Kfv.37186/2026/2 – Kúria

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)és
3. ad)alpontja, valamint a
4. b)pontja alapján sem fogadható be, ha a befogadási kérelemben előadottak nem támasztják alá a rendkívüli jogorvoslati eljárás szükségességét. A felülvizsgálati kérelem nem fogadható be az
5. ad)alpont alapján, ha a fél eljárási jogsérelemre nem hivatkozik, csak anyagi jogi kérdés értelmezésével nem ért egyet. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VII.37.186/2026/2. A tanács tagjai: Dr. Varga Zs. András a tanács elnöke Dr. Szilas Judit előadó bíró Dr. Remes Gábor bíró Dr. Sperka Kálmán bíró Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó bíró A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: Dr. Tiborcz Attila László ügyvéd (cím2) Az I. rendű felperesi érdekelt: érdekelt1 (cím3) Az I. rendű felperesi érdekelt képviselője: Kúria VII.Kfv.37.186/2026/2 Szécsényi Ügyvédi Iroda (cím4) ügyintéző: Szécsényi László ügyvéd Kellner Ügyvédi Iroda ügyintéző: Dr. Kellner Dániel ügyvéd (cím4) A IV. rendű felperesi érdekelt: érdekelt2 (cím5) A IV. rendű felperesi érdekelt képviselője: Dr. Ocsák József ügyvéd (cím6) Az V. rendű felperesi érdekelt: érdekelt3 (cím7) Az V. rendű felperesi érdekelt képviselője: Dr. Csaba Árpád ügyvéd (cím8) Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala (cím9) Az alperes képviselője: Dr. Molnár Ildikó kamarai jogtanácsos Az I. rendű alperesi érdekelt: érdekelt4 (cím10) Az I. rendű alperesi érdekelt képviselője: Dr. Török Viktória ügyvéd (cím11) A II. rendű alperesi érdekelt: érdekelt5 (cím12) A III. rendű alperesi érdekelt: 2 Kúria VII.Kfv.37.186/2026/2 3 érdekelt6 (cím13) A IV. rendű alperesi érdekelt: érdekelt7 (cím14) A II-IV. rendű alperesi érdekeltek képviselője: Dr. Hernádi Eleonóra Ügyvédi Iroda, ügyintéző: Dr. Hernádi Eleonóra ügyvéd (cím15) A per tárgya: ingatlan-nyilvántartási üggyel kapcsolatos közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat: a Fővárosi Törvényszék 110.K.704.151/2023/61. számú ítélete A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperes (62. sorszám alatt), az I. rendű alperesi érdekelt (63. sorszám alatt) Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati kérelmek befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás Kúria VII.Kfv.37.186/2026/2 4 [1] A Település1, hrsz1 helyrajzi számú, cím16 alatt található ingatlanra (a továbbiakban: perbeli ingatlan) 2006. április 13-i ranghelyen a 45365/2/2006. számú határozattal 650.000.000 forint keretbiztosítéki jelzálogjogot jegyeztek be az Pénzintézet1 javára az ingatlan egészét terhelően. A perbeli ingatlan 1/1 arányú tulajdonosa ekkor az – az időközben felszámolás alá került – Gazdasági Társaság1 volt. A tulajdonos az ingatlanban található