← Magyarország

Bf.298/2022/186 – Fővárosi Ítélőtábla

. Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 6.Bf.298/2022/

  1. A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a Budapesten
  2. február 8., február 10., február 15., február 17., február 22., február 24., március
  3. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta és
  4. március
  5. napján kihirdette a következő í t é l e t e t: A terrorcselekmény bűntette és más bűncselekmények miatt Terhelt1 I. rendű vádlott és társai ellen folyamatban lévő büntetőügyben a Fővárosi Törvényszék
  6. március
  7. napján kihirdetett B.800/2018/
  8. számú ítéletét megváltoztatja. Terhelt1 I. rendű vádlott terhére megállapított 3 rendbeli terrorcselekmény bűntettét 1 rendbeli az
  9. évi IV. törvény
  10. §

(1)bekezdésének a) pontjába ütköző társtettesként elkövetett terrorcselekmény bűntettének (4/a/2., 4/b., 4/c/1-4/c/6., 7., 9. tényállási pontok) és 1 rendbeli az 1978. évi IV. törvény 261. §
(1)bekezdésének b) pontjába ütköző felbujtóként elkövetett terrorcselekmény bűntettének (
  1. és
  2. tényállási pontok) minősíti. Terhelt2 II. rendű vádlott terhére megállapított 4 rendbeli terrorcselekmény bűntettét 1 rendbeli az
  3. évi IV. törvény
  4. §
(1)bekezdésének a) pontjába ütköző társtettesként elkövetett terrorcselekmény bűntettének (4/a/2., 4/c/2., 7., 9. tényállási pontok) és 1 rendbeli az 1978. évi IV. törvény 261. §
(4)és
(5)bekezdésébe ütköző bűnsegédként elkövetett terrorcselekmény bűntette kísérletének (
  1. tényállási pont) minősíti. Terhelt3 III. rendű vádlott terhére megállapított 2 rendbeli terrorcselekmény bűntettét 1 rendbeli az
  2. évi IV. törvény
  3. §
(1)bekezdésének a) pontjába ütköző társtettesként elkövetett terrorcselekmény bűntettének (
  1. és
  2. tényállási pontok) minősíti. terhelt4 IV. rendű vádlottat bűnösnek mondja ki további 1 rendbeli az
  3. évi IV. törvény
  4. §
(1)bekezdés b) pontjába ütköző és a
(2)bekezdés b) pontja szerint minősülő bűnsegédként elkövetett kifosztás bűntettében (
  1. tényállási pont). Fővárosi Ítélőtábla 6B.Bf.298/2022/186/II. 2 Terhelt6 VI. rendű vádlottat bűnösnek mondja ki további 1 rendbeli a Btk.
  2. §
(1)bekezdés b) pontjába ütköző és a
(2)bekezdés b) pontja szerint minősülő bűnsegédként elkövetett kifosztás bűntettében (
  1. tényállási pont). Terhelt7 VII. rendű vádlottat bűnösnek mondja ki további 1 rendbeli az
  2. évi IV. törvény
  3. §
(1)bekezdés b) pontjába ütköző és a
(2)bekezdés b) pontja szerint minősülő bűnsegédként elkövetett kifosztás bűntettében (
  1. tényállási pont). Terhelt8 VIII. rendű vádlottat bűnösnek mondja ki további 1 rendbeli az
  2. évi IV. törvény
  3. §
(1)bekezdés b) pontjába ütköző és a
(2)bekezdés b) pontja szerint minősülő bűnsegédként elkövetett kifosztás bűntettében (
  1. tényállási pont). Terhelt9 IX. rendű vádlott terhére megállapított közbiztonság elleni bűncselekményeket 1 rendbeli az
  2. évi IV. törvény
  3. §
(1)bekezdésének a) pontjába ütköző társtettesként elkövetett terrorcselekmény bűntettének (
  1. tényállási pont) és 1 rendbeli az
  2. évi IV. törvény
  3. §
(1)bekezdésének b) pontjába ütköző társtettesként elkövetett terrorcselekmény bűntettének (6/b. tényállási pont) minősíti. Terhelt1 I. rendű vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetést 6 (hat) év fegyházbüntetésre, a közügyektől eltiltás mellékbüntetés tartamát 5 (öt) évre enyhíti. Terhelt2 II. rendű vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetést 5 (öt) év 6 (hat) hónap fegyházbüntetésre, a közügyektől eltiltás mellékbüntetés tartamát 5 (öt) évre enyhíti. Terhelt3 III. rendű vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetést 5 (öt) év 6 (hat) hónap fegyházbüntetésre, a közügyektől eltiltás mellékbüntetés tartamát 5 (öt) évre enyhíti, a kiutasításra vonatkozó ítéleti rendelkezést mellőzi. terhelt4 IV. rendű vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetést 5 (öt) év fegyházbüntetésre, a közügyektől eltiltás mellékbüntetés tartamát 5 (öt) évre enyhíti. Terhelt5 V. rendű vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetést 5 (öt) év fegyházbüntetésre, a közügyektől eltiltás mellékbüntetés tartamát 5 (öt) évre enyhíti. Fővárosi Ítélőtábla 6B.Bf.298/2022/186/II. 3 Terhelt7 VII. rendű vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetést 2 (kettő) év fegyházbüntetésre, a közügyektől eltiltás mellékbüntetés tartamát 2 (kettő) évre enyhíti. Terhelt8 VIII. rendű vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetést 5 (öt) év fegyházbüntetésre, a közügyektől eltiltás mellékbüntetés tartamát 5 (öt) évre enyhíti. Terhelt9 IX. rendű vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetést 5 (öt) év fegyházbüntetésre, a közügyektől eltiltás mellékbüntetés tartamát 5 (öt) évre enyhíti. Terhelt11 XI. rendű vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetést 5 (öt) év fegyházbüntetésre, a közügyektől eltiltás mellékbüntetés tartamát 5 (öt) évre enyhíti. A bíróság a kiszabott szabadságvesztésbe a Terhelt2 II. rendű vádlott által
  1. április
  2. napjától
  3. június
  4. napjáig előzetes letartóztatásban,
  5. június
  6. napjától
  7. július
  8. napjáig házi őrizetben,
  9. július
  10. napjától
  11. november
  12. napjáig előzetes letartóztatásban,
  13. november
  14. napjától
  15. szeptember
  16. napjáig házi őrizetben, töltött időt rendeli beszámítani. Megállapítja, hogy a II. rendű vádlott
  17. szeptember
  18. napjától
  19. június
  20. napjáig lakhelyelhagyási tilalom alatt állt. A bíróság a kiszabott szabadságvesztésbe a Terhelt7 VII. rendű vádlott által
  21. május
  22. napjától
  23. július
  24. napjáig házi őrizetben töltött időt rendeli beszámítani. A bíróság a kiszabott szabadságvesztésbe a Terhelt9 IX. rendű vádlott által
  25. október
  26. napjától
  27. március
  28. napjáig előzetes letartóztatásban töltött időt rendeli beszámítani. Megállapítja, hogy a IX. rendű vádlott
  29. március
  30. napjától
  31. április
  32. napjáig lakhelyelhagyási tilalom alatt állt. Az eljárás során lefoglalt és a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatalánál Bj.1872/
  33. számon
  34. november
  35. napján bevételezett, a bűnjeljegyzék
  36. tételszáma alatt kezelt pénztárcát és annak tartalmát Terhelt3 III. rendű vádlottnak kiadni rendeli. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét Terhelt1 I. rendű, Terhelt2 II. rendű, Terhelt3 III. rendű, terhelt4 IV. rendű, Terhelt5 V. rendű, Terhelt6 VI. rendű, Terhelt7 VII. rendű, Terhelt8 VIII. rendű, Terhelt9 IX. rendű és Terhelt11 XI. rendű vádlottak tekintetében helybenhagyja azzal, hogy Terhelt1 I. rendű vádlott tartózkodási helye: helység4, cím2, Terhelt2 II. rendű vádlott tartózkodási helye: helység77, Terhelt7 VII. rendű vádlott tartózkodási helye: cím13 szám; továbbá a Központi Nyomozó Főügyészség
  37. június
  38. napján kelt Nyom.74/
  39. számú bűnjeljegyzékén 67-
  40. és
  41. tételszámai alatti bűnjeleket kobozza el. Fővárosi Ítélőtábla 6B.Bf.298/2022/186/II. 4 Az elsőfokú ítélet kihirdetése óta Terhelt1 I. rendű vádlott által a
  42. március
  43. napjától
  44. október
  45. napjáig letartóztatásban, valamint a
  46. október
  47. napjától
  48. február
  49. napjáig bűnügyi felügyeletben, Terhelt2 II. rendű vádlott által a
  50. március
  51. napjától
  52. május
  53. napjáig letartóztatásban, a
  54. május
  55. napjától
  56. február
  57. napjáig bűnügyi felügyeletben, Terhelt3 III. rendű vádlott által
  58. augusztus
  59. napjától a mai napig letartóztatásban, Terhelt8 VIII. rendű vádlott által a
  60. május
  61. napjától
  62. január
  63. napjáig bűnügyi felügyeletben, Terhelt9 IX. rendű vádlott által a
  64. március
  65. napjától
  66. május
  67. napjáig letartóztatásban, terhelt11 XI. rendű vádlott által a
  68. március
  69. napjától
  70. május
  71. napjáig letartóztatásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámítja. Terhelt1 I. rendű, Terhelt2 II. rendű és Terhelt8 VIII. rendű vádlott bűnügyi felügyeletének beszámítása során egy napi szabadságvesztésnek öt nap bűnügyi felügyelet felel meg. A másodfokú eljárás során felmerült bűnügyi költséget az állam viseli. Az ítélet ellen terhelt4 IV. rendű, Terhelt6 VI. rendű, Terhelt7 VII. rendű és Terhelt8 VIII. rendű vádlottak tekintetében fellebbezésnek van helye. Indokolás Fővárosi Ítélőtábla 6B.Bf.298/2022/186/II. 5 [1] A Fővárosi Törvényszék a
  72. március
  73. napján kihirdetett 8.B.800/2018/
  74. számú ítéletével Terhelt1 I. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki 2 rendbeli terrorcselekmény bűntettében mint társtettest [
  75. évi IV. törvény
  76. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pont], terrorcselekmény bűntettében [1978. évi IV. törvény 261. §
(4)és
(5)bekezdés], közveszélyokozás bűntettében mint felbujtót [1978. évi IV. törvény 259. §
(1)bekezdés], közveszélyokozás bűntettének kísérletében mint felbujtót [1978. évi IV. törvény 259. §
(1)bekezdés] és testi sértés bűntettében mint felbujtót [1978. évi IV. törvény 170. §
(1)és
(2)bekezdés,
(3)bekezdés II. tétel], ezért mint bűnszervezetben elkövetőt – halmazati büntetésül – 17 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy nem bocsátható feltételes szabadságra. Ellenben az ellene közveszélyokozás bűntettének kísérlete [1978. évi IV. törvény 259. §
(1)bekezdés] és közveszélyokozás bűntette [
  1. évi IV. törvény
  2. §
(1)bekezdés] miatt emelt vád alól felmentette. Rendelkezett az I. rendű vádlott által előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, továbbá az I. rendű vádlottat 973.272 forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezte. [2] Terhelt2 II. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki 2 rendbeli terrorcselekmény bűntettében mint társtettest [1978. évi IV. törvény 261. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pont], terrorcselekmény bűntettében [1978. évi IV. törvény 261. §
(4)és
(5)bekezdés], terrorcselekmény bűntettének kísérletében mint bűnsegédet [1978. évi IV. törvény 261. §
(4)és
(5)bekezdés], 2 rendbeli közveszélyokozás bűntettének kísérletében mint társtettest [1978. évi IV. törvény 259. §
(1)bekezdés], lopás bűntettének kísérletében mint bűnsegédet [1978. évi IV. törvény 316. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés d) pont,
(6)bekezdés b) pont], valamint lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntettében [1978. évi IV. törvény 263/A. §
(1)bekezdés a) pont], ezért mint bűnszervezetben elkövetőt – halmazati büntetésül – 14 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy nem bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett a II. rendű vádlott által előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, továbbá továbbá a II. rendű vádlottat 3.894.613 forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezte. [3] Terhelt3 III. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki terrorcselekmény bűntettében, mint társtettest [1978. évi IV. törvény 261. §
(1)bekezdés b) pont] és terrorcselekmény bűntettében [1978. évi IV. törvény 261. §
(4)és
(5)bekezdés], ezért őt, mint bűnszervezetben elkövetőt – halmazati büntetésül – 15 év fegyházbüntetésre 10 év közügyektől eltiltásra és 10 év kiutasításra ítélte azzal, hogy nem bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett a III. rendű vádlott által előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, továbbá a III. rendű vádlottat 2.899.853 forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezte. Fővárosi Ítélőtábla 6B.Bf.298/2022/186/II. 6 [4] terhelt4 IV. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki terrorcselekmény bűntettében mint társtettest [1978. évi IV. törvény 261. §
(1)bekezdés b) pont], terrorcselekmény bűntettében [1978. évi IV. törvény 261. §
(4)és
(5)bekezdés], közveszélyokozás bűntettében mint társtettest [1978. évi IV. törvény 259. §
(1)bekezdés] és testi sértés bűntettében mint társtettest [1978. évi IV. törvény 170. §
(1)és
(2)bekezdés,
(3)bekezdés II. tétel], ezért mint bűnszervezetben elkövetőt – halmazati büntetésül – 8 év fegyházbüntetésre és 9 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy nem bocsátható feltételes szabadságra. Ellenben a vele szemben 3 rendbeli terrorcselekmény bűntette [1978. évi IV. törvény 261. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pont,
(4)és
(5)bekezdés], közveszélyokozás bűntette [
  1. évi IV. törvény
  2. §
(1)bekezdés], kifosztás bűntette [
  1. évi IV. törvény
  2. §
(1)bekezdés b) pont és
(2)bekezdés b) pont] és lopás bűntette [
  1. évi IV. törvény
  2. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés d) pont,
(6)bekezdés b) pont] miatt emelt vád alól felmentette. Rendelkezett a IV. rendű vádlott által előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, továbbá a IV. rendű vádlottat 2.305.688 forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezte. [5] Terhelt5 V. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki terrorcselekmény bűntettében, mint bűnsegédet [1978. évi IV. törvény 261. §
(1)bekezdés b) pont] és terrorcselekmény bűntettében [1978. évi IV. törvény 261. §
(4)és
(5)bekezdés], ezért mint bűnszervezetben elkövetőt – halmazati büntetésül – 7 év fegyházbüntetésre és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy nem bocsátható feltételes szabadságra. Ellenben a vele szemben 2 rendbeli terrorcselekmény bűntette [1978. évi IV. törvény 261. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pont] miatt emelt vád alól felmentette. Rendelkezett az V. rendű vádlott által előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, továbbá az V. rendű vádlottat 2.820.075 forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezte. [6] Terhelt6 VI. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki testi sértés bűntettében, mint társtettest [1978. évi IV. törvény 164. §
(1)és
(3)bekezdés,
(6)bekezdés a) pont], ezért őt 1 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. Ellenben a VI. rendű vádlottat az ellene 3 rendbeli terrorcselekmény bűntette [1978. évi IV. törvény 261. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pont,
(4)és
(5)bekezdés], 2 rendbeli közveszélyokozás bűntette [1978. évi IV. törvény 259. §
(1)bekezdés], kifosztás bűntette [
  1. évi IV. törvény
  2. §
(1)bekezdés b) pont,
(2)bekezdés b) pont] és lopás bűntette [
  1. évi IV. törvény
  2. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés d) pont,
(6)bekezdés b) pont] miatt emelt vád alól felmentette. Rendelkezett a VI. rendű vádlott által előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, továbbá a VI. rendű vádlottat 300.000 forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezte. [7] Terhelt7 VII. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki terrorcselekmény bűntettének kísérletében, mint bűnsegédet [1978. évi IV. törvény 261. §
(4)és
(5)bekezdés], lopás bűntettének kísérletében, mint bűnsegédet [1978. évi IV. törvény 316. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés d) pont,
(6)bekezdés b) pont] és testi sértés bűntettében, mint társtettest [1978. évi IV. törvény 170. §
(1)és
(2)bekezdés,
(3)bekezdés II. tétel], ezért mint bűnszervezetben elkövetőt – halmazati büntetésül – 4 év fegyházbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy nem bocsátható feltételes szabadságra. Ellenben az ellene 2 rendbeli terrorcselekmény bűntette [1978. évi IV. törvény 261. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pont], 2 rendbeli közveszélyokozás bűntette [1978. évi IV. törvény 259. §
(1)bekezdés] és kifosztás bűntette Fővárosi Ítélőtábla 6B.Bf.298/2022/186/II. 7 [1978. évi IV. törvény 322. §
(1)bekezdés b) pont] miatt emelt vád alól felmentette. Rendelkezett a VII. rendű vádlott által előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, továbbá a VII. rendű vádlottat 1.777.127 forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezte. [8] Terhelt8 VIII. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki terrorcselekmény bűntettében mint társtettest [1978. évi IV. törvény 261. §
(1)bekezdés b) pont], terrorcselekmény bűntettében mint bűnsegédet [1978. évi IV. törvény 261. §
