatása során rögzített vallomását kirekesztette a bizonyítékok köréből. [58] A Be.
4. §

(1)bekezdése értelmében felülvizsgálatban a bizonyítékok ismételt és eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [59] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése nem vitatható. [60] Az indítvány valójában az eljárt bíróság bizonyítékértékelő, mérlegelési tevékenységén keresztül – a további vallomások elfogadásának vitatására, megalapozatlanságra hivatkozva – az irányadó tényállást támadta eltérő tényállás megállapítását és a III. rendű terhelt felmentését célozva. Erre azonban felülvizsgálatban nincs mód. [61] A Kúria a Be. 649. §

(2)bekezdése szerinti olyan további felülvizsgálati okot, melynek vizsgálatára a Be. 659. §

(6)bekezdése alapján hivatalból köteles, nem észlelt. [62] Ekként a Kúria a megtámadott határozatokat a III. rendű terhelt tekintetében a Be. 660. §

(1)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva, a Be. 662. §

(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. IV. [63] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [64] A Be. 652. §

(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §

(3)-

(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §

(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §

(4)bekezdés]. Budapest,

1. október
2. Molnár Ferencné dr. s.k. a tanács elnöke, Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla s.k. előadó bíró, Dr. Bartkó Levente s.k. bíró, Dr. Hornyák Szabolcs János s.k. bíró, Dr. Varga Eszter s.k. bíró Kúria 3.Bfv.1.544/2022/8 11