lakásokat és üzleteket folyamatosan értékesítette, ennek következtében a zálogjogosult kérte a keretbiztosítéki jelzálogjog törlését az eladott tulajdoni hányadokról. Az Pénzintézet1 a teljes követelést és a perbeli ingatlanra vonatkozó keretbiztosítéki jelzálogjogot 2014. évben a Gazdasági Társaság2-re engedményezte, a tovább engedményezés folytán az I. rendű alperesi érdekelt a keretbiztosítéki jelzálogjog jelenlegi jogosultja. A felperes a perbeli ingatlannak 172/15892 arányú tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonosa. Az I., IV. és V. rendű felperesi érdekeltek, valamint a II., III. és IV. rendű alperesi érdekeltek szintén résztulajdonosai a perbeli ingatlannak. [2] Az I. rendű alperesi érdekelt 2023. február 28-án a perbeli ingatlanra vonatkozó keretbiztosítéki jelzálogjog törlését kérte a II., III. és IV. rendű alperesi érdekeltek tulajdoni hányadát érintően, amelyhez mellékelte a Budapesten, 2022. december 16-án kelt törlési engedélyt. Az alperes a 2023. március 6-án meghozott 321008/1/2023. számú határozatával a perbeli ingatlan vonatkozásában II/27. sorszám alatt 134/15892 tulajdoni hányadban a III. rendű alperesi érdekelt, II/28. sorszám alatt 67/15892 tulajdoni hányadban a II. rendű alperesi érdekelt, II/29. sorszám alatt 67/15892 tulajdoni hányadban a IV. rendű alperesi érdekelt tulajdonában lévő ingatlanra vonatkozó – III/473. sorszám alatt az I. rendű alperesi érdekelt javára 650.000.000 forint erejéig bejegyzett – keretbiztosítéki jelzálogjogot törölte (a továbbiakban: Határozat1). [3] Az I. rendű alperesi érdekelt bejegyzés kijavítása iránti kérelmére indult eljárásban az alperes a 2023. július 12-én kelt 360988/2/2023. számú határozatával a Határozat1-et akként javította ki, hogy a perbeli ingatlan vonatkozásában a II/37. sorszám alatt 2448/15892 hányadban az Gazdasági Társaság1, a II/155. sorszám alatt 134/15892 hányadban a III. rendű alperesi érdekelt, a II/156. sorszám alatt 67/15892 hányadban a II. rendű alperesi érdekelt, a II/157. sorszám alatt 67/15892 hányadban a IV. rendű alperesi érdekelt tulajdonában lévő ingatlanra a III/489. sorszám alatt a jelzálogjogot 650.000.000 forint erejéig, a 45365/2/2006/06.04.13. sorszámú bejegyzés ranghelyén keretbiztosítéki jelzálogjog bejegyzés kijavítása jogcímen az I. rendű alperesi érdekelt javára visszajegyezte (a továbbiakban: Határozat2). Megállapította, hogy a Határozat1-ben tévesen törölte a teljes ingatlanra vonatkozó jelzálogjogot résztörlés helyett, ezért az I. rendű alperesi érdekelt kérelmének, valamint a 2022. december 16. napján kelt nyilatkozatnak megfelelően a sérelmezett bejegyzést, valamint a Határozat1-et kijavította. Döntését az ingatlannyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 6. §