(1)bekezdés a) pont] és testi sértés bűntettében mint társtettest [1978. évi IV. törvény 170. §
(1)és
(2)bekezdés,
(3)bekezdés II. tétel], ezért mint bűnszervezetben elkövetőt – halmazati büntetésül – 13 év 6 hónap fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy nem bocsátható feltételes szabadságra. Ellenben az ellene terrorcselekmény bűntette [1978. évi IV. törvény 261. §
(1)bekezdés b) pont], 2 rendbeli közveszélyokozás bűntette [1978. évi IV. törvény 259. §
(1)bekezdés] és kifosztás bűntette [
  1. évi IV. törvény
  2. §
(1)bekezdés b) pont,
(2)bekezdés b) pont] miatt emelt vád alól felmentette. Rendelkezett a VIII. rendű vádlott által előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, továbbá a VIII. rendű vádlottat 2.765.785 forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezte. [9] Terhelt9 IX. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki terrorcselekmény bűntettében, mint társtettest [1978. évi IV. törvény 261. §
(1)bekezdés b) pont], ezért mint bűnszervezetben elkövetőt 11 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy nem bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett a IX. rendű vádlott által előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, továbbá a IX. rendű vádlottat 3.040.031 forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezte. [10] Terhelt10 X. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki terrorcselekmény bűntettében [1978. évi IV. törvény 261. §
(4)és
(5)bekezdés], ezért őt 2 év 6 hónap börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. Ellenben a X. rendű vádlottat az ellene terrorcselekmény bűntette [1978. évi IV. törvény 261. §
(1)bekezdés a) pont] miatt emelt vád alól felmentette. Rendelkezett a X. rendű vádlott által előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, továbbá a X. rendű vádlottat 2 078 102 forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezte. [11] Terhelt11 XI. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki terrorcselekmény bűntettében, mint társtettest [1978. évi IV. törvény 261. §
(1)bekezdés b) pont] és terrorcselekmény bűntettében [1978. évi IV. törvény 261. §
(4)és
(5)bekezdés], ezért mint bűnszervezetben elkövetőt – halmazati büntetésül – 12 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy nem bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett a XI. rendű vádlott által előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, továbbá a XI. rendű vádlottat 3.222.381 forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezte. [12] Terhelt12 XII. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki terrorcselekmény bűntettében [1978. évi IV. törvény 261. §
(4)és
(5)bekezdés], ezért őt 2 év 6 hónap börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett a XII. rendű vádlott által Fővárosi Ítélőtábla 6B.Bf.298/2022/186/II. 8 előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, továbbá a XII. rendű vádlottat 352 958 forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezte. [13] Terhelt13 XIII. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki terrorcselekmény bűntettében [1978. évi IV. törvény. 261. §
(4)és
(5)bekezdés], ezért őt 3 év 6 hónap börtönbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett a XIII. rendű vádlott által előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, továbbá a XIII. rendű vádlottat 2 018 469 forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezte. [14] Terhelt14 XIV. rendű vádlottat az ellene terrorcselekmény bűntette [1978. évi IV. törvény 261. §
(1)bekezdés a) pont] és a közveszélyokozás bűntettének kísérlete [régi Btk. 259. §
(1)bekezdés] miatt emelt vád alól felmentette. [15] Terhelt15 XV. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki terrorcselekmény bűntettében [1978. évi IV. törvény 261. §
(4)és
(5)bekezdés], ezért őt 2 év börtönbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását 4 év próbaidőre felfüggesztette. Ellenben a XV. rendű vádlottat az ellene terrorcselekmény bűntette [1978. évi IV. törvény 261. §
(4)és
(5)bekezdés] miatt emelt vád alól felmentette. Rendelkezett a XV. rendű vádlott által előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, továbbá a XV. rendű vádlottat 1 995 937 forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezte. A tárgyaláson jelenlévő ügyész jogorvoslati nyilatkozata megtételére 3 munkanapot tartott fenn, majd a törvényes határidőn belül fellebbezést terjesztett elő a XV. rendű vádlott terhére a részfelmentés és téves minősítés miatt, a bűncselekmények minősítésének váddal egyezően a régi Btk. 261. §
(5)bekezdésének első fordulatába ütköző terrorista csoportban történő elkövetés céljából ajánlkozással, vállalkozással, az elkövetés elősegítése céljából a szükséges feltételek biztosításával, anyagi eszközök szolgáltatásával bűnszervezetben elkövetett terrorcselekmény bűntettének és a régi Btk. 176/A. §
(2)bekezdésébe ütköző, bűnsegédként elkövetett zaklatás vétségének megállapítása, továbbá a büntetés súlyosításáért, halmazati büntetésül hosszabb tartamú, fegyházfokozatú szabadságvesztés-büntetés kiszabása érdekében és közügyektől eltiltás kiszabása érdekében. [16] Terhelt16 XVI. rendű vádlottat az ellene terrorcselekmény bűntette [1978. évi IV. törvény 261. §
(1)bekezdés b) pont] miatt emelt vád alól felmentette. [17] Terhelt18 XVIII. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki terrorcselekmény bűntettében [1978. évi IV. törvény Btk. 261. §
(4)és
(5)bekezdés], ezért őt 4 év fegyházbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett a XVIII. rendű vádlott által előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, továbbá a XVIII. rendű vádlottat 11 725 forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezte. [18] Rendelkezett a lefoglalt bűnjelekről, az illeték és a bűnügyi költség viseléséről. Egyetemlegesen kötelezte az I. és a VIII. rendű vádlottakat kártérítés jogcímén a cég2 részére Fővárosi Ítélőtábla 6B.Bf.298/2022/186/II. 9 370.525 forint és annak
  1. június
  2. napjától járó törvényes kamata 15 napon belül történő megfizetésére. Megállapította, hogy a fennmaradó bűnügyi költséget az állam viseli. [19] Az ítélet ellen a tárgyaláson jelenlévő ügyész jogorvoslati nyilatkozata megtételére 3 munkanapot tartott fenn, majd írásban, a törvényes határidőn belül fellebbezést jelentett be: [20] Terhelt1 I. rendű vádlottal szemben részben a közveszélyokozás bűntettének kísérlete és a közveszélyokozás bűntette miatti részfelmentések miatt, bűnösségének e cselekményeknél a váddal egyezően terrorcselekmény bűntettében történő megállapítása végett, másrészt téves minősítés miatt, a bűncselekmények minősítésének váddal egyezően 4 rendbeli, az
  3. évi IV. törvény
  4. §-a
(1)bekezdésének b) pontjába ütköző, bűnszervezetben, felbujtóként a lakosság megfélemlítése céljából rongálással elkövetett terrorcselekmény bűntettének (1/a., 1/b., 1/c. vp. 2. vp., 5. vp. 6/a. és 6/b. vp.), az 1978. évi IV. törvény 170. §-ának
(2)bekezdésébe ütköző és a
(3)bekezdés II. tétele szerint minősülő, bűnszervezetben, felbujtóként aljas indokból elkövetett súlyos testi sértés bűntettének (3. vp.), az 1978. évi IV. törvény 261. §-a
(1)bekezdésének a) pontjába ütköző, bűnszervezetben, társtettesként, állami szerv kényszerítése céljából, rongálással, illetve lőfegyverrel és lőszerrel visszaéléssel elkövetett terrorcselekmény bűntettének (4/a/2. és 4/b. vp.), az 1978. évi IV. törvény 261. §-a
(1)bekezdésének a) pontjában ütköző, bűnszervezetben, felbujtóként, állami szerv kényszerítése céljából rongálással elkövetett terrorcselekmény bűntettének (4/c/1., 4/c/2., 4/c/3. és 4/c/4. vp.), 2 rendbeli, az 1978. évi IV. törvény 176/A. §-a
(2)bekezdésébe ütköző, felbujtóként elkövetett zaklatás vétségének (4/c/
  1. és 4/c/
  2. vp.), az
  3. évi IV. törvény
  4. §-a
(1)bekezdésének b) pontjába ütköző, bűnszervezetben, társtettesként a lakosság megfélemlítése céljából rongálással elkövetett terrorcselekmény bűntettének (7. vp.), az 1978. évi IV. törvény 261. §-a
(1)bekezdésének a) pontjába ütköző, bűnszervezetben, társtettesként, állami szerv kényszerítése céljából robbanóanyaggal és robbanószerrel visszaéléssel elkövetett terrorcselekmény bűntettének (
  1. vp.) megállapítása végett, továbbá a büntetés súlyosításáért, hosszabb tartamú, fegyház fokozatú szabadságvesztés kiszabása végett; [21] Terhelt2 II. rendű vádlottal szemben részben téves minősítés miatt, bűnösségének a váddal egyezően 2 rendbeli az
  2. évi IV. törvény
  3. §-a
(1)bekezdésének b) pontjába ütköző, bűnszervezetben, társtettesként a lakosság megfélemlítése céljából rongálással elkövetett terrorcselekmény bűntettében (1/a., 1/b. vp. és 7. vp.), az 1978. évi IV. törvény 263/A. §-a
(1)bekezdésének a) pontjába ütköző lőfegyverrel visszaélés bűntettében (4/a/1. vp.), az 1978. évi IV. törvény 261. §-a
(1)bekezdésének a) pontjába ütköző, bűnszervezetben, társtettesként, állami szerv kényszerítése céljából, rongálással, illetve lőfegyverrel és lőszerrel visszaéléssel elkövetett terrorcselekmény bűntettében (4/a/2. vp.), az 1978. évi IV. törvény 261. §-a
(1)bekezdésének a) pontjában ütköző, bűnszervezetben, társtettesként, állami szerv kényszerítése céljából rongálással elkövetett terrorcselekmény bűntettében (4/c/2. vp.), az 1978. évi IV. törvény 316. §-ának
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés d) pontjára figyelemmel a
(6)bekezdés b) pontja szerint minősülő, bűnszervezetben, társtettesként, jelentős értékre, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás bűntettének kísérletében (8. vp.), az 1978. évi IV. törvény 261. §-a
(5)bekezdésének első fordulatában ütköző, társtettesként, terrorista csoportban történő elkövetés Fővárosi Ítélőtábla 6B.Bf.298/2022/186/II. 10 céljából szükséges anyagi eszközök szolgáltatásával bűnszervezetben elkövetett terrorcselekmény bűntettének kísérletében (8. vp.) és az 1978. évi IV. törvény 261. §-a
(1)bekezdésének a) pontjába ütköző, bűnszervezetben, bűnsegédként, állami szerv kényszerítése céljából robbanóanyaggal és robbanószerrel visszaéléssel elkövetett terrorcselekmény bűntettében (
  1. vp.) történő megállapítása végett, másrészt a büntetés súlyosításáért, hosszabb tartamú, fegyház fokozatú szabadságvesztés kiszabása végett; [22] Terhelt3 III. rendű vádlottal szemben részben téves minősítés miatt, bűnösségének a váddal egyezően, az
  2. évi IV. törvény
  3. §-a
(1)bekezdésének b) pontjába ütköző, társtettesként, a lakosság megfélemlítése céljából rongálással elkövetett terrorcselekmény bűntettében (7. vp.) és az 1978. évi IV. törvény 261. §-a
(1)bekezdésének a) pontjába ütköző, társtettesként, állami szerv kényszerítése céljából robbanóanyaggal és robbantószerrel visszaéléssel elkövetett terrorcselekmény bűntettében (
  1. vp.) történő megállapítása végett, másrészt a büntetés súlyosításáért, hosszabb tartamú, fegyház fokozatú szabadságvesztés kiszabása végett; [23] terhelt4 IV. rendű vádlottal szemben részben a 3 rendbeli terrorcselekmény bűntette, a közveszélyokozás bűntette, a kifosztás bűntette és a lopás bűntette alóli részfelmentések miatt, bűnösségének e cselekményeknél a váddal egyezően terrorcselekmény bűntettében, kifosztás bűntettében és lopás bűntettében történő megállapítása végett, másrészt téves minősítés miatt, a bűncselekmények minősítésének váddal egyezően 3 rendbeli az
  2. évi IV. törvény
  3. §-a
(1)bekezdésének b) pontjába ütköző, bűnszervezetben, társtettesként a lakosság megfélemlítése céljából rongálással elkövetett terrorcselekmény bűntettének (1/c. vp., 2. vp. és 5. vp.), az 1978. évi IV. törvény 170. §-ának
(2)bekezdésébe ütköző és a
(3)bekezdés II. tétele szerint minősülő, bűnszervezetben, társtettesként, aljas indokból elkövetett súlyos testi sértés bűntettének (3. vp.), az 1978. évi IV. törvény 322. §-a
(1)bekezdésében b) pontjába ütköző és a
(2)bekezdés b) pontja szerint minősülő bűnszervezetben, bűnsegédként, csoportosan elkövetett kifosztás bűntettének (3. vp.), az 1978. évi IV. törvény 261. §-a
(1)bekezdésének a) pontjába ütköző, bűnszervezetben, társtettesként, állami szerv kényszerítése céljából, rongálással elkövetett terrorcselekmény bűntettének (4/c/1. és 4/c/3. vp.), az 1978. évi IV. törvény 261. §-a
(1)bekezdésének b) pontjában ütköző, bűnszervezetben, társtettesként, a lakosság megfélemlítése céljából rongálással elkövetett terrorcselekmény bűntettének (6/a. vp.), az 1978. évi IV. törvény 316. §-ának
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés d) pontjára figyelemmel a
(6)bekezdés b) pontja szerint minősülő, bűnszervezetben, társtettesként, jelentős értékre, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás bűntette kísérletének (8. vp.), az 1978. évi IV. törvény 261. §-a
(5)bekezdésének első fordulatában ütköző, társtettesként, terrorista csoportban történő elkövetés céljából a szükséges anyagi eszközök szolgáltatásával bűnszervezetben elkövetett terrorcselekmény bűntette kísérletének (8. vp.) és az 1978. évi IV. törvény 261. §-a
(1)bekezdésének a) pontjába ütköző, bűnszervezetben, társtettesként, állami szerv kényszerítése céljából robbanóanyaggal és robbanószerrel visszaéléssel elkövetett terrorcselekmény bűntettének (
  1. vp.) megállapítása végett, továbbá a büntetés súlyosításáért, hosszabb tartamú, fegyház fokozatú szabadságvesztés és hosszabb tartamú közügyektől eltiltás kiszabása végett; [24] Terhelt5 V. rendű vádlottal szemben részben a 2 rb. terrorcselekmény bűntette alóli részfelmentések miatt, bűnösségének e cselekményeknél a váddal egyezően Fővárosi Ítélőtábla 6B.Bf.298/2022/186/II. 11 terrorcselekmény bűntettében történő megállapítása végett, másrészt téves minősítés miatt, a bűncselekmények minősítésének váddal egyezően az
  2. évi IV. törvény
  3. §-a
(1)bekezdésének a) pontjába ütköző, bűnszervezetben, társtettesként, állami szerv kényszerítés céljából rongálással elkövetett terrorcselekmény bűntettének (4/c/1. és 4/c/3. vp.), az 1978. évi IV. törvény 261. §-a
(1)bekezdésének b) pontjába ütköző, bűnszervezetben, bűnsegédként, a lakosság megfélemlítése céljából rongálással elkövetett terrorcselekmény bűntettének (5 vp.), az 1978. évi IV. törvény 261. §-a
(1)bekezdésének b) pontjába ütköző, bűnszervezetben, társtettesként, a lakosság megfélemlítése céljából személy elleni erőszakos cselekménnyel és rongálással elkövetett terrorcselekmény bűntettének (6/b. vp.) és az 1978. évi IV. törvény 261. §-a
(1)bekezdésének a) pontjába ütköző, bűnszervezetben, társtettesként, állami szerv kényszerítése céljából robbanóanyaggal és robbantószerrel visszaéléssel elkövetett terrorcselekmény bűntettének (
  1. vp.) megállapítása végett, továbbá a büntetés súlyosításáért, hosszabb tartamú, fegyház fokozatú szabadságvesztés és hosszabb tartamú közügyektől eltiltás kiszabása érdekében; [25] Terhelt6 VI. rendű vádlottal szemben részben a 3 rendbeli terrorcselekmény bűntette, a 2 rendbeli közveszélyokozás bűntette, a kifosztás bűntette és a lopás bűntette alóli részfelmentések miatt, bűnösségének e cselekményeknél a váddal egyezően terrorcselekmény bűntettében, kifosztás bűntettében és lopás bűntettében történő megállapítása végett, másrészt téves minősítés miatt, a bűncselekmények minősítésének váddal egyezően 3 rendbeli az
  2. évi IV. törvény
  3. §-a
(1)bekezdésének b) pontjába ütköző, bűnszervezetben, társtettesként a lakosság megfélemlítése céljából rongálással elkövetett terrorcselekmény bűntettének (1/c. vp., 2. vp. és 5. vp.), az 1978. évi IV. törvény 170. §-ának
(2)bekezdésébe ütköző és a
(3)bekezdés II. tétele szerint minősülő, bűnszervezetben, társtettesként, aljas indokból elkövetett súlyos testi sértés bűntettének (3. vp.), az 1978. évi IV. törvény 322. §-a
(1)bekezdésében b) pontjába ütköző és a
(2)bekezdés b) pontja szerint minősülő bűnszervezetben, bűnsegédként, csoportosan elkövetett kifosztás bűntettének (3. vp.), az 1978. évi IV. törvény 261. §-a
(1)bekezdésének a) pontjába ütköző, bűnszervezetben, társtettesként, állami szerv kényszerítése céljából, rongálással elkövetett terrorcselekmény bűntettének (4/c/1. és 4/c/3. vp.), az 1978. évi IV. törvény 261. §-a
(1)bekezdésének b) pontjában ütköző, bűnszervezetben, bűnsegédként, a lakosság megfélemlítése céljából rongálással elkövetett terrorcselekmény bűntettének (6/a. vp.), az 1978. évi IV. törvény 316. §-ának
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés d) pontjára figyelemmel a
(6)bekezdés b) pontja szerint minősülő, bűnszervezetben, társtettesként, jelentős értékre, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás bűntette kísérletének (8. vp.), az 1978. évi IV. törvény 261. §-a
(5)bekezdésének első fordulatában ütköző, társtettesként, terrorista csoportban történő elkövetés céljából a szükséges anyagi eszközök szolgáltatásával bűnszervezetben elkövetett terrorcselekmény bűntette kísérletének (
  1. vp.) megállapítása végett, továbbá a büntetés súlyosításáért, a végrehajtásában felfüggesztett börtön fokozatú szabadságvesztés helyett hosszabb tartamú, fegyház fokozatú szabadságvesztés büntetés kiszabása – a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének kizárásával – valamint közügyektől eltiltásra ítélése végett; [26] Terhelt7 VII. rendű vádlottal szemben részben a 2 rendbeli terrorcselekmény bűntette, a 2 rendbeli közveszélyokozás bűntette és a kifosztás bűntette alóli részfelmentések miatt, bűnösségének e cselekményeknél a váddal egyezően terrorcselekmény bűntettében és kifosztás bűntettében történő megállapítása végett, másrészt téves minősítés miatt, a bűncselekmények minősítésének váddal egyezően 3 rendbeli az
  2. évi IV. törvény
  3. §-a Fővárosi Ítélőtábla 6B.Bf.298/2022/186/II. 12
(1)bekezdésének b) pontjába ütköző, bűnszervezetben, társtettesként a lakosság megfélemlítése céljából rongálással elkövetett terrorcselekmény bűntettének (1/c. vp., 2. vp. és 5. vp.), az 1978. évi IV. törvény 170. §-ának
(2)bekezdésébe ütköző és a
(3)bekezdés II. tétele szerint minősülő, bűnszervezetben, társtettesként, aljas indokból elkövetett súlyos testi sértés bűntettének (3. vp.), az 1978. évi IV. törvény 322. §-a
(1)bekezdésében b) pontjába ütköző és a
(2)bekezdés b) pontja szerint minősülő bűnszervezetben, bűnsegédként, csoportosan elkövetett kifosztás bűntettének (3. vp.), az 1978. évi IV. törvény 261. §-a
(1)bekezdésének a) pontjába ütköző, bűnszervezetben, társtettesként, állami szerv kényszerítése céljából, rongálással elkövetett terrorcselekmény bűntettének (4/c/1. és 4/c/3. vp.), az 1978. évi IV. törvény 261. §-a
(1)bekezdésének b) pontjában ütköző, bűnszervezetben, bűnsegédként, a lakosság megfélemlítése céljából rongálással elkövetett terrorcselekmény bűntettének (6/a. vp.), az 1978. évi IV. törvény 316. §-ának
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés d) pontjára figyelemmel a
(6)bekezdés b) pontja szerint minősülő, bűnszervezetben, társtettesként, jelentős értékre, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás bűntette kísérletének (8. vp.) és az 1978. évi IV. törvény 261. §-a
(5)bekezdésének első fordulatában ütköző, társtettesként, terrorista csoportban történő elkövetés céljából a szükséges anyagi eszközök szolgáltatásával bűnszervezetben elkövetett terrorcselekmény bűntette kísérletének (
  1. vp.) megállapítása végett, továbbá a büntetés súlyosításáért, hosszabb tatamú, fegyház fokozatú szabadságvesztés és hosszabb tartamú közügyektől eltiltás kiszabása és a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének kizárása végett; [27] Terhelt8 VIII. rendű vádlottal szemben részben a terrorcselekmény bűntette, a 2 rendbeli közveszélyokozás bűntette és a kifosztás bűntette alóli részfelmentések miatt, bűnösségének e cselekményeknél a váddal egyezően terrorcselekmény bűntettében és kifosztás bűntettében történő megállapítása végett, másrészt téves minősítés miatt, a bűncselekmények minősítésének váddal egyezően 3 rendbeli az
  2. évi IV. törvény
  3. §-a
(1)bekezdésének b) pontjába ütköző, bűnszervezetben, társtettesként a lakosság megfélemlítése céljából rongálással elkövetett terrorcselekmény bűntettének (1/c. vp., 2. vp. és 5. vp.), az 1978. évi IV. törvény 170. §-ának
(2)bekezdésébe ütköző és a
(3)bekezdés II. tétele szerint minősülő, bűnszervezetben, társtettesként, aljas indokból elkövetett súlyos testi sértés bűntettének (3. vp.), az 1978. évi IV. törvény 322. §-a
(1)bekezdésében b) pontjába ütköző és a
(2)bekezdés b) pontja szerint minősülő bűnszervezetben, bűnsegédként, csoportosan elkövetett kifosztás bűntettének (3. vp.), az 1978. évi IV. törvény 261. §-a
(1)bekezdésének a) pontjába ütköző, bűnszervezetben, társtettesként, állami szerv kényszerítése céljából, rongálással elkövetett terrorcselekmény bűntettének (4/c/1. és 4/c/3. vp.), az 1978. évi IV. törvény 261. §-a
(1)bekezdésének b) pontjában ütköző, bűnszervezetben, bűnsegédként, a lakosság megfélemlítése céljából rongálással elkövetett terrorcselekmény bűntettének (6/a. vp.) megállapítása végett, másrészt a büntetés súlyosításáért, hosszabb tatamú, fegyház fokozatú szabadságvesztés kiszabása végett; [28] Terhelt9 IX. rendű vádlottal szemben részben téves minősítés miatt, bűnösségének a váddal egyezően 2 rendbeli az 1978. évi IV. törvény 261. §-a
(1)bekezdésének b) pontjába ütköző, bűnszervezetben elkövetett terrorcselekmény bűntettében (6/b. és
  1. vp.) történő megállapítása végett, másrészt a büntetés súlyosításáért, hosszabb tatamú, fegyház fokozatú szabadságvesztés kiszabása végett; Fővárosi Ítélőtábla 6B.Bf.298/2022/186/II. 13 [29] Terhelt10 X. rendű vádlottal szemben részben a terrorcselekmény alóli részfelmentés miatt, bűnösségének e cselekménynél a váddal egyezően terrorcselekmény bűntettében történő megállapítása végett, másrészt téves minősítés miatt, a bűncselekmények minősítésének váddal egyezően az
  2. évi IV. törvény
  3. §-a
(1)bekezdésének a) pontjába ütköző, bűnszervezetben, bűnsegédként, állami szerv kényszerítése céljából rongálással elkövetett terrorcselekmény bűntettének (4/c/2. vp.) és az 1978. évi IV. törvény 261. §-a
(1)bekezdésének a) pontjába ütköző, bűnszervezetben, bűnsegédként, állami szerv kényszerítése céljából robbanóanyaggal és robbantószerrel visszaéléssel elkövetett terrorcselekmény bűntettének (
  1. vp.) megállapítása végett, továbbá a büntetés súlyosításáért, halmazati büntetésként börtön fokozatú szabadságvesztés helyett hosszabb tartamú, fegyház fokozatú szabadságvesztés büntetés kiszabása – a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének kizárásával - valamint közügyektől eltiltás tartamának növelése végett; [30] Terhelt11 XI. rendű vádlottal szemben részben téves minősítés miatt, bűnösségének a váddal egyezően az
  2. évi IV. törvény 176/A. §-a
(2)bekezdésébe ütköző, társtettesként elkövetett zaklatás vétségében (4/c/4. vp.), az 1978. évi IV. törvény 261. §-a
(1)bekezdésének b) pontjába ütköző, bűnszervezetben, társtettesként, a lakosság megfélemlítése céljából személy elleni erőszakos cselekménnyel és rongálással elkövetett terrorcselekmény bűntettében (6/b. vp.) és az 1978. évi IV. törvény 261. §-a
(1)bekezdésének a) pontjába ütköző, bűnszervezetben, társtettesként, állami szerv kényszerítése céljából robbanóanyaggal és robbantószerrel visszaéléssel elkövetett terrorcselekmény bűntettében (
  1. vp.) történő megállapítása végett, másrészt a büntetés súlyosításáért, hosszabb tartamú, fegyház fokozatú szabadságvesztés kiszabása végett; [31] Terhelt12 XII. rendű vádlottal szemben részben téves minősítés miatt, bűnösségének a váddal egyezően az
  2. évi IV. törvény
  3. §-a
(1)bekezdésének a) pontjába ütköző, bűnszervezetben, társtettesként, állami szerv kényszerítése céljából robbanóanyaggal és robbantószerrel visszaéléssel elkövetett terrorcselekmény bűntettében (
  1. vp.) történő megállapítása végett, másrészt a büntetés súlyosításáért, hosszabb tartamú, fegyház fokozatú szabadságvesztés és hosszabb tartamú közügyektől eltiltás kiszabása és a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének kizárása végett; [32] Terhelt13 XIII. rendű vádlottal szemben részben téves minősítés miatt, bűnösségének a váddal egyezően az
  2. évi IV. törvény
  3. §-a
(5)bekezdésének első fordulatába ütköző, terrorista csoportban történő elkövetés elősegítése céljából a szükséges feltételek biztosításával bűnszervezetben elkövetett terrorcselekmény bűntettében (a vádirat bevezető része) és az 1978. évi IV. törvény 176/A. §-a
(2)bekezdésébe ütköző zaklatás vétségében (4/c/
  1. vp.) történő megállapítása végett, másrészt a büntetés súlyosításáért, hosszabb tartamú, fegyház fokozatú szabadságvesztés és hosszabb tartamú közügyektől eltiltás kiszabása és a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének kizárása végett; [33] Terhelt14 XIV. rendű vádlottal szemben a terrorcselekmény bűntette és a közveszélyokozás bűntette alóli felmentések miatt, bűnösségének e cselekményeknél a váddal egyezően az
  2. évi IV. törvény
  3. §-a
(1)bekezdésének b) pontjába ütköző, Fővárosi Ítélőtábla 6B.Bf.298/2022/186/II. 14 bűnszervezetben, bűnsegédként a lakosság megfélemlítése céljából rongálással elkövetett terrorcselekmény bűntettében (1/b. vp.) és az 1978. évi IV. törvény 261. §-a
(1)bekezdésének a) pontjába ütköző, bűnszervezetben, bűnsegédként, állami szerv kényszerítése céljából rongálással elkövetett terrorcselekmény bűntettében (
  1. vp.) történő megállapítása végett, és a vádlottal szemben fegyház fokozatú szabadságvesztés büntetés kiszabása - a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének kizárásával – valamint közügyektől eltiltásra ítélése végett; [34] Terhelt15 XV. rendű vádlottal szemben részben a terrorcselekmény bűntette alóli részfelmentés miatt, bűnösségének e cselekménynél a váddal egyezően terrorcselekmény bűntettében történő megállapítása végett, másrészt téves minősítés miatt, a bűncselekmények minősítésének váddal egyezően az
  2. évi IV. törvény
  3. §-a
(5)bekezdésének első fordulatában ütköző, terrorista csoportban történtő elkövetés céljából ajánlkozással, vállalkozással, az elkövetés elősegítése céljából a szükséges feltételek biztosításával, anyagi eszközök szolgáltatásával bűnszervezetben elkövetett terrorcselekmény bűntettének (a vádirat bevezető része) és az 1978. évi IV. törvény 176/A. §-a
(2)bekezdésébe ütköző, bűnsegédként elkövetett zaklatás vétségének (4/c/
  1. vp.) megállapítása végett, továbbá a büntetés súlyosításáért, a végrehajtásában felfüggesztett börtön fokozatú szabadságvesztés helyett halmazati büntetésként hosszabb tartamú, fegyház fokozatú szabadságvesztés büntetés kiszabása – a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének kizárásával - valamint közügyektől eltiltásra ítélése végett; [35] Terhelt16 XVI. rendű vádlottal szemben részben a 2 rendbeli terrorcselekmény bűntette alóli felmentések miatt, bűnösségének e cselekményeknél a váddal egyezően az
  2. évi IV. törvény
  3. §-a
(1)bekezdésének b) pontjába ütköző, bűnszervezetben, társtettesként, a lakosság megfélemlítése céljából személy elleni erőszakos cselekménnyel és rongálással elkövetett terrorcselekmény bűntettében (6/b. vp.) és az 1978. évi IV. törvény 261. §-a
(1)bekezdésének b) pontjába ütköző, bűnszervezetben, bűnsegédként, a lakosság megfélemlítése céljából rongálással elkövetett terrorcselekmény bűntettének (
  1. vp.) történő megállapítása végett és a vádlottal szemben fegyház fokozatú szabadságvesztés büntetés kiszabása – a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének kizárásával - valamint közügyektől eltiltásra ítélése végett; [36] Terhelt18 XVIII. rendű vádlottal szemben részben téves minősítés miatt, bűnösségének a váddal egyezően az
  2. évi IV. törvény
  3. §-a
(1)bekezdésének a) pontjába ütköző, bűnszervezetben, bűnsegédként elkövetett terrorcselekmény bűntettében történő megállapítása végett, másrészt a büntetés súlyosításáért, hosszabb tartamú, fegyház fokozatú szabadságvesztés és hosszabb tartamú közügyektől eltiltás kiszabása és a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének kizárása végett. [37] A tárgyaláson jelenlévő Terhelt1 I. rendű vádlott irányának megjelölése nélkül, védője felmentésért, megalapozatlanság és téves minősítés miatt fellebbezett; Fővárosi Ítélőtábla 6B.Bf.298/2022/186/II. 15 [38] Terhelt2 II. rendű vádlott az ítéletnek a lőfegyverrel való visszaélés bűntettére vonatkozó részét tudomásul vette, minden egyéb vádpontban felmentésért fellebbezett, védője felmentésért fellebbezett; [39] Terhelt3 III. rendű vádlott védője az ítélet ellen irányának megjelölése nélkül fellebbezést jelentett be; [40] terhelt4 IV. rendű vádlott felmentésért, védője elsődlegesen felmentésért, téves minősítés miatt, másodlagosan enyhítésért fellebbezett; [41] Terhelt5 V. rendű vádlott az elítélése miatt, védője felmentésért és téves minősítés miatt fellebbezett; [42] Terhelt6 VI. rendű vádlott védője jogorvoslati nyilatkozata megtételére 3 munkanapot tartott fenn; [43] Terhelt7 VII. rendű vádlott irányának megjelölése nélkül, védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért, téves jogi minősítés és megalapozatlanság miatt fellebbezett; [44] Terhelt8 VIII. rendű és Terhelt9 IX. rendű vádlottak, valamint védőik felmentésért fellebbeztek; [45] Terhelt10 X. rendű vádlott elsődlegesen felmentésért, másodlagosan a kiszabott büntetés neme és mértéke ellen, annak enyhítése érdekében, védője felmentésért fellebbezett; [46] Terhelt11 XI. rendű vádlott felmentésért, védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért, téves jogi minősítés és megalapozatlanság miatt fellebbezett; [47] Terhelt12 XII. rendű vádlott védője a jogorvoslati nyilatkozata megtételére 3 munkanapot tartott fenn, majd a törvényes határidőben felmentésért és téves minősítés miatt jelentettek be fellebbezést; Fővárosi Ítélőtábla 6B.Bf.298/2022/186/II. 16 [48] Terhelt13 XIII. rendű vádlott irányának megjelölése nélkül, védője elsődlegesen hatályon kívül helyezés érdekében, másodlagosan felmentésért, illetve enyhítésért fellebbezett; [49] Terhelt14 XIV. rendű és Terhelt16 XVI. rendű vádlottak, valamint védőik az ítéletet tudomásul vették; [50] Terhelt15 XV. rendű és Terhelt18 XVIII. rendű vádlottak, valamint védőik felmentésért fellebbeztek. [51] amelyben: A Központi Nyomozó Főügyészség csatolta fellebbezése írásbeli indokolását, [52] 1./ A bizonyítékok kirekesztése tekintetében rámutatott arra, hogy [53] tanú4 2017. április 17. napján kelt gyanúsítotti jegyzőkönyve bizonyítékként felhasználható, mivel a védő megbízásából eljáró ügyvédjelölt a kihallgatáson részt vett, így a gyanúsított védelme biztosítva volt, ezért a hivatkozott jegyzőkönyv kirekesztése nem indokolt azon az alapon, hogy a terhelt védelme ne lett volna biztosítva. Nincs érdemi jelentősége annak, hogy a védő kirendelő határozat kézbesítésére a kihallgatást követően került sor. [54] A Terhelt1 I. rendű vádlottól lefoglalt laptop adattartalmának vizsgálatával kapcsolatban kifejtette, hogy a régi Be. 149. §-nak
(1)bekezdése alapján az adathordozó átvizsgálására törvényesen került sor annak lefoglalását megelőzően. Erre figyelemmel a bizonyítási eszköz kirekesztésének nem volt helye, a megismételt bírósági eljárásban kirendelt informatikai szakértő véleménye alapján az adatokat senki nem változtatta meg
  1. június
  2. napja után. [55] Az ügyészség indokoltnak tartotta Terhelt3 III. rendű vádlottat érintő informatikus szakértői vélemény bizonyítékként való értékelésének indokolását kiegészíteni azzal, hogy a nyomozati iratok
  3. kötetének 15291-
  4. oldalain lévő szakértő kirendelő határozat első és többi oldala – az iratok láblécében szereplő egyedi azonosítókód alapján – nem ugyanazon dokumentumhoz tartoznak. A szóban forgó határozat első oldala valójában a nyomozati irat
  5. kötetének 15527-
  6. oldalai, a
  7. május
  8. napján kelt szakértő kirendelő határozathoz tartozik, a
  9. áprilisi keltezésű határozat első oldala pedig iratkezelési hibából hiányzik. Mindezek alapján a védelem által támadott határozat visszadátumozása fel sem merülhet. Fővárosi Ítélőtábla 6B.Bf.298/2022/186/II. 17 [56] 2./ A Központi Nyomozó Főügyészség a tényállás megalapozatlanságát illetően kifejtette, hogy a törvényszék ítélete a bevezetés, valamint az 1/a., 1/b., 1/c., 4/a/1., 4/b., 4/c/1-4/c/4., 5., 6/a., 6/b., 7.,
  10. és
  11. tényállási pontok tekintetében a Be.