(1)bekezdésére, 26. §

(1)-

(3)és

(6)bekezdésére,

1. §-ára,
2. §

(1)és

(3)bekezdésére, 54. §

(4)bekezdésére, a Polgári törvénykönyvről szóló

1. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:167-ára, 5:
2. §

(1)bekezdésére, valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló

1. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
2. §

(1)bekezdésére alapította. [4] Az alperes a

1. október 25-én meghozott 367647/2/
2. számú határozatával (a továbbiakban: Határozat3) az I. rendű alperesi érdekelt kérelmére a Határozat2-őt helyesbítve, annak indokolását – a rendelkező rész változatlan tartalommal való fenntartása mellett – kiegészítette, továbbá az Inytv.
3. §

(1)bekezdés c) pontja alapján a Határozat2 valamennyi Kúria VII.Kfv.37.186/2026/2 5 tulajdonostárs részére történő kézbesítését elrendelte. A jogerős ítélet [5] A felperes a Határozat1, Határozat2 és Határozat3 ellen pert indított, az elsőfokú bíróság a

1. december 9-én kelt, felülvizsgálni kért jogerős ítéletével a határozatokat megsemmisítette és az alperest új eljárásra kötelezte a közigazgatási perrendtartásról szóló
2. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
3. §

(1)bekezdés b) pontja,

(2)bekezdése, valamint 92. §

(1)bekezdés b) pontja alapján. [6] A jogerős ítélet indokolásában elsőként azt vizsgálta, hogy a felperesnek a perbeli ingatlanra vonatkozóan meghozott határozatokkal összefüggésben a kereshetőségi joga fennáll-e. Kifejtette, hogy a Határozat1 lényegében résztörlésről rendelkezett, amely a II., III. és IV. rendű alperesi érdekeltek tulajdoni hányadát érintette, de adminisztrációs hiba folytán az alperes a keretbiztosítéki jelzálogjogot az egész ingatlanról törölte. Miután a Határozat2ben az alperes a felperes tulajdonában lévő ingatlanra (tulajdoni hányadra) a keretbiztosítéki jelzálogjogot bejegyezte, illetve (állítása szerint) visszajegyezte, a felperes tulajdoni hányadát közvetlenül érintő döntést hozott. A Határozat3 az előbbi határozatot kiegészítette, annak indokolását pontosította, ezért a felperes kereshetőségi joga a határozatok vonatkozásában fennáll. [7] Az Inytv. valamint a Ptk. alperes által a határozatokban megjelölt rendelkezéseit felhívva, kifejtette, hogy az alperes a Határozat1-ben nemcsak a II., III. és IV. rendű alperesi érdekeltek tulajdoni hányadáról törölte a keretbiztosítéki jelzálogjogot, hanem az egész ingatlanról, ezért a Ptk. 5:182. §

(1)bekezdése értelmében az ingatlan-nyilvántartás helyesbítésének volt helye. Az alperes ugyanakkor nem adott számot arról, hogy az I. rendű alperesi érdekelt javára a Határozat2 rendelkező részében III/

1. sorszám alatt található bejegyzésben felsorolt utalásokra figyelemmel milyen korábbi, az ingatlan-nyilvántartásban a bejegyzés alapjául szolgáló okiratok, valamint korábbi és fennálló bejegyzések alapján jegyezte be, illetve jegyezte vissza a keretbiztosítéki jelzálogjogot. A Határozat2 indokolásából nem derül ki, hogy a III/
2. sorszám alatt található bejegyzésben felsorolt utalásokkal érintett tulajdoni hányadokon a keretbiztosítéki jelzálogjog egyáltalán fennállt-e, amennyiben a keretbiztosítéki jelzálogjog ténylegesen fennállt, azt adminisztrációs hiba okán törölték-e, amely indokolttá tette a keretbiztosítéki jelzálogjog visszajegyzését. Az alperest regisztratív hatóságként is terheli az indokolási kötelezettség a döntését érintően. Ennek elmulasztása az ügy érdemét érintette, mert a határozatok indokolását a bíróság nem pótolhatja. [8] Az elsőfokú bíróság összességében arra a következtetésre jutott, hogy az alperes határozatai az indokolási hiányosság miatt lényegesen jogszabálysértőek. Előírta, hogy az alperesnek a megismételt eljárás lefolytatása során a
3. február 28-i ingatlan-nyilvántartási állapotból kiindulva kell az I. rendű alperes helyesbítés/kijavítás iránti kérelmei tárgyában döntenie. Határozatában a figyelembe vett valósághű tényállás, az annak alapjául szolgáló korábbi és fennálló bejegyzések alapulvételével az Ákr.
4. §-ában foglalt törvényi Kúria VII.Kfv.37.186/2026/2 6 követelménynek megfelelő, okszerű indokolással ellátott döntést kell hoznia, amelyből a keretbiztosítéki jelzálogjog bejegyzés terjedelmére, módosulására, illetve (rész)törlésére vonatkozó ténynek, adatnak megállapíthatónak, az ingatlan-nyilvántartási eljárásban ügyfélnek minősülő fél által ellenőrizhetőnek kell lennie. Határozatát az érintett jog jogosultjai, valamint kötelezettség kötelezettjei számára is joghatályosan meg kell küldenie. A felülvizsgálati kérelem [9] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását, vagy a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását kérte. Állította, hogy a jogerős ítélet az Alaptörvény XXIV. cikk

(1)bekezdését, XXVIII. cikkét, a Kp. 2. §

(4)bekezdését, 37. §

(1)bekezdés f) pontját, 85. §

(1)bekezdését, 88. §

(1)bekezdés b) pontját, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 279. §

(1)bekezdését, a Ptk. 5:

1. §-át, az Inytv.
2. §

(1)-

(2)és

(6)bekezdéseit, 62. §

(1)bekezdését, valamint a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 2. §