  12. §
(2)bekezdésének a),
  1. c)és
  2. d)pontjaira figyelemmel részben megalapozatlan, amely megalapozatlanság azonban a másodfokú eljárásban orvosolható. [57] A bevezetés és terrorcselekménnyel kapcsolatos célzat kialakulása tekintetében hangsúlyozta, hogy 2007 nyara és 2007 év vége között a terrorista csoport tagjai között változás sem a kommunikációban, sem az edzések tekintetében nem történt, ezért álláspontja szerint a szervezet céljaiban nem következett be változás, a terrorcselekmények elkövetésének szándéka már 2007 év nyarán fennállt. Ezt igazolja a tanú5 hanganyag is (nyomozati irat 22. kötet 13673. oldal), amely szerint a II. rendű vádlott a kezdetektől azt mondta, hogy „amikor összejöttünk, akkor igazából csak a Nagymezőre készültünk, de akkor már szó volt róla, hogy kéne ilyen éjszakai bulikat csinálni”. Az ügyészség érvelése szerint a felkészítő edzéseknek, kiképzéseknek kettős célja volt, egyrészt a tüntetéseken a rendőrökkel szemben való hatékonyabb fellépés, másrészt a terrorcselekmények elkövetése. Utalt arra is, hogy a vádlottak már 2007 év nyarán Molotov koktélokkal gyakoroltak és hamarabb került sor pártirodák elleni támadásra, mint a 2007. október 23-i tüntetésen való részvételre. Rámutatott arra is, hogy Terhelt2 II. rendű vádlott többször is elmondta tanú5nek, hogy ők egy komoly, az egyéb34 mintájára létrehozott terrorszervezetet alkotnak. Ez is azt támasztja alá, hogy a terrorcselekmények elkövetésének tágan értelmezett célzata az elejétől kezdve fennállt. Érvelt azzal is, hogy az őszödi beszéd nyilvánosságra hozatalát követően rendszeresek voltak a tüntetések, az utcai erőszakos megmozdulások. Az ítéleti tényállás 1/a. pontjában szereplő cselekményig pont egy év telt el. Ezen időszak alatt a tüntetések eredményre nem vezettek, a miniszterelnök nem mondott le, előrehozott választás kiírására nem került sor. Éppen a tüntetések eredménytelensége motiválta a vádlottakat a komolyabb fellépésre, ez pedig terrorcselekmények elkövetése volt. A III. rendű vádlott már 2007. április 23. napján küldött elektronikus levélben írta, hogy az ír szabadságharchoz hasonló módszerhez folyamodnak. E módszer először a pártirodák elleni Molotov koktélos támadásokat jelentette. Budapest különböző kerületében lévő pártirodákat rövid idő alatt, részben egy időben érte támadás azonos elkövetési móddal. Az irodák kormánypárthoz tartozását táblák és logók egyértelműen jelezték. Az ügyészség álláspontja szerint mindebből az a következtetés vonható le, hogy az ingatlanokat azzal összefüggésben érte támadás, hogy azok a kormánypártok irodái voltak, a cél pedig a megfélemlítés, az állami szerv kényszerítése volt. Utalt arra, hogy az ilyen jellegű támadások félelemkeltő hatását a bíróság is megállapította, amit az ügyészség kiegészített azzal, hogy a félelemkeltés célja pedig a kormány politikájának erőszakos megváltoztatása a terrorcselekmény megállapítását indokolja. Az ügyészség az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást hiányosnak tartotta, mert nem állapította meg a tudati tények körében, hogy az I-IX. és XI. rendű vádlottak tudtak arról, hogy a részvételükkel létrejött terrorista csoport célja országgyűlési képviselők megfélemlítésével a parlamenti döntések befolyásolása, valamint, hogy a kormányzó párt1párt2 koalícióhoz kötődő politikusok, pártszékházak elleni, illetve a nekik nem tetsző, nem tolerált társadalmi csoportok, személyek ingatlanai elleni támadásokkal a társadalom jelzett csoportjaihoz tartozó személyeket, mint a lakosság egy részét megfélemlítsék. A bíróság tényből tényre helytelenül következtetett és részben iratellenesen állapította meg a terrorcselekmény célzata ténybeli alapjainál a célzat kialakulásának időpontját. Az ügyészség Fővárosi Ítélőtábla 6B.Bf.298/2022/186/II. 18 álláspontja szerint ugyanis időrendi sorrendben megállapítható, hogy 2007. április 21. napján meghatározott hosszú távú cél megvalósítása érdekében történtek a kiképzések, 2007 augusztusában már csak közelharcra korlátozódtak, majd Molotov koktélokkal gyakorlatoztak. Ezért az ítélet 23. oldal első bekezdésében rögzített ettől eltérő cél iratellenesen tartalmazza a 2007 őszén a rendfenntartó erőkkel való hatékony fellépést. Kezdettől fogva, így hosszú távú célként a hatalmon lévő kormány leváltása szerepelt. A célkitűzéshez képest folyamatában radikalizálódtak a vádlottak. Mindezek alapján álláspontja szerint a másodfokú eljárásban helyes ténybeli következtetéssel és a lefolytatott bizonyítást érintő iratoknak megfelelően kell rögzíteni azt, hogy a terrorista csoport korábban említett célja már 2007 év nyarán fennállt és az I-IX. és XI. rendű vádlottak pedig ezen cél ismeretében vettek részt a kiképzéseken. [58] Az 1/a. tényállás tekintetében az ügyészség kifogásolta, hogy a bíróság nem állapította meg az I. rendű vádlott felbujtói minőségét, valamint a terrorcselekményhez megkívánt célzat ténybeli alapjait, ezért őt felmentette. Kifejtett álláspontja szerint mind tanú4, mind pedig a XI. rendű vádlott vallomásának közös eleme, hogy az I. rendű vádlott döntött a pártirodák megtámadásáról, és ennek érdekében a támadásokat megelőzően azok felderítésére adott utasítást. tanú5 tanúvallomása szerint a II. rendű vádlott felvetésére az I. rendű vádlott mondta azt, hogy gyújtsák fel a helység45 párt2 irodát. Miután az I. rendű vádlott egy konkrét pártiroda felgyújtására szólította fel a II. rendű vádlottat, aminek a II. rendű vádlott eleget is tett, így a felbujtás megvalósult. Rámutatott arra is, hogy a törvényi tényállás – az elsőfokú bíróság álláspontjával szemben – nem fogalmazza meg azt az elvárást, hogy egy támadás akkor lehet alkalmas arra, hogy félelmet keltsen, ha a megcélzott társadalmi réteg tud arról, hogy ellenük további támadások várhatók, mivel a terrorcselekmény nem eredménybűncselekmény. Ezért indítványozta a tényállás kiegészítését és annak alapján az I. rendű és a II. rendű vádlott bűnösségének megállapítását az 1978. évi IV. törvény 261. §
(1)bekezdésének b.) pontjába ütköző a lakosság megfélemlítése céljából rongálással elkövetett terrorcselekmény bűntettében, melyet az I. rendű vádlott felbujtóként, míg a II. rendű vádlott társtettesként követett el. [59] Az 1/b. tényállás tekintetében az ügyészség rámutatott arra, hogy a bíróság hiányosan és iratellenesen állapította meg a tényállást, mivel az nem tartalmazza, hogy az I. rendű vádlott – azzal a céllal, hogy a kormányon lévő párt1 tagjait és a velük szimpatizáló lakosságot megfélemlítsék - utasítást adott a II. rendű vádlottnak és egy további, az eljárás során ismeretlenül maradt személynek az párt1 helység8 székházának Molotov koktéllal történő megtámadására, annak felgyújtására. Az I. rendű vádlott az utasítás kiadásakor az épület felgyújtásával 50.000 forintot meghaladó kárt akart okozni, emellett tisztában volt azzal is, hogy az ingatlan az abban lévő ingóságokkal együtt akár teljesen megsemmisül. A II. rendű vádlott és az ismeretlen személy pedig ebből a célból ment az adott ingatlanhoz és hajtotta végre a bűncselekményt. A cselekménnyel okozott kár 12.225 forint, de fennállt annak reális veszélye, hogy az épület egésze kiég, az ingatlan és az abban lévő ingóságok megsemmisülnek. Nem a II. rendű vádlotton és társán múlt, hogy csak 12.225 forint kár keletkezett. Az ily módon megállapított tényállás alapján pedig az ügyészség indítványozta az I. rendű és a II. rendű vádlott bűnösségének megállapítását az 1978. évi IV. törvény 261. §
(1)bekezdésének b.) pontjába ütköző a lakosság megfélemlítése céljából rongálással elkövetett terrorcselekmény bűntettében, melyet az I. rendű vádlott felbujtóként, míg a II. rendű vádlott társtettesként követett el. Fővárosi Ítélőtábla 6B.Bf.298/2022/186/II. 19 [60] Az 1/c. tényállás tekintetében az ügyészség tanú4 és Terhelt11 XI. rendű vádlott nagyobbrészt összecsengő terhelő vallomása alapján, valamint arra figyelemmel, hogy az I. rendű vádlott által meghatározott csoportbeosztás szerint a VI., VII. és a IV. rendű vádlottak egy csoportba tartoztak, vezetőjük pedig terhelt8 VIII. rendű vádlott volt, indítványozta a felmentett vádlottak bűnöségének megállapítását mint bűnszervezetben elkövetőkét az 1978. évi IV. törvény 261. §
(1)bekezdésének b.) pontjába ütköző a lakosság megfélemlítése céljából rongálással elkövetett terrorcselekmény bűntettében, melyet az I. rendű vádlott felbujtóként, míg a IV., VI., VII. és VIII. rendű vádlottak társtettesként követtek el. [61] A 4/a/
  1. tényállás tekintetében az ügyészség szükségesnek tartotta a tényállás kiegészítését azzal, hogy a II. rendű vádlott ismeretlen időpontban és helyen, az eljárás során ismeretlenül maradt személytől a lőfegyver mellett ahhoz tartozó, legalább 2 darab 9x19-es Luger kaliberű lőszert szerzett meg. Ezek a lőszerek a lőfegyverekről és lőszerekről szóló
  2. évi XXIV. törvény
  3. §-ának
  4. pontja értelmében lőszereknek minősülnek, amelyek megszerzéséhez és tartásához e törvény
  5. §
(1)bekezdése értelmében hatósági engedély szükséges, amellyel a II. rendű vádlott nem rendelkezett. A tényállás kiegészítésének oka, hogy a II. rendű vádlott sértett4 házára 2 darab 9x19 Luger kaliberű lőszerrel adott le lövéseket, így a lőfegyverhez legalább két ilyen típusú lőszert kellett megszereznie. [62] A 4/c/
  1. tényállási pont tekintetében az ügyészség Terhelt11 XI. rendű vádlott, valamint tanú4 egymást alátámasztó és vádlott-társaikat terhelő vallomása alapján – arra is figyelemmel, hogy a VIII. rendű vádlott által vezetett csoportnak IV., VI. és VII. rendű vádlottak voltak a tagjai, akikhez alkalmanként az V. rendű vádlott is csatlakozott – indokoltnak látta a tényállás vádirattal egyező kiegészítését és e vádlottak bűnösségének megállapítását mint bűnszervezetben elkövetőkét az
  2. évi IV. törvény
  3. §
(1)bekezdésének a.) pontjába ütköző társtettesként, állami szerv kényszerítése céljából rongálással elkövetett terrorcselekmény bűntettében. [63] A 4/c/
  1. tényállási pont esetében az ügyészség hivatkozott arra, hogy a bíróság teljes mértékben figyelmen kívül hagyta, hogy a 4/c/
  2. és az e tényállási pontok esetében a két helyszín közelsége és a VIII. rendű vádlott tekintetében meglévő bizonyítékok alapján ugyanazok voltak az elkövetők mindkét helyszínen. A VIII. rendű vádlott helység13i helyszínen talált DNS nyoma mellett a XI. rendű vádlott vallomása alapján és arra is figyelemmel, hogy a VIII. rendű vádlott által vezetett csoport tagjai a IV., VI. és VII. rendű vádlottak és alkalmanként az V. rendű vádlott volt, indokoltnak látta a tényállás vádirattal egyező kiegészítését, és e vádlottak bűnösségének megállapítását, mint bűnszervezetben elkövetőkét az
  3. évi IV. törvény
  4. §
(1)bekezdésének a.) pontjába ütköző társtettesként, állami szerv kényszerítése céljából rongálással elkövetett terrorcselekmény bűntettében azzal, hogy figyelemmel az azonos célzatra és annak egységteremtő hatására e két tényállási pont egységet képez, így egy rendbeli bűncselekménynek minősül. Fővárosi Ítélőtábla 6B.Bf.298/2022/186/II. 20 [64] A 4/c/
  1. tényállási pont tekintetében az ügyészség jelezte, hogy az ítélet
  2. oldalának
  3. és
  4. bekezdéseiben feltüntetett országgyűlési képviselő neve helyesen sértett
  5. [65] Az
  6. tényállási pont tekintetében az ügyészség álláspontja szerint a XI. rendű vádlott terhelő vallomása, tanú4 gyanúsítotti és tanúvallomása, valamint az I. rendű vádlott által tanú67-tanú45nak írtakra figyelemmel, tekintettel arra is, hogy a VIII. rendű vádlott által vezetett csoport tagjai a IV., VI. és VII. rendű vádlottak és alkalmanként az V. rendű vádlott volt, indokoltnak látta a tényállás vádirattal egyező kiegészítését, és VI., VII. és VIII. rendű vádlottak bűnösségének megállapítását is mint bűnszervezetben elkövetőkét az
  7. évi IV. törvény
  8. §
(1)bekezdésének b.) pontjába ütköző társtettesként, a lakosság megfélemlítése céljából rongálással elkövetett terrorcselekmény bűntettében. [66] A 6/a. tényállási pont tekintetében az ügyészség álláspontja szerint a XI. rendű vádlott, valamint tanú4 tanúvallomása és gyanúsítotti vallomása, valamint a bizonyítékként értékelt elektronikus levél tartalma alapján és arra figyelemmel is, hogy a VIII. rendű vádlott által vezetett csoport tagjai a IV., VI. és VII. rendű vádlottak és alkalmanként az V. rendű vádlott volt, indokoltnak látta a tényállás vádirat szerinti kiegészítését és a IV., VI. és VII. rendű vádlottak bűnösségének megállapítását is mint bűnszervezetben elkövetőkét az 1978. évi IV. törvény 261. §
(1)bekezdésének b.) pontjába ütköző társtettesként, a lakosság megfélemlítése céljából rongálással elkövetett terrorcselekmény bűntettében. [67] A 6/b. tényállási pont tekintetében az ügyészség álláspontja szerint a XI. rendű vádlott következetes terhelő vallomása alapján, amit alátámaszt a tanú5hangfelvétel, indokolt a tényállást a váddal egyezően kiegészíteni, és az V. rendű vádlott bűnösségét is megállapítani, mint bűnszervezetben elkövetőt az 1978. évi IV. törvény 261. §
(1)bekezdésének b.) pontjába ütköző társtettesként, a lakosság megfélemlítése céljából személy elleni erőszakos cselekménnyel és rongálással elkövetett terrorcselekmény bűntettében. [68] A
  1. tényállási pont esetében az ügyészség álláspontja szerint az ítélet
  2. oldalának harmadik bekezdése tévesen tartalmazza a weboldal címét, mivel az helyesen honlap1 (és nem magyarnyilai.info), a létrehozása ideje pedig nem
  3. május 9., hanem
  4. július
  5. napja, így ezek korrigálása szükséges. [69] A
  6. tényállási pont tekintetében az ügyészség úgy foglalt állást, hogy a Be.
  7. §
(1)bekezdés c) pontja alapán – helyes ténybeli következtetéssel – korrigált tényállás alapján terhelt4 IV. rendű és Terhelt6 VI. rendű vádlottak bűnösségét is meg kell állapítani bűnszervezetben, társtettesként, jelentős értékre, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás bűntettének kísérletében. Álláspontját az ügyészség tanú4 tanú terhelő nyilatkozataival és az elektronikus levélváltásokkal indokolta, előbbi kapcsán utalt arra, hogy a tanú vallomása alapján a IV. és a VI. vagy VII. rendű vádlott kérdezgették őt a pénzszállítások menetéről, majd a kísérletet követő beszámolók alapján egyértelmű volt a tanú számára, hogy a lopási kísérletet a II. rendű vádlott a IV. és a VI. rendű vádlottal együtt követte el. Az ügyészség Fővárosi Ítélőtábla 6B.Bf.298/2022/186/II. 21 szerint ezt támasztja alá az is, hogy a kísérlet után az I. rendű vádlott a IV. rendű vádlottnál érdeklődött a pénzszerzés sikerességéről. Az ügyészség álláspontja szerint az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás hiányos is, ezért azt ki kell egészíteni azzal, hogy a II., a IV., a VI. és a VII. rendű vádlottak úgy döntöttek, hogy az ATM felrobbantásával szereznek pénzt, ezt követően pedig ugyanezen vádlottak 2008. december 11. napján 00:25 perckor felrobbantották a helység1 cím109 utcában található OTP bankautomatát annak érdekében, hogy az abban lévő pénzt megszerezzék. [70] A 9. tényállási pont kapcsán megfogalmazott ügyészségi álláspont szerint a tényállásból kimaradt, hogy Terhelt2 II. rendű vádlott pontosan meg nem állapítható helyen, időben és módon, meg nem állapítható személytől 17 db 9 mm-es R-P és 3 db 9x18 mm Makarov lőszert szerzett meg, ugyanis a lefoglalásra vonatkozó nyomozati iratokból kiderül, hogy ezekkel rendelkezett. Ezen lőszerek megszerzéséhez és tartásához a II. rendű vádlottnak nem volt engedélye. Az ügyészség álláspontja szerint így ezt a tényállási pontot is módosítani kell a Be. 593. §
(1)bekezdés a) pontja alapján. [71] A felmentés, a bűnösség megállapításának mellőzése kérdéskörében az ügyészség álláspontja szerint a
  1. tényállási pontban a terhelt4 IV. rendű, Terhelt6 VI. rendű, Terhelt7 VII. rendű és Terhelt8 VIII. rendű vádlottal bűnösségét a bűnsegédként elkövetett kifosztás bűntettében is meg kell állapítani, figyelemmel arra, hogy ezen vádlottak végig egységesen, csapatként működve, egymás cselekményét észlelve, szándékegységben követték el cselekményüket. Kifejtette, hogy bár nem derült ki, hogy melyik vádlott kért pénzt az akkorra már bántalmazott sértettől, de az megállapítható, hogy a vádlott-társak ez ellen nem tiltakoztak, az elkövetőt nem sürgették, a menekülést nem siettették, a helyszínen együtt maradtak, megvárták, míg a sértett átadta a pénzt, ez pedig az ügyészség álláspontja szerint kétségtelenné teszi a szándékerősítő, a bűncselekmény végrehajtását elősegítő, ösztönző jelenlétet. Álláspontja szerint a pénz és a sértett kulcscsomójának elvétele során is megállapítható a vádlott-társak által megvalósított pszichikai bűnsegély. Utalt rá, hogy a bírói gyakorlat alapán a rögtönösség nem jelenti a részesi szándékegység kizártságát. Utalt arra is, hogy a bűnsegédi alakzat megállapítását nem zárhatja ki az, hogy nem lehetett kideríteni, melyik vádlott vette el a sértett értékeit. Az ügyészség a VI. rendű vádlott esetében utalt arra is, hogy valamennyi ügyészségi indítvány figyelembevétele esetén a vádlottra összességében már nem kedvezőbb az új Btk. alkalmazása, így a vádlott a
  2. tényállás szerinti cselekményét is a régi Btk. alapján kell minősíteni. [72] A bűnszervezet kapcsán az ügyészség előadta, hogy álláspontja szerint nem 2007 őszétől, hanem már 2007 nyarától megállapíthatók voltak a bűnszervezet fogalmi elemei, a kiképzésen résztvevő vádlottak ugyanis már 2007 nyarától legalább öt év szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények elkövetésére készültek, ehhez pedig elegendő, hogy tisztában legyenek azzal, hogy súlyos bűncselekményekre készülnek, nem szükséges részükről a büntetési tételek pontos ismerete. Az ügyészség kifejtette, nem ért egyet az elsőfokú bírósággal abban, hogy a
  3. tényállási pont esetében ne lenne megállapítható a bűnszervezeti elkövetés. Igaz ugyan, hogy az I. rendű vádlott a vezető szerepet magának tartotta fenn és a
  4. tényállási pont sértettje elleni bűncselekménynek személyes okai voltak, azonban ezen személyes okok igen szorosan kapcsolódnak össze a bűnszervezettel és annak céljaival, a bűnszervezet megállapítása során ráadásul irreleváns, Fővárosi Ítélőtábla 6B.Bf.298/2022/186/II. 22 hogy a bűncselekmény elkövetése kinek az érdekét szolgálja, a bűnszervezet fogalmában szereplő cél ugyanis nem azonosítható a célzattal. Mindezek alapján az ügyészség álláspontja szerint a bűnszervezeti elkövetést a
  5. tényállás esetében is meg kell állapítani. [73] A terrorcselekményi célzat kialakulása és a minősítésre való kihatása kapcsán az ügyészség úgy foglalt állást, hogy az elsőfokú bíróság tévesen minősítette az 1/a., 1/b., 1/c. tényállási pontokban szereplő cselekményeket az
  6. évi IV. törvény
  7. §
(1)bekezdésébe ütköző közveszélyokozás bűntettének, azok az ügyészség álláspontja szerint az 1978. évi IV. törvény 261. §
(1)bekezdés b) pontjába ütköző, a lakosság megfélemlítése céljából rongálással elkövetett terrorcselekményt valósították meg. Az ügyészség álláspontja szerint továbbá a 4/c/2., 4/c/3. és a 4/c/4. tényállási pontokban szereplő cselekményeket az 1978. évi IV. törvény 261. §
(1)bekezdés a) pontjába ütköző, állami szerv kényszerítése céljából rongálással elkövetett terrorcselekmény bűntettének kell minősíteni, itt ugyanis – az elsőfokú bíróságtól eltérően – az ügyészség arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem közveszélyokozás, hanem rongálás valósult meg, mivel nem állt fent annak a lehetősége, hogy a cselekmény személyt vagy jelentős értékű dolgot fenyegetett volna. Utalt e körben arra, hogy a tűz az épületen belüli továbbterjedésének lehetősége nem a közbiztonságot, hanem a tulajdonosi jogokat sérti. [74] A 9. tényállási pont esetében az ügyészség álláspontja szerint nem terrorcselekmény bűntettének előkészületét, hanem terrorcselekmény bűntettét kell megállapítani, az 1978. évi IV. törvény 261. §
(1)és
(9)bekezdése értelmében ugyanis abban a pillanatban, hogy a vádlottak a az
(1)bekezdésben meghatározott cél érdekében beszerezték a robbanóanyagot – azaz megvalósították a robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélést, mint eszközcselekményt – a terrorcselekmény bűntette befejezetté vált, az előkészület megállapítása fogalmilag kizárt. Az ügyészség álláspontja szerint terhelt2 István II. rendű vádlott a cselekményt bűnsegédként követte el, mivel bár a robbanószerkezetet már nem tudta átvenni, de az előzetes megállapodásokra tekintettel magatartását bűnsegélyként lehet értékelni. [75] A 4/c/
  1. és a 4/c/
  2. tényállási pontok esetében az ügyészség álláspontja az, hogy a terrorista csoport melletti bűnszervezet megállapíthatóságát jogszabályi rendelkezés nem zárja ki, nincs szükségszerű azonosság a bűnszervezet általános részi fogalma és a sui generis terrorcselekmény előkészülete között, ezért a bűnszervezeti elkövetést ezen tényállási pontokban is meg kellett volna állapítani. [76] A büntetés kiszabása körében az ügyészség előadta, hogy álláspontja szerint az időmúlás a terrorcselekmény, mint kiemelkedő tárgyi súlyú bűncselekmény esetében csekélyebb fokban vehető figyelembe. Az ügyészség álláspontja szerint [77] Terhelt1 I. rendű vádlott bűnösségének mint bűnszervezetben elkövetőnek 4 rendbeli, az
  3. évi IV. törvény
  4. §
(1)bekezdés b) pontjába ütköző, felbujtóként a Fővárosi Ítélőtábla 6B.Bf.298/2022/186/II. 23 lakosság megfélemlítése céljából rongálással elkövetett terrorcselekmény bűntettében (1/a., 1/b., 1/c., 2., 5., 6/a. és 6/b. vádpontok), az 1978. évi IV. törvény 261. §
(1)bekezdés a) pontjába ütköző, társtettesként, állami szerv kényszerítése céljából rongálással, illetve lőfegyverrel és lőszerrel visszaéléssel elkövetett terrorcselekmény bűntettében (4/a/2. és 4/b. vádpontok), az 1978. évi IV. törvény 261. §
(1)bekezdés a) pontjába ütköző, felbujtóként, állami szerv kényszerítése céljából rongálással elkövetett terrorcselekmény bűntettében (4/c/1., 4/c/2., 4/c/3., 4/c/4. vádpontok), az 1978. évi IV. törvény 261. §
(1)bekezdésének b) pontjába ütköző, társtettesként a lakosság megfélemlítése céljából rongálással elkövetett terrorcselekmény bűntettében (7. vádpont), az 1978. évi IV. törvény 261. §
(1)bekezdés a) pontjába ütköző, bűnszervezetben, társtettesként, állami szerv kényszerítése céljából robbanóanyaggal és robbantószerrel visszaéléssel elkövetett terrorcselekmény bűntettében (
  1. vádpont) történő megállapítása és vele szemben hosszabb tartamú szabadságvesztés-büntetés kiszabása, [78] Terhelt2 II. rendű vádlott bűnösségének mint bűnszervezetben elkövetőnek 2 rendbeli, az
  2. évi IV. törvény
  3. §
(1)bekezdés b) pontjába ütköző, társtettesként a lakosság megfélemlítése céljából rongálással elkövetett terrorcselekmény bűntettében (1/a., 1/b. és 7. vádpontok), az 1978. évi IV. törvény 263/A. §
(1)bekezdés a) pontjába ütköző lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntettében (4/a/1. vádpont), az 1978. évi IV. törvény 261. §
(1)bekezdés a) pontjába ütköző, bűnszervezetben, társtettesként, állami szerv kényszerítése céljából rongálással, illetve lőfegyverrel és lőszerrel visszaéléssel elkövetett terrorcselekmény bűntettében (4/a/2. vádpont), az 1978. évi IV. törvény 261. §
(1)bekezdés a) pontjába ütköző, társtettesként, állami szerv kényszerítése céljából rongálással elkövetett terrorcselekmény bűntettében (4/c/2. vádpont), az 1978. évi IV. törvény 316. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés d) pontjára figyelemmel a
(6)bekezdés b) pontja szerint minősülő, társtettesként, jelentős értékre, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás bűntettének kísérletében (8. vádpont), az 1978. évi IV. törvény 261. §
(5)bekezdésének első fordulatába ütköző, társtettesként, terrorista csoportban történő elkövetés céljából a szükséges anyagi eszközök szolgáltatásával elkövetett terrorcselekmény bűntettének kísérletében (8. vádpont) és az 1978. évi IV. törvény 261. §
(1)bekezdés a) pontjába ütköző, bűnsegédként, állami szerv kényszerítése céljából robbanóanyaggal és robbantószerrel visszaéléssel elkövetett terrorcselekmény bűntettében (
  1. vádpont) történő megállapítása és vele szemben hosszabb tartamú, fegyház fokozatú szabadságvesztés-büntetés kiszabása, [79] Terhelt3 III. rendű vádlott bűnösségnek mint bűnszervezetben elkövetőnek az
  2. évi IV. törvény
  3. §
(1)bekezdés b) pontjába ütköző, társtettesként a lakosság megfélemlítése céljából rongálással elkövetett terrorcselekmény bűntettében (7. vádpont) és az 1978. évi IV. törvény 261. §
(1)bekezdés a) pontjába ütköző, társtettesként, állami szerv kényszerítése céljából robbanóanyaggal és robbantószerrel visszaéléssel elkövetett terrorcselekmény bűntettében (
  1. vádpont) történő megállapítása és vele szemben hosszabb tartamú, fegyház fokozatú szabadságvesztés-büntetés kiszabása, [80] terhelt4 IV. rendű vádlott bűnösségének mint bűnszervezetben elkövetőnek 3 rendbeli, az
  2. évi IV. törvény
  3. §
(1)bekezdés b) pontjába ütköző, társtettesként a lakosság megfélemlítése céljából rongálással elkövetett terrorcselekmény bűntettében (1/c., 2. és 5. vádpontok), az 1978. évi IV. törvény 170. §-ának
(2)bekezdésébe ütköző és a
(3)Fővárosi Ítélőtábla 6B.Bf.298/2022/186/II. 24 bekezdés II. tétele szerint minősülő, társtettesként, aljas indokból elkövetett súlyos testi sértés bűntettében (3. vádpont), az 1978. évi IV. törvény 322. §
(1)bekezdésének b) pontjába ütköző és a
(2)bekezdés b) pontja szerint minősülő, bűnsegédként, csoportosan elkövetett kifosztás bűntettében (3. vádpont), az 1978. évi IV. törvény 261. §
(1)bekezdés a) pontjába ütköző, társtettesként, állami szerv kényszerítése céljából rongálással elkövetett terrorcselekmény bűntettében (4/c/1. és 4/c/3. vádpont), az 1978. évi IV. törvény 261. §
(1)bekezdés b) pontjába ütköző, társtettesként, a lakosság megfélemlítése céljából rongálással elkövetett terrorcselekmény bűntettében (6/a. vádpont), az 1978. évi IV. törvény 316. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés d) pontjára figyelemmel a
(6)bekezdés b) pontja szerint minősülő, társtettesként, jelentős értékre, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás bűntettének kísérletében (8. vádpont), az 1978. évi IV. törvény 261. §
(5)bekezdésének első fordulatába ütköző, társtettesként, terrorista csoportban történő elkövetés céljából a szükséges anyagi eszközök szolgáltatásával elkövetett terrorcselekmény bűntettének kísérletében (8. vádpont) és az 1978. évi IV. törvény 261. §
(1)bekezdés a) pontjába ütköző, bűnsegédként, állami szerv kényszerítése céljából robbanóanyaggal és robbantószerrel visszaéléssel elkövetett terrorcselekmény bűntettében (
  1. vádpont) történő megállapítása és vele szemben hosszabb tartamú szabadságvesztés-büntetés kiszabása, az
  2. évi IV. törvény
  3. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés d) pontjára figyelemmel a
(6)bekezdés b) pontja szerint minősülő, társtettesként, jelentős értékre, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás bűntettének kísérletében (8. vádpont), az 1978. évi IV. törvény 261. §
(5)bekezdésének első fordulatába ütköző, társtettesként, terrorista csoportban történő elkövetés céljából a szükséges anyagi eszközök szolgáltatásával elkövetett terrorcselekmény bűntettének kísérletében (8. vádpont), az 1978. évi IV. törvény 261. §
(1)bekezdés a) pontjába ütköző, társtettesként, állami szerv kényszerítése céljából robbanóanyaggal és robbantószerrel visszaéléssel elkövetett terrorcselekmény bűntettében (
  1. vádpont) történő megállapítása és vele szemben hosszabb tartamú, fegyház fokozatú szabadságvesztés-büntetés és hosszabb tartamú közügyektől eltiltás kiszabása, [81] Terhelt5 V. rendű vádlott az
  2. évi IV. törvény
  3. §
(1)bekezdés a) pontjába ütköző, társtettesként, állami szerv kényszerítése céljából rongálással elkövetett terrorcselekmény bűntettében (4/c/1. és 4/c/3. vádpontok), az 1978. évi IV. törvény 261. §
(1)bekezdésének b) pontjába ütköző, bűnsegédként a lakosság megfélemlítése céljából erőszakos cselekménnyel és rongálással elkövetett terrorcselekmény bűntettében (6/b. vádpont), az 1978. évi IV. törvény 261. §
(1)bekezdés a) pontjába ütköző, társtettesként, állami szerv kényszerítése céljából robbanóanyaggal és robbantószerrel visszaéléssel elkövetett terrorcselekmény bűntettében (
  1. vádpont) történő megállapítása és vele szemben hosszabb tartamú , fegyház fokozatú szabadságvesztés-büntetés és hosszabb tartamú közügyektől eltiltás kiszabása, [82] Terhelt6 VI. rendű vádlott bűnösségének mint bűnszervezetben elkövetőnek 3 rendbeli, az
  2. évi IV. törvény
  3. §
(1)bekezdés b) pontjába ütköző, társtettesként a lakosság megfélemlítése céljából rongálással elkövetett terrorcselekmény bűntettében (1/c., 2. és 5. vádpontok), az 1978. évi IV. törvény 170. §-ának
(2)bekezdésébe ütköző és a
(3)bekezdés II. tétele szerint minősülő, társtettesként, aljas indokból elkövetett súlyos testi sértés bűntettében (3. vádpont), az 1978. évi IV. törvény 322. §
(1)bekezdésének b) pontjába ütköző és a