(2)bekezdését és 13. §

(1)bekezdését sérti. [10] A felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont aa),
2. ad)alpontjai és
3. b)pontja alapján kérte. Elvi jelentőségű jogkérdésként a kereshetőségi jog egységes elbírálásának követelményét jelölte meg, utalva a Kúria Kfv.III.37.172/2018/4. számú határozata [70] bekezdésére, amelytől álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a jogerős ítéletében eltért. Az elsőfokú bíróság az ingatlan-nyilvántartásba betekintő harmadik személyekkel szemben érvényesülő közhitelesség elvét is helytelenül alkalmazta, mellyel kapcsolatban a Pfv.I.20.421/2011/6. számú határozatra hivatkozott. Az
4. ad)alpont körében azzal érvelt, hogy az elsőfokú bíróság a felperes kereshetőségi jogáról tévesen döntött, amelynek következtében a jogsérelmet tévesen azonosítva jogellenes következtetéseket tett. Részletesen elemezte, hogy jelen esetben a felperes kereshetőségi joga miért nem áll fenn. Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság a peres eljárás kereteit is tévesen állapította meg. A tiltott keresetkiterjesztéssel kapcsolatban a Kúria több határozatára is hivatkozott, megjelölve, hogy a jogerős ítélet [104]-[107] bekezdéseiben az elsőfokú bíróság a kereseti kérelmen túlterjeszkedett. A
5. b)ponttal kapcsolatban a Kúria Kfv.V.37.025/2022/11. és Kfv.II.37.040/2022/6. számú határozatok kereshetőségi jogra vonatkozó elvi tartalmát idézve, állította, hogy az elsőfokú bíróság azoktól eltért. [11] Az I. rendű alperesi érdekelt a felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását, másodlagosan a hatályon kívül helyezés mellett az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. A felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja és
3. b)pontja alapján kérte. [12] Az
4. aa)alponttal kapcsolatban előadta, hogy az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a joggyakorlat egysége miatt indokolt arra vonatkozóan, hogy időben visszamenőlegesen korlátozható-e a Ptk. 5:182. § szerinti helyesbítési lehetőség. Kúria VII.Kfv.37.186/2026/2 7 Jogszabálysértő az elsőfokú bíróság új eljárásra adott iránymutatása, amikor azt írta elő, hogy az alperesnek a helyesbítés/kijavítás iránti kérelemről a 2023. február 28-i állapotból kiindulva kell dönteni. A
5. b)pont körében azzal érvelt, hogy a jogerős ítélet a Kúria Kfv.III.37.013/2022/6. számú határozatától eltér, amely időbeli korlátozás megjelölése nélkül rögzíti, hogy az ingatlan-nyilvántartás tartalmához szigorú jogvédelmi hatás fűződik. A Kúria döntése és jogi indokai [13] A felülvizsgálati kérelmek befogadására – az alábbiakra tekintettel – nincs törvényes lehetőség. [14] A Kúria a Kp. 118. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, vagy
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [15] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelmek befogadhatóságával kapcsolatban előadottakat, ám azok alapján a rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatását nem látta indokoltnak. [16] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja alapján, a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem befogadására – általánosságban – akkor kerülhet sor, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn (7/2023. Jogegységi határozat). Kúria VII.Kfv.37.186/2026/2 8 [17] Az
3. aa)alponthoz köthetően az alperes jogkérdésként a kereshetőségi jog egységes elbírálásának, valamint a közhitelesség bíróság általi egységes értékelésének követelményét fogalmazta meg, az I. rendű alperesi érdekelt pedig a Ptk. – ingatlan-nyilvántartás helyesbítésére vonatkozó – 5:182. § értelmezését tartotta szükségesnek. [18] A kereshetőségi jog mikénti elbírálásával, a keresetindítási jogtól való elhatárolásával kapcsolatban van iránymutató kúriai gyakorlat (legutóbb pl. Kfv.IV.37.146/2025/6., Kfv.IV.37.154/2025/6., Kfv.VI.37.230/2025/11., Kfv.V.37.365/2025/8.) és a Kúria ezt a kérdést az 1/2021. számú Közigazgatási Jogegységi Határozatában is érintette. A közhitelesség elvével a Kúria már több határozatában szintén foglalkozott (Kfv.III.37.013/2022/6., Kfv.VI.37.225/2025/9.). [19] Az alperes által megjelölt jogkérdésekre a fentiek szerint van irányadó kúriai gyakorlat, az I. rendű alperesi érdekelt kérelme pedig a jogszabály (Ptk. 5:182. §) mikénti értelmezésére vonatkozott. Az alperes és az I. rendű alperesi érdekelt ugyanakkor nem jelölt meg olyan eltérő elsőfokú bírósági döntéseket, amelyek arra világítanának rá, hogy a bírói gyakorlat széttartó, vagy a jogegység megbomlásának a veszélye fenyegetne. Amíg az alsóbb fokú bíróságok között a felmerült jogkérdésben nincs eltérés az egyes jogszabályok értelmezése és alkalmazása kapcsán, addig az elsőfokú bíróság jogértelmezését kell irányadónak tekinteni, és a joggyakorlat egységének biztosítása nem kívánja meg a Kúria iránymutatását (Kfv.VII.37.127/2023/2., Kfv.VII.37.537/2024/2., Kfv.VII.37.596/2025/2.). [20] Az alperes és az I. rendű alperesi érdekelt továbbá a bírói gyakorlat meghaladottságára utaló, annak továbbfejlesztését igénylő felsőbírósági iránymutatást igénylő problémát sem tárt fel. A felülvizsgálati kérelmek befogadására ezért a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjára figyelemmel nincs törvényes lehetőség. [21] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja a kérelmező alapvető eljárás jogának valószínűsíthető sérelmére vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegésre alapított felülvizsgálatot jelenti. A Kp. 117. §

(4)bekezdése értelmében az

1. ad)alponthoz kapcsolódóan a befogadást részletesen is indokolni kell. A felülvizsgálati kérelem előterjesztőjének garanciális eljárási jogsérelmet vagy olyan eljárási szabályszegést kell valószínűsíteni, amely az ügy érdemére is kihatott. [22] Az alperes felülvizsgálati kérelmében az
2. ad)alpont szerinti befogadási ok körében az
3. aa)alponthoz hasonlóan a kereshetőségi jog elsőfokú bíróság általi téves értelmezését sérelmezte. A kereshetőségi jog anyagi jogi kérdés, az alperes a felülvizsgálati kérelmében ezzel összefüggésben eljárási jogsérelemre nem hivatkozott. A per adatai alapján ugyanakkor annyi megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság az ítélete indokolásában – az irányadó gyakorlatot elemezve – részletesen vizsgálta a felperes kereshetőségi jogát és a felperes közvetlen jogi érintettségét megállapította. [23] Az alperes arra is hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság a peres eljárás kereteit tévesen azonosítva a tiltott keresetváltoztatás következményeit nem alkalmazta. A keresetváltoztatás tilalmával a Kúria számos határozatában foglalkozott (legutóbb pl. Kfv.IV.35.276/2020/3., Kfv.VII.41.039/2021/5., Kfv.III.37.458/2023/8., Kfv.VI.37.026/2024/7.), és a korábban kialakított jogi álláspontját a 12/2025. Jogegységi Határozatában is megerősítette A per adatai alapján az alperes által előadottakkal szemben annyi megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság a keresetben megjelölt jogszabályok és a felperes által állított jogsérelem mentén vizsgálta Kúria VII.Kfv.37.186/2026/2 9 meg az alperes által meghozott határozatokat. [24] A felülvizsgálati kérelmet előterjesztőnek nem elegendő az általa megsérteni vélt eljárási szabályszegésre hivatkoznia, az indokolásnak olyan kétséget kell ébresztenie a felülvizsgálni kért jogerős határozat helytállósága tekintetében, hogy az további érdemi vizsgálat nélkül ne legyen megítélhető (Kfv.I.35.472/2022/3., Kfv.VII.45.269/2022/2., Kfv.V.35.285/2023/2., Kfv.V.35.129/2024/2.), ilyet azonban a Kúria nem azonosított. Az alperes azt sem fejtette ki, hogy az általa állított eljárási szabályszegés az ügy érdemére miként hatott ki. A felülvizsgálati kérelem befogadása ezért a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja alapján sem volt lehetséges. [25] A Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerint a felülvizsgálati kérelem befogadásának akkor lehet helye, ha a jogerős ítélet a Kúria közzétett határozatában kifejtettektől eltérő jogértelmezésen alapul. A követendő kúriai gyakorlat értelmében a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. b)pont szerinti befogadhatósági ok esetén az is elvárás, hogy a kérelmező a támadott határozat és a közzétett kúriai határozat közötti ügyanazonosságot úgy mutassa be, hogy párhuzamot állít a jogkérdés, a jogkérdés szempontjából releváns tények, az alkalmazandó jogszabályok és a kérelemnek az eljárás kereteit meghatározó hasonlósága között. A jogegység követelménye azt az elvárást támasztja, hogy