(2)bekezdés b) pontja szerint minősülő, bűnsegédként, csoportosan elkövetett kifosztás bűntettében (3. vádpont), az 1978. évi IV. törvény 261. §
(1)bekezdés a) pontjába ütköző, Fővárosi Ítélőtábla 6B.Bf.298/2022/186/II. 25 társtettesként, állami szerv kényszerítése céljából rongálással elkövetett terrorcselekmény bűntettében (4/c/1. és 4/c/3. vádpont), az 1978. évi IV. törvény 261. §
(1)bekezdés b) pontjába ütköző, bűnsegédként, a lakosság megfélemlítése céljából rongálással elkövetett terrorcselekmény bűntettében (6/a. vádpont), az 1978. évi IV. törvény 316. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés d) pontjára figyelemmel a
(6)bekezdés b) pontja szerint minősülő, társtettesként, jelentős értékre, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás bűntettének kísérletében (8. vádpont), az 1978. évi IV. törvény 261. §
(5)bekezdésének első fordulatába ütköző, társtettesként, terrorista csoportban történő elkövetés céljából a szükséges anyagi eszközök szolgáltatásával elkövetett terrorcselekmény bűntettének kísérletében (
  1. vádpont) történő megállapítása és vele szemben hosszabb tartamú , fegyház fokozatú szabadságvesztésbüntetés – a próbaidőre történő felfüggesztés mellőzésével, a feltételes szabadságra bocsátás kizárásával – és hosszabb tartamú közügyektől eltiltás kiszabása, [83] Terhelt7 VII. rendű vádlott bűnösségének mint bűnszervezetben elkövetőnek 3 rendbeli, az
  2. évi IV. törvény
  3. §
(1)bekezdés b) pontjába ütköző, társtettesként a lakosság megfélemlítése céljából rongálással elkövetett terrorcselekmény bűntettében (1/c., 2. és 5. vádpontok), az 1978. évi IV. törvény 170. §-ának
(2)bekezdésébe ütköző és a
(3)bekezdés II. tétele szerint minősülő, társtettesként, aljas indokból elkövetett súlyos testi sértés bűntettében (3. vádpont), az 1978. évi IV. törvény 322. §
(1)bekezdésének b) pontjába ütköző és a
(2)bekezdés b) pontja szerint minősülő, bűnsegédként, csoportosan elkövetett kifosztás bűntettében (3. vádpont), az 1978. évi IV. törvény 261. §
(1)bekezdés a) pontjába ütköző, társtettesként, állami szerv kényszerítése céljából rongálással elkövetett terrorcselekmény bűntettében (4/c/1. és 4/c/3. vádpont), az 1978. évi IV. törvény 261. §
(1)bekezdés b) pontjába ütköző, bűnsegédként, a lakosság megfélemlítése céljából rongálással elkövetett terrorcselekmény bűntettében (6/a. vádpont), az 1978. évi IV. törvény 316. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés d) pontjára figyelemmel a
(6)bekezdés b) pontja szerint minősülő, társtettesként, jelentős értékre, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás bűntettének kísérletében (8. vádpont), az 1978. évi IV. törvény 261. §
(5)bekezdésének első fordulatába ütköző, társtettesként, terrorista csoportban történő elkövetés céljából a szükséges anyagi eszközök szolgáltatásával elkövetett terrorcselekmény bűntettének kísérletében (
  1. vádpont) történő megállapítása és vele szemben hosszabb tartamú , fegyház fokozatú szabadságvesztésbüntetés – a feltételes szabadságra bocsátás kizárásával – és hosszabb tartamú közügyektől eltiltás kiszabása, [84] Terhelt8 VIII. rendű vádlott bűnösségének mint bűnszervezetben elkövetőnek 3 rendbeli, az
  2. évi IV. törvény
  3. §
(1)bekezdés b) pontjába ütköző, társtettesként a lakosság megfélemlítése céljából rongálással elkövetett terrorcselekmény bűntettében (1/c., 2. és 5. vádpontok), az 1978. évi IV. törvény 170. §-ának
(2)bekezdésébe ütköző és a
(3)bekezdés II. tétele szerint minősülő, társtettesként, aljas indokból elkövetett súlyos testi sértés bűntettében (3. vádpont), az 1978. évi IV. törvény 322. §
(1)bekezdésének b) pontjába ütköző és a
(2)bekezdés b) pontja szerint minősülő, bűnsegédként, csoportosan elkövetett kifosztás bűntettében (3. vádpont), az 1978. évi IV. törvény 261. §
(1)bekezdés a) pontjába ütköző, társtettesként, állami szerv kényszerítése céljából rongálással elkövetett terrorcselekmény bűntettében (4/c/1. és 4/c/3. vádpont), az 1978. évi IV. törvény 261. §
(1)bekezdés b) pontjába ütköző, bűnsegédként, a lakosság megfélemlítése céljából rongálással elkövetett terrorcselekmény bűntettében (6/a. vádpont) történő megállapítása mellett hosszabb tartamú, fegyház fokozatú szabadságvesztés-büntetés kiszabása, Fővárosi Ítélőtábla 6B.Bf.298/2022/186/II. 26 [85] Terhelt9 IX. rendű vádlott bűnösségének mint bűnszervezetben elkövetőnek az 1978. évi IV. törvény 261. §
(1)bekezdésének b) pontjába ütköző, bűnsegédként a lakosság megfélemlítése céljából erőszakos cselekménnyel és rongálással elkövetett terrorcselekmény bűntettében (6/b. vádpont) és az 1978. évi IV. törvény 261. §
(1)bekezdés b) pontjába ütköző, a lakosság megfélemlítése céljából rongálással elkövetett terrorcselekmény bűntettében (
  1. vádpont) történő megállapítása mellett hosszabb tartamú, fegyház fokozatú szabadságvesztésbüntetés kiszabása, [86] Terhelt11 XI. rendű vádlott bűnösségének mint bűnszervezeteben elkövetőnek a terrorcselekmény sui generis előkésízülete mellett az
  2. évi IV. törvény
  3. §
(1)bekezdésének b) pontjába ütköző, bűnsegédként a lakosság megfélemlítése céljából erőszakos cselekménnyel és rongálással elkövetett terrorcselekmény bűntettében (6/b. vádpont) és az 1978. évi IV. törvény 261. §
(1)bekezdés a) pontjába ütköző, bűnszervezetben, társtettesként, állami szerv kényszerítése céljából robbanóanyaggal és robbantószerrel visszaéléssel elkövetett terrorcselekmény bűntettében (
  1. vádpont) történő megállapítása mellett hosszabb tartamú, fegyház fokozatú szabadságvesztés-büntetés kiszabása indokolt. [87] A Győri Fellebbviteli Főügyészség a BF.170/2022/1-I. számú átiratában az ügyészi fellebbezést részben módosított formában tartotta fenn. A vádlottak és védőik által bejelentett fellebbezéseket nem tartotta alaposnak. Megállapította, hogy a felülvizsgálat a fellebbezések irányára tekintettel teljes körű (Be.
  2. §
(1)és
(2)bekezdések) azzal, hogy a 4/a/
  1. tényállási pont megalapozottságának vizsgálatára nem terjed ki (Be.
  2. §
(2)bekezdés b) pont). Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a megismételt eljárásra vonatkozó szabályokat, a hatályon kívül helyező végzés iránymutatásait betartva, a szükséges és lehetséges körben folytatta le a bizonyítási eljárást, melynek során sem relatív, sem abszolút hatályú eljárási szabálysértést nem követett el. Utalt arra, hogy a törvényszék több tényállási pont vonatkozásában ugyan a vádtól eltérően, azonban törvényesen és ezirányú kötelezettségének eleget téve, kimerítő, lelkiismeretes indokolással ellátva mérlegelte a bizonyítékokat, ami megalapozottnak tartott tényállás mellett a másodfokú eljárásban nem támadható. A tényállás teljeskörűen felderített, tartalmazza a releváns tényeket, iratellenes megállapítást nem tartalmaz, azonban részben mégis megalapozatlan a Be. 592. §
(2)bekezdés d) pontja alapján, amelynek az orvoslását a Be. 593. §
(1)bekezdés c) pontja szerint a másodfokú eljárásban is el lehet, és el is kell végezni. A Be. 593. §
(2)bekezdése szerint minden olyan esetben, amikor a tényállás megalapozatlansága kiküszöbölésnek eredményeként új tény áll elő, ezért az elsőfokú bíróságétól eltérő tényállás megállapítása indokolt, az új, eltérő tényre vonatkozó, az elsőfokú eljárásban már értékelt bizonyítékokat a másodfokú bíróság szükségszerűen az elsőfokú bíróságtól eltérően is értékelheti. A törvényszék az 1/b., 1/c., 2., 3., 4., 5., 6.,
  1. és
  2. tényállási pontok vonatkozásában megalapozott tényállást állapított meg. A rendelkezésre álló, törvényesen beszerzett, hitelesnek tartott bizonyítékok alapján megalapozatlansági hibáktól és hiányosságoktól mentesen rögzítette, részletes, szakszerű és a másodfokú eljárásra vonatkozó szabályok alapján eredményesen nem támadható indokolást fűzött hozzájuk. Az ítélet részbeni megalapozatlansága a többi tényállási ponthoz (bevezető rész, 1/a. és
  3. tényállási pont) kapcsolódik. A részbeni megalapozatlanság abból adódik, hogy a tényállás nem tartalmazza a Fővárosi Ítélőtábla 6B.Bf.298/2022/186/II. 27 bizonyított, a törvényszék által megállapított tényekből levonható helyes, illetve egyértelmű, további ténykövetkeztetéseket. Az ítélet ezen tényállási pontoknál rögzíti azon tényeket, amelyekből olyan további, az általa elfogadott és hitelesnek tartott bizonyítékok tartalmához igazodó, a logika szabályainak megfelelő tényekre lehet következtetést levonni, amelyek eredményeképpen a történeti tényállás megalapozottá tehető, s ezen megváltoztatott tényállás alapján az érintett vádlottak cselekvősége a vádirati tényállással egyezően rögzíthető, az alábbiak szerint. [88] Az ítélet bevezető része tartalmazza azon megállapításokat (a egyéb4 alapítóinak kezdetektől egyik – hosszabb távú – célkitűzése volt a hatalomban lévő kormány leváltása, a jelentkezők már 2007 nyarán gyakorolták a Molotok-koktél készítését és használatát, csapatokba szerveződtek, amelyeknek volt vezetője, a szervezet irányítója az I. r. vádlott volt, 2007 júniusában kizárólag a szervezet tagjai által ismert és használható levelezőrendszer kiépítését kezdte el a III. r. vádlott, 2007 szeptemberében egy kevésbé szem előtt lévő tanyán folytatták a gyakorlást, valamint - amiben szintén a „rejtőzködésre” irányuló törekvésük fejeződik ki -, álcázásuk érdekében ruhadarabok készítése a XV. r. vádlott részéről, aki a XIV. r. vádlottal együtt segített a felmérők és a gyakorlások lebonyolításában, gondoskodtak a résztvevők ellátásáról), amelyekből egyértelműen következik, hogy az I.r. vádlott által létrehozott és irányított szervezet célja kezdetektől a rendszert támadó terrorista cselekmények végrehajtása volt, amellyel a tagok is tisztában voltak. Figyelemre méltó, hogy a szervezet másik, rövid távú céljának (olyan intézményrendszer létrehozása, ami a résztvevők mindennapi életvitelét segíti) megvalósulására irányuló cselekvőség nem került feltárásra. Az ügyészi fellebbezésben a bűnszervezet létrejötte, a terrorcselekmények elkövetése szándékának kialakulása időpontjával kapcsolatos okfejtés helytálló. Az ítéletnek ezzel ellentétes megállapításait (ítélet
  4. oldal első és utolsó bekezdései, valamint az indokolás 119-
  5. oldal, 159-
  6. oldal,
  7. oldal első sorában az évszám helyesen 2007) mellőzni kell. [89] Az ítélet bevezető részét azzal a helyes ténybeli következtetéssel kell kiegészíteni, hogy a vádlottak tudtak arról, hogy a részvételükkel létrejött szervezet célja már 2007 nyarán is terrorcselekmények elkövetése volt. A XIV. és XV. r. vádlottak ezen cél megvalósításához, terrorcselekmények elkövetéséhez nyújtottak segítséget azzal, hogy előbbi „speciális” pulóvereket készített, valamint mindkettőjük úgy is, hogy a felmérőkön és az edzéseken résztvevő tagok ellátásában, adminisztrációs feladatok elvégzésében közreműködtek. [90] A törvényszék tényként állapította meg, hogy az I. r. vádlott volt az utasításokra épülő, hierarchikus szervezet vezetője, amely szervezet tagjai 2007 őszétől Molotov-koktélos támadásokra készültek, valamint köztudomású tényként kezelte azt is, hogy az I. r. vádlott a kormányzó párt1-t és párt2-t ellenségnek tekintette. Az
  8. tényállási pontban szereplő, megtámadott ingatlanokon elhelyezett táblák egyértelműen jelezték, hogy ott milyen pártirodák találhatóak. A pártirodák elleni támadások a szervezet érdekkörébe tartoztak, a tagjai követték el, így akarták felmérni, hogy milyen „brigád” jött össze a táborokban. A szervezet tagjai magánakciókat nem hajtottak, hajthattak végre. Ezen tényekből pedig csakis az a további következtetés vonható le, hogy az I. r. vádlott beleegyezésével, utasítására történt valamennyi pártiroda elleni támadás. Fővárosi Ítélőtábla 6B.Bf.298/2022/186/II. 28 [91] Mindezekből következően az 1/a. tényállási pontot akként kell helyesbíteni, hogy I. r. vádlott adott utasítást az cím94 székház Molotov-koktéllal történő megtámadására. A 4/c/
  9. tényállási pontban elírás történt, sértett7 neve helyett sértett8 neve a helyes. Az ügyészség álláspontja szerint a
  10. tényállási ponttal kapcsolatos releváns tények az alábbiak: Az I. r. vádlott által létrehozott szervezet tagjai
  11. augusztus 20-án robbanószerkezettel támadást hajtottak végre sértett14 miniszter nyaralója ellen. I. r. vádlott szervezte meg az akciót, ő jelölte ki az embereket a felderítésre és a végrehajtásra. Az első felderítésre tanú4t és XVI. r. vádlottat jelölte ki, azt közölte velük, hogy „ennél a nyaralónál is csinálni kellene valamit”. tanú4 négyszer járt a helyszínen, először a XVI. r. vádlottal felderíteni, a cél pedig az volt, hogy ott robbantsanak. Az első felderítő utat ők szervezték meg, amelyre
  12. június 5-én került sor, s arról II. r. vádlott is tudott, azt virágnyelven nevezte meg („turistáskodni”). Az I. r. vádlott által létrehozott szervezet, amelynek XVI. r. vádlott kezdetektől a tagja volt, 2007 őszén a pártirodák, 2007 decemberében és 2008 februárjában országgyűlési képviselők ingatlanai, 2008 áprilisában egy jegyiroda, 2008 nyarán szórakozóhelyek ellen Molotovkoktélos támadásokat hajtottak végre, s ezekhez elvállaló nyilatkozatokat is közzétettek. Ezen tényekből pedig egyértelműen következik, hogy XVI. r. vádlott előtt is ismert volt, hogy sértett14 hétvégenként használt ingatlanának a felderítése a korábbiakhoz hasonló vagy azonos támadás előkészítése érdekében történt. Téves tehát a törvényszék ténybeli következtetése a XVI. r. vádlott által végzett felderítő munka céljára vonatkozó tudattartalmára. A tényállást tehát azzal a tudati tényre vonatkozó következtetéssel kell helyesbíteni, hogy XVI. r. vádlott tisztában volt azzal, hogy I. r. vádlott lakosságot megfélemlítő, erőszakos támadást tervez a nyaralónál. [92] A
  13. oldal ötödik bekezdését, a
  14. oldal harmadik és utolsó bekezdéseit, a
  15. oldal harmadik bekezdését, a
  16. oldal ötödik bekezdését, a
  17. oldal második és ötödik bekezdéseit, a
  18. oldal második bekezdését, a
  19. oldal második bekezdését, a
  20. oldal harmadik bekezdését, a
  21. oldal második bekezdését és a
  22. oldal első és ötödik bekezdéseit illetően rögzítendő, hogy azok nem a tényállásba tartozó, hanem bizonyítékértékelést tartalmazó megállapítások. [93] Kifejtette, hogy a bűncselekmények minősítése részben téves, a jogi indokolás nagyon részletes, túlnyomó részben szakszerű és helytálló. Az 1/a-1/c. tényállási ponthoz kapcsolódó célzatra vonatkozó jogi értékelés helyesbítésre szorul. A vádlottak nem semleges épületeket támadtak meg, nyilvánvalóan üzenni akartak azzal, hogy az általuk leváltani akart hatalomhoz köthető pártok irodaházaiba dobáltak Molotok-koktélokat, ami egyértelműen alkalmas volt félelemkeltésre. A pártirodák elleni támadások egymással összefüggésben álltak, a célzat megállapításánál azokat együttesen kell értékelni. A törvényszék is rögzíti az indokolásában (
  23. oldal második bekezdés), hogy az 1/b-1/c. tényállási pont alatt írt cselekmények más, általa terrorcselekménynek minősített cselekményekkel együtt egy támadássorozat részcselekményeként értelmezhetők. [94] Álláspontja szerint megállapítható, hogy az
  24. tényállási pont mindhárom részcselekményére I. r. vádlott azért adott utasítást, hogy a pártházak elleni támadásokkal az Fővárosi Ítélőtábla 6B.Bf.298/2022/186/II. 29 párt2 és az párt1 tagjait, a velük szimpatizáló lakosságot megfélemlítsék. Az elkövetők a végrehajtás során ezzel tisztában voltak. Utalt arra, hogy ezen tényállási pontnál a terrorcselekményhez megkívánt célzat (régi Btk.