ugyanazon jogkérdést felvető ügyekben (ügyazonosság vagy összevethetőség) a jogértelmezés azonos legyen (Kfv.III.37.108/2022/2., Kfv.III.37.118/2022/2., Kfv.VI.37.039/2022/2., Jpe.I.60.002/2021/7., Jpe.II.60.019/2021/18.). [26] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a Kúria Kfv.V.37.025/2022/11. és Kfv.II.37.040/2022/6. számú határozataitól való eltérésre hivatkozott, amelyeknek a tárgya azonban a jelen ügytől teljes egészében eltért (földforgalmi ügy, építésrendészeti ügy). Az alperes e közigazgatási határozatok elvi tartalmát idézte a kereshetőségi jog, illetve a keresetváltoztatás tilalmával kapcsolatban. Azt azonban nem mutatta be, hogy melyek azok a jogkérdés szempontjából releváns tények, alkalmazandó jogszabályok, amelyek – az eljárás kereteit kijelölő kérelmi elemek hasonlóságára is figyelemmel – az összevethetőséget megalapozzák. [27] Az I. rendű alperesi érdekelt a
2. b)pont körében a jogerős ítéletnek a Kfv.III.37.013/2022/6. számú kúriai határozattól való eltérését állította, de úgyszintén adós maradt annak kifejtésével, hogy álláspontja szerint konkrétan milyen jogértelmezésbeli eltérés azonosítható a jogerős ítélet és az általa megjelölt kúriai határozat között. A fentiekre tekintettel a felülvizsgálati kérelem befogadása a Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti jogegységi szempontú összehasonlítás érdekében sem indokolt. [28] A Kúria mindezekre figyelemmel megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelmek befogadásának a feltételei nem állnak fenn, ezért annak befogadását a Kp. 118. §

(2)bekezdése szerint eljárva megtagadta. A döntés elvi tartalma Kúria VII.Kfv.37.186/2026/2 10 [29] A felülvizsgálati kérelem a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)és
3. ad)alpontja, valamint a
4. b)pontja alapján sem fogadható be, ha a befogadási kérelemben előadottak nem támasztják alá a rendkívüli jogorvoslati eljárás szükségességét. A felülvizsgálati kérelem nem fogadható be az
5. ad)alpont alapján, ha a fél eljárási jogsérelemre nem hivatkozik, csak anyagi jogi kérdés értelmezésével nem ért egyet. Záró rész [30] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §

(2)bekezdése szerint tanácsban, tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott. [31] A Kúria tájékoztatja az I. rendű alperesi érdekeltet, hogy a szükségtelenül megfizetett 14.000 forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állami adó- és vámhatóságtól az illetékekről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 80. §

(1)bekezdés i) pontjára figyelemmel visszaigényelheti, tekintettel arra, hogy jelen eljárás az Itv. 57. §

(1)bekezdés

1. a)pontja értelmében illetékmentes. [32] A Kúria által hozott határozat ellen felülvizsgálatnak a Kp. 116. §
2. d)pontja alapján nincs helye. Budapest, 2026. március 24. Dr. Varga Zs. András s. k. a tanács elnöke Dr. Szilas Judit s. k. előadó bíró Dr. Remes Gábor s. k. bíró Dr. Sperka Kálmán s. k. bíró Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó s. k. Kúria VII.Kfv.37.186/2026/2 bíró 11