  25. §
(1)bekezdés b) pont) egyértelműen fennáll, ekként az érintett vádlottak cselekménye is ennek megfelelően minősül. [95] Rámutatott arra, hogy a
  1. tényállási ponttal kapcsolatosan megállapítható, hogy IV. r., VI. r., VII. r. és VIII. r. vádlottak társtettesként, szándékegységben hajtották végre sértett3 sértett sérelmére a testi épség elleni bűncselekményt. A sértett értékeinek ezt követő megszerzése, elvétele ellen a jelenlévő vádlottak egyike sem tiltakozott, amire egyébként elegendő idejük lett volna, amely megnyilvánulást a cselekmény esetleges váratlansága sem zárja ki. A külvilág, így a tettes és a sértett számára értékelhetően egyikük sem határolódott el ezen erőszakos vagyon elleni bűncselekményt megvalósító tettesi magatartástól, ami szintén arra utal, hogy a támadás befejezését követően kialakult újabb jogsértő cselekmény végrehajtásában is fennállt a szándékegység. A részesi szándék nem feltételez előzetes megállapodást, az egyetértés a tett helyszínén, a végrehajtása közben is létrejöhet. Tehát a testi sértés bűntettének elkövetésében részt vevő valamennyi elkövető büntetőjogi felelőssége, változatlan tényállás mellett – minimálisan – bűnsegédként elkövetett kifosztás bűntettében is megállapítható. Ezen tényállási pontban írt cselekmény jogi minősítése ekként helyes, az ítélet jogi indokolását ennek megfelelően kell megváltoztatni. [96] Hivatkozott arra, hogy a
  2. tényállási ponttal kapcsolatosan az irányadó tényállásból rögzíthető, hogy az érintett vádlottak speciális célzat, az országgyűlési választások befolyásolása érdekében robbantásokat akartak végrehajtani, ezért robbanóanyagokat szereztek be, ami önmagában is már befejezett bűncselekmény. Nemcsak előkészítették a tervezett támadásokat, hanem azok végrehajtását megkezdték, megtörtént a robbanószerkezetek kiosztása, többen elindultak (tanú4, IV. r., V. r., XI. r., XVIII. r. vádlottak) a támadások színhelyére. Álláspontja szerint a cselekmény helyes minősítése tehát a Btk.
  3. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjába meghatározott terrorcselekmény bűntette. Az eszközcselekmény robbanóanyaggal visszaélés bűntette. A kapcsolódó jogi indokolást (ítélet 377. oldal) a fentiek szerint kell helyesbíteni. [97] Utalt arra, hogy az irányadó tényállás alapján az a helytálló jogi értékelés, hogy az I. r. vádlott által létrehozott szervezet már 2007. év nyarán rendelkezett a bűnszervezet megállapításához szükséges kritériumokkal, s a 4/a/1. tényállási pontban írt kivételével, valamennyi cselekményüket, így sértett3 sértett sérelmére elkövetett testi sértés bűntettét is, bűnszervezetben követték el. Az indokolást (ítélet 352. oldal) ennek megfelelően kell helyesbíteni. Megjegyezte, hogy az elkövetéskori anyagi jog a bűnszervezethez nem kívánta meg a hierarchikus és konspiratív működést, amit a törvényszék már 2007 őszére megállapíthatónak tartott. [98] A bűncselekmények minősítésével kapcsolatban a fellebbviteli főügyészség az alábbiakra hívta fel a figyelmet. Fővárosi Ítélőtábla 6B.Bf.298/2022/186/II. 30 [99] A természetes egységet a részcselekmények között a célzat teremti meg. A törvény meghatározza azt a hármat, amelynek egységteremtő hatása van. Álláspontja szerint az adott célzaton belüli különböző célok (pl. a lakosság különböző rétegeinek, tagjainak a megfélemlítése) érdekében végrehajtott részcselekmények nem feszítik szét az egység keretét, 1 rendbelinek minősülnek. [100] A terrorcselekmény célzatos bűncselekmény, befejezettségéhez nem kell eredmény, amennyiben a törvényben meghatározott valamely célzattal az eszközcselekmény kiejtésre kerül, a terrorcselekmény befejezetté válik. [101] A természetes egység megállapításának nem akadálya a különböző elkövetői alakzat. A sui generis előkészületi alakzat megállapítására az egységbe tartozó befejezett részcselekmény mellett nem kerülhet sor. [102] Az egységet alkotó részcselekmények vonatkozásában a büntetőjogi felelősség kérdésében egy rendelkezés hozható. Amennyiben valamely részcselekmény kapcsán a bűnösség nem állapítható meg, a bűnösségi kör ugyan szűkül, de külön felmentő rendelkezésnek nincs helye. A törvényszék ezzel ellentétes indokolása (381. oldal ötödik bekezdés) szakmailag téves, indítványozta, hogy azt a másodfokú bíróság bírálja felül és a fentiek szerint helyesbítse. [103] A bíróság nem az ítéleti tényállás, hanem az ügyészség által emelt meghatározott vád (vádirati tényállás) alól ment fel. Az 1/a-1/c. és a 2. tényállási pontokban a vád terrorcselekmény bűntette volt. Tévedett tehát a törvényszék, amikor a fenti cselekményekhez kapcsolódóan közveszélyokozás bűntettében hozott felmentő rendelkezést. [104] Kifejtett jogi álláspontja szerint a 2. tényállási pontban írt cselekmény természetes egységet alkot az 1., 5., 6. és 7. tényállási pontban írt részcselekményekkel, ezért annak ellenére, hogy az érintett vádlottak büntetőjogi felelőssége ebben a részcselekményben az ügyészi indítvánnyal egyezően nem került megállapításra, külön felmentő rendelkezés meghozatalának nincs helye. [105] Nyilvánvaló elírás miatt mellőzni kell az ítélet 379. oldal utolsó előtti bekezdéséből a 8. tényállási pont feltüntetését. [106] Az irányadó tényállásból az a helyes következtetés, hogy az I. r. vádlott által létrehozott szervezet már 2007 nyarán is bűnszervezet volt. Annak megállapításához szükséges jellemzőkel (régi Btk. 137. § 8. pont): háromnál több személy, hosszabb időre szervezett (hosszabb távú célkitűzéseik voltak), cél ötévi vagy ezt meghaladó Fővárosi Ítélőtábla 6B.Bf.298/2022/186/II. 31 szabadságvesztéssel fenyegetett szándékos bűncselekmények (politikai célkitűzéseit megvalósítása érdekében terrorcselekmények) elkövetése. A bűnszervezet büntetéskiszabási tényező, a terrorista csoportban elkövetés minősítő körülmény. A törvény eltérő jogkövetkezményeket fűz hozzájuk, eltérő a szabályozásuk, nem szükségszerűen fedik le egymást. Minderre figyelemmel a bűnszervezet a terrorcselekmény bármely alakzata mellett megállapítható. [107] Hivatkozott arra, hogy helyesen került sor az elkövetéskori anyagi jog alkalmazására. Az elbíráláskor hatályos törvény a VI. r. vádlott vonatkozásában sem biztosít kedvezőbb elbírálást. [108] Utalt arra, hogy az elsőfokú bíróság a büntetéskiszabási körülményeket kimerítően felsorolta, azonban azokat nem a súlyuknak megfelelően értékelte. A büntetések mértékének a meghatározásakor figyelemmel kell lenni továbbá arra is, hogy I. r.-V. r., X. r.XII. r. és XVIII. r. vádlottak egyik cselekménye súlyosabban minősül, IV. r., VI. r., VII. r. és VIII. r. vádlottak büntetőjogi felelőssége további bűncselekményben került megállapításra, VI. r., X. r., XII. r., XV. r. és XVIII. r. vádlottak (
  2. is)bűnszervezetben követték el a bűncselekményt, I. r. és XV. r. vádlott vonatkozásában a bűnösségi kör bővül. A XIV. r. vádlottnál enyhítő körülmény a büntetlen előélet és az eljárás elhúzódása. Az irányadó büntetési tételkeret 5 évtől 20 évig terjed. XVI. r. vádlottnál súlyosító körülmény, hogy a 6/b. tényállási pontnál az eszközcselekmény többszörösen minősülő emberölés bűntettének kísérlete volt. Enyhítő körülmény a büntetlen előélete és az eljárás elhúzódása. Az irányadó büntetési tételkeret 10 évtől 20 évig terjed. A vádlottak terhére rótt, többeknél életfogytig tartó szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmények kiemelkedő tárgyi súlya, társadalomra veszélyessége indokolja a komoly időmúlás ellenére is a törvény által előírt, a társadalom tagjai által jogosan elvárt szigorú büntetések kiszabását. Az V. r. és VIII. r. vádlottak esetében pontatlan a büntetési keret megjelölése, mivel nem 5 év, hanem 10 év a különös részi minimum (ítélet 392. és 394. oldal). Az elkobzás alapja a régi Btk. 77. §
(1)bekezdés a) pontja (ítélet
  1. oldal). [109] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a Be.
  2. §
(1)bekezdése alapján, nyilvános ülésen eljárva a fellebbezésekkel támadott ítéletet a Be. 606. §
(2)bekezdése alapján változtassa meg, és [110] Terhelt1 I. r. vádlott 1/a-1/c., 5.,
  1. és
  2. tényállási pontokban írt cselekményeit társtettesként elkövetett terrorcselekmény bűntettének (régi Btk.
  3. §
(1)bekezdés b) pont), a 4/a/2., 4/b., 4/c/1-4/c/
  1. és
  2. tényállási pontiban írt cselekményeit társtettesként elkövetett terrorcselekmény bűntettének (régi Btk.
  3. §
(1)bekezdés a) pont) minősítse. Ezért, valamint a terhére rótt további bűncselekmény (
  1. tényállási pont) miatt hosszabb tartamú fegyházbüntetésre ítélje, és mellőzze a felmentő rendelkezéseket; Fővárosi Ítélőtábla 6B.Bf.298/2022/186/II. 32 [111] Terhelt2 II. r. vádlott 1/a-1/b. és a
  2. tényállási pontokban írt cselekményeit társtettesként elkövetett terrorcselekmény bűntettének (régi Btk.
  3. §
(1)bekezdés b) pont), a 4/a/2., 4/c/
  1. és a
  2. tényállási pontokban írt cselekményeit társtettesként elkövetett terrorcselekmény bűntettének (régi Btk.
  3. §
(1)bekezdés a) pont) minősítse. Ezért, valamint a terhére rótt további bűncselekmények (4/a/
  1. és
  2. tényállási pontok) miatt hosszabb tartamú fegyházbüntetésre ítélje; [112] Terhelt3 III. r. vádlott
  3. tényállási pontban írt cselekményét bűnsegédként elkövetett terrorcselekmény bűntettének (régi Btk.
  4. §
(1)bekezdés a) pont) minősítse. Ezért, valamint a terhére rótt további bűncselekmény (
  1. tényállási pont) miatt hosszabb tartamú fegyházbüntetésre ítélje; [113] terhelt4 IV. r. vádlottat mondja ki bűnösnek bűnsegédként elkövetett kifosztás bűntettében (régi Btk.
  2. §
(1)bekezdés b) pont,
(2)bekezdés b) pont,
  1. tényállási pont) is. Az 1/c. és az
  2. tényállási pontokban írt cselekményeit társtettesként elkövetett terrorcselekmény bűntettének (régi Btk.
  3. §
(1)bekezdés b) pont), a
  1. tényállási pontokban írt cselekményét társtettesként elkövetett terrorcselekmény bűntettének (régi Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont) minősítse. Ezért, valamint a terhére rótt további bűncselekmény (
  1. tényállási pont) miatt hosszabb tartamú fegyházbüntetésre, közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélje, és mellőzze a 2 rendbeli terrorcselekmény bűntette (4/c/1., 4/c/
  2. és 6/a. tényállási pontok), közveszélyokozás bűntette (2 tényállási pont) és kifosztás bűntette (
  3. tényállási pont) miatt emelt vád alóli felmentő rendelkezéseket. A terrorcselekmény bűntette (
  4. tényállási pont) miatt emelt vád alól felmentő rendelkezést akként pontosítsa, hogy az kísérlet; [114] Terhelt5 V. r. vádlott
  5. tényállási pontban írt cselekményét társtettesként elkövetett terrorcselekmény bűntettének (régi Btk.
  6. §
(1)bekezdés a) pont) minősítse. Ezért, valamint a terhére rótt további bűncselekmény (
  1. tényállási pont) miatt hosszabb tartamú fegyházbüntetésre, közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélje, és mellőzze a felmentő rendelkezést; [115] Terhelt6 VI. r. vádlottat mondja ki bűnösnek bűnsegédként elkövetett kifosztás bűntettében (régi Btk.
  2. §
(1)bekezdés b) pont,
(2)bekezdés b) pont,
  1. tényállási pont) is. Ezért, valamint a terhére rótt további bűncselekmény (
  2. tényállási pont) miatt, mint bűnszervezetben elkövetőt, hosszabb tartamú, végrehajtandó fegyházbüntetésre és közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélje. Állapítsa meg, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. Mellőzze a 2 rendbeli közveszélyokozás bűntette (1/c. és
  3. tényállási pontok) és a kifosztás bűntette (
  4. tényállási pont) miatt emelt vád alól felmentő rendelkezést. A terrorcselekmény bűntette (
  5. tényállási pont) miatt emelt vád alól felmentő rendelkezést akként pontosítsa, hogy az kísérlet; Fővárosi Ítélőtábla 6B.Bf.298/2022/186/II. 33 [116] Terhelt7 VII. r. vádlottat mondja ki bűnösnek bűnsegédként elkövetett kifosztás bűntettében (régi Btk.
  6. §
(1)bekezdés b) pont,
(2)bekezdés b) pont,
  1. tényállási pont) is. Ezért, valamint a terhére rótt további bűncselekmények (
  2. és
  3. tényállási pontok) miatt hosszabb tartamú fegyházbüntetésre, közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélje. Mellőzze a 2 rendbeli közveszélyokozás bűntette (1/c. és
  4. tényállási pontok) és a kifosztás bűntette (
  5. tényállási pont) miatt emelt vád alól felmentő rendelkezéseket; [117] terhelt8 VIII. r. vádlottat mondja ki bűnösnek bűnsegédként elkövetett kifosztás bűntettében (régi Btk.
  6. §
(1)bekezdés b) pont,
(2)bekezdés b) pont,
  1. tényállási pont) is. Ezért, valamint a terhére rótt további bűncselekmények (3., 4/c/1., 4/c/
  2. és 6/a. tényállási pontok) miatt hosszabb tartamú fegyházbüntetésre ítélje, és mellőzze a felmentő rendelkezéseket; [118] Terhelt9 IX. r. vádlottat hosszabb tartamú fegyházbüntetésre ítélje; [119] Terhelt10 X. r. vádlott bűncselekményét bűnsegédként elkövetett terrorcselekmény bűntettének (régi Btk.
  3. §
(1)bekezdés a) pont,
  1. tényállási pont) minősítse. Ezért, mint bűnszervezetben elkövetőt, hosszabb tartamú fegyházbüntetésre, közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélje. Állapítsa meg, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható, és mellőzze a felmentő rendelkezést; [120] Terhelt11 XI. r. vádlott 4/c/
  2. és
  3. tényállási pontban írt cselekményeit társtettesként elkövetett terrorcselekmény bűntettének (régi Btk.
  4. §
(1)bekezdés a) pont) minősítse. Ezért, valamint a terhére rótt további bűncselekmény (6/b. tényállási pont) miatt hosszabb tartamú fegyházbüntetésre ítélje; [121] terhelt12 XII. r. vádlott bűncselekményét (9. tényállási pont) bűnsegédként elkövetett terrorcselekmény bűntettének (régi Btk. 261. §
(1)bekezdés a) pont) minősítse. Ezért, mint bűnszervezetben elkövetőt, hosszabb tartamú fegyházbüntetésre, közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélje, és állapítsa meg, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható; [122] Terhelt13 XIII. r. vádlott cselekményének a minősítését változtassa meg, rögzítse, hogy azt társtettesként követte el. A terhére rótt bűncselekmény miatt, mint bűnszervezetben elkövetőt, hosszabb tartamú fegyházbüntetésre, közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélje, és állapítsa meg, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható; [123] Terhelt14 XIV.r. vádlottat mondja ki bűnösnek társtettesként elkövetett terrorcselekmény bűntettében (régi Btk. 261. §
(4)és
(5)bekezdések, bevezető rész). Ezért, mint bűnszervezetben elkövetőt, fegyházbüntetésre, és közügyektől eltiltás mellékbüntetésre Fővárosi Ítélőtábla 6B.Bf.298/2022/186/II. 34 ítélje. Állapítsa meg, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. A felmentő rendelkezéseket pedig akként pontosítsa, hogy a közveszélyokozás bűntettének kísérlete (1/b. tényállási pont) helyett bűnsegédként elkövetett terrorcselekmény bűntette (régi Btk. 261. §
(1)bekezdés b) pont) miatt emelt vád alól menti fel; [124] Terhelt15 XV. r. vádlott bevezető részben és a 4/c/
  1. tényállási pontban írt cselekményeit terrorcselekmény bűntettének (régi Btk.
  2. §
(4)és
(5)bekezdések) minősítse. Ezért, mint bűnszervezetben elkövetőt, hosszabb tartamú, végrehajtandó fegyházbüntetésre és közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélje. Állapítsa meg, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható, és mellőzze a felmentő rendelkezést; [125] Terhelt16 XVI. r. vádlottat mondja ki bűnösnek bűnsegédként elkövetett terrorcselekmény bűntettében (régi Btk. 261. §
(1)bekezdés b) pont,
  1. tényállási pont). Ezért, mint bűnszervezetben elkövetőt, fegyházbüntetésre és közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélje. Állapítsa meg, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható, és mellőzze a felmentő rendelkezést; [126] Terhelt18 XVIII. r. vádlott bűncselekményét társtettesként elkövetett terrorcselekmény bűntettének (régi Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont,
  1. tényállási pont) minősítse. Ezért, mint bűnszervezetben elkövetőt, hosszabb tartamú fegyházbüntetésre, közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélje, és állapítsa meg, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. [127] A Győri Fellebbviteli Főügyészség egyebekben az ítéletnek - a korrekciók elvégzését követően történő – helybenhagyására tett indítványt. [128] Terhelt10 X. rendű vádlott
  2. július
  3. napján a Be.
  4. §
(3)és
(4)bekezdésére hivatkozással kegyelmi kérelmet nyújtott be. A kegyelmi eljárás során a köztársasági elnök
  1. december
  2. napján kelt KEH-8185-2/
  3. számú határozatában úgy rendelkezett, hogy az Alaptörvény
  4. cikk
(4)bekezdés g) pontja alapján – az igazságügyi miniszter XX-KEGY/ID/3485/2/
  1. számú előterjesztésére – Terhelt10 terhelttel szemben a Fővárosi Törvényszék előtt 8.B.800/
  2. számon folyamatban volt, jelenleg a Fővárosi Ítélőtábla előtt 6.Bf.298/
  3. számon folyamatban lévő büntetőeljárást kegyelemből megszünteti. A határozatot az igazságügyi miniszter
  4. december
  5. napján ellenjegyezte. Fővárosi Ítélőtábla 6B.Bf.298/2022/186/II. 35 [129] Terhelt12 XII. rendű vádlott a Be.
  6. §
(3)és
(4)bekezdésére hivatkozással kegyelmi kérelmet nyújtott be. A kegyelmi eljárás során a köztársasági elnök
  1. december
  2. napján kelt KEH-8185-2/
  3. számú határozatában úgy rendelkezett, hogy az Alaptörvény
  4. cikk
(4)bekezdés g) pontja alapján – az igazságügyi miniszter XXKEGY/ID/3485/2/
  1. számú előterjesztésére – Terhelt12 terhelttel szemben a Fővárosi Törvényszék előtt 8.B.800/
  2. számon folyamatban volt, jelenleg a Fővárosi Ítélőtábla előtt 6.Bf.298/
  3. számon folyamatban lévő büntetőeljárást kegyelemből megszünteti. A határozatot az igazságügyi miniszter
  4. december
  5. napján ellenjegyezte. [130] Terhelt13 XIII. rendű vádlott a Be.
  6. §
(3)és
(4)bekezdésére hivatkozással kegyelmi kérelmet nyújtott be. A kegyelmi eljárás során a köztársasági elnök
  1. december
  2. napján kelt KEH-8185-2/
  3. számú határozatában úgy rendelkezett, hogy az Alaptörvény
  4. cikk
(4)bekezdés g) pontja alapján – az igazságügyi miniszter XXKEGY/ID/3485/2/
  1. számú előterjesztésére – Terhelt13 terhelttel szemben a Fővárosi Törvényszék előtt 8.B.800/
  2. számon folyamatban volt, jelenleg a Fővárosi Ítélőtábla előtt 6.Bf.298/
  3. számon folyamatban lévő büntetőeljárást kegyelemből megszünteti. A határozatot az igazságügyi miniszter
  4. december
  5. napján ellenjegyezte. [131] Terhelt14 XIV. rendű vádlott
  6. július
  7. napján a Be.
  8. §
(3)és
(4)bekezdésére hivatkozással kegyelmi kérelmet nyújtott be. A kegyelmi eljárás során a köztársasági elnök
  1. december
  2. napján kelt KEH-8185-2/
  3. számú határozatában úgy rendelkezett, hogy az Alaptörvény
  4. cikk
(4)bekezdés g) pontja alapján – az igazságügyi miniszter XX-KEGY/ID/3485/2/
  1. számú előterjesztésére – Terhelt14 terhelttel szemben a Fővárosi Törvényszék előtt 8.B.800/
  2. számon folyamatban volt, jelenleg a Fővárosi Ítélőtábla előtt 6.Bf.298/
  3. számon folyamatban lévő büntetőeljárást kegyelemből megszünteti. A határozatot az igazságügyi miniszter
  4. december
  5. napján ellenjegyezte. [132] Terhelt15 XV. rendű vádlott
  6. július
  7. napján a Be.
  8. §
(3)és
(4)bekezdésére hivatkozással kegyelmi kérelmet nyújtott be. A kegyelmi eljárás során a köztársasági elnök
  1. december
  2. napján kelt KEH-8185-2/
  3. számú határozatában úgy rendelkezett, hogy az Alaptörvény
  4. cikk
(4)bekezdés g) pontja alapján – az igazságügyi miniszter XX-KEGY/ID/3485/2/
  1. számú előterjesztésére – Terhelt15 terhelttel szemben a Fővárosi Törvényszék előtt 8.B.800/
  2. számon folyamatban volt, jelenleg a Fővárosi Ítélőtábla előtt 6.Bf.298/
  3. számon folyamatban lévő büntetőeljárást kegyelemből megszünteti. A határozatot az igazságügyi miniszter
  4. december
  5. napján ellenjegyezte. Fővárosi Ítélőtábla 6B.Bf.298/2022/186/II. 36 [133] Terhelt16 XVI. rendű vádlott
  6. július
  7. napján a Be.
  8. §
(3)és
(4)bekezdésére hivatkozással kegyelmi kérelmet nyújtott be. A kegyelmi eljárás során a köztársasági elnök
  1. december
  2. napján kelt KEH-8185-3/
  3. számú határozatában úgy rendelkezett, hogy az Alaptörvény
  4. cikk
(4)bekezdés g) pontja alapján – az igazságügyi miniszter XX-KEGY/ID/3485/2/
  1. számú előterjesztésére – Terhelt16 terhelttel szemben a Fővárosi Törvényszék előtt 8.B.800/
  2. számon folyamatban volt, jelenleg a Fővárosi Ítélőtábla előtt 6.Bf.298/
  3. számon folyamatban lévő büntetőeljárást kegyelemből megszünteti. A határozatot az igazságügyi miniszter
  4. december
  5. napján ellenjegyezte. [134] Terhelt18 XVIII. rendű vádlott a Be.
  6. §
(3)és
(4)bekezdésére hivatkozással kegyelmi kérelmet nyújtott be. A kegyelmi eljárás során a köztársasági elnök
  1. december
  2. napján kelt KEH-8185-2/
  3. számú határozatában úgy rendelkezett, hogy az Alaptörvény
  4. cikk
(4)bekezdés g) pontja alapján – az igazságügyi miniszter XXKEGY/ID/3485/2/
  1. számú előterjesztésére – Terhelt18 terhelttel szemben a Fővárosi Törvényszék előtt 8.B.800/
  2. számon folyamatban volt, jelenleg a Fővárosi Ítélőtábla előtt 6.Bf.298/
  3. számon folyamatban lévő büntetőeljárást kegyelemből megszünteti. A határozatot az igazságügyi miniszter
  4. december
  5. napján ellenjegyezte. [135] A Fővárosi Ítélőtábla a
  6. január
  7. napján kelt és
  8. január
  9. napján jogerős 6.Bf.298/2022/
  10. számú végzésével Terhelt10 X. rendű vádlott ellen indult büntetőeljárásban a Fővárosi Törvényszék
  11. március
  12. napján kihirdetett 8.B.800/2018/
  13. számú ítéletét a X. rendű vádlott tekintetében hatályon kívül helyezte, és a X. rendű vádlottal szemben a Fővárosi Ítélőtábla előtt 6.Bf.298/
  14. számon folyamatban lévő büntetőeljárást megszüntette. [136] A Fővárosi Ítélőtábla a
  15. január
  16. napján kelt és
  17. január
  18. napján jogerős 6.Bf.298/2022/
  19. számú végzésével Terhelt12 XII. rendű vádlott ellen indult büntetőeljárásban a Fővárosi Törvényszék
  20. március
  21. napján kihirdetett 8.B.800/2018/
  22. számú ítéletét a XII. rendű vádlott tekintetében hatályon kívül helyezte, és a XII. rendű vádlottal szemben a Fővárosi Ítélőtábla előtt 6.Bf.298/
  23. számon folyamatban lévő büntetőeljárást megszüntette. [137] A Fővárosi Ítélőtábla a
  24. január
  25. napján kelt és
  26. január
  27. napján jogerős 6.Bf.298/2022/
  28. számú végzésével Terhelt13 XIII. rendű vádlott ellen indult büntetőeljárásban a Fővárosi Törvényszék
  29. március
  30. napján kihirdetett 8.B.800/2018/
  31. számú ítéletét a XIII. rendű vádlott tekintetében hatályon kívül helyezte, Fővárosi Ítélőtábla 6B.Bf.298/2022/186/II. 37 és a XIII. rendű vádlottal szemben a Fővárosi Ítélőtábla előtt 6.Bf.298/
  32. számon folyamatban lévő büntetőeljárást megszüntette. [138] A Fővárosi Ítélőtábla a
  33. január
  34. napján kelt és ugyanakkor jogerős 6.Bf.298/2022/
  35. számú végzésével Terhelt14 XIV. rendű vádlott ellen indult büntetőeljárásban a Fővárosi Törvényszék
  36. március
  37. napján kihirdetett 8.B.800/2018/
  38. számú ítéletét a XIV. rendű vádlott tekintetében hatályon kívül helyezte, és a XIV. rendű vádlottal szemben a Fővárosi Ítélőtábla előtt 6.Bf.298/
  39. számon folyamatban lévő büntetőeljárást megszüntette. [139] A Fővárosi Ítélőtábla a
  40. január
  41. napján kelt és
  42. január
  43. napján jogerős 6.Bf.298/2022/
  44. számú végzésével Terhelt15 XV. rendű vádlott ellen indult büntetőeljárásban a Fővárosi Törvényszék
  45. március
  46. napján kihirdetett 8.B.800/2018/
  47. számú ítéletét a XV. rendű vádlott tekintetében hatályon kívül helyezte, és a XV. rendű vádlottal szemben a Fővárosi Ítélőtábla előtt 6.Bf.298/
  48. számon folyamatban lévő büntetőeljárást megszüntette. [140] A Fővárosi Ítélőtábla a
  49. január
  50. napján kelt és ugyanakkor jogerős 6.Bf.298/2022/
  51. számú végzésével Terhelt16 XVI. rendű vádlott ellen indult büntetőeljárásban a Fővárosi Törvényszék
  52. március
  53. napján kihirdetett 8.B.800/2018/
  54. számú ítéletét a XVI. rendű vádlott tekintetében hatályon kívül helyezte, és a XVI. rendű vádlottal szemben a Fővárosi Ítélőtábla előtt 6.Bf.298/
  55. számon folyamatban lévő büntetőeljárást megszüntette. [141] A Fővárosi Ítélőtábla a
  56. január
  57. napján kelt és
  58. január
  59. napján jogerős 6.Bf.298/2022/
  60. számú végzésével Terhelt18 XVIII. rendű vádlott ellen indult büntetőeljárásban a Fővárosi Törvényszék
  61. március
  62. napján kihirdetett 8.B.800/2018/
  63. számú ítéletét a XVIII. rendű vádlott tekintetében hatályon kívül helyezte, és a XVIII. rendű vádlottal szemben a Fővárosi Ítélőtábla előtt 6.Bf.298/
  64. számon folyamatban lévő büntetőeljárást megszüntette. [142] Terhelt1 I. rendű vádlott védője csatolta fellebbezése írásbeli indokolását, amelyben elsődlegesen azt indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla az ítéletet a Be.
  65. §
(1)és
(2)bekezdése alapján változtassa meg és az I. rendű vádlottat az ellene emelt valamennyi vád alól mentse fel. Másodlagos kérelme az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére és arra irányult, hogy utasítsa az elsőfokon eljárt bíróságot új eljárás lefolytatására. Harmadlagosan a büntetés lényeges enyhítését kérte. [143] Előre bocsátotta, hogy a törvényszék lényeges kérdésekben nem tett eleget a Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.277/2017/
  1. számú hatályon kívül helyező végzésében rögzített iránymutatásnak, emellett több ponton is megsértette a tisztességes eljárás követelményét. Fővárosi Ítélőtábla 6B.Bf.298/2022/186/II. 38 Kifejtette, hogy az ítélet sérti a pártatlanság alaptörvényi követelményét, de még a pártatlanság látszatát is. Álláspontja szerint Terhelt11 XI. rendű vádlott az alapügy tárgyalásán visszavonta a nyomozati vallomását és elmondta, hogy a pártirodák elleni támadások esetében a párt3 bevonása a nyomozást végző ügyészség kérésére történt. Rámutatott arra is, hogy tanú4 a vallomásaiban kizárólag párt1-s, illetőleg párt2-es pártirodákról beszélt és a II. rendű vádlott részéről tanú5 provokációjára is csak az hangzott el, hogy nem szeretik a párt3-t. A védő álláspontja szerint pártosságot tükröz, és a bizonyítékok egyoldalú értékelését jelenti az ítélet
  2. oldalán megjelenő azon ténymegállapítás, hogy „(…) a Terhelt1 által szervezett megbeszéléseken felmerült a párt3Magyar Polgári Szövetség elleni támadások terve is.” Ehhez kapcsolódóan ellentmondásként értékelte a védő, hogy a történeti tényállás szerint az I. rendű vádlott határozta meg a célpontokat, a támadás időpontját, az akció részleteit, és csak azért párt1-s és párt2-es pártirodákat támadtak, mert a szervezet többi tagja tiltakozott a párt3 irodákat érintő akciók ellen. Kifejtette továbbá azon álláspontját is, hogy szükségtelenül korlátozta a védelem jogát az a bírói rendelkezés, amelynek alapján a védelemnek és az ügyésznek ugyanolyan határidővel kellett a perbeszédeket csatolniuk. Sérült az a Be.
  3. §
(1)bekezdésében és Be. 544. §
(1)bekezdésében írt rendelkezés, hogy az ügyész tartja meg először a perbeszédét és a sértett és a vagyoni érdekelt felszólalása után következik a védő perbeszéde, miután megítélése szerint a sorrendnek garanciális jelentősége van. Sérelmezte, hogy a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályozást nem a Be.-vel összhangban értelmezte az elsőfokú bíróság. Kifogásolta azt is, hogy amennyiben tanú4 terrorcselekményekben való részvételéről számol be a kihallgatása során, akkor mellőzhetetlen lett volna vele szemben a nyomozás megindítása, és ez kihatással lett volna a figyelmeztetésekre és vallomásai tartalmára is. Kifogásolta továbbá, hogy törvénysértő módon állították elő és bilincselték meg Terhelt1 I. rendű vádlottat. Megjegyezte, hogy a lakásán tartott házkutatáson az I. rendű vádlottnak is ott kellett volna lennie, ennek elmaradása, álláspontja szerint, a résztvevők eljárási jogainak lényeges korlátozását jelenti. Utalt arra is, hogy a felismerésre bemutatások lefolytatása súlyosan törvénysértő volt mind a nyomozás, mind az alapeljárás során. Sérelmezte, hogy a XIV., a III., a IV., a XI., a XIII., az V., a IX. rendű vádlottak nevében kényszervallatás és hivatali visszaélés bűntette miatt tett feljelentését a Budapesti Nyomozó Ügyészség úgy szűntette meg, hogy az abban foglaltak tisztességes és alapos kivizsgálása elmaradt, még a feljelentőket sem hallgatták meg. A nyomozó hatóság a gyanúsítottakat befolyásolni szándékozó hozzáállása tényként állapítható meg mind tanú4, mint a XI. rendű vádlott esetében. Az I. rendű vádlott védőjének álláspontja szerint az ítélet nem cáfolta, hogy a beszerzett szakértői vélemények jelentős részének a hitelessége nem ellenőrizhető. Kiemelte, hogy tanú5 agent provocateur volt. A tényállás megállapításának alapjául szolgáló tanú5, tanú4 és a XI. rendű vádlott vallomásai tekintetében hangsúlyozta, hogy azok problematikusak voltak mind törvényességi, mind megbízhatósági szempontból, különböző eljárási szakaszokban tett nyilatkozataik között lényeges eltérések voltak. Rámutatott arra, hogy a XI. rendű vádlott nyomozati szakban tett vallomásait az eljáró hatóságok befolyásolására tette meg, részben törvénybe ütköző módon, védő nélkül. E vallomásaitól eltérő vallomást tett a bírósági tárgyalás szakaszában. A védő álláspontja szerint a törvényszék nem vizsgálta kellő alapossággal a két szakaszban tett vallomás különbözőségét, hitelességét. Rámutatott arra, hogy a XI. rendű vádlottal szemben 74/2008. ügyszámon indult büntetőeljárás során az akkor hatályos Btk. 261. §
(1)bekezdésének a) pontjába ütköző terrorcselekmény megalapozott gyanúját közölték, majd őrizetbe vételét rendelték el, amit a letartóztatása követett. A közölt gyanúsítás szerint a XI. rendű vádlott országgyűlési képviselők megfélemlítése